facebook_page_plugin

XIII Desztinációs túra a „meglepetések” túrája.

A Mecseket betakaró friss hóban várakozunk a XIII Desztinációs túra résztvevőire a Tekeresi buszvégállomás közelében az utolsó busz megérkezéséig.

desztinacios turaMindenki megérkezett, kicsit beszélgetünk, üdvözöljük egymást. Amíg ismertetem a mai „meglepetéstúra” útvonalát ez alatt egyik túra társunk illatokat és ízeket rejtő mini üvegcséket oszt szét az érdeklődőknek, amiben finom folyadék található. Mivel az „első meglepetés” megtörtént így 24-en indulunk el a falu a főutcán a Hermann Ottó tó felé. A védett százévnél is idősebb házak mellett elhaladva láthatjuk a betelepült németek építészeti stílusát. Már látjuk a horgásztó csónakkikötőjét távolabb, amikor megállunk a még megmaradt vén eperfák mellett, hogy elmondjam történetüket.

A friss havat taposva haladunk előre és a szépen tisztított telepített erdőn át látjuk a befagyott természetvédelem alatt álló horgásztavat. Elértük a „második” meglepetést, ami a néhány hete elkészült aszfaltozott kerékpárút. A szép új úton haladunk és élvezzük a szép tájat és a tó jegén szikrázó fénysugarakat. Az útszéli keresztnél megállunk, ami néhány méterre van tőlünk. A régebbi időkben az utak mentén, szántóföldek, szélénél kereszteket állítottak. Ezek mellett elhaladva az arra járók rövid imát mondtak. Ezt a keresztet azért látjuk most nekünk háttal, mert a régi út a keresztel szemben volt. A tó építésekor a régi füldutat megszüntették a tó medrének kiásásakor. A szép ívelt, kerékpárutat követve ismerkedünk a szép szálerdő fáinak sokféleségében.

 

Jobbra letérünk az útról és a sárga keresztjelzést követve lesétálunk a tó gátjáig. A gát fémrácsos hidjára a jég ráfagyott, emiatt most nem javaslom az átkelést. Néhány éve a fehér színű „szarmata mészkő” hegyoldal egy nagy része leszakadt és emiatt a turista útvonal megközelítése veszélyessé vált. A fehér sziklaoldalban most feketén ásítanak a Füstös-lik barlangok bejáratai. Elmondom röviden a Füstös-lik barlangok kutatásának történetét. Sajnos az omlás óta a turistaút, ezen a rövid szakasza sem veszélytelen. Kovácsszénája tó hídja felé sem járható biztonságosan az ösvény és az ismertetőtábla is félig kidőlt. Visszatérve a bicikliútra hamar odaérünk a horgásztóhoz. Itt pihenőt tartunk és mindenki fényképezhet kedvére.

Sajnos a közeli Ravasz-kútra rádőlt egy hatalmas fa koronája ezért megközelíthetetlen. Jó lenne, ha a terület gondozója megszüntetné ezt az akadályt, hogy tiszta forrásvízhez juthassanak a kirándulók és horgászok. A Nap melege simogatja arcunkat, amikor folytatjuk utunkat Kovácsszénája falu felé. Füziné Kajdy Zita polgármester asszonyt kérem meg, hogy vezessen minket a falun végig. A faluban haladva többen is mutatják melyik házban laktak nagyszüleik, szüleik.

A régi házak gondozottak, eredeti stílusukat meghagyva, felújítva sorakoznak. „Harmadik meglepetés.” Kovácsszénája vendégházánál mosolygó arccal Novák Péter polgármester és segítői, Bányai Gáborné, Gábor Nikolett, fogadtak bennünket. Terített asztalon meleg tea, illatozó forraltbor, és finom pogácsa. Mindenki örül a meglepetésnek és fogyasztjuk a finom enni és innivalót. A kellemes melegben beszélgetünk a házigazdákkal és a túra résztvevőivel. Mint minden jónak egyszer ennek is vége van, indulnunk kell tovább. Elbúcsúzunk vendéglátóinktól és folytatjuk a túrát felfelé a hegyre. A templomot elhagyva egy emelkedőt leküzdve felérünk a temetőhöz. Végig sétálunk a gondozott temetőn, ahol többen mutatják elhunyt rokonaik sírjait. Kiérünk a mezőgazdasági útra, ahol felfele haladunk tovább, és nézzük a kitáguló látóhatárt.

Egy tisztás szélénél megállunk, ami alkalmas arra, hogy csoportképet készítsünk a túra résztvevőiről. Ketten fényképezzük a csapatot felváltva, hogy biztosan sikerüljön a megörökítés. Egy telepített erdő feszes sorban álló fái mellett elhaladva lassan felérünk a Kis-hegy tetejére. Innen csodás panoráma nyílik a Mecsek szép hegyvonulatára és a környék kisebb településeire. Óvatosan lassan ereszkedünk lefelé az aszfaltot borító havas úton Tekeresre, ahonnan indultunk. Itt néhányan megköszönik a túrát és elindulnak a gépkocsikhoz. A többség a Pécsi tó partját követő sétautat választják, ahol a tó tükörjég alatti vízivilágát figyelhették meg. A sétaúton sokan vannak és élvezik a téli napsütést. Megállunk Palkó Sándor szobránál, aki sokat tett a közeli tórendszerek kialakításáért. A Negyedik meglepetés Orfűn az Orfűi Önkormányzat megbízásából a Sárkányfészek Alapítvány látott minket vendégül a Medvehagyma házban. A finom sárgarépa krémet Murányi Zoltán készítette. A kedves vendéglátást örömmel fogadtuk a kellemes téli túra után. Köszönjük minden segítőnknek és résztvevőnek ezt a mai szép túranapot!


Baumann József túravezető  (a túráról készült képek itt!)