Rábay-fa (Közép-Mecsek): a Keresztkunyhó és a Kantavár között álló öreg tölgyfa, Rábay Gyula emlékét őrzi. Rábay (Raab) Gyula: (1892-1968) erdőmérnök, a Városi Erdőhivatal vezetője volt. A Mecsek Egyesülettel együttműködve szorgalmazta és segítette a turistautak kialakítását, turistalétesítmények készítését és a Mecsek-háti műút kivitelezését. 1929-től 1945-ig a Mecsek Egyesület igazgatója volt. 1941-ben a Mecsek Egyesület addigi munkájáért tiszteletbeli tagjává választotta.

 

Rák-vár (Kelet-Mecsek): lásd Réka-vár

 

Rákos-völgy (Közép-Mecsek): Mánfától keletre húzódó vizenyős völgy, melyen végig­ha­ladva a Z sáv jelzésen a Koszonya-tetőre jutunk. A Bugyogó-forrás található benne.

 

Rákos-völgy (Nyugat-Me­csek): a Jakab-hegytől északkeleti irány­ba húzódó völgy, amely a Szuadó-völgybe torkollik. A völgyet a P sáv és a  Z sáv jelzés keresztezi.

 

Rauch János (1865-1934) városi főmérnök, a Mecsek Egye­sület alelnöke volt. Ő tervezte, és róla nevezték el az 1910-ben épült tubesi János-kilátót.

 

Réka-kunyhó (Kelet-Mecsek): a Réka-völgy kezdetén, az Etelka-forrás mellett épült vadászház, mely napjainkban a Mecsekerdő Zrt. kulcsosházaként üzemel.

 

Réka-vár (Rák-vár) (Kelet-Mecsek): a Stein-malomtól délnyugatra, az Óbányai-völgy és a Réka-völgy el­ága­zásában lévő kúpon található vár­ma­rad­ványok. 1963-ban Papp László régész feltáró ásatásokat végzett a területen. Megállapította, hogy a 205 x 35 m-es udvart széles kőfal vette körül. Egy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. Nem zárta ki a Szent István kori keletkezés lehetőségét. A hagyo­mány szerint itt szü­letett Skóciai Szent Mar­git, Szent István kirá­ly unokája, aki III. Malcolm, skót király felesége lett. Tiszteletére egy emlékkövet állítottak a torony alapjára, amelyet évenként a Skóciai Szent Margit Emléktúrán megkoszorúznak. A Z sáv jelzés halad el a romoknál.

 

Réka-völgy (Keleti-Mecsek): a Zengőtől északra induló, délnyugat-északkelet irányú völgy, mely az Óbányai-völgybe torkollik. A völgyben foly­dogáló Öreg-(Halász)-patak, a Stein-ma­lom­nál egyesül az óbányai patakkal. A viszonylag széles talpú völgyben sokszor át kell kelni rajta. Az Etelka-forrásnál a nagy fenyőfák alatt padokat és egy vadászházat találunk. A P+ jelzés vezet végig benne.

 

Remete-barlang (Nyugat-Mecsek): a Jakab-hegyen, a Zsongor-kő közelében található sziklaüreg. Érdekes morfológiai képződmény, mert homokkőben igen ritkán keletkeznek barlangok. Nagysága csupán néhány négyzetméter volt. Részben emberi eredetű, Kárpáti Gábor régész szerint valószínűleg a vadászó ősember leshelye lehetett. 2006-ben beomlott.

 

Remete-rét (Közép-Mecsek, 417 m): erdei tisztás, hágó, a pécs-abaligeti országút vezet át rajta, kedvenc kirándulóhely. Török Antal pálos szerze­tesről kapta a nevét, aki a 18. században a kö­zeli Szentkúton élt, és gyakran járt ide el­mél­kedni. Vala­mikor a réten teknő­­vájó cigányok a földbe ásott kunyhóik előtt végez­ték munkájukat. Szép formájú esőbeálló, padok, asztalok, tűzrakóhely található itt. A hely több turistaútvonal találkozási pontja.

 

 

Reuter Camillo (1920-1987) erdőmérnök, természetvédő, helytörténész, egyetemi tanár, a Mecsek Egyesület alelnöke volt. Elévülhetetlen érdemei vannak a Dél-Dunántúl természetvédelmi értékeinek megmentésében. Több mint 150 cikke, tanulmánya jelent meg.

 

Rikájó (Kelet-Mecsek): a Vár-völgyben, a Mária-kút közelében lévő terület, amelyen a néphagyomány szerint boszorkányok táncolnak és rikoltoznak. A P sáv jelzés vezet erre.

 

Roboz-pihenő (Közép-Mecsek): a Mandulás és az Állatkert között vezető sétaút mellet található, kőből épített pihenő. 1934-ben a Rotary Club felajánlásából építették, Roboz Imréről, a Mecsek lelkes barátjáról nevezték el.

 

Rockenbauer Pál (1933-1987) televíziós rendező. Legismertebb mun­kái az Or­­szágos Kéktúrát be­mu­ta­tó Másfél millió lé­pés Ma­gyarországon és a Dél-Dunántúlról szóló Még egymil­lió lépés Magyar­országon c. filmsorozat. Ezekben feltárja hazánk és a gyalogtúrázás szépségeit. Rockenbauer Pált halála után - végakaratának meg­fe­le­lően - a zen­gő­vár­konyi sze­líd­gesz­te­nyés­ben temették el, ahol sírja a természetjárók za­rán­dokhelye lett. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség minden év novemberében emléktúrát vezet a sírhoz. Nevét túra­mozgalom őrzi.

 

Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra: az Írott-kőtől Szekszárdig tartó, a Dél-Dunántúlon végig­ve­zető, 565 km hosszú, kék sáv­val jelzett túraútvonal. Me­­­cseki szakasza Abaliget vasút­­­­állomástól Apátvarasd­telepig tart.

 

Rotary-emlékkő (Közép-Mecsek): a Rotary körsétány déli fordulójában található em­lék­kő, 1998-ban állították. Az emlékkő az 1928-as klub alapítóinak nevét, valamint egy, a Rotary-ra jellemző feliratot tartalmaz: „MEGÉRTÉS ÉS JÓSZÁNDÉK”.

