A Magyaregregyi Vár-völgyben, annak felső szakaszán, a patak bal oldalán, található a P jelzés mellett. A forrás foglalatlan állapota ellenére jól észrevehető, mivel a földből erős intenzitással tör elő a víz. A sziklában látható MÁRIA-KÚT feliratot Csokonay Sándor véste. A repedés szelvényéből kilépő merítős forrásból bátran ihat az arra járó.  Egyértelműen karsztforrás, hiszen nemcsak a víztartó kőzet, de a hozamok nagysága is erre utalnak. Felszíni vízgyűjtőjén titon és berazzi mészkő található nyílt feltárásokkal a kréta vulkánosságot jelző kőzetek mellett. A forrás további különlegessége, hogy esetenként kisebb méretű koptatott köveket is kiszállít szűk repedésén keresztül. A forrás a nevét a közelében elhelyezett Mária-képről kapta a nevét, valamikor zarándokhely volt. A képtartó eredetileg azon a hatalmas bükkfán volt elhelyezve, ami kidőlve ma is ott fekszik a forrás eredésénél. Az egyik legbővizűbb forrás a Keleti-Mecsekben. Vízhozama 150-250 liter/perc érték körül mozog. Régen Iskola-forrásnak is nevezték. A forrás mellett 2005-ben egy Mária képoszlop lett elhelyezve, amit azonban kivágtak, így az átkerült Püspökszentlászlóra a Mária-kápolna mellé. A forrás felett az eredeti képtartóba 2007-ben egy új Mária-kép került elhelyezésre. Az új Mária képet Baumann József és Biki Endre Gábor helyezte el. 

A Melegmányi-völgyben a Mélyvölgyi-kőfülke irányában a P jelzésen találjuk. Ez a Nagy-mély-völgy felső forrása. A Kánya-forrás közelében található. Foglalása egy szép támfalas építmény, melyben felül a forrás névtáblája látható, alatta a kifolyócső. A forráson bal oldalt egy túlfolyó is van. A Kánya-forrással mutat közeli kapcsolatot, mivel azonos vízgyűjtőterületről táplálkoznak. Vízhozama változó: 6-80 liter/perces értéket produkálhat. A forrást 2003-ban felújította a Mecseki Erdészeti Rt. A munkát Baumann József szakmai irányításával végezték. Régen Mária-forrásnak és Mária-kútnak is nevezték. 

A kút Szárász településről közelíthető meg. A falu elejénél lévő kanyarból Déli irányban kell indulni a halastó felé vezető földúton. A tó után a nagyobb erdőrészlet délkeleti felső sarkában található a kút. A kutat gerendákból készült tetőszerkezet védi a szennyeződéstől. A kút mellett faragott mészkövekből emlékfal áll és rajta vasból öntött emléktábla.

A táblán az alábbiak olvashatók: Az Igazságos Mátyás király emlékére foglalta a forrást Egyházaskozár 1943. május. 30. Sopiana Pécs, Mecsek Egyesület. A forrásnak hivatalos átadása nem történt meg a háború eseményei végett. 

Gödrétől nyugatra, a Gödrei-vízfolyás völgyében található. Megközelíthető a Táling-völgyön keresztül. Téglából épített merítős kútszerű forrás fa tetővel ellátva. Vízhozama 3-6 liter/perces értékű. Környezetében piknikhely került kialakításra. A füves területen asztalok, padok és tűzrakó várja a kirándulókat. Elnevezése onnan származik, hogy állítólag Mátyás király lovával ennél a forrásnál pihent meg. A forrást 2002-ben újította fel a Sásdi Erdészet.

A kút legendája: 1485 derekán Mátyás király Bécs városát is elfoglalta. A hazatérő királyt hűséges szolgái a zselici erdőkbe kísérték, hogy kikapcsolódás gyanánt vadászatot rendezzenek. A táj szépsége lenyűgözte Mátyást. Egyre beljebb lovagoltak a sűrű erdőben. Ismeretlen vidéken jártak, amikor egy tisztáson egy kis forrásra bukkantak. A király elsőként merítette meg kupáját a vízben, és ezt még hártomszor megismételte. "Bizony mondom nektek, ennek a víznek az íze vetekszik a Budai-hegyek tiszta vizű forrásaival!" - kiáltott fel az uralkodó, és szolgáit is arra buzdította, hogy igyanak a forrás vizéből. Hamarosan a közeli falu vadászai is a forráshoz jöttek, s megdöbbenésükre látták, hogy maga Mátyás király áll előttük. A gödrei vadászok segítségével soha nem látott zsákmányra tett szert az uralkodó. Hatalmas vadkanokkal, csodás szarvasokkal és megannyi apróvaddal tértek vissza Budára. A vadászok miután útbaigazították a híres vendégeiket, elmesélték a faluban a történetet. A forrást a nép azóta is Mátyás-kútnak nevezi.

Szilvásszentmártontól dél-nyugatra a Z jelzésen elérhető forrás piknikhellyel. Kútszerű kiépítésű forrás, lépcsővel, márványtáblával és kúpos fatetővel ellátva. Kifolyócsővel ellátott bővizű forrás. Vízhozama 6-20 liter/perc érték között változhat.

Máza településen belül a Z+ jelzésű turistaút közelében található kiépített forrás. Terméskőből falazott kifolyócsővel ellátott közepes vízhozamú forrás. 

A Melegmányi-völgytől nyugatra található, a jellegzetes mészkőfal előtt kifejlődött völgy kezdetében megjelenő karsztforrás. KO jelzésről letérve a völgy aljában megtalálható. A középső triász karbonátos üledékekből lép a felszínre állandó jelleggel. Kövekből emelt foglalásának zárókövébe vésték a foglalás évszámát, mely 1952. A fakadási ponttól 70-80 méterre a patakmederben némi mésztufakiválás is felismerhető. A forrást a Mecseki Erdészeti Rt. 1995 felújította. Korábban merítős forrás volt, ma kifolyós rendszerű. A kifolyástól kb. 20 méterre az út túlsó oldalán egy kis tó alakult ki, mely az idefolyó forrásvízből táplálkozik. Vízhozama 2-50 liter/perc értékek között változik. Hóolvadás után kiugróan magas hozamot is produkálhat. 

Mosdóstól délre a Vigadó-hegyen a Szent Miklós kápolnától észak-nyugatra lefutó völgy kezdetén, a P sáv jelzésű úttól, kb. 50 méterre található. Téglából körkörösen kiépített boltíves kis forrás, kifolyócsővel ellátva, de vize a cső alatt jelentkezik. Közelében méhészeti telep van. Vízhozama 1-5 liter/perces értékek között ingadozik. Névtáblája nincs.

A Melegmányi-völgyben (P+ jelzés), az Anyák-kútja vizéből kivált mésztufa vízesés-sorozat keleti oldalában, a nagy tetarátagát alatt található. Kötéssel összerakott foglalással bíró, kis vízhozamú forrás. A vízhozam 1-6 liter/perc érték között változik. Felirata a kifolyócső felett olvasható. Vizének utánpótlódása a karsztvízből származik. A forrást 1961-ben Csokonay Sándor és segítői foglalták, és 2003-ban újították fel Baumann József és segítői. 

A forrás Kishajmás nyugati részén található a kálváriától felfele haladva a földes út jobb oldalán. A forrás Miocén korú homokkősziklák között tör fel az agyagmárga rétegek felett. A forrást 2008 évben a Mecsekerdő Zrt. építette ki támfalas megoldással, melyen egy pad ülőkét is beépítettek. A forrás vízhozama kiegyenlített 1,5 liter/perces vízhozammal. A kifolyóból a forrásvíz egy természetes homokkő repedésen távozik a közeli meredek szurdokvölgybe. A forrás neve vésett mészkőtáblán olvasható az építés dátumával.

