Abaliget (Nyugat-Mecsek, 209 m): a Nyugat-Mecsek északi részén épült falu; vasútállomása (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhely) a falutól 4 km-re, a Budapest-Pécs vasútvonalon van. Az Aba nemzetség alapította a 11. században. Nevének előtagja – az Aba – bolgár-török eredetű, atya jelentésű személynév és ősi magyar nemzetségnév. Oklevélben 1332-ben fordul elő először. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. században épült újjá német és magyar jobbágyokkal, akik állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. A pécsi káptalan birtoka volt. A falu lakóinak száma: 650 (2014). A telepü­lé­sen kem­ping található, valamint mesterséges ta­vak csónakázási illetve horgászási lehe­tő­ség­gel. Látnivalói: Cseppkőbarlang, Denevérmúzeum, Denevér tanösvény, 1796-ban barokk stílusban épült templom, valamint a Pajtamúzeum, ahol régi mezőgazdasági eszközök láthatók. A K sáv jelzés a falu közelében, a cseppkőbarlang előtt halad el.

 

Abaligeti-cseppkőbarlang (Nagy Paplika) (Nyugat-Mecsek): első írásos említése a 18. sz. közepéből származik. 1768-ból ismert az az adat, hogy egy helyi molnár, Mattenheim József, társaival már a barlang belsőbb részeibe is eljutott. Előüregét a falu plébánosa borospincének használta, ezért népies elnevezése a „paplika”. Az 1380 m hosszúságú barlang a Mecsek leghosszabb és legismertebb barlangja. Védetté nyilvánítása 1941-ben megtörtént, 1982 óta fokozottan védett földtani, hidrológiai, tudománytörténeti és idegenforgalmi értéke miatt. 500 m-es szakasza kiépített és vezetővel lá­to­gatható. Patak folyik benne végig, cseppkövekben szegényes, kivéve a Nagytermet, de szép sziklaalakzatokban bővelkedik. Levegőjének át­lag­hő­mérséklete 12,6 ^oC, páratartalma 97%-os, ezért légúti megbetegedések kezelésére alkalmas, gyógy­hatású barlanggá nyil­vánították. 2000-2001-ben felújították a világítást, a járdákat és a korlátokat. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. A K sáv, S sáv, K■ és K+ jelzés halad erre.

 

Állatkert (Közép-Mecsek): a Pécsi Parkerdőben található állatkert, 1960-ban épült. 2016-ban felújították és bővítették. A Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye.

 

Andorlaki vadászház (Közép-Mecsek): a Hármas-bükk területrészen a magasfeszültségű távvezeték közelében található kis vadászház. Közelében ered az Andorlaki-forrás. Nevét Kolossváry Andorról (1863-1941) kapta, aki a székesegyházi uradalom erdőgazdasági vezetője, erdészeti szakíró, a Sikondai Gyógyfürdő létesítője volt.

 

Antal-kép (Kelet-Mecsek): egy erdőrész elnevezése a Dóri út közelében. Itt a 20. század elején egy fán Szent Antal képe függött. A környékbeliek szerint Michler Antal levágta, ezért elesett a II. világháborúban. Most is látható egy kép a Z+ jelzésű turistaút mentén.

 

Arany-hegy (Közép-Mecsek, 282 m): a Pécs északnyugati részén fekvő Donátus központi része. Délies lejtőin kiváló minőségű borokat adó szőlők teremtek. Nevének eredete: aranyat érő, értékes terület. Ma egyre jobban beépülő, családi házas, kertes terület.

 

Árpád-tető (Közép-Mecsek, 390 m): hágó jellegű hegyi átjáró, amelyen fontos közlekedési út vezet Pécsről Komló és Sásd felé. A hely árpát termő szántóföld és legelő volt, innen az elnevezése. A K sáv jelzés vezet erre, amiről a K● ágazik le az Árpádtetői-forráshoz. Árpádtető Pécs külső településrésze, az Árpádtetői Erdészet központi épületeit, valamint a MECSEXTRÉM-PARKOT találjuk itt. A területen működik a Mecsekerdő Zrt. „Mókus Suli” erdei iskolája.

