Hetvehelytől dél-keletre található a forrás a Sás-völgyi patak déli felén, a hegy oldalában. A forrás megközelíthető a piros irányított körtúra útvonaláról leágazó PO jelzésen. A forrást 2000-ben a Hetvehelyi Erdészet építette terméskőből, szépen kivitelezve, vize alumíniumcsövön folyik. A forrás homlokzatán megtalálható a nagyméretű márványtábla, melyen szerepel a forrás megnevezése. Vízhozama 2-6 liter/perc érték körül mozog. A forrás elnevezése arra utal, hogy valamikor itt a völgyben egy cigánytelep volt. Ennek emlékére a völgy túlsó oldalán 2005-ben egy cigányemlékművet állítottak kerék szimbólummal.

Zobákpusztától keletre a Gyopár kulcsosházat elhagyva, a K□ jelzésen a turistaút mellett található ez a foglalt forrás. Helyi kőzetanyagból emelték támfalas foglalását. Egy vascső beépítésével vezették ki a rés- és hasadékvizet. A forrás középső részén látható a névtábla, melynek közepén egy kerék látható. A forrás közepes vízhozamú (3-10 liter/perc értékek a jellemzők). A forrás mellett jobb oldalon több szökevényforrás is található, melyek legalább annyi vizet szolgáltatnak, mint kiépített társuk. A forrás előterében némi forrásmészkő kiválást lehet tapasztalni. A forrásnál és a mellette lévő helyszíneken a jura időszak liász márgáiból történik a repedésvíz jelentkezése.

 Erdősmecskétől északra, a Rabló-gödörben lévő erdészeti műút déli oldalán, a patakmeder mellett, a Bukó-völgy keresztezésében található a szépen kiépített forrás. Gránitból falazott szép íves építménye van, mely a lépcső falában zárul. A cső felett látható a vörös gránit névtábla, felette kutyafej formájú kő van beépítve. Hozamai meglehetősen alacsonyak, időszakosan van csak csövén kifolyás. Hozamai 0,3-2 liter/perc értékek között változnak. A forrás előtt híd van áteresszel, szembe vele kőlépcsők, melyen lejuthatunk a forráshoz. A forrás közelében asztalok, padok és tűzrakóhely van. A forrás neve arra utal, hogy régen a környékén cigányok laktak.

A forrás megközelíthető a Máré-csárda felől a S+ jelzésen haladva, az Akai-tetőtől kb. 200 m-re egy kis katlanban található. A két vadkerítés mellett indul a SO jelzés, mely a forrásig vezet. Vize egy betonhengerből kimerhető.  Merítős forrás, szárazon rakott mészkőből kiarkva. Felirata az egyik kőben márványba vésve olvasható. A hagyomány szerint egy elpusztult falu helyén található, melynek neve Cikó volt. Az innen induló völgyet Cikói-völgynek is nevezik. A forrás vízhozama 3-15 liter/perces értékek között mozog. A forrást 2009-ben Biki Endre Gábor újította fel.

A Nagy-mély-völgy és a Melegmányi-völgy között összeköttetést jelentő Petnyáki-völgyben található a Z jelzés útvonala alatt, 323 m magasságban. A völgytalpon elfutó patak déli oldalában, közvetlenül a patakmeder szélén, a meder szintjével közel azonos magasságú forrásküszöb. A szárazon rakott kövek tetején márványtáblán látható a felirata. A középső triász karsztterületen kilépő vízmegjelenés folyamatosan bő kifolyású, 20-50 liter percenként. A karsztvíz ilyen helyzetű megjelenése - a patakmederben és a mélyvonal szintjében - a Mecsekben meglehetősen ritka. A forrás régi neve Éva-forrás ( Angster Imre egyik lányáról elnevezve ). Közvetlenül a forrás kifolyása feletti kövön halványan bevésve látható is ez a név . A forrás elnevezéséről még annyit hogy Angster Imre hosszú éveken, évtizedeken át tisztogatta, gondozta ezt a forrást, mielőtt befoglalta volna. Semmilyen térképen az ideig neve nem szerepelt. Nem sokkal azután, hogy a név bevésése megtörtént, megtudta, hogy Csokonai Sándor nagyon mérges miatta, merthogy  "van annak neve: Cirkó forrás”. Ezek után már a térképeken is megjelent az eredeti elnevezés.

Püspökszentlászló közelében, a Bába-hegy oldalában fakadó kis forrás. A Ferenc-kápolna feletti út hajtűkanyarja alatt kb. 120 m-re található a forrás. A hegy oldalából, egy repedésrendszerből fakadó  víz a Vajda-völgy felé csordogál. A mészköves, vörös-márgás üregből csepegő víz, vékony kifolyócsövön távozik. A cső felett márványtáblán a "CSENDES" elnevezés szerepel. Régebbi neve Vajda-kút. A forrást Biki Endre Gábor tiszította ki, és látta el névtáblával.

A Pap-rét közelében, a Csengő-hegytől délre, az erdészeti műút hajtűkanyarja alatt található forrás, mely a jura időszaki márgás képződmények feletti, negyedidőszaki takaróösszletből lép ki. A tágabb környezetben előbukkanó rétegfejek és törmelékek alapján okkal feltételezhető, hogy a márga repedéseiben összegyűlt víz jelentkezik nem nagy hozamokkal. A forrást 1997-ben foglalták, a munkát Tasnádi János végezte Dománszky Zoltán segítségével. Foglalatán a "Völgységi-patak Csengő forrása - Solymár Imre 1947-1997 Völgység Kutató emlékére - 1997." feliratú tábla látható. Vízhozama 0-3 liter/perc.

A Csokonay-kút túlfolyója a forrás. Változó vízhozamú, időszakonként elapadó forrás. A hozamok 0-30 liter/perc értékűek lehetnek. A K∆ jelzésen a Virágos-völgyben a Herma-hegy lábánál találjuk a forrást, a bevezető KO jelzésen. Az alacsony kis támfalas foglaláson márványtáblán szerepel a CSEPEGŐ név. 1998-ban került kiépítésre Baumann József, Baumann Józsefné és segítőik részvételével.

A Sas-rétről észak-keletre a Sárközi erdőben egy csodálatos szurdokvölgy aljában található egyenletes vízjárású forrás. A K jelzésről a KO vezet hozzá. Érdekes természeti ritkaság a Csepegő-kőnek nevezett sziklafalból fakadó forrás. Nem kiépített forrás, egy bodzavályún természetes állapotában érkező víz, mely keskeny utat vágott magának a homokkőfalban. Előterében szép mésztufakiválás is látható, a forrás melletti hasadékban még cseppköveket is felismerhetünk. Felette szép löszfalak állnak. A forrásnak névtáblája nincs.

Az Óbányai-völgy déli oldalában, a völgytalp felett mintegy 4-6 m-rel magasabb helyzetben, közel 30 m-es hosszúságban található jelenleg is alakuló és formálódó forrásmészkő lerakódás. A K jelzésen érhető el. A sziklákról több helyen folyamatosan csepeg a víz. Ritka természeti látványosságot jelentő vízmegjelenési hely. Az egymáshoz közeli források számát nem lehet egyértelműen meghatározni. A felszínre törő karsztvíz közel egyenes vonalban jelentkezik. A lehulló víz az Óbányai-patakot táplálja. A forrás eredő vízhozama 4-15 liter/perces hozamokat produkálhat. A vízmegjelenés az év minden időszakában tapasztalható. A karbonát anyag gyorsütemű kiválását is segíti a vastagon megtelepedő mohaszőnyeg.

