A

Abaliget (Nyugat-Mecsek). A Nyugat-Mecsek északi részén épült falu. Lakóinak száma: 596 fő (2025). Vasútállomása a falutól 4 km re, a Budapest–Pécs vasútvonalon van; a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye. A települést az Aba nemzetség alapította a 11. században. Nevének előtagja az Aba, bolgár-török eredetű atya jelentésű személynév és ősi magyar nemzetségnév. Oklevélben 1332-ben fordul elő először. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. században épült újjá német és magyar jobbágyokkal, akik állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. A pécsi káptalan birtoka volt. Látnivalói: cseppkőbarlang, Denevérmúzeum, Denevér tanösvény, mesterséges ta­vak csónakázási és horgászási lehe­tő­ség­gel, 1796-ban épült barokk stílusú templom, Pajtamúzeum, ahol régi mezőgazdasági eszközök láthatók. A barlang mellett kem­ping található. A K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) a barlangnál halad el, ahol bélyegzőhely van.

Abaliget vasútállomás (Nyugat-Mecsek). Abaliget község vasútállomása, a településtől 4 km távolságra, a Pécs–Budapest vasútvonalon. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra  8-as és 9-es számú szakaszának határa, egyben bélyegzőhelye is.

Abaligeti-barlang (cseppkőbarlang) (Nyugat-Mecsek). A Mecsek leghosszabb és legismertebb patakos barlangja, teljes hossza a mellékágakkal mintegy 2000 m. A falu plébániáján őrzött írásos emlék szerint a barlang előüregét 1758-tól a falu plébánosa borospincének használta, innen a barlang népies elnevezése, a „Paplika". A barlang feltárása fokozatosan történt. 1941-ben védetté nyilvánították, 1982 óta – földtani, hidrológiai, tudománytörténeti és idegenforgalmi értéke miatt – fokozottan védett. A barlangot 1996-tól a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezeli. 466 m-es főága kiépített, világítással ellátott; utcai ruhában is végigjárható, vezetővel lá­to­gatható. Patak folyik végig benne. A barlang cseppkövekben nem túl gazdag, kivéve a Nagytermet, de szép sziklaalakzatokban bővelkedik. Levegőjének át­lag­hő­mérséklete 12,6 ^oC, páratartama 97%-os, ezért légúti megbetegedések kezelésére alkalmas, gyógy­hatású barlanggá nyil­vánították. 2000-ben felújították a világítást, a járdákat és a korlátokat. A barlangban a Nagy-teremben 2014-ben emléktáblát avattak Vass Béla barlangkutató emlékére, 2023 májusában pedig – egy, a munkásságát bemutató konferencia keretében – helyeztek el emléktáblát a barlang bejáratánál Rónaki László barlangkutató tiszteletére a Janus Pannonius Múzeum munkatársai. A K sáv, S sáv, K■ és K+ jelzés halad el a barlang előtt. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye.

Ágnes-vízesés (Közép-Mecsek). A Mecsek egyik szép, érdekes formájú vízesése a Petnyák-völgyben, a Z sáv jelzésen (a Mecseki Zöldtúra útvonalán).

Állatkert (Közép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben található állatkert, 1960-ban épült. 2016-ban felújították és bővítették. A Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye. Közelében indul a Mecseki Kisvasút a Dömörkapu felé.

Andorlaki vadászház (Közép-Mecsek). A Hármas-bükk területrészen a magas­feszültségű távvezeték közelében található kis vadászház. Közelében ered az Andorlaki-forrás. Nevét Kolossváry Andorról (1863–1941) kapta, aki a székesegyházi uradalom erdőgazdasági vezetője, erdészeti szakíró, a Sikondai Gyógyfürdő létesítője volt.

Antal-kép (Keleti-Mecsek). Pécsváradtól északra, a Dóri-út és a Z+ jelzésű út találkozásánál található, Szt. Antalt ábrázoló kép. A 20. század első felében egy cserfán függött az első kép, a környékbeliek szerint Michler Antal levágta, ezért elesett a II. világháborúban. A néphit összefüggést lát tette és a halála között. 1949–50-ben Dóri László erdőmérnök az itteni erdőrészlet sarkánál több vadorzóval találkozott, ám mivel ő felismerte az orvvadászokat, azok agyonlőtték Dórit. Az elkövetők nem lettek meg, a mérnök hozzátartozói kegyeletüket kifejezve egy rézkeretes Szent-Antal képet helyeztek el a helyszínen. Mivel ezt később ellopták, helyére egy fakeretes kép került a szomszédos bükkfára, mivel időközben az eredeti cserfa egy viharban kidőlt. A 2017-es felújítás során a bükkfa mellett állított keresztre a Mecsekerdő Zrt. egy új Szent Antal-képet helyezett el.

Arany-hegy (Közép-Mecsek, 282 m). A Pécs északnyugati részén fekvő Donátus terület déli része. A délies lejtőin kiváló minőségű borokat adó szőlők teremtek. Nevének eredete: aranyat érő, értékes terület. Ma egyre jobban beépülő, családi házas, kertes terület.

Arnold-kereszt (Kelet-Mecsek). Lásd: Péceli Endre-síremlék.

Árpád-tető (Közép-Mecsek, 390 m). Hágó jellegű hegyi átjáró, amelyen fontos közlekedési főút (66-os út) vezet Pécsről Sásd, illetve Komló felé. A hely árpát termő szántóföld és legelő volt, innen az elnevezése. Átvezet rajta a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala.

Árpádtető (Közép-Mecsek). Pécs egyik kis településrésze a 66-os főút mellett, családi házas lakóövezet. Itt található a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete, a Mecsextrém Park, a Mecsekerdő Zrt. Erdei Iskolája (Mókus Suli) és a Mecsek Egyesület Múzeuma. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye.

 B

Bába-kút (Nyugat-Mecsek). Abaliget északi részén egy terület elnevezése. A domb aljában lévő réten kútja volt a helyi bábaasszonynak. Régen itt a bábaság egy családban öröklődött.

Babás-szerkövek (Nyugat-Mecsek, 440 m). Kővágószőlős fe­lett, a Jakab-hegy déli olda­lán található sziklaalakzat. Magyarországon kőzettani szempontból egyedülálló morfológiai formák jöttek létre a konglomerátum felszíni előfordulásainak egyes szakaszain. (Konglomerátum: össze­­­cemen­tálódott kova­sa­vas kvarc és földpát, amely kemény, szilárd, fagyálló kőzet.) A lazább anyagokat a víz és a szél elhordta, ezért az időtálló tömbök furcsa alakú sziklaalakzatként emelkednek ki környezetükből. Ez a konglomerátum-vonal kb. egy kilométer hosszan nyúlik a Jakab-hegy délnyugati oldalán. A Babás-szerkövek neve a pogány korból maradt fenn, Baba-mama istenasszony tiszteletének emléke, a szerkő jelentése áldozati hely, szentkő. Kiala­ku­lásuk­­hoz monda fűződik. A P▲ vezet végig a köveken.

Babina (Kelet-Mecsek). Magyaregregytől keletre eső szőlőhegy neve. Ószláv szó, jelentése: asszonyé. Az itt termő jó bor ismert a környéken. A P+ jelzés vezet át rajta.

Baglyas-hegy (Kelet-Me­csek, 407 m). Zobákpusz­tá­tól északra található magaslat, amely délkeleti irányban a Hidasi-há­ton folytatódik. Egy farönkökből épített kunyhó, a Baglyas-kunyhó állt a K+ jelzés mellett, ma már romos állapotban van.

Bakonya (Nyugat-Mecsek). A Mecsek déli lábánál fekvő kis település. Neve a szláv bukovina (bükkös, bükkerdő) szóból ered. Lakossága 365 fő (2025). Baranya vármegye legősibb falvainak egyike, az újkőkorszaki vonaldíszes kerámia kultúrájának népe élt itt, amiről kis kerámiatöredékek tanúskodnak. Később, a Krisztus előtti 3–4. században a feltárt leletek szerint kelták lakták. Első fennmaradt írásos említése 1235-ből való. A pécsi Székesegyház kegyurassága alá tartozott. Ősi, középkori temploma a környék legszebb temploma volt. A török időkben megrongálódott és átépítették. Az 1972–74 közötti restaurálás után rajzolódott ki a félköríves szentélyzáródású románkori templom képe. Eredeti ablakok és freskórészletek kerültek elő. Említésre érdemes még az egykori lakóházból kialakított Helytörténeti Múzeum. A 1950-es évektől az uránbányászat megváltoztatta a falu életét. A bányászat 1989-ig tartott. Turistajelzés nem vezet a faluban, a Mária út és a Mecseki Ércbányász átvezet rajta.

Bakonyai erdészház (vendégház) (Nyugat-Mecsek). A bakonyai műútelágazásnál található épület, a Dél-dunántúli Pirostúra útvonalának közelében. Az 1930-as években épült, 1981-ben leégett. Régi neve: Hubertusz-tanya. A Mecsekerdő Zrt. tulajdonában lévő, felújított és megnagyobbított épület ma igényes vendégházként működik.

Balázs-hegy (Nyugat-Mecsek, 320 m). Orfű felett, a falutól északnyugatra emelkedő magaslat, rajta kilátóval. A K▲ és a S▲ jelzések vezetnek fel rá.

Balázs-hegyi kilátó (Nyugat-Mecsek). Az Orfű feletti, 320 m magas Balázs-hegyen található, fémszerkezetű kilátó. Korábban fakilátó állt itt, melyet 1975-ben építettek, de később leégett. A jelenlegi kilátó Orfű önkormányzatának támogatásával létesült, 2001-ben adták át. Gyönyörű panoráma nyílik innen a Pécsi-tóra, illetve a Mecsek nyugati hegyvonulataira. 2014-ben felújították. Megközelíthető a Sárkány-kút felől a S▲ jelzésen vagy az orfű–abaligeti műútelágazástól a hétvégi házakhoz vezető K▲ jelzésű úton.

Balázs-kilátó (pihenő) (Közép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben, a Tettye fölötti sziklafal tetején 289 m magasságban épült, fából készített fedett pihenő (pavilon). 2003-ban épült Szatyor Győző tervei alapján. Nevét Balázs József erdészről kapta. Szép kilátás nyílik innen délre a Tettyére, Pécs városára és a távolabbi vidékre. A Tettyéről a S sáv jelzésről a „TETTYE KAPU” kőnél elágazó lépcsősoron közelíthető meg.

Balinca (Kelet-Mecsek). A Somlyó északi oldalában, az Ól-völgytől délre fekvő terület lévő terület neve. Ószláv eredetű, jelentése: nedves, mocsaras, taknyos. Nevét a S● jelzésű út mentén található vadászház, illetve egy forrás is viseli.

Balincai vadászház (Kelet-Mecsek). A Vörösfenyő-kulcsosháztól keletre, kb. 800 m-re található kis vadászház, a S● jelzésen. Az L alakú ház 1956-ban épült kőből és téglából egy korábbi mélyfúrási munkaterületen. A Mecsekerdő Zrt. tulajdonában van.

Balog fája (Nyugat-Mecsek). A Herma-hegy délkeleti nyergében álló öreg tölgyfa. Mellette fából készült emlékoszlop, pihenőpad és asztal található. Valamikor ezen a területen legelő volt és itt deleltették az állatokat. Ennél az öreg lombos fánál pihent meg rendszeresen egy Balog nevű pásztor. A fánál lévő pihenőt 2007-ben Golubics István erdész és Baumann József készítette az erdészet támogatásával.

Balogh Károly út (Közép-Mecsek). A Kardos út északi végétől a Dömörkapuig ve­zető, épített séta­út, a P sáv jelzés (Dél-dunántúli Pirostúra) vezet rajta. Balogh Károly (1848–1918) jogász, a Me­csek Egye­sület alelnöke, majd elnöke volt. Ő avatta fel a Misina tető első kilátóját 1908-ban.

Bánffay Simon út (Közép-Mecsek). A Roboz-pihenőtől a Misina-gerincig vezető, 1305 m hosszú épített sétaút. A S▲ jelzés vezet rajta. Bánffay Simon (1819–1902) közjegyző, lapszerkesztő, megyei főügyész, a Mecsek Egyesület megalapításának egyik szorgalmazója, majd alelnöke volt. Az utat 1908-ban nevezték el Bánffay Simonról.

Bános (Közép-Mecsek, 270 m). Az Orfűi-tótól északra fekvő kis falu, Orfű község része, melyhez 1979-ben csatolták. Már a középkorban is említik Bálványos néven, ez a név rövidült később Bánosra. Határában nagy kiterjedésű egyházi szőlő volt, amit a filoxéra elpusztított. A szőlő helyét erdővel telepítették be. A S sáv jelzésű turista­út vezet rajta keresztül.

Bányászpark (Közép-Mecsek). Komlón a városközponttól északra létesített emlékhely, amely a bányában elhunyt szénbányászoknak állít emléket. A városközpontból lépcsősoron juthatunk fel az emlékműhöz. A szép panorámájú parkot kellemes sétaút hálózza be.

Bányász út (Közép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben a Tubicai oldalban, a Rotary körsé­tánnyal, illetve a Mecsek-háti mű­úttal csaknem párhuza­mosan, a Lapisra vezető sétaút. A P▲ jelzés vezet rajta.

Baranya Megyei Ter­mé­szet­barát Szövetség. A Baranya vármegyei természetbarát szervezetek szövetsége, a Magyar Természetjáró Szövetség tagszervezete. 1998 óta működik önálló jogi személyiségű, közhasznú társadalmi szervezetként. Fő tevékenysége az egyesületek érdekvédelme, a turistautak karbantartása, festése, természetjáró programok szervezése és koordinálása. Székhelye: 7621 Pécs, Tímár u. 21.

Baranyai természetjárók panteonja (Közép-Mecsek). A Büdös-kúti kulcsosház közelében, a Feri-forrással szemben kialakított emlékhely: két sziklatömbön elhunyt természet­já­rók nevei olvashatók fekete gránittáblákon. 2025-re a felület sajnos betelt, így az emlékhely kiegészül egy, a Büdös-kút forrás közelében állított emlékfával, melyen réztáblák örökítik meg a további neveket. Az emlékhely kezelője a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség.

Barátok háza (Közép-Mecsek). Lásd: Természetbarátok Háza.

Barátúr (Közép-Mecsek). Kis falu Magyarhertelend szomszédságában, attól keletre, a Baranya csatorna közelében. Egykor önálló település volt, 1982-től Magyarhertelendhez tartozik. Már a 13–14. században lakott település volt. Az 1750-es években svábokat telepítettek be, a sváb hagyományokat ma is ápolják. A faluban jelzett turistaút nem vezet. 1916–1919 között egy víztározó tavat (Barátúri-tó) építettek a Baranya-csatorna mellett. A legfőbb szerepe árvízvédelmi, de komplex hasznosítású tóként a fürdésre, vízi sportokra, horgászatra és egyéb gazdasági célokra való használatát is tervezik.

Bargyag (Kelet-Mecsek, 410 m). Mázától délnyugati irányban található magaslat. A bargyag ószláv szó, jelentése zászló, amely valami stratégiai helyre utalhatott. A Z+ jelzés vezet át rajta.

Barna-kő (Kelet-Mecsek). Az Egregyi-völgyben, a Sín-gödör bejáratával szem­ben, az országút nyugati felén álló sziklatömb. A környezetében található mészkő szürkés, sárgásfehér színű, gyakran tartalmaz ősmaradványokat és tűzkövet. Tömegébe nyomult később az alsó-kréta láva, amely kisebb fokú ércesedést is okozott. A középkorban a területen már bányákat is nyitottak az ásványok kinyeréséhez. Egyik ilyen helyszín az „Aranytáró”, amelyet egyesek barlangnak gondolnak. Feltehető, hogy a Barna-kőhöz kötődik az az okirat, amelyben Mátyás király Janus Pannonius püspöknek engedélyt adott aranybányászatra. Szakirodalomból ismert, hogy Grósz Károly pesti geológus 1920–21-ben itt aranyat próbált kitermelni, de a vállalkozása hamar abbamaradt. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében e szikla tetejéről figyelte Gábor pap és Bornemissza Gergely a török szultán seregének elvonulását. A Z sáv (Mecseki Zöldtúra) jelzésen közelíthető meg.

Battyán-hegyi emlékhely (Közép-Mecsek). Komló-Kisbattyántól keletre, a Dél- dunántúli Pirostúra útvonala mentén, a Battyán-hegyen lévő vadászháznál található emlékhely, kopjafával. Az emlékhelyet a Mecsekerdő Zrt. avatta 2023. november 11-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően a Mecsekben működött „Mecseki láthatatlanok” szabadságharcos csoport Kisbattyán körüli harcainak emlékére. A Mecseki láthatatlanok rövid, de jelentős és örök emlékezetű ellenállómozgalma az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legizgalmasabb, szimbolikus története. Kisbattyánhoz egy erdészen, id. Czuczor Ferenc személyén keresztül kapcsolódik, aki a forradalom kitörésének hírére megalakult kisbattyáni nemzeti bizottság vezetője volt, s a Mecseki láthatatlanok számára a szovjet csapatok november 4-i bevonulását követően menedékül átadta a kisbattyáni vadászházat. A kopjafát a Mecsekerdő Zrt. Sásdi Erdészete készítette.

Baumann József (1952–2024). Túravezető, a pécsi-baranyai természetjárás meghatározó alakja. 1993-tól a Mecsek Egyesület tagja, a Munka Osztály vezetője, forrásépítő. Létrehozta a „Mecseki Forrásvédnökök” csoportot. Egyik kiemelkedő munkája az Ukrajnában, a Keleti-Kárpátokban eredő Fekete-Tisza for­rásának felújítása. A Balokány-ligetért Összefogás tagjaként egyik kezde­ményezője, majd aktív részese volt az egykor szebb napokat látott pécsi pihenőhely, a Balokány-liget „feltámasztásának”. Erdei kereszteket, emlékhelyeket újított fel, feldolgozta Vágotpuszta és Petőcpuszta történetét, újjáélesztette a petőci búcsút. Gondozta az Ordas tanya nevű erdei házikót és a petőcpusztai harangtornyot. Több megyei és országos természetjáró kitüntetést kapott. Nevét Pécsett a Balokány-ligetben elhelyezett emléktábla őrzi.

Bazsarózsa kulcsosház (Ke­let-Mecsek). Püspök­szent­lászló üdülő­fa­lu­ban, a volt püspöki nyaralóval szem­ben található, a régi iskola épü­letéből ki­ala­kí­tott kis kul­csosház. Jelenleg nem üzemel.

Belátó-kilátó (Óbányai-kilátó) (Kelet-Mecsek, 351 m). Egy Óbányától délkeletre lévő 356 m-es magaslaton található, fából épült kilátó. A kilátót Mecseknádasd és Óbánya közösen építette 2009-ben. Szép kilátás nyílik innen északi irányba Óbányára és a közeli hegyekre. A Z▲jelzésű turistaúton közelíthető meg.

Bertalan-kápolna (Közép-Mecsek). Pécsett, Felsőgyükésben álló kis ká­pol­­na. Helyén 1332-ben az Ágos­ton rendiek zárdája és temploma állott, amely a török időkben elpusztult. A mos­tani kápolnát egy itt élő remete kezdeményezésére, az első templom köveiből építették 1749-ben, késő barokk stílusban. A török kiűzése után bosnyák katolikusok jöttek Pécs környékére és Gyükésben telepedtek le, szőlőműveléssel foglalkoztak. Nekik épült a templom. Szent Bertalan a szőlőhegyek védőszentje. Műemlékvédelem alatt áll az eredeti barokk főoltár is. Régen híres búcsújáró hely volt. A P+-S+ jelzés vezet előtte.

Bertalan-szikla (Közép-Mecsek, 404 m). A Mecseki Parkerdőben, a Dömörkapu közelében, attól keletre, a Misina–Tubes gerincének délkeleti kiszögellése, meredek, leszakadó mészkő sziklafal. Oldalában tavasszal gyönyörű védett virágok nyílnak. Itt áll a Flóra-pihenő. Dömörkaputól a S▲ jelzésű sétaúton közelíthető meg.

Betyár-pihenő (Kelet-Mecsek). Pusztabányán, a második Betyártanya helyén kialakított fedett pihenőhely padokkal, asztalokkal. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet mellette. (Lásd még: Betyártanya.)

Betyártanya (Kelet-Mecsek). Pusztabányán, a vadászház közelében, az erdei pihenőhely előtt, fenyőerdő szélén álló fából készült kis kétszemélyes kulcsosház volt. Kiss Lajos neves pécsi természetjáró gondozta. 1996-ban egy erdészeti rendezvény miatt lebontották, helyette kissé távolabb téglából új kulcsosházat építettek (új v. második Betyártanya), amit Kiss Lajos halála (2014) után Kiss Lajos Emlékháznak neveztek el. Az épület 2019-ben leégett. Ennek a helyén 2022-ben fedett erdei pihenőhelyet alakított ki a Mecsekerdő Zrt. padokkal, asztalokkal (Betyár-pihenő). A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet mellette.

Bika-domb (Nyugat-Mecsek). Patacs közelében lévő domb, a nevét onnan kapta, hogy valamikor itt állt a pásztor háza és a tenyészbika-istálló. A falusiak ide vezették teheneiket. A P▲ jelzés vezet át rajta.

Blokk-ház vagy Cédula-ház (Nyugat-Mecsek). A Szuadó-nyeregben (Patacsi-mezőn) található kis ház, a K sáv (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) és a K+ jelzésű utak találkozásánál. A székesegyházi uradalmi időkben az erdész itt adott blokkot, azaz jegyet, cédulát a fát szállító fuvarosoknak. Ma a Mecsekerdő Zrt. használja, a fedett terasza esőbeállóként szolgál. Előtte pihenőasztalt, padokat találunk.

Bocz-kereszt (Kelet-Mecsek). A Zengő csúcsától 300 m-re, a Zengő nyugati gerincén a S▲-K▲ jelzésű turistaút mellet álló kereszt. Az eredetileg itt lévő keresztet még 1797-ben állíttatta a pécsi püspök, a mai keresztet 1850 körül állították. A kereszthez kapcsolódó legenda szerint egyszer egy vándor igyekezett Hosszúheténybe a Zengőn át, de útközben nagy vihar kapta el. Eltévedt és kétségbeesetten kereste a faluba levezető ösvényt, amikor szinte a semmiből egy bárány tűnt fel előtte. A legenda szerint ő volt Isten báránya, aki segítségére sietett a bajba jutottnak és levezette a hegyről. Ez a férfi volt a Bocz család egyik tagja. A népnyelv – a csodás megmenekülés emlékére – Bocz-keresztnek (vagy Bárányles-keresztnek) nevezi a keresztet.

Boda (Nyugat-Mecsek). A Mecsek déli lábánál fekvő kis falu. Lakóinak száma: 415 fő (2025). A neve a hun eredetű Buda, vagy a Budimér szláv szóból ered. A településtől északra a Vár-hegyen egy földvár állt, sáncai ma is láthatók. A középkorban plébániával rendelkező, tehát jelentős hely volt, a székesegyházi főesperességhez tartozott. Folyamatosan lakott a török időkben is. A 18. században a Preuner, majd az Esterházy család birtoka. 1996-ban a falu déli határában található horgásztó mellett 3 hektáros területen emlékparkot alakítottak ki, hidat, székely faházat, szökőkutat létesítettek és 7 fát ültettek a Hét vezér emlékére. A településen átvezet a S sáv jelzésű Mecsek–Ormánság Sárgatúra.

Bodó-hegy (Nyugat-Mecsek, 407 m). Az Abaligeti-barlangot is magában rejtő hegy, tetején óriási töbrökkel (víz­nyelőkkel). A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra vezet át rajta.

Bokor Emil (1865–1918). Lásd: Emil-pihenő.

Boróka-tető (Letics) (Közép-Mecsek, 483 m). Lásd: Letics-parrag.

Budafa (Közép-Mecsek). Mánfa községgel összeépült kis település, 1949-ben egyesültek. Vízgyűjtő terület, köz­elében van a Sugói-rét, ahol a Rákos-völgy és a Nagy-forrás-völgy találkozik. A Z■ jelzés innen indul a Sugói-rét felé.

Budafai kőfejtő (Közép-Mecsek). A Rákos-völgy déli mel­lékvölgyében található, ma már felhagyott kőbánya. Itt jól faragható homokkövet bányásztak, ezzel burkolták a pécsi Bazilika külső falait, és ebből épültek és a Dóm téri obeliszkek is.

Büdös-kúti kulcsosház (Közép-Mecsek). Remete-réttől 1,5 km-re északra, a pécs–abaligeti mű­­út közelében, a gerinc mö­göt­ti erdei tisztáson álló kis kul­csos­­ház, három kiépített forrás­sal. Egy erdészházból alakították ki a Pécsi Spartacus Sportkör természetjárói az 1970-es években. Ma a Mecsekerdő Zrt. kezeli, 2025-ben szépen felújították. Előtte áll egy 2005-ben felállított kopjafa (Szatyor Győző alkotása), lentebb tűzrakóhely található és egy esőház („Rudi háza”), ami egyben bivak szálláshely. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye. Itt halad el még az Orfű felé vezető S+ jelzés.

Bükkösd (Nyugat-Mecsek). A Mecsek nyugati határán található település az Okor-patak (Bükkösdi-víz) völgyében. Lakóinak száma: 1000 fő (2025). Neve viszonylag későn, 1448-ban bukkan fel írott forrásokban, a bükkös, bükkerdő jelentésű főnévből alakult ki. A mai település négy falu egyesülésével jött létre: Bükkösd, Gorica, Megyefa és Egéd. A török hódoltság végére mindegyik falu területe lakatlan pusztává vált, az 1700-as években magyarok, majd németek építették újjá. A 18. századtól a Horváth, a Petrovszky, majd a Jeszenszky családok birtokolták. A Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye. A vasútállomástól indul a S sáv jelzésű Mecsek–Ormánság Sárgatúra útvonala. Látnivalói: Petrovszky-, később Jeszenszky-kastély (a műemléki védelem alatt álló, U alakú épületet Baranya megye legelegánsabb homlokzatú barokk kastélyaként tartják számon. Az épületet Petrovszky Zsigmond építtette 1786-ban. A kastély az államosításig a Jeszenszkyek tulajdona volt, majd 1953-tól nevelőotthonként működött. Közben az épület állaga jelentősen leromlott. A nevelőotthont 1997-ben felszámolták, 1999-től magánkézben van). A megyefai Jeszenszky-kastély (1788-ban Jeszenszky Antal építtette. Az idők során többször is átépítették, 2016-ban elkezdték felújítani, de ez nem fejeződött be). Kápolna (a Petrovszky-kastély feletti dombon, a Jeszenszky család sírhelye. Megyefalvi Horváth Dániel emeltette 1739-ben). Római katolikus templom (1791-ben Petrovszky Zsigmond építtette. A díszes szószék festett képe egy jellegzetes porosz öltözetű parasztot ábrázol, aki búzát vet).

Bükkösdi Ökopark. Bükkösd északi határában elterülő, magánkézben lévő vadaspark és ökopark. A park területén vadaspark, vadaskert, valamint a honos és őshonos magyar háziállatok részére karámrendszer került kialakításra. Az ide érkező látogatók különféle vízi és szárazföldi szárnyasokat, valamint a Magyarországon előforduló nagyvadfajokat láthatják saját természetes környezetükben. A vadasparkban séta- és túraútvonalak kerültek kialakításra, ahol természetes közegükben tekinthetők meg a park állatai. A parkban étterem és több vendégház működik. Az ökopark lovasprogramok, gyermekes programok, tematikus nyári táborok helyszíne, de alkalmas helyszín egyéb (családi, céges stb.) rendezvények lebonyolítására is.

 C

Castrum (Közép-Mecsek). A 4. sz.-ból származó római őrtorony maradványa volt a vágoti gerincen. A műút mel­lett, Lapistól 400 m-re, a S sáv és a Z+ jelzések kereszteződésének közelében állt. Az egykor Pécs területén lévő római kori település (Sopianae) egyik északi útvédő őrhelye volt. A romokat 1938-ban tárták fel. Ma már nem láthatóak, azokat a műút építésekor eldózerol­ták. Régebbi térké­pek még feltüntették.

Cédula-ház (Nyugat-Mecsek). Lásd: Blokk-ház.

Ciframalom (Dóczy-malom) (Közép-Me­csek). A pécs–kaposvári műút mentén, a Mánfától 1,5 km-re nyugatra lévő útkanyarnál álló régi malomépület, mellette er­dész­ház. A Dél-dunán­túli Pirostúra bélyegzőhelye.

Cigány-hegy (Keleti-Mecsek; 524 m). Kisújbánya felett északnyugatra emelkedő kúp, rajta kilátóval. Kedvelt kirándulóhely. A S sáv jelzés vezet fel rá.

Cigány-hegyi kilátó (Kelet-Mecsek). Kisújbánya fölött, az 524 m magas Cigány-hegyen található kilátó. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A terméskőből épült, gránit névtáblával ellátott kilátót a Mecseki Erdészeti Rt. és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2007-ben felújította és két szinttel megmagasította. Avatása 2007 október 6-án volt. A kilátóból szép körpanoráma nyílik a Mecsek hegyvonulataira. A 2025-ben átadott „Sólyom László Emlékút” északi végpontja. Megközelíthető a S sáv jelzésű turistaúton.

Cigánytelep-emlékhely (Nyugat-Mecsek). A Sás-völgy nyugati végén, a P■ jelzésű turistaút mentén található emlékmű. Két, fából készült faragott kopjafából és egy kerékből áll. A táblán a felirat: "Állíttatta a Cigány Kisebbségi Önkormányzat a cigánytelep lebontásának 25. évfordulójára. Hetvehely, 2005. augusztus." Az emlékművet Mórácz Sándor abaligeti fafaragó készítette.

Cigánytelep-emlékkő (Közép-Mecsek). Komló határában, a Kossuth-aknai emlékkövek közelében, az útelágazóban a valaha itt élt cigányok emlékére állított emlékkő. 2015-ben állíttatta Komló Város Cigány Önkormányzata és a Fekete Láng Egyesület.

Cingolány-rét (Közép-Me­csek). Lásd: Mandulás.

Cinke-tanya emlékkő (Nyugat-Mecsek). A Vörös-hegyen, az egykori Cinke-tanya helyén állított kőtömb, emléktáblával. Ezen a helyen állt a Cinke-tanya, ami egy kis fakunyhó volt az erdőben, melyet a „négy barát”, a Mecsek elkötelezett rajongói: Baranyai Aurél, Csokonay Sándor, Millner Jenő és Millner Pál használtak és gondoztak. A komlói andezitből készült emlékkövön, melyet 2003-ban helyezett el a Mecsek Egyesület a Cinke-tanya emlékére, fekete gránittáblán a négy barát neve olvasható. A kő mellett erdei pihenőhelyet alakítottak ki: padok, asztalok, esőbeálló. Az emlékkőhöz a K sáv (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) útvonaláról leágazó K „rom” jelzésű úton lehet eljutni.Csalán-hegy (Kelet-Mecsek, 536 m). Az Óbányai-völgy északnyugati oldalának gerinckúpja. Az oldalában egy – a helyiek szerint a török korból származó – mészégető maradványa található a P sávval jelzett turistaút (Dél-dunántúli Pirostúra) mellett.

Csengő-hegy (Kelet-Mecsek, 489 m). Zobákpusztától északkeletre, a Takanyó-völgy felett emelkedő magaslat. Régi neve Héró-hegy. A Z+ jelzés vezet át rajta.

Csengő-lak (Kelet-Mecsek). Zobákpuszta és Pusztabánya között, a Csengő-hegy oldalában, az erdészeti aszfaltúttól kb. 200 m-re található kis teraszos, romantikus erdei házikó, egykori vadászkunyhó. 1950 körül épült. Ma már rossz állapotban van, korábban a Mecsek legkisebb, egyszemélyes „kulcsosházaként” működött.

Csepegő-árok (Kelet-Mecsek). Vékénytől déli irányban húzódó vadregényes völgy. Benne található a Csöpögő-forrás, érdekes mohos sziklaalakzatokkal. A mederben egy magas sziklaoldalban egy kis Szűz Mária-szobor látható, amelyet Brandt Gyula fogadalomból helyezett ide, mivel felesége súlyos betegségből felgyógyult. Tovább egy szép vízesés is található. A Z+ jelzésű turistaút vezet végig az oldalában.

Csepegő-szikla (Kelet-Mecsek). Az Óbányai-völgyben, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán, a Ferde-vízesés közelében található érdekes természeti képződmény. A mohos, nedves sziklákon, állandó vízcsöpögéssel mésztufa rakódik le, olyan, mint egy pici cseppkőbarlang.

Cserkút (Nyugat-Mecsek). A Jakab-hegy déli lábánál elterülő Árpád-kori település. Lakóinak száma: 634 fő (2025). Neve arra utal, hogy cserfákkal körülvett kútnál, forrásnál épült a falu. Első említése 1291-ből származik, a pécsi káptalan birtoka volt. A török időkben is lakott. Mindig magyarok lakták. 1953-ban uránbányászat kezdődött a közelében, ami mára már megszűnt. Baranya jelentős műemléke a 12. században épült kis temploma értékes, szép freskókkal. A K▲ és a P■ jelzések vezetnek a faluban.

Cserma-alja parkerdő (Közép-Mecsek). Helyi jelentőségű természetvédelmi terület Sikonda közelében. A hegyoldalon az erdő helyén volt a mánfai legelő az 1950-es évekig. Kb. 60 db 200–300 éves hagyásfa, famatuzsálem áll itt: kocsányos és csertölgy, bükk, vadkörte, szilfa és gyertyán. Arborétum jellegű parkerdő volt ismertető táblákkal, padokkal, asztalokkal. Mára sajnos teljesen elhanyagolt állapotba került.

Csokonay Sándor (1898–1983). Testnevelő tanár, természetjáró, „a mecseki források atyja”. Nevéhez fűződik a Mecsek számos forrásának kiépítése és turistalétesítmények helyreállítása. Nevét a Virágos-völgyben foglalt Csokonay-kút, és Püspökszentlászlón, a Bazsarózsa kulcsosház udvarán állított emlékkereszt őrzi.

Csokonay Sándor-emlékkereszt (Kelet-Mecsek). Püspökszentlászlón, a Bazsarózsa kulcsosház udvarán elhelyezett emlékkereszt, rajta Csokonay Sándor, „a mecseki források atyja” fényképével.

Csonka Ferenc (1924–1986). Esperesplébános, cserkészvezető, a pécsi 217. számú Keresztény Munkás Ifjú cserkészcsapat tagja. 1948-tól a „katakombacserkészet” egyik vezetője a Mecsekben. Emlékére Kisbattyántól északra, a Z sáv jelzésű út (Mecseki Zöldtúra) közelében, a Cseresznyési-völgy után a réten 2006-ban – a Mecsek Egyesület támogatásával – egy forrást foglaltak, és róla nevezték el.

Csörgey Titusz-emlékkő (Közép-Mecsek). A neves ornitológus tiszteletére állított, Lapison található emlékkő. Csörgey Titusz (Titus) (1875–1951) ornitológus, a Magyar Madártani Intézet elnöke volt.

Csúcstelep (Közép-Mecsek). Bánostól északkeleti irányban lévő, szőlővel beültetett domb elnevezése. Régen a domb tetején cigányok laktak.

Csurgó (Kelet-Mecsek). A Hidasi-völgy északi oldalán a K sáv (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) és a S+ jelzések mentén egy oldalvölgy torkolatánál, 6 m magas, mohaszőnyeggel borított mésztufagáton lecsurgó szép vízesés. Felette néhány szép ősbükk látható. A kiépítetlen forrás tőle 40–50 m-re található északra.

Csurgó-dűlői me­ne­dék­ház (Közép-Me­csek). Lásd: Isten-kúti menedékház.

 D

Darázscsípte emlékmű (Nyugat-Mecsek). Az Éger-völgyi tótól keletre, az Éger-völgyből induló orfűi kerékpárút mellett, a Darnó-hegy nevű magaslat oldalában található, kőből épített emlékmű, melyet Füzi József, egy 1928-ban darázscsípés következtében itt elhunyt magyar királyi honvéd emlékére emeltek. Az évek során romossá vált emlékművet a Mecsek Egyesület állította helyre 2015-ben.

Darnó-hegy (Nyugat-Mecsek). A Magyarürög feletti hegy régi elnevezése, amelyen lőtér volt. Itt áll a „Darázscsípte emlékmű”.

Denevér tanösvény (Nyugat-Mecsek). Az Abaligeti-barlangtól kiinduló 6 km hosszúságú tanösvény, mely bemutatja többek között az Abaligeti-barlang környékének földtani érdekességeit, karsztjelenségeit, élővilágát, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását, az erdő természetes megújulását, a talajerózió folyamatát. A tanösvény útvonalát és állomásait fákra vagy kövekre festett denevér emblémák és számok jelzik. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzetből lehet elolvasni.

Deindol (Daindol) (Nyugat-Mecsek). A Pécs északnyugati ré­szén, Magyarürög fölött el­te­rü­lő településrész össze­fog­la­ló neve (Kis-, Közép- és Nagy-Deindol). Völgyekkel tagolt terület, ahol régen szőlőművelés folyt. Neve a szláv doljin = völgy és a német Tal = völgy szavak összetételéből alakult ki. Mára szőlő már alig maradt, a területen családi házas lakóövezet alakult ki.

Dél-dunántúli Pirostúra. Három vármegyén (Somogy, Baranya, Tolna) átvezető, Siófoktól Szekszárdig tartó, piros sáv jelzésű túraútvonal (és túramozgalom), melynek hossza 321,9 km. A Mecseken átvezető szakasza 68,6 km hosszú, Bükkösdtől Mecseknádasdig tart. A túramozgalom mecseki bélyegzőhelyei: Bükkösd, Petőcpuszta, Szentkúti erdészház, Pécsi Állatkert, Ciframalom, Mecsekjánosi, Máré-vár, Pásztor-forrás, Mecseknádasd.

Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség. Baranya, Somogy és Tolna megyék természetbarát szövetségei által 2000. augusztus 22-én létrehozott közhasznú társadalmi szervezet. Régióközpont: Pécs.

Delelő-rét (Kelet-Mecsek, 445 m). A Vár-völgy keleti végén található nagy erdei tisztás, két forrással (Pásztor- és Boszorkány-forrás), pihenőhellyel (esőház, tűzrakó, padok asztalok). A réten vezet át a P sáv jelzésű turistaút (Dél-dunántúli Pirostúra, a rét végén álló kis vadászháznál található a túramozgalom „Pásztor-forrás” bélyegzője).

Denevérmúzeum (Nyugat-Mecsek). A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett, a barlangi élővilágot bemutató múzeum az Abaligeti-barlang mellett.

Dobogó (Kelet-Mecsek, 594 m). Kisújbányától északra lévő hegy. Csúcsán – Baranya és Tolna vármegye határán – Tolna vármegye legmagasabb pontját kopjafa jelzi, melyet 1998-ban állított fel a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség. A csúcsra a S sáv jelzésről leágazó S▲ jelű ösvény vezet. Délkeleti szegélyén található a Szószék sziklatömbje.

Dombay János-emlékkő (Kelet-Mecsek). Lásd: Dombay-tó.

Dombay-tó (Kelet-Mecsek). Kis mesterséges tó a Zengő tövében, Pécsváradtól délnyugatra. Névadója Dombay János (1900–1961) régész, aki a Pécsi Régészeti Múzeum igazgatója volt. 1967-ben felállított emlékkövét a tó mellett találjuk. A tó környékén hétvégi házak állnak. A tótól északra ered a Dombay-forrás, fölötte egykori vízimalom épületét láthatjuk, amiben régebben kulcsosház működött, ma ifjúsági tábor. A Z+ jelzés vezet a tó mellett.

Donátus (Közép-Mecsek). Hegyoldali terület Pécs északi részén. Évszázadok óta kiváló minőségű bort adó szőlőt termesztenek itt. Ma egyre több családi ház épül területén. Nevét az itt álló kápolna után kapta, aminek védőszentje Szent Donát (az eredeti kápolna 1736-ban épült, amit 1937-ben újjáépítettek, az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszus tiszteletére). Turistajelzés nem vezet a területen.

Dóri út (Kelet-Mecsek). A Réka-völgytől délre, a Kecske-hát oldalában vezető jelzetlen, széles, erdei kocsiút. Dóri László erdészről nevezték el, akit egy orvvadász agyonlőtt. Közelében, az úttól északra áll a 2001-ben épült Szép Ilonka-kilátó (felújításra vár). Az út egy részén vezet a Skóciai Szent Margit Emlékút.

Dögkút-tető (Kelet-Me­csek, 556 m). Kisújbányától északra ta­lál­ható magaslat, nyugati lejtőjén szép tisztással, ahol több turistaút is találkozik (P sáv, S sáv, K+).

Dömörkapu (Közép-Mecsek, 402 m). A Misina délkeleti lejtőpihenője, a Mecseki Parkerdőben, a Dél-dunántúli Pirostúra útvonalán. Nevének eredete oszmán-török: "demirkapi", amely megerősített kaput, sziklás bejáratot jelent. Autóbuszforduló, a Mecseki Kisvasút egyik végállomása és a Ptaček-pihenő található itt. Turistautak kereszteződési helye (P sáv, S sáv, P+, S+, P■, S▲). Itt volt az 1961–2011 között működött Pécsi Vidámpark bejárata, ahol most a 2024-ben megnyílott „Meseerdőbe” lehet bemenni.

Dömörkapui menedékház (turistaház) (Közép-Mecsek). Dömörkaputól északkeletre, az autóbusz-fordulótól 300 m-re, a Hidegvölgyi út végén álló épület, egykori turistaház. A Mecsek Egyesület építette 1931-ben Hoffmann László mérnök tervei alapján. A korabeli igényeknek mindenben megfelelő turistaházként és a város polgárai által kedvelt vendéglőként működött. A leromlott állagú épületet az 1980-as években átalakították, ma 3 csillagos szálloda (Hotel Mediterrán).

Döngölt-árok (Kelet-Mecsek). Óbányától délnyugati irányba vezető meredek, szép völgy, a Z+ jelzésű turistaút vezet végig rajta.

Döröm-cser pusztatemplom (Nyugat-Mecsek). Árpád-kori templomrom Petőcpuszta közelében. A templom építésének pontos ideje nem ismert, a 14. században a Pécsi Káptalan tulajdona. Helyét Baumann József, a Mecsek Egyesület Munka Osztálya vezetője és Gábor Olivér, a Janus Pannonius Múzeum régésze azonosította 2014-ben. Ekkor régészeti kutatás nem történt, viszont a feltehetően egyenes szentélyzáródású templom terméskőből épült romos falmaradványai az avar alatt már kisebb tisztítást követően is jól kirajzolódnak. Ezt megelőzően a Janus Pannonius Múzeum 2013-ban lézeres légi felmérést készíttetett a térségben. A feldolgozott mikrodomborzati képen a templom falai ugyan nem kivehetők, az viszont jól látszik, hogy az épületet egy kb. 17×14 méteres, a környezetből kiemelkedő, háromszög alakú magaslati részen emelték. A környékbeli lakosság szerint a szigetvári vár kincseit az ostrom előtt itt rejtették el. Félelmetes helynek tartják, mert „a szellemek a pincében dörömbölnek.” A Mecsekerdő Zrt. 2017-ben az egykori pusztatemplom helyén fakeresztet állított, és információs táblát helyezett el. A templomrom Petőcpusztától keletre 800 m-re, a P sáv jelzésről (Dél-dunántúli Pirostúra) északi irányba leágazó P „rom” jelzésen érhető el.

Duna-Dráva Nemzeti Park. Hazánk sorrendben hatodikként létrehozott nemzeti parkja, 1996-ban alapították a Dráva és a Dél-Dunántúl természeti értékeinek védelmére. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igaz­gatóság (Pécs, Tettye tér 9.) természetvédelmi kezelési feladata Baranya, Tolna és So­mogy vármegyék nagy részére terjed ki, a nemzeti park területére, a tájvédelmi körzetekre és a természetvédelmi, valamint Natura 2000-es területekre.

 E

 Éger-tető (Nyugat-Mecsek, 325 m). Éger-völgy fölött, attól nyugatra húzódó hegyoldali lapos terület, erdei pihenőhely, ahol korábban ifjúsági tábor is működött. Kedvelt kirándulóhely, erdei bútorokkal, játékokkal és kilátóval. Közelében kis tó található, melyet a tófenéken lévő gyenge hozamú forrás táplál. Itt volt egykor a Mecseki Vándortábor egyik táborhelye. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet át rajta.

Éger-tetői kilátó (Nyugat-Mecsek). Az éger-völgyi kirándulóközpont fölött, Éger-tetőn 2007-ben épült, fából ké­szített kilátó. Megközelíthető Éger-völgyből a Z sáv jelzésű turistaúton (Mecseki Zöldtúra). A kilátó statikai okok miatt felújítás előtt áll, jelenleg nem látogatható.

Éger-völgy (Nyugat-Me­csek). A Jakab-hegy keleti lábá­nál, Magyarürögtől északkeleti irányban húzódó, mintegy 3,5 km hosszú völgy. A környéken található sok égerfa a névadója. Ked­velt kirándulóhely, délnyugati végén mesterséges tóval, erdei pihenővel. A völgyben a K+ jelzés vezet végig

Éger-völgyi-tó (Nyugat-Me­csek). Az Éger-völgy patakjának felduzzasztásával létesített kis erdei tó a völgy délnyugati végén. 1975-ben épült. Környezetében erdei pihenőhelyet alakítottak ki, tűzrakó, esőház, padok, asztalok, két forrás (Fecske-forrás, Delelő-kút) teszik kom­for­tossá. A Z sáv (Mecseki Zöldtúra), K+ jelzéseken érhető el.

Emil-pihenő (Közép-Me­­csek). A Mecseki Parkerdőben a Mandulásban, az autóbusz-megállóval szemben, az egykori mecseki kemping – ma már nyitott – területén található, kőből épített, szép formájú turistapihenő. 1919 nyarán avatták fel. Bokor Emil (1865–1918) kórházi főorvos emlékére építették, aki a Mecsek Egyesület választmányi tagja volt.

Ércnyelő-szobor (Kelet-Mecsek). A Dél-dunántúli Pirostúra útvonalán, a Máré-vár bejáratánál álló szobor, mely egy háromfejű sárkányt, az „Ércnyelőt” ábrázolja. Középen Olvasztó található, aki félelmetes lángcsóvával végez áldozataival. Mellette látható két társa, Raboló és Habzsoló, akik Olvasztó munkáját segítik. A szobrot Baráth Gábor készítette 2020-ban, használt gumiabroncsokból. Császár Levente "Az erdék és a tündők regéje" című meséje nyomán kapta a nevét. A Mecseknádasd határában található Sárkányjárás elnevezésű helyhez köthető mese egy részlete a sárkány mellett kifüggesztett táblán olvasható.

Erdei kereszt (Közép-Mecsek). A Lapisról Vágotpusztára vezető út mellett, a S sáv és a K sáv (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) jelzésű turistautak kereszteződésében álló fakereszt. Unferdorben József favágó emlékére állították 1928-ban, aki ezen a helyen favágáskor halálos balesetet szenvedett. A kereszt az idők folyamán tönkrement, ezért a Mecseki Erdészeti Rt. támogatásával Baumann József egy új keresztet készített 2003-ban, aminek alja az évek során erősen elkorhadt. A Mecsekerdő Zrt. 2020-ban új keresztet állított.

Erdész-emlékmű (Közép-Mecsek). Lapison, az egykori lapi­si vadászház helyén a honfoglalás 1100. év­for­du­lóján, 1996-ban emelt em­lék­mű, mely a Mecsek hét­féle jel­lemző kőzetéből (gránit, szürke mészkő, zöld kris­tá­lyos mészkő, rózsa­kris­tá­lyos mészkő, vörös ho­mok­kő, andezit, fonolit) épült, jel­ké­pezve a honfoglaló hét tör­zset (Nyék, Megyer, Kürt-Gyar­mat, Tarján, Jenő, Kér, Ke­szi). Dr. Tóth Aladár er­dész ter­vez­te.

Erdő Háza (Nyugat-Mecsek). Erdei iskola és szálláshely a Sás-völgyben, Hetvehelytől 2,5 km-re keletre, a P■ jelzésű út mellett. A ház az 1950-es években épült vörös homokkőből, erdei munkások használták munkásszállásként. Az épületet a Mecseki Erdészeti Rt. 2010-re teljesen felújította, azóta az árpádtetői Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola szálláshelyekkel (34 fő) is rendelkező épülete, szabadtéri fedett pihenővel. A ház kulcsosházként is igénybe vehető. Mellette található a sás-völgyi lombkoronasétány. A háztól több körtúra indul.

Erszék (Nyugat-Mecsek). Egykori Árpád-kori település, középkori falu a Hetvehelytől keletre húzódó Sás-völgyben. A pápai tizedjegyzék szerint a 14. sz. elején már templomos hely volt. Templomát Szent Mártonnak szentelték. A török hódoltság után nem népesedett be ismét. Templomának romjait a sás-völgyi kövesút építésekor Reuter Camillo erdőmérnök azonosította. A templom alapkövei ma is megtalálhatók a Sás-völgyben. A P■ jelzésen haladva Hetvehelytől kb. egy kilométerre, keleti irányban az erdészeti aszfaltút mellett fakereszt jelzi a hajdani Erszék falu helyét. A keresztet a Mecsekerdő Zrt. állította 2017-ben, és információs táblát is elhelyeztek mellette.

Erzsébet királyné emlékfája (Közép-Mecsek). Komlón a mecsekfalui temetőben helyi védelem alatt álló kislevelű hársfa, a P sáv jelzés (Dél-dunántúli Pirostúra) mentén. 1899-ben ültették.

Erzsébet út (Közép-Mecsek). Árpádtetőtől nyugati irányba vezető, a 66-os főútból kiágazó, 3,5 km hosszú erdészeti aszfaltozott út. A Meleg-mányi-völgy és Mánfa között vezető P+ jelzés keresztezi, a kereszteződésben található a Jószerencsét vadászház.

Eszperantó-emlékkő (Nyugat-Mecsek). Az abaligeti Denevérmúzeum előtt, a tó partján a barlanghoz vezető sétány mellett található, csonka gúla alakú emlékkő. Felső részén egy ötágú zöld csillag („eszperantó csillag”, az eszperantó nyelv jelképe) látható. A márványtábla felirata: "Eszperantista természetbarátok 10. nemzetközi találkozója emlékére állította 1977-ben: Magyar Természetbarát Szövetség, Magyar Eszperantó Szövetség."

Ezeréves gesztenyefa (Kö­zép-Mecsek). Lásd: Gesztenyés.

 F

Farda-kereszt (Nyugat-Mecsek). A Vörös-hegyen, a K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) és a Z▲ jelzésű turistaút kereszteződésében álló fakereszt. 2006-ban állíttatta Farda Zoltán fogorvos.

Farkas-árok (Kelet-Me­csek). A Dögkút-tetőtől Vár­alja felé vezető romantikus völgy, a K+ jelzés vezet benne végig. A völgyön végiggyalogolva több forrást találhatunk: Lendület-forrás, Amália-forrás, Vadvirág-forrás, Kalán Miska kútja és Jágerok kútja.

Fellbach sétaút (Közép-Me­csek). A Mecseki Parkerdőben, a Kardos úti kulcsosházat a Tettyével (Havi-hegyi buszforduló) össze­kötő Z■ jelzésű, 2,6 km hosszú séta­út, részben a Miléva úton vezet. Pécs testvérvárosáról, a né­met­országi Fellbachról ne­vez­ték el 1993-ban, a fel­ava­tá­sán a fellbachi termé­szet­já­rók is részt vettek.

Fehér-kúti kulcsosház (Kö­zép-Mecsek). A Letics-par­rag nyugati kúpján, a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) Pécsi Csoportja által épített volt turistaház, mely 1951-ben készült el. Wolf Józsefről a TTE Pécsi Csoportja elnökéről nevezték el. Ma kul­csosházként üze­mel, a kút vizét hidroforral juttatják fel. A ház gépjárművel a Me­csek-háti műútról kö­ze­lít­hető meg. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye.

Ferde(lépcsős)-vízesés (Kelet-Me­csek). Az Óbányai-völgyben, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán található érdekes geológiai képződ­mény, a völgy leglátványosabb zúgója. Jól látszanak a vulkáni erők hatására felbillent pados mészkőrétegek, amelyeken a víz aláhull. Tündérlépcsőnek is nevezik.

Flóra-pihenő (Közép-Me­csek). A Mecseki Parkerdőben, Dö­mör­kaputól délkeletre álló, a Bertalan-szik­lára épített szép, bástyára emlé­kez­tető kilátó. 1893-ban épült. 1911-től – özv. Ha­mer­li Jánosné emlékére – „Flóra pihenője” a neve. Dömörkaputól a S▲ jelzésű sétaúton érhető el.

Fodorgyöpi kunyhó (Kelet-Mecsek). Zengővárkony határában, a Fodor-gyöp elnevezésű erdőtömbben álló erdőőr kunyhó. A K+ jelzés vezet el előtte. 1978-ban felújították.

Francia-emlékmű (Közép-Mecsek). Egy kiugró szikla szélén, 310 m-es magasságban álló emlékmű a Mecseki Parkerdőben, a Hotel Kikelet közelében. Zsolnay Miklós épít­tet­te a napóleoni háborúk so­rán Pécsett ápolt és itt elhunyt francia katonák em­lé­ké­re. Az emlékmű, amelyet Pilch Andor tervezett, egy 16 m magas csonka gúla, tetején sas szoborral. 1908-ban avatták fel. Csodálatos kilátás nyílik innen Pécs városára. A Hotel Kikelet felől déli irányban, a Z■ jelzésről 100 m-t letérve közelíthető meg.

Fullér Miklós-emlék (Kelet-Mecsek). A Réka-kunyhó melletti tisztáson, az Etelka-forrás közelében állított, fából készült emlékoszlop Fullér Miklós (1951–2022), a vadásztársadalom kiemelkedő alakja emlékére, aki 1971-től 1997-ig a Zengőn példaértékű munkát végzett az erdő gazdagításáért, a vad védelméért és a vadgazdálkodásért. Az emlékoszlopot a Fullér család és a Mecsekerdő Zrt. állította 2022-ben.

Füleki-emlékkő (Közép-Mecsek). A Büdös-kúti kulcsosház közelében, attól délnyugatra, a K sáv (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) és S+ jelzésű turistaút mellett látható emlékoszlop. 1984-ben állították a Pécsi Spartacus Sportkör természetjáró szakosztályának tagjai társuk, Füleki Mihály emlékére, aki ezen a helyen halt meg.

Füstös-lik (Nyu­gat-Mecsek). A Herman Ottó-tó gátjától északra magasodó mészkő­sziklában található kő­fül­ke, kis barlang. A barlangban és kőfülkéjében késő rézkori - kora bronzkori tárgyak, valamint római és középkori cserepek kerültek elő. A S+ jelzésű turis­taút vezet el alatta.

 G

Gesztenyés 

1. (Kelet-Mecsek). Zen­gő­várkony határában ta­lál­ható védett szelídgesz­te­nyés. Itt van eltemetve – vég­aka­ra­tá­nak megfelelően – Rocken­bauer Pál (1933–1987), aki természetjáró, televíziós szerkesztő, a természetfilmezés megteremtője volt. Sírja a termé­szet­barátok zarán­dok­he­lyévé vált. A K + és a P + jelzés vezet erre.
2. (Közép-Mecsek). Pécsbányateleptől északra lévő, helyi jelentőségű természetvédelmi terület, amely szelídgesztenyefákkal van beültetve. Sajnos mára a fákat megtámadta egy kéregrákosodást okozó gombafaj és sok kiszáradt, ezeket pótolták. A legidősebb példányok kora meghaladja az 500 évet, sőt a kicsit lejjebb lévő régi vendéglő – ma közösségi ház – udvarán egy állítólag ezeréves fa állt. Csonkja ma is látható. A Mecsek Egyesület 2004-ben emlékkövet állított mellé. A fáról kapta Pécsbányatelep északi része az Ezeréves nevet. Az itt lévő házak a szénbánya tisztviselőinek épültek a 20. század elején. Innen, az autóbusz-fordulótól indulnak a K+ és a Z● jelzésű turistautak.

Gilice-tető (Közép-Mecsek). Árpád-tető és a Tripammer-fa közt a Mecsek-háti műúttól északra elterülő rövid hegyhát. A szabolcsiak szerint valamikor római őrtorony állt a hegyen. A Zsolnay-gyár edényei számára itt és a közelében miocén kori agyagot, agyagmárgát bányásztak.

Görgeteg-hegyi kőkereszt (Közép-Mecsek). Vágotpusztától keletre, turistautaktól távolabb, a Görgeteg-hegy gerincén, a 322 m-es magassági pont közelében álló kőkereszt. A Mecsekerdő Zrt. 2017-ben felújította. Legegyszerűbben a Kőlyuki betérő, vagy Vágotpuszta felől közelíthető meg.

Gubacsos kulcsosház (Nyu­gat-Mecsek). A pécs–aba­ligeti műút orfűi elágazá­sának kö­ze­lé­ben, erdészház­ból át­ala­­kított kulcsosház, a S sáv jelzésű turistaút mellett, a Mecsekerdő Zrt. kezelésében. A házat 2022-ben teljesen felújították. Mellette tűzrakó és esőbeálló (filagória) található. 

Gyarmathy Miklós-kereszt (Közép-Mecsek). A S sáv jelzésű Rotary körsétány délnyugati részén ta­lál­ható fakereszt, melyet 1930-ban a sétány kialakításakor állított a Pécsi Rotary Club dr. Gyarmathy Miklós emlékére, aki a Mecsek Egyesület választmányi tagjaként aktívan tevékenykedett a hegység turistalétesítményeinek kiépítésén.

Gyopár kulcsosház (Kelet-Mecsek). Zobákpuszta köze­lé­ben, a településtől keletre a K■ jelzésű turistaút mellett, egy régi erdész­ház­ból kialakított kulcsosház, a Mecsekerdő Zrt. kezelésében. A házat 2021-ben teljes körűen felújították.

Gyuri út (Közép-Mecsek). Pécsett, a Tettye utcától a Tettye térig vezető, 1905-ben épült, 350 m hosszú út régi elnevezése. Reéh Györgyről (1865–1932) nevezték el, aki városi taná­csos, a Mecsek Egye­sület igaz­gatója volt. A "Tettye  koronázatlan királyának" is hívták, mert a Tettye rendezésével és gondozásával sokat foglalkozott.

Gyükés (Közép-Mecsek). Pécs egyik városrésze a Misina keleti oldalában. Korábban szőlőhegy és erdő volt. A Gyükés név feltehetően a gyökér (és a nyelvjárási gyükér) szavunkkal van kapcsolatban. A név arra utal, hogy itt egykor nagyobb erdőség lehetett. Az erdőirtás után a tuskók, gyökerek még sokáig a földben maradhattak; így vált a hegyoldal gyükeres, gyökeres területté, és ebből rövidülhetett a mai Gyükés formára. A gyükési szőlőhegy keleti lankái áldozatul estek az 1960-as években megkezdett külfejtéses széntermelésnek (Karolina külfejtés). A külszíni bányászat 2004 végén megszűnt, a táj helyreállítása megkezdődött. Nevezetessége a Szent Bertalan-kápolna. A S+ jelzés Gyükés autóbusz-fordulótól indul.

 H

Halász-patak (Kelet-Mecsek). Lásd: Öreg-patak.

Halomsírok (Nyugat-Mecsek). Lásd: Jakab-hegyi halomsírok.

Hamedli Gyula-pihenő (Közép-Mecsek). A Tettyétől a Dömörkapuhoz vezető sétaúton (Irma út) lévő pihenő, melyet 1910-ben a Me­­csek Egyesület építtetett, Ha­­medli Gyula fényképész (1862–1904) hagyatékából. A S sáv jelzés vezet mellette.

Harács-mező (Kelet-Mecsek). Óbánya közelében az északkeleti gerincen lévő terület neve. Valamikor vadászház állt itt. A P sáv (Dél-dunántúli Pirostúra) és Z+ jelzések keresztezik itt egymást.

Harangláb kulcsosház (Kö­zép-Mecsek). Az Orfűhöz tartozó Bánoson, a haranglábhoz kapcsolódó egykori iskola épületében működött kulcsosház az 1970–80-as években. A Pécsi Tervező Vállalat sportkörének természetjáró szakosztálya üzemeltette.

Hármas-bükk (Közép-Mecsek). Koszonya-tetőtől délre található terület neve. Elnevezése onnan ered, hogy ezen a hegyen állt egy öreg bükkfa, amely három falu (Vasas, Somogy és Budafa) határát jelezte. A K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) vezet át rajta.

Hármas-hegy (Kelet-Me­csek, 603 m). A Kelet-Me­csek második legmaga­sabb, mély völgyekkel határolt, tölgyerdővel borított hegye, Hosszúhe­tény­től észak­­­­­­ra. Felépítésében alsó-jura időszaki márga és homokkő változatok az uralkodóak. Nevét az egy sorban elhelyezkedő három csúcsáról kapta. A középsőn meteorológiai radarállo­­­más található. Északi oldalában halad át a Z+ jelzés.

Hármas-kereszt (Nyugat-Mecsek). Az Abaligetet Orfűvel összekötő út mentén álló kereszt neve. Valamikor három kereszt állt itt kápolnával. A hagyomány szerint a kereszteket az a Mattenheim József állíttatta, aki 1768-ban a barlangban járt. Ma csak egy kereszt áll itt.

Hársas kulcsosház (Közép-Mecsek). A Közép-Mecsekben, Pécs-Vasastól néhány km-re, a Hársas-forrás közelében egykor állt kis kulcsosház, sokáig a Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye is volt. Több kezelője is volt, de az állandó rongálások, betörések miatt végül nem akadt gazdája. Az 1990-es évek közepétől állaga egyre romlott, az épület berendezéseit, építőanyagait elhordták. Ma már csak az alapját lehet megtalálni. A közelében fedett erdei pihenőhely (filagória) található, oszlopán a „Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra baranyai szakasza” túramozgalom bélyegzője.

Hárs-tető (Kelet-Mecsek, 545 m). Püspökszentlászlótól északra, a Diós-kút fölött emel­kedő magaslat. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet az északi oldalában.

Hasmányi templomrom (Közép-Mecsek). Komlón, a kórház feletti erdőben, a lakóházak közelében található Árpád-kori templom romja. Az elpusztult Hasmány falu kora gótikus kőtemploma volt, melynek déli oldalán kosáríves boltozatú kapuja épen megmaradt. Turistajelzés nem vezet hozzá.

Hászé-tető (Kelet-Mecsek). Máré-vártól délnyugatra lévő hegy neve. A név lehetséges eredete: olyan meredek, mint egy háztető; vagy a török kincstári birtokot nevezték hász-nak. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet rajta.

Havi-hegy (Közép-Mecsek, 246 m). A Tettyétől keleti-délkeleti irányban található meredek falú mészkőszikla. Szép kilátás nyílik innen a városra. Rajta épült fel a Havas Boldogasszony-templom (Havi-hegyi templom).

Havi-hegyi templom (Közép-Mecsek). Pécs minden pontjáról jól láthatóan, a természeti környezetéből jellegzetes fehér foltként kitűnő kápolna a Havi-hegy tetején. A 1690–91-es pestisjárványt követően hálaadásként építették. Az építő­­­anyagot em­beri erővel hordták fel a miocén kori mészkőből álló meredek oldalú hegygerincre. A templom oltárán Havas Boldogasszony képe látható, amely a római Santa Maria Maggiore-bazilika oltárképének hiteles másolata, Zichy Gyula pécsi püspök ajándékozta a templomnak az 1900-as évek elején. Búcsújáró hely.

Havi-hegyi kereszt (Közép-Mecsek). A Tettye felett a Havi-hegyen álló kőkereszt. A ma látható kereszt helyén egy 1745-ben felállított barokk kőkereszt állt, melyet Horváth János készített. Ezt a keresztet 1964-ben részeg fiatalok ledöntötték. Helyére 1969-ben állították fel a ma is látható keresztet, Rétfalvi Sándor pécsi szob­rász­művész „Feszület” című alkotását. A nép ajkán élő legenda szerint – melynek semmilyen történelmi alapja nincs – egy fiatal pap, akinek meg­tet­szett egy leány, szerelmi bánatában itt ug­rott le a meredek szikláról.

Házaspárok útja (Kelet-Mecsek). Püspökszentlászlón a kápolnától kiinduló, közel 2,5 km hosszú, egyedi jelzéssel ellátott körséta útvonal. A Mecsekerdő Zrt. létesítette 2019-ben. 16 állomása van, amelyek a házasság fontos eseményeit, feladatait, nehézségeit és korszakait jelképezik. Az egyes állomásokon Simon András grafikusművész képei láthatóak.

Herma-hegy (Nyugat-Mecsek, 381 m). Petőcpusztától északkeleti irányban emelkedő magaslat. Délkeleti nyergében található a Balog fája (mellette fából készült emlékoszlop, pihenőpad és asztal).

Herman Ottó-szobor (Nyugat-Mecsek). Tekeres határában, a Pécsi-tó gátja közelében 1969-ben felállított szobor, Horváth János alkotása. Herman Ottó (1835–1914) természettudós, az orfűi tórendszer harmadik tavának névadója. A S+ jelzés vezet el a szobor előtt.

Herman Ottó-tó (Nyugat-Mecsek). Az orfűi tórendszer har­madjára kialakított, 28 hektár területű tava, Tekeres köz­ség­től északra. 1969-ben készült el. A kitűnő természettudósról, Herman Ottóról nevezték el, akinek a szobra Tekeres déli végén, a Pécsi-tó gátjánál egy kiemelt helyen áll. Természetvédelmi terü­let. A nádfoltokban vízi madarak fészkelnek. Nyugati oldalán vezet a S+ jelzés.

Hetyey Sámuel (1845–1903). Pécs püspöke 1897-től 1903-ig. A püspökszentlászlói püspöki nyaralót felújíttatta és díszkertet létesített. Az előtte lévő forrás az ő nevét viseli.

Hetvehely (Nyugat-Me­csek). A pécs–budapesti vas­út­­vonal mentén fekvő Árpád-kori település. Lakóinak száma: 437 fő (2025). Neve a hétfő és a hely főnevek összetételéből keletkezett és arra utal, hogy itt hétfőn tartották a vásárt. A török időkben elnéptelenedett, később népesedett be újra németekkel, magyarokkal és horvátokkal. Híres a plébánia mögötti, 13. századi gótikus stílusú kápolnája. Látnivaló még az elpusztult védett madarak emlékének kopjafája és a falu határában álló – már a Zselic területén lévő – Gábor Antal-kilátó, amelyet 2002-ben építettek Makovecz Imre terve alapján. A Nyugat-Mecsekbe vezető túrák kiindulópontja lehet, a vasúti megállóból indul a Nyáras-völgy felé vezető K▲ és a Sás-völgy felé vezető P■ jelzés.

Hidas (Kelet-Mecsek). A Mecsek (és Baranya vármegye) északkeleti szélén fekvő község a 6-os főközlekedési út mentén. Lakóinak száma: 1777 fő (2025). A település a nevét a közelében folyó Völgységi-patakon átívelő hídjáról kapta. Már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Később kelták, majd rómaiak éltek itt, a honfoglalás után pedig Ete telepedett itt le. A település nevét az 1333–1335 évi pápai tizedlajstrom említette először Hydus néven. A 14. század végén a pécsi püspök birtoka volt. A török megszállás idején csaknem elnéptelenedett. A törökök kiűzése után a megfogyatkozott magyar lakosság közé ortodox vallású szerbek jöttek, majd a 18. század első éveiben katolikus délszlávok is megtelepedtek itt, de az évszázad végén el is hagyták a falut. 1720 és 1750 között helyükre Württembergből, Hessenből és Elzász-Lotaringiából származó németek települtek ide. A második világháború után – több más környékbeli településhez hasonlóan – a német nemzetiségű lakosokat itt is pár nap leforgása alatt, erőszakkal kitelepítették és helyükre református vallású bukovinai székelyeket telepítettek. Itt született és itt is van eltemetve Kardos (Kardoss) Kálmán ügyvéd, főispán, országgyűlési képviselő, a Mecsek Egyesület első ­­­el­­nöke. 2009-ben a néhai Kardoss-kastélyban egy em­lék­szobát léte­sítettek az emlékére. A községen vezet át a S+ jelzés.

Hidasi-völgy (Kelet-Mecsek). Zobákpusztától észak­­ra, az Egregyi-völgybe torkolló, a Kelet-Mecsek egyik legszebb, hangulatos völgye. Mindkét oldala meredek, az alján több forrásból (Betyár-, Wein György-, Pius-, Lajos-, Hidasi-forrás) eredő patak kanyarog. Közepe táján a látvá­nyos Csurgó vízesésben gyö­nyör­ködhetünk. Régen a patakon átívelő kis fahidakon vezetett az út, innen ered a völgy neve. A K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) vezet végig a völgyön.

Hidasi-völgyi vadászház (Kelet-Mecsek). A Hidasi-völgyben, a Lajos-forrás közelében a patak északi partján állt egykori vadászház. 1969-ben lebontották, ma már csak a helyén létszik egy-két – nehezen észrevehető – téglamaradvány. A K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) vezet előtte.

Hird (Közép-Mecsek). Pécs egyik külső, keleti városrésze, a 6-os főközlekedési út mentén. Egykor önálló község, 1977-ben csatolták Pécshez. A török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott magyar falu volt. 1770–1780 között telepedtek ide német ajkú családok. Itt ágazik ki a főútból a Hosszúhetény – Magyaregregy – Szászvár – Bonyhád országút, melyen elérhetők a kelet-mecseki túrák kiindulópontjául szolgáló települések. Jelzett turistaút nem vezet a településen.

Hodács (Kelet-Mecsek). A Máré-vártól északnyugatra, az Egregyi-völgy mellett lévő területrész neve, a hód név származéka. Királyi hódvadászok falva lehetett itt. A S■ jelzésű turistaút vezet keresztül rajta a Vörösfenyő kulcsosház irányába.

Horoghinta (Kelet-Mecsek). A Zengő déli oldalán húzódó területrész elnevezése. Régen az emberek a nagy gödrökön úgy mentek át, hogy öreg fákra horgot akasztottak és áthintázták magukat a túlsó oldalra.

Horvát Adolf Olivér dr. (1907–2006). Ciszterci paptanár, címzetes egyetemi tanár, botanikus, „a Mecsek botanikai kutatásának apostola”. 1931-től bekacsolódott a Mecsek Egyesület munkájába, 1936-tól a Természetvédelmi Osztály elnöke volt az egyesület feloszlatásáig. Az egyesület újjáalakulása után, 1995-ben ismét ő lett a Természetvédelmi Osztály vezetője. Nevét emlékkő és emlékút őrzi a Mecsekben.

Horvát Adolf Olivér-emlékkő (Nyugat-Mecsek). A Vörös-hegy déli oldalán a K sáv – Z▲ elágazásától délre, a Z▲jelzésű úton kb. 200 m-re található mészkőszikla, melyre 2007-ben a Mecsek Egyesület egy emléktáblát helyezett el dr. Horvát Adolf Olivér (1907–2006) szerzetes tanár, a Mecsek és környékének leghíresebb botanikusa emlékére.

Horvát Adolf Olivér Emlékút (Közép-Mecsek). Pécsett, a Mecseki Parkerdőben, a Misina tetőtől nyugatra, a S sáv jelzésű turistaút Tubesig tartó szakaszának elnevezése 2023-tól, melyet a Mecsek Egyesület emléktáblával jelölt. Horvát Adolf Olivér ciszterci szerzetes, Széchenyi-díjas botanikus, Pécs város első díszpolgárának emléktábláját – Horvát Adolf Olivér Emlékút felirattal – a S sáv jelzésű úton, a Misina tető alatti műút-forduló, parkoló után, a sorompótól kb. 70 méterre állított sziklatömbön helyezték el.

Hosszúhetény (Kelet-Me­csek). A nevének meg­fe­le­lően több kilométer hosszan elterülő község a Zengő és a Hármas-hegy lábánál. Lakóinak száma: 3341 fő (2025). A Hetény hon­­fog­­lalás kori személynév, vagy népcsoport neve. A hetényi hagyomány szerint a magyarok betelepedése után a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye. A falu a középkorban a pécsváradi apátság birtokához tartozott, itt éltek a védelmet biztosító katonák. A 18. században németek költöztek be. Látnivalói: Tájház, Üvegmúzeum, Borbélymúzeum, Bocz Gyula szobrai (köztük a Hetény vezér szobra). A faluból indul a Z■ jelzés Püspökszentlászlóra, a S▲ a Zengőre, valamint az Üvegesek Útja.

Hotel Mediterrán (Közép-Mecsek). A volt Dömörkapui turistaház átalakításával épí­tett szálloda (lásd: Dömörkapui menedékház).

Hotel Kikelet (Közép-Me­csek). A Pécs városra te­kintő hegyoldalban 1936-ban Bauhaus stílusban épült, szép fekvésű szálloda, a modern építészet városképileg is jelentős épülete. A szobák előtt nagy, délre nyíló terasz van. Itt forgatták 1937-ben a nagy sikerű „Hotel Kikelet” c. játékfilmet. 2018-tól a mellette 2011-ben felépült Da Vinci magánklinika épületrészévé vált. A Z+ és a Z■ jelzések vezetnek mellette.

Husztót (Nyugat-Mecsek). Kis település a Nyugat-Mecsek és a Zselic határán, Kovácsszénája közelében. Lakóinak száma: 53 fő (2025). Az eddig ismert források először 1542-ben említik a község nevét. A török hódoltság alatt valószínűleg lakott volt a falu, de a felszabadító háborúk során elnéptelenedett. A 18. század elején is lakatlan volt, csak 1729-ben kezdték benépesíteni a környék magyar falvaiban élők. Nevének eredetére egy monda ismert, mely szerint egy ízben itt járt Mátyás király és kocsija elsüllyedt a sárban. A segédkezők közül az egyik embernek azt mondta, hogy húzd, a másiknak, meg azt, hogy tódd. Ezért lett a falu neve Husztót. A faluban jelzett turistaút nem vezet.

 I

Időjárásjelző házikó (Pécs, Széchenyi tér). Kis, fémből készült csúcsos építmény üvegablakokkal, melyben időjárás­jel­ző műszerek (ter­mo­méter, hidrométer, ba­ro­méter) vannak elhe­lyez­ve. Kiss József, a Mecsek Egyesület titkára 1901-ben vetette fel, hogy legyen egy állomás, ami mutatja Pécs főterén az aktuális időjárást. Hétévnyi közösségi gyűjtésből végül 1908. június 15-én állították fel a Széchenyi téren – a Városházával szemben – az állomást. A kis házikót Károlyi Emil építész tervei alapján Csukás István bádogos készítette el. Az oszlopokat és a vaskorlátot Hamerli József adományozta, a műszereket pedig Shönwald Imre. A házikót 1938-ban el­tá­vo­lították helyéről. 1939-ben mű­szerek nélkül a Dö­mör­kapui menedékház előtt (a Lámpás-völgy felől) állí­tották fel. Innen később fel­vit­ték a dömörkapui busz­for­du­lóba, majd 1991-ben a Pécsi Vá­ros­szé­pítő és Város­védő Egye­sület kez­de­mé­nye­zé­sére vissza­ke­rült a Szé­che­nyi térre, és azóta ismét – műszerek­kel el­lát­va – eredeti helyén áll.

Ilonka-pihenő (Közép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben, a Tettye-fennsík fölött, a Miléva út (Z■ jelzésű turistaút) mentén 1934-ben felépített, a Mecsek leg­na­gyobb, művészien meg­ter­vezett, oszlopos pihenője. Dr. Kenessey Aladár sebész, a Pécsi Szemklinika alapítója terveztette feleségének, Szántó Ilonkának az emlékére, és adta a pénzt az építésére. A pihenőt Hoffmann László mérnök tervezte. 2001-ben felújították.

Irma út (Közép-Mecsek). 1491 m hosszú, a Tettyétől a Dömörkapuhoz vezető turista­út a Mecseki Parkerdőben. 1905-ben építette a Mecsek Egyesület. Név­adója Hamedli Gyula fény­képész felesége. A S sáv jelzés vezet rajta.

Istenáldás-völgy (Közép-Mecsek). A Letics-parragtól Pécs­bányatelep irányában hú­zó­­dó völgy. A hely neve azzal kapcsolatos, hogy itt bukkantak először szénre a pécsiek, és az első bányák tulajdonosai nagy haszonra tettek szert. Jelzett turistaút nem vezet benne.

Isten-kúti (Csurgó-dűlői) me­ne­dék­ház (Közép-Me­csek). A Deindol felé vezető műút mellett, Isten-kúttól délnyugatra állt egykori menedékház. A Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) Pécsi Csoportja építtette, 1928. szeptem­ber 8-án volt az avatása. So­káig hangulatos ven­déglő­ként üzemelt, majd 1980-ban bezárták. A me­ne­dékház ud­va­rában fakadt a Béke-forrás, melyet 1932-ben foglaltak. A házat és a forrást 1996-ban lebontották, ma magántu­lajdonú ház áll a helyén.

István-kilátó (Nyugat-Me­csek). Az 592 m-es ma­gas­sági ponton, a Jakab-hegy te­te­jén, a földsánc nyugati ívén található kilátó, a K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) közelében. 1892-ben Szeifritz István kor­mány­zó­ka­no­nok építtette, róla nevezték el. Mára romos állapotúvá vált.

István Király Szálló (Kelet-Mecsek). A pécsváradi várban működő szálloda. A vár 1950-es években történt műemléki feltárása és felújítása után az egyik épületrészben turistaszállás létesült, amit később szállodává alakítottak át.

 J

Jakab-hegy (Nyugat-Me­csek, 602 m). A Nyugat-Mecsek legmagasabb hegye, mely Pécs közelében emelkedik. Szent Jakab nevét viseli. A hegy perm és triász kori vörös homokkőből épül fel. Nevezetességei a déli, meredek lejtőjén kialakult sziklaalakzatok, a fennsíkján a pálos kolostor romjai, a kora vaskori földsánc és halomsírok. Mindezek miatt 1977-ben védetté nyilvánították (ma már a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része). A mediterrán hangulatú sziklás, erdős magaslatot különleges növénytársulások és változatos állatvilág gazdagítja. A Jakab-hegy és környéke a Mecsek egyik legértékesebb vidéke természetvédelmi és kultúrtörténeti szempontból egyaránt. Áthalad a hegyen a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (bélyegzőhelye a Zsongor-kői K▲ leágazónál található) és a Z sáv jelzésű turistaút (Mecseki Zöldtúra)

Jakab-hegyi földsánc (Nyugat-Mecsek). A Jakab-hegy platóján a késő bronzkorban az urnamezős kultúra népe létesített telepet. Ennek helyén épült fel a kora vaskorban a Kárpát-medence legnagyobb földvára. Ma is láthatók a 4–6 m magas, kőből és földből összehordott sáncok. A nagy sánc területe kb. 550 x 800 méter, délnyugati részéhez kapcsolódik a kisebbik, 500 x 250 méteres területű. A Jakab-hegyi telep a Dél-Dunántúl legfontosabb hatalmi központja lehetett, a korai vaskori fémművesség és a kereskedelem központja. Lakossága a kora vaskori Hallstatti kultúra népe volt, ők emelték a földvár hatalmas sáncait Kr.e. a 8–7. században. Ők tekinthetők a későbbi pannon és illír népesség ősének. Később Kr.e. 350 körül a kelták foglalták el a fennsíkot és megerősítették a sáncokat.

Jakab-hegyi erdészház (vadászház) (Nyugat-Mecsek). Az 1800-as évek végén, a kolostorro­mok közelében állt egykori erdészház, ahol a kirándulók ételt-italt vá­­sárolhattak. Ezt a szol­gál­tatást 1929-ben be­szün­tették. A II. világ­há­ború­ban a házat lerombolták.

Jakab-hegyi esőház és kilátó (Nyugat-Mecsek). A Jakab-hegy fennsíkján, a II. világ­háború után a hegyre visszatelepülő pálos szer­ze­te­­sek által építeni kezdett, de be nem fejezett templom romos falaiból kialakított nagyméretű esőház, egyben tágas bivakhely. A torony felújításával egy kilátót is kialakítottak, amit azonban balesetveszélyessé nyilvánítottak, és a felvezető vaslétrát leszerelték, így az ma nem használható.

Jakab-hegyi halomsírok (Nyugat-Mecsek). A Jakab-hegy fennsíkjának északnyugati részén található sírmező, a földsánc által védett nép temetkezési helye. Kb. 300 halomból áll. A halottakat elégették, a halotti máglya helyén ásták meg a sekély sírgödröt, ebbe helyezték el az urnát és ételt-italt tartalmazó edényeket. A feltárt sírokban találtak bronz, vas és arany ékszereket, fegyvereket, lószerszámokat és egyéb használati tárgyakat. Az itt talált vaskések a Kárpát-medence legkorábbi vastárgyai. A sírok felett kőből készült sírkamra vagy kőpakolás volt és kőgyűrű vette körül. Az eddig feltárt halmok a katonai arisztokrácia temetkezései lehetnek.

Jakab-hegyi pálos kolostor (Nyugat-Mecsek). A Jakab-hegy fennsíkjának tisztásán lát­­­­­­­­­ható romok. A Jakab-hegyen az Árpád-korban volt egy falu. Ennek félköríves szentélyű, nyugati karzattal ellátott templomát és templom körüli temetőjét feltárták a régészek. E templom Szent Jakab titulusáról nyerhette a hegy a nevét. 1225-ben Bertalan pécsi püspök itt gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket és kolostort épített számukra. 1250-ben Boldog Özséb egyesítette a pilisi remeték Szent Kereszt kolostorát és a Jakab-hegyi kolostort, és megalapította az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet, a pálosokat. 1334-ben a pálosok a rablók zaklatásai miatt kénytelenek voltak elhagyni házukat és a hegy lábához, Patacsra költöztek. Hamarosan azonban visszaköltöztek a hegyre. 1543-ban a szerzetesek a törökök elől menekülve elhagyták a rendházukat, amely a következő két évszázadban elhagyatottan romosodott. 1736-ban Fonyó Sándor nagyprépost rendbehozatta a templomot, és egy jelentős, emeletes kolostort építtetett világi remeték számára. A terület közepén egy magas gáttal övezett, feltehetően középkori, vagy akár őskori eredetű mesterséges tó helyezkedik el. Amikor II. József 1780-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, a Jakab-hegyi házat is el kellett hagyni az ott élőknek. A terület teljesen lakatlanná vált, a falak egy részét elhordták, és a maradékok pedig lassan leomlottak. A régészeti feltárások és az első romkonzerválási munkák 1976-ban indultak meg, de hamarosan megszakadtak. 2006–2007-ben újabb hitelesítő ásatásra és romkonzerválásra került sor.

Jánosi Engel Adolf-kastély (Közép-Mecsek). A Komlóhoz tartozó Jánosipusztán 1900-ban épült kastély, gazdasági épületekkel. Jánosi Engel Adolf (1820–1903) nevéhez fűződik a komlói szénbányászat elindulása. A kastély sokáig csecsemőotthon volt, jelenleg használatlan, nagyon rossz állapotban van, felújításra vár.

Jánosipuszta (Közép-Me­csek). Komlóhoz tartozó, néhány házból álló kis település Mecsekjánositól keletre. A Batthyányi uradalomban egy nagy birkahodály volt itt. Az 1800-as években néhány magyar és német család telepedett le. A P sáv (Dél-dunántúli Pirostúra) és a  Z+ jelzés érinti.

János-kilátó (Közép-Me­csek). A 612 m magas Tubes tetőn álló kilátó. Az eredeti kilátót a Mecsek Egyesület építette 1910-ben. Nevét tervezőjéről, Rauch Jánosról (1865–1934) kapta. 1981-ben a tubesi katonai to­­­­rony felépítésekor le­rom­bol­­­ták. Újraépítése érdekében 1991-ben – Kovács Szabó Já­nos vezetésével – létre­hoz­ták a Tubes Kilátó Ala­pítványt. A jó­­részt köz­ada­kozásból fel­épí­tett új, 22 m magas, kőből épült kilá­tóra – melynek második, felső ki­­­­­­látó­­­­­­szintje 16 m magasan van – 2000. ok­tó­ber 19-én került fel a tető. A kilátó ava­tása 2001. szep­tember 15-én volt.   Te­te­jé­ről szép kör­pa­no­rá­­­ma nyílik a Mecsekre, tiszta idő­­ben a Badacsony körvona­lai szabad szemmel is jól lát­ha­tók. Az alsó szint fedett zugaiban a pécsi természetjárás fontos alakjainak és a toronyépítés fő támogatóinak emléktáblái láthatóak. Elérhető a S sáv, P+, P▲ jelzésű turistautakon.

Jenczer Gábor-emlékmű (Kelet-Mecsek). A Vörösfenyő kulcsosháztól északkeletre, a S sáv-P+ jelzésű turistaút mellett álló kopjafa. Jenczer Gábor erdész emlékére állították, aki fiatalon, 22 évesen motorbalesetben hunyt el.

Jószerencsét vadászház (Kö­zép-Mecsek). Az Árpádtetőről induló Erzsébet út mellett, a Jószerencsét-forrás közelében álló egyszobás kis vadászház, egyik felén esőbeállóval. A Pécsi Jószerencsét Vadásztársaság építette, az Árpádtetői Erdészet és a Szarvasnóta Vadásztársaság 2002-ben felújította. A P+ jelzés vezet mellette.

Jószerencsét vadászház (Közép-Mecsek). Mecsekpölöskétől északra, a Z sáv jelzésű turistaút (Mecseki Zöldtúra) mellett lévő kis vadászház, amelyhez egy konyha, egy szoba és egy kis előtér tartozik. Mellette egy nagy tölgyfa áll. Nevét onnan kapta, hogy valamikor a Jószerencsét Vadásztársaság kezelésében állt.

Józsefháza (Közép-Mecsek). Az István-aknára vezető műút mentén található egykori erdészházak, illetve a hozzá kapcsolódó terület elnevezése. Nevét a valamikor itt lakó József nevű erdészről kapta. Régebben egy Z+ turistajelzés is vezetett mellette.

Jubileumi kereszt (Nyugat-Mecsek). A Jakab-hegy déli oldalán, a Babás-szerkövek legnyugatibb sziklaalakzatán álló kőkereszt. Csáki Benjámin kővágószőlősi plébános kezdeményezésére állították fel 1934-ben. Popilla Mihály cserkúti kőfaragó munkája. Helybeli fuvarosok darabokban vitték fel a helyszínre. Felirat a kereszten: „Megváltásunk 1000 éves jubileuma emlékére.” Megközelíthető a P▲ jelzésű turistaúton.

 K

Kadarka kulcsosház (Kelet-Mecsek). Lásd: Vár-völgyi kulcsosház.

Kanta-vár (Közép-Mecsek, 401 m). Egy Misinától északra fekvő kúpon található középkori épület romjai. Körben várárok határolja és egy négyszögletes torony alapfalai láthatók. Írott források nincsenek róla. Valószínűleg a tatárjárás után épült, a pécsi kántoroknak szolgált mentsvárul a 13–15. században. A 16. században pusztult el. Nevének eredetéről feltételezhető, hogy a kántori nyaraló (kántor-vár) el­­­nevezésből lett Kanta-vár, a monda szerint pedig Kanta rablólovag vára volt. A P sáv (Dél-dunántúli Pirostúra) jelzésről a P „rom” jelzés vezet hozzá. Kö­zelében talál­ható a foglalt Kantavári-forrás (tűzrakóval, esőházzal, pihenőpadokkal, asztallal).

Kanta-vári-barlang (Közép-Mecsek). A Kanta-vár romjainak déli ol­da­lán lévő földalatti vágat, me­lyet 1930-ban tártak fel. Ma a bar­lang nem jár­­ha­­tó, bejárata nem látszik.

Kanta-vári kőbánya (Közép-Mecsek). A Kantavári-for­rástól észak­nyu­gatra fekvő fel­ha­gyott kőbánya, a P sáv jelzésű út (Dél-dunántúli Pirostúra) mellett. Geo­ló­giai ér­­de­­kessége a triász kori bitu­­me­­nes márgás mészkő. Felhasználhatósága korlátozott, mert igen mállékony.

Kárász (Kelet-Mecsek). Szép fekvésű község a Mecsek északi részén, a Völgységi-patak völgyében, a pécs–szászvári műút mentén. Lakóinak száma: 305 fő (2025). Már az őskorban lakott hely volt, később a rómaiak is megtelepedtek a környéken. Erre utalnak az itt talált csont- és kőszerszámok, római kori leletek. A település nevét az oklevelek 1325-ben említik először Karaz alakban írva. A török időkben elnéptelenedett, de aztán hamarosan újranépesült. Első temploma 1300 körül épült, Szent Erzsébet tiszteletére. Az 1773. évi újjáépítést követően plébániai rangra emelték. 1853-ban a templomot átépítették. Kárászon Európa hírű ma­­dárodúkészítő műhely műkö­dött 1904-től év­ti­ze­de­kig, Kühnel Márton ve­ze­té­sé­vel. Kun Lajos plébános kezde­ményezésére a két világháború között népszerű nyaralófalu volt. A táj­ház­ban helytör­téneti gyűj­te­mény látható. A faluból indul a S sáv jelzés a Vörösfenyő kulcsosház felé.

Kardiotanösvény (Közép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben, az Állatkerttől kiinduló, három különböző hosszúságú és nehézségű gyalogtúra-útvonal, egyedi jelzésekkel (kék, zöld, piros) ellátva, táblákkal kijelölt pulzusmérő-állomásokkal. A budapesti Szent Ferenc Kórház kezdeményezésére, az „Út az egészséghez” program keretében alakították ki 2024-ben. Jelzése: fehér téglalap alapon egy szívben kanyargó utat szimbolizáló minta.

Kardos (Kardoss) Kálmán (1839–1916). Országgyűlési képviselő, majd Baranya vármegye és Pécs főispánja. Hivatali működésének több mint tíz éve alatt sok intézményt létesített. A Mecsek Egyesület első ­­­el­­nöke. Hidason – ahol született, és ahol el­te­mették – 2009-ben egy em­lék­szobát hoztak létre az emlékére.

Kardos út (Közép-Mecsek). A Mecsek első épített turistaútja. A Mecsek-kaputól a Roboz pihenőig vezet, 1026 méter hosszú. 1892. május 15-én avatták fel. Kardos Kálmánról, a Mecsek Egyesület első elnökéről kapta nevét. A S▲ jelzés vezet rajta.

Kardos úti kulcsosház (Kö­zép-Mecsek). A Hotel Kikelet közelében található kulcsosház. Helyén állt a Mecsek első menedékháza (Kardos úti pavilon), melyet 1893-ban épített a Mecsek Egyesület. Nagyon kedvelt kiránduló­hellyé vált; 1900-ban nagy teraszt épí­tettek hozzá. 1931-ben a vá­ros a házat erdőőri laknak vá­sá­rolta meg. 1986-tól kul­csos­­ház, jelenlegi kezelője az Ifjúsági Unió Pécs. A kulcsosháznál rendezte a Baranya Megyei Természetbarát Bizottság 1991-ben a „Baranya megye szervezett természetjárásának 100 éve” című rendezvényt, az eseménynek a kulcsosház falán elhelyezett emléktábla állít emléket. A S▲ és a Z■ jelzésű turistautakon érhető el.

Kecske-hát

1. (Kelet-Mecsek). A Zengő és a Templom-hegy kö­zött hú­zódó széles hegyhát, rajta er­dé­szeti út vezet (Dóri út);
2. (Kelet-Mecsek). Magyar­egregy­től keletre található hegyhát, a Vörösfenyő kul­­csosházhoz vezető út megy végig rajta (S sáv, P+);
3. (Közép-Mecsek). Vágot­pusz­tát a Nagy-Mély-völggyel összekötő hegyhát, a Z kör jelzésű út vezet végig rajta.

Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet. A Mecsek keleti területén 1977-ben létrehozott tájvédelmi körzet, területe 9348 hektár. Több, fokozottan védett területet is magában foglal. Kezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.

Keresztény vonatkozású erdei emlékhelyek a Mecsekben. 2017-ben a Mecsekerdő Zrt. által kezelt területeken 27 vallási vonatkozású erdei emlékhely és azok környezete újulhatott meg Baranyában (fa- és kőkeresztek, források és emlékművek, egykori települések templomai helyén álló haranglábak). A munkálatok a fellelhető dokumentumok (fényképek, leírások) és helytörténeti, régészeti kutatómunka alapján a korabeli formához illeszkedve, ám modern technológiák és anyagok felhasználásával, hosszútávon időtálló megoldásokkal zajlottak. A fejlesztés keretében az objektumok környezetének rendezése is megtörtént, ezáltal a kirándulók, turisták számára is könnyebben megközelíthetővé váltak. Valamennyi helyszínen információs emléktáblát is elhelyeztek. Több emlékhely mellett erdei pihenőket is kialakítottak a bakancsos kirándulók nagy örömére. A Mecsek területén megújított emlékek: Döröm-cser pusztatemplom, Erszék falu templomromja, Petőczpusztai harangtorony (Nyugat-Mecsek); Görgeteg-hegyi kőkereszt, Lapisi-kereszt, Rábay-kereszt, Szent Imre-forrás és kőkereszt, Szauervein-kereszt (Közép-Mecsek); Antal-kép, Kisújbánya temetői kőkereszt, Mária-kút (Kelet-Mecsek).

Keresztkunyhó (Közép-Mecsek). A Mecsek-háti műút mellett Lapis és Árpád-tető között, a K sáv (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) és a P+  jelzések kereszteződésében, a Rábay-kereszt körüli terület elnevezése. Régen favágók kis kunyhója állt itt. A kőkeresztnél, amelyet 1928-ban ál­­lít­­­­­­tatott fel Rábay Gyula (1892–1968), a városi erdőhivatal vezetője, ma pihenőhely található ismertetőtáblával, tűzrakóval, esőbeállóval. Vele átellenben, a műút túloldalán lévő erdészházat 1950-ben építették, előtte a Mecsek leg­szebb vörösfenyősora lát­­ható.

Kincset rejtő erdő tanösvény (Nyugat-Mecsek). Hetvehelyen, a Sás-völgyben a falutól keletre, a P■ jelzésű útról a Cigány-forrás felé induló és az Erdő Házához vezető tanösvény. Külön jelzése nincs, a P■, P●, P körtúra  , P+, K■ jelzésú utakon vezet, táblákkal jelölve. Hossza 2,5 km. A 7 információs és interaktív tábla játékosan mutatja be az erdő természeti kincseit, de megismerteti a látogatót a források foglalásával és régi mesterségekkel is.

Kisbattyán (Közép-Mecsek). Komlóhoz tartozó kis település, a várostól északra. 1954-ben csatolták Komlóhoz. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet el a falu szélén.

Kisbattyáni vadászház (Közép-Mecsek). Kisbattyántól keletre, a Battyán-hegyen az 1950-es években vályogból épült, fehérre meszelt kis ház, a P sáv jelzésű turistaút (Dél-dunántúli Pirostúra) mentén, mellette pad és asztal található, valamint egy 1956-os kopjafa. Történelmi emlékhely (lásd: Battyán-hegyi emlékhely).

Kis-kaszáló (Kelet-Mecsek).

1. A Somos-hegy olda­­­lában, a Somosi-kút tisztása a P+, S+ jelzésen;
2. A Csengő-hegytől északnyugatra található kis erdei tisztás, a K▲és S+ jelzések kereszteződésénél.

Kismányok (Kelet-Mecsek). Tolna vármegyei község a Mecsek északkeleti részén, a hegység lábánál. Lakóinak száma: 302 fő (2025). Nevét először egy 1437-es oklevél említi. A török időkben elpusztult, német telepesek alapították újra. A falu újratelepítése 1719-ben fejeződött be. Nevezetessége az 1988–89 között épült Székely templom, melynek igazi szépsége a Hadikfalváról menekített Mária-kegyszobor. A S■ jelzés vezet a faluba.

Kismély-völgy (Közép-Mecsek). Pécsett az Abaligeti útból nyíló, a Remete-rét felé húzódó völgy. A keskeny völgytalpat határoló meredek oldalak miatt kapta a nevét. Déli része beépített, feljebb a völgy erdős. Két forrás is található benne (Széchenyi-forrás, Kismélyvölgyi-forrás). A P+ jelzés vezet a völgyben.

Kis-rét (Közép-Mecsek, 409 m). A Misina északkeleti ol­­da­­lá­­ban található gyepes földkatlan, amelyet szelídgesztenyefák és idős tölgyek vesznek körül. Kedvelt ki­­rándulóhely eső­be­állóval, tűzrakó­hellyel, asztalokkal és padokkal. Közelében találjuk a Hideg-kút nevű forrást. A P sáv (Dél-dunántúli Pirostúra) és a Z+ jelzéseken juthatunk ide.

Kis-rét – Kantavár tanösvény (Közép-Mecsek). A Dömörkaputól Kis-réten át a Kantavári-forrásig vezető, 2,5 km hosszú tanösvény. Útvonala a P sáv jelzésen (Dél-dunántúli Pirostúra) vezet. A tanösvény a kihelyezett tájékoztató táblák mellett interaktív elemeket is kínál. Az eredetileg Kis-rétig tartó tanösvényt a Mecsekerdő Zrt. 2022-ben felújította, és meghosszabbította Kantavárig.

Kiss József (1858–1939). Tanár, majd fő­reáliskolai igazgató Pécsett. Úgy gyalogosan, mint kerékpáron minden szabadidejét a szeretett Mecsekén töltötte. Útjairól élménybeszámolókat tartott szóban és írásban. A Mecsek Egye­sü­let első titkára, a megalakulástól, 1891-től egészen 1932-ig töltötte be ezt a tisztet. 1934-től a Mecsek Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke lett. 1926-ban megírta a „Pécs és a Mecsek részletes kalauza” című munkát, evvel ő lett a Mecsek turistairodalmának megalapítója.

Kiss József Asztal. A Mecsek Egyesület tagjainak baráti társasága volt, 1927-ben alakult. Az összejövetelek irányítója Kiss József volt, halála után Reuter Camillo állt az Asztal élén. Tevé­kenységüket a Me­­csek érde­kében fejtették ki.

Kiss József-kilátó (Közép-Mecsek). A Pécs városa fölé emelkedő, 534 m ma­gas Misina tetőn, a mai tv-torony mellett, attól kissé nyugatra állt kilátó, melyet 1908. szeptember 13-án avat­tak fel. 1916-ban Kiss Józsefről, a Mecsek Egyesület első titkáráról nevez­­ték el, elismerve ezzel a Mecsek érdekében végzett munkáját. Az új tv- és kilátótorony építésekor, 1968-ban le­bon­tot­ták; a bejárata feletti feliratot, amely a Zsolnay-gyárban készült, a TV-torony kilátó­szint­jének falában helyezték el.

Kiss Lajos (1919–2014). Pécsi természetjáró, a DÉDÁSZ természetjáró szakosztályának (előtte Pécsi Elektromos) tagja, hosszú évekig a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség technikai bizottságának vezetője, a Magyar Természetbarát Szövetség Örökös Tagja. Irányításával nemcsak karbantartották a Mecsek turistaútjait, pihenőit, forrásait, hanem új utak, források, pihenők kialakítása is történt. Az 1970-es évektől vezető szerepe volt a mecseki kulcsosházak kialakításában, számos kulcsosházat hozott létre régi erdei épületekből, és működtette azokat. Méltán érdemelte ki a „kulcsosházak atyja” címet. A mecseki természetjárás legendás alakja, több megyei és országos természetjáró kitüntetést kapott. Emlékét a Virágos-völgyben foglalt Kiss Lajos-forrás őrzi, illetve róla nevezték el a pusztabányai „második” Betyártanyát (Kiss Lajos Emlékház), ami 2019-ben leégett.

Kis-tóti-völgy (Kelet-Mecsek). Pusztabányától Püspökszentlászló irányába húzódó völgy, benne két zárt forrással (Bába-kút, Daragói-Nagy-forrás, mind­­két forrás vizét Hosszú­­­­hetény vízhálózatába kap­­csol­­­­ták). A K▲ jelzés vezet a völgyben.

Kis-Tubes (Közép-Mecsek, 577 m). A Mecseki Parkerdőben, a Misina–Tubes gerincének köztes kúpja, régi neve: Tubica. Mészkőből és betonból készült kilátó áll itt, ami 1959-ben épült Kiss Tibor tevei alapján. Szép kilátás nyílik róla déli és nyugati irányba. A S sáv jelzésből kiágazó S▲ jelzésen érhető el.

