Remete-réttől északra található forrás, az azonos nevű kulcsosház közelében, a kék sáv és sárga kereszt jelzésű turistaút mellett. Megjelenése Rónaki László szerint „karszt-csurgó”, amelynél időszakosan szünetelhet is a kifolyás. Vasajtós támfalas foglalása hagyományosnak tekinthető, amelynek alján történik a kifolyás. A szépen elkészített felépítményből kiálló vascsövön kilépő víz a középső triász anizuszi emeletében képződött mészkő karsztvize. Vízgyűjtője feltételesen kicsiny részben önálló, de nagyobb források vízgyűjtőjétől nem elkülöníthető részletből lép ki. Az orfűi Vízfő-forrás vízgyűjtőjéhez tartozva, annak vízhozamát csökkentheti némiképpen, de az itt kilépő vízmennyiség csak jelentéktelen töredék a Mecsek legnagyobb forrásának hozamaihoz képest. Valószínűleg az erős tektonizáltság, valamint a felső triász homokkő pikkely – amely a forrás előtt becsípődve ismeretes – okozza jelentkezését. Az itteni hozamok egy nem jelentős karsztforrást jeleznek. Vízhozama 1–200 liter/perc értékek között mozog, de az 5 liter/perc alatti érték a gyakoribb. Szárazabb időszakokban csak a kútban van forrásvíz.
A forrást már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv is említi. Feliratát 2000-ben újracserélték, mivel a régi kőbe vésett felirat már megkopott. Felújítva 2005-ben (Tasnádi J., Őri Zs.).

GPS 46° 7,39,30' 18° 10,8702'

A forrásnak érdekes mondája van: A Mecsek egyik eldugott zugában tanyázott egy hétfejű sárkány. Az éjszakát mindig egy barlangban töltötte, amelyből forrás bugyogott elő. Egyszer egy fiatal vitéz vetődött arrafelé és szomjáta akrta oltani a forrásnál. A sárkány észrevette és rátámadt a vitézre. Ám a legény kirántotta kardját és rettenetes viaskodásban levágta a sárkánynak mind a hét fejét, sőt még a szívébe is beleszúrt. A sárkány vére elvegyült a forrás vizével és megmérgezte azt. Azóta hívja a nép ezt a forrást Büdös-kútnak.