Cserkút település névadó forrása. Régen általában ott telepedtek le ahol víz volt, tehát folyók, patakok mentén, források közelében. E helyen valamikor tölgyes-cseres erdők álltak. Itt egy csendes ligetben fakadt a forrás, amely mellett már a honfoglalás idején megtelepedtek őseink. Később Szent István törvényei szerint építették fel a templomukat. Ez ma hazánk egyik legszebb román stílusú falusi temploma. Csodálatos szépségű falfestményeinek ma már csak maradványaiban gyönyörködhetünk. A forrás fontos szerepet játszott a község életében. Idejártak ivóvízért az emberek, itt mosták a ruhát az asszonyok, itatták állataikat a férfiak. Mai formájában 1933-ban foglalták a forrást, előterében egy mosóház is épült. A forrás az uránbányászat következtében 1968-ban ideiglenesen elapadt, akkor minden tönkrement. Az 1990-es években a közeli bányaműveletek befejeztével az éltető víz újra megjelent. A forrást a községi önkormányzat 1994-ben kitisztította, és újból felépítette a mosóházat. A környezetét rendbehozatta, hogy méltó emléket állítson az itt élt elődöknek. Hozamai 0,3-30 liter/perc értéket mutatnak.

A FORRÁS VIZE NEM IHATÓ!

Máza településtől délre, a Kandina nevezetű területrész irányából érkező völgy nyugati oldalában, a patakmeder felett található. A forrás foglalását habarcsos kötéssel összerakott faragott kövekkel végezték el. A szürke gránitból készült névtábla a kifolyócső felett látható. A táblát Baumann József és Endre Gábor építette be 2006-ban. A támfalas építményből vas kifolyócsövön át lehetséges a víz kifolyása. A forrásnál pihenőhelyet, nyársalót és esőházat találunk. Korábbi hozamai 5-30 liter/perc értékek közözött váltakozott. A 2010-es nagy felhőszakadások megváltoztatták a medrét, így a forrás jelenleg nem kap megfelelő vízutánpótlást. Jelenleg a kifolyócsőből nem folyik a víz, csak az építmény aljából érzékelhető gyenge szivárgás.Turistaútvonal nem érinti a forrást.

A Kőlyuk barlang előtt a P, Z jelzésű turistaútvonalon találjuk a forrást. A forrásnak két elnevezése is ismeretes. A forrás tetején egy nagy kőbe vésve az Eta-forrás olvasható. A forrás kifolyócsöve feletti szép gránittáblán olvasható a Cserkész-forrás nevű felirat. Beleznay József cserkészparancsnok feleségéről nevezték el a forrást, akinek leánykori neve Szekeres Eta volt. A forrás tetején a cserkész jelkép, a liliom látható. Egy táborozás alkalmával épült. Korábban szabad elfolyású merítős forrás volt, de 2004-ben Baumann József és segítői a felújítás során kifolyós, zárt rendszerűvé alakították, így vizéből a kirándulók is tudnak vizet venni. A forrás felújítása nagyon szépre sikerült, most három oldalról kötéssel összerakott falazat áll. A forrás általában bővizű, árvízi hozamok során azonban a falazatból is spriccel a víz, sőt a forrástól egy méterre egy nagy kő alól is feltör a víz. A forrás vízhozama a mérések során évről évre nő, régebben kevésbé volt ilyen bővizű. Vízhozama a 300 liter/perc értéket is tartósan meghaladja.

Kaposvártól délre a P jelzésről leágazó, mintegy 30 m-es PO jelzésen érhető el. A Töröcskei erdőben a Körtönyei-bükk utca folytatásában déli irányba húzódó völgyben található. Mészkőből épített forrás, melyen az 1912 és 1982-es évszámok szerepelnek. A forrás jelenleg teljesen el van iszaposodva, építményét iszap fedi, így a víz kifolyása nem is látható. Eredetileg a háromszög alatti boltív alatt történt a kifolyása. Régen Vándor-forrás volt a neve.

A Kaposvári Természetbarátok a Kaposvári Városszépítő Egyesület anyagi támogatásával 1982-ben építették ki. Emlékhellyé nyilvánították a Társadalmi Erdei Szolgálat megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére. A Kaposváron megtartott XVII. Országos TESZ találkozó keretében 1982. május 29-én avatták fel. Tervezte: Lévai József.

A Csertetői forrás neve megváltozott. a forrás új neve: Szent Mihály forrás