 

Bába-kút (Nyugat-Mecsek): Abaliget északkeleti részén lévő terület elnevezése. A domb aljában lévő réten kútja volt a helyi bábaasszonynak. Régen itt a bábaság egy családban öröklődött.

 

Babás-szerkövek (Nyugat-Mecsek): Kővágószőlős fe­lett, a Jakab-hegy déli olda­lán található sziklaalakzatok. Magyarországon kőzettani szempontból egyedülálló morfológiai formák jöttek létre a konglomerátum felszíni előfordulásainak egyes szakaszain. (Konglomerátum = össze­­­cemen­tálódott kova­sa­vas kvarc és földpát, amely kemény, szilárd, fagyálló kőzet.) A lazább anyagokat a víz és a szél elhordta, ezért az időtálló tömbök furcsa alakú sziklaalakzatként emelkednek ki környezetükből. Ez a konglomerátum-vonal kb. egy kilométer hosszan nyúlik a Jakab-hegy délnyugati oldalán. A Babás-szerkövek neve a pogány korból maradt fenn, Baba-mama istenasszony tiszteletének emléke; a szerkő jelentése áldozati hely, szent kő. Kiala­ku­lásuk­­hoz monda fűződik. A K▲, K+ és P▲ jelzés halad erre.

 

Babina (Kelet-Mecsek): Magyaregregytől keletre eső szőlőhegy neve. Ószláv szó, jelentése: asszonyé. Az itt termő jó bor ismert a környéken. A P+ jelzés vezet át a területén.

 

Baglyas-hegy (Kelet-Me­csek, 407 m): Zobákpusz­tá­tól északra található magaslat, amely délkeleti irányban a Hidasi-há­ton folytatódik. Egy farönkökből épített, ma már romos kunyhó (Baglyas kunyhó) áll a K+ jelzés mellett.

 

Bakonya (Nyugat-Mecsek, 230 m): a Mecsek déli lábánál fekvő kis település. Neve a szláv bükkös erdő jelentésű bukovina szóból ered. Írott formában először 1235-ben fordul elő. A pécsi Székesegyház kegyurasága alá tartozott. Temploma a 13. sz.-ból származik, a török időkben megrongálódott és átépítették. Az 1972. évi restaurálás után rajzolódott ki a félköríves szentélyzáródású románkori templom képe. Eredeti ablakok és freskórészletek kerültek elő. Lakossága magyar, lakóinak száma: 322 fő (2014). A 1950-es évektől az uránbányászat megváltoztatta a falu életét.

 

Bakonyai erdészház (Nyugat-Mecsek): a műút bakonyai elágazásánál található volt erdészház, a P sáv jelzés közelében. Régi neve: Hubertusz-tanya. Az 1930-as években épült, 1981-ben leégett. A felújított épület ma pihenőház.

 

Balázs-hegyi kilátó (Nyugat-Mecsek, 491 m): Orfű fölött, a Balázs-hegyen álló kilátó. Elődjét 1975-ben építették fából, amely később összedőlt. A je­len­legi vastornyot Orfű köz­ség önkormányzata vásárolta, az új kilátót 2001 ok­tó­be­ré­ben adták át. A tornyon mobiltelefon-antennákat helyeztek el.

 

Balázs-pihenő (Közép-Me­csek): Balázs József erdészről (1928–2003) elne­vezett, fából épült pihenő (pavilon) a Tettye fölötti sziklafal tetején. 2003-ban épült Szatyor Győző tervei alapján.

 

Balinca (Kelet-Mecsek): a Somlyó északi oldalában lévő terület neve. Ószláv eredetű, jelentése: nedves, mocsaras, taknyos.

 

Balincai vadászház (Kelet-Mecsek): a Vörösfenyő kulcsosháztól keletre, kb. 800 m-re található, a SO jelzésen. Az L-alakú ház 1956-ban épült kőből és téglából egy korábbi mélyfúrási munkaterületen. A Mecsekerdő Zrt. tulajdona.

 

Balog fája (Nyugat-Mecsek): a Herma-hegy délkeleti nyergében álló öreg tölgyfa. Mellette fából készült emlékoszlop áll, pihenőpad és asztal. Megközelíthető a Csokonay-kút mögött meredeken a gerincre vezető úton (vagy Petőczpusztáról az út melletti depótól jobbra indulva, az erdészeti úton haladva, az út végén találjuk a pihenőt.)Az előző mondatot – kellő helyismeret hiányában - nem tudom javítani, de valami nem jó a fülemnek.TK. Valamikor ezen a területen legelő volt és itt deleltették az állatokat. Ennél az öreg lombos fánál pihent meg rendszeresen egy Balog nevű pásztor. A pihenőt 2007-ben Golubics István erdész és Baumann József készítette az erdészet támogatásával.

 

Balog Károly út (Közép-Mecsek): a Kardos út északi végétől a Dömörkapuig ve­zető séta­út. Balog Károly (1848-1918) jogász, a Me­csek Egye­sület alelnöke, majd elnöke volt. Ő avatta fel a Misina-tető első kilátóját 1908-ban. A P sáv jelzés vezet rajta.

 

Bánffay Simon út (Közép-Mecsek): a Roboz pihenőtől a Misina-gerincig vezető, 1305 m hosszú sétaút. Bánffay Simon (1819-1902) közjegyző, lapszerkesztő, megyei főügyész, a Mecsek Egyesület megalapításának egyik szorgalmazója, majd alelnöke volt.A S▲ jelzés vezet rajta.

 

Bános (Közép-Mecsek, 270 m): Orfű községhez tartozó, az Orfűi-tótól északra fekvő kis falu. Már a középkorban is említik Bálványos néven, ez a név rövidült később Bánosra. Határában nagy kiterjedésű egyházi szőlő volt, amit a filoxéra elpusztított. A szőlő helyét erdővel telepítették be. A S sáv jelzésű turista­út vezet rajta keresztül.

 

Bányászpark (Közép-Mecsek): Komlón a városközponttól északra létesített emlékhely, amely a bányában elhunyt szénbányászoknak állít emléket. A szép panorámájú parkot kellemes sétaúton közelíthetjük meg.

 

Bányász út (Közép-Mecsek): a Pécsi Parkerdőben a Tubicai oldalban, a Rotary körsé­tánnyal, illetve a Mecsek-háti mű­úttal csaknem párhuza­mos, a Lapisra vezető sétaút. A P+ jelzés vezet rajta.

 

Baranya Megyei Ter­mé­szet­barát Szövetség: a Baranya megyei természetbarát szervezetek szövetsége, a Magyar Természetjáró Szövetséggel együttműködő szervezet. 1998 óta működik önálló jogi személyiségű, közhasznú társadalmi szervezetként. Fő tevékenysége az egyesületek érdekvédelme, a turistautak karbantartása, turistajelzések festése, nyílt túrák és egyéb természetjáró programok szervezése. Székhelye: 7621 Pécs, Tímár u. 21.

 

Baranyai természetjárók panteonja (Közép-Mecsek): A Büdös-kúti kulcsosháznál, a Feri-forrással szemben, két sziklatömbön elhelyezett gránittáblák, amelyek elhunyt természet­já­rók emlékét őrzik.

 

Barátok háza (Közép-Mecsek): Si­­kon­­dán lévő kulcsosház, mely valamikor művészek „alkotóháza” volt.

 

Bargyag (Kelet-Mecsek, 489 m): a Farkas-ároktól északra található csúcs.
A bargyag ószláv szó, jelentése zászló, amely valami stratégiai helyre utalhatott.

 

Barna-kő (Kelet-Mecsek): a Sín-gödör bejáratával szem­ben, az Egregyi-völgyben, az országút nyugati felén álló sziklatömb. A környezetében található mészkő szürkés, sárgásfehér színű, gyakran tartalmaz ősmaradványokat és tűzkövet. Tömegébe nyomult később az alsó-kréta láva, amely kisebb fokú ércesedést is okozott. A középkorban a területen már bányákat is nyitottak az ásványok kinyeréséhez. Egyik ilyen helyszín az "Aranytáró", amelyet egyesek barlangnak gondolnak. Feltehető, hogy a Barna-kőhöz kötődik az az okirat, amelyben Mátyás király Janus Pannonius püspöknek engedélyt adott aranybányászatra. Szakirodalomból ismert, hogy Grósz Károly pesti geológus 1920-21-ben itt aranyat próbált kitermelni, de a vállalkozása hamar abbamaradt. A Z sáv jelzésen közelíthető meg.

 

Bazsarózsa kulcsosház (Ke­let-Mecsek): Püspök­szent­lászló üdülő­fa­lu­ban, a volt püspöki nyaralóval szem­ben található, a régi iskola épü­letéből ki­ala­kí­tott kul­csosház.

 

Bertalan-kápolna (Közép-Mecsek): Felsőgyükésben, szőlők között álló ká­pol­­na. Helyén az Ágos­ton rendiek 1332-ben épült zárdája és temploma állott, amely a török időkben elpusztult. A mos­tani kápolnát egy itt élő remete kezdeményezésére, az első templom köveiből építették 1749-ben, késő barokk stílusban. A török kiűzése után bosnyák katolikusok jöttek Pécs környékére és Gyükésben telepedtek le, szőlőműveléssel foglalkoztak. Nekik épült a templom. Szent Bertalan a szőlőhegyek védőszentje. Műemléki védelem alatt áll az eredeti barokk főoltár is. Régen híres búcsújáró hely volt. Ma a Gyükésiek Öntevékeny Köre Egyesület szervez kulturális, közösségi programokat e helyen.

 

Bertalan-szikla (Közép-Mecsek, 404 m): Pécs felett a Misina-Tubes gerincének DK-i kiszögellése, meredek, leszakadó mészkő sziklafal. Oldalában tavasszal gyönyörű védett virágok nyílnak. Itt áll a Flóra-pihenő.

 

Betyártanya (Kelet-Mecsek): a régi Betyártanya Pusztabányán, a vadászház közelében, a fenyőerdő szélén állt romantikus, fából készült kis kétszemélyes kulcsosház volt. Mellette tűzrakóhely, padok, asztalok. 1996-ban lebontották, helyette kissé távolabb téglából épült fel az új ház.

 

Bika-domb (Nyugat-Mecsek, 310 m): Patacs közelében lévő domb, a nevét onnan kapta, hogy valamikor itt állt a pásztor háza és a tenyészbika istálló. A falusiak ide vezették teheneiket.

 

Blokk-ház vagy Cédula-ház (Nyugat-Mecsek): a Szuadó-nyeregben található kis ház, a K sáv és K+ jelzésű utak találkozásánál (a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye). A székesegyházi uradalmi időkben az erdész itt adott blokkot, azaz jegyet a fát szállító fuvarosoknak. Ma csak esőbeállónak használható.

 

Boda (Nyugat-Mecsek, 200 m): a Mecsek déli lábánál fekvő kis falu. A neve a hun eredetű Buda szóból ered. A település közelében a Vár-hegyen egy földvár állt, sáncai ma is láthatók. A középkorban plébániával rendelkező, tehát jelentős hely volt, a székesegyházi főesperességhez tartozott. Folyamatosan lakott volt a török időkben is. A 18. században a Preuner, majd az Esterházy család birtoka. 2014-ben lakóinak száma: 403 fő. 1996-ban a horgásztó mellé 3 hektáros területen emlékparkot alakítottak ki, hidat, székely faházat, szökőkutat létesítettek és 7 fát ültettek a Hét vezér emlékére. A településen vezet át a Mecsek – Ormánság Sárga Túra.

