2023.03.04-én Komlón 6:50-kor indultunk a Váralja felé tartó busszal. 8-an voltunk, de még számítottunk 2 főre. Váralján csatlakozott hozzánk további 2 fő. Ők Bajáról jöttek. A váraljai tavaknál egyesült a csapat, ami immáron 10 fősre nőtt. Napsütés volt egész nap, csapadék nélkül. Sár azért volt itt-ott. Ezt meg is jegyezték, hogy szervezhettem volna jobban is.

Sajnos a piros szőnyeget otthon felejtettem, így nem állt módomban kényelmesebbé tenni a sáros részeket. Na de ezen is - mint a sáros részeken - túlléptünk. A Vörös-Cser vendégháznál tartottunk egy kis pihenőt. Néhány szendvics az evészeté lett. Majd folytatva utunkat szép lassan kiemelkedtünk a völgyből. El is értük a Cigány-hegyet. Ott egy kicsit hosszabb pihenő volt. Előkerült a zabkeksz, a gumicukor... A kilátóról Müller Jánossal megvitatták a mi merre lehet kérdéskört a többiek, mert sajnos igen párás volt a levegő és még a Misina sem látszott. Ámbár azt már látni lehetett, hogy a húsos som elég sok helyen kezd virágba borulni. Apropó, virágok. Hunyor, májvirág, tüdőfű, kankalin, amik képviselték magukat. A télizöld és az ibolya még várat magára úgy tűnik. De a hóvirág is elbújt, pedig ahol virít, ott más sincsen épp. Innen leereszkedtünk a Hidasi-völgybe.

Néhány forrást meglátogattunk, mint a Szürke-forrás, Hidasi-forrás. A Wein György-forrást (meglepően nagy vízhozama volt most!) és a Pius-forrást csak néhányunk látta, a Lajosra pedig nem volt kíváncsi a csapat. Hidasinál fogtam vizet - meg még aki akart - és mentünk is tovább a Csurgó-vízeséshez. Nos, egyre szebb az a vízesés. Kezd túl lenni a kidőlt bükkfákon. Már nem annyira gazos, mint amikor frissen kidőltek. Nőnek a bodzák a tetején és árnyékolják be szépen. Így ismét a mohás részek viszik a prímet. Kis pihenés után kiértünk az "Egregyi útra". Itt kettévált csapatunk. Ketten buszt fogtak, hogy végül Bajára jussanak (Zobákpusztán átment a busz), a többi 8 pedig Komló-Zobák-akna felé indult. Itt megejtettük utolsó patakátkelésünket. Nem végeztem rögtönzött közvéleménykutatást, hogy kinek mennyire szíve csücske a patakokon való átkelés, de én a nagyon szeretem oldalt erősíteném. Volt a túra során részünk benne bőséggel. Volt aki nem úszta meg száraz cipővel, és volt aki átlépés helyett inkább megúszta... Na jó, a többség azért száraz maradt. Zobák-aknán újabb virágzó fajokat véltünk felfedezni, amik addig nem mutatták magukat. A százszorszép, a pitypang, veronika, és még pár. Itt elgondolkodott a csapat legifjabb tagja, hogy fogjunk-e buszt, de apa válasza megnyugtatta, hogy nem szükséges az. Elmentünk a lepusztult volt bányaépület mellett. Nem szép látvány. Azt se az erózió tette tönkre, maradjunk ennyiben. Leérve a belvárosba, a vízmű mellett lecsatlakoztam, hogy visszamenjek Szilvásba. A többiek pedig a buszközpont felé vették az irányt.

Összességében volt bőséggel víz a patakokban, a legtöbb forrást folyt, némelyik ömlött, látszott a természet tavaszi ébredése és az idő sem volt ellenünk. Most már minden résztvevő tudja, hogy ha Váralján leereszt a kerék, hogy jön haza Komlóra gyalog a pumpáért. No de végszónak inkább azt hagyom itt, hogy ez az Irány Komló sorozat 2. része volt idén, amikor Váraljáról jutunk Komlóra.

A 3. rész Abaligetről fog hazakalauzolni, és itt még nem lesz vége a sorozatnak. A kettő között pedig lesz még pár túra, közte éjszakai is.

Szöveg, képek:  Ujfalusi Máté túravezető

A túrán készült képek itt!