Minden együtt volt ezen a szombat reggelen, hogy eleget tegyünk a hagyományos, tavaszi erdőtakarításra szóló felhívásnak. A nap gyönyörűen sütött, a friss levegő ugyan kicsit csípős volt, de amint elindultunk, már ez sem volt nehezítő körülmény. Vidám, sokszínű társaság gyülekezett az Éger-völgyben, Teca Mama Vendéglője előtt.

A várakozás ideje alatt üdvözöltük egymást, ismerőst és ismeretlent. Már ekkor előkerültek a hátizsákokból a finomságok, a csúsztatott palacsinta, a pogácsa, egyéb sütemények, majd Marton Józsi nőnapi köszöntője mellé a frissítő cukorka is. Pál Krisztina (Mediterrán Gyaloglóklub), majd Marton Józsi (Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület), végül Szilasi Tamás (BIOKOM Nonprofit Kft) mondta el a legfontosabb tudni- és tennivalókat, kiemelve a munkavégzéssel kapcsolatos fontos szabályokat.
Aztán sor került a kesztyűk, zsákok kiosztására, majd több csoportban indultunk el a hegynek felfelé. Ki a tó keleti oldalán, ki a kerékpárúton, ki a kék +-tel jelzett turistaúton haladt. Az élenjárók szorgalmasan hajolgattak a szemétért. Időnként helyet cseréltünk az elsőkkel, hogy mindenkinek legyen „sikerélménye". Papírzsebkendők, pillepalackok, színes szalagok, cigarettásdobozok kerültek a zsákokba.

A mi csoportunk legnagyobb „zsákmánya" két autógumi volt. A Patacsi-mezőig haladtunk felfelé, majd a blokkháznál kanyarodtunk vissza a Négy-Barát-forrást érintve, majd a piros sávval jelzett úton a Farkas-forrásig. Innét jelzetlen úton mentünk a zöld körrel jelzett útig, majd Éger-tetőre értünk. Innét egy kis kitérővel Marton Józsi kulcsosházához mentünk. Láttuk, hogy a többi csoport is eredményes volt: a BIOKOM autóinak platóján virítottak a szemetes zsákok, most már a szeméttől dagadóan.
Ekkor már egy óra felé járt az idő. Jó volt széttekinteni innét a városra, a Tubesre, de a távolabbi baranyai tájakra is. Gyorsan eltelt a délelőtt. Eredményes volt a munka, köszönet illeti a szervezőket, s a résztvevőket egyaránt. A munka hasznosságának tudatán túl jó volt kint lenni a természetben, a tavasz biztos jeleit látni. Jó volt gyönyörködni a csillagvirágok kék mezőjében, a szártalan kankalinok sárga színfoltjában, a csodálatos piros bogyókkal megáldott „szúrósokban és lónyelvűekben",az illatos hunyorok üde zöldjében. Talán csak a több helyen sáros, vizes talaj okozott gondot, de ezért kárpótoltak bennünket a vízben gazdag patakmedrek, a zubogó vízesések és a madárdal, Teca Mama frissen sült medvehagymás pogácsájáról(amivel megvendégelte a résztvevőket) nem is beszélve!

A felhívásnak (Az erdőben a lábnyomodat hagyd, és csak az emlékeidet, no meg a szemetedet vidd magaddal!) megfeleltünk:

Az erdőben a lábnyomunkat hagytuk ott (különösen a sárban), az emlékeinket magunkkal hoztuk és a jók között őrizzük meg, a szemetet pedig a BIOKOM elszállította!

Köszönjük!

Remélem legközelebb is találkozunk, a !

Tóth Klára

Fényképek még itt, (Baumann József).