Magyaregregy észak-nyugati területrészén a templom mellett találjuk az évszázadok óta ismert forráskutat. Jelzés nem vezet hozzá, de tőle nem messze vezet el a P+ jelzés. A Szent-kút aknás jellegű foglalással és vasajtóval ellátott építmény- A homlokfalról a vasajtó évek óta hiányzik, vizet vödörrel meríthetünk. A kút feletti fülkében Mária-szobor látható. A forrást, mely ma már leginkább csak kútként működik Szekeres Ferenc plébános idején, 1889-1891 között építették ki, így a mai zarándokok egy kövekből kirakott és kovácsoltvas kerítéssel körbevett lépcsősoron juthatnak le.

A magyaregregyi Szent-kút létrejöttét így mesélik: egy éjszaka egy öregasszony nagy fényességet látott, és megjelent előtte Szűz Mária. Másnap a Torma-völgyben egy forrás tört fel. A kárászi plébánosnak nem tetszett, hogy nem az ő falujában történt ilyen csoda, ezért ökrös szekerekkel földet hordatott, hogy eltömje a forrást. a következő nap reggelre az ökrök elpusztultak és a forrás újra működött. a monda szerint ennél a forrásnál szem- és lábbetegségükből gyógyultak meg, sokan mankójukat hagyták ott. A 1850-es évektők évente több ezer ember zarándokolt ide. Ma is búcsújáró hely, búcsúnapja Kisboldogasszony (szeptember 8.) Mivel a falunak ekkor temploma még nem volt, Girk püspök engedélyezte, hogy az egregyiek saját erejükből templomot építsenek. Jankó jános kárászi plébános 1867 szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén több ezer zarándok előtt szentelte fel a kápolnát, mely a magyarok, németek, és délszlávok kedvelt zarándokhelyévé nőtte ki magát. 1948-ban Szentes Károly kárászi plébános a kápolna kéttornyú templommá bővítését tervezete el. A ma is álló templom végül nem kapott két tornyot. A jobb oldali kereszthajóban található Fatimai Szűz Mária-szobor Gyurosovics Mihály plébános ajándéka. a templom körül 1999-ben - a hívek adományaiból - újították fel a Kálváriaát a 15 stációval.  A festői imahelynek tartott egregyi kegytemplom ma is megnyugvást nyújt az idelátogatóknak, és emlékeztet az építők Istenbe vetett hitébe.