 

Bodai őrház (Nyugat-Mecsek): Cserdi és Boda között, a Bodai-erdőben található, a S sáv jelzésű turistaúttól nyugatra, kb. 700 m-re. Egykor a Keresztesi-erdő kerületvezetőjének őrhelye volt. A közelmúltban felújították, magánkézben van. A közeli patak (Aszai-árok) valamikor több vízimalmot hajtott, egy malomépület lejjebb funkcióját elvesztve még látható.

 

Bodai vadászház (Nyugat-Mecsek): Bodától északnyugatra a Só-hegyre vezető úton megközelíthető vadászház. A két szobából és egy konyhából álló házat szántó veszi körül. Udvarán asztalok, padok vannak néhány tuja és fenyő társaságában. 1997 óta a Szentlőrinci „Pagony" Vadásztársaság kezelésében áll.

 

Bodó-hegy (Nyugat-Mecsek, 311 m): az Abaligeti-barlangot magában rejtő hegy, tetején óriási töbrökkel (víz­nyelőkkel). A K sáv jelzés fut végig a gerincen.

 

Boróka-tető (Letics) (Közép- Mecsek, 483 m): lásd Letics-parrag.

 

Budafa (Közép-Mecsek, 220 m): Mánfa községgel összeépült település, 1949-ben egyesültek. Vízgyűjtő terület, köz­elében van a Sugói-rét, ahol a Rákos-völgy és a Nagy-forrás-völgy találkozik. A Z ■ jelzés innen indul.

 

Budafai kőfejtő (Közép-Mecsek): a Rákos-völgy déli mel­lékvölgyében található, ma már elhagyott kőbánya. Itt jól faragható homokkövet bányásztak, ebből épültek a pécsi Bazilika tornyai és a Dóm téri obeliszkek.

 

Budafai erdészház (Közép-Mecsek): a Z■ jelzésű turistaút mentén, Budafa és a Sugói-rét között álló bekerített épület, volt erdészház.

 

Büdös-kúti kulcsosház (Kö­zép-Mecsek): a pécs-abaligeti mű­­úttól keletre, a gerinc mö­göt­ti erdei tisztáson álló kis kul­csos­­ház, három kiépített forrás­sal. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye.

 

Bükkösd (Nyugat-Mecsek, 150 m): a Mecsek és a zselic határán fekvő település. A falu neve viszonylag későn, 1448-ban bukkan fel írott forrásokban. A bükkös, bükkerdő jelentésű főnévből alakult ki. A mai település három falu egyesülésével jött létre: Gorica, Megyefa és Bükkösd. A török hódoltság végére mindhárom egykori falu területe lakatlan pusztává vált, az 1700-as években magyarok, majd németek építették újjá. A 18. századtól a Horváth, a Petrovszky, majd a Jeszenszky családok birtokolták. Lakóinak száma: 1098 (2014). Látnivalói: Petrovszky-kastély (a műemléki védelem alatt álló, U alakú épületet Baranya megye legelegánsabb homlokzatú barokk kastélyaként tartják számon. Az épületet Petrovszky Zsigmond építtette 1786-ban. Ma magántulajdonban van.); a megyefai Jeszenszky-kastély (1788-ban Jeszenszky Antal építtette. Az idők során többször is átépítették); kápolna (Megyefalvi Horváth Dániel emeltette 1739-ben a Petrovszky-kastély feletti dombon, a Jeszenszky család sírhelye); római katolikus templom (1791-ben Petrovszky Zsigmond építtette. A díszes szószék festett képe egy jellegzetes porosz öltözetű parasztot ábrázol, aki búzát vet). A Dél-dunántúli Pirostúra mecseki szakasza innen indul (bélyegzőhely a vasútállomáson).

