Pécs belterületén, az MTA széház feletti Nagyszkókói úton, találjuk a vascsőből kivezetett vízfolyást. kőfalból folyik ki. Eredetileg természetes jelentkezésű szabadon elfolyó forrás volt, melyet sok éve foglaltak. Jelenlegi építménye már többször átépített. Foglalása a kifolyócsövet is magába foglaló támfal mögötti helyzetben található, melybe egy távolabb fakadó forrás vizét is bevezették. A kifolyó víz az alsó triász időszaki pelites rétegsorozat és annak fedőjének előfordulása jellemzi a környezet földtani felépítését. Tartósan 20-30 liter/perces hozamokat biztosít, de a korábbi években előfordult már percenként 100 litert is maghaladó vízkifolyás. Ilyen esetekben a támfal köveinek illesztésénél is megjelenik a forrás vize. Összetétele hasonlít a tettyei karsztvízhez, de nem azonos azzal.

A FORRÁS VIZÉNEK FOGYASZTÁSA CSECSEMŐK ÉS TERHESEK SZÁMÁRA NEM AJÁNLOTT!

Pécsett a Rigóder utcában egy házfal kerítése mellett találjuk meg a Szent János kutat, mely műemlék. Ezt a házakkal beépített területet Jánoskútnak is szokták hívni. A forrásnak két kifolyócsöve is van, de álatalában csak az alsó csövön történik a kifolyás. A kút tetején áll Szent János szobra. A kút aljához lépcsőn juthatunk le. A kút és a szobor műemlék jellege ellenére elhanyagolt, így felújításra szorul.

A FORRÁS VIZE NEM IHATÓ!

Pécsett Szabolcsfaluban, a 21-es autóbusz fordulójától felfelé, az Eszperantó utca közelében, kb. 300 m-re az öreg temető mellett találjuk a Szent Mihály (Csertetői-forrást), amelyet bő vízhozama miatt korábban a vízmű használt. A forrást 2006-ban az önkormányzat kitisztítatta és új támfalas mészkő foglalást emeltek a korábbi csőkifolyás helyén. A vízmű aknáit is kitisztították és lefedték, majd földdel betakarták. A víz egy négyszög alakú alumíniumcsőből folyik, felette márványtáblán látható a forrás elnevezése. A kifolyó víz egy kis medencébe folyik, majd innen a lejtőn kialakított mederben zuhatagok sorozatával indul el az új kitisztított tó felé. A forrás vízhozama 40-100 liter/perc érték közé tehető. Ezt a treületet forrás ahol található, Lelovics-kertnek nevezik. Itt a régi temető közelében élt az előző századfordulón a szénbánya István-aknai akkori főmérnöke. A világjáró ember minden égtájról hozott magával egy-egy növényt, amit meghonosított. Ebből lett a több hektáron elterülő Lelovics-kert néven ismert arborétum. A Csertető alatti környezet gyönyörű, a tó környékén szép sétautakat alakítottak ki. A forrás felett haladó út mentén áll a Csertetői-emlékmű.

Magyaregregy észak-nyugati területrészén a templom mellett találjuk az évszázadok óta ismert forráskutat. Jelzés nem vezet hozzá, de tőle nem messze vezet el a P+ jelzés. A Szent-kút aknás jellegű foglalással és vasajtóval ellátott építmény- A homlokfalról a vasajtó évek óta hiányzik, vizet vödörrel meríthetünk. A kút feletti fülkében Mária-szobor látható. A forrást, mely ma már leginkább csak kútként működik Szekeres Ferenc plébános idején, 1889-1891 között építették ki, így a mai zarándokok egy kövekből kirakott és kovácsoltvas kerítéssel körbevett lépcsősoron juthatnak le.

A magyaregregyi Szent-kút létrejöttét így mesélik: egy éjszaka egy öregasszony nagy fényességet látott, és megjelent előtte Szűz Mária. Másnap a Torma-völgyben egy forrás tört fel. A kárászi plébánosnak nem tetszett, hogy nem az ő falujában történt ilyen csoda, ezért ökrös szekerekkel földet hordatott, hogy eltömje a forrást. a következő nap reggelre az ökrök elpusztultak és a forrás újra működött. a monda szerint ennél a forrásnál szem- és lábbetegségükből gyógyultak meg, sokan mankójukat hagyták ott. A 1850-es évektők évente több ezer ember zarándokolt ide. Ma is búcsújáró hely, búcsúnapja Kisboldogasszony (szeptember 8.) Mivel a falunak ekkor temploma még nem volt, Girk püspök engedélyezte, hogy az egregyiek saját erejükből templomot építsenek. Jankó jános kárászi plébános 1867 szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén több ezer zarándok előtt szentelte fel a kápolnát, mely a magyarok, németek, és délszlávok kedvelt zarándokhelyévé nőtte ki magát. 1948-ban Szentes Károly kárászi plébános a kápolna kéttornyú templommá bővítését tervezete el. A ma is álló templom végül nem kapott két tornyot. A jobb oldali kereszthajóban található Fatimai Szűz Mária-szobor Gyurosovics Mihály plébános ajándéka. a templom körül 1999-ben - a hívek adományaiból - újították fel a Kálváriaát a 15 stációval.  A festői imahelynek tartott egregyi kegytemplom ma is megnyugvást nyújt az idelátogatóknak, és emlékeztet az építők Istenbe vetett hitébe.