Kisújbánya (Neuglashütte) (Kelet-Mecsek). 420 m magasságban fekvő kis üdülőfalu a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén, egy festői szépségű medencében. Közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozik. A falut 1761-ben alapították német üvegmesterek. Az üveghuta 1762–1784 között működött itt. A falu lakói a huta bezárása után elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek, és fa mezőgazdasági eszközök készítésével foglalkoztak. 1828-ban 389 lakosa volt. A falu – aszfaltozott út hiányában – az 1970-es évek elejére elsorvadt és az őslakosság elvándorlásra kényszerült. A község 52 házát, amelyek a völgy oldalában elszórtan, nagy kertekkel körülvéve állnak, városiak vásárolták meg üdülőnek, de mára ismét vannak már állandó lakosai is. Ma már a Zobákpuszta–Magyaregregy közti erdőgazdasági útról leágazó aszfaltozott úton lehet eljutni a településre. A falu határában ered az Óbányai-patak, mely a falun keresztül folyik az Óbányai-völgybe. Látnivalók: a falu központjában a szép környezetben álló,  Szent Márton tiszteletére 1794-ben épült templom, Borsi-Lakatos László szobrászművész szoborparkja, egy harangláb üvegharanggal, valamint Bakó László szobrászművész Szent Mártont ábrázoló faszobra a falu Cigány-hegy felőli bejáratánál. A falu évszázados néprajzi, építészeti örökségét, hagyományait a 2000-ben alapított Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány ápolja. A K sáv jelzés végigvezet a falun, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye (a bélyegző a falu központjában, az egykori kulcsosház falán található). A falu egykori temetőjét a S sáv jelzésű út mellett, a Miske-tetőnél találjuk. Régi sírköveket láthatunk itt, és egy kőkeresztet, amit a Mecsekerdő Zrt. 2017-ben felújított. Kisújbánya az Üvegesek Útja egyik állomása is.

Kisújbányai kulcsosház (Kelet-Mecsek). Kisújbányán egykor működött kulcsosház. A Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület (PTTE) Ifjúsági és Munkás Klub szakosztálya alakította ki 1978-ban a régi iskola épületéből, és folyamatos fejlesztés mellett működtette 1996-ig, amikor megszüntették az egyesület kezelői jogát. Utána néhány évig a hosszúhetényi önkormányzat működtette bérbeadással, majd megszűnt kulcsosházként üzemelni. A ház falán található a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzője.

Kisvaszar (Közép-Mecsek). Település a Mecsek északi részén, a Baranyai Hegyháton. Lakóinak száma: 291 fő (2025). Már a római időkben és a középkorban is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1328-ban említik először Vossary, Vosar formában. A tatárdúlás után Vaszar néven fordul elő. 1750 táján Tolna vármegyéből érkezett németek telepedtek le itt, akik később virágzó fazekasipart hoztak létre a településen. A falun vezet át a Mecseki Zöldtúra (Z sáv) útvonala.

Kocsidi vadászház (Kelet-Mecsek). Zengővárkonytól északra, a K+ jelzésen, a P▲ jelzés kiindulópontjánál található kis épület. Téglából és vályogból épült, cseréptetővel ellátott kis ház. 2025-ben felújították. Kocsid egy középkori elpusztult falu volt a környéken.

Komló (Közép-Mecsek). Baranya vármegye második legnagyobb városa a Mecsek gyönyörű zöld ölében, a Kaszánya-patak forrásvidékén. Lakóinak száma: 21 567 fő (2025). Az egykori falu létezéséről – amely ekkor a pécsváradi bencés apátság birtoka volt – egy 1256. évi oklevél tudósít. Egy 1554-ből származó török összeírás (defter) szerint a faluban 10 magyar család élt. Kis település volt a kőszénbányászat elindulása előtt. Jánosi Engel Adolf az er­dőbirtoka alatt húzódó szén­mezőkön 1898-ban nyitotta meg az első igazán jövedelmező, függőlegesen mélybe hatoló aknát (Anna-akna), majd egyre fokozódott a szén kitermelése. 1950 után szo­­cia­­­­lista bánya­­várossá lett (1951-ben nyilvánították várossá), la­­kos­­­­sága mint­­­egy 30 ezer főre duzzadt. Mára megszűnt a szén kitermelése, az utolsó akna (Zobák akna) 2000 végéig működött. Komló – köz­le­ke­dési szem­­pont­­ból – közép- és kelet-me­­cseki túrák kiindulópontja lehet. A P+ és a Z+ jelzések  vezetnek át a városon.

Komlói arborétum (Közép-Mecsek). Komlón, a Bányász-park felett, a Berek utca közelében található, az 1950-es években létesített arborétum. Kis patak folyik benne végig, egy kiépített forrása is van. Az arborétum csendje kellemes kikapcsolódást nyújt az arra járóknak. Szabadon látogatható. A Z+ jelzés vezet mellette.

Komlói természetjárók kopjafája (Kelet-Mecsek). A Vörösfenyő kulcsosház előtti tisztáson az elhunyt komlói természetjárók emlékére állított kopjafa, melyen kis táblákon olvashatók a nevek. A kopjafát 2007-ben állította a Hétdomb Természetbarát Egyesület, 2015-ben felújították. A kopjafa közelében, a kulcsosház előtt fedett erdei pihenő található asztalokkal, padokkal, tűzrakóval. Megközelíthető a S sáv, P+, Z+, S■ és a S˜ jelzésű turistautakon.

Komlós-völgy (Kelet-Mecsek). A Zengő keleti oldalá­ban húzódó rövid völgy. Az alján az erdőgazdasági műútnál érinti a P+ jelzés.

Komlós-völgyi vadászház (Kelet-Mecsek). Pécsváradtól északra található kis házikó a Pusztabánya felé vezető erdészeti műút komlós-völgyi hajtűkanyarjában. A P+ jelzés a ház mellett vezet. 1975-ben Scholtz Péter erdőmérnök tervezte és Ilijin Petar vajdasági ácsmester építette. A ház kőből épült, vörös pala teteje van. Hangulatos erdei pihenőhely.

Koromszói apátság romjai (Kelet-Mecsek). Máza mellett található rom. A Koromszói név előtagja égetéses erdőirtásra utal, az utótag "aszó" jelentése: völgy. 2003-ban indult el itt egy Árpád-kori kolostor feltárása, Patton Gábor régész munkájával. Ennek eddigi eredményeként egy igen nagy méretű, háromhajós bazilikás elrendezésű templom alapfalait sikerült kiásni, amelyet a Csák nemzetségből való, később itteni birtokai után "Koromszói" névvel illetett nemesi család épített. A 14. század közepéig bizonyosan laktak benne bencés, vagy pedig ciszterci szerzetesek. Az ásatás során több kegyúri sír is a felszínre került. A romokhoz Mázáról a Z „rom” jelzés vezet.

Korsoma-rét (Kelet-Mecsek). Püspök­szent­lász­lótól keletre, az arborétum kö­ze­lében levő kis rét, a S sáv, K■ jelzés mentén.

Koszonya-tető (Közép-Mecsek). Komlótól délkeletre elterülő lapos hegytető, ha­tal­mas áramelosztó teleppel. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet erre.

Koszonya-tetői kulcsosház (Közép-Mecsek). Egy egykori szolgálati épületből kialakított, kedvelt kulcsosház volt. Kialakítása és első üzemeltetése Kiss Lajos pécsi természetjáró ne­véhez fűződik. Ma már nem működik.

Kovácsszénája (Nyugat-Mecsek). Szép természeti környezetben elhelyezkedő mecseki aprófalu, a Nyugat-Mecsek és a Zselic határán, ősi halmazos településszerkezettel. Lakóinak száma: 65 fő (2025). Első említése 1290-ből való. A 14. században plébániával rendelkező, jelentős hely. A török hódoltság alatt nem néptelenedett el, az itt élő magyar lakosság alig változott. Az 1950-es évektől népessége folyamatosan fogyott, néhány házat üdülőnek vásároltak meg. Látnivalói: Magyarok Nagyasszonya-kápolna, harangláb, Árpád-kori kőbánya, fotógaléria és a Ravasz-kút elnevezésű forrás. A falu mellett van az orfűi tórendszer utoljára kialakított, negyedik tagja, a 10 hektár területű Kovácsszénájai-tó, ami 1970-ben készült el. Kifejezetten horgásztó, a horgászok kedvelt helye. A faluból indul a S■ jelzés, mely az Orfűről érkező S+ jelzéshez csatlakozik a Herman Ottó-tónál.

Kovácsszénájai-tó (Nyugat-Mecsek). Lásd: Kovácsszénája.

Kozári erdészház (vadászház) (Közép-Mecsek). A Letics-parrag keleti oldalán, a Mecsek-háti műút mellett található épület. Egykor er­dész­ház volt, ma magán­­­­tu­­laj­­don­­ban van. Közelében van a Tripammer-fa (erdei pi­henő­­­­­hely) és az Andor-forrás, ahon­nan a ház a vizet kapja.

Kőház (Nyugat-Mecsek). Bakonyától északra, a P sáv jelzésű turistaút (Dél-dunántúli Pirostúra) közelében, földutak találkozásánál található kis épület. A jelenleg csak "Kőház" néven ismert kis vadászház 1920-ban a szerb megszállás alatt a magyar katonák őrhelyének épült. Az 1970-es években Mecseki Mihály és társai felújították, ezért az erdészet a közelében található forrást Miska-forrásnak nevezte el. Ma vadászház, előtte pihenőhellyel (asztal, padok). A P▲jelzésű turistaútról leágazó P■ jelzés vezet a házhoz.

Kőmorzsoló-szobor (Kelet-Mecsek). Hosszúheténytől északra, a Szentlászlói-völgyben álló hatalmas, fából készült szobor, ami Kőmorzsolót, a köveket puszta kézzel szétmorzsoló óriást ábrázolja. Baráth Gábor képzőművész készítette akácfából. A Z■ jelzés vezet előtte.

Kőlyuk-barlang (Közép-Mecsek). A Nagy-Mély-völgy és a Zsidó-völgy találko­­­­­­zá­­sá­­nál, egy hatalmas mészkőszikla hasadékában lévő, már az 1920-as évek­­­­­­ben feltárt barlang. 1982 óta fokozottan védett. 1987-ig a komlói vízellátást szolgálva termé­­­­­­szetes víztározónak is hasz­­­­nálták: az orfűi Vízfő-forrás vizét – szivattyúval – vízvezetéken juttat­­­­ták fel a Vágoti-gerincig, ahol termé­­sze­­tes víznyelőbe engedve jutott el az iható víz a bar­­lang­­ba. Innen elvezették Kom­­ló­­ra. Ez a rendszer a Dunától jövő víz­­ve­­ze­­ték elkészültéig működött. A barlang nem lá­­to­gat­­­­­­­­­­­­ható. A P sáv (Dél-dunántúli Pirostúra) és a Z sáv (Mecseki Zöldtúra) jelzésű utak vezetnek előtte.

Körtvélyes-völgy (Nyugat-Mecsek). Orfűtől délnyugatra húzódó szép erdei völgy. Jelzett út nem vezet benne. A völgy elején található a foglalt Pipás-forrás (elérhető a P sávról leágazó P● jelzésen), és ettől északra a völgyben a Bögrés-kút. A völgy a nevét onnan kapta, hogy régen itt sok vadkörtefa állt.

Kőszegi-forrás Erdőrezervátum (Közép-Mecsek). A Mánfától keletre nyíló Rákos-völgy végén található Kőszegi-forrás környezetében 1999-ben létrehozott erdőrezervátum. Teljes területe 115 hektár (31 hektár magterület, 84 hektár védőzóna). A legidősebb, közel 8 hektáros erdőrészletében régen kezelt, illetve magára hagyott bükkösöket, gyertyános- és cseres-tölgyeseket egyaránt találhatunk, itt a legidősebb fák – tölgyek és bükkök – kora meghaladja a 160 évet.  1973-ban történt az utolsó fahasználat. A terület fokozottan védett, alapvetően kutatási célokat szolgál, ahol nincs hagyományos erdőgazdálkodás. A rezervátum úgynevezett magterületén semmiféle beavatkozás nem engedélyezett, a természeti folyamatok szabadon alakítják az erdő képét. Jelzett turistaút sem vezet át a területen, csak a Kőszegi-forráshoz lehet lemenni a Z sávról leágazó Z kör jelzésű ösvényen.

Köszvényesi-vadászház (Kelet-Mecsek). A Mecsek északi területén, Kisvaszartól délkeletre, a Köszvényesi-réten található vadászház, a Z sáv jelzésű turistaút (Mecseki Zöldtúra) mellett. A két világháború között épült erdészeti szolgálati lakásnak, később vadásztársasági kezelésbe került. Többek között innen érhető el a Vágyom-völgy.

Kővágószőlős (Nyugat-Mecsek). A Jakab-hegy déli lejtőpihenőjére települt község. Lakóinak száma: 1360 fő (2025). A korai magyar középkortól a Szent István által alapított pécsi püspökséghez tartozott. A község egyik szembetűnő jellegzetessége a hegyoldalban kitermelt vörös homokkő, amelyet a házak építésében használtak fel. A falu elnevezése a 11. századi szőlőműves és szőlővel, borral adózó szolgáló néptől származik. A „kővágó” jelzőt a kőbányász és kőfaragó mesterségek  nyomán kapta. Az 1950-es évek végén megindult a környéken az uránércbányászat. Ezután épült fel a bányászok és családjaik elhelyezésére szánt új településrész. Az uránbányászat megszűnése után a kilencvenes évek végétől az egykori bányatelepek és meddőhányók rekultivációja folyik. A falu jellegzetes építménye a plébániatemplom és barokk plébániahivatal. A 12. század óta áll a 35 m magas templomtorony, amelyhez 1763 és 1772 között késő barokk stílusú, Sarlós Boldogasszony tisztel

etére szentelt templomot építettek. A berendezési tárgyai is műemléki védettséget élveznek. Látnivalói még: Uránbányászati Kiállítás, Helytörténeti Kiállítás. A P■ jelzés vezet át a falun.

Kővágótöttös (Nyugat-Mecsek). A Jakab-hegy déli oldalára települt község. Lakóinak száma: 311 fő (2025). A „Töttös” nevet az Árpád-korban személynévként használták. A helység legkorábbi írott emléke az 1332–1335-ös évekből maradt fenn. Ekkor a pécsi káptalan birtoka. A lakosság a 20. század közepéig mezőgazdaságból élt. Az 1957-es évektől az uránbányászat sok munkásnak adott jó megélhetési lehetőséget. A település fő ékessége a 12. században épült román kori kis templom, amelyet az évek során többször átépítettek, és az 1980-as években való restaurálás során a középkori jellegzetességei bemutatásra kerültek. A falutól északra találhatók a Tót-vár földsáncai. Jelzett turistaút nem vezet a faluban.

Köves-tető

1. (Közép-Mecsek, 464 m). Zobákpusztától délre, az egykori Béta-akna közelében, a K sáv (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) jelzés közelében;
2. (Közép-Mecsek, 339 m). Komló, Kakasteleptől keletre;
3. (Kelet-Mecsek, 461 m). A Sín-gödör és a Vár-völgy között;
4. (Kelet-Mecsek, 475 m). Óbányától délnyugatra.

Kövestető (Kelet-Mecsek). Hosszúhetényhez tartozó területrész a Köves-tető magaslat közelében, a Hosszúhetény–Zobákpuszta országút mellett. Itt található a Hotel Kövestető épülete, közelében pedig a Kövestető-kilátó. A K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) és a Z+ jelzés vezetnek itt.

Kövestetői emlékkereszt (Közép-Mecsek). A Kövestető-kilátó mellett álló, négy méter magas, fából készült kereszt, melyet 2021-ben állított a Mecsekerdő Zrt. a hazánkban rendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékére. Kövestető felől a K sáv jelzésről (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonaláról) leágazó K▲ jelzésű úton érhető el.

Kövestetői kulcsosház (Közép-Mecsek). A mai Hotel Kövestető helyén egykor állt kulcsosház. Az áramszolgáltató vállalat (DÉDÁSZ) egy trafóháza épületének átépítésével, bővítésével alakították ki – Kiss Lajos vezetésével – a Pécsi Elektromos Szakosztály természetjárói 1957-től évek alatt, társadalmi munkában. A 60 ágyas – kilenc hálószobával, társalgóval, konyhával, hideg-meleg vizes fürdővel rendelkező – kulcsosház átadása 1963. júniusában volt. Néhány év múlva az épületet visszavették a természetjáróktól. Előbb vállalati üdülő lett, majd privatizálták, és helyén (az épületet átalakítva) épült fel a mai hotel.

Köves-tetői fonolitbánya (Közép-Mecsek). A 464 m magas Köves-tetőtől délkeletre, a Hotel Kövestető épületétől délre található felhagyott külszíni bánya. A fonolit kékesszürke, igen kemény, szubvulkanikus kőzet, másik neve: csengőkő. Hazánkban a felszínen csak a Mecsekben található, Köves-tető mellett a másik nagy területű előfordulása a Szászvár felett magasodó Szamár-hegy. A pécs–bátaszéki vasút építésekor kezdték meg itteni kitermelését, amelyet az 1960-as évek végéig végeztek. Napjainkban a felhagyott kőfejtőben inkább már csak a fonolit kifakult, töredezett és mállott részletei találhatók.

Kövestető-kilátó (Közép-Mecsek). A köves-tetői volt fonolitbánya fölött, a Köves-tető csúcs közelében álló, fából épített, 17,5 m magas kilátó. 2014-ben építették. Megközelíthető a K sávról (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) leágazó K▲ jelzésen.

Kövirózsa tanösvény (Nyugat-Mecsek). A Jakab-hegy déli oldalában 2011-ben létrehozott, a Jakab-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató, 2,5 km hosszú tanösvény. A tanösvényt járó érdeklődők megismerhetik a terület kultúrtörténetét, a Babás-szerkövek legendáját, a Zsongor-kő kilátóból pedig csodálatos panorámában gyönyörködhetnek. A tanösvény útvonalát és állomásait fákra vagy kövekre festett kövirózsa emblémák és számok jelzik. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzetből lehet elolvasni.

 L

Lakkeri fenyves (Kelet-Mecsek). A Cigány-hegy és a Balázs-orma közötti területen, a kisújbányai és a pusztabányai erdészeti műutak elágazásánál ültetett fenyveserdő. Nevét a volt tulajdonosáról kapta. A K+ jelzés vezet erre.

Lámpás-völgy (Közép-Mecsek). Kanta-várnál kez­dő­dő völgy, amely Al­só­gyü­kés­­be, a volt külszíni szénfejtés­­­­hez vezet. Nevét onnan kapta, hogy régen a bá­nyá­szok lám­­­­­­pás­­­­sal a kezükben mentek mun­­kára, illetve munkából haza. Felső részén a P■ jelzés vezet.

Lapis (Közép-Mecsek, 530 m). A Tubes északi oldalának lejtő­­pihenője, a Mecsek-háti köves­út és több jelzett turista­út (S sáv, Z sáv, S+, P▲, Z●) találkozása. Itt található az Erdész em­lékmű – mely a volt lapisi vadászház helyén áll –, a Csörgey Titusz-emlékkő, egy erdei fakereszt, va­la­mint egy kőből készült madáretető-itató, amely az 1930-as évek­­ben létre­hozott madár­védő telep emlé­­­­ke.

Lapisi-kereszt (Közép-Mecsek). Lapison, a műutak ke­­­reszteződésében álló fakereszt. Az eredeti keresztet Rábay Gyula, a Városi Erdőhivatal vezetője állította 1928-ban. Baumann József 2003-ban új keresztet készített a tönkrement kereszt helyére a Mecseki Erdészeti Rt. támogatásával.

Lapisi római őrtorony (Közép-Mecsek). Lásd Castrum.

Lapisi vadászház (kunyhó) (Közép-Mecsek). Egykori vadászház a Lapison, a mai Erdész emlékmű helyén állt. 1907-ben a város se­gít­ségével a Mecsek Egye­­­­sület újjáépítette. 1908-ban verandát építettek hozzá, hogy az arra járó turisták megpi­henhessenek. Az épület 1956-ban az orosz katonák ágyúgolyóitól megsemmisült.

László-pihenő (Közép-Me­csek). A Mecseki Parkerdőben a Mecsek-kaputól északra, a Kardos út (S▲) mentén található pihenő, melyet Zsiga Lászlónak, a Mecsek Egye­sü­let tagjának emlékére épí­tet­tek 1926-ban. A pihenőt Hoff­mann László mérnök tervezte.

Leány-kő (Kelet-Mecsek). Magyaregregytől nyugatra, a Vágyom-völgy nevű szurdokvölgyben, patakok találkozásánál lévő szikla, amely a monda szerint egy pásztor és pásztorlány megkövesedett alakja, akik a szülők átka miatt váltak kővé. Nehezen közelíthető meg, jelzett út nem vezet hozzá.

Legénysír (Kelet-Mecsek). A Kecske-hát 492 m-es magassági pontja közelében, az erdőben található sír. Itt húzódott az I. világháborút követő szerb megszállás alatt a demarkációs vonal. Szegedi László szigetvári fiatalember sírja ez, aki menyasszonyát látogatta meg a megszállt területen, és a felszólításra nem állt meg, lelőtték. A várkonyi bírónak elrendelték, hogy ott temesse el az erdőben. Emlékét ma egy kőből készült sírkereszt őrzi, ezt megelőzően egy fakereszt állt itt. A P▲ jelzés vezet előtte.

Lenkei-pihenő (Közép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben, a Dömörkapu és a Tettye között vezető sétaút (Irma út) kanyarjában, a S sáv és a Z■ jelzésű turistautak kereszteződésében található, terméskőből épített pihenő. 1934-ben építették Lenkei Lajos újságíró emlékére, aki két évtizeden keresztül a Mecsek Egyesület választmányának tagja volt, és az egyesület örökös tagjává választották.

Letics-parrag (Letics-parlag, Boróka-tető) (Közép-Mecsek). Pécsbánya­te­lep felett húzódó kelet-nyugati irányú gerinc, 482 m-es magaslatán régen fatorony (háromszögelési pont) állt.  Köze­lé­ben talál­ható a Fehér-kúti kul­csos­ház.

Liget (Közép-Mecsek). Kis település Magyarszéktől északra, Mecsekpölöske közelében. Lakóinak száma: 356 fő (2025). Neve 1510-ben bukkant föl először az oklevelekben. „Zsákfalu” jellegű település. Tőle keletre nem messze vezet a Mecseki Zöldtúra útvonala.

Lombkoronasétány és tanösvény (Nyugat-Mecsek). A Sás-völgyben, Hetvehelytől 2,5 km-re, az Erdő Háza Erdei Iskola mellett található, 6 m magasban vezető, 50 m hosszú sétány, a lombkoronaszint jellegzetes élővilágát bemutató tájékoztató táblákkal. 2017-ben építették. Elérhető a P■ jelzésen.

Lóri-völgy (Közép-Mecsek). Vágotpusztától nyugatra, Orfű irányába hú­­­zódó hangulatos, sziklás völgy, amely az alatta lévő barlangok beszakadásával alakult ki. Az idősebb turisták „lóré”-nak nevezik, amely keskeny vágányú, lóvontatású gazdasági vasutat jelent. A S ■ jelzés vezet benne. Keleti végén, a Vágotra vezető Z sáv jelzésű út (Mecseki Zöldtúra) elágazásánál lévő tisztáson (Lóri-rét) a Mecsekerdő Zrt. erdei háza található (egykor erdészház, majd kulcsosház), a patak másik oldalán lévő rét északnyugati sarkában va­dász­ház áll, melynek kö­ze­lében fakad a foglalt, gyér vizű Lóri-forrás.

Lóri erdészház (Közép-Mecsek). A Lóri-völgyben lévő volt erdészház a Z sáv (Mecseki Zöldtúra) és a S■ jelzésen. Később kul­csosházként működött, ma – az épület felújítása után – a Mecsekerdő Zrt. erdei háza.

Lóri kulcsosház (Közép-Mecsek). Lásd: Lóri erdészház.

Lóri vadászház (Közép-Mecsek). A Lóri-rét északnyugati szélén álló vadászház. A pécsi Jószerencsét Vadásztársaság építette. 2008-ban a ház falán egy nagyméretű feketegránit emléktáblát helyeztek el a Közép-Mecsek igaz vadászai emlékére. A ház közelében ered a vasas ízű Lóri-forrás.

 M

Madarak és fák napja. Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. A Mecsekben elő­ször 1932-ben a Mecsek Egyesület emlékezett meg róla. Az egyesület Madárvédő Osztálya már 1930-ban 530 madárodút helye­zett ki az erdőbe Lapis környékén.

Madárodútelep emlékhelye (Közép-Mecsek). A Tripammer-fától nyugatra lévő füves tisztáson, a volt Kozári erdészházzal szemben, a mecsekháti műút kanyarjának közelében álló magas vas oszlop egy tetején elhelyezett madárodúval. Mellette egy fatörzsön lévő emléktáblán a következő szöveg olvasható: „A Mecsek Egyesület Madárvédő osztálya által az 1930-as években kialakított madárodú telep emlékének tisztelegve, a Melegmányi-völgy Természetvédelmi Terület kihirdetésének 50 éves jubileumán felújította a Mecsek Egyesület, a Mecseki Erdészeti Rt. és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2007”.

Magyaregregy (Kelet-Mecsek). A Kelet-Mecsek északnyugati szélén fekvő köz­­ség a Völgységi-patak völgyében, a zobákpuszta–szászvári országút mellett. Lakóinak száma 656 fő (2025). 1554-ben már Egregy néven említi az írásos emlék, amely az éger fanévre utalhat. A másik névfejtés szerint viszont Egregy az államalapítás korának egyik történeti alakja volt. A középkorban a falu részben a pécsi püspökségé, részben nemesi családok birtoka. A török időkben is lakott volt, mindig többségben magyarok lakták. Magyaregregy külterületén 18 középkori elpusztult faluról tudunk. Lakói mezőgazdaságból, favágásból, majd bányászatból éltek. Érdemes megnézni az Arnold-házat, amelyben eredeti helyén és állapotában tekinthető meg az 1930-as évekből származó mészárszék és konyha, valamint helytörténeti kiállítás. Búcsújáró hely a Magyaregregyi Szentkút. A falu köze­lé­­ben, délkeletre van a Máré-vár. A P+ jelzés vezet át a településen.

Magyaregregyi Szentkút (Kelet-Mecsek). Magyaregregyi búcsújáróhely. Története az 1800-as évek közepén kezdődött: egy vak kislány megmosta a szemét a Torma-völgyi forrás vízében, és újra látott. A hír gyorsan elterjedt és sokan jöttek ide, főleg a szembajosok kerestek itt gyógyulást. 1857-ben Girk György püspök már jegyzőkönyvet vetetett fel az itt történt csodás imameghallgatásokról. Előbb 1859-ben egy kis fakápolna épült fel, majd ezt egy kőből épült követte, amit 1867. szeptember 8-án, Kisasszony napján szenteltek fel. 1884-ben felújították. Kedvelt búcsújáróhellyé vált. A mai kegytemplom 1948-ban lett kész, oltárán ott áll a fehér ruhás egregyi Kisboldogasszony, arcán kedves mosollyal, széttárt karokkal. A kápolnát 1998-ban felújították.

Magyarhertelend (Közép- és Nyugat-Mecsek). Település Orfűtől északra a Baranya-csatorna mentén, a Mecsek északi nyúlványainál. Lakóinak száma: 531 fő (2025). Eredetileg a pécsi káptalan javai közt szerepelt, a 18. században a pécsi papnevelde tulajdona lett. A 19. században Nagyhertelendnek nevezték. Római katolikus templomát 1777-ben emelték. A falu nevezetessége a közkedvelt termálfürdő. A településről indul a S+ jelzés, valamint a Napszentély-kilátóhoz vezető S▲ jelzés.

Magyarok kunyhója (Nyugat-Mecsek). A Jakab-hegytől északra a Rákos-völgy közelében, a P sáv (Dél-dunántúli Pirostúra) és a Z sáv (Mecseki Zöldtúra) jelzések kereszteződésétől kb. 80 méterre található emlékhely. Itt egy kis erdei faházikó állt, mely az 1918-tól 1921-ig tartó szerb megszállás idején (itt húzódott a demarkációs vonal) a magyar határőrök melegedőkunyhója volt, innen az elnevezése. A kis ház az 1970-es évek elején még használható állapotban volt, 1990-re azonban az állaga annyira megromlott, hogy el kellett bontani. Ma már csak a ház alapja látszik. Helyén emlékhelyet alakítottak ki, Baumann József és Várnai József egy kopjafát állított a történelmi idők emlékére. Mellette asztal, pihenőpad található. A turistautak kereszteződésétől a P „emlékhely” jelzés vezet oda.

Magyarszék (Közép-Mecsek). Komlótól nyugati irányban fekvő település a 66. számú főút (Pécs–Sásd–Kaposvár), illetve a Komló–Sásd vasútvonal mentén. Lakóinak száma: 946 fő (2025). A település nevének „szék” eleme vizes, ingoványos területet jelent. Magyarszéken útépítés során római út maradványai kerültek napvilágra, ami Mánfán és Magyarszéken keresztül vezetett Oroszló irányába. Az Árpád-korban is lakott volt. Neve először 1332-ben bukkant fel Zeek alakban. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el. A 18. század középső harmadában németek települtek be. Így jött létre Németszék falu. A mai falu 1930-ban alakult ki három kis település egyesítésével, neve akkor Baranyaszék volt. Vasútállomásának sokáig Magyarszék-Sikonda gyógyfürdő volt a neve (Sikonda innen 5 km-re található). Jelzett turistaút nem vezet át a falun, közelében halad a Mecseki Zöldtúra.

Magyar Természetbarát Szö­vetség (MTSZ).  Lásd: Magyar Természetjáró Szövetség.

Magyar Természetjáró Szö­vetség (MTSZ). A ma­gyar­országi természetjáró szer­­ve­zetek szövetsége. Az 1873 óta alakult magyar természetjáró szervezetek hagyományainak folytatója és ápolója, az 1913-ban létrehozott Magyar Turista Szövetség utóda, az 1987-ben létrehozott Magyar Természetbarát Szövetség jogutódja. A Magyar Turista Szövetség „utódaként” 1948-ban hozták létre a Magyar Természetbarát Szövetséget, ami – több­­­­­szöri átalakulás után – 1987-től önálló szövetségként működött. 2012. május 12-én a szövetség közgyűlése a szervezet nevét Magyar Természetjáró Szövetségre változtatta. Kiemelten köz­hasz­nú civil szervezet. Az MTSZ tagja a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, és több baranyai természetjáró egyesület is.

Magyar Turista Egyesület (MTE). 1891-ben alakult természetjáró egyesület, első elnöke báró Eötvös Loránd volt. 1907. június 29–30-án Pécsett tartotta vándor­gyű­­­lését, több résztvevőt a Mecsek Egyesület látott vendégül. 1946-ban az egyesületet feloszlatták, 1989-ben alakulhatott újjá.

Magyar Turista Szövetség. 1913. november 29–30-án alakult országos turista szervezet. Alapítói között volt a Mecsek Egyesület is. A szövetség egyik elnökének Balog Károlyt, alelnöknek Kiss Józsefet választották meg a Mecsek Egyesület részéről. A II. világháború után a Magyar Turista Szövetség „utódaként” hozták létre a Magyar Természetbarát Szövetséget.

Magyarürög (Nyugat-Me­­csek). A Jakab-hegy keleti lábánál lévő tele­pülés, 1950 óta Pécshez tar­­to­zik. A neve valószínűleg onnan ered, hogy a Jakab-hegyi kolostor megépítése előtt a hely közelében a remeték hegyüregekben laktak. A községet Irugh néven már 1225-ben említik, mint pécsi püspöki birtokot. A falu temetőjében álló templom (Nagyboldogasszony-templom) középkori eredetű. A 17. században barokk stílusban átépítették. Műemléki védelem alatt áll. Magyarürög közelében található az Éger-völgy, kedvelt kirándulóhely.

Magyar Zarándokút. Hazai szent helyeket érintő, Esztergomból Máriagyűdre vezető magyarországi zarándokút, mely a Mecseken is átvezet. Jelzése: fehér téglalap alapon az út irányába mutató, szárán kettősen áthúzott, sárga színű nyíl.

Májki-emlékkő (Kelet-Mecsek). A Dobogón található kis emlékkő. Szilágyi Zoltán (Májki) szászvári természetjáró emlékére – aki fiatalon, 33 éves korában hunyt el – állították barátai. Felirata: Szilágyi Zoltán – MÁJKI – 2019. A Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület minden évben emléktúrát szervez a Dobogóra.

Makár-hegy (Közép-Mecsek, 271 m). Pécs nyugati részén található, ma már a város részét képező, észak és nyugat felé meredek oldalú domb. Makár János (?–1704) ezredesről nevezték el, aki a törökök alól felszabadító keresztény hadak előőrsének vezetője volt, és saját elhatározásából 1686. október 22-én megtámadta a törökök által uralt Pécset, jelentős rombolást okozva. A Makár-hegy Pécs leghíresebb, fehér bort termő szőlőhegye volt, ma már a folyamatos beépítések miatt a szőlőterület jelentősen lecsökkent. A hegy tetején valamikor földvár volt és egy kisebb, kőből épített erődítmény.

Malom-hegy (Közép-Mecsek, 330 m). A Nagy-Mély-völgy és a Petnyák-völgy szegleté­ben lévő magaslat. Északnyugati sarká­nál áll a Ciframalom.

Mandulás (Közép-Mecsek, 370 m). A Misina déli lejtőpihenőjén, a Me­csek-­háti műút leága­zá­sá­nál levő tisztás. Elnevezése a déli lejtőkön jellemző, mediterrán jellegű mandulafaerdőtől ered. A régi neve: Cingolány-rét. A mecseki tor­na­pálya kiindulópontja, erdei játszótér is található itt, valamint itt volt egykor a mecseki „Mandulás Kemping”, ami 1967-től 2005-ig működött. A P sáv jelzésű turistaút (Dél-dunántúli Pirostúra) vezet keresztül a Manduláson, és innen indul a P▲ jelzés a Misina tető felé.

Mánfa (Közép-Mecsek). A pécs–sásd–kaposvári 66-os főút men­­tén lévő község. Lakóinak száma: 736 fő (2025). Árpád-kori település, birtokosai a Bátmonostori, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökségé lett. A török időkben is lakott hely volt, de a hódoltság végén csak 12 lakost számoltak össze a településen. Lakói évszázadok óta főként bányászatból éltek, először a falu határában lévő jól faragható homokkövet fejtették, majd a környék szénbányái adtak munkát. 1950-ben hozzácsatolták Budafát, majd 1958-ban a települést Komlóhoz csatolták. 1991-ben népszavazással szakadt el Komlótól, és lett ismét önálló község. Látnivalója a közelében lévő Árpád-kori templom, Baranya egyik legismertebb műemlék temploma. Közelében van a Kőlyuk-barlang. A P+ jelzés vezet át a falun.