A Szuadó-völgy felső részén, annak nyugati oldalában a völgytalphoz közel található. Megközelíthető a K+jelzésű turistaútvonalon. A földút mentén jelentkezik a forrás vize, melynek hozamai 3-6 liter/perc értékű. A forrást Csokonay Sándor foglalta 1955-ben. Az itt kilépő víz az alsó triász homokkő és aleurit réseiből és hasadékaiból utánpótlódik. A forrás a nevét a valamikor ezen a környéken lakó Mihály nevű remetéről kapta. Az 1950-es évekig a turistatérképeken Remete-forrásként szerepelt. A forrást 1999-ben Baumann József és Baumann Józsefné tisztította ki és hozta helyre.  2013 őszén a forrás át lett építve.

A Nyugati-Mecsekben Bakonyától északra a Farkas-tetőn haladó P útvonalról leágazó PO  jelzésű gyalogösvényen közelíthető meg. Helyi vörös homokkövekből épített, gránittáblával ellátott szépművű forrás. Rajta a felirat: MISKA-FORRÁS 2002. Nevét Mecseki Mihály szobafestőről kapta, aki lelkes természetjáró és vadász volt. A 1960-as években ő újította fel a Kőházat és építette ki a forrást is. A felújítást a Mecseki Erdészeti Rt. Hetvehelyi Erdészete végeztette Újhelyi Miklós kőművesmesterrel. Mellette asztal és pad található. A forrás vízhozama 0,5-8 liter/perces értékek között változik. 

Éger-tető közelében a Z jelzésű turistaút mellett találjuk a forrást. A Jakab-hegyről a ZO jelzés vezet a forráshoz. Sok kiránduló kedvenc helye a forrás, mivel a közelében van az Égertetői-kilátó és az erdei tornapálya. 1961-ben építették ki vörös homokkőből. A fehér ovális márvány táblát Csokonay Sándor véste. Három vascső van beépítve, de legfeljebb csak az alsón folyik a víz. Szárazabb időszakokban az építménynél nincs vízkifolyás, ilyenkor a forrástól 5 m-re a föld alá beépített csővezetékből történhet a víz vételezése. Az alsó kifolyó vízhozama stabil, mivel ez mélyebb rétegvizet juttat a felszínre. A vízhozam 2-25 liter/perc érték közé tehető. A forrásvíz az alsó triász rés- és hasadékvizekből utánpótlódik. A forrás elnevezése arra utal, hogy a környező hegy északi oldala feltűnően mohás.  

A forrás Pécsváradon, a vár szomszédságában található a parkban. Falazata gránitból készült, vize saválló csövön folyik egy merítős medencébe, majd onnan a patakba. A forrás folyamatosan bő vízhozamokkal jelentkezik, hozama 20-50 liter/perces értékekekt mutat.

Pécsvárad belterületén a Dózsa György utca és a Mosókút utca határánál a "Mecsek környékénél" található ez a szépen kiépített forrás. A forrás egy téglából épített háromszög alakú támfallal van körülvéve. A forrás eredeti fakadási pontja a kifolyási helytől északra van néhány méterre. A faragott lófejből kifolyó víz az előtte lévő kővályúkba folyik, melyeknek téglából rakott pereme van. A forrás vízhoazama 8-25 liter/perces értékekkel jelentkezik. Honfoglaló őseink magyar fejedelmi rangot jelentő névvel - Gyula-kútja -illették a hegytövi forrást és a körülötte kialakult telelpülést (1258). Ez a bővizű forrás  táplálta a monostort is, ahová a vízvezeték természetes eséssel, cserépcsöveken jutatta el a vizet. A Király-gát-forrás elnevezés egy északbbra lévő forrást takar, melynek vizét a vízmű is használta. A forrás pazar bőséggel ömlő vizét fogják fel ma is a vályúk, amelyek az 1950-es években még a jószágok itatására szolgáltak. Kővályús-forrás elnevezés is ismert erre a vízkilésre. Körülötte szép vírágokkal díszített sziklakert áll. A forrást 2009-ben újította fel a Pécsváradi Várbaráti Kör.