 

Rotary-emlékkő 2. (Közép-Mecsek): a Pécsi Rotary Club által az újraalapítás 20. évfordulójára, 2011-ben állított emlékkő, a Rotary út és a Misin – Tubes között vezető S sáv jelzésű turistaút déli kereszteződésében.

 

Rotary út (Rotary kör­sétány, Mecseki körsétány) (Közép-Mecsek): a két Tubes-csúcsot kb. 500 m ma­gas­ság­ban megkerülő, állandó szintet tartó sétaút, körtúra útvonal. A Rotary Clubot 1905-ben üzletemberek alapították Amerikában, hamarosan nemzetközi szervezetté vált. Elvük a tisztességes, becsületes üzlet és segítség a rászorulókon. A pécsi Rotary Club 1928-ban alakult, a mai tagok ennek 70. évfordulóján emlékkövet állítottak az alapítók tiszteletére. A mecseki Rotary körsétányt 1930-ban építették. Az út északi oldalán bükkös, a déli oldalán karsztbokor erdő, keleti és nyugati oldalán pedig tölgyesek találhatók. A Mecseki Erdészeti Zrt. faismertető táblákat helyezett ki az út mellé. Nyugati részén ta­lál­ható a Gyarmathy-kereszt és a Rotary-emlékkő. A S „körút” turistajelzés vezet körbe ezen az útvonalon.

 

Rózsa-völgy (Közép-Me­csek): Mecsekszentkúttól nyu­­­gatra húzódó völgy, olda­lá­ban ka­nya­rog a pécs–aba­­li­­geti műút. A P sáv jelzés vezet benne.

 

Sáfrányréti-vadászház (Kelet-Mecsek): Magyaregregy és Szalatnak között található vadászház a Sáfrány-réten, Szalatnaktól délre. Jelzett út nem vezet a házhoz. 1934-ben épült téglából, vakolatlan, de rendkívül esztétikus kivitelben, erdészeti szolgálati lakásnak és vadászháznak használták. Ma magántulajdonban van.

 

Sári-pihenő (Közép-Me­csek): a Miléva úton, a Hotel Ki­kelettől délkeletre található pihenő, melyet 1928-ban építtetett Ha­­­merli József, felesége emlékére.

 

Sárkány kulcsosház (Nyu­gat-Mecsek): Orfűn, a Sárkány-szakadék bejára­tá­nak közelében található egykori kulcsosház, mely az 1980-as években a mecseki vándortábor egyik szálláshelye volt. A vándortábori útvonal megszűnése után az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány működtette néhány évig kulcsosházként.

 

Sárkány-szakadék (Nyugat-Mecsek): Orfű falu déli végén, a Szuadó-völgy mély, sziklás, szakadékos torkolata. A Jakab-hegyről és a Vörös-hegyről lezúduló vizek mély árkot szakítottak ki a talajból. Mintha sárkányok hányták volna össze, a kb. 500 méter hosszú völgyben félelmetes, mohos sziklagörgetegeket, sziklafülkéket és meredek szegélysziklákat láthatunk. Általában száraz a medre. A szakadék természetvédelmi terület, turistaút nem vezet végig rajta, csak a Sárkány-forrásig ve­­zet benne a Z● jelzés.

 

Sasfészek (Nyugat-Mecsek): a Jakab-hegy déli oldalában ta­lálható függőleges homokkő sziklafal, ami régen kőbánya volt. A Jakab-hegyi homokkőből ablak és ajtókereteket, sírköveket, útszéli kereszteket, sőt malomköveket is készítettek a hegy déli lábánál meghúzódó falvak lakói, a "kővágók". 1949 novemberében egy repülőgép szerencsétlenül járt itt a közelben: innen nyugatra, 500 méterre az ottani kőbánya oldalába ütközött. A Budapestről Pécsre tartó járat nem tudott leszállni a nagy, több rétegű köd miatt. Visszafordult, de a sziklafalnak ütközött és kigyulladt. A személyzet 5 tagja és egy utas meghalt, csak egy ember maradt életben. A K▲jelzésen kapaszkodhatunk fel ide.

 

Sás-völgy (Nyugat-Mecsek): Hetvehelytől keletre húzódó hosszú völgy. Széles kocsiút vezet benne, melyen a P■ jelzés halad. A völgyben Hetvehelytől kb. 2 km-re található az „Erdő Háza”, a Mecsekerdő Zrt. erdei iskolája. A Sás-völgyben egykor egy Erszék nevű Árpád-kori település volt, ahol a 14. sz. elején Szent Mártonnak szentelt templom állt. A török­dúlás idején pusztult el, romjait a kövesút építésekor Reuter Camillo azonosította.

 

Schóber-malom (Kelet-Mecsek): Püspökszentlászlótól délnyugatra, a patak mellett állt egykori vízimalom, ma már romjai sem látszanak. A Mecsek turistatérkép jelzi a helyét.

 

Sikonda (Közép-Mecsek, 197 m): fürdő- és üdülőhely Kom­lótól 4 km-re. Észak-déli irányú szép völgyben fekszik, amelyet két oldalról dombra felfutó erdő szegélyez. 1928-ban szénbányászati próbafúrás során váratlanul meleg víz tört fel. Gyógyhatású: alkalikus litium és szénsav tartalmú, mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas. Szanatóriumot, éttermet, horgásztavakat, üdülőket, gyermek és ifjúsági táborokat és hétvégi házakat találunk itt. 2004-ben wellness-fürdőt alakítottak ki. A Sikondai-erdőben fakad a jó vizű Laura-forrás. A P sáv és a Z sáv jelzés vezet erre.

 

Sín-gödör (Kelet-Mecsek): az Egregyi-völgyből, Zobákpuszta és Magyar­egregy között kb. félúton, a Barna-kővel szemben keleti irányba beágazó völgy. A középkorban Fonyászó nevű falu volt a torkolatánál (ez a név két régi magyar szóból áll: fene=vad, aszó=völgy.). A meredek oldalú völgyben kanyargó patak látványa csodálatos, de a benne vezető P● jelzésű út nehezen járható. Felső vé­gén találjuk a Szederindás-kutat.