Mánfai templom (Közép-Mecsek). Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt műemlék templom festői völgyben, Mánfa településtől 1 km-re nyugatra. A 12. században román stílusú, kisméretű, egyhajós templom épült (maradványa: a déli kapu és lőrésszerű ablakok). A 13. században bővítették, a homlokzatot aszimmetrikussá tevő ötszintes, ikerablakos torony készült, és fallal vették körül. A 14–15. századi újabb, immár gótikus stílusú bővítéskor kapta a torony melletti kapuját és  az északi fal támpilléreit. A monda szerint a török kiűzése után a mánfaiak új helyen kezdték el építeni falujukat, a templom viszont túlélte a török idők pusztítását is, ám környékét visszavette a természet. Úgy találtak rá, hogy egy bika elkószált, a rengetegbe tévedt, és szarva a folyondárba akadt, ami körülfonta a kis templom harangját. Ahogy szabadulni akart, a fejét rázva megrángatta a harangkötelet, és megszólalt a harang. A P+ jelzésű turistaút vezet a templom előtt, illetve a Ciframalomtól a P■ jelzés vezet ide.

Máré Erdei Futóverseny emlékköve (Kelet-Mecsek). A Máré-vár alatt a Vár-völgyben, a Kadarka kulcsosház melletti tisztáson elhelyezett emlékkő, a rajta lévő táblán egy idézettel. A futóversenyt minden évben Csemez Pál emlékére rendezi meg a Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Csemez Pál egy összetartó, vidám baráti társaságból távozott 2002. július 3-án, hirtelen és tragikus körülmények között. Az emlékkövet 2016-ban állították.

Máré-vár (Kelet-Mecsek, 354 m). Magyaregregytől délre, a Vár-völgy fö­lötti hegy­­­­­­­csúcson helyre­állí­tott várrom, a P sáv jelzésű turistaút (Dél-dunántúli Pirostúra) mentén. Először 1316-ban említik az oklevelek, amikor Károly Róbert király Bogár Istvánnak adományozta hadi érdemeiért. Későbbi tulajdonosai: Gunyafi Domonkos és István, Bátmonostori Vesszős és Töttös, majd a Várday család. Várday Ferenc, a humanista műveltségű főpap reneszánsz palotává varázsolta a szabálytalan ötszögű erődítményt a 16. század elején. Bakics Pál szerb vajda erőszakkal szerezte meg. A törökök elfoglalták és 72 fős őrséget tartottak itt. A 17. század végén mint romot említik. Még egy utolsó ostromot azonban meg kell érnie 1956-ban: ekkor a Vár-völgyből egy orosz tank a romok mögött meghúzódó "Mecseki láthatatlanokra" tüzelt. Tábla emlékeztet az itt meghalt két szabadságharcosra. 1960-ban kezdték meg a vár feltárását és helyreállítását. Benne az alsó szinten vártörténeti kiállítás tekinthető meg, az emeleten pedig a Kelet-mecseki Legendárium kapott helyet. A vár nyitva tartásáról előzetesen érdeklődni kell! A Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye, a bélyegző a várkapun található.

Máré-völgy  (Kelet-Mecsek). Lásd: Vár-völgy.

Mária-kápolna (Kelet-Mecsek). Püspökszentlászlón, az arborétum felett álló kis erdei kápolna, zarándokhely. Zengő Csillagának is nevezik. Piétáját a szászvári születésű tehetséges szobrászművész, Kiss György (1852–1916) fehér márványból faragta. Megközelíthető a Zengő felé haladó S sáv jelzésről leágazó S● jelzésen.

Mária-kép (Madonna-kép)

1. (Közép-Mecsek). A Bánffay Simon úton (S▲ jelzésú út), az állatkert kerítése mellett található kép, melyet Scholtz Gyula sörgyáros 1900-ban ajánlott fel. A ma látható kép a régi felújított változata;
2. (Kelet-Mecsek). A Vár-völgyben, a Mária-kútnál, a P sáv jelzésű út (Dél-dunántúli Pirostúra) mellett egy bükkfán elhelyezett kovácsoltvas tartóban látható kis Mária-kép. Az eredeti kép eltűnt, az új képet Baumann József helyezte el a tartóba;
3. (Kelet-Mecsek). Püspökszentlászlón az arborétum feletti Mária-kápolnánál álló képoszlop. Baumann József állította;
4. (Kelet-Mecsek). A Szentlászlói-völgyben, Püspökszentlászlótól délnyugatra 400 m-re, a kövesút mellett álló, kerítéssel körbevett Mária-képoszlop.

Mária út. Közép-európai, Magyarországon is átvezető zarándokút-hálózat, mely a Szűz Máriához köthető helyeket köti össze. Két – egymást kereszt alakban metsző – főágának végpontjai: északon Częstochowa (Lengyelország), délen: Međugorje (Bosznia-Hercegovina), illetve nyugaton Mariazell (Ausztria), keleten Csíksomlyó (Románia). Egyes szakaszai a Mecseken is áthaladnak. Az útvonal főágait és leágazó szakaszait szabvány méretű turistajelzés alapra (fehér téglalap) festett különböző színű, „m” betűt formázó, középső szárában vízszintesen áthúzott (keresztet jelölő) egyedi jelzésekkel jelölik. A mecseki szakaszok jelzéseinek felfestésében 2016-ban baranyai természetjárók is részt vettek.

Máté-part (Kelet-Mecsek). A Takanyó-völgy és a Hidasi-völgy közötti terület neve, gerincén vezet a K▲ jelzés.

Máza (Kelet-Mecsek). A Völgységi-patak legyezőszerűen kiszélesedő síkján húzódó település. Lakóinak száma: 1089 fő (2025). Máza neve egyes vélemények szerint ószláv eredetű lehet, másik nézet szerint Máza egy honfoglalás idején élt személy volt. A települést említő első írásos adatok 1235-ből valók. A török hódoltság idején is folyamatosan lakott volt. A 18. századtól a pécsi püspökség birtoka, ezután a környező községekből németek települtek be. Lakói a 19. század elejétől a hagyományos földművelés mellett szénfuvarozással foglalkoztak, majd szénbányában dolgoztak, mivel az 1800-as évek elején szenet találtak a környéken. A bányát 1829-ben nyitották meg, s egészen 1966-ig működött. A települést 1974-ben Szászvárral egyesítették, Mázaszászvár néven. A két község 1991. január 1-je óta ismét önálló. A Z+ jelzés halad át a falun. Közelében a koromszói apátság régészeti ásatását tekinthetjük meg (Z „rom” jelzés).

Mecsek hegység. A Dél-Dunántúlon húzódó középhegység. Északkelet-délnyugati hossza 46 km, szélessége 10-12 km. Legmagasabb csúcsa a Zengő (682 m). Várkonyi Nándor szerint a hegység elnevezése onnan ered, hogy Pécs felett kopár terület volt a mészkő sovány talaja és a juhnyájak legeltetése miatt, népiesen „mecsekös" hely. Természetjáró szempontból három részre tagoljuk: Nyugat-, Közép- és Kelet-Mecsek. Határainak tekintjük nyugaton a Szentlőrinc–Dombóvár vasútvonalat, délen és keleten a 6-os sz. főközlekedési utat, északon a Völgységi-patak völgyét, ill. a Baranyai-hegyhátat a Kárász–Kisvaszar vonaltól északra.

Mecsekalja (Nyugat-Mecsek). Pécshez tartozó egykori község. 1930-ban alakult Magyarürög, Mecsekszentkút, Patacs és Rácváros községek egyesítésével, majd 1954-ben Pécshez csatolták.

Mecsek csúcs (Közép-Me­csek, 612 m). A Tubes csúcs régi neve.

Mecsek Discovery Center (Közép-Mecsek). Természetismereti bemutató- és látogatóközpont Árpádtetőn, a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészet mellett, a Mecsextrém Park szomszédságában, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán. Benne kapott helyet a Mókus Suli Erdei iskola, valamint a MecseXplorer kiállítótér. A legkorszerűbb pedagógiai és ismeretterjesztő eszközökkel, holisztikus, élményszerű módon mutatja be a Mecsek természeti és kulturális értékeit. 2023-ban nyitották meg.

Mecsek Egyesület. Az első pécsi természetjáró- és védő egyesület, 1891. április 30-án alakult meg. Működése céljául Pécs városának és legközelebbi környékének járható utakkal történő össze­kötését, jelzését, kilátók, menedékházak építését és a Mecsek szépí­tését tűzte ki célul. Első ve­ze­tősége a következő össze­té­te­lű volt: elnök: Kardoss Kálmán főispán; alelnökök: Bánffay Simon közjegyző, Zsolnay Vilmos gyáros; titkár: Kiss József főreáliskolai tanár; igazgató: Vaszary Gyula rendőrkapi­tány; pénztáros: Stern Károly ügyvéd. 1945-ben az egyesületet feloszlatták. 1946-ban rövid időre újból elkezdte működését, elnöke Entz Béla lett. Végül 1948-ban meg­­szüntették. A rendszerváltás után, 1993. április 30-án az egyesület – Kovács Szabó János kezdeményezésére – újjáalakult.

Mecsek Egyesület múzeuma (Közép-Mecsek, Árpádtető). A Mecsek Egyesület több mint 100 éves fennállása óta összegyűjtött relikviáit bemutató kiállítás. 2014-ben nyílt meg Pécsett, a Király utcában. A bemutatóhelyiség kis mérete indokolttá tette egy nagyobb kiállítótér létrehozását. A múzeum kiállítási anyaga 2024 márciusától Árpádtetőn (a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala mentén), a Mecsextrém Park pénztárépületének tetőterében kialakított kiállítótérben tekinthető meg.

Mecsekfalu (Közép-Mecsek). Komlóhoz tartozó kis település, egykori neve Szopok volt. 1954-ben csatolták Komlóhoz. A falun vezet át a Dél-dunántúli Pirostúra.

Mecsek-háti műút (Közép-Mecsek). A Mandulástól induló, a Tubes oldalán Lapi­sig, majd onnan a vízválasztó kelet–nyugati gerincén haladó aszfalt­út, mely Árpád-tető kö­zelében ér ki a pécs–kaposvári országútra. Első szakasza a mai Hunyadi János út végétől a Man­duláson át a Lapisig 1923–26 között épült, Tripammer Károly ter­vezte, és vezette a kivi­telezését. Később Rábay Gyula fejezte be a Lapistól a Kozári vadászház érintésével a mánfai országútig terjedő szakaszt.

Mecsek Háza (Nyugat-Mecsek). Orfűn, a Vízfő-forrás közelében álló épület, barlangi turisztikai központ, szálláslehetőséggel. A Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület üzemelteti. Az Orfű környéki barlangokba (Szuadó-barlang, Trió-barlang) vezető overallos barlangi kalandtúrák kiindulópontja.

Mecseki autóversenyek és autóversenyzők emlékhelye (Közép-Mecsek). A Lapisról Remeterétre vezető műút kanyarjában, a vágotpusztai kövesút elágazójánál állított emlékkő. 2019 októberében állította a Pécsi Volán autósport szakosztálya. S sáv jelzés vezet mellette.

Mecseki Bányász Emlékút. A mecseki bányászat emlékeit, emlékhelyeit, egykori aknáit érintő, 2010–2011-ben létrehozott túraútvonal. Két részből áll: a Nyugat-Mecsekben az Ércbányász Emlékút, a Közép- és Kelet-Mecsekben a Szénbányász Emlékút. Egyedi jelzése van: fehér téglalap alapon fekete színű bányászjelvény.

Mecseki források. A Mecsekben több mint 200 kiépített (foglalt) forrás van. A források foglalását az 1891-ben megalakult Mecsek Egyesület és az 1911-ben megalakult Természetjáró Turisták Egyesülete (TTE) Pécsi Csoportja kezdte el. A későbbiekben – a forrásfoglalásokban közreműködő sok természetjáró mellett – a források építésében, felújításában és karbantartásában kiemelkedő szerepe volt Csokonay Sándornak (1898–1983) – akinek „a mecseki források atyja” nevet adták –, és Baumann Józsefnek (1952–2024). Számos forrást foglalt ez erdészet is. A mecseki források folyamatos karbantartására 2012-ben Baumann József létrehozta a „Mecseki Forrásvédnökök” csoportot. A mecseki forrásokról az első nyilvántartást Csokonay Sándor készítette Molnár István és Karádi Károly közreműködésével. Ez a forráskataszter 1975-ben jelent meg, és 152 forrást tartalmazott. A következő, 1984-ben megjelent kataszter 158 forrást tartalmazott, Eszéky Ottó és Kvéder László készítette. Talán – a mai természetjárók körében is – legismertebb az 1987-ben megjelent „MECSEKI FORRÁS-KATASZTER, 1987”, melyet Eszéky Ottó, Hellényi Miksa, dr. Kassai Miklós, Kraft János, Molnár István, Navratil Géza és Rónaki László állított össze. Ebben – sok évi adatgyűjtés alapján – 665 forrás szerepel, mindegyiknek a helyét kézzel rajzolt térképvázlaton jelölték. 1992-ben Kraft János készített még egy rendszerező-összefoglaló katasztert a Pécs város területén fakadó forrásokról. 2005-ben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felkérésére elkészült egy másik, immár gps koordinátákkal kiegészített adatbázis Kraft János és Kvéder László munkáiból.

Mecseki Kisvasút (Közép-Mecsek). Az ország leg­rövidebb, 570 m hosszú erdei kisvasútja. A Mecseki Parkerdőben az Állatkert és Dömörkapu között közlekedik. 1962-ben épült. 2009-ben fel­újították.

Mecseki körjárat. 1955-ben indított autóbuszjárat volt, mely a nyári szezonban közlekedett hétvégeken. Pécsről a Széchenyi térről (később az autóbusz-végállomás áthelyezése után a Kossuth térről) indult, és a Mecsek-kapu – Mandulás, majd tovább a Mecsek-háti úton Lapis – Fehér-kút – Kozári erdészház – Pécsszabolcs útvonalon haladt (volt, amelyik járat fordított irányban érintette a megállóhelyeket). Az 1970-es évek végéig közlekedett, megszakításokkal (egy időben a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség kérésére indították újra). A turisták kedvelt buszjárata volt.

Mecseki körsétány (Közép-Mecsek). Lásd: Rotary út.

Mecseki Parkerdő (Közép-Mecsek). Pécs város fölött, a Remete-rét–Lapis–Tubes–Misina–Dö­­mörkapu–Tettye vonaltól délre eső erdőrész. Pécs városa 1905 óta parkerdőként kezeli. Turistautak sokasága vezet benne. Helyi jelentőségű ter­mé­szet­vé­delmi terület volt, 2009-től a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része lett.

Mecseki turistaútjelzések. A Mecsek Egyesület 1891-től kez­dte meg a mecseki turista­utak kiépítését és jel­zések­kel való ellátását. 1912-ig különböző színekkel je­­lez­­ték az utakat, ábrák nél­­kül. 1913-ra olyan sok jel­­zett út volt, hogy a szín­jel­zés­ről át­tér­tek a fehér alapra festett szám­jelzésre. Ilyen szám­jel­zé­ses turistautak Ma­gyar­or­szá­gon csak a Mecseken voltak. 1940-ben kb. 300 km jelzett turistaút volt a Mecsekben, a Nyugat-Mecsekben 1-31, a Kelet-Mecsekben 1-22 számjelzéssel. Az 1950-es évek közepén kezdték felfesteni a ma is használatos színjelzéseket (egy ideig a régi számjelzésekkel együtt voltak láthatóak). Ma már az országosan alkal­ma­­zott, szab­­vány­­nak meg­­fe­le­­lő jelzésekkel találkozunk a Mecsekben is. 2001–2002-ben 217 km hosszan – a szab­­vány­­hoz való igazítás miatt – a jelzé­­sek megváltoz­tak. 2008-ra befejeződött a forrásokhoz vezető útvonalak kijelölése is. A Mecsekben ma mintegy 760 km a jelzett turistautak hossza. Az utóbbi két évtizedben a szabvány turistajelzésekkel jelzett utak mellett más, egyedi jelzésű utak, ún. „tematikus utak” is létesültek (pl. Mecseki Bá­nyász Emlékút, Üvegesek Útja, különböző zarándokutak, tanösvények stb.), ezek nem a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség gondozásában vannak.

Mecseki Vidámpark (Kö­zép-Mecsek). Lásd: Pécsi Vidámpark.

Mecseki Zöldtúra. 2001-ben a jelzésváltozások során az ad­­digi három, egymástól kü­lönálló, zöld sáv jelzésű út­­­vo­nal összekapcsolásával kialakított turistaútvonal (egyúttal túramozgalom), mely  közel 100 km hosszan vezet vé­gig a Mecsek tájain. A túramozgalom igazolópontjai: Pécs-Vasas, Koszonya-tető, Kőlyuk, Éger-völgy, Orfű (Mecsek Háza), Lóri erdészház, Sikonda (Természetbarátok Háza), Kisvaszar, Pusztabánya, Mecseknádasd.

Mecsekjánosi (Közép-Mecsek, 180 m). Komlótól északra fekvő, a városhoz tartozó kis település. 1954-ben csatolták Komlóhoz. 1332-ben említik először Jánosit. Sokszor szerepel az okiratokban, mert birtokosai, a Máré-vár urai és a pécsi káptalan gyakran pereskedtek egymással. A török időkben pusztává vált, majd németek telepedtek le ezen a helyen. Hosszú éveket töltött itt Dénes Gizella (1897–1975) írónő, aki regényeiben a baranyai embereket és tájakat szerepelteti. Látnivalói: 1810-ben épült, Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt, klasszicizáló, késő barokk stílusú római katolikus templom és az 1900-ban Engel Adolf (1820–1903) által építtetett kastély Jánosipusztán. A P sáv jelzés érinti a falut; a Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye.

Mecsek-kapu (Közép-Mecsek). Pécsett a Hunyadi János út szer­­pentinjének kezdetén található árkádos, bástyás építmény. 1936-ban épült, Kőszeghy Gyula tervei alapján, jelképesen a Mecsek hegység bejárata. 2001–2002-ben felújították. Falán 1956-os emléktábla látható a következő felirattal: „Itt, a Mecsek kapunál állította meg az 1956. november 4-ét követő napokban egy maroknyi szabadságharcos a városunkba betört szovjet tankokat. Ez a környék a „Mecseki láthatatlanok” hetekig tartó drámai harcának fontos helyszíne volt. A Pálos templomnál az orvost váró sebesülteket mentős ruhába bújtatott ávósok mészárolták le. Tisztelgésül a hősök emléke előtt Pécs Város Önkormányzata 2014”. Az építmény lépcsőin a Z+, S▲ jelzés vezet végig.

Mecseknádasd (Kelet-Mecsek). A Mecsek keleti végén található község, a Pécset és Budapestet össze­­­kö­­tő 6-os főközlekedési út men­­tén. Lakóinak száma: 1449 fő (2025). A hegyek közt eredő, bővizű Öreg- vagy Halász-patak (más néven Rák-patak) a lapos részeken kiterjedt nádas-zsombékos területeket hozott létre. Erre utal a „nádasd” szó. A település a pécsváradi apátság alapítólevelében említett két Nádas falu egyike. A falu középkori névváltozatai az okiratokban Nadas, Nadasth, Nadosth formában szerepeltek. A 16–18. században a Balkánról, a török elől idemenekült szerbek miatt Rácnádasd, Nadasgye változatokban volt ismert. Később, 1910-ig Nádasd, 1910 és 1950 között – utalva a püspöki tulajdonra – Püspöknádasd, majd 1950-től lett a neve Mecseknádasd. A török hódoltság alatt a magyar őslakosság a környék védettebb falvaiba költözött. Helyükre 1718-ban német telepesek érkeztek. A II. világháborúig lakossága teljesen német volt. A faluképet tágas, fésűs beépítésű, több szobás, tornácos, csonkakonty-tetős épületek sora alkotja. A településszerkezet érdekessége a három nagy pincesor. Egykor minden házhoz tartozott egy pince is, melynek tulajdonosai az utcák háztulajdonosainak sorrendjében követték egymást. Látnivalói: a 13. században épített Szent István-kápolna középkori freskótöredékekkel, a Klimó György pécsi püspök által 1753-ban épített barokk püspöki nyaraló, a barokk plébániatemplom, ahol Skóciai Szent Margit ereklyéjét, képét és szobrát őrzik, és a Német Nemzetiségi Tájház. A környékén két rom is található: a Réka-vár és a Vár-hegyen (Schlossberg) lévő templomrom. A P sáv jelzés halad át a falun, a Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye. A Szent István-kápolnánál van a Mecseki Zöldtúra keleti végpontja.

Mecsek–Ormánság Sárgatúra. A Mecseket az Ormánsággal összekötő egyetlen jelzett túraútvonal. A Mecsek és a Zselic határától, a bükkösdi vasútállomástól indulva Mailáthpusztáig tart. Hossza 58,2 km, ebből a mecseki szakasz 15 km-en keresztül vezet a Mecsek nyugati peremvidékén, és a 6. sz. főközlekedési utat átlépve, a Markó-csárdánál éri el az Ormánság határát. A teljes utat 2009-ben alakították ki.

Mecsekpölöske (Közép-Mecsek). Település Komlótól északnyugatra, a Kaszánya-patak völgyében, Komló és Magyarszék között. Lakóinak száma: 375 fő (2025). Az első írásos emlék 1332-ben említi először a falu nevét Pyliske formában, az itt folyó patak szláv eredetű neve után. A falu 1898-ban nyerte el mai nevét. A település a török időkben is lakott volt. Az itt élő emberek kőbányászattal, mészégetéssel, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. Az 1700-as évek végén a falu lakossága csaknem megduplázódott a betelepülő németeknek köszönhetően. A Mecseki Zöldtúra útvonala vezet át a falun.

Mecsekrákos (Közép-Mecsek). Az orfűi üdülőterület, ill. Orfű község központi települése a Pécsi-tó mellett. 1969-ben csatolták Orfűhöz. Itt van a polgármesteri hivatal, több étterem és panzió, bolt is található. A közelében fakad a Toplica nevű langyos vizű forrás, vize a település ivóvízrendszerébe van kötve. Látnivalói: Kemencés Udvar és Tájház, Szent Márton-kápolna, Medvehagyma Ház, a közelben pedig a Malommúzeum, a Vízfő-forrás és tanösvény. A S sáv jelzés vezet a faluban.

Mecsekszabolcs (Közép-Mecsek). Pécs településrésze, egykor önálló község. Korábban nevezték Szabolcsfalunak, Pécsszabolcsnak vagy Szabolcsnak is. 1947 óta tartozik Pécshez. Nevének eredete nem tisztázott, egyesek egy szláv személynévre vezetik vissza. Középkori falu, a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt. Szabolcs területén a 19. század végén indult meg a kőszénbányászat, ekkor telepedtek le a faluban német és cseh nyelvű bányászok. Jelzett turistaút nem vezet a településen, a Mecseki Bányász Emlékúthoz kapcsolódik.

Mecsekszakál (Közép-Mecsek). Orfű községhez tartozó kis település a Pécsi-tótól keletre a hegy­ol­dal­ban. A 14. század elején említik először, Zacal néven. A török időkben elnéptelenedett, németek telepítették újra. Az orfűi tórendszer kialakításával az orfűi üdülőterület része lett, 1975-ben Orfűhöz csatolták. Jelzett turistaút nem vezet a településen.

Mecsekszentkút (Nyugat-Mecsek). Lásd: Szentkút.

Mecsek turistatérkép. A Mecsek első turistatérképe 1896-ban jelent meg, a Mecsek Egyesület rendelésére, a Bécsi Katonai Intézet készítette. Méret­ará­nya 1:75 000 volt. A térképek közül híres az 1929-ben kiadott ún. „Angyalos térkép”, melyet a Magyar Királyi Állami térképészet adott ki, és számjelzéssel szerepelnek benne a turistautak. Az elnevezését onnan kapta, hogy fedlapján látható Magyarország kiscímere, melyet két angyal tart. A Me­csek turistatérkép legújabb (1:40 000 méretarányú) változatait általában évente-kétévente, frissítve jelenteti meg a Cartographia Kft., az utóbbi években a hátoldalon a Villányi-hegység turistatérképével, illetve kiegészítve a Baranyai-dombság keleti részével (1:60 000). Spirálos változatban forgalomban van a Mecsek–Villányi-hegység turistakalauz is. 

Mecsextrém Park (Közép-Mecsek, Árpádtető). Pécs határában, Árpádtetőn található, színvonalasan megépített erdei kalandpark, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala mellett. 2006-ban nyitotta meg a Mecseki Erdészeti Rt.

Medvehagyma Ház (Nyugat-Mecsek). Orfűn (Mecsekrákoson), a Pécsi-tó partján épült ökoturisztikai látogatóközpont, 2016 tavaszán nyitották meg. Benne interaktív kiállítás mutatja be a Nyugat-Mecsek érdekességeit, a természettel harmóniában fejlődő üdülőterületet, Orfűt, és a négy tóból álló tórendszer ökológiai értékeit. A S sáv jelzés vezet a közelében.

Meleg-mányi-völgy (Közép-Mecsek). A Mecsek-háti mű­úttól, a Keresztkunyhótól északi irányba induló völgy mésztufa­gátak­kal, vízesések­kel, kis tavacskákkal. A középkorban Melegmál nevű falu volt itt. A régi mál, mán, mány szó napsütötte hegyoldalt jelent. Foglalt for­rásai az Anyák kútja és a Melegmányi-forrás. Ez utóbbi mellett látható a Mecsek legnagyobb vízesése. A P+ jelzés vezet végig a völgyön.

Meleg-mányi-vízesés (Közép-Mecsek). A Mecsek legnagyobb mésztufalépcsős vízesése, mintegy 6 m magas gátsoron a víz szétterülve folyik le. Az Anyák kútjából érkező, oldott mészben gazdag karsztvízből a meredek mederszakaszokon kicsapódik a mésztartalom, és a köveken, faágakon, leveleken kéregszerű bevonatot képez, ami lassan lyukacsos szerkezetű kőzetté áll össze: édesvízi mésztufa képződik. Előtte erdei pihenőhely található tűzrakóval, padokkal, asztalokkal. Mellette fakad a Melegmányi-forrás.

Mély-völgyi-kőfülke (barlang) (Közép-Mecsek). A Nagy-Mély-völgyben, a Kánya-forrástól nyugatra ta­­lál­­ható barlang, a P sáv jelzésű út (Dél-dunántúli Pirostúra) közelében. 1930-ban Oza­­­nich Gyula bányamérnök ve­­­­ze­té­sé­vel tárták fel, 34 m hosszan. Ősemberle­le­tek­ről neve­­ze­­­tes.

Meseerdő (Közép-Mecsek). Dömörkapunál, az egykori Pécsi Vidámpark területén kialakított tematikus mesepark, amely Pécs környékének mondáit eleveníti fel 12 állomáson. Az állomások mindegyike egy-egy mesebeli helyszínt vagy karaktert mutat be, így például a törpék birodalmát, a Lámpás-völgyet, vagy a Mecsek óriásait. A park egész évben megtekinthető, látogatása ingyenes.

Mézes-rét (Kelet-Mecsek). A zobákpuszta–bonyhádi műút mellett, Magyaregregytől délre ta­lál­ható kis rét autóspihe­nő­vel, padokkal, asztalokkal, kis tóval.

Miklósvár (Kelet-Mecsek, 475 m). A Máré-vártól keletre emelkedő magaslat. A monda szerint egykor vár állt rajta, de ennek semmilyen nyoma nincs. Jelzett út nem vezet rá.

Miléva út (Közép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben a Tettye fennsíkjáról a sziklák felett, a Francia-emlékműhöz vezető sétaút, mely 1922-ben készült el. Duka Miléváról, az építtető – dr. Schmidt Antal sebész főorvos – feleségéről nevezték el. A Z■ jelzés vezet rajta.

Millenniumi emlékkövek (Közép-Mecsek). Árpádtetőn, a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészet irodaháza előtti parkban, illetve Sikondán, a horgásztavak felé vezető műút mellett található, homokkőből készült emlékkövek, melyeket a honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából, 1896-ban állított a pécsi székesegyházi uradalom. Körülöttük emlékfákat ültettek. Az emlékkövek felirata: „Ezen fákat Magyarország ezeréves fennállásának emlékére ültette a pécsi székesegyházi uradalom. MDCCCXCVI.” Az emlékfák ma már nincsenek meg, emléküket csak egy később ültetett terebélyes vörös tölgy őrzi Árpádtetőn.

Misina tető (Közép-Mecsek, 534 m). Pécs fölött magasodó triász mészkőtömeg. Itt áll az 1973-ban átadott, 198 m magas TV-torony, televíziós sugárzást átjátszó adótorony. A torony 72 m-es magasságában lévő körpanorámás presszóját és a 80 m-es magasságban lévő kilátóját sokan látogatják. Szép kilátás nyílik innen a városra, a környező hegy­vonulatokra, és tiszta időben nagy távol­sá­gok­ra (Badacsony, Duna, Papuk hegység stb.) is ellátni. A torony mellett, a volt Misina étterem helyén 2024-ben átadott Misina TetőPont – Családi és Mozgástér további lehetőségeket kínál a természet közelében eltöltött idő sokszínű kihasználására. A torony szom­széd­sá­gá­­ban, tőle nyugatra állt va­­­lamikor a Kiss József-kilátó. A S sáv, P▲, S▲ jelzések vezetnek itt.

M­isina tetői meteorológiai állomás (Közép-Mecsek). A Kiss József kilátónál működött egykori meteorológiai állomás. 1931. augusztus 3-án kezdte meg működését. A műszerek egy része a Kiss József kilátó­to­rony­­­ban, más része annak udvarán volt elhe­lyez­ve. A tv-torony felépí­tésével egy­­ide­­jű­­leg megszüntették.

Miske-tető (Kelet-Mecsek, 475 m). Kisújbányát nyugatról határo­­­ló hegyhát, nagy legelő, a Kelet-Mecsek különösen szép tájképi eleme. A S sáv jelzés vezet át rajta.

Mócs Szaniszló dr. (1862–1904). Ciszterci szerzetes, főgim­­náziumi tanár. Lelkes természetjáró volt, 13 éven át a Mecsek Egyesület választmányának tagja. Emlékét a Mecseki Parkerdőben a Szaniszló-pihenő és a Sza­nisz­ló út őrzi.

Mókus tanösvény (Közép-Mecsek). Árpádtetőn, a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészet Mókus Suli Erdei Iskola közelében található, 4,5 km hosszú tanösvény (körtúra útvonal). Jelzése: fákra festett fehér alapon barna mókusjelek. Egy telefonos alkalmazás segítségével olvasható a végigjárásához az ismertető, ami a tanösvény elején elhelyezett tábláról tölthető le.

Molnár István (1918–2007). Lásd: Pista bácsi pihenője.

Motoros kopjafa (Közép-Mecsek). Árpádtetőtől északra, a 66-os út mellett lévő Mecsek Pihenő vendéglő parkolójában található kopjafa, amit 2021-ben állított a Dél-dunántúli Motoros Egyesület a balesetben elhunyt vagy tartósan megsérült motoros társaik emlékére.

 N

Nádasdi török vár (Kelet-Mecsek). Lásd: Schlossberg.

Nagy-forrás-völgy (Közép-Mecsek). Mánfa-Budafától délkeletre, dél–észak irányban a Sugói-rétig húzódó mély, helyenként szakadékos völgy, néhol szép sziklaalakzatokkal. Névadója, a Nagy-forrás egykor működő és közismert (nem foglalt), bővízű forrás volt, mely azonban már évtizedekkel ezelőtt elapadt. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet végig a völgyben.

Nagy-kaszáló (Nyugat-Mecsek). A Szuadó-völgy és a Száraz-kút közötti terület, a Z▲ jelzésű út mel­lett.

Nagymányok (Kelet-Mecsek). Tolna vármegyei település a Völgységi-patak mellett, Szászvár és Bonyhád között, a Mecsek északkeleti végén. Lakóinak száma: 2117 fő (2025). Az első írásos emlék a településről 1015-ből maradt fenn, amiben „Manek” néven említik. Neve a későbbiekben többször változott: Manky, Meneke, Manyk, Manyuk, Mányok, majd Nagymányok. A török pusztítás után az elnéptelenedett településre katolikus vallású németeket telepítettek, a lakosság jelentős része ma is német nemzetiségű. A falu mellett a 19. század elejétől bányásztak szenet, a bánya 1964-ig működött. A település bányász jellege megszűnt, csupán a hagyományokat ápolják. 2009-ben várossá nyilvánították. Innen indul a Zengővárkonyig vezető P+ jelzés.

Nagymányoki kulcsosház (Kelet-Mecsek). Nagymányoktól délre, 2 km-re az erdő szélén lévő épületben egykor működött kulcsosház.

Nagy-Mély-völgy (Közép-Me­­csek). A Mecsek-háti mű­úttól, a Keresztkunyhó köze­lében, északi irányba in­­duló, meredek oldalú völgy, a Közép-Mecsek egyik legszebb völgye. A völgyfőnél fakad a mindig bővizű Kánya-forrás. Kis mésztufalépcsőkön, sziklákon zubogó patak folyik benne. Foglalt forrásai: Mariska-, Kánya-, Sziklás-, Cserkész (Eta)-, Bikfa-forrás. Kőlyuktól kiszélesedik a völgy. A P sáv jelzés (Dél-dunántúli Pirostúra) és egy részén a Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) halad benne.

Nagy-mező (Kelet-Mecsek). Pécsvárad és Hosszúhetény között található területrész, különleges fajgazdagságú növényvilága miatt 1996-tól természetvédelmi terület. A területen több mint harminc védett növényfaj fordul elő. Megtalálható itt a fokozottan védett bánáti bazsarózsa, a bodzaszagú ujjaskosbor ritka, piros színváltozatú példányaival is találkozhatunk, de kora tavasszal megcsodálhatjuk a fekete kökörcsin bókoló, pelyhes virágait is. A védett természeti területen nem vezet át turistaút.

