MECSEK HÍRADÓ

Dunántúli Megyék Természetbarát Vezetőinek Találkozója
Abaliget, 2009. augusztus 21-23.

Újabb sikeres rendezvényt írhattunk be a Baranya megyei természetjárás krónikájába, mely­nek során szeretett Mecsekünk szépségét, egyedülálló kincseit mutathattuk meg, ezúttal a dunántúli megyék természetbarát vezetőinek.

Augusztus 21–23-ig 46 résztvevővel zajlott a találkozó: abaligeti bázishellyel, egész na­pos Jakab-hegyi tartózkodással, s autóbuszos túrával Orfű térségében.

Ezt a találkozót minden évben más megye természetbarát vezetői rendezik, s igyekeznek me­gyéjük természeti értékeit megmutatni vendégeiknek. Mi is így tettünk. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség megbízásából a Mecsek Egyesület, élén Baronek Jenő ügyvezető elnök tervezte, szervezte a találkozót.

Augusztus 21-én délután Abaligeten, a Hotel Abaligetben vártuk vendégeinket. Szállást biztosítottunk még a Cseppkő Panzióban is.

Örömmel tapasztaltuk, hogy meghívásunkat elfogadta Szabó Imre, a Magyar Ter­mészet­barát Szövetség elnöke, környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Duró Imre a Magyar Ter­mé­szet­barát Szövetség igazgatója, Pusztay Sándor, a Természetbarát Turista Magazin fő­szerkesztője, valamint – Komárom-Esztergom megye és Vas megye kivételével – min­den dunántúli megye vezetősége. A művészeti ágak egy-egy jeles képviselője is résztve­vője volt találkozónknak: Kováts Kolos Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház Örökös tagja, a Mecsek Egyesület Örökös Tiszteletbeli Tagja, Debreczeni Jó­zsef pub­licista, politikai közíró és Császár Péter képzőművész. Meghívott vendégeink család­tag­jaik­kal érkeztek és legtöbben a találkozó teljes időtartama alatt velünk voltak, bizonyítva ezzel azt, hogy jól érezték magukat.

Első délutáni programunk a Denevérmúzeumban zajlott. Itt dr. Iványi Ildikó, a Duna Dráva Nem­zeti Park Igazgatóság nyugalmazott igazgatója, a Mecsek Egyesület alelnöke, Závoczky Szabolcs, a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója és Baronek Jenő, a Mecsek Egyesület ügyvezető elnöke fogadta a vendégeket. E sajátos, egyedülálló múzeum­ban Závoczky Szabolcs, a DDNPI igazgatója, e kiállítás megálmodója kalau­zolta cso­portunkat.

Ezután valamennyien a barlang előtt gyülekeztünk, mert első napi programunk itt folyta­tódott. Először Zalán Béla barlangász értő és érdekfeszítő vezetésével jártuk végig a bar­langot. A Nagyteremben megtapasztaltuk a teljes sötétséget, majd barlangász barátaink fényjátékkal üdvözölték a látogatókat. Ezután itt következett a „hivatalos” megnyitó. El­sőként – házigazdaként – Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója mondott üdvözlő szavakat, majd Szabó Imre, a Magyar Természetbarát Szö­vetség elnöke köszöntötte a résztvevőket és a szervezőket. Tóth Klára, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke a baranyai természetjárók és a Mecsek Egyesület tag­sága, valamint a szervezők nevében mondta el, hogy örülünk, hogy megmutathatjuk „Kin­cses Baranyánk” értékeit, gazdagságából néhány nevezetességet, amelyek e pár négyzet­kilométeren (Orfűtől Abaligeten át Kővágószőlősig) találhatók. A megnyitó igazi megle­petéssel is szolgált. E nagyszerű akusztikájú teremben Kováts Kolos énekelt a vendége­inknek. Csodálatos hangja elvarázsolt bennünket, akár a népdalokat, akár Sarastro áriáját hallottuk tőle. Igazi ajándék volt! S ezzel még nem volt vége „gazdagsá­gunk” bemutatásá­nak. Kifelé jövet, a „gyógyteremben” Ötvös Károlyné, a DDNPI Ok­tatási Csoport mun­katársa vetített gyönyörű képeket szűkebb hazánk épített és természeti kincseiről.

Az estét az abaligeti Pajta Múzeumban töltöttük. A gazdag kiállítás megtekintése után Kutas László előadóművész könnyed dalai szórakoztattak bennünket. A szép nyári estén sokáig beszélgettünk még a csillagos ég alatt a ház hangulatos kertjében.

22-ére, szombatra egész napos szabadtéri programot szerveztünk, ezért nagyon örültünk, hogy derűs, szép reggelre ébredtünk. A DDNPI terepjárói „röpítettek” bennünket az erő­sen vízmosta, döcögős utakon a Jakab-hegy fennsíkjára. Merész tervünket valósítottuk meg: kis csoportokban végigjártuk a földsáncot, amely igazi kalandtúra volt, hiszen a sáncon egyenetlen talaj, kidőlt fák ágai, kiálló kövek nehezítették haladásunkat. Egy kis „félrelépés”-t nem számítva épségben, élményekben gazdagodva teljesítettük vállalásun­kat. A sánc keleti oldalán haladva szép rálátásunk volt a városunkra, a Tubesre, a Sós-hegyre. Ahol a sáncot turistautak keresztezték, meg tudtuk mutatni a sánc szerkezetét, ill. egy helyen a kutatóárok is szemléltette a kereszt- és hosszmetszetet.

A zöld sávval jelzett útra érve igazi ritkaságot fedeztettünk fel vendégeinkkel: Császár Péter „failak”-ját. Ez, a fa ágai közé épített kis lak egy 2001-es alkotótábor során készült műalkotás. Az alkotó művész is vendégünk volt a találkozó ideje alatt, s itt, a fára épített „lak” alatt beszélt ennek az érdekes műfajnak a sajátosságairól, más munkáiról, terveiről.

Tovább folytatva utunkat, már a déli oldalon haladva tapasztaltuk meg, hogy a sánc itt szinte alig magasabb 1-2 m-nél, míg a keleti oldalon 6-8 m magasra is építették. Ennek az a magyarázata, hogy déli oldalról a szakadék miatt kevésbé volt támadható a vár.

A Zsongor-kőnél tartottunk hosszabb pihenőt. Vendégeink ámuló tekintetét látva bizto­sak lehettünk benne, hogy soha nem felejthető élményt kínáltunk számukra a csodálatos pano­rámával. Fényképezés, mondamesélés után újra felkapaszkodtunk a sáncra, s itt is megta­pasztaltuk, hogy nyugaton is magas sáncot kellett építenie a kora vaskori népnek, hogy az a támadások ellen megfelelő védelmet nyújtson. A romos István-kilátón túlha­ladva lete­kintettünk a halomsírokra, s északra, majd keletre fordulva gyönyörködtünk a szép töl­gyes-bükkös erdőben. Az Orfűről jövő zöld sