Bodor-hegytől délre, az erdei utak találkozása mellett fakad a P jelzésű turistaút mentén. Egy nagyobb, de mozdítható kőben elhelyezett névtáblával is jelölték az időszakos jelentkezésű forrást. A feliratos kőtömb közelében szabadon jelentkezik a természetes módon elfolyó vize, melynek fakadási pontja felett egy jellegzetes fa is megtalálható. Az év nagyobb részében csak mérhetetlen szivárgás vagy száraz vízmosás jelöli a forrás patakjának medrét. Az alsó triász kőzetek (aleurolit és homokkő) legfelső mállott és repedezett kőzettörmelékes zónájában, valamint a reájuk települt negyedidőszaki takarórétegben összegyűlt víz jelentkezik itt forrás formájában. A vízszolgáltatására a szélsőségek a jellemzők, hiszen volt olyan működése, amikor mennyiségét csak becsülni lehetett környéke nagyfokú átázása miatt, míg máskor alig észrevehető szivárgást mutatott, vagy csak egyszerűen időlegesen kiszáradt.