Kakasdtól dél-keletre a kék sáv jelzés mellett található a forrás a Sötét-völgyi kirándulócentrumban. Előtte szép esőbeálló, asztalok, padok, tűzrakó látható. A Szekszárdi-dombság egyik legrégebben épített foglalt forrása. A forrás első írásos említése 1855-ből származik. A környék legjelentősebb vizű forrása. Vizét a közel 100 m-re lévő forrásból kapja, melynek pontos helyét nem ismerjük. Elmondások szerint innen vezették a mostani kiépített forráshoz a vizet először agyagcsőben, majd később PVC csőben, mely ma is látható az ülepítő medencében. Az ülepítő medencébe helyben is történik forrásvíz beszivárgás. A II. világháborúig a cserkészek és iskolások kedvelt kirándulóhelye volt. Ma is sok turista keresi fel. Régi neve Haramiják-kútja volt, ami arra utal, hogy betyárok telepedtek meg a forrás környékén.
Erdősmecskei gránitból épült kifolyócsöves forrás. 2014. évben végzett felújítása alkalmával eredeti fehér márványtáblája a forrás átépítésének alkalmával a mélyedésben megőrizve maradt, mert kivésése lehetetlen volt a törése nélkül. Eléje gránitból készült az új tábla eredeti felirattal, HARAMIA és alatta kicsit kisebb betűkkel, hogy FORRÁS.
Vízhozama a csapadéktól függően 5-25 liter/perc között változik.
A forrást felújítását 2014-ben a Gemenc Zrt. Bátaszéki erdészete kérésére Baumann József forrásépítő és Varga Jenő vállalkozó végezte.

Koszonya-tető közelében, a Vasas felé vezető völgy jobb oldalában található forrás. A Z jelzésről a ZO jelzés vezet hozzá. A patak medre mellett a völgytalp felett fakad a forrás. Homokkőből épített forrás, a kifolyócső felett egy nagy kőtömbe építve látható márványtáblán a felirata. Az eredeti merítős forrást még Csokonay Sándor foglalta. A Hármasbükk elnevezés onnan ered, hogy a közeli hegyen egy öreg bükkfa állt, amely három falu (Vasas, Somogy és Budafa) határát jelezte.  Vízadó képződmény a felső triász homokköves agyagos, márgás rétegek, amelyből állandó jelleggel, de igen alacsony hozamokkal (0,5-1,5 liter/perc) lép ki a rés- és hasadékvíz. A forrást 2008-ban Biki Endre Gábor felújította és kifolyócsővel látta el. Régen Hármas-forrásnak, Hármas-bükfai-kútnak, Örvényes-kútnak és Keleti-kútnak is nevezték. 

Vasasra bevezető Dervendi-völgyben, a volt Hársas kulcsosház előtt, a völgy nyugati oldalának aljában található kifolyócsöves forrás. A forrás a Z jelzés út mellett található. Az úttól 25 méterre található, a ZO is jelzi. A forrást eredetileg Csokonay Sándor foglalta és helyezte el a márványtáblát egy nagyobb homokkőben. Később a forrás teljesen tönkrement. 2008-ban új formában került felújításra. A felújítás munkáit Biki Endre Gábor végezte. A homokkőből épített forráson a kifolyócső felett látható az eredeti márványból készült névtábla. A forrás időszakos kifolyású,  így leginkább csak szivárgást mutat. Korábbi hozamai jelentősebbek voltak, az utóbbi években egyre gyérebb kifolyásúvá vált. A forrás 0-2 liter/perces értéket mutató vize a felső triász homokköves és márgás rétegekből utánpótlódik. A Mecsek legkisebb vízhozamot produkáló kiépített forrása. 

Bátaapáti és Mórágy között található a forrás a K sáv jelzésen. A forrásvíz a mórágyi gránit formáció rétegvize. A forrást először 1968-ban foglalta id. Heberling György nevének kezdőbetűi ma is láthatóak a többször felújított forráson H 1968 GY. Az erdészet a forrást 1979-ben felújította és tölgyfalevél szimbólummal jelzett fehér márványtáblával látta el. A forrás vízhozama 0,1-4 liter/perces értékek között változhat. A forrást 2009-ben a Mecsekérc Zrt. megbízásából Baumann József, Rostás Attila és Varga Jenő felújította.

Kaposvár és Sántos között a Nyárszói erdőben található forráscsoport elnevezése. Megközelíthető a Nádasdi-erdőből a  SL jelzésről leágazó SO jelzésen vagy Cserénfától a Z, majd a SO jelzésen. 

Mészkőből és betonelemekből épített forrás, melynek falában kifolyócső maradványa is látszik, de vize, most a fal sarkánál kiképzett alagútból folyik. Kör alakú merítőjéből a víz kimerhető. Oldalfalában látható a felirata. Vízhozama 5-15 liter/perces hozamokat produkál. Közelében az erdészet asztalokat és padokat helyezett el.

 Az előbbi forrás szomszédságában található, hasonló stílusban épült merítős forrás. Vízhozama 2-8 liter/perces értéket mutat.

 Az előbbi forrástól 2 méterre található az 1995-ben foglalt forrás. Kifolyócsöves forrás, de vize a merítős medencében bukkan a felszínre. Homlokfalában betonba írva látható a felirat, és az évszám. Vízhozama 3-6 liter/perces értéket produkál.

Hosszúhetényben a Fő út 82.-es számú ház előtt kiépített kútszerű építményből folyik ki a forrás vize. A forráskút kiépítése egy betonozott akna. A forrás hozamai 3-40 liter/perces értékekkel jellemezhető. Idejárnak a környékbeliek is - öntözés végett - vízért, de fogyasztása a lakóterület beépítettesége miatt nem ajánlott.

Püspökszentlászlón a Bazsarózsa-kulcsosház és a kápolna szomszédságában található a K■ és Z■ jelzésen. Az íves tetejű vasajtóval ellátott forrásház téglából épült, falazata fehérre van meszelve. A forrást Hetyey Sámuel megyéspüspök építette 1898-ban. Mivel évtizedeken át nem volt táblája, ezért Csokonay Sándor az 1960-as években fehér márványtáblával látta el. (A tábla szövegében a Hetyey név tévesen Hettyeyként került bevésésre.) A forrás foglalásának helyszíne a kifolyástól északabbra van. Az aknás foglalásból vezetéken át jut a víz az 1x1 m-es vízgyűjtő medencébe. A víz egy hosszú zöldre festett vascsövön keresztül jut az előtte lévő kővályúkba. Sajnos a forrás vízhozama az utóbbi években fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Vízhozama 0,2-10 liter/perces értékű. A forrás nevét Hettyey Sámuel püspökről kapta, és 1898-ban építették ki, azóta többször felújították. 

Zobákpusztától északra a Hidasi-völgyben a K és PO jelzés találkozásánál található. A forrást, mely a patak mederfalából jelentkezik, 1957-ben Csokonay Sándor építette ki. Eredetileg egy beépített eternitcsőből folyt a víz és szárazon rakott kövekből volt megépítve. A forrás állandó kifolyású, kb. 8-25 liter/perc érték körüli vízkifolyással. Megnevezése a kifolyócső feletti nagy sziklába vésett ovális márványtáblán olvasható. A forrás a völgyről kapta a nevét, mely eredetileg Hidas-völgy volt. A forrást 2006-ban újította fel Baumann József, Biki Endre Gábor és Siklósi Gergő. 

A Kis-rét közelében, a Hideg-völgy déli oldalában fakadó, állandó kifolyású forrás. Megközelíthető Dömörkapu felől a Z+ jelzésen. A forrás szép, faragott kövekből kötéssel összeállított építménnyel rendelkezik, melynek felső részén látható a felirat, alatta a kifolyócső. A forrás neve utalhat arra, hogy vize nyáron jéghideg, télen pedig nem fagy meg a kifolyó víz. A forrást már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén c. könyv is említi. A felső triász homokkő alaurit rés- és hasadékvize jelenik meg. Tőle nyugatra időszakos vízmegjelenés lelhető fel. A forrás állandó vízhozamú, de nem túl bővizű, hosszú csapadékos időszakot követve vízhozama, jelentős is lehet. A forrást 1961-ben az Idegenforgalmi hivatal felújította. 

Kővágótöttös két településrésze közötti Kígyósi-völgyben található. A térképen is jelezve van a forrás, de név nélkül. Az útról is látható játszóparkban található a terméskőből foglalt forrás. Kifolyócsővel ellátott forrás, a felirat a forrás jobb oldalában álló sziklába van vésve. 2005-ben a települési önkormányzat a forrást felújította. Bővizű forrás, melynek hozamai 2-20 liter/perc érték körüliek. 

Nagyon régóta ismert forrás, melyet a helybeliek már régóta hasznosítottak. Nevét a mindig hideg vizéről kapta.

A FORRÁS VIZE NEM IHATÓ!

Az Óbánya feletti vadászlak (Ötös-úti kunyhó), közelében található foglalt forrás. Megközelíthető a vadászlaktól a Z+ jelzésről leágazó ZO-el jelzett kocsiúton. A Három-kútnak nevezett favályúból kifolyó forrás után lefelé, kb. 100 m-re a metsződés kezdetén található. A Pécsváradi Erdészet foglalta 2003-ban, mészkőből felépített csőkifolyós forrás, vésett névtáblával ellátva. Alacsony vízhozamú forrás, de stabil vízhozamú, száraz nyáron sem apad el. A forrást eredetileg az óbányai németek nevezték el az 1800-as években, és használták, ők nevezték el Kaltes Brünnlein-nak, ami hidegvizű kutat vagy forrást jelent. 

A Hermann Ottó-tó észak-nyugati végénél a Füstös-lik mellett húzódó völgyben található. A S+jelzésről 100 méterre található meg a SO jelzésen. A laposan fehér színű kőtömbökből összerakott kifolyócsöves forrás felirata fehér márvány táblán olvasható. Az egyik kőtömbben észak jel látható. Vízhozama 1-6 liter/perces értékű. A forrás vizét a meszes, gipszes, ülledékes szemcsés kőzetrétegekből nyeri. Vízgyűjtő aknája a kifolyótól 15 m-re van. A forrást 1970-ben foglalta a Komlói Vízmű, melyet később horgászok használtak. Innen ered az elnevezése. A forrást 2009-ben Biki Endre Gábor újította fel. 

Kaposszerdahelytől keletre, a P+ jelzésről leágazó PO jelzésen közelíthető meg. Téglából épített nyitott, kútszerű kis merítős forrás. Időszakos forrás, így a nagyobb szárazságokban elapad. Névtáblája nincs.

A Nyugati-Mecsekben Bodától északra a Meleg-mál tetői műúttól északra található a völgyben. Megközelíthető a P jelzésről letérve PO jelzésen. Csokonay Sándor húsvét napján kezdte kitisztítani a megtalált forrást, és akkor döntötte el, hogy Húsvét-forrás lesz a neve. A természetes vörös homokkő sziklák közül csordogáló forrás feliratát Csokonay Sándor 1950-ben véste homokkőbe. Vize a névadó szikla alatt a víz a sziklába vésett kifolyócsorgón át távozott, ami most túlfolyóként működik. A 2017-ben a forrást felújította  Baumann József és Jónás István. A forrás vize most egy csövön keresztül folyik a szabadba.   Vizét az alsó triász homokkőből nyeri. Vízhozama 2-20 liter/perc értékű lehet. 

Pécsett a Xavér utca mellett, a Rókus-hegy aljában a Gyermekkórház alatti lépcsősor mellett fakadt egykoron a bővizű forrás. Az eredti forrást 1935-ben foglalták, de már sokkal korábban a török időkben is jelentős forrás volt.  1965-ben építkezés közben a forrást tápláló természetes föld alatti eret átvágták. Azóta a vizét csatornába vezetik. Ennél a török eredetű kútnál valamikor rituális mosdó (Kerlejela) volt. Ma azonban már csak a terméskő falazat látható a vas kifolyócsővel, amit teljesen körbevont a mésztufa. A mellette lévő árokban, csapadékos időszakban gyenge vízmegjelenést lehet tapasztalni. Régen a felső sétányról is csobogott a víz, mert feljebb is vol egy forrás. A forrással szemben valamikor alacsony kis kertes házak voltak, az utcát Kisgyűd utcának hívták. A forrás felett kilátóhely van, szentképtartóval, de a képek hiányoznak belőle. Állítólag az Idrisz Baba türbéje körül pestistemető volt. Ez az emlékmű a búcsújáróhelyre emlékeztetett. A három fülkében két oldalt valószínűleg Szent Rókus és Rozália, középen a Napba Öltözött Szűzanya (Immaculata) lehetett. A tetején kovácsoltvas barokk kereszt állt. 2014-ben török segítséggel fejújjították.