Neves családok, személyek emlékezete síremlékek, műalkotások tükrében, avagy felfedező séta a Pécsi Köztemetőben

A novemberi Természetbarátok Klubja - a hónap utolsó napján - szeles, de napsütéses szombat délelőtti sétát kínált a Pécsi Köztemetőben „rejtőzködő” kincsek, műalkotások felfedezésére. A csípős november végi napon 19 résztvevő vett részt a felfedező sétán, amely során a túravezető többek között megemlékezett az idei évben 120 éves Pécsi Köztemetőről. A séta során mesélt a korábbi pécsi temetkezőhelyekről, a köznyelvben „Surányi”-nak nevezett intézmény név eredetéről, a síremlékek típusairól, a szobrok, domborművek, korpuszok elkészítése során használt anyagokról.

„Pécs területén több kisebb-nagyobb temető is működött, az egyik legjelentősebb mégis a Pécs-budai temető volt, amelyet 1832-ben nyitottak meg a mai Tudásközpont és Kodály Központ területén, és ezzel megkezdődött érdekes története. A temetőnek kezdetben nem volt kápolnája, az csak 1848-ra épült meg, amiben Liszt Ferencnek is hatalmas szerepe volt. A zeneszerző 1846-ban adott koncertet a városban Scitovszky János pécsi püspök meghívására, ekkor tudta meg, hogy a nemrég nyílt temetőnek nincs kápolnája. Liszt Ferenc így szervezett egy második koncertet is, amelynek bevételét az építésre ajánlotta fel. A Feltámadó Krisztus templomát tehát 1848-ban adták át, és egészen 1981-ig állt, vagyis jó pár évtizeddel később bontották el, minthogy megszüntették a budai temetőt…         A budai temetőből az új köztemetőbe 1904-től kezdték átszállítani a síremlékeket, koporsókat. Olyan híres pécsi családok és neves személyiségek sírjait költöztették át, mint például a Littke-család, Dischka Győző, Mátyás Flórián, Piatsek József vagy Lickl György. A budai temetőt 1934-ben végleg felszámolták”

16 síremlék felfedezése, megtekintése során szó került olyan híres szobrászokról, mint Bartalits Mihály, Kiss György, Horvay János, Kopits János. A túra a köztemető főkapujától indult, s az első állomáshoz - az 1904. november 3-án eltemetett -, Szemen Józsefné (Windischmann Anna) sírjához vezetett. A 23 éves – tüdőbajban elhunyt - fiatalasszonyt temették el legelőször a „siklósi úti temetőben”. Ezt követően a következő síremlékeket tekintettük meg:

1. M 95 Bartalits Mihály: Gyászoló nőalak, 1870, mészkő (Hajnal család síremléke)
2. H 96 Ismeretlen szobrász: Ecclesia, 19. sz.vége, öntöttvas (Horváth Antal ügyvéd, amatőr régész)
3. H 108 Horvay János: Jó pásztor 1936 körül, fehér márvány (Pilch Andor építész síremléke)
4. G 112 Kopits János: Pekár Mihály, 1942, bronz dombormű
5. G 110 Ismeretlen szobrász: Korpusz, 1930.ó-as évek, bronz (Teleki-Lauber család síremléke)
6. G 111 Ismeretlen szobrász: Krisztus kereszttel, 1940-es évek, mészkő (Lehőcz család síremléke)
7. U parcella Első Világháborús Emlék, K. Nagy Mihály. 1928, mészkő
8. T 116 Szabó Iván: Dombormű, 1967, bronz (Lemle Géza népművelő síremléke)
9. I 101 Ismeretlen bécsi szobrász: Gyászoló nőalak, 1907, bronz (Türr család síremléke)
10. I 107 Mack Lajos: Madonna a gyermek Jézussal, 1914, bronz dombormű (Taizs Mihály nyomdatulajdonos síremléke)
11. P 104 Ismeretlen szobrász: Gyászoló nőalak, 1907 körül, bronz (Dienes család síremléke)
12. K 105 Kiss György: Madonna a gyermek Jézussal és olvasót imádkozó leánnyal, 1909, fehér márvány (Scholz család síremléke)
13. K 99 Ismeretlen szobrász: Gyászoló nőalak, 1908 körül, fehér márvány (Szeifricz család síremléke)
14. P 100 Ismeretlen szobrász: Gyászoló nőalak, 1906 körül, fehér márvány (Eizer család síremléke)
15. P 115 Palkovics Lajos: Krisztus, 1960 körül, mészkő (Bogáthy János síremléke)
16. N 98 Donáth Gyula: Nőalak, 1906 körül, fehér márvány (Aidinger János polgármester)

A séta során az „U” és „W” parcella I. világháborús sírjait, emlékműveit is meglátogattuk, megtekinthettük a Szent Mihály temetőkápolnában a falakat díszítő freskókat és az expresszionista stílusban készített üveg ablakokat. Tóth Klára javaslatára megálltunk Kiss József, a Mecsek Egyesület alapítója, első titkára sírjánál, ahol Klári szólt a Kiss József sírjába áthelyezett ME vezetőkről is.

A túra végén a díszparcellában nyugvó híres művészek, tudósok, akadémikusok sírhelyeit látogattuk meg.

Szöveg, képek: Schóber József