Nagy-tó (Nyugat-Mecsek). Lapos, vizenyős terület a pécs–abaligeti műút orfűi elágazásánál.

Napszentély-kilátó (Nyugat-Mecsek). Magyarhertelend fölött, a falu nyugati határában álló kitátó. Az eredeti. 19 m magas kilátót 2007-ben építették fából, kő alapra. 2016-ban villámcsapás érte, szerkezete megrongálódott. A kilátó életveszélyessé vált, ezért lezárták. 2025 őszén az építményt elbontották, helyén új kilátó épül. Gyönyörű kilátás nyílik innen a környékre. A S▲ jelzés vezet a kilátóhoz.

Négyes üzemi ház (Nyugat-Mecsek). Magyarhertelend fölött, a falu nyugati határában álló kitátó. Az eredeti. 19 m magas kilátót 2007-ben építették fából, kő alapra. 2016-ban villámcsapás érte, szerkezete megrongálódott. A kilátó életveszélyessé vált, ezért lezárták. 2025 őszén az építményt elbontották, helyén új kilátó épül. Gyönyörű kilátás nyílik innen a környékre. A S▲ jelzés vezet a kilátóhoz.

Négy fenyő kulcsosház (Nyugat-Mecsek). Orfű falu­­­ban, az egykori iskola és ta­­­nítói lakás épületéből kiala­­kí­­tott volt kulcsosház. A Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület (PTTE) Mecsek Szakosztálya üzemeltette 1983-tól 1993-ig, amikor megszűnt az egyesület kezelői joga. Az épület ma egyházi tulajdon­ban van (Szent Márton Közösségi Ház, ifjúsági és zarándok szálláshely). Az épület egy részében van a Szent Márton püspök-kápolna. A Z sáv (Mecseki Zöldtúra) és S sáv, valamint a S+ jelzések vezetnek el előtte.

Negyvennyolcas centenáriumi emlék (Közép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben, az Állatkert bejárata előtt, a Dél-dunántúli Pirostúra útvonalán található, terméskőből készült emlékoszlop, rajta két évszámmal: 1848, 1948. 1998-ban a Mecsek Egyesület felújította.

Németdöglés (Kelet-Me­­csek). A Somos-hegy nyugati ol­­da­­lán, a Vár-völgyig húzódó mély vízmosás, völgy. Elnevezése a néphagyomány szerint onnan ered, hogy a német telepesek rossz fu­­va­­rosok voltak és meg­­­­rakott sze­­­kereikkel gyak­­ran fel­bo­rul­­tak itt. A P+ jelzés vezet végig a völgyön.

Nendtvich Andor (1867–1951). Pécs város pol­gár­mestere, a Mecsek Egye­sület elnöke, királyi tanácsos. Róla ne­vez­ték el 1931-ben a Dömörkapui menedékházat.

Niké-szobor (Szárnyas Niké) (Közép-Mecsek). Pécsett a Mecsekoldalban, a Mecsek-kaputól nyugatra, a szerpentinút mentén található szobor. Makrisz Aga­mem­non, hazánkban élt görög származású szobrász­mű­­­­vész alkotása, a győzelem szárnyas istenasszonyát, Nikét ábrázolja a Szamothrakéi Niké-szobor megidézésével. 1975-ben avatták fel, eredetileg a „felszabadulás emlékére”, a 30. évfordulóra. Mára a kivívott szabadság jelképévé vált. A szobortól szép kilátás nyílik Pécs városára.

Novotny Iván dr. (1936–2016). Földmérő mérnök, műszaki tanár, a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub alapító elnöke. Skóciai Szent Margit nagy tisztelője, hagyományának terjesztője, az emlékek feltárója volt. Nevéhez fűződik a Pécsvárad és Mecseknádasd között, a Réka-váron át vezető Skóciai Szent Margit Emlékút kialakítása és az emléktúrák elindítása. Emlékére a Réka-várnál egy táblát helyeztek el.

Nyárádi-kunyhó (Kelet-Mecsek). Magyareg­regy­től keletre, a  Vörös­­fe­­­nyő kulcsos­ház mellett lévő vadászház.  Nyárád elpusztult irtásfalu volt, több oklevélben is szerepel. Ma használaton kívül van, romos állapotban.

Nyáras-völgy (Nyugat-Mecsek). A Virágos-völgy foly­tatásában, a Herma-hegy északi lábától Hetvehely felé húzódó völgy. Erdészeti aszfaltúton a K▲ jelzés vezet benne végig. Nyáros (Nyárás) néven itt a középkorban falu állt, a török alól felszabadító háború idején néptelenedett el. A völgyben, illetve annak közelében található a Vacak-forrás, a Szúnyog-forrás, a Szarvas-kút és a Nyáras-forrás.

Nyáras-völgyi vadászház (Nyugat-Mecsek). Hetvehelytől keletre, a Nyáras-völgyben a hasonló nevű forrás mellett található vadászház. A K▲ jelzésről leágazó K● jelzés vezet hozzá. A fenyőfák tövében álló ház előtt asztalok, padok, szalonnasütő található, mellette szép rét. A Mecsekerdő Zrt. 2015-ben felújította.

Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet. A Nyugat- és Közép-Mecsek természetvédelmi területeinek összekapcsolásával és újabb területek bevonásával 2009-ben létrehozott tájvédelmi körzet, területe 10316 hektár. Kezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.

 O

Óbánya (Altglashütte) (Kelet-Mecsek). A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik szűk völgyében fekvő egyutcás falu. Lakóinak száma: 83 fő (2025). A fésűs beépítésű település legtöbb lakóháza oldaltornácos, hagyományos német parasztház. 1711–12-ben Nesselrode Ferenc pécsi püspök itt egy üveghutát építtetett, és német munkásokat hozatott a működtetéséhez. A legjelentősebb üvegkészítő mester és bérlő Johann Gasteiger volt. Kb. 20 ember élt itt, akik sík és öblös üvegeket készítettek. Mivel a környéken elfogyott a fa, 1761-ben átköltözött az üvegkészítés Kisújbányára. A kis falu tovább élt, a század végére újabb németek telepedtek le, már 120-an lakták. A silány, köves talaj miatt többen háziipart is űztek. A 20. század elejétől lett híres a fazekassága. Látnivalói: Fazekaskiállítás és Helytörténeti Gyűjtemény, valamint ma is működő fazekasműhelyek. A falu nyugati végénél, Kisújbánya felé haladva, két pisztrángos tó mellett jutunk az Óbányai-völgy legszebb, vad­­re­­gényes szakaszába. A településen végigvezet a K sáv jelzés, keresztezi a Z+ jelzés és innen indul a K■ jelzés. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye (bélyegző a Jéhn kocsmánál) és az Üvegesek Útja egyik állomása.

Óbányai-kilátó (Kelet-Mecsek, 356 m). Lásd: Belátó-kilátó.

Óbányai-völgy (Kelet-Mecsek). Kisúj­­bányától a Stein-malomig húzódó völgy, Kisújbánya és Óbánya között van a legszebb szakasza: víz­esé­sek­kel tarkított patakkal, közepe táján a Csepegő-sziklá­­val és a Ferde-vízesés­­sel, forrásokkal a Kelet-Mecsek páratlan szép­ségű völgye. A K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) vezet végig rajta.

Ól-völgy (Kelet-Mecsek). A Vörösfenyő-kulcsosháztól Szászvárig húzódó széles völgy. Elnevezése onnan ered, hogy itt voltak régen a falu állattartó szállásai, óljai. A P+ jelzés vezet benne.

Ól-völgyi ház (Kelet-Mecsek). Szászvártól délre, a régi bányatelep közelében, a P+ jelzésű út mellett található ház. Eredetileg lóistállónak épült, majd vadászházként üzemelt. Jelenleg a Szászvári Nyugdíjas Klub pihenőháza.

Ordas tanya (Nyugat-Mecsek). Petőcpuszta közelében található, fából épült kis házikó, a mecseki természetjárás történetének egyik „emlékhelye”. Csokonay Sándornak, a „mecseki források atyjának”, és barátainak volt kedvelt erdei tartózkodási helye. Csokonay Sándor halála (1983) után a ház sokáig gazdátlan volt. Néha volt barátai még kijártak a házhoz, de az állagmegőrzéssel nem foglalkoztak. 1996-tól Baumann József, a Mecsek Egyesület Munka Osztály vezetője és felesége vették át a ház gondozását. Felújították és karbantartották egészen Baumann József haláláig, 2024-ig. A házhoz jelzett út nem vezet.

Orfű (Nyugat-Mecsek). Már a kö­zépkorban is ismert kis település. A mai település – egyben üdülőközpont – öt község (Orfű, Mecsekrákos, Mecsek­sza­kál, Te­ke­res, Bános) összevo­násával jött létre. Lakóinak száma: 1109 fő (2025). Területén négy tóból (Orfűi-tó, Pécsi-tó, Herman Ottó-tó, Kovácsszénájai-tó) álló mes­ter­sé­ges tórendszert alakítottak ki 1962–1970 között. A tórendszer létrehozását Palkó Sándor, a Baranya Megyei Tanács akkori elnöke kezdeményezte. Területén található a Mecsek legbő­vi­zűbb karszt­for­rása, a Vízfő-forrás, ezen­kívül a Toplica-, a Turista-, a Zipernovszky- és a Sárkány-forrás, valamint a Sárkány-kút időszakos karszt­forrás. Ér­de­mes megemlíteni a Sárkány-szakadék nevű, szik­lák­kal tarkított rövid völgyét (természetvédelmi terület), mely­ben a Sárkány-forrásig jelzett úton is be lehet menni. Látnivalók: Malommúzeum, Vízfő-forrás és tanösvény, Mecsekrákoson a Medvehagyma Ház, a Tájház és a Kemencés Udvar.

Orfűi-tó (Közép-Mecsek). Az orfűi tórendszer elsőnek kialakított, 11 hektáros tava Orfű és Mecsekrákos között. 1963-ban készült el. A tavon strandolási, horgászási lehetőség van. Közelében található a Malommúzeum. A tó gátjának nyugati végén emlékkő őrzi az építés dátumát. Felirata: ORFŰI TÓ ÉPÜLT 1963.

Öreg-patak (Kelet-Mecsek). A Réka-völgyben folyó patak. Nevezik még Halász- vagy Rák-pataknak is. Vize – a Stein-malomnál az Óbányai-patakkal egyesülve –Mecseknádasd után, Hidasnál a Völgységi-patakba folyik. Lásd még: Rák-patak.

Ötös úti kunyhó (Kelet-Mecsek). Óbányától délre, a Z sáv (Mecseki Zöldtúra) és Z+ jelzésű turistautak csomópontjában található, szép környezetű, erdei kis ház. Vadászlaknak is nevezik. Mellette pihenőpadok, asztal.

 P

Páfrányos (Közép-Mecsek). A Petnyák-völgy kis tisztása, amelyet saspáfrány (és csalán) borít. A déli oldalon található a Barátság-forrás, melynek vizéből szép mésztufalépcsők alakultak ki. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet át rajta.

Palkó Sándor-szobor (Nyugat-Mecsek). Orfűn, a Pécsi-tó keleti partján álló bronz mellszobor. Palkó Sándor (1911–2001) az orfűi tavak „megálmodója” volt. A Baranya megyei Tanács VB elnökeként ő kezdeményezte az 1960-as évek elején az orfűi tavak létrehozását, és sokat tett az orfűi horgászélet megszervezéséért is. A szobrot 2004. október 9-én avatták. Egy, a Pécsi-tó partjára vezető sétányt is elneveztek róla

Pálos kolostor (Nyugat-Mecsek). Lásd: Jakab-hegyi pálos kolostor.

Pálos templom (Közép-Mecsek). Pécsett a Hunyadi úton, a Mecsek-kapu kö­zelé­ben 1935–37 között, Weichinger Károly tervei alapján épült templom. Fölötte a Magyar Pálos Rend kolostorépülete található. A mellette lévő autóbusz-megállóból indulnak a Z+ és a S▲ jel­zésű közép-me­cse­ki turista­­utak.

Panoráma út (Nyugat-Mecsek). A Jakab-hegy déli oldalában a Babás-szerkövekhez vezető, nagyjából szintben haladó, épített turistaút. 1992-ben készült el. A P▲ jelzés vezet rajta.

Paplika-barlang (Nyugat-Mecsek). Lásd: Abaligeti-barlang.

Pap-rét (Kelet-Mecsek). A Hármas-hegy északkeleti oldalán elterülő rét. Nevét onnan kapta, hogy egykor a hosszúhetényi plébános kaszálója volt. A K■, Z+ jelzés vezet át rajta.

Páprágy-völgy (Nyugat-Mecsek). Patacstól a Jakab-hegy irányában húzódó völgy. Az Avar-kút található benne, amihez a Z● jelzésű út vezet. A völgy neve a „páfrányos erdő” elnevezésből ered.

Pásztor-forrás melletti vadászház (Kelet-Mecsek). A Vár-völgy keleti végén, a Pásztor-forrás melletti nagy erdei tisztás (Delelő-rét) keleti sarkában található kis, kőből épült házikó. A réten vezet át P sáv jelzésű turistaút (Dél-dunántúli Pirostúra), bélyegzője („Pásztor-forrás”) a háznál található.

Patacs (Nyugat-Mecsek). Pécshez tartozó, egykor önálló, ma már a várossal egybeépült település, a város nyugati szélén. Árpád-kori falu, a pécsváradi apátsághoz tartozott. 1930-tól Mecsekalja része lett, 1955-ben csatolták Pécshez. Határában jó szőlő- és gyümölcstermő területek fekszenek. Szent Márton templomának szentélye a 13. századi pálos templom maradványa. Innen indul a Babás-szerkövekhez a P▲ jelzés.

Patacsi-mező (Nyugat-Mecsek, 381 m). A Szuadó-nyereg másik neve. Itt áll a Blokk-ház (más néven Cédula-ház). Kurta rétnek is hívták. A K sáv jelzést (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) keresztezi itt az Éger-völgy és Szuadó-völgy között vezető K+ jelzés.

Pataki József-kopjafa (Kelet-Mecsek). Az Óbányai-völgyben, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán, az egykori Pataki József kulcsosház előtt állított kopjafa, melyet Pataki József halálának 25. évfordulója alkalmából Beréti István népi iparművész faragó készített 2010-ben. Dr. Pataki József (1912–1985) középiskolai tanár, helytörténész, földrajztudós, lelkes természetjáró volt, a szekszárdi Garay János Gimnázium tanára.

Pataki József kulcsosház (Kelet-Mecsek). Az Óbányai-völgyben, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala mellett álló épület, egykori kulcsosház. Előtte áll dr. Pataki József kopjafája. Ebben a turistaházban ültek össze – már Rockenbauer Pál halála után – az addig is létező Dél-dunántúli Kéktúra Baranya, Tolna és Somogy megyei kezelői, valamint az útvonal meghosszabbításához kapcsolódóan Vas és Zala megye természetjáróinak képviselő, hogy az „… és még egymillió lépés” c. film alapján kialakítandó új kéktúra-útvonalról határozzanak. Itt döntötték el, hogy az új szakaszt, mely az Írott-kőnél csatlakozik az Országos Kéktúrához, Rockenbauer Pálról nevezik el.

Péceli Endre-síremlék (Kelet-Mecsek). Az Óbányai-völgyben, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra mentén, Kisújbánya közelében található síremlék, a Bodzás-forrás pihenőjével szemben. Dr. Péceli Endre orvos (1932–1993) az 1988-ban megalakult Kisújbányai Baráti Kör egyik alapítója volt, kiemelten fontosnak tartotta a közösség összefogását. Sokat segítette Rockenbauer Pál és csapata munkáját, amikor a Dél-dunántúli Kéktúráról forgattak filmsorozatot. A sír mögötti keresztet (Arnold-kereszt) Arnold Fülöp állíttatta 1868-ban, 2019-ben felújították. 

Pécs (Közép- és Nyugat-Mecsek). Baranya vármegye székhelye, megyei jogú város a Mecsek hegység déli lábánál. A Dunántúl legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, oktatási és turisztikai központ. Lakóinak száma: 139 412 fő (2025). Ókori neve Sopianae. A magyar Pécs név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel Pechuth (azaz „pécsi út”) formában. A Pécs név eredete bizonytalan. A város középkori latin neve Quinque Ecclesiae (azaz „öt templom”) volt, utalva a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira. Már az ókorban is lakott volt. A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr. u. első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Pécs bővelkedik műemlékekben, a római és török kori emlékek világszerte ismertek. A 4. századból származó ókeresztény sírépítmények az UNESCO világörökség része. A város modern kori fejlődésében meghatározó szerepe volt a szén- és uránércbányászatnak. A 20. század végén a bányák bezártak, azóta a város gazdasági élete átalakult. Pécshez köthető a mecseki természetjárás kialakulása. Az 1891-ben megalakult Mecsek Egyesület kezdte el a mecseki turistautak kiépítését. Működésével indult el a Mecsek alján is a szervezett természetjárás.

Pécs–Abaliget műút. Pécs­ről Abaligetre a Remete-réten át vezető, 16 km hosszú ország­­út, amely 1926-ban ké­szült el. E­bből ágazik el a műút Orfűre.

Pécs és vidéke vezető­könyv. Az első, 1894-ben megjelent úti­ka­lauz a Me­csekről. Címe: Pécs és vidéke. Vezetőkönyv a városban és annak környékén. A könyvet Kiss József, a Mecsek Egyesület titkára írta és szerkesztette.

Pécsi Erdei Körtúra (Közép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben és az attól északra, a Kantavárig terjedő területen kialakított, mintegy 20 km hosszú körtúra-útvonal. Nem csak a pécsi erdei területhez tartozó részeket lehet bejárni, a körtúra magában foglalja a sok évszázada városi tulajdonban volt vidékeket is. A Biokom Kft. létesítette 2018-ban. Bár az útvonal végig jelzett turistautakon halad, egyedi jelzéssel is ellátták: a turistajelzésekhez hasonlóan fehér téglalap alapon vízszintesen elhelyezett, kék-sárga párhuzamos sávok, melyek Pécs város színeit jelentik.

Pécsi-tó (Nyugat-Mecsek). Az orfűi tórendszer legnagyobb, 72 hektáros tava, 1966-ban – időrendben másodjára – készült el. A tavon strandolási, horgászási lehetőség van, népszerű a szörfözés, vitorlázás és a sárkányhajózás.

Pécsi Vidámpark (Kö­zép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben, a Dömörkapu melletti erdőrészen 1961-ben épített, 5 hektár területű játékpark volt. A 2000-es évek elejétől a látogatottsága fokozatosan csökkent, 2011-ben végleg bezárt. Mára az épületeket elbontották, a helyén a Meseerdő elnevezésű mesepark létesült, melyet 2024-ben adtak át.

Pécs–Orfű kerékpárút (Nyu­­­gat-Mecsek). Éger-völgy­­től a Remete-réten át Orfűig tartó, az országút mellett haladó kerékpárút, 2010-ben készült el.

Pécsvárad (Kelet-Mecsek). Nagy múltú kisváros a Zengő lábánál. Lakóinak száma: 3795 fő (2025). Géza fejedelem udvarházából 998-ban Szent István bencés apátságot alapított, 42 falut és 1136 szolgálónépet rendelve hozzá. Első apátja Asztrik volt. A Szent Benedek monostor szerzetesei fontos szerepet töltöttek be a középkorban: térítettek, oktattak, gyógyítottak, okleveleket készítettek. A megvakított Béla herceget 1125-től három évig itt rejtegették. Ma is látható a Szent István korából való kápolna, freskómaradványokkal. A monostort többször átépítették. A vártorony az 1490-es években épült. A szerzetesek a török közeledtére elhagyták az épületet. A 18. században Sinzendorf Fülöp apát barokk stílusban helyreállította az épületet. 1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a monostori birtokokat és úgy rendelte, hogy bevételei a budai egyetem fenntartását szolgálják. Ma a várban múzeum és az István Király Szálloda működik. Látnivalói még: a temetőben lévő 12. századbeli kápolna, az 1767-ben épült barokk plébániatemplom, a romantikus stílusú városháza és több múzeum. A település 1993-ban kapott városi rangot. A városból indul a S sáv jelzés a Zengőre, ill. a K+ jelzés Zengővárkony felé.

Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Pécs városi termé­­szetbarát egyesületek 1998-ban létrejött, önálló jogi sze­mélyiségű, közhasznú civil szervezetként mű­ködő szö­­­vet­sége.

Petőcpuszta (Petőczpuszta; Viganvár) (Nyugat-Mecsek, 360 m). Kis település volt a Jakab-hegy északnyugati oldalán. Első említése 1827-ből való, amikor a pécsi káptalani uradalom telepe volt. Erdészház, uradalmi épületek és néhány zsellérház állt itt német lakókkal. Itt volt a Viganvár csárda, amely "vígan várta" vendégeit. Az uránbánya légaknájának építésekor a házakat lebontották. Az egykori település em­­lé­két egyedül egy harangtorony – benne kis Mária-kápolnával – és a temető né­­hány megmaradt síremléke őrzi. A Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye, és itt vezet a K■ jelzésű út Abaligetre, és a P■ jelzésű turistaút Hetvehely, ill. Kővágószőlős felé.

Petőcpusztai harangtorony (Nyugat-Mecsek). Petőczpuszta egykori település egyetlen megmaradt épülete. Az első világháború ideje alatt a település lakói a környező falvakba – Abaligetre és Hetvehelyre – menekültek. A háborút követően a családok visszaköltöztek otthonaikba, és elhatározták, hogy megmenekülésük és visszaköltözésük emlékére haranglábat építenek. A harangot 1927-ben Pécsett öntötték, és szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján szentelték fel. A harangtorony aljában alakították ki a Mária kápolnát, és a helyi búcsút is minden évben ezen a napon tartották. A torony harangja a kővágószőlősi temetőbe került, mint lélekharang.

Petőcpusztai vadászház (Nyugat-Mecsek). Lásd: Négyes üzemi ház.

Pintér János (1879–1933). Banktisztviselő, botanikus, a Mecsek Egyesület választmányi tagja. Ő hozta létre Pécsett a tettyei Pintér-kert arborétumot. A Kelet-Mecsekben, a Somos-hegy északkeleti lejtőjén a Mecsek Egyesület tagjai az ő emlékére foglalták 1934-ben a Somosi-kutat.

Pintér-kert Arborétum (Közép-Mecsek). Pécs északi részén, a Tettyén található arborétum. Nevét alapítójáról, Pintér János (1879–1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta. A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült. A villa egykori tulajdonosa, Pintér János botanikai érdeklődésű ember volt, 1926-ban kezdte el növények telepítését az épület körül. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre. Pintér János halála után a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, növelve ezzel az arborétum fajgazdagságát. Így napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét. A kert növénytani értékei miatt 1977-től országos Természetvédelmi Terület, 2009 óta a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része.

Pista bácsi pihenője (Közép Mecsek). Lapistól 500 m-re északra, a Mecsek-háti műút mellett található emlékkő és pihenőhely. 2017-ben – halálának 10. évfordulójára – készült Molnár István erdőmérnök (1918–2007) emlékére, aki sok szállal kötődött a természetjáráshoz. Részt vett a mecseki forráskataszter és a mecseki turistautak jegyzékének összeállításában, húsz éven át lektorálta a Mecsek turistatérképet, részt vett a Panoráma út és a Tölgyes út nevű turistautak kialakításában, ismert madarászként feltérképezte Baranya madárvilágát. A pihenő mellett vezet a Z sáv (Mecseki Zöldtúra) és a S+ jelzésű turistaút.

Pro Silva tanösvény (Közép-Mecsek). A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által Remeterét – Kismély-völgy között kialakított, 2,8 km hosszúságú tanösvény, mely megismerteti a látogatókat a természetes erdők működésével, a változatos, összetett erdőkép fontosságával, a túlszaporodott nagyvadállomány problémájával és a foglalatlan források és a mesterséges fészekodúk jelentőségével is. A tanösvény útvonalát – mely részben jelzett turistaúton vezet – a fákra festett egyedi jelzések jelölik. Az állomásokat általában fákra festett számok jelzik. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzetből lehet elolvasni.

Ptaček-pihenő (Kö­zép-Mecsek). Szép for­májú, kőből épült pihenő a Mecseki Parkerdőben, a Ba­log Károly út (P sáv, Dél-dunántúli Pirostúra) és az Irma út (S sáv) talál­kozásánál, a dö­mörkapui autóbusz-buszfordulónál. 1928-ban a Mecsek Egyesület épí­­ttet­te Ptaček Vik­tor­nak (1861–1927), a Magyar Nemzeti Bank pécsi fiók­­ja vezetőjének emlé­kére, aki aktív munkát végzett az egye­sü­let­ben.

Pusztabánya (Kelet-Me­csek, 425 m). Kis település volt Vitriária né­­­ven a Hidasi-völgytől délkeletre eső fennsíkon. 1784 és 1805 között üveghuta működött itt "Öveg Bánya" néven, mely­nek feltárt ma­rad­ványa ipar­történeti emlék. A hutamester és az itt dolgozó német és morva munkások többsége itt is lakott. Az üvegkészítés megszűnése után a lakók elköltöztek. A huta ma­rad­ványait feltár­ták, ma szabadon megtekinthetők. 2009-ben egy faragott követ állítottak fel a mecseki üveggyártás emlékére. Itt áll a Mecsekerdő Zrt. kulcsosháza (régebben vadászház), valamint itt volt az egykori Betyártanya nevű kul­csos­ház. A tisztáson erdei pihenőhely található: asztalok, padok, tűzrakó. A tisztáson áll Szatyor Győző faragott Életfája. A Z sáv (Mecseki Zöldtúra), Z+ és a K▲ jelzés vezet erre, az Üvegesek Útja egyik állomása.

Pusztabányai kulcsosház (Kelet-Mecsek). Pusztabányán a volt vadászházból kialakított, szépen felújított kulcsosház, a Mecsekerdő Zrt. kezelésében.

Pusztabányai vadászház (Kelet-Mecsek). Lásd: Pusztabányai kulcsosház.

Püspökszentlászló (Kelet-Mecsek). Hosszúhe­­tény­­hez tartozó, attól mintegy 4 km-re északra fekvő kis község, a Zengő északnyugati tövében, festői környezetben. Nevének eredetét a néphagyomány Szent László királyhoz köti: a király bölényvadászat közben nagy vihar elől itt talált menedéket, hálából kápolnát építtetett, ami mellé falu települt. A török időkben elnéptelenedett, a 18. század elején németek telepítették újra. Ma üdülőfalu, hétvégi házakkal, vendégházakkal, de állandó lakosai is vannak már. Gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé tette. Itt található a Bazsarózsa kul­cso­s­ház, és itt működik a jezsuita alapítású Ifjúsági Életrendezés Háza. Látnivalói: volt püspöki nyaraló (ma egyházi továbbképző központ), a körülötte lévő arborétum, Mária-kápolna, Szent Ferenc-kápolna, valamint a Szent László-szobor, amelyet Csukás Zoltán pécsi bádogosmester rézlemezekből alkotott 1903-ban. Mondás szerint a faluban csak egyik oldalán sütik a palacsintát (mert az utcájának csak az egyik oldalán vannak házak). A K■, Z■ jelzések vezetnek végig a településen, és két végén érinti a S sáv, illetve a K▲ jelzés is.

Püspökszentlászlói arboré­tum (Kelet-Mecsek). A püs­­pök­szentlászlói kastély park­ja, amelyben Hetyey Sámuel püs­pök 1898-ban arborétumot hozott létre hat holdas terü­leten. A Zengő északi lejtőjéhez simuló kis völgy párás levegője kedvez a kb. 25 fajta fenyő és 80 fajta egyéb növény fejlődésének. Az arborétum bejelentéssel láto­gat­ható.

Püspökszentlászlói kápolna és püspöki kastély (Kelet-Mecsek). Püspökszentlászló keleti végén álló épületegyüttes. A német betelepedés után a régi kápolna már csak rom volt, 1725-ben Nessel­rode Ferenc püspök templo­mot épít­te­tett az elpusztult kápolna helyére. 1797-ben Ester­házy Pál László pécsi püspök át­épít­tette a kis templomot (fazsindely borítású kupolával és Szent Lászlót ábrázoló oltárképpel), és mellé egy klasszicizáló, késő barokk kastélyt is emel­te­tett. Hetyey Sámuel püspök 1898-ban restauráltatta az épületet és arborétumot telepített a kertjében. Utóda, gróf Zichy Gyula püspök tataroztatta az épület­együttest, és mesterséges tóval és szökőkúttal gazdagította a kertet. Rövid ideig (1955. július 17-től november 2-ig) itt volt házi őrizetben Mindszenty József bíboros hercegprímás. Egy ideig szerzetes nővérek szo­ciá­lis otthona volt, majd egy­házi továbbképző köz­pont­ként működött. Legutóbb 2015-ben újították fel. A felújítás eredményeképpen látogatóközpont és zarándokszállás épült, valamint kialakítottak egy Mindszenty-emlékszobát. Megújult a kápolna, és a kastély turisták számára is látogatható (előzetes bejelentéssel).

 R

Rábay-fa (Közép-Mecsek). A Keresztkunyhó és Kantavár között álló öreg tölgyfa, turistautak elágazójánál (P sáv, P+, Z+, P■). Rábay Gyula emlékét őrzi. Rábay (Raab) Gyula (1892–1968) erdőmérnök, a Városi Erdőhivatal vezetője volt. A Mecsek Egyesülettel együttműködve szorgalmazta és segítette a turistautak kialakítását, turistalétesítmények készítését és a Mecsek-háti műút kivitelezését. 1929-től 1945-ig a Mecsek Egyesület igazgatója volt. 1941-ben a Mecsek Egyesület addigi munkájáért tiszteletbeli tagjává választotta.

Rábay-kereszt (Közép-Mecsek). Lásd: Keresztkunyhó.

Rácváros (Nyugat-Mecsek). Pécs városhoz tartozó, egykor önálló tele­pü­lés a város nyugati részén. 1930-tól Mecsekalja, 1954-től Pécs része. Neve onnan származik, hogy 1693-ban egy felekezeti villongás során Pécsről a rác (szerb) népesség egy részének el kellett hagyni a várost, és itt telepedtek le, és alapítottak községet.

Rák-patak (Kelet-Mecsek). Más elnevezései: Öreg-patak, Halász-patak. A Réka-völgyben folyó patak. Nevét a hagyomány szerint a benne tenyészett sok ráktól kapta. A helybeliek emlékezete szerint az 1950-es évekig még találtak a patakban folyami rákot.

Rák-vár (Kelet-Mecsek). Lásd: Réka-vár

Rákos-völgy (Közép-Mecsek). Mánfától (Budafától) keletre húzódó vizenyős völgy, melyen végig­ha­ladva a Z sáv jelzésen (Mecseki Zöldtúra) a Koszonya-tetőre jutunk. A Bugyogó-forrás található benne.

Rákos-völgy (Nyugat-Me­csek). A Jakab-hegytől északkeleti irány­ba húzódó völgy, amely a Szuadó-völgybe torkollik. A völgyet a P sáv (Dél-dunántúli Pirostúra) és a  Z sáv (Mecseki Zöldtúra) jelzés keresztezi.

Rauch János (1865–1934). Városi mérnök Pécsett, a gázgyár és a helyi villamosvasút igazgatója. Részt vett a Mecsek Egyesület alapításában, az egyesület alelnöke volt 1921-től haláláig. Ő tervezte, és róla nevezték el az 1910-ben épült tubesi János-kilátót.

Réka-kunyhó (Kelet-Mecsek). A Réka-völgy kezdetén, az Etelka-forrás mellett épült vadászház, a P+ és a K■ jelzésű turistautak kereszteződésében. Ma a Mecsekerdő Zrt. kulcsosházként üzemelteti. 2024-ben szépen felújították.

Réka-vár (Rák-vár) (Kelet-Mecsek). A Stein-malomtól délnyugatra, az Óbányai-völgy és a Réka-völgy el­ága­zásában lévő kúpon található vár­ma­rad­ványok. A vár építésének ideje nem ismert. 1963-ban Papp László régész feltáró ásatásokat végzett a területen. Megállapította, hogy a 205 x 35 m-es udvart széles kőfal vette körül. Egy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. Nem zárta ki a Szent István-kori keletkezés lehetőségét. A hagyo­mány szerint itt szü­letett Skóciai Szent Mar­git, Szent István kirá­ly unokája, aki III. Malcolm skót király felesége lett. Tiszteletére egy emlékkövet állítottak a torony alapjára, amelyet évenként a Skóciai Szent Margit Emléktúrán megkoszorúznak. A Skóciai Szent Margit-emlékkő közelében egy táblát helyeztek el dr. Novotny Iván (1936–2016) emlékére, aki a Skóciai Szent Margit emlékek feltárója, az emléktúrák  elindítója, az emlékút kialakítója volt. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) halad el a romoknál.

Réka-völgy (Keleti-Mecsek). A Zengőtől északra induló, délnyugat-északkelet irányú völgy, mely az Óbányai-völgybe torkollik. A völgyben foly­dogáló Öreg-patak (más néven Halász- vagy Rák-patak) a Stein-ma­lom­nál egyesül az Óbányai-patakkal. Az Etelka-forrásnál a nagy fenyőfák alatt padokat és egy kulcsosházat (Réka-kunyhó) találunk. A P+ jelzés vezet végig a völgyben. A viszonylag széles talpú völgyben sokszor át kell kelni a patakon.

Remete-barlang (Nyugat-Mecsek). A Jakab-hegyen, a Zsongor-kő közelében található sziklaüreg. Érdekes morfológiai képződmény, mert homokkőben igen ritkán keletkeznek barlangok. Nagysága csupán néhány négyzetméter volt. Részben emberi eredetű, Kárpáti Gábor régész szerint valószínűleg a vadászó ősember leshelye lehetett. 2006-ben beomlott.

