„Nyugat-Mecsek, 540 m: a Jakab-hegy déli oldalán, Kővágószőlős felé kiálló vörös homokkő sziklaalakzat, a Nyugat-Mecsek legszebb kilátópontja. Vaskorlátját 1892-ben helyezte el a Mecsek Egyesület, és a lépcsőit is ekkor alakították ki. Zsongor török nyelven sólymot jelent (Zsongor-kő = Sólyom-kő). Nevéhez a török időkhöz kapcsolódó monda fűződik. Közelében található az ún. „Remete-barlang”. A K sáv jelzésről egy K▲ jelzésű ösvény vezet a kilátóponthoz” – írja a BMTSz honlapján a lexikon.

Szerencsés helyzetben voltam, hogy meghívtak a Zsongor-kő korlátjának felújítási munkálatához. A korlát 132 éve szolgálta a túrázókat, kirándulókat, és biztonságot adott nekik a vörös homokkő sziklakiszögellésén. Megérett a javításra, mivel a hétből három lába már nem volt benne a kőben. Előzőleg hosszas szemrevételezés és a munkafolyamat átgondolása után álltunk neki a munkának.

Mivel a terepen végeztük munkánkat, minden napunkat a szükséges szerszámok lepakolásával kezdtük, majd a munka végeztével ezek felhordásával végeztük a Zsongor-kői leágazótól. Ebben voltak kéziszerszámok, kisgépek, áramfejlesztő és kompresszor is.

Első nap a korlát kiemelése és elszállítása volt az elsődleges cél. A kőben lévő négy láb megfúrása, a rögzítő vasékek kivétele az ólommal kiöntött lyukból nem volt egyszerű feladat. Minél kisebb fúrást, vésést lehetett csak végezni, hogy az új lyukak fúrását problémamentesen lehessen elvégezni. A korlát kiemelése előtt bejelöltük a három szabadon lévő láb helyét, majd a kivétel után léckerettel rögzítettük a kovácsoltvas szerkezetet a szállításhoz. A súlyos korlát tömege becslések alapján legalább másfél mázsa körül lehetett, ezt kézi erővel vittük fel az elágazóhoz. Óvatos munkát igényelt a felvitel és a szállítás, mivel az öntöttvas korlát részei szegecseléssel voltak egymáshoz rögzítve. Az eltervezett utánfutós szállítás nem volt megoldható, mert a korlát jóval nagyobb terjedelmű volt, és az oldalai más-más méretűek voltak. Egy gyors telefonos egyeztetés után egy erdészeti platós teherautóval szállították el a lakatosműhelybe.

Másnap a műhelyben elvégezték a korrodált lábak levágását, és egy speciális hegesztési technikával pótolták a levágott részeket, amik már hosszabbak lettek, hogy mélyebben, jobban tartsanak majd. A helyszínen addig kitisztítottuk a meglévő furatokat a bennük maradt ékektől és ólomtól. Ezután jöhetett a vizes fúrás a csőfúróval. A lyukak kifúrása szerencsére jobban ment, mint gondoltuk. A kész lyukakat közben kitisztítottuk a fúrómag maradékától, majd vízzel kimostuk, hogy a kötőanyag elvégezhesse majd fontos feladatát.

A harmadik napon a szerkezetet megerősített kerettel ellátva hozták vissza, amit nyolcan vittünk le a helyének közelébe. Még egy utánmérés volt, ahol kiderült, hogy egy lábból pár centit le kellett vágnunk. Ezután beemeltük a korlátot a sziklakiszögellésre és eltávolítottuk róla a szállításhoz készült keretet, majd beemeltük a helyére a korlátrendszert. Sikerült úgy végezni a feladatokat a három napban, hogy a korlát régi patinája nem sérült. Elődeinkhez hasonlóan mi is vasékekkel rögzítettük a lábakat és állítottuk őket függőbe. Egy szakember által javasol speciális, két komponensű ragasztóval kerültek kiöntésre a lyukak, majd még egyszer elkerítettük a kilátópontot, hogy teljesen megszilárduljon az anyag.

132 év után biztonsági okok miatt kellett ezt a munkát elvégezni. Reméljük, az általunk elvégzett munka is kibír ennyit! A korlátot a Mecsek Egyesület állíttatta. A munkákat a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Mecsekerdő Zrt. munkatársai végezték el egy „nyugger túrázó” kis segítségével. A szakmai irányítást Borsi Lakatos László végezte. Szép volt fiúk!

 atiKA