 

Castrum (Közép-Mecsek): a 4. sz.-ból származó római őrtorony maradványa volt a vágoti gerincen. A műút mel­lett, Lapistól 400 m-re, a S sáv és a Z+ jelzések kereszteződésének közelében állt. Az egykor Pécs területén állt római kori település egyik északi útvédő őrhelye volt. A romokat 1938-ban tárták fel. Ma már nem láthatóak, azokat a műút építésekor eldózerol­ták. Régebbi térké­pek még feltüntették.

 

Cédula-ház (Nyugat-Mecsek): lásd: Blokk-ház.

 

Cifra-malom (vagy Dóczy-malom) (Közép-Me­csek): a pécs-kaposvári műút mentén, a Mánfától nyugatra lévő útkanyarnál álló régi, átalakított malomépület, mellette er­dész­ház. A Dél-dunán­túli Pirostúra bélyegzőhelye.

 

Cigány emlékmű (Nyugat-Mecsek): a Sás-völgy nyugati végén a P■ jelzésű turistaút mentén található emlékmű. Két, fából készült faragott kopjafából és egy kerékből áll. A táblán a felirat: "Állíttatta a Cigány Kisebbségi Önkormányzat a cigánytelep lebontásának 25. évfordulójára. Hetvehely, 2005. augusztus." Az emlékművet Mórácz Sándor abaligeti fafaragó készítette.

 

Cigányság emlékoszlopa (Nyugat-Mecsek): Kővágószőlős - Golgotától északra a Bakonyára vezető út mentén, a volt Tótvári-akna közelében található fa emlékoszlop. Felirata: "A Tótvári cigányság emlékére." Középen archív fotó volt, a hátulján a kerék szimbólum látható. Az emlékoszlopot Várnai József kővágószőlősi lakos készítette 2008-ban.

 

Cigány-hegy (Kelet-Mecsek; 524 m): Kisújbánya felett északnyugatra emelkedő kúp, rajta a Buzás Endre terve alapján 1978-ban épített kilátóval (2007-ben felújították és megmagasították.) Innen gyönyörű kilátás nyílik a környező, erdő borította hegyekre és völgyekre. A S sáv és a Z▲ jelzésű turistaút vezet át rajta.

 

Cingolány-rét (Közép-Me­csek). Lásd: Mandulás.

 

Cinke-tanya emlékkő (Nyugat-Mecsek): a Vörös-hegyen, az egykori Cinke-tanya helyén álló emlékkő. A volt Cinke-tanya emlékére 2003-ban a Mecsek Egyesület egy komlói andezit tömböt állított. Itt állt az erdészet által épített, már leomlott fa kunyhó, amelyet négy természetet szerető barát gyakran látogatott. A tömbben fekete gránittáblán a négy barát neve és képei láthatóak: Baranyai Aurél, Csokonay Sándor, Millner Jenő és Millner Pál. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség évenként emléktúrát szervez ide Baranyai Aurél, ill. a négy barát tiszteletére. Az emlékkőhöz a K sáv jelzésről a KL jelzés vezet be.

 

Csalán-hegy (Kelet-Mecsek, 536 m): az Óbányai-völgy északnyugati oldalának gerinckúpja. A helyiek szerint egy török korból származó mészégető maradványa található a P sávval jelzett turistaút mellett.

 

Csengő-hegy (Kelet-Mecsek, 492 m): Zobákpusztától északkeletre, a Takanyó-völgy felett emelkedő magaslat. Régi neve Héró-hegy. A Z+ jelzés vezet át rajta.

 

Csengő-lak (Kelet-Mecsek): Zobákpuszta és Pusztabánya között, a Csengő-hegy oldalában, az aszfaltúttól kb. 200 m-re található kis teraszos, romantikus erdei házikó, 1950 körül épült. Ma már rossz állapotban van, korábban a Mecsek legkisebb, egyszemélyes kulcsosházaként működött.