Remete-rét (Közép-Mecsek, 417 m). Erdei tisztás, hágó, a pécs–abaligeti országút mentén, Szentkúttól északra. Kedvelt kirándulóhely. Török Antal pálos szerze­tesről kapta a nevét, aki a 18. században a kö­zeli Szentkúton élt, és gyakran járt ide el­mél­kedni. Vala­mikor a réten teknő­­vájó cigányok a földbe ásott kunyhóik előtt végez­ték munkájukat. Szép formájú esőbeálló, padok, asztalok, tűzrakóhely található itt. A rét turistaútvonalak találkozási pontja, átvezet rajta a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és a Dél-dunántúli Pirostúra is.

Rendőrök kopjafája (Közép-Mecsek). A Tripammer-fa tisztásán állított díszes kopjafa, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 2021. november 19-én örökbe fogadta a Mecsekerdő Zrt. területén fekvő Tripammer-fa környékét. Az esemény során két tölgyfát is ültettek a rendőrök, az egyik az „Élet fája” a koronavírus elleni közös küzdelem jelképe, a másik pedig az összetartozást jelképező „Baranya megyei rendőrök fája". A főkapitányság a Pécs-Baranya Közbiztonsági Alapítvány támogatásával 2022. október 14-én egy díszes kopjafát állított emlékül, amelyet Szatyor Győző képzőművész készített. A kopjafa felhívja a Tripammer-fánál megpihenő túrázók, látogatók figyelmét az összefogás erejére, valamint a zöld értékekre, a környezet- és a természetvédelem fontosságára. 

Reuter Camillo (1874–1954). Orvos, ideggyógyász, egyetemi tanár, a pécsi Ideg- és Elmeklinika alapító igazgatója. 1926-tól a Mecsek Egyesület tagja. Az egyesület 1933-as évkönyvében írása jelent meg Természetvédelem a Mecseken címmel. 1934-ben – először a magyarországi turista egyesületek közül – a Mecsek Egyesület Természetvédelmi Osztály alapított, melynek elnöke lett. 1935-től 1948-ig az egyesület alelnöke.

Reuter Camillo ifj. (1920–1987). Erdőmérnök, természetvédő, nyelvész, Baranya helyneveinek kutatója. A Pécsi Természetvédelmi Felügyelőség vezetőjeként több védett terület kialakításában vett részt. Neve szorosan összeforrt a Szársomlyó hegy védelmével, az ő munkálkodásának köszönhetően lett a szársomlyói kikerics (magyar kikerics) Magyarország első védett növénye. Több mint 150 cikke, tanulmánya jelent meg. 2020-ban, születésének 100. évfordulóján emléktáblát helyeztek el a Mecsekerdő Zrt. Pécs, Rét utcai székházánál.

Rikájó (Kelet-Mecsek). A Vár-völgyben, a Mária-kút közelében lévő terület, a Miklósvár magaslat aljában. A néphagyomány szerint boszorkányok táncolnak és rikoltoznak itt. A P sáv jelzés (Dél-dunántúli Pirostúra) vezet erre.

Roboz József-pihenő (Közép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben, a Mandulás és az Állatkert között vezető sétaút mellett, a Kardos út és a Bánffay Simon út kereszteződésénél található, kőből épített pihenő, a Dél-dunántúli Pirostúra útvonalán. 1935-ben a Rotary Club felajánlásából építették, tervezője Hoffmann László. Roboz József pécsi bankfiók-igazgatóról nevezték el, aki a Mecsek Egyesület tagja és a Pécsi Rotary Klub alapító tagja volt. 2023-ban a Pécsi Rotary Klub felújította. (A felújítás előtt a tábláján csak Roboz-pihenő felirat szerepelt, egyes régebbi ismertetésekben az áll – tévesen –, hogy Roboz Imréről nevezték el.)

Rockenbauer Pál (1933–1987). Televíziós rendező. Legismertebb mun­kái az Or­­szágos Kéktúrát be­mu­ta­tó „Másfél millió lé­pés Ma­gyarországon” és a Nyugat- és Dél-Dunántúlról szóló „… és még egymil­lió lépés” c. filmsorozatok. Ezekben feltárja hazánk és a gyalogtúrázás szépségeit. Rockenbauer Pált halála után – végakaratának meg­fe­le­lően – a zen­gő­vár­konyi sze­líd­gesz­te­nyés­ben temették el, ahol sírja a természetjárók za­rán­dokhelye lett. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség minden év novemberében emléktúrát vezet a sírhoz. Nevét a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra túraútvonal és túramozgalom, valamint a sírjához vezető Rockenbauer Pál Emlékút őrzi.

Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra.Az Írott-kőtől Szekszárdig tartó, a Nyugat- és Dél-Dunántúlon végig¬ve¬zető, 565 km hosszú, kék sáv¬val jelzett túraútvonal (és túramozgalom), az Országos Kékkör része. Mecseki szakasza 54,3 km hosszú, Abaliget vasútállomástól Apátvarasd¬telepig tart. A túramozgalom mecseki szakaszának bélyegzőhelyei: Abaliget vasútállomás, Abaligeti-barlang, Jakab-hegy, Büdös-kúti kulcsosház, Fehér-kút kulcsosház, Árpádtető, Zobákpuszta, Kisújbánya, Óbánya, Apátvarasdtelep.

Rockenbauer Pál Emlékút (Kelet-Mecsek). A Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE) által 2022-ben kialakított emlékút, mely Mecseknádasdtól délre a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalától, a K+ jelzés elágazásától vezet a K+ jelzésű úton a zengővárkonyi szelídgesztenyésig, Rockenbauer Pál sírjáig. Az úton kihelyezett tájékoztatótáblákon mutatják be a híres természetfilmes életét, munkásságát és a szelídgesztenyést, amit Rockenbauer Pál választott végső nyughelyéül.

Rockenbauer Pál sírja (Kelet-Mecsek). A zengővárkonyi szelídgesztenyésben, alig pár lépésnyire a községi temetőtől, egy vörösmárvány kőtömbbel jelölt sír, Rockenbauer Pál (1933–1987) nyughelye. A sír a természetjárók za­rán­dokhelye lett. Közelében vezet a K+ és a P+ jelzésű turistaút.

Rónaki László (1932–2019). Hidrogeológus, a mecseki barlangkutatás kiemelkedő személyisége, a Mecsek Egyesület tagja. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetségben 1971-től 2000-ig barlangász szakági vezető volt, a barlangokhoz kapcsolódó természetjáró rendezvények szakmai segítője. Közreműködött az 1987-ben összeállított Mecseki forráskataszter elkészítésében. Emlékére 2023 májusában emléktáblát helyeztek el az Abaligeti-barlang bejáratánál.

Rotary-emlékkő

1. (Közép-Mecsek). A Rotary körsétány (Ssáv) déli fordulójában található em­lék­kő. 1998-ban állították a mai tagok a Pécsi Rotary Club alapítása 70. évfordulóján. Az emlékkő az 1928-ban alapított klub alapítóinak nevét, valamint egy, a Rotaryra jellemző feliratot tartalmaz: „MEGÉRTÉS ÉS JÓSZÁNDÉK”.
2. (Közép-Mecsek). A Pécsi Rotary Club által az újraalapítás 20. évfordulójára, 2011-ben állított emlékkő, a Rotary körsétány (Ssáv) és a Misina–Tubes között vezető S sáv jelzésű turistaút Misina felőli kereszteződésében.

Rotary út (Rotary kör­sétány, Mecseki körsétány) (Közép-Mecsek). A Tubes és a Kis-Tubes csúcsokat kb. 550 m tengerszint feletti ma­gas­ság­ban megkerülő, nagyjából állandó szintet tartó sétaút, körtúra útvonal. A Rotary Clubot 1905-ben üzletemberek alapították Amerikában, hamarosan nemzetközi szervezetté vált. Elvük a tisztességes, becsületes üzlet és segítség a rászorulókon. A Pécsi Rotary Club 1928-ban alakult. A mecseki Rotary körsétányt 1930-ban építették Erreth Ede néhai bőrgyári vezérigazgató magánadományából. Az út északi oldalán főleg bükkös, a déli oldalán karsztbokorerdő, keleti és nyugati oldalán pedig tölgyesek találhatók. A körsétány egyúttal tanösvény is, a Mecseki Erdészeti Rt. ill. a Biokom Kft. faismertető táblákat helyezett ki az úton. Nyugati részén ta­lál­ható a Gyarmathy-kereszt, déli fordulójában a Rotary-emlékkő. A S sáv turistajelzés vezet körbe az útvonalon.

Rózsa-hegy (Nyugat-Mecsek, 528 m). A Remete-réttől északnyugatra található magaslat, oldalában vezet a K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra).

Rózsa-völgy (Közép-Me­csek). Mecsekszentkúttól nyu­­­gatra húzódó völgy, olda­lá­ban ka­nya­rog a pécs–aba­­li­­geti műút. A P sáv jelzés (Dél-dunántúli Pirostúra) vezet benne.

Rudi háza (Nyugat-Mecsek). A Büdös-kút előtt tisztás alján álló fedett, hatszög alapú esőház. Baranyai Rudolf pécsi természetjáró építette 2006–2008 között. Teljesen egyedül dolgozott, és csak a több emberes munkára, a nehéz fagerendák beemelésére fogadott el segítséget. A természetjárók nevezték el – készítője után – „Rudi házának”. 2025-ben a Mecsekerdő Zrt. – a kulcsosház felújításával együtt – az esőbeállót is átépítette. A házikó a fazsindely helyett cserépborítást kapott, és a tető alatti részen egy bivakhelyet is kialakítottak, amire létrán lehet fölmenni.

 S

Sári-pihenő (Közép-Me­csek). A Mecseki Parkerdőben a Miléva úton, a Hotel Ki­kelettől délkeletre található pihenő, melyet felesége emlékére építtetett 1928-ban Ha­­­merli József vasgyáros, nagykereskedő, a Mecsek Egyesület tagja. Egykor szép kilátás nyílt innen a városra, de a pihenő előtti területet mára beépítették; az épületek elveszik a kilátást. A Z■ jelzésről leágazó Z „emlékmű” jelzésen érhető el.

Sárkány kulcsosház (Közép-Mecsek). Orfűn, a Sárkány-szakadék bejára­tá­nak közelében található épület, egykori kulcsosház, mely az 1980-as években a Mecseki Vándortábor egyik szálláshelye volt. A vándortábori útvonal megszűnése után az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány működtette néhány évig kulcsosházként.

Sárkány-szakadék (Közép-Mecsek). Orfű falu déli végén a Szuadó-völgy mély, sziklás, szakadékos torkolata. A Jakab-hegyről és a Vörös-hegyről lezúduló vizek mély árkot szakítottak ki a talajból. Mintha sárkányok hányták volna össze, a kb. 500 méter hosszú völgyben félelmetes, mohos sziklagörgetegeket, sziklafülkéket és meredek szegélysziklákat láthatunk. Általában száraz a medre. A szakadék természetvédelmi terület, turistaút nem vezet végig rajta, csak a Sárkány-forrásig ve­­zet benne a Z● jelzés.

Sasfészek (Nyugat-Mecsek, 527 m). A Jakab-hegy déli oldalában, a Babás-szerkövektől a Jakab-hegyre vezető K▲ jelzésű meredek turistaúton található régi kőbánya, északi felén függőleges sziklafal. Az itt is bányászott Jakab-hegyi homokkőből ablak- és ajtókereteket, sírköveket, útszéli kereszteket, sőt malomköveket is készítettek a hegy déli lábánál meghúzódó falvak lakói, a "kővágók". 2025-ben a Mecsek Egyesület a Sas-fészektől felfelé, a sziklákon vezető turistaút-szakaszon – a fel- és lefelé haladás, „mászás” biztonságosabbá tétele érdekében – 5 db fém fogantyút, kapaszkodót helyezett el. 1949 novemberében egy repülőgép szerencsétlenül járt a Sasfészek közelében: innen 500 méterre nyugatra a hegy oldalába ütközött. A Budapestről Pécsre tartó járat nem tudott leszállni a nagy, több rétegű köd miatt. A pécsi repülőtérre (ami a mai Uránváros területén volt) való második ráfordulás során a sziklafalnak ütközött és kigyulladt. A személyzet 5 tagja és egy utas meghalt, csak egy ember maradt életben. A repülőgép-katasztrófa emlékére Pécsett, Uránvárosban emléktáblát helyeztek el.

Sás-völgy (Nyugat-Mecsek). Hetvehelytől keletre húzódó hosszú völgy. Széles kocsiút vezet benne, melyen a P■ jelzés halad. A völgyben Hetvehelytől kb. 2 km-re található az Erdő Háza, a Mecsekerdő Zrt. erdei iskolája. A Sás-völgyben egykor egy Erszék nevű Árpád-kori település volt, ahol a 14. sz. elején Szent Mártonnak szentelt templom állt. A török­dúlás idején pusztult el, romjait a kövesút építésekor Reuter Camillo azonosította. Helyét az út mellett egy kereszt jelöli, mellette tájékoztató tábla.

Schlossberg (Várhegy) (Kelet-Mecsek). Mecseknádasd mellett, a 6-os út déli oldalán található magaslat, rajta feltárt templom-, ill. várrommal (nádasdi török vár). Az oklevelek nem szólnak arról, hogy a török előtt volt-e ott valami erődítmény. Az 1974–1980 között folyó régészeti feltárás során egy 14. századi nagyméretű, háromhajós templom maradványai kerültek elő. A feltárás során azt is megállapították, hogy a 14. századi templom padlószintje alatt és a déli mellékhajó keleti végén kívül egy nagyobb méretű, a 11–12. századi épület állt. Nádasd török kézre kerülése után a templomot a megszállók várrá építették át, a szentélyből török dzsámit alakítottak ki. Evlia Cselebi török utazó 1664-ben leírást közöl a török várról: a mandula alakú dombon, palánkkal körülvéve 40 deszkatetejű ház, egy fürdő, fogadó, iskola és egy dzsámi állt. Száz török várkatona állomásozott itt. Zrínyi Miklós 1664-es téli hadjárata során a környék török erősségeit feldúlta, így Nádasd is elpusztult. Ezt követően az épület sem szentélyként, sem várként nem épült újjá, romjait a helyiek építőanyagnak elhordták. Ettől fogva már csak romként említik. Jelenleg a késő gótikus templom konzervált maradványai láthatók a török kori átépítések nyomaival. A romok a közelében egy kilátót építettek. A P sáv jelzés (Dél-dunántúli Pirostúra) vezet erre.

Schóber-malom (Kelet-Mecsek). Püspökszentlászlótól délnyugatra, a Szentlászlói-völgyben a patak mellett állt egykori vízimalom, ma már romjai sem látszanak. A Mecsek turistatérkép jelzi a helyét.

Sikonda (Közép-Mecsek). Komlóhoz tartozó fürdő- és üdülőhely a várostól 4 km-re. Észak-déli irányú, erdők övezte szép völgyben fekszik. 1928-ban szénbányászati próbafúrás során váratlanul melegvíz tört fel: gyógyhatású, alkalikus lítium és szénsav tartalmú, mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas. Wellness-fürdőt és hotelt, éttermet, horgásztavakat, üdülőket, gyermek- és ifjúsági tábort és hétvégi házakat találunk itt. A Sikondai-erdőben fakad a jó vizű Laura-forrás. A P sáv (Dél-dunántúli Pirostúra) és a Z sáv (Mecseki Zöldtúra) jelzés vezet erre.

Sín-gödör (Kelet-Mecsek). Az Egregyi-völgyből, Zobákpuszta és Magyar­egregy között kb. félúton, a Barna-kővel szemben keleti irányba beágazó völgy. A középkorban Fonyászó nevű falu volt a torkolatánál (ez a név két régi magyar szóból áll: fene=vad, aszó=völgy). A meredek oldalú völgyben kanyargó patak látványa csodálatos, de a benne vezető P● jelzésű út nehezen járható. Felső vé­gén találjuk a Szederindás-kutat.

Síugró sánc (Közép-Me­csek). A síelés elősegítése ér­de­ké­ben 1935-ben kiszéle­sí­tet­ték a Misina tetőről a Kis-rétre vezető erdei vágást (léniát). Később síugró sáncot is építettek ide fából, melynek kifutója a Kis-réten volt. Ma már csak a sánc tartópilléreinek betonmaradványai láthatók a Kis-rét fölött, a S+ jelzésű turistaút mellett.

Skóciai Szent Margit-emlékkereszt (Kelet-Mecsek). Az Óbányai-völgyben, a Réka-várhoz felvezető, Z sáv jelzésű turistaút (Mecseki Zöldtúra) és a K sáv (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra), valamint a P+ jelzés kereszteződésénél 1996-ban állított kereszt.

Skóciai Szent Margit-emlékkő (Kelet-Mecsek). Lásd: Réka-vár.

Skóciai Szent Margit Emlékút (Kelet-Mecsek). Mecseknádasdtól a Réka-vár érintésével Pécsváradig vezető, külön egyedi jelzéssel ellátott túraútvonal. Skóciai Szent Margit (1047–1093) a Réka-várban született, Szent István Ágnes nevű lánya és az Angliából menekült Edward herceg házasságából. A család 1059-ben Angliába költözött, majd Skóciába. Itt Margitot feleségül vette III. Malcolm király. Margit sokat tett a skót állam kialakulásáért és a katolikus vallás elterjesztéséért. Mintaképe volt a tökéletes anyának (8 gyermeke született), a hűséges feleségnek, népének jótevője, a szegények segítője volt. Kultúrát vitt a királyi udvarba, kórházakat, menedékhelyeket építtetett. 1261-ben szentté avatták. Az emlékút létrehozása dr. Novotny Iván nevéhez fűződik.

Sólyom László Emlékút (Kelet-Mecsek). A Zengő és a Cigány-hegyi kilátó között, a S sáv jelzésű turistaúton vezető emlékút. Létrehozását a Neuglashütte Német Nemzetiségi Kultúrfalu Egyesület és a Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE) kezdeményezte annak emlékére, hogy Sólyom egykori köztársasági elnök maga is tevékenyen részt vett a Zengőre tervezett katonai lokátor megépítése elleni „harcban”, és a Zengőre is felgyalogolt. Az emlékutat 2025. május 3-án avatták.

Somlyó (Kelet-Mecsek, 572 m). A Dobogótól északra talál­ható vulkanikus magaslat, a S sáv jelzésű turistaút közelében. A tetején a mai napig látható egy vulkáni kráter (kürtő) maradványa, melynek bemélyedése körül szétszórtan sziklák helyezkednek el. A csúcsra jelzett turistaút nem vezet.

Somogy (Közép-Mecsek). Egykor önálló kis falu, ma Pécs egyik külső városrésze. Somogy nevét legelőször 1406-ban említik egy oklevélben. Magyarlakta terület volt mindig, csupán a 19. század utolsó harmadában, a mecseki bányászat kezdetekor telepedtek le itt különféle nemzetiségű bányászok. Elnevezését minden valószínűség szerint a som gyümölcsről (somfa, sombokor) kapta, amiből bőségesen akad még ma is a vidéken. 1946-ban a kis települést összevonták a szomszédos – szintén bányászfalu – Vasassal, később, 1954-ben Pécshez csatolták. Ekkor átkeresztelték, és a Vasas I. nevet kapta, Vasas elnevezése pedig Vasas II. lett. Végül a helyiek aktív közbenjárására 1986-ban visszakapta régi, évszázados nevét, a Somogy nevet. Somogy autóbusz-fordulótól indul a K■ turistajelzés, ami a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalára vezet.

Somos (Kelet-Mecsek, 510 m). A magyaregregyi Vár-völgytől északra található magaslat. A hegy keleti felén szétszórtan mészkődarabok hevernek, melyek a hegy vulkáni tevékenysége során szóródtak szanaszét. A hegycsúcs közvetlen közelében, illetve annak északi oldalán hatalmas töredezett sziklákat találunk. Jelzett turistaút nem vezet fel rá.

Sós-hegy (Közép-Mecsek, 486 m). Lapis mellett ta­lál­ható magaslat, rajta kilátóval. A Z+ jelzésről leágazó Z▲ jelzés vezet ide.

Sós-hegyi kilátó (Közép-Mecsek). Buzás Endre tervei alapján 1988-ban épült, formájában római őrtoronyra emlékeztető kő­ki­látó a Lapis közelében lévő Sós-hegyen. Szép kilátás nyílik innen Pécs nyugati részére és a Jakab-hegyre.

Stein-malom (Kelet-Me­csek). Az Óbányai-völgy és a Réka-völgy ta­lál­ko­zásánál lévő volt vízi­malom, felette a hegyormon találhatók a Réka-vár romjai. Mellette áll a Skóciai Szent Margit-emlékkereszt. A K sáv (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra), a Z sáv (Mecsei Zöldtúra), valamint a P+ jelzés halad előtte.

Stiglicfogdosó (Közép-Mecsek). Lapistól északra, a Mecsek-háti műút ka­nyar­jától északnyugatra eső terület. Az elnevezés onnan ered, hogy régebben sok bogyót termő bokor nőtt itt és elszaporodtak a stiglicek, azaz tengelicek, amelyeket lépesmézzel bekent ágakkal fogtak el a madarászok, és eladták a bányászoknak, akik kedvelték a kalickákban tartott madarakat. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet itt.

Strasser József (1879–1945). A Mecsek Egyesület tagja, aki a donátusi kápolna közelében lévő villaszerű „szőlőházát” menedékházul ajánlotta fel a turistáknak, akik túráik során ott frissítő italokat és szerény ellátást is kaphattak.

Sugói-rét (Közép-Mecsek). Mánfától keletre, a Nagy-forrás-völgy és a Rákos-völgy találkozásánál elterülő tisztás, ahol kis vadászház és padok vannak. A Z sáv jelzésű út (Mecseki Zöldtúra) halad itt el, illetve a Z■ jelzés vezet innen Mánfára.

Szabó Pál Zoltán dr. (1901–1965). Geográfus, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, egyetemi tanár, rövid ideig a Mecsek Egyesület fő­tit­kára volt. Fő kutatási területe a morfológia, hidrológia és a karsztkutatás. Leírta a Mecsek térégének legjelentősebb barlangjait. Számos munkája közül jelentős a Mecsek hegy­ség formációinak isme­rete című tudományos értekezés. Tiszteletére róla neveztek el a Közép-Mecsekben egy zsombolyt (Szabó Pál Zoltán-zsomboly).

Szakadás (Közép-Mecsek). Az Orfűt Lórival összekötő, Z sáv jelzésű turistaút (Mecseki Zöldtúra) mellett ta­lál­ható terület. A monda szerint az alatta lévő bar­lan­gok beszakadásával alakult ki.

Szamár-hegy (Kelet-Mecsek, 564 m). Szászvártól délre 5 km-re lévő vulkanikus eredetű hegy, két egymástól távolabbi magaslatból áll. A hegyet alkotó kőzet a fonolit (hangkő vagy csengőkő), melynek ismert előfordulása a Mecsekben a Köves-tető környéke. A hegy nyugati kúpján magassági pont áll. Jelzett turistaút nem vezet rá.

Szaniszló-pihenő (Közép-Mecsek). A Mecseki Parkerdőben a Dömörkaput az Állat­kerttel összekötő sétaút (Balog Károly út) mentén található, kőből épült pihenő a Dél-dunántúli Pirostúra útvonalán. Dr. Mócs Szaniszló ciszterci szerzetes, tanár, a Mecsek Egyesület választ­má­nyi tagja emlékére építették 1905-ben.

Szaniszló út (Közép-Mecsek). 1904-ben készült, a Szaniszló-pihenőtől a Tettyére vezető 1500 m hosszú sétaút, mely­nek végén 122 lépcsőn kell lefelé halad­nunk a Tettyére.

Szánkópálya (Közép-Me­csek). 1933-ban épült, a Mi­siná­tól a Dömörkapu felé vezető 1300 m hosszú lesiklópálya (ma a S sáv, lejjebb a Z+ jelzésű turistaút vezet rajta).

Száraz-kút (Nyugat-Me­csek). A pécs–aba­li­geti műút mellett, a Lóriba ve­zető er­dé­szeti aszfaltút el­ága­zá­sá­val szemben ta­­lál­ható tisztás neve, mely egy valamikor itt volt kút em­lé­két őrzi. A pécs–orfűi kerékpárút vezet át rajta. Egykor erdé­szeti cé­dulaház is állt ezen a helyen. 2010-ben, a kerékpárút meg­építé­sekor – a kút építményét is helyre­állítva – erdei pihenőhelyet alakítottak itt ki.

Száraz-kúti pihenő (Nyugat-Me­csek). Lásd: Száraz-kút.

Szászvár (Kelet-Mecsek). Nagyközség a Baranyai-Hegyhát határán, a hosszúhetény–bonyhádi országút mentén, a Völgységi-patak völgyében. Lakóinak száma: 2145 fő (2025). Első írásos említése 1332-ből való, a pécsi püspök birtoka volt. A 15. században már mezőváros, több iparossal és vásárnappal. Miután elfoglalták a törökök, nahije, igazgatási központ lett. Főtere közelében találhatók a középkori vár maradványai. A vár első ismert írásos említése 1439-ből származik. A várkastély régészeti feltárása az 1980-as években kezdődött, és a műemlékegyüttes helyreállítása 2016-ra fejeződött be. A szénbányászat első nyomai 1811-ből valók, de a ter­melés 1946 után lendült fel jelentősen. 1995-ben a bányát bezárták, emlékeit a Bányá­szati Múzeum őrzi. Késő barokk stílusú plébániatemplomát 1772–79 között épí­tették, kapuzatán középkori részletek láthatók. A templom he­­lyén állt a Mázáról a 15. sz.-ban áttele­pült koromszói bencés apát­­ság temploma és kolostora. Nem állt fenn hosszú ideig, de a szászvári apáti címet még sokáig adományozták. Szászvár híres szülötte Kiss György (1852–1919) szob­rász­művész. Háza (ma vendéglő) a falu nyugati részén, a pécsi országút melletti kis parkban áll, az emeleti te­remben jelentős szobrainak képei tekinthetők meg. A település autóbuszmegállójából indul ki a P+ jelzés a Vörösfenyő kulcsosházhoz.

Szászvári kulcsosház (Kelet-Mecsek). Szászvár-bányatelepen, egy volt bányaépületben berendezett egykori kulcsosház, a Szászvári SE üzemeltette.

Szauervein-kereszt (Közép-Mecsek) A Mecsek északi részén, Kisvaszar és Kisbattyán között, a Magyaregregyre tartó gerincúton található kőkereszt. Szauervein Jakab (1858–1939) erdész emlékére állították, aki a hagyomány szerint ezen a helyen halt meg 1939. június 14-én. A Mecsekerdő Zrt. 2017-ben felújította. Elérhető a Köszvényesi vadászháztól délre, a Z sáv jelzésű útból (Mecseki Zöldtúra) keleti irányba leágazó, jelöletlen úton.

Szentegyház (Közép-Mecsek). Bánostól keletre található hely elnevezése. A török hódoltság előtt egy kis falu állt itt templommal.  Sok csontot, követ forgatott ki az eke, és előkerült a templom szenteltvíztartója is.

Szent Imre-forrás melletti kereszt (Közép-Mecsek). A 66-os főút közelében, a Kőlyuki betérőtől 1 km-re északra, a Szent Imre-erdő alján álló kőkereszt. A Szent Imre-forrástól nem messze, a hegytetőre kapaszkodó Z sáv jelzésű gerincút (Mecseki Zöldtúra) mellett található. A Szent Imre-forrás mellett a középkorban egy falu állt, amely a török hódoltság alatt elpusztult. Templomának helyén egy ledőlt kőkereszt darabjai voltak. A keresztet a Mecsekerdő Zrt. 2017-ben helyreállította.

Szent István-kápolna (Kelet-Mecsek). Mecseknádasd nyugati végén, a 6-os főút kanyarjában található Árpád-kori templom, Baranya vármegye értékes műemléke. A 13. században épült, a helyén állott kisebb román templom falait részben felhasználva. A török időkben, majd a kuruc harcok során az ország oly sok más településéhez hasonlóan Mecseknádasd is elnéptelenedett. A 18. század húszas éveinek elején a Rajna vidékéről érkező német ajkú betelepülők elsősorban a némi biztonságot nyújtó templom közelében telepedtek le. A romos állapotban lévő kis kápolnát 1723-ben szépen rendbe hozták, Szent István néven felszentelték, majd közel ötven éven keresztül, a Szent György-templom 1770-es felavatásáig plébániatemplomként használták. Ezután temetőkápolnaként továbbra is használatban maradt. Sírkertje szintén komoly műemléki jelentőséggel bír, ez volt ugyanis az 1700-as évek első évtizedeiben érkezett német telepesek temetkezési helye, emléküket számos, szinte művészien megfaragott, immár közel háromszáz esztendős sírkereszt őrzi. Itt van a Z sáv jelzésű Mecseki Zöldtúra keleti végpontja.

Szent Márton út Baranyában (Via Divide Caritatem). Szent Mártonnak szentelt templomokat és a róla elnevezett településeket összekötő regionális túraútvonal, mely a Mecseken is áthalad. Az út létrehozásának ötlete a Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány képviselőjétől, Derksen Gyöngyitől való, kialakítása 2010-ben kezdődött, és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség irányításával, tevőleges részvételével zajlott. Jelzése: fehér téglalap alapra festett sárga színű S^T M felirat.

Szentkút (Mecsekszentkút) (Közép-Mecsek). Pécs városhoz tartozó tele­pü­lés a pécs–abaligeti műút mellett. 1930-tól Mecsekalja, 1954-től Pécs része, északi végén található a Szentkút-forrás. Már a török idők előtt is búcsújáró hely volt, állítólag a pécsi török basa szembaja is elmúlt a forrás vízétől. A 17. sz. végén Radanay pécsi püspök a pálosokra bízta a zarándokhely gondozását, akik feljegyzéseket készítettek a gyógyulásokról, és az ide érkező emberekről. Kápolna és kis rendház is épült, aminek ma már romjai sem láthatók. Az 1930-as évek végén a kút fölé harangtornyot emeltek, és a falmélyedésbe festett szobrokat és gyertyatartókat tettek. A település a 19. század végén alakult ki. Sok hétvégi házzal és kerttel bővült. A P sáv jelzés (Dél-dunántúli Pirostúra) vezet el északi végén, a harangtorony mellett.

Szentkúti erdészház (Nyugat-Mecsek). A pécsi szentkúti autóbusz-fordulótól délnyugatra, a pécs–orfűi műút kanyarjából megközelíthető volt erdészház, ma Mecsek Gyöngye Apartmanház. A Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye. Mellette vezet a Z▲ jelzés is a Vörös-hegy felé.

Szerb megszállás megszűnésének emlékköve (Közép-Mecsek). Árpádtetőn, a Mecsextrém Park parkolójának déli végénél található emlékkő, mely Baranya I. világháború utáni szerb megszállása megszűnésének állít emléket. Ezen a helyen lépte át a nemzeti hadsereg 1921. augusztus 22-én a demarkációs vonalat, és ezáltal Pécs és Baranya megszállt része visszakerült az anyaországhoz. Az emlékkövet 2011. augusztus 22-én avatták. A K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala) vezet el előtte.

Szép Ilonka-kilátó (Kelet-Mecsek). A Dóri út közelében, a Skóciai Szent Margit út útvonalán található, fából készült kis kilátó. Scholtz Péter erdőmérnök tervei alapján készítette 2001-ben Iljin Petár pécsváradi ácsmester. Megközelíthető a pécsváradi Büdös-kút vagy a Réka-völgy felől is. 2001-ben épült. Állapota mára leromlott, felújításra szorul.

Szeri János-kopjafa (Közép-Mecsek). Kövestetőn, a parkolónál, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala mellett található kopjafa, melyet a Mecseki Erdészet Zrt. állított 2006-ban Szeri János emlékére, aki 1948 óta dolgozott erdészként, a Kárászi Erdészet Fehérparti kerületének volt a vezetője. A kopjafán egy réztáblába vésett, rövid szöveg méltatja a munkásságát. A tölgyből készült kopjafa Szatyor Győző munkája.

Szigriszt-kereszt (Közép-Mecsek). A Bánffay Simon út felső végén, a Misina csúcs déli oldalán, a S▲ jelzés mellett található kőkereszt, melyet 1904-ben állított Szig­riszt Lajos tisztviselő, a Mecsek Egye­sü­let tagja. 2023-ban felújították. Mellette pihenő­pa­dokat találunk.

Szilágyi Zoltán-emlékkő (Kelet-Mecsek). Lásd: Májki-emlékkő.

Szószék (Kelet-Mecsek, 586 m). A Dobogó délkeleti szegélyén található magaslat, sziklatömb. Az „ördög prédikálószékének” is szokták nevezni, mert a monda szerint régen egy nagy bika üvöltött ezen a helyen, és hangja a közeli völgyekig is elhallatszott. A sziklafalban, egy beépített márványtáblán a Szószék felirat olvasható. Jelzett turistaút nem vezet rá.

Szörnye-völgy (Nyugat-Mecsek). Magyarürögtől észak­­­nyugatra, a Jakab-hegy keleti oldalában található nyugat-kelet irányú, az éger-völgyi Farkas-forrásig vezető völgy. Nyugati végén található az Apacsok kútja. Jelzett turistaút nem vezet benne.

Szuadó-nyereg (Patacsi-mező) (Nyugat-Mecsek). Lásd: Patacsi-mező.

Szuadó-völgy (Nyugat-Mecsek). A Szuadó-nyeregtől Orfű felé húzódó szép völgy, neve az aszó (völgy) és az ódó (oldal) szóösszetételéből alakulhatott ki. Több foglalt forrás (Mihály remete-, Szuadó-, Laci-, Bagoly-forrás) és több barlang található benne. A K+ jelzés vezet végig a völgyön.

Szunyola (Nyugat-Mecsek). A Patacsi-mezőtől keletre fek­vő terület elnevezése.

