Bár augusztus utolsó hétvégéjére hidegfrontot, lehűlést, esőt és a nyár végét jelezték az időjósok, szerencsére a természet szombaton- aug. 25. - nem az ő prognózisuk szerint „működött”. Napfényes, igazi nyári időben barangolhattam a Jakab-hegyen 19 turistatársammal. Hetvehelyig vonattal mentünk, majd onnan Patacsig gyalog. Útközben megnéztük a Jakab-hegy északi, nyugati és déli oldalának csodáit. Hetvehelyről Sás-völgybe indultunk, ahol a betonút tűző napja elől az erdő lombsátra alá bújva felkerestük a Cigány-forrást, megnéztük az erdei tornapályát, az Erdő Házát és a mögötte lévő lombkorona tanösvényt és odútanodát. Miután kényelmesen elköltöttük szendvicsebédünket, nagy levegőt vettünk és megmásztuk a hegy oldalát. Petőczpusztán megcsodáltuk a haranglábat és bár senki sem várt minket Víganváron vígan, mi jó hangulatban folytattuk túránkat tovább a Jubileumi keresztig. Napsütésből és a melegből nem volt hiány, így jól megizzadva és kicsit elfáradva érkeztünk meg a kereszthez. Az elénk táruló panoráma hamar feledtette velünk a kaptatók fáradalmait. A kereszttől már jól látszódtak a hegy déli oldalának jellegzetes sziklaformációi, a Babás szerkövek. A szerkövektől a Panoráma-út árnyas szerpentinjén lesétálva érkeztünk meg Patacsra. Hogy energiánkat visszapótoljuk a Panoráma-utat szegélyező tölgyfák közül néhányat megöleltünk és vártuk működik-e legendás energetizáló hatásuk.(Hogy valóban működött-e, arról túratársaim tudnának mesélni.)

Mire leértünk a városba már kiürültek kulacsaink és teljesen kitikkadtunk, ezért a Csülök csárda árnyas teraszán hidratáltuk újra magunkat, hogy erőt gyűjtsünk a hazaútra.

Köszönöm túratársaimnak, hogy ezen a túrán velem tartottak.

Scheitler Adrienn
túravezető