 

Síugró sánc (Közép-Me­csek): a síelés elősegítése ér­de­ké­ben 1935-ben kiszéle­sí­tet­ték a Misina tetőről a Kis-rétre vezető erdei vágást (léniát). Később síugró sáncot is építettek ide fából, melyből ma már csak a tartópillérek betonmaradványai láthatók, a S+ jelzésű turistaúton.

 

Skóciai Szent Margit-emlékkereszt (Kelet-Mecsek): az Óbányai-völgyben, a Réka-várhoz felvezető turistaút elágazásánál 1996-ban állított kereszt.

 

Skóciai Szent Margit emlékút (Kelet-Mecsek): Mecseknádasdtól a Réka-vár érintésével Pécsváradig vezető, külön jelzéssel ellátott túraútvonal. Skóciai Szent Margit (1045?-1093) a Réka-várban született, Szent István Ágnes nevű lánya és az Angliából menekült Edward herceg házasságából. A család 1059-ben Angliába költözött, majd Skóciába. Itt Margitot feleségül vette III. Malcolm király. Margit sokat tett a skót állam kialakulásáért és a katolikus vallás elterjesztéséért. Mintaképe volt a tökéletes anyának (8 gyermeke született), a hűséges feleségnek, népének jótevője, a szegények segítője volt. Kultúrát vitt a királyi udvarba, kórházakat, menedékhelyeket építtetett. 1251-ben szentté avatták. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub minden évben emléktúrát szervez a Réka-várhoz.

 

Somlyó (Kelet-Mecsek, 572 m): a Dobogótól északra talál­ható vulkanikus magaslat. A tetején a mai napig látható egy vulkáni kráter (kürtő) maradványa, melynek bemélyedése körül szétszórtan sziklák helyezkednek el.

 

Somos (Kelet-Mecsek, 510 m): a magyaregregyi Vár-völgytől északra található magaslat. A hegy keleti felén szétszórtan mészkődarabok hevernek, melyek a hegy vulkáni tevékenysége során szóródtak szanaszét. A hegycsúcs közvetlen közelében, illetve annak északi oldalán hatalmas töredezett sziklákat találunk.

 

Sós-hegy (Közép-Mecsek, 486 m): Lapis mellett ta­lál­ható magaslat, rajta kilátóval. A Z+ jelzésről leágazó Z▲ jelzés vezet ide.

 

Sós-hegyi kilátó (Közép-Mecsek): Buzás Endre tervei alapján 1988-ban épült, római őrtoronyra emlékeztető kő­ki­látó a Lapis közelében lévő Sós-hegyen. Szép kilátás nyílik innen Pécs nyugati részére és a Jakab-hegyre.

 

Stein-malom (Kelet-Me­csek): az Óbányai-völgy és a Halász-patak völgyének ta­lál­ko­zásánál lévő volt vízi­malom, felette a hegyormon találhatók a Réka-vár romjai. Mellette látható a Skóciai Szent Margit emlékkereszt. A K sáv, P+, Z sáv jelzés halad erre.

 

Stiglicfogdosó (Közép-Mecsek): Lapistól északra, a Mecsek-háti műút ka­nyar­jától észak-nyugatra eső terület. Az elnevezés onnan ered, hogy régebben sok bogyót termő bokor nőtt itt és elszaporodtak a stiglicek, azaz tengelicek, amelyeket lépesmézzel bekent ágakkal fogtak el a madarászok, és eladták a bányászoknak, akik kedvelték a kalickákban tartott madarakat. A Z sáv jelzés vezet mellette a Darázs-kút felé.

 

Strasser József (1879–1945): a Mecsek Egyesület tagja, aki a Donátusi kápolna közelében lévő villaszerű „szőlőházát” menedékházul ajánlotta fel a turistáknak, akik túráik során ott frissítő italokat és szerény ellátást is kaphattak.

 

Sugói-rét (Közép-Mecsek): Mánfától keletre, a Nagy-forrás-völgy és a Rákos-völgy találkozásánál elterülő tisztás, ahol kis vadászház és padok vannak. A Z sáv jelzésű út halad itt el, illetve a Z■ jelzés vezet innen Mánfára.

 

Szabó Pál Zoltán (1901-1965): geográfus, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, egyetemi magántanár, a Mecsek Egyesület fő­tit­kára volt. Fő kutatási területe a morfológia, hidrológia és a karsztkutatás. Számos munkája közül jelentős a Mecsek hegy­ség formációinak isme­rete című tudományos értekezés.

 

Szakadás (Közép-Mecsek): az Orfűt Lórival összekötő, Z sáv jelzésű turistaút mellett ta­lál­ható terület. A monda szerint az alatta lévő bar­lan­gok beszakadásával alakult ki.

 

Szamár-hegy (Kelet-Mecsek, 564 m): Szászvártől délre 5 km-re lévő vulkanikus eredetű hegy, két egymástól távolabbi magaslatból áll. A hegyet alkotó kőzet a fonolit (hangkő vagy csengőkő), melynek ismert előfordulása a Mecsekben a Köves-tető környéke. A hegy nyugati kúpján magassági pont áll.

 

Szaniszló-pihenő (Közép-Mecsek): a Dömörkaput az állat­kerttel összekötő sétaút mentén dr. Mócs Szaniszló ciszterci szerzetes, tanár, a Mecsek Egyesület választ­má­nyi tagja emlékére 1905-ben építtetett pihenő.

 

Szaniszló út (Közép-Mecsek): 1904-ben készült, a Szaniszló-pihenőtől a Tettyére vezető 1500 m hosszú sétaút, mely­nek végén 122 lépcsőn kell lefelé halad­nunk.

 

Szánkópálya (Közép-Me­csek): 1933-ban épült, a Mi­siná­tól a Dömörkapuig 1300 m hosszan vezető lesiklópálya (ma a S sáv, lejjebb a Z+ jelzésű turistaút vezet rajta).

 

Száraz-kút (Nyugat-Me­csek): a pécs–aba­li­geti műút mellett, a Lóriba ve­zető er­dé­szeti aszfaltút el­ága­zá­sá­val szemben ta­­lál­ható tisztás neve, mely egy valamikor itt volt kút em­lé­két őrzi. A pécs–orfűi kerékpárút vezet át rajta. Egykor erdé­szeti cé­dulaház is állt ezen a helyen. 2010-ben, a kerékpárút meg­építé­sekor – a kút építményét is helyre­állítva – erdei pihenőhelyet alakítottak itt ki.

 

Száraz-kúti pihenő (Nyugat-Me­csek): lásd Száraz-kút.

 

Szászvár (Kelet-Mecsek, 165 m): a Hegyhát határán, a Völgység-patak melletti település, amelyen áthalad a hosszúhetény-bonyhádi országút. Első írásos említése 1332-ből való, a pécsi püspök birtoka volt. A 15. században már mezőváros, több iparossal és vásárnappal. A török elfoglalása után nahije, igazgatási központ. Főtere közelében találhatók a középkori vár maradványai. A vár első ismert írásos említése 1439-ből származik. A várkastély régészeti feltárása az 1980-as években kezdődött, és a műemlék-együttes helyreállítása 2016-ra fejeződött be. A szénbányászat első nyomai 1811-ből valók, de a ter­melés 1946 után lendült fel jelentősen. 1995-ben a bányát bezárták, emlékeit a Bányá­szati Múzeum őrzi. Késő barokk stílusú plébániatemplomát 1772–79 között épí­tették, kapuzatán középkori részletek láthatók. A templom he­­lyén állt a Mázáról a 15. sz.-ban áttele­pült koromszói bencés apát­­ság temploma és kolostora. Nem állt fenn hosszú ideig, de a szászvári apáti címet még sokáig adományozták. Szászvár híres szülötte Kiss György (1852–1919) szob­rász­művész. Háza (ma vendéglő) a falu nyugati részén, a pécsi országút melletti kis parkban áll, az emeleti te­remben jelentős szobrainak képei tekinthetők meg. A nagyközség lakóinak száma: 2328 fő (2014). A település autóbuszmegállójából indul ki a P+ jelzés a Vörösfenyő kulcsosházhoz.

 

Szászvári kulcsosház (Kelet-Mecsek): Szászvár-bányatelepen, egy volt bányaépületben berendezett egykori kulcsosház, a Szászvári SE üzemeltette. Ma már nem működik.

 

Szászvári-vadászház (Kelet-Mecsek): Szászvártól délre, a P+ jelzésen az út mellett található épület. Régen melegedő- és mérlegház volt, 1996-ban magántulajdonba került.

 

Szentegyház (Nyugat-Mecsek): Bánostól keletre található hely elnevezése. A török hódoltság előtt egy kis falu állt itt templommal.  Sok csontot, követ forgatott ki az eke, és előkerült a templom szenteltvíztartója is.

 

Szentimre (népiesen Szentimrő) Szék (ma Magyarszék) és Mánfa között két elpusztult település létezett Szentimre (népiesen Szentimrő) és Monaj. Mindkettőnek jelentős szerepe volt az Árpádok korában. Szentimrő forrása a pásztortársadalom idején áldozó helye lehetett a környéknek. A keresztény korban templom is épült ide. Mágikus hiedelmek fűződtek ehhez a helyhez. A középkorban és még a 20. század elején is ide járt a nép esőért könyörögni. 1845-ben Haas Mihály említi, hogy ezen a helyen gyógyulást remélnek az ide zarándokló "hideglelősök". Mánfáról és Budafáról még az 1920-as években is ide hozták a nyomorultakat. A közeli keresztnél gyógyulásukért imádkoztak, és ruházatuk egy-egy darabját (pl. inget) a közeli tölgyfák ágaira aggatták a gyógyulás reményében, illetve a hála jeléül. (Forrás: az 1971-ben megjelent Városunk Komló című könyv.)

 

Szentkút (Mecsekszentkút) (Közép-Mecsek): Pécs városhoz tartozó tele­pü­lés a pécs–abaligeti műút mellett, északi végén található a Szentkút-forrás. Már a török idők előtt is búcsújáró hely volt, állítólag a pécsi török basa szembaja is elmúlt a forrás vízétől. 1718-tól Radanay pécsi püspök a pálosokra bízta a zarándokhely gondozását, akik feljegyzéseket készítettek a gyógyulásokról, és az ide érkező emberekről. Kápolna és kis rendház is épült, aminek ma már romjai sem láthatók. Az 1930-as évek végén a kút fölé harangtornyot emeltek, és a falmélyedésbe festett szobrokat és gyertyatartókat tettek. A település a 19. század végén alakult ki. Sok hétvégi házzal és kerttel bővült. A P sáv jelzés vezet el északi végén, a harangtorony mellett.

 

Szentkúti erdészház (Nyugat-Mecsek): a pécsi szentkúti autóbuszfordulótól délnyugatra, a pécs-orfűi műút kanyarjából megközelíthető volt erdészház, ma Mecsek Gyöngye Apartmanház. A Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye.

 

Szép Ilonka-kilátó (Kelet-Mecsek): a Dóri út mellett álló, fából készült kis kilátó. 2001-ben épült.

 

Szigriszt-kereszt (Közép-Mecsek): a Bánffay Simon út felső végén, a Misina csúcs déli oldalán, a S▲ jelzés mellett található kőkereszt, melyet 1904-ben állított Szig­riszt tisztviselő, a Mecsek Egye­sü­let tagja. Mellette pihenő­pa­dokat találunk.

 

Szószék (Kelet-Mecsek, 586 m): a Dobogó délkeleti szegélyén található sziklatömb. Az „ördög prédikálószékének” is szokták nevezni, mert a monda szerint régen egy nagy bika üvöltött ezen a helyen, és hangja a közeli völgyekig is elhallatszott. A sziklafalban, egy beépített márványtáblán a Szószék felirat olvasható.

 

Szörnye-völgy (Nyugat-Mecsek): Magyarürögtől észak­­­nyugatra, a Farkas-for­­rás­­tól a Jakab-hegy felé induló völgy. Az Apacsok-kútja található benne, jelzett turistaútja nincs.

 

Szuadó-nyereg (Patacsi-mező) (Nyugat-Mecsek): lásd Patacsi-mező.

 

Szuadó-völgy (Nyugat-Mecsek): a Szuadó-nyeregtől Orfű felé húzódó szép völgy, neve az aszó (völgy) + ódó (oldal) szóösszetételből alakulhatott ki. Sok foglalt forrás és több barlang található benne. A K+ jelzés vezet végig a völgyön.

 

Szunyola (Nyugat-Mecsek): a Patacsi-mezőtől keletre fek­vő terület elnevezése.

 

Szürke-rét (Kelet-Mecsek): a Hidasi-völgy szép tisztása Pusztabányától északra. Nevét egyesek szerint onnan kapta, hogy ezt a területet korán ellepi a dér és a fagy. A másik változat szerint itt faszénégető boksák működtek, és ezért a rét és az erdő talaja ma is szürke színű. A K sáv jelzés vezet erre.

 

Tájfutó-emlékkő (Közép-Mecsek): a Fehér-kúti kulcsosház előtt elhelyezett emlékkő, melyet 2010-ben  a Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkör (POEÜ) tagjai állítottak fel abból az alkalomból, hogy 50 éve – a tájékozódási túraversenyzésből „kinőve” – kezdődött el Baranya megyében a tájfutás.

 

Takanyó (Kelet-Mecsek): Zobákpusztától északra, a Hármas-hegy északi lábánál fekvő völgy, itt találjuk a Takanyó-forrást. A völgyben vezet a S+ jelzés.

 

Tekeres (Nyugat-Mecsek, 180 m): Orfű községhez tartozó kis falu a Pécsi-tó és a Herman Ottó-tó között. Nevét a mellette folyó patakról nyerte, amely kanyargós, tekergős volt. A pécsi káptalan ősi birtoka volt, de elnéptelenedett és német ajkú lakók telepítették újra. Az egy utcás falucskában számos német paraszt-polgár házat láthatunk. A S+ jelzés vezet végig a falun.

 

Templom-hegy (Kelet-Mecsek, 471 m): Mecseknádasdtól nyugatra emelkedő magaslat, másik elnevezése: Szent Imre-hegy.

 

Templom-hegyi kunyhó (Kelet-Mecsek): Mecseknádasd határában, a Templom-hegy délnyugati oldalában, az erdészeti út mellett található vadászház. Jelzett út nem vezet hozzá.  

 

Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE): 1910-ben Bu­dapesten megalakult orszá­­gos munkás ter­mé­szetjáró egyesület. Pécsi cso­portját 1911. már­­­cius 19-én alakí­­tot­­ták meg. Ennek első elnöke Reiger János, alelnöke Scheid József volt. 1914-ben belép­tek a Magyar Turista Szö­­vetségbe.  Évenként több túrát szerveztek, 1928-ban adományokból felépítették az Istenkúti (Csurgó-dűlői) menedékházat. A Bel­ügy­mi­­nisz­térium 1944-ben a TTE-t felosz­latta, de egy évvel később, 1945. március 10-én az egyesület újjáalakult. El­nöke Gárdosi József, alelnöke Tolnai József lett. 1948-ban megkezdték a Fehér-kúti menedékház építését. Az egyesület az 1950. november 5-én szűnt meg végleg, beolvadva a Pécsi Magasépítési Nemzeti Vállalat sportegyesületébe.

 

Tettye (Közép-Mecsek, 233 m): Pécs felett elterülő kis fennsík. Központi része egy régi kőbánya udvara, az innen kitermelt kőanyagból a római kortól kezdve építkeztek a város lakói. Kedvelt sétahely, gondozott park, játszótér. Szath­máry György pécsi püspök 1505-1521 között reneszánsz stílusban épült nyaralójának romjai láthatók itt. Az épület téglalap alaprajzú, zárt udvarú, emeletes volt. A török időkben der­vis­kolostorként (tekke) használták, valószínűleg innen ered a hely elnevezése. A tér nyugati felén, a védett Pintér-kertben található a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság épülete, mellette a Tettye-forrás, bővízű karsztforrás, mely nagy szerepet játszott Pécs város életében. A 15. századtól Pécs ipari városrésze a patakja mellé települt, 23 malom és kalló működött, vizét tímárok, vargák, pokrócosok használták. 1892 óta a város ivóvíz hálózatába van kötve. A tér keleti végén indul S sáv jelzés a Dömörkapu felé.

 

Tettyei kőkereszt (Havi-hegyi kereszt) (Közép-Mecsek): a Tettye felett a Havi-hegyen álló kőkereszt. A ma látható kereszt helyén egy barokk kőkereszt áll, melyet Horváth János készített és 1745-ben állították fel. Ezt a keresztet 1964-ben részeg fiatalok ledöntötték. Helyére 1969-ben állították fel a ma is látható keresztet, Rétfalvi Sándor pécsi szob­rász­művész „Feszület” című alkotását. A nép ajkán élő legenda szerint – melynek semmilyen történelmi alapja nincs – egy fiatal pap, akinek meg­tet­szett egy leány, szerelmi bánatában itt ug­rott le a meredek szikláról.

 

Tettyei mésztufa-barlang (Közép-Mecsek): a Tettye-forrás vize által kialakított ritka, egyedülálló geológiai képződmény, amely részben a természet, részben az ember munkája nyomán nyerte el mai formáját. Egykor ezek a földalatti üregek lakóhelyként szolgáltak. Az 1900-as évek elején népszerű volt az akkor "pokol kapujaként" emlegetett Tettye-barlang, belsejében egy félelmetes sárkánnyal. Ez a misztikus, földalatti üregrendszer 2008-tól interaktív kiállítással várja a látogatókat a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésében. Vezetéssel látogatható.

 

Tolnai József: a II. vi­lág­há­bo­rút követően Pécs város szo­ciál­demokrata pol­gár­mestere. 1942-ben a TTE Pé­csi Csoportjának az elnöke volt.

 

Tóth György emlékmű (Nyugat-Mecsek): Tóth György mentőrepülős pilóta emlékére emelt emlékmű Orfű-Tekeresen, a Pécsi-tó gátjától északra. Tóth György (1925-1971) 1971. augusztus 12-én zuhant le gépével betegszállítás közben Tatabányától nem messze és életét vesztette. 1972-ben a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság repteret kívánt létrehozni a Pécsi-tó melletti füves területen. Az akkori igazgató, Kiss György úgy döntött, hogy a repülőtér apropójából emlékparkot kíván létrehozni az egykori mentőpilótának. Ily módon szerette volna kifejezni háláját Tóth Györgynek az 1970-es nagy dunai árvíz idején végzett mentési munkálataiért. Az emlékpark helyszínéül a leendő reptér északi csücskénél található Tekeres falu határát szemelték ki. 1973 augusztus 26-án avatták fel a róla elnevezett Emlékparkot, amelyben egy emléktábla mellett egy Super Aero kisrepülőgépet is elhelyeztek, amilyennel Tóth György is sokat repült. Az emlékparkot 1994-ig lehetett látogatni. Ekkora már a kiállított repülőt a vandálok és a „szuvenírvadászok” teljesen tönkretették, ezért az önkormányzat elbontatta. A parkból előbb focipálya, majd játszótér lett. 2007-ben támogatók segítségével épült a ma látható emlékmű, Nagy Gábor alkotása.

 

Tölgyes út (Közép-Mecsek): a Kis-réttől a Tripammer-fáig, nagyjából egy szintben vezető turistaút (melynek a Kis-rét és Kanta-vár közötti szakasza – az erdőművelés miatt – 2002-től új nyomvonalon, a piros sáv jelzéssel együtt vezet). Nevét az útvonala mentén fekvő tölgyerdőkről kapta. Az úton a Z+ jelzés vezet. 

 

Török mészégető (Kelet-Mecsek): az Óbánya feletti gerincen a P sáv jelzés mentén található volt mészkemence, korát a török korból eredeztetik.

 

Tripammer-fa (Közép-Mecsek): Tripammer Károlyról elnevezett kocsányos tölgy a Kozári vadászház közelében levő erdei pihenőhelyen. Tripammer Károly (1872-1926)  erdőmérnök, Pécs első erdőmestere, városi erdőtiszt volt. Nevéhez fűződik a mecseki erdőgazdaság kezdeti, talán legnehezebb időszaka. Ő valósította meg a mecseki irtások helyén az első előnevelő csemetekerteket. Sokat tett a Mecsek erdészeti fejlesztéséért, és turistaútjainak kiépítéséért. Az Országos Erdészeti Egyesület tagja volt. Ő tervezte 1903-ban a mecseknádasdi községi malmot is. Róla nevezték el a Kozári vadászház közelé­ben lévő erdei pihenő- és tábor­­­helyet, melynek közepén bekerítve, emléktáblával meg­je­­­löl­­­ve egy hatalmas, róla elne­vezett és bekerített öreg kocsányos tölgy áll (Tripammer-fa). Az eredeti öreg kocsányos tölgy az 1970-es évek elején egy viharban derékba tört, és elpusztult. Az emlék tovább örökítésére az erdészet egy, a régi közelében álló kocsányos tölgyet jelölt ki és fakerítéssel vette körbe. 2011-ben a megújított kerítés elé Baumann József emlékoszlopot készített.

 

Tripammer Károly: lásd Tripammer-fa.

 

Tubes (Közép-Mecsek, 612 m): a Közép-Mecsek legma­ga­sabb csúcsa. Neve vélhetően a magyar tuba (vadgalamb) szóból származik. A Mecsek Egyesület 1910-ben terméskőből kilátótornyot épített a csúcsra, amelyet János-kilátónak neveztek el, Rauch Jánosról. A kilátót 1981-ben, a katonai adótorony építésekor lerombolták. 1991-ben Kovács Szabó János kezdeményezésére egy alapítvány jött létre egy új kilátó építéséért. Az új János-kilátó avatása 2001. szeptember 15-én volt. A csúcsra tervezték felépíteni 2005 után az eredetileg a Zengőre tervezett katonai lokátort, de az erős civil tiltakozás miatt az építés itt is meghiúsult.

 

Üvegesek Útja: a kelet-mecseki üveggyártás történetét és helyszíneit bemutató tematikus túraútvonal, melyet a Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány hozott létre 2012-ben. Az egyedi jelzéssel ellátott útvonal a hosszúhetényi üvegkiállítástól indul, a Zengő alján, a Réka-völgyi hutahelyen, Óbányán, Kisújbányán és Pusztabányán áthaladva, 23 km megtétele után ér vissza a kiindulási helyre. Az úton 16 tájékoztató tábla mutatja be az üveg történetét, alapanyagait, az üvegkészítés eszközeit, a lakosság életmódját, a Kelet-Mecsek XVIII. századi hutáit.

 

 Vadásztacskó sírja (Nyugat-Mecsek): a Gubacsos-kulcsosháztól nem messze nyugatra, közel a sárga sáv jelzésű turistaúthoz, jobbra egy nagy töbör túlsó végénél található, színes kerámialapokkal borított kis erdei sír. Előtte egy alumínium táblán a következő szöveg olvasható: "Itt alussza örök álmát az a vadász tacskó, aki gazdáinak sok örömet, vadászélményt szerzett

"Hű kis kutyaszíve 1976. III. 8-án dobbant utoljára. Élt hat évet."

 

Vágotpuszta (Közép-Me­­csek, 403 m): 10 házból álló kis hegyi település Orfűtől északkeletre. 1790 körül egy csárda létesült itt, a közlekedési út mellett. Rövidesen néhány magyar és német család is letelepedett. Mára lakói elköltöztek, néhány házat megvettek és gondoznak. Közepén jó vizű, 60 m mély kút és egy harangláb található. Az 1956-os forradalom leverése után a Mecseki Láthatatlanok nevű fegyveres felkelő csoport itt alakította ki főhadiszállását, emléküket egy kopjafa és emléktábla őrzi. A S sáv, Z sáv és Z● jelzés vezet át a településen.

 

Vágotpusztai kulcsosház (Közép-Mecsek): az 1970-es években Vágotpusztán működött kulcsosház. Kiss Lajos pécsi természetjáró, a „kulcsosházak atyja” – akinek a nevéhez számos kulcsosház kialakítása fűződött – saját házában üzemeltette.

 

Vágyom-völgy (Kelet-Mecsek): Magyaregregytől nyugatra található vadregényes, szurdokerdővel borított völgy. Érdekes a völgy kőzetrétegeinek váltakozása, így felszínen van a homokkő, márga, mészkő és különböző agyagpalák is. A völgy keleti végén áll a Leány-kő nevű szikla. Jelzett út nem vezet a völgyben.

 

Vándor kulcsosház (Tettyei kulcsosház) (Közép-Me­csek): a volt tettyei kőbá­nya fölötti, az egykori Zsivánovics-villából kialakított, volt kul­csos­­ház. A PTTE Vándorsport Szakosztály vezetőjéről – akinek nevéhez a kulcsosház kialakítása fűződik, és az építkezést vezette – Vámos Mihály turistaháznak is nevezték.

 

Váralja (Kelet-Mecsek, 164 m): a Kelet-Mecsek észak­ke­­le­­ti részén, a Völgységi-patak partján lévő, Tolna megyéhez tartozó te­lepülés. A falu első említése 1402-ből való, besenyők lakták. A török hódoltság után sárközi református magyarok és németek költöztek be. Népművészetük, népviseletük a sárközihez hasonló, de mégis egyedi. A településen 1793-ban indult meg a kőszén­bányászat, és 1961-ig tartott, sok embernek adva munkát. Látnivalók: református templom, Népművészeti Ház, Bányamúzeum. Határában parkerdő és horgásztavak találhatók. A faluból indul a Farkas-árok felé a K+ jelzésű turistaútvonal. A falu lakóinak száma: 862 (2014).

 

Váraljai-vár (Kelet-Mecsek, 233 m): a Váralja határában magasodó Várfő-hegyen állt egy kis vár. A falubeliek török vár­nak tartják, azt mesélik, hogy a törökök sapkákban hordták a domb­hoz a földet, és egy titkos alagutat emle­getnek, ahol a török basa elrejtette a kincseit és a ma­gyar feleségéről készített arany szobrot. Miklós Zsuzsa régész 1994–95-ben feltáró ásatást vég­zett, és a következőket állapította meg: a Várfő csú­csá­nak területe kb. 30 x 15 m-es, ovális alakú. A déli oldalról köze­lít­hető meg, va­­ló­­­­szí­­nűleg itt volt a feljáró. A domb közepén állt a kő­ala­po­­zá­sú, téglafalú lakó­torony. Körü­lötte sütőkemence, tároló gödrök és cisz­terna marad­vá­nyait találták. A domb peremén fal, lej­­jebb árok és sánc védte a várat. Az ásatás során fazék- és csésze­tö­re­­­dé­ke­ket és vas használati tárgyakat ta­lál­­tak. A leletekből kö­vetkezik, hogy a vár a 13. sz.-­­ban épült, és még ab­ban a században el is pusz­­­tult. Okleveles említés nincs róla, tu­­laj­­­­do­­­­no­­sát nem ismerjük. Ezek a kisméretű várak egy-egy földesúr csa­­­­lád­­­­­já­nak és vagyonának védelmére épültek, akik béké­­­sebb időkben önként elhagyták meg­erősített ottho­­nukat, mindent el­­szállítottak, hogy ké­nyelmesebb lakóhelyre köl­­­­­­töz­­zenek. Érdemes megtekinteni, a faluból a ZL jezés vezet fel.

 

Váraljai vadászház (Kelet-Mecsek): a Farkas-árokban a, Váraljai Parkerdőtől nem messze található kis ház a K+ jelzésen. Valamikor erdészeti istálló volt, az 1970-es évektől működik vadászházként. A Mecsekerdő Zrt. kezelésében van.

 

Vár-völgy (Kelet-Mecsek): a pécs-szászvár-bonyhádi országúttól keletre, Magyaregregytől délre, a 16. kilométerkőnél leágazó, délkelet felé a Dögkút-tetőig vezető völgy. Az erdészeti aszfaltút mellett geológiai tanösvény tábláival ismerkedhetünk meg. A P sáv jelzés több forrást érintve vezet végig a völgyön: Textiles-forrás, Gergely-Éva-forrás, Iharos-kút, Mária-kút. A völgyfőnél, egy szép tisztáson található a Pásztor-forrás, a Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye.

 

Vár-völgyi kulcsosház (Kadarka kulcsosház) (Kelet-Mecsek): a Vár-völgyben, a Máré-vár alatti parkoló melletti tisztáson álló kulcsosház, kezelője az Ifjusági Unió Szekszárd egyesület.

 

Városi Parkerdő (Közép-Mecsek): lásd Pécsi Parkerdő

 

Vásáros-út (Nyugat-Mecsek): a Mecseken keresztülvágó, a korábbi évszázadokban jelentős forgalmat lebonyolító szekérút. A Nyugat-Mecsek északi oldalán fekvő falvak kézművesei, földművesei ezen hordták áruikat a pécsi piacra. Ennek egy szakaszát – amely Orfűtől délre, a Körtvélyesi-völgy nyugati szélén fut a volt Petőc-aknáig (IV-es bányaüzem) – nevezik Vásáros-útnak. A Z+ jelzés vezet rajta végig.

 

Vékény (Kelet-Mecsek, 180 m): a Kelet-Mecsek legkisebb, szelíd lankák között megbújó települése. Névadója Velek, aki a honfoglalás után, a kalandozások egyik főalakja, seregvezér volt. A középkorban egy kisbirtokos család tulajdona. Látnivaló: Tóth malom (egy 200 éves vízimalom, ipari műemlék). Lakóinak száma: 139 (2014). Innen indul a Z+ jelzésű turistaút a Csepegő-árokba.

 

Viganvár (Nyugat-Mecsek): lásd Petőcpuszta.

 

Virágos-völgy (Nyugat-Mecsek): Kővágószőlőstől északra, a Nyáras-völgy délnyugati-déli részének neve. A K▲ jelzésű út halad benne. A völgy foglalt forrásai a Csokonay-kút, Csepegő-forrás, Lenke-forrás és a Kiss Lajos-forrás.

 

Visnya Ernő (1879–1942): kincstári taná­csos, Pécs polgármestere, s egy ideig (1936-ban) a Me­csek Egyesület al­el­nö­ke volt.

 

Vörös-hegy (Nyugat-Mecsek, 491 m): a Remete-rét és a Jakab-hegy között emelkedő magaslat.

 

Vörösfenyő kulcsosház (Kelet-Mecsek): Magyareg­regy­től keletre, a Nyárádi vadász­ház mellett lévő kul­csos­ház, a komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület kezelésében. Vízvételi lehetőség a Nyomákói-kútról és a Balincai-kútról.

 

Wolf József (1872–1950): a TTE Pécsi Csoportjának alelnöke 1914-ben, majd 1920-tól elnöke. 1932-től örökös díszelnökké választották. Ma a Fehér-kúti kul­­csos­ház őrzi nevét.

 

Zengő (Kelet-Mecsek, 682 m): a Mecsek hegység leg­ma­ga­sabb csúcsa, Pécs­vá­rad fölött emelkedik. Régi neve: Vashegy. A hegy erdei néha zúgnak, a monda szerint azért, mert együtt sírnak azzal az asszonnyal, aki a talált kincs miatt elhagyta gyermekét. A csúcsán egy kilátóként is működő geodéziai torony áll, melynek tetejéről szép körpanoráma tárul elénk a Kelet-Mecsekről. A hegycsúcson egy vár falmaradványai is láthatók. Mély sziklába vágott árok övezi, egy lakótorony alapjait találták meg. A 13. században épült, írásos említés nincs róla. Valószínűleg a pécsváradi bencés apátság mentsvára volt. A K▲, S, S▲ jelzés vezet fel a hegyre.

 

Zengő-kilátó (Kelet-Me­csek): az első kilátót a Zengőn 1895. június 23-án avatták fel. 1929-ben a Földmű­velésügyi Mi­nisz­térium az összedőlt kilátó helyén egy újabbat építtetett, mely szintén tönkrement. A jelenlegi, be­­ton­­ból készült tornyot (geo­déziai mérőtorony) 1978-ban állí­tották fel. A torony tetején kilátót alakítottak ki, melyet 1985-ben adtak át. A hegycsúcsra – a kilátó helyére – 2001-ben egy katonai loká­tor­­állomás épí­tését tervezték, mely ellen 2003-tól erős civil tiltakozás bontakozott ki, így 2005-ben a tervet végleg elvetették, helyette a Tubes csúcsát jelölték leendő helyszínként.

 

Zengő-kő (Kelet-Mecsek): a Zengő északi lejtőjén, az erdészeti műút mellett található emlékkő, melyet a pécsi Apáczai Nevelési Központ 1. sz. Általános Iskola Zengő természetjáró csoportja helyezett el 1997-ben. Mellette egy modern vonalú esőbeálló épült.

 

Zengővárkony (Kelet-Mecsek, 250 m): ősi település a Zengő tövében. A várkony szó avar eredetű személynév. A pécsváradi apátság birtoka volt, lakói nemes jobbágyok voltak. Szelídgesztenyéséről és népművészetéről híres (Lukács-napi leányvásár). Látnivalói: 1787-ben épült református templom, Fülep Lajos emlékszoba (a neves művészettörténész a falu református lelkipásztora volt 1927-1948 között), Tojás Múzeum, Szalma Kincstár, tájház. A falu határában találjuk azt a védett szelídgesztenyést, ahol Rockenbauer Pál is nyugszik. Sírját emlékkő jelzi. A falu lakóinak száma: 393 (2014). A K+ és a P+ jelzések vezetnek át a településen.

 

Zichy Gyula gróf (1871–1942): pécsi püspök volt, aki az egyházi birtokban lévő Máré-vári és Hidas-háti vadászházakat a természetjá­rók rendelkezésére bocsátotta 1910-ben.

 

Zichy-kereszt (Kelet-Mecsek): Püspökszentlászló nyugati végén álló kőkereszt. Zichy Gyula megyéspüspök állíttatta 1912-ben.

 

Zobákpuszta (Kelet-Me­csek, 350 m): a Hármas-hegy lábánál, szép környezetben fekvő, Komlóhoz tartozó kis település, a Kelet-Mecsekbe vezető túrák ideális kiinduló- és végpontja. A 13. században keletkezett irtásfalu, neve szláv eredetű személynévből keletkezett. Egyetlen utcája 16 házból áll. Áthalad a településen a K sáv és a S+ jelzés, és innen indul a K■ jelzés. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye.

 

Zsidó-völgy (Közép-Me­csek): a Vágoti-gerinc keleti oldalában északi irányba, a Kő­lyu­kig húzódó vízszegény, töbrös, karsztos völgy. Ne­­he­­zen járható. A Z sáv jel­zés vezet benne végig.

 

Zsolnay Vilmos (1828–1900): gyáros, a Mecsek Egyesület alelnöke volt. Tisztelői „Öreg úr”-nak hívták.

 

Zsongor-kő (Nyugat-Mecsek, 540 m): a Jakab-hegy déli oldalán, Kővágó­sző­lős felé kiálló vörös homokkő szikla­alak­zat, a Nyugat-Mecsek leg­­szebb ki­­lá­tó­­­­­­pontja. Vas­­kor­­­lát­­­ját 1892-ben helyezte el a Mecsek Egyesület, és a lép­­­­­csőit is ekkor alakították ki. Zsongor tö­rök nyelven sólymot jelent (Zsongor-kő = Sólyom-kő). Ne­­vé­hez a török időkhöz kap­­­cso­­ló­dó monda fűződik. Kö­ze­lé­­ben található az ún. „Remete-barlang”. A K sáv jelzésről egy K▲ jelzésű ösvény vezet a kilátóponthoz.