Petőcz-puszta Viganvár haranglábbal szemben a Petőczi árokban találhatő található. A forrás vízhozama a csapadékok mennyiségétől függően változó hozamokat produkál. A forrást egy valószínüleg erdész építette (és még három másikat) és Bettina lányáról nevezve el.

A forrás Hetvehely közelében a Meleg-mál tetőtől É-ra található a Húsvét- forrástól Nyugatra lévő völgyben. A forrásvíz az Alsó-triász korú vörös homokkő rétegből jut a felszínre a völgyoldalban. A forrás vízhozama a csapadékok mennyiségétől függően változó hozamokat produkál. A forrást egy erdész építette és Kristóf fiáról nevezve el. Sajnos a szakszerűtlen építés miatt a forrás vize az idő múlásával egyre jobban elszökött a medencéből. A forrás összerakott kövei és a forrástábla fellelhető a csordogáló víz mellett.

A Szunyola területen a Gégen-kúttól északra egy oldalvölgyben található. A forrás vízhozama a csapadékok mennyiségétől függően változó hozamokat produkál. A forrást valószínüleg egy erdész építette (és még három másikat) és Petra lányáról nevezve el.

A Nagy-mély-völgyben a Kánya-forrás közelében a P jelzés mellett található a forrás. Szárazon rakott lapos kövekből megépített merítős forrás.  A forrást Csokonay Sándor foglalta és rakta ki kővel, később szakszerűtlenül felduzzasztották és beton gáttal látták el. A karsztforrás állandó kifolyású, de szélsőséges hozamú. Becslés szerinti vízhozama 15-150 liter/perc értékek között váltakozik. A kilépő víz a középső időszak anizuszi emeletének mészkövéből lép ki.

A forrást Zobákpusztától É-K-re találjuk a Takanyó-völgyben, melyet a S+ jelzésen közelíthetünk meg. A forrás a turistaút alatt van, jól észrevehető. A forrás folyamatosan bővizű, vizét a jura időszaki dogger márga mészköves rétegeiből vezet le. A kifolyó vízből a felszínre jutása után hamarosan megkezdődik a forrásmészkő kiválása, melynek eredményeként 2-3 m vastagságú dombocska települt a völgytalpra. Eredetileg a forrást Csokonay Sándor foglalta, 2006-ban Baumann József, Biki Endre Gábor és Siklósi Gergő felújították. A törött márványtábla helyére az eredeti stílusban lett beépítve az új gránit névtábla, melyen a felirat: TAKANYÓ. Vízhozama 5-120 liter/perc értékek között változik.

Mórágytól délre a Cserfa-domb aljában található a foglalt forrás a zöld sávjelzésű turistaút mentén. Régi térképeken Cserfa-forrás volt a neve. Az 1979- es felújításkor adták neki a Tértörő-forrás nevet. Gránitból épített kifolyócsővel ellátott forrás. A forrás vízhozama 1-10 liter között változik a csapadéktól függően. A márványtáblán a felirat: TÉRTÖRŐ alatta FORRÁS alatta 1979 és egy tölgyfalevél szimbólum.
A forrást 2014 évben a Gemenc Zrt. kérésére Baumann József forrásépítő és Varga Jenő vállalkozó felújította.

