Március 21. – Az Erdők Nemzetközi Napja

Új nemzetközi jeles nappal bővül idéntől „Zöldnaptárunk”. Az ENSZ Közgyűlés 2013-tól az Erdők Nemzetközi Napjává nyilvánította március 21-ét, abból a célból, hogy ezen a napon világszerte megemlékezzünk az erdők és a fák jelentőségéről.

A jeles nap alapgondolata nem új keletű, az elmúlt 60 évben többször is felmerült egy ilyen nap szükségességének gondolata. Az első konkrét javaslat 1971-ben született, de sajnos megállapodás hiányában konkrét intézkedés nem született. 2011-ben az Erdők Nemzetközi Éve kapcsán a FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) Erdészeti Bizottsága újra fókuszba állította ezt a gondolatot.

Az erdők létfontosságú területek az emberiség és az élővilág számára:  bolygónk felszínét 31%-ban erdőségek borítják, itt él a szárazföldi fajok 80%-a és közel 1,6 milliárd (a Föld lakosságának közel 23%-a) ember függ közvetlen ezektől a területektől. Mindeközben az erdők 30%-át valamilyen módon felhasználjuk és átalakítjuk, amivel évente 13 millió hektárt veszítünk el ezekből az értékes területekből. Az ENSZ jelentés kihangsúlyozza a fenntartható erdőgazdálkodás és a további megőrzési stratégiák fejlesztésének szükségességét.

Az erdők, fajgazdagságuk és a hozzá kapcsolódó kultúrák megőrzése érdekében az ENSZ a 2010-es (a Biodiverzitás Nemzetközi Éve) és a 2011-es évet (Erdők Nemzetközi Éve) követően az Erdők Nemzetközi Napjával is arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezen területek milyen jelentős funkciót töltenek be az emberiség életében és hogy megőrzésük létfontosságú mindannyiunk számára

.

Az erdők legfontosabb hatásai:

Az erdők a legnagyobb szén-dioxid fogyasztó és oxigéntermelő ökoszisztémák.

A megszakítatlan tápláléklánc utolsó menedékei.

A legnagyobb szerves anyag termelő ökoszisztémák – az erdők fája nélkülözhetetlen nyersanyag és az egyetlen újratermelhető energiahordozó

A Föld vízháztartásának egyik legdöntőbb befolyásolói, a legnagyobb víztároló és párologtató ökoszisztémák. A környezet legeredményesebb védői – levegő „szűrők”, víz- és talaj megkötők, zaj-, árvíz- és üvegházhatás csökkentők.

Egészségvédő, regeneráló hatásuk egyedüli. Kulturális, jóléti, esztétikai hatásuk nélkülözhetetlen, a turizmus működésének színterei.

Örvendetes módon hazánkban nem kell tartanunk az erdőterületek csökkenésétől, erről az erdészek jó gazda módjára gondoskodnak.

Ma hazánk területének 20 %-át borítják erdők és további 10 % (900 000 hektár) olyan területtel rendelkezünk, amely telepítésre alkalmas.

A magyar erdőkben évente 13 millió faanyag növekmény (új faanyag) keletkezik, ezzel szemben a fafelhasználás nem haladja meg a 7 millió köbmétert.

Forrás:

FAO

http://www.diverziti.hu/2517/2011-az-erdok-nemzetkozi-eve/

Erdészeti lapok CXLVIII. évfolyam, 1. szám (2013. január)

Molnár Sándor – Börcsök Zoltán: Barátaink a fák – 2011., Sopron-Napkor

Március 22. – A Víz Világnapja

A Víz Világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték, melynek hatására az ENSZ március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította, felhívva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. 2013. a Vízi Együttműködés Nemzetközi Éve, melynek keretében az ENSZ felhívta a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz éltető szerepére, valamint az immár elengedhetetlen fenntartható vízgazdálkodásra.

Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

Bár a Föld felszínének mintegy 70 %-át víz borítja, tengerek és óceánok formájában, az összes vízkészletből csupán 2 %-ot tesznek ki az édesvizek. Ennek legnagyobb része (az összes édesvízkészlet 77 %-a) a sarki jégtakarók és gleccserek jegébe fagyva, illetve felszín alatti rétegvíz és mélységi víz (az összes édesvízkészlet 21 %-a) formájában van jelen. A folyóvizek, az édesvízi tavak, a talajvíz, illetve a légkörben található vízpára alkotja a fennmaradó részt. A vízhiányos országok lakossága – tanulmányok szerint – 2025-re az ezredfordulós közel fél milliárdról 3 milliárdra nőhet. (A probléma Afrikát és Dél-Ázsiát érinti mindenekelőtt).

A vízhiány az emberi biztonság három alaptényezőjét fenyegeti: az élelmiszer-termelést, a környezet egészségét, valamint a társadalmi és politikai stabilitást.

Ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, hogy megmaradhassanak a folyók és tavak, erőfeszítéseket kell tennünk vizeink megóvásáért, állapotuk javításáért. Ezt célozza meg az Európai Unió Víz Keretirányelve, amely kimondja, hogy a tagállamokban 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot.

A Mecsek Egyesület és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség is évtizedek óta foglalkozik forrásaink, forrásvizeink gondozásával. Elődeink a források építésével gondoskodtak a háborús időszakokban és a békeidőkben, hogy a város lakossága és a kirándulók egészséges tiszta ivóvízhez juthassanak. Napjainkban, amikor a víz egyre nagyobb érték, még jobban előtérbe kerül a forrásvizek és vízgyűjtőik tisztántartása. Baumann József forrásépítő 2012-évben elkezdte szervezni a Mecsek forrásainak rendszeres tisztítását, építményeinek felügyeletét. Az eltelt egy év alatt a Mecsek kiépített 250 forrása közül mára 104 forrásnak van védnöke, akik gondoskodnak a források tisztításáról és jelzik a meghibásodásokat a szervező felé.

Természetjáró egyesületek, nyugdíjasok, családok, és magánszemélyek vállalták ezt a fontos feladatot. Munkájuk által minden évszakban tiszta egészséges ivóvízhez juthatnak az erdőkben kikapcsolódásra vágyó emberek.

Forrás: www.vizvilagnap.hu, http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_viz_vilagnapja

Baumann József és Scheitler Adrienn