Szürke-rét (Kelet-Mecsek). A Hidasi-völgy szép tisztása Pusztabányától északra, a völgy keleti végén. Nevét egyesek szerint onnan kapta, hogy ezt a területet korán ellepi a dér és a fagy. A másik változat szerint itt faszénégető boksák működtek, és ezért a rét és az erdő talaja ma is szürke színű. A K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) vezet a közelében.

 T

Tájfutó-emlékkő (Közép-Mecsek). A Fehér-kúti kulcsosház előtt elhelyezett emlékkő, melyet 2010-ben  a Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkör (POEÜ) tagjai állítottak abból az alkalomból, hogy 50 éve – a tájékozódási túraversenyzésből „kinőve” – kezdődött el Baranya megyében a tájfutás.

Takanyó-völgy (Kelet-Mecsek). Zobákpusztától északra, a Hármas-hegy északi lábánál fekvő völgy, benne találjuk a Takanyó-forrást. A völgyben a S+ jelzés vezet.

Tekeres (Nyugat-Mecsek). Orfű községhez tartozó kis falu a Pécsi-tó és a Herman Ottó-tó között, 1975-ben csatolták Orfűhöz. Nevét a mellette folyó patakról nyerte, amely kanyargós, tekergős volt. A pécsi káptalan ősi birtoka volt, de elnéptelenedett és német ajkú lakók telepítették újra. Az egyutcás falucskában számos német paraszt-polgár házat láthatunk. A S+ jelzés vezet végig a falun.

Templom-hegy (Kelet-Mecsek, 471 m). Mecseknádasdtól nyugatra emelkedő magaslat, másik elnevezése: Szent Imre-hegy. A hagyomány – és egyes történészek szerint is – István király fiát, Imre herceget e hegyekben sebezte halálra egy vadkan. Keleti oldalában vezet a K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra).

Természetbarátok Háza (Közép-Mecsek). Más néven Barátok Háza. Si­­kon­­dán, a Villasoron található szép épület, villa. Valamikor művészek „alkotóháza” volt, később kulcsosházként működött és erdei iskolai programokat tartottak benne. Ma egyházi tulajdonban van, szálláshelyként nem üzemel. Állapota leromlott.

Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE). 1910-ben Bu­dapesten megalakult orszá­­gos munkás ter­mé­szetjáró egyesület. Pécsi Cso­portját 1911. már­­­cius 19-én alakí­­tot­­ták meg. Ennek első elnöke Reiger János, alelnöke Scheid József volt. 1914-ben belép­tek a Magyar Turista Szö­­vetségbe. Évenként több túrát szerveztek, 1928-ban adományokból felépítették az Isten-kúti (Csurgó-dűlői) menedékházat. A Bel­ügy­mi­­nisz­térium 1944-ben a TTE-t felosz­latta, de egy évvel később, 1945. március 10-én az egyesület újjáalakult. A TTE Pécsi Csoportja el­nöke Gárdosi József, alelnöke Tolnai József lett. 1948-ban megkezdték a Fehér-kúti menedékház építését. Az egyesület 1950. november 5-én szűnt meg végleg, beolvadva a Pécsi Magasépítési Nemzeti Vállalat sportegyesületébe.

Tettye (Közép-Mecsek, 233 m). Pécs középső része felett elterülő kis fennsík. Központi része egy régi kőbánya udvara, az innen kitermelt kőanyagból a római kortól kezdve építkeztek a város lakói. Kedvelt sétahely, gondozott park, játszótér. Szath­máry György pécsi püspök 1505–1521 között reneszánsz stílusban épült nyaralójának romjai láthatók itt. Az épület téglalap alaprajzú, zárt udvarú, emeletes volt. A török időkben der­vis­kolostorként (tekke) használták, valószínűleg innen ered a hely elnevezése. A tér nyugati felén, a védett Pintér-kertben található a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság épülete, mellette a Tettye-forrás, bővízű karsztforrás, mely nagy szerepet játszott Pécs város életében: a 15. századtól Pécs ipari városrésze a patakja mellé települt, 23 malom és kalló működött, vizét tímárok, vargák, pokrócosok használták. 1892 óta a város ivóvízhálózatába van kötve. A tér északkeleti végén indul S sáv jelzés a Dömörkapu felé.

Tettye-kapu (Közép-Mecsek). A Tettyén, az Irma út elején, a tettyei sziklafal fölötti Balázs-pihenőhöz vezető sétaút és lépcsősor kezdeténél elhelyezett nagy méretű kő „TETTYE KAPU” felirattal, melynek elnevezése a város és a Mecsek összekötésére utal, arra, hogy a város itt találkozik az erdővel, a városban lakó polgár a természettel. A sétautat és a lépcsősort – melyet egykor a Mecsek Egyesület épített – 2019-ben újították fel, s akkor helyezték el a „TETTYE KAPU” követ is.

Tettyei kőkereszt (Közép-Mecsek). Lásd: Havi-hegyi kereszt.

Tettyei mésztufa-barlang (Közép-Mecsek). A Tettye-forrás vize által kialakított ritka, egyedülálló geológiai képződmény, amely részben a természet, részben az ember munkája nyomán nyerte el mai formáját. Egykor ezek a föld alatti üregek lakóhelyként szolgáltak. Az 1900-as évek elején népszerű volt az akkor "pokol kapujaként" emlegetett Tettye-barlang, belsejében egy félelmetes sárkánnyal. Ez a misztikus, föld alatti üregrendszer 2008-tól interaktív kiállítással várja a látogatókat a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében. Vezetéssel látogatható.

Tolnai József (1900–1951). A II. vi­lág­há­bo­rút követően Pécs város szo­ciál­demokrata pol­gár­mestere. 1942-ben a TTE Pé­csi Csoportjának az elnöke volt.

Tóth György-emlékmű (Nyugat-Mecsek). Tóth György mentőrepülős pilóta emlékére emelt emlékmű Orfű-Tekeresen, a Pécsi-tó gátjától északra. Tóth György (1925–1971) 1971. augusztus 12-én zuhant le gépével betegszállítás közben Tatabányától nem messze és életét vesztette. 1972-ben a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság repteret kívánt létrehozni a Pécsi-tó melletti füves területen. Az akkori igazgató, Kiss György úgy döntött, hogy a repülőtér apropójából emlékparkot alakítana ki az egykori mentőpilótának. Ily módon szerette volna kifejezni háláját Tóth Györgynek az 1970-es nagy dunai árvíz idején végzett mentési munkálataiért. Az emlékpark helyszínéül a leendő reptér északi csücskénél található Tekeres falu határát szemelték ki. 1973 augusztus 26-án avatták fel a róla elnevezett emlékparkot, amelyben egy emléktábla mellett egy Super Aero kisrepülőgépet is elhelyeztek, amilyennel Tóth György is sokat repült. Az emlékparkot 1994-ig lehetett látogatni. Ekkorra már a kiállított repülőt a vandálok és a „szuvenírvadászok” teljesen tönkretették, ezért az önkormányzat elbontatta. A parkból előbb focipálya, majd játszótér lett. 2007-ben támogatók segítségével épült a ma látható emlékmű, Nagy Gábor alkotása.

Tótvári cigányság emlékoszlopa (Nyugat-Mecsek). Kővágószőlős-Golgotától északra, a Bakonyára vezető műút mentén, a volt Tótvári-akna közelében található fa emlékoszlop. Felirata: "A Tótvári cigányság emlékére." Középen archív fotó volt, a hátulján a kerék szimbólum látható. Az emlékoszlopot Várnai József kővágószőlősi lakos készítette 2008-ban.

Tölgyes út (Közép-Mecsek). A Kis-réttől a Tripammer-fáig, nagyjából egy szintben vezető, Z+ jelzésű turistaút (melynek a Kis-rét és Kantavár közötti szakasza – az erdőművelés miatt – 2002-től megszűnt, és itt a Z+ jelzés új nyomvonalon, a piros sáv jelzéssel együtt vezet). Nevét az útvonala mentén fekvő tölgyerdőkről kapta.

Török mészégető (Kelet-Mecsek). Az Óbánya feletti gerincen a P sáv jelzés (Dél-dunántúli Pirostúra) mentén található volt mészkemence, korát a török korból eredeztetik.

Tripammer-fa (Közép-Mecsek). Tripammer Károlyról elnevezett kocsányos tölgy a Kozári vadászház közelében levő erdei pihenőhelyen. Tripammer Károly (1872–1926)  erdőmérnök, Pécs első erdőmestere, városi erdőtiszt volt. Nevéhez fűződik a mecseki erdőgazdaság kezdeti, talán legnehezebb időszaka. Ő valósította meg a mecseki irtások helyén az első előnevelő csemetekerteket. Sokat tett a Mecsek erdészeti fejlesztéséért, és turistaútjainak kiépítéséért. Az Országos Erdészeti Egyesület tagja volt. Ő tervezte 1903-ban a mecseknádasdi községi malmot is. Róla nevezték el a Kozári vadászház közelé­ben lévő erdei pihenőhely közepén bekerítve álló öreg kocsányos tölgyet (Tripammer-fa), melyet emléktáblával jelöltek meg. Az eredeti öreg kocsányos tölgy az 1970-es évek elején egy viharban derékba tört, és elpusztult. Az emlék továbbörökítésére az erdészet egy, a régi közelében álló kocsányos tölgyet jelölt ki és fakerítéssel vette körbe. 2011-ben a megújított kerítés elé Baumann József emlékoszlopot készített. A Tripammer-fánál volt egykor a Mecseki Vándortábor egyik erdei sátortábor helye.

Tripammer Károly. Lásd: Tripammer-fa.

Tubes (Közép-Mecsek, 612 m). A Mecsek második legmagasabb, a Közép- és Nyugat-Mecsek legma­ga­sabb csúcsa. Régi neve: Mecsek csúcs. Neve vélhetően a magyar tuba (vadgalamb) szóból származik. A Mecsek Egyesület 1910-ben terméskőből kilátótornyot épített a csúcsra, amelyet 1918-ban János-kilátónak neveztek el a tervezőjéről, Rauch Jánosról. A kilátót 1981-ben, a katonai adótorony építésekor lerombolták. 1991-ben Kovács Szabó János kezdeményezésére egy alapítvány jött létre egy új kilátó építéséért. Az új János-kilátó avatása 2001. szeptember 15-én volt. A csúcsra tervezték felépíteni 2005 után az eredetileg a Zengőre tervezett katonai lokátort, de az erős civil tiltakozás miatt az építés itt is meghiúsult. A csúcsra a S sáv, a P+ és a P▲ jelzésű utak vezetnek.

Turistaházakat Kezelő Vállalat. Az ország turistaházait 1949-től 1975-ig központilag kezelő vállalat. A II. világháború után, 1949-ben az állami vállalatok létrehozásakor az egyesületektől elvett épületeket (turistaházakat) a Turistaházakat Kezelő Vállalatban vonták össze. 1956 után a házak továbbra is az állami vállalatnál maradtak, aminek elnevezése 1968-ban Turista Ellátó Vállalatra változott. Az ország mintegy 50 turistaházában a szállást a budapesti központon keresztül lehetett megrendelni a természetjáróknak. A Mecsekben a Dömörkapui, a Fehér-kúti és az Isten-kúti turistaház működött a vállalat kezelésében. A Turista Ellátó Vállalatot 1975. június 30-án számolták fel, a turistaházak egy része megszűnt, néhány megmaradt turistaházként, egy részükből szálloda vagy vendéglő lett, és volt, amelyik kulcsosházként működött tovább, illetve működik napjainkban is. A Mecsekben a Dömörkapui turistaházból szálloda lett (Hotel Mediterrán), a Fehér-kúti turistaház kulcsosházként működik, az Isten-kúti turistaház egy ideig vendéglőként működött, majd 1980-ban bezárták, és az évek során romossá vált épületet lebontották. Helyén ma magánház áll.

 U

Üvegesek Útja. A kelet-mecseki üveggyártás történetét és helyszíneit bemutató tematikus túraútvonal, melyet a Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány hozott létre 2012-ben. Az egyedi jelzéssel ellátott, 24 km hosszú túraútvonal a hosszúhetényi üvegkiállítástól indul, a Zengő alján, a Réka-völgyi hutahelyen, Óbányán, Kisújbányán és Pusztabányán áthaladva ér vissza a kiindulási helyre. Az úton 16 tájékoztató tábla mutatja be az üveg történetét, alapanyagait, az üvegkészítés eszközeit, a lakosság életmódját, a Kelet-Mecsek 18. századi hutáit.

 V

Vadász-emlékkő (Közép-Mecsek). A S sáv jelzésű Rotary körsétány lapisi kanyarjában, a S sáv jelzésű turistaút kereszteződésétől északi irányban 100 m-re található, 2000-ben állított emlékkő. Felirata: „Az ember fáj a földnek (Vörösmarty)”

Vadásztacskó sírja (Nyugat-Mecsek). Színes kerámialapokkal borított kis erdei sír. Előtte egy alumínium táblán a következő szöveg olvasható: "Itt alussza örök álmát az a vadász tacskó, aki gazdáinak sok örömet, vadászélményt szerzett. Hű kis kutyaszíve 1976. III. 8-án dobbant utoljára. Élt hat évet." A Gubacsos kulcsosháztól 200 m-re nyugatra, a sárga sáv jelzésű turistaúttól jobbra, az út közelében található, helyét tábla jelzi.

Vágotpuszta (Közép-Me­­csek, 403 m). 10 házból álló kis hegyi település Orfűtől északkeletre. 1790 körül egy csárda létesült itt, a közlekedési út mellett. Rövidesen néhány magyar és német család is letelepedett. Mára lakói elköltöztek, néhány házat megvettek és gondoznak. Közepén jó vizű, 60 m mély kút és egy harangláb található. Az 1956-os forradalom leverése után a Mecseki láthatatlanok nevű fegyveres felkelő csoport itt alakította ki főhadiszállását, emléküket egy kopjafa és emléktábla őrzi. A S sáv, Z sáv (Mecseki Zöldtúra) és Z● jelzés vezet át a településen.

Vágotpusztai kulcsosház (Közép-Mecsek). Az 1970-es években Vágotpusztán néhány évig működött kulcsosház. Kiss Lajos pécsi természetjáró, a „kulcsosházak atyja” – akinek a nevéhez számos kulcsosház kialakítása fűződött – üzemeltette.

Vágyom-völgy (Kelet-Mecsek). Magyaregregytől nyugatra található vadregényes, szurdokerdővel borított, zegzugos, nehezen járható völgy. A völgyben érdekes a kőzetrétegek váltakozása, így felszínen van a homokkő, márga, mészkő és különböző agyagpalák is. A völgyben található a Leány-kő nevű szikla. Jelzett út nem vezet a völgyben.

Vándor kulcsosház (Vámos Mihály kulcsosház) (Közép-Me­csek). A régi tettyei kőbá­nya fölött, az egykori Zsivánovits-villa romos épületéből kialakított, volt kul­csos­­ház. Vámos Mihályról (1928–2002) nevezték el, aki a Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület (PTTE) Vándorsport Szakosztály vezetője volt, és akinek a nevéhez fűződik a kulcsosház kialakítása, ő vezette az építkezést. Ma az épület magántulajdonban van.

Váralja (Kelet-Mecsek). A Kelet-Mecsek észak­ke­­le­­ti részén, Tolna vármegyéhez tartozó te­lepülés. Lakóinak száma: 748 fő (2025). A falu első említése 1402-ből való, besenyők lakták. A török hódoltság után sárközi református magyarok és németek költöztek be. Népművészetük, népviseletük a sárközihez hasonló, de mégis egyedi. A településen 1793-ban indult meg a kőszén­bányászat, és 1961-ig tartott, sok embernek adva munkát. Látnivalók: református templom, Népművészeti Ház, Bányamúzeum. Határában parkerdő és horgásztavak találhatók. A faluból indul a Farkas-árok felé a K+ jelzésű turistaútvonal.

Váraljai vár (Kelet-Mecsek, 233 m). A Váralja határában magasodó Várfő-hegyen állt Árpád-kori, kisméretű vár maradványai. A falubeliek török vár­nak tartják, azt mesélik, hogy a törökök sapkákban hordták a domb­hoz a földet, és egy titkos alagutat emle­getnek, ahol a török basa elrejtette a kincseit és a ma­gyar feleségéről készített arany szobrot. Miklós Zsuzsa régész 1994–95-ben feltáró ásatást vég­zett, és a következőket állapította meg: a Várfő csú­csá­nak területe kb. 30 x 15 m-es, ovális alakú. A déli oldalról köze­lít­hető meg, va­­ló­­­­szí­­nűleg itt volt a feljáró. A domb közepén állt a kő­ala­po­­zá­sú, téglafalú lakó­torony. Körü­lötte sütőkemence, tárológödrök és cisz­terna marad­vá­nyait találták. A domb peremén fal, lej­­jebb árok és sánc védte a várat. Az ásatás során fazék- és csésze­tö­re­­­dé­ke­ket és vas használati tárgyakat ta­lál­­tak. A leletekből kö­vetkezik, hogy a vár a 13. században épült, és még ab­ban a században el is pusz­­­tult. Okleveles említés nincs róla, tu­­laj­­­­do­­­­no­­sát nem ismerjük, de valószínűleg azonos a falu birtokosával. Ezek a kisméretű várak egy-egy földesúr csa­­­­lád­­­­­já­nak és vagyonának védelmére épültek, akik béké­­­sebb időkben önként elhagyták meg­erősített ottho­­nukat, mindent el­­szállítottak, hogy ké­nyelmesebb lakóhelyre köl­­­­­­töz­­zenek. Érdemes megtekinteni, a faluból a Z „rom” jelzés vezet fel.

Váraljai vadászház (Kelet-Mecsek). A Farkas-árokban, a Váraljai Parkerdőtől nem messze található kis ház a K+ jelzésen. Valamikor erdészeti istálló volt, az 1970-es évektől működik vadászházként. Felújítás előtt áll.

Vár-völgy (Kelet-Mecsek). Magyaregregytől délre, a pécs–szászvár–bonyhádi országútról leágazó, délkelet felé a Dögkút-tetőig vezető völgy, benne erdészeti aszfaltozott út vezet. Az út mellett geológiai tanösvény tábláival ismerkedhetünk meg. A P sáv jelzés (Dél-dunántúli Pirostúra) részben a völgyben vezet, több forrást érintve: Textiles-forrás, majd a Máré-várhoz felvezetve (Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye) tovább a Gergely-Éva-forrás, visszatérve a völgybe az Iharos-kút és a Mária-kút. A völgyfőnél egy szép tisztáson, a Delelő-réten található a Pásztor-forrás, itt van a Dél-dunántúli Pirostúra egyik bélyegzőhelye.

Vár-völgyi geológiai tanösvény (Kelet-Mecsek). A Máré-vár alatt húzódó Vár-völgyben, az erdészeti aszfaltúton a Pásztor-forrásig vezető tanösvény, melyet 1996-ban létesítettek. Az útvonalon a Kelet-Mecsek földtani szerkezetével, változatos kőzettani felépítésével, földtani fejlődéstörténetével, az egyes földtani korokra jellemző ősföldrajzi adottságokkal, a kőzetekben található ősmaradványokkal az erdőgazdasági út bevágásaiban lévő feltárásokban létesített tájékoztatótáblák ismertetik meg a látogatót.

Vár-völgyi kulcsosház (Kadarka kulcsosház) (Kelet-Mecsek). A Vár-völgyben, a Máré-vár alatti parkoló melletti tisztáson álló kulcsosház, kezelője az Ifjúsági Unió Szekszárd egyesület. A S+ jelzés vezet előtte.

Vásáros-út (Nyugat-Mecsek). Egykor egy észak–déli irányú szekérút vezetett a Mecsek nyugati részén, mely a korábbi évszázadokban jelentős forgalommal bírt. A Nyugat-Mecsek északi oldalán fekvő falvak kézművesei, földművesei hordták itt áruikat a pécsi piacra. Ennek egy szakaszát – amely Orfűtől délre, az abaliget–orfű műútelágazótól kiindulva a Körtvélyes-völgy nyugati szélén fut a volt Petőc-aknáig (IV-es bányaüzem) – nevezik Vásáros-útnak. A Z+ jelzés vezet rajta végig.

Vasas (Közép-Mecsek). Pécs egyik külső városrésze, egykor önálló kis falu volt. Nevének eredetére két elképzelés van. Az elmúlt pár évtizedben a kutatók találtak arra utaló jeleket, hogy a középkorban vasgyártás is folyt az ezen a területen kitermelt agyagvasércből és vörösvasércből, minden valószínűség szerint innen a településrész neve. A másik elmélet szerint az itt élők vassal adóztak a pécsváradi apátságnak, a név a magyar vas főnév -s képzős származékából, a vasas melléknévből keletkezett. Árpád-kori település, a török hódoltság alatt is lakott volt. A pécsi szénbányászat „bölcsője”, már a 18. század közepén bányásztak itt szenet. A bányászat fellendülésével a település is fejlődött. 1840-ben már húsz polgár rendelkezett bányatelekkel. Az első akna, a Thommen-akna (késóbb Petőfi-akna) 1869-ben nyílt meg itt. A folyamatos fejlődés magával hozta az idegen ajkú munkások érkezését, 1870 körül mintegy félezer külföldi – többségében német – telepedett le. 1946-ban a szomszédos Somoggyal vonták össze, 1954-ben Pécshez csatolták. A szocializmus évtizedei alatt Vasas II. volt az elnevezése, Somogy pedig a Vasas I.-es megnevezést viselte. Végül utóbbi településrész lakosai 1986-ban elérték, hogy a két kis falu visszakapja korábbi nevét. A szénbányászat az 1990-es években szűnt meg. Vasason van a Mecseki Zöldtúra nyugati kiindulási pontja.

Vasgyúró-szobor (Kelet-Mecsek). Vasgyúrót, a Zengő puszta kézzel kitermelt érceit kenyértészta módjára formázó, mitikus mesealakot ábrázoló, 4 m magas faszobor. Dechant Antal készítette akácfából. Mecseknádasd határában, a Hetényi Családi Pincészet birtoka előtt található, a P sáv jelzés (Dél-dunántúli Pirostúra) mentén.

Vasasi-árok (Közép-Mecsek). Pécs-Vasastól északra található, észak–déli irányban húzódó patakos völgy. A Z sáv jelzés (Mecseki Zöldtúra) vezet benne végig.

Vékény (Kelet-Mecsek). A Kelet-Mecsek legkisebb, szelíd lankák között megbújó települése a Völgységi-patak völgyében, a Magyaregregy–Szászvár közti műút mentén. Lakóinak száma: 134 fő (2025). Névadója Velek, aki a honfoglalás után, a kalandozások egyik főalakja, seregvezér volt. A középkorban egy kisbirtokos család tulajdona. Látnivaló: Tóth malom (egy 1790-ben épült vízimalom, ipari műemlék). Innen indul a Z+ jelzésű turistaút a Csepegő-árokba.

Viganvár (Nyugat-Mecsek). Lásd: Petőcpuszta.

Viki-pihenő (Kelet-Mecsek, 615 m). A Zengő csúcsától 500 m-re délkeletre, a Zengő gerincén, a S sáv jelzésű turistaút mellett épített csúcsos, három oldalról zárt, szélvédett pihenő, esőbeálló. Az 1970-es években építették, az évek során azonban állaga nagyon leromlott. 2018-ban a Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészete felújította. Az alsó szintjén padokat, asztalokat találunk, a felső szintjén bivakszállást alakítottak ki.

Virágos-völgy (Nyugat-Mecsek). A Nyáras-völgy észak–északnyugat irányú kezdeti szakasza. A K▲ jelzésű út halad benne. A völgy foglalt forrásai a Csokonay-kút, Csepegő-forrás, Lenke-forrás és a Kiss Lajos-forrás.

Visnya Ernő (1879–1942). Kincstári taná­csos, Pécs polgármestere, egy rövid ideig (1936-ban) a Me­csek Egyesület al­el­nö­ke volt.

Vízfő-barlang (Közép-Mecsek). Orfűn, az Orfűi-tótól délkeletre található, fokozottan védett barlang. A Mecsek legbővizűbb forrásának, a Vízfő-forrásnak a forrásbarlangja, a barlangból kifolyó víz az orfűi tórendszer tavainak fő táplálója. Bejárata egy 10 m magas sziklafal tövében van. Első részletes leírása egy 1905-ben megjelent tanulmányban található, de csak 1952-ben kezdődött el feltáró kutatása. Eddig feltárt hossza 150 m (a továbbjutást egy 20 m-nél mélyebb szifon zárja el, ahol sokszor hajtottak végre sikertelen merülést). Egyidőben Komló vízellátását segítette a barlang vize, amit – szivattyúval – vízvezetéken juttat­­­­tak fel a Vágoti-gerincig, ahol egy termé­­sze­­tes víznyelőbe engedték, s azon keresztül jutott el az iható víz a Kőlyuk-bar­­lang­­ba. Innen elvezették Kom­­ló­­ra. Ez a rendszer a Dunától jövő víz­­ve­­ze­­ték elkészültéig működött. A barlang bejárata mellett álló különleges formájú építmény – mely a szivattyú gépháza – ipari műemlék. A barlang megközelíthető a Mecsek Házától a Z sáv (Mecseki Zöldtúra) jelzésről leágazó Ω („barlang”) jelzésen, vagy a Malommúzeumtól induló Vízfő tanösvényen.

Vízfő tanösvény (Közép-Mecsek). Orfűn az Orfűi Malmoktól (Malommúzeum) a Vízfő-barlangig vezető, körséta jelleggel kialakított tanösvény, melynek egyik része vizenyős talajon cölöpökre épített fa pallóösvény. A S sávval jelzett útról ágazik le a malmoknál, hossza mintegy 800 m. A tanösvényen elhelyezett tájékoztató táblák a környék természeti és kultúrtörténeti értékeit, valamint a hagyományos tájhasználat emlékeit mutatják be.

Völgységi-patak (Kelet-Mecsek). Zobákpusztától keletre, a Csengő-forrásból eredő patak, mely északi irányba folyva, majd Kárásznál keleti irányba fordulva határolja északról a Mecsek keleti részét. A Sió-csatornába torkollik.

Vörös-hegy (Nyugat-Mecsek, 491 m). A Remete-rét és a Jakab-hegy között emelkedő magaslat. A K sáv jelzés (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra), ill. a Z▲ jelzés vezet át rajta

Vörösfenyő kulcsosház (Kelet-Mecsek). Magyareg­regy­től keletre, a Nyárádi vadász­ház mellett lévő „klasszikus, nomád” kul­csos­ház, turistautak (S sáv, S■, P+, Z+, S●) kereszteződésében. Előtte fedett erdei pihenő található asztalokkal, padokkal, tűzrakóval. A komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület kezeli. Vízvételi lehetőség a Balincai-kútról és a Kata-forrásból (mindegyik kb. 500 m-re).

Wein György (1912–1976). Geológus, a Mecsek kutatásával foglalkozott. Rétegtani, területismertető, nyersanyagkutatási, hidrogeológiai, szerkezetföldtani kutatásokat folytatott, földtani térképeket, térképmagyarázó kéziratos jelentéseket készített. Jelentős szerepet játszott a korszerű mecseki kőszénbányászat kialakításában. Nyomtatásban 53 szakcikke jelent meg. Nevét a Hidasi-völgyben található Wein György-forrás őrzi, melyet 1993-ban emlékére foglaltak munkatársai.

Wolf József (1872–1950). A Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) Pécsi Csoportjának alelnöke 1914-ben, majd 1920-tól elnöke. 1932-től örökös díszelnökké választották. Ma a Fehér-kúti kul­­csos­ház (egykori Wolf József turistaház) őrzi nevét.

 Z

Zengő (Kelet-Mecsek, 682 m). A Mecsek hegység leg­ma­ga­sabb csúcsa, Pécs­vá­rad fölött emelkedik. Régi neve: Vashegy. A hegy erdei néha zúgnak, a monda szerint azért, mert együtt sírnak azzal az asszonnyal, aki a talált kincs miatt elhagyta gyermekét. A csúcsán egy 22 m magas, hétszintes kilátó áll, melynek tetejéről szép körpanoráma tárul elénk. A hegycsúcson egy vár falmaradványai is láthatók. Mély sziklába vágott árok övezi, egy lakótorony alapjait találták meg. A 13. században épült, írásos említés nincs róla. Valószínűleg a pécsváradi bencés apátság mentsvára volt. A hegycsúcsra – a kilátó helyére – 2001-ben egy katonai loká­tor­­állomás épí­tését tervezték, mely ellen 2003-tól erős civil tiltakozás bontakozott ki („Zengő csata”), így 2005-ben a tervet végleg elvetették, helyette a Tubes csúcsát jelölték leendő helyszínként (végül ott is sikerült megakadályozni a létesítését). A Zengő csúcsra a S sáv, S▲, K▲ jelzés vezet fel, itt van a Sólyom László Emlékút déli végpontja.

Zengő Csillaga kápolna (Kelet-Mecsek). Lásd: Mária-kápolna.

Zengő-kilátó (Kelet-Me­csek). A Zengő 682 m-es csúcsán álló, 22 m magas kilátó. Az első, fából készült kilátót a Zengőn 1895-ben építették. 1929-ben a Földmű­velésügyi Mi­nisz­térium az összedőlt kilátó helyén egy újabbat építtetett, mely szintén tönkrement. A jelenlegi kilátó egy be­­ton­­ból készült geo­déziai mérőtorony beépítésével készült. A mérőtornyot 1978-ban állí­tották fel, a felső szintjére vaslétrán lehetett feljutni. Használatát először tiltották a turistáknak, majd később a torony tetején kilátót alakítottak ki, melyet 1985-ben adtak át. A torony használatát 2010-től életveszélyre hivatkozó felirat tiltotta (bár ennek ellenére felmentek rá). Végül a betontornyot körbeépítve egy 22 m magas, hét szintes acélszerkezetű, szép formájú kilátót építettek, ami már minden szempontból megfelel a turisták igényeinek és a biztonsági előírásoknak. Az új kilátót 2020. július 29-én avatták fel. A kilátó tetejéről csodálatos körpanoráma nyílik a Mecsekre, de tiszta időben akár a Badacsonyt, a Drávát kísérő ártéri erdőket és a horvátországi Papuk hegységet is láthatjuk.

Zengő-kő (Kelet-Mecsek). A Zengő északi lejtőjén, az erdészeti műút mellett található emlékkő, melyet a pécsi Apáczai Nevelési Központ 1. sz. Általános Iskola Zengő természetjáró csoportja helyezett el 1997-ben. Mellette egy kőből készített esőbeálló épült.

Zengő-vár (Kelet-Mecsek). Lásd: Zengő.

Zengővárkony (Kelet-Mecsek). Ősi település a Zengő tövében. Lakóinak száma: 413 fő (2025). A várkony szó avar eredetű személynév. A pécsváradi apátság birtoka volt, lakói nemes jobbágyok voltak. Szelídgesztenyéséről, népművészetéről és a Lukács-napi leányvásárról híres. Látnivalói: 1787-ben épült református templom, Fülep Lajos emlékszoba (a neves művészettörténész a falu református lelkipásztora volt 1927–1948 között), Tojás Múzeum, Szalma Kincstár, tájház. A falu határában találjuk azt a védett szelídgesztenyést, ahol Rockenbauer Pál is nyugszik. Sírját emlékkő jelzi. A K+ és a P+ jelzések vezetnek át a településen.

Zichy Gyula gróf (1871–1942). Pécsi püspök 1905-től 1926-ig. Az egyházi birtokban lévő Máré-vári és Hidas-háti vadászházakat a természetjá­rók rendelkezésére bocsátotta 1910-ben. Nevét a Mecsekben az általa 1912-ben Püspökszentlászló határában állított feszület őrzi (Zichy-kereszt).

Zichy-kereszt (Kelet-Mecsek). Püspökszentlászló nyugati végén álló kőkereszt. Zichy Gyula megyéspüspök állíttatta 1912-ben.

Zobákpuszta (Kelet-Me­csek, 350 m). A Hármas-hegy lábánál, szép környezetben fekvő, Komlóhoz tartozó, néhány házból álló kis település, a Kelet-Mecsekbe vezető túrák ideális kiinduló- és végpontja. A 13. században keletkezett irtásfalu, neve szláv eredetű személynévből keletkezett. Áthalad a településen a K sáv és a S+ jelzés, innen indul a K■ jelzés. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra 9-es és 10-es számú szakaszának határa, egyben bélyegzőhelye is. Itt találjuk a Mecskerdő Zrt. Nomád Táborhelyét, és innen érhető el a K■ jelzésen a közelben lévő Gyopár kulcsosház.

Zsidó-völgy (Közép-Me­csek). A Vágoti-gerinc keleti oldalában, délnyugat–északkelet irányban a Kő­lyu­kig húzódó vízszegény, töbrös, karsztos völgy. Ne­­he­­zen járható. A Z sáv jel­zés (Mecseki Zöldtúra) vezet benne.

Zsolnay Vilmos (1828–1900). Pécsi gyáros, a Mecsek Egyesület alelnöke volt az 1891-es megalakulástól haláláig. Tisztelői „Öreg úr”-nak hívták.

Zsongor-kő (Nyugat-Mecsek, 540 m). A Jakab-hegy déli oldalán, Kővágó­sző­lős felé kiálló vörös homokkő szikla­alak­zat, a Nyugat-Mecsek leg­­szebb ki­­lá­tó­­­­­­pontja. Vas­­kor­­­lát­­­ját 1892-ben helyezte el a Mecsek Egyesület, és a lép­­­­­csőit is ekkor alakították ki. Zsongor tö­rök nyelven sólymot jelent (Zsongor-kő = Sólyom-kő). Ne­­vé­hez a török időkhöz kap­­­cso­­ló­dó monda fűződik. Kö­ze­lé­­ben található az ún. „Remete-barlang”. A K sáv jelzésről leágazó K▲ jelzésű ösvény vezet a kilátóponthoz (az elágazásnál található a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra „Jakab-hegy” bélyegzője). A kilátó korlátját 2024-ben felújították.

Lap tetejére