 

Csepegő-árok (Kelet-Mecsek): Vékénytől déli irányban húzódó vadregényes völgy. Benne található a Csöpögő-forrás, érdekes mohos sziklaalakzatokkal. A mederben egy magas sziklaoldalban egy kis Szűz Mária-szobor látható, amelyet Brandt Gyula fogadalomból helyezett ide, mivel felesége súlyos betegségből felgyógyult. Tovább egy szép vízesés is látható. A Z+ jelzésű turistaút vezet végig rajta.

 

Csepegő-szikla (Kelet-Mecsek): az Óbányai-völgyben, a K sáv jelzésen, a Ferde-vízesés közelében található érdekes természeti képződmény. A mohos, nedves sziklákon, állandó vízcsöpögéssel mésztufa rakódik le, olyan, mint egy pici cseppkőbarlang.

 

Cserkút (Nyugat-Mecsek, 240 m): a Jakab-hegy déli lábánál elterülő Árpád-kori település. Neve arra utal, hogy cserfákkal körülvett kútnál, forrásnál épült a falu. Első említése 1291-ből származik, a pécsi káptalan birtoka volt. A török időkben is lakott. Mindig magyarok lakták. 1953-ban uránbányászat kezdődött a közelében, ami mára már megszűnt. Baranya jelentős műemléke a 12. században épült kis temploma. Értékes, szép freskóit érdemes megtekinteni. A K▲ és a P■ jelzések vezetnek a faluba.

 

Cserma-alja parkerdő (Közép-Mecsek): helyi jelentőségű természetvédelmi terület Sikonda közelében. A hegyoldalon az erdő helyén volt a mánfai legelő az 1950-es évekig. Kb. 60 db 200-300 éves hagyásfa, famatuzsálem áll itt: kocsányos és csertölgy, bükk, vadkörte, szilfa és gyertyán. Arborétum jellegű parkerdő, ismertető táblákkal, asztallal, padokkal, jelenleg eléggé elhanyagolt állapotban.

 

Csokonay Sándor (1898-1983): testnevelő tanár, természetjáró volt. Nevéhez fűződik a Mecsek számos forrásának kiépítése és turista létesítmények helyreállítása. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség évenként túrát szervez az emlékére.

 

Csörgey Titusz-emlékkő (Közép-Mecsek): a neves ornitológus tiszteletére állított, Lapison található emlékkő. Csörgey Titusz (1875-1951) a Madártani Intézet elnöke volt.

 

Csurgó (Kelet-Mecsek): a Hidasi-völgy északi oldalán a K sáv és a S+ jelzések mentén egy oldalvölgy torkolatánál, 6 m magas, mohaszőnyeggel borított mésztufagáton lecsurgó szép vízesés, csodálatos látvány. A forrás tőle 40-50 m-re található. Felette néhány szép ősbükk látható.

 

Csúcstelep (Nyugat-Mecsek): Bánostól északkeleti irányban lévő, szőlővel beültetett domb elnevezése. Régen a domb tetején cigányok laktak.

 

Csurgó-dűlői me­ne­dék­ház (Közép-Me­csek): lásd Isten-kúti menedékház.

 

Deindol (Daindol) (Nyugat-Mecsek): a Pécs északnyugati ré­szén, Magyarürög fölött el­te­rü­lő településrész össze­fog­la­ló neve (Kis-, Közép- és Nagy-Deindol). Völgyekkel tagolt terület, ahol régen szőlőművelés folyt. Neve a szláv doljin = völgy és a német Tal = völgy szavak összetételéből alakult ki.

 

Darnó-hegy (Nyugat-Mecsek): a Magyarürög feletti hegy régi elnevezése, amelyen lőtér volt. Itt áll a „Darázscsípte emlékmű”: 1928-ban, szolgálat közben Fűzi József honvédet ezen a helyen megcsípte egy darázs és a csípésbe belehalt. Az emlékművet a Mecsek Egyesület 2016-ban felújította.

