2013. szeptember. 14 szombat. Napok óta figyelem a meteorológiai előrejelzést és drukkolok, hogy az esőfelhők elkerüljenek bennünket. Negyven fő jelezte, hogy részt szeretne venni a Balokány-liget és környékének tisztábbá tételében.

Reggel nyolc óra van kellemes az idő, a Hungária úton várom a szervezőt, hogy átvehessem a zsákokat és kesztyűket, melyek a mai munkánkhoz szükségesek. Három egyetemista korú fiatal tétován álldogál a Korház tér sarkánál. Megszólítom őket, hogy a TeSzedd mozgalom zsákjait szeretnék e átvenni. Szinte egyszerre mondják, hogy az internetes regisztrációnál ezt a helyet adták meg nekik, hogy csatlakozhatnak a Balokály-ligetes csapathoz. A fiatal hölgynek a telefonján felhívjuk a szervezőt, akivel már én is leveleztem ez ügyben. Közölte, hogy ö is egy csoport szervezője és nem tud segíteni semmiben. Várunk negyed órát és kocsimmal átmegyünk a város másik részébe a Balokány-ligetbe. A raktárunkban összeszedem a még használható védőkesztyűket, zsákokat. Szerencsére a kocsival hoztam biztonság kedvéért 15 db zsákot és kesztyűket. Szerencsére így már jöhetnek az önkéntesek, és a tervezett munkának neki tudunk állni. A három egyetemistával a legkritikusabb helyhez sietünk a vasúti töltés alá, ahol, most egy száraz árok található. Évtizedes szemét, halmozódott fel a bokrok és fák között az árokban. Megkérem a fiatalokat, hogy a kis fűrészel, és metszőollóval vágjanak egy kis közlekedő ösvényt, ahol a szemetet kihordjuk.
Megérkeznek a Leöwey Klára Gimnázium önkéntes diákjai tanári kísérettel, akik jelentkeztek a mai munkára. Rövid balesetoktatás, majd csoportokra osztjuk a harmincöt diákot. Első csoport a Kulturális központtól a ligetig szedik össze a szemetet a szerviz út és járda mentén. A másik csoport a Zsolnay negyedtől a sétányt és a volt strand külső részét tisztítják, végig söprík a betonsétányt és a padok alatt is felsepernek. A harmadik csoport a gesztenyefák alatti betonasztaloknál és járdalapos terület fele indulnak. A néhány vissza lévő diák az Aranyeső-forrást és környezetét tisztítja meg. Éppen felvenném a fűkaszát, amikor kedves POEÜS turista barátaim érkeznek. Regisztrálás után megkérem őket, hogy a vasút alatti árokban az egyetemista diákoknak segítsenek a nehéz munkában. Szorgos fiatalok lepik el a Balokány-ligetet és környékét. A Nap megcsillantja sugarait a sima tó felszínén, melyen ott látszik a majdnem kész impozáns Pepita szolgáltatóház.
Megjelennek az első teli zsákok, melyeket a szerviz út elejére hordunk. Söprik a pihenőhelyek alatti padokat, a járdalapos tókörüli sétányokat, gereblyézik a lehullott vadgesztenyefa leveleit.
A fiatalok lassan végeznek saját területükkel és megkérem őket, hogy segítsenek be a vasút alatti árok megtisztításába egy keveset. Hozzák kifelé a megtelt zsákokat, gurítják a nehéz viharvert autógumikat, vastag leszakadt faágakat.
Elfogytak a zsákjaink, és vele együtt a sok szemét egy jelentős része. Látom körülöttem a megfáradt, munkásokat és látom szemükben a csillogást, büszkeséget, hogy most ők is részt vettek ebben a nagy munkában a liget és környékének tisztításában. A szerszámokkal, teli zsákokkal visszamegyünk a szivattyúházhoz, ahol megköszönöm mindenkinek a helytálló becsületes munkát. Jutalmul néhány percre elindítom a megtisztított Aranyeső-forráson lévő szökőkutat. Három vízsugár lendül a tó fölé. Csobogása idáig hallatszik, érezzük a friss víz illatát. Jutalomként a vízsugarak szélén apró szivárvány csillan fel, kihasználva a ritka lehetőséget.
Tizenhat zsák szemetet szedtünk össze és két köbméter kommunális veszélyes hulladékot.
Jövőre ismét jövünk, de reméljük jobb lesz a központi szervezés!
Baumann József munkavezető