Gondosan kiépített forrás Mozsgó falu szélén, az Ezüsthárs tanösvény kiindulópontjánál. A 100 évnél is idősebb forráskút felújításával kapta meg mai képét a Szigetvári Erdészet gondozásában. 2002-ben a forrás felújításának munkálatait Baumann József koordinálta. Jelen állapotában egy faragott kővályún át folyik ki a vize. Száraz időszakokban a forrás elapadhat, így vízhozama 0-3 liter/perces értékkel jellemezhető. A homlokfal jobb oldalán látható a névtábla. A hagyomány szerint a forrásnál valamikor egy Mária-szobor volt. Ennek a hagyománynak az emlékére a forrás mészkő falába Vanyúr István szigetvári szobrászművész alkotása került. Régen Pringli-forrásnak is nevezték.

Szentkút és környéke kedvelt kirándulóhely, számos túra indul az erdei utakon. Megközelíthető a P jelzésen. A völgy tulajdonképpen egy szélesen kiterülő katlan. A meredek hegy lábánál fakad egy időszakos forrás: Szent-kút. Vízhozama 0-12 liter/perc érték körül mozog. Valamikor régen zarándokhely volt.  Az alsó triász karbonátos üledékekből származó repedésvíz megjelenési helye. Vizéből erős mésztufakiválás jelentkezik. Naponta járnak ide az ittlakók a forrás vizéhez. Fölébe kis harangtorony épült. Régen a harangláb aljában fakadt a forrás. A vadászház előtt széles, gyepes a lejtő. Régen a Pálos szerzetesek kolostora állt itt, ezért zarándokhely volt, szemhéjbetegségekre találtak itt gyógyulást.

A Szuadó-völgyben (K+ jelzés) a Bagoly-forráshoz közel fakad ez a merítős forrás. Bagoly-forrás II. és Kis Bagoly-forrás néven is ismert. Jelentkezési helyét kőrakattal is jelölték. Az alsó triász gipszesés anhidrites képződményekből lép ki a repedésvíz. Névtábla nincs a forráson elhelyezve. Időszakos-forrás, árvízi hozamok leürülésében vállal szerepet. A forrás hozamai 0,5-60 liter/perc között változnak.

A Nagy-mély-völgyben a Kánya-forrástól északra, a patak bal oldalában található a P jelzésen (PO jelzés is látható a fán). Kilépésének helye a patakmeder szintje felett 1 m-rel magasabbra tehető. 2006-ban Baumann József és Biki Endre Gábor újrafoglalta. Az - időszakosan - nagy vízhozam miatt három kifolyócsövön folyik a víz. A kövekből összerakott támfalon látható fehér márvány táblára vésve az elnevezés és az évszám. A víz a középső triász mészkőből lép ki szélsőséges hozamokkal. Vízhozama az elmúlt évek mérései alapján állandó, de erősen ingadozó a karsztforrás jellegből adódóan, miszerint 2-100 liter/perc érték között mozog.

'

Zobákpusztától keletre, a K— jelzésű turistaút mentén a Takanyó-völgy felé induló mellékvölgy kezdetében fakadó forrás. A KO is jelzi, ott ahol az úton a nagy dagonya látható, innen 20 m-re van a forrás. Az építményen a kifolyócső felett kvarclapon olvasható a megnevezése.  Vízhozama 3-25 liter/perc értékek között váltakozik. A forrást 2008-ban Biki Endre Gábor újította fel.

Magyaregregy település határában a stációkkal körülvett templom feletti hegyoldalban egy horhoson közelíthető meg a forrás. A templomtól kb. 200 m-re a csörgedező patak egyik forrása, mely egy pince mellett fakad. A merítős forrás szárazon rakott kövekből van kirakva, a merítős akna mélysége kb. 0,5 m lehet. A túlfolyó víz mennyisége 5-30 liter/perc értékek között váltakozik. A forrástól távolabb több jelentéktelenebb vízkilépés is található.

A Szuadó-völgy jobb oldalában jelentkező közismert forrás. A K+ jelzésen érhető el. 1930 körül foglalta Csokonay Sándor, érdekes alakú, földbe mélyített építménnyel. Faragott kövekből kötéssel összerakott foglalásából kerámiacsövön át folyik ki a víz, amely egy medencés gyűjtőből távozhat tovább a völgytalp irányába. Alsó triász karbonátos üledékanyagban összegyűlt repedésvíz biztosítja utánpótlását. A forrás kifolyócsövénél vastag moha telepedett meg. A mésztufakiválás már a csőnél is megfigyelhető. Vízhozama 0,5-25 liter/perc értékek között változik.

A Nyugati-Mecsekben, a Nyáras-völgyi erdei úttól 50 m távolságra egy horhosban található. Megközelíthető a K∆ jelzésről letérve, a KO jelzésen, ahol tábla jelzi. A forráshoz a gyalogösvényen keresztül lépcsőn juthatunk le. Az eredeti szárazon rakott kövekből épült forrást Csokonay Sándor építette ki. Az 1990-es évekre a forrás teljesen tönkrement, csak a márványtábla maradt meg. A forrást 2000-ben a Hetvehelyi Erdészet újította fel, a támfal terméskőből épült, a kifolyócső felett megtalálható a márványtábla. Vízhozama alacsony, de kiegyenlített 0,5-2,5 liter/perc érték körül mozog.

A forrás a Keleti Mecsekben a Szürke-rét közelében található. Régen a kék sávjelzés haladt el mellette. Jelenleg az új kék sávjelzéstől út vezet a forrásig. A forrás a kék sávjelzéstől száz méter távolságra található a patak mentén egy koros bükkfa tövében. Természetes /nem kiépített/  forrás a víz a fa gyökerei között tör elő. A mederben másutt is találhatóak források, melyek alatt a víz magas mésztartalma miatt kis mésztufa gátak keletkeznek. A forrás és a rét nevét feltehetően a környéken fellelhető sok szürke színű mészkőről kaphatta.