 

Dél-dunántúli Pirostúra: három megyén (Tolna, Baranya, Somogy) átvezető, Szekszárdtól Siófokig tartó, piros sáv jelzésű túraútvonal (és túramozgalom), melynek hossza 318,5 km. A Mecseken átvezető szakasza 67,2 km hosszú, Mecseknádasdtól Bükkösdig tart. ( honlapja itt )

 

Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség: Baranya, Somogy és Tolna megye természetbarát szövetségei által 2000. augusztus 22-én létrehozott közhasznú társadalmi szervezet. Régióközpont: Pécs.

 

Denevérmúzeum (Nyugat-Mecsek): a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett, a barlangi élővilágot bemutató múzeum az Abaligeti-barlang mellett.

 

Dobogó (Kelet-Mecsek, 594 m): Kisújbányától északra lévő hegy. Csúcsán – Baranya és Tolna megye határán – Tolna megye legmagasabb pontját kopjafa jelzi, melyet 1998-ban állított fel a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség. Délkeleti szegélyén található a Szószék sziklatömbje.

 

Dombay-tó (Kelet-Mecsek, 220 m): kis mesterséges tó a Zengő tövében, Pécsváradtól délnyugatra, a Z+ jelzés mentén. Névadója Dombay János (1900-1951) régész, a Pécsi Régészeti Múzeum igazgatója volt. A tó környékén hétvégi házak állnak. A tótól északra, a Dombay-forrás fölött régi vízimalom épületét látjuk, amely ma gyermektábor.

 

Donátus (Közép-Mecsek): hegyoldali terület Pécs északi részén. Évszázadok óta kiváló minőségű bort adó szőlőt termesztenek itt. Ma egyre több családi ház épül területén. Nevét az itt álló kápolna után kapta (a mostani 1937-ben épült), amelynek védőszentje Szent Donát.

 

Dóri út (Kelet-Mecsek): a Réka-völgytől délre, a Kecske-hát oldalában vezető jelzetlen, széles, erdei kocsiút. Dóri László erdészről nevezték el, akit egy orvvadász agyonlőtt. Nyugati magaslatán áll a 2001-ben épült Szép Ilonka-kilátó (jelenleg nem használható, felújításra vár). Az erdei út része a Skóciai Szent Margit emlékútnak.

 

Dögkút-tető (Kelet-Me­csek, 556 m): Kisújbányától északra ta­lál­ható magaslat, nyugati lejtőjén szép tisztással és több turista út találkozásával.

 

Dömörkapu (Közép-Mecsek, 402 m): a Misina délkeleti lejtőpihenője. Nevének eredete: oszmán-török "demirkapi", amely megerősített kapu, sziklás bejárat jelentésű. Autóbusz forduló, a mecseki gyermekvasút egyik végállomása, és a Ptacek-pihenő található itt. Itt volt az 1961-2011 között működött Mecseki vidámpark bejárata. Turistautak kereszteződési helye.

 

Dömörkapui menedékház (turistaház) (Közép-Mecsek): az épületet a Mecsek Egyesület építette 1931-ben Hoffmann László mérnök tervei alapján. A korabeli igényeknek mindenben megfelelő turistaházként és a város polgárai által kedvelt vendéglőként működött. A leromlott állagú épületet az 1980-as években átalakították, ma szálloda (Hotel Mediterrán).

 

Döngölt-árok (Kelet-Mecsek): Óbányától délnyugati irányba vezető meredek, szép völgy, a Z+ jelzésű turistaút vezet végig rajta.

 

Duna-Dráva Nemzeti Park: 1996-ban hozták létre a Dráva és a Dél-Dunántúl természeti értékeinek védelmére. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igaz­gatóság (Pécs, Tettye tér 9.) természetvédelmi kezelési feladata Baranya, Tolna és So­mogy megye nagy részére terjed ki, a nemzeti park területére, a tájvédelmi körzetekre és természetvédelmi, valamint Natura 2000-es területekre.

 

Lexikon  E - H    I - L     M - P    R - Z