Abaliget - Nyáras völgy - Jakabhegy - Patacs.

Ragyogó időt jósoltak mára a meteorológusok, a legjobbat egy ősz-búcsúztató túrára. Élve a lehetőséggel, a fél nyolcas busszal elutaztunk Abaligetre. Kerek egy óra alatt értünk a barlanghoz. A tavak mellett elkészítettük a túraindító fotókat, majd a kék jelzésről lekanyarodva elindultunk fölfelé a domboldalon. Ideális volt a komfortérzetünk, a reggeli hideget kompenzálta az emelkedő. Egyre magasabbról néztünk vissza a falura, a napsütötte gerincen csodás körpanoráma fogadott bennünket.

A túloldalon a Vacak forrás érintésével leereszkedtünk a Nyáras völgybe. A kék háromszög jelzésen Petőcz akna felé folytattuk az utat. Mentünk, mendegéltünk, minden "lukba" belenéztünk, legalábbis azokba, ami barlangnak vagy víznyelőnek tűnt. Aztán a völgy forrásainál Baumann Józsitól meghallgattuk a névadókról szóló hiteles történeteket. A frissen átépített Kiss Lajos forrástól felmentünk a Balog fájához. A hatalmas csertölgyet csak négyen értük körül. Innen kis kerülővel átmentünk az Ordas tanyához. Amíg éhünket-szomjunkat oltottuk, előkerültek az Ordas tanya naplói. Minden évről egy-egy vaskos kötet, rengeteg információval, csodálatos képekkel. Napokig lapozhatnánk őket élvezettel. Most erre nem volt elég idő, továbbindultunk a Jakabhegy felé.

Talán a nyugati oldalról legkönnyebb felmenni a Nyugati Mecsek legmagasabb csúcsára, de így is sorra lekerültek rólunk a felesleges ruhadarabok. A halomsírok előtt tettünk egy kis kitérőt a paplanernyős ugróhelyhez, aztán átmentünk napozni a Zsongorkőre. Avargyűrű, Pálos kolostor romjai, templomnak épült kilátó - csodás kultúrtörténeti emlékek az idővonalon. A fára épült ház és a Steinman-torony a zöld sáv mellett már a közelmúlt terméke. Egy jelzetlen úton botorkáltunk le az Árnyas forráshoz. Ezért nem kaptam piros pontot, állítólag nemcsak jelzés nem volt, de út se. A forrástól lefele azért már volt, ha nem is piros pont, de piros kör jelzés. 19,4 km.-nél tartottunk, amikor leértünk a Benczúr Gyula utcába. A buszmegállóban minden ülőhelynek gazdája akadt.

2016-11-22 - Jónás István

Rockenbauer Pál és csapata 1986 októberében fejezte be az „...és még egy millió lépés Magyarországon” című filmsorozat forgatását. Idén ez a kerek évforduló vezérelt, amikor hagyományos emléktúránkat megterveztem.
Úgy érkezünk a zengővárkonyi gesztenyésben lévő sírhoz, hogy találkozzunk Rockenbauer Pál barátaival, a filmsorozat készítőivel, akik minden évben dél tájban érkeznek ide.

Ezért csak kb 10km (120 m szint) a gyalogos része a szombati programnak.
A Dombay-tótól – reményeim szerint még mindig aranyló lombkoronák és vöröses-barnás bokrok mellett indulunk - a közelgő tél fogadására már nagyrészt előkészített nyaralók mellett, a Z+-tel jelzett úton.
Kis kitérővel megtekintjük a Kisnádasdi-forrást, amely táplálja a tavat.
Visszatérve a jelzett útra a továbbiakban ÉK-i irányban, később a P+-tel együtt haladva gyalogolunk célunk felé, Pécsvárad északi területeit érintve.

A zengővárkonyi gesztenyésben Rockenbauer Pál sírjánál együtt idézzük fel a 30 évvel ezelőtti napoknak az emlékét a forgatócsoport tagjaival, komlói turistatársainkkal és mindenkivel, aki e napon fejet szeretne hajtani a mű és alkotói előtt.

A kora délutáni órákban még megtekintjük Zengővárkonyban a tájházat és a Szalmakincstárat, majd Pécsváradról autóbusszal indulva - délután 16-17 óra körül - érkezünk vissza Pécsre.

Találkozás: November 26-án, szombaton reggel 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsi-állásánál,a 9 órakor Bonyhádra induló busznál.

Szeretettel várunk mindenkit!

Tóth Klára
túravezető

A "Csermely Vilmos Emlékverseny" tájfutóversenyen ezúttal rendeztünk külön egy turista kategóriát azoknak akik most ismerkednének a tájékozódással. A jeges út és a mecseki havazás ellenére 10 túrázó jött el. A résztvevők az indulás előtt egy rövid ismertetőt kaptak a tájoló és a tájfutó térkép használatáról, majd először egy mini gyakorló pályán mentek végig - ellenőrizve a tanultakat. Ezt követően indulhattak el az 5 km-es távon, amit valamennyi csapat teljesített és élvezték is a feladatokat, ugyanis a pontokat nem volt elég megtalálni, a pontérintést rejtvény feladatokra adott válaszokkal kellett igazolni: pl. "Hány betűből áll forrás neve?"... és hasonlók - de nem áruljuk el poénokat, mert tavasszal újra meg fogjuk rendezni ezt a hiánypótló kategóriát!

(A résztvevők 60%-a határon túlról érkezett, a két pécsi páros pedig tavasszal indulhat tájfutó nyílt kategóriában)

Szöveg, kép: Arató Csongor POEÜ