A Hidasi-völgyben a K jelzésről a KO jelzésnél a patak bal oldalában jelentkező, kis vízhozamú forrás. A forrást az 1950-es évek elején foglalták. A lapos kövekből összerakott falazatban látható a márványból készült tábla, alatta a kifolyócső. Vize a felső jura mészkőrétegekből lép ki alacsony hozamokkal. Vízhozama 1-8 liter/perc között változik. A forrást 2007-ben Biki Endre felújította. A forrást Pintér Lajos erdőmérnökről nezték el, aki a zobáki erdőgondnokság vezetője volt, 1949-ben halt meg. Régen a forrás közelében egy vadászház állt, romjai még ma is kivehetők. 

A forrást az Óbányai-völgyben a kék sávjelzésen érjük el. Kis tisztáson az út mentén található a Bodzás-forrással szemben, természetes kifolyással látható a régi kőfal mellett. A kőfalba terelt forrás vize idővel elapadt, más utat keresett magának. A kőfal környékén jelentősebb esők után megjelennek vízfolyások. A forrás a kisújbányai szinklinális nevezetű földtani egység középpontjának közelében lépnek a felszínre, így vízgyűjtő területe a felszíni formákkal nem jelölhető ki egyértelműen. Víztartó képződményeik a felső jura és alsó kréta karbonátos kőzetek. A forrás vízhozama 30-600 liter/perc a csapadéktól függően. A forrás felújítása nem indokolt, mivel tőle néhány méterre a bővizű Bodzás-forrás található. 

Kisebb forrás Almáskeresztúr határában a Tekeresi-erdőben. A mozsgóról induló Ezüsthárs tanösvény keleti végén található. 2001-ben épült a Mecseki Erdészeti Rt. Szigetvári erdészetének kivitelezésében készült Baumann József irányításával. Mészkőből foglalt kifolyócsővel és ovális névtáblával ellátott forrás. A víz pannonkori homokos üledékből lép ki.. Vízhozama csekély (0,3-0,8 liter/perc), de a legnagyobb szárazságban is csordogál. A közelében régen homokbánya működött.

Kaposvártól dél-keletre, a Nádasdi-völgy egyik nyugati mellékvölgyében a SL jelzésről leágazó SO jelzésen érhető el. Kőből foglalt kútszerű építménnyel rendelkező forrás. Bővizű forrás, hozamai 8-20 liter/perces értéket mutatnak. Sajnos jelenleg elhanyagolt állapotban van, a kút fedőlapja le van döntve. Csövén nem folyik a víz, helyette az építmény aljából tör elő.

A forrás a nevét Latinca Sándorról kapta, de névtáblája nincs. E névhez kapcsolódóan áll egy monumentális betonból készült emlékmű. Korábban több évtizedig kultikus hely volt; ma már az emlékmű elhanyagolt. E területen lőtte agyon a Prónay-féle különítmény a kommün alatti tevékenységük alapján Latinca Sándort, a helyi direktórium vezéralakját és 4 vádlott-társát a Tanácsköztársaság bukása után, 1919. szeptember 17-én.

Az emléktábla felirata: "1919-1969. A Tanácsköztársaság 50 évfordulóján Kaposvár város dolgozói kegyelettel emlékeznek mártírjaikra."

Komló-Sikonda területén, a gyermektábor melletti völgy felső részében található a forrás. Megközelítése a pihenőparktól a P jelzésről kiágazó, attól felfelé induló PO jelzésű erdei úton lehetséges. A forrást a sikondai üdülőterület építésekor, 1978-ban foglalták. A forrásnak kötéssel összerakott íves, támfalas foglalása van, melyből alumíniumcső vezeti ki a vizet. Névtáblája gránitból készült. A forrás vize a miocén korú homok közbetelepüléses agyagos és márgás képződménycsoport területén lép a felszínre. Vízhozama 0,3-7 liter/perces értékeket mutat. A forrást 2007-ben újította fel Baumann József és Biki Endre Gábor. 

A Dobogó-hegy keleti oldalában, a Farkas-árok kezdetében található. Megközelíthető az S+ jelzésről leágazó SO jelzésen. A völgy legfelső névvel jelzett, merítős forrása. A víz egy kis beton csorgón folyik ki. Névtáblája egy háromszög alakú márványtáblába van vésve. A hagyomány szerint a nevét onnan kapta, hogy a forrás előtti víztükör békalencsés volt. Valaha itt szőlőhegy volt, rajta azonban a szőlő sohasem ért meg, ezért kivágták. Az egyik leghidegebb vizű forrás a Mecsekben. Mindig bővizű forrás, hozama 12-40 liter/perc értékű. 

A Farkas-árok északi oldalán, a völgytalp felett kb. 7-8 m-rel magasabban jelentkező foglalt,  folyamatosan bővizű forrás. Megközelíthető a K+ jelzésen. A vízkilépés a jura időszaki dogger mészkő és márga területen történik, egy távolabbról is jól látható repedésből. A turistaúton átfolyó vízből a völgyoldalon vagy inkább a patakmeder falán folyamatosan válik ki a forrásmészkő, amely helyenként néhány ellenállóbb mészkőpadot is magában foglal. A 0,2-0,3 m magas tetarátagátak mellett igen jellemző a változó intenzitású bekéregződés. A forrás általában bővizű, hozamai 5-50 liter/perc érték szerint változnak. A forrást valamikor a Pécsi Lendület SE természetjárói foglalták. A forrást 1998-ban Tasnádi János újította fel és vésett neki új névtáblát, mivel a régi tábla betemetődés miatt nem volt látható. Az eredeti márványtábla a forrástól balra 1 m-re egy nagy kötömben van elhelyezve, melyet még Csokonay Sándor vésett. 

A Virágos-völgyben a K∆ jelzés mellett található, az 1964-ben kiépített forrás. Alsó triász időszaki mészköves és márgás kőzetek repedéseiben összegyülekezett víz megjelenési helye a forrás, melynek hozamai 0-6 liter/perces érték között váltakoztak. A forrás időszakos működésű, szárazabb időszakokban nem folyik. Működésére mindig a szeszélyesség volt jellemző, mert vízhoazma nagyon gyorsan változik. A forrás nevét Csokonay Sándor az Ordas-tanya és más turistalétesítmények építésében segédkező Papp Lenkéről barátsága jeléül nevezte el, aki a Vasas Elektromos Természetjáró szakosztályának tagja volt. 

A völgyben a forrástól felfelé volt az egykori Mókus-forrás is, melyet 1949-1952 között foglalt Csokonay Sándor. Ez a forrás is feltételezhetően a bányaműveletek következtében apadt el, az egykori építményének ma már csak alapjai láthatók. A forrás egykori kőbe vésett táblája ma Pécsett a Harkály dűlő 8-as száma alatt Várhidy György kertjében áll és madáritatóként funkcionál.

Ibafától dél-keletre Kisibafa határában, a Liki-erdőben az egykori vadászház romjaitól kb. 600 m-re található a 2003-ban foglalt forrás. A völgy feletti gerincen halad a P sáv jelzésű turistaút. Az építést a Mecseki Erdészeti Zrt. Szigetvári Erdészete Baumann József irányításával végezte. Három oldalról terméskőből falazott kifolyócsöves, forrás. A cső felett márványtáblán olvasható a felirata. Vízhozama alacsony, így hozama 0,2-0,8 liter/perces értéket mutat.

Kismányok dél-nyugati részén (Lenin utca) a S□ jelzés közelében ered a kiépített merítős Lili-forrás.A téglából érdekes formában megépített cserépfedéssel ellátott kútházhoz fakorláttal biztosított lépcsőn juthatunk le. A kútház belső homlokfalán a LILI szó olvasható. A forrás mellett egy ülőkét is lehelyeztek. 

 

A Magyaregregyi Vár-völgyben a P jelzésről a PO jelzésen közelíthető meg a forrás, mely az északkeletről becsatlakozó völgyben a Miklós-vár nevű területrészről indul. A Somos-hegy aljában fakadó foglalt, névtáblával és kifolyócsővel ellátott forrás. Régen a forrást Csokonay Sándor egy nagy kőbe helyezett márványtáblával látta el, mely a forrás baloldalán volt elhelyezve. A forrás szárazon rakott kövekkel volt kirakva. Az eredeti névtábla az 1990-es évek elején tűnt el. Nevét onnan kapta, hogy a víz erősen, lobogósan tör fel. Nagyon bővizű forrás, hozamai 40-150 liter/perces értékeket mutatnak. A forrást 1997-ben Tasnádi János és Dománszky Zoltán újította fel és helyezte be az új táblát, melyet Bakó László szobrászművész készített.

Bakóca és Kisbeszterce között a Ternicsai erdőben található a Lókai erdészháztól északra kb. 70 méterre. Közelében egy kiszáradt tó medre látható. A víz kilépése az erdő sarkánál a patak medre mellett történik, ahol a téglából épített, nyitott merítős kútházat találjuk. A boltív tetején terméskövek lettek elhelyezve. 1971-ben foglalta Csordás Nándor kerületvezető erdész. Az évszám a forrás bal oldali falában egy kiálló téglába vésve látható. Gyér vízhozamú forrás 0,5-1 liter/perces vízhozammal. Névtáblája nincs.

A Lóri erdészháztól nem messze, a Lóri vadászház alatt, a Z jelzésű turistaúttól bevezető ZO jelzésen található. A forrást 2005-ben Baumann József, Baumann Józsefné, Biki Endre és Kriston Barnabás és a 43-as PCF Cserkészcsapat újrafoglalta. Az eredeti forrásháztól 20 m-rel lejjebb lett kialakítva az új forrásfoglalat. Ide csővezetéken át jut el a régi kifolyótól víz. A régi kútgyűrű most ülepítő medenceként szolgál, a teteje be van fedve. A forrás csöve felett megtalálható a gránittábla a felirattal és a szarvasagancs szimbólummal. A forrás vize a karsztos területen kivastagodó fiatal negyedidőszaki takarórétegben kialakult és csak korlátozott utánpótlással rendelkező talajvízből léphet a napfényre. Vize erősen vasas, a kifolyócsőnél a vas kiválása azonnal megkezdődik. A forrás előtere ezért rozsdaszínűre változott. Vízhozama 0,5-3 liter/perces hozam között változhat. 

Kaposgyarmat és Gálosfa között a Z jelzéstől keletre lévő szakadékos szurdokvölgy elvégződésénél található a forrásmészkőfal. A meredek völgykatlan csúszóssága miatt nehezen megközelíthető. Több helyről is intenzív vízmegjelenés látható. A helybeliek által „Bivalyfej” névre keresztelt nagyméretű mésztufa képződmény üreges rendszere sok érdekességet rejt. A cseppköves mésztufa hasadékból kibuggyanó rétegvíz csorogva hull a sziklapárkány alá. Az együttes éves átlagos vízhozam 10 liter/perces érték körül mutatkozik.

Máré-vár alsó parkolójától a patak folyásával szemben haladva néhány lépésre a S+ jelzés közelében megtaláljuk a forrást, a tűzrakó közelében. A régi forrást, le kellett bontani, mert eljárt felette az idő. Az új forrás szárazon rakott kő támfallal épült. A támfal felett az eredeti forrás boltíve látható, benne a forrás névtáblája, amit még Csokonay Sándor vésett. A forrás medencéje a nagy vízhozamok miatt öntisztuló. A bővizű forrás hozama 15-40 liter/perc. A forrást Baumann József építette újjá 2009-ben.