A Mecsek egyik legismertebb és legjelentősebb karsztforrása, mely nagy vízgyűjtőterülettel rendelkezik.Már az 1700-as években azt írták, hogy friss forrásvize a város felé haladtában közel 40 malmot hatjott meg. Korábban, mielőtt kiépítették a Pécs - Mohács közötti vízvezetéket, nagyobb gazdasági hasznosításáról volt ismert. Vize nyílt karsztokból jelentkezik, hozamai szélsőségesek. A víz két helyről folyik: a vízmű által épített kapu alján lépcsőn fut le a víz, ami két irányba folyik, az egyik fele egy mély ciszternába, a másik fele egy kis patakmederben, amely pár méter után föld alatti elvezetésben jut le a városban. A másik vízfolyás egy boltíves üregből folyik ki. Ez egy az egyből a ciszternába jut. A Tettye-forrás eredeti foglalását 1892-ben építették ki. A vízmű avatása I. Ferenc József jelenlétében történt 1892-ben. A tettyei vízmű napjainkban is Pécs legfontosabb és legolcsóbb vízbázisa, épp ezért a város címerében is helyett kapott A jelenlegi kifolyó építményét és falazatát 1948. március 8.-án készítették. Ez a dátum a támfal felső részének betonsávján ma is látható. A régi krónikák több forrást is említettek. A leírások szerint jelentősebbek voltak az Ó-forrás a Püspökmalmi-forrás és a Kniffer-forrás. Napjainkban ezeknek már nyoma sincs. A Tettye-forrás fokozottabb hasznosításai végett ezek a források elapadtak.

Magyaregregy határában, a Vár-völgyben, a patak mellett található az 1978-ban foglalt forrás az erdészházhoz közel. Megközelíthető a P jelzésen. A forrás eredeti jelentkezése a térképen jelölt helyszíntől ahol a jellegzetes bástyára emlékeztető építmény is található magasabb térszínen történik. Tekintettel a forrás célzott hasznosítására, a térképen is jelölt forrásból csak a felhasználásra nem kerülő, túlfolyó vízmennyiség folyik ki, ami csak töredékét jelenti a valójában jelentkező vízmennyiségeknek. A forrást az utóbbi időben a strand feltöltésére és a közeli kulcsosház vízellátására hasznosítják, így az gyakran nem üzemel. A bástyánál kifolyó vízmennyiség 50-80 liter/perces értékek közé tehetők. A forrás eredeti foglalása a völgytalpon történt közel annak hossztengelyében -, ahol kútgyűrűket is lehet találni. Innen vezetik le vezetékeken a völgy lejtésének megfelelően a forrás vizét. A bástyánál kilépő vízmennyiségnél minden esetben nagyobb a forrás valódi vízhozama. A forrás homlokzatán látható a gránitból készült névtábla. Völgytalpi helyzete alapján pleisztocén korú törmelékes képződménycsoportból lép ki, de valójában a jura kőzetek repedésvizének jelentkezési helye. Nagyobb vízhozamok időszakában a rejtett helyzetű foglalás környezetében további időszakos vízkilépések mutatkoznak, melyek néhány hetes vagy hónapos működés után fokozatosan elapadnak. A forrás nevét régen a szegedi textilesek adták, amikor a forrás melletti réten táboroztak.

Kisvaszartól déli irányba húzódó Bikkági-völgyműútja egyik kanyarjának közelében, a műúttal párhuzamos erdei kocsiút mellett található. Turistaútvonal nem érinti. Régen egy kettős kifolyású fakéreg vályúból folyt a víz egy kútgyűrűbe. Az Sásdi Erdészet 2005-ben felújította a forrást, a cső fellett lett elhelyezve a névtábla, melyre Tibi - Gábor kút elnevezés lett vésve. 2009-ben a forrás át lett alakítva és a bal oldali forrásmezőt is befoglalták. A két falazat össze lett építve és két kifolyócsőből folyik a víz. Nevét onnan kapta, hogy valamikor a terület erdészének ikerfiai születtek, akiket Tibornak és Gábornak hívtak, így lett a forrás neve Tibor Gábor-forrás. A forrás teljes vízhozama 2-6 liter/perces értéket produkál.

A Szuadó-nyereg észak-nyugati oldalában, a Blokkházzal szemben a K sáv jelzésű turistaútról a KO jelzésű út vezet le a forráshoz. Vörös homokkőből foglalt forrás. A forrásfoglalás falából kiálló cső biztosítja a vízkifolyást. Felette fehér márványtáblán a forrás neve és alatta vésett szöveg olvasható. A forrás vize az alsó triász homokkő és aleurit rétegből tör elő. Állandó kifolyású, vízhozama 3-12 liter/perc között mérhető. A forrást névadója Tegzes Béla /Tixi/ és családja építette 1951 - 1955 között. A tábla felirata:

                                                 TIXI-FORRÁS 1951 - 1955

                                       IN MEMORIAM CSERMELY VILMOS

Csermely Vilmos emlékét őrzi, aki a pécsi Lendület Természetjáró Szakosztály ( ma POEÜ ) tragikusan elhunyt magashegyi túrázója volt.

A Tókaji parkerdőben a P+ jelzésű út alatt 10 m-re található. A forrás előtt egy parkerdei információs tábla is látható. Lapos kövekből cementezett kis kifolyócsöves forrás, de névtáblája nincsen. Vízhozama 1-5 liter/perc érték körül ingadozik.

 A Geresdi-dombság területén a Héthárs pihenőtől északnyugatra a K jelzésről letérve a KO jelzés vezet a forráshoz, mely a Meszes-völgy kezdetén található. A forráshoz lépcsős lejárat vezet. A gránitból épített forrás, csőkifolyású, a homlokzaton látható a gránit névtábla. A forrás állandó vízhozammal rendelkezik, átlagos hozamai 6-12 liter percenként. A forrás mellett egy szökevényforrás is kialakult, így vizének 1/3-a ott lép felszínre. A forrás mellett asztal és padok vannak.

Cser-tető kelti részén, a Szent György-hegy nyugati lábánál haladó völgytalpon jelentkezik. A Norton szivattyús kút, az útnál magasabb terepszinten lett elhelyezve. Előterében a fedőlapjánál kb. 2 m-rel alacsonyabb szinten a kútakna szelvényéből induló, abból időszakos kifolyást jelentő vízmosásos árok található. Az itt kilépő víz a völgy mélyebb részén fokozatosan elszivárog. A kút állandó jelleggel jó ivóvizet biztosít. A kárpáti emelet szemcsés üledékei jó vízfelvevő és víztartó képességűek. A szemcsés tömegben kialakult rétegvíz a kút környezetében kizárólag a csapadékvízből táplálkozhat. István-aknától délebbre a jura időszaki liász rétegeken kivastagodnak a neogén fedőhegységi képződmények. Ezek a fekü egyenetlen felületére települve alkotják a kút északi hátterében található felszíni vízgyűjtőt. A kút környezetében egyaránt megtalálhatók a liász márga kárpáti emeletébe tartozó homokos, konglomertátumos rétegek felszíni előfordulásai, mivel a fedőhegységi képződmények a kúttól északra egy kisebb szinklinálist töltenek ki. A forráskutat Csertetői-kútnak is nevezik.

Karácodfától észak-nyugatra a Lipalagi-erdőben található. A K sáv jelzésű turistaútról a KO jelzés ágazik le a forráshoz. A Mecseki Erdészeti Zrt. 2001-ben építette Tóth László erdőmérnök, erdészeti igazgató emlékére. A forráshoz hangulatos piknikhely tartozik padokkal, asztalokkal. A forrást és a pihenőt Turós László erdőmérnök tervezte. A forrás homlokzatán vörös márványba vésve az alábbi felirat olvasható: Vándor, ki e hűs, üde forrás vizét iszod, az erdő szolgájára emeld kalapod. Vízhozama 1-2 liter/perc értékű. A forrás négy szakadék találkozásánál kibuggyanó rétegvíz. Környezet festői, vadregényes bükkös övezi.

A Dombay-tótól észak-keletre a Z+ jelzésről kiágazó ZO jelzésen haladva a Kisnádasdi-forráshoz jutunk. Innen 40 m-re a sorompóval lezárt magánterület kerítésénél találjuk a forrást. Az eredeti foglalás a magánterületen belül van. Korábban a forrás építménye a Kisnádasdi-forrás építményéhez ahsonló volt, mivel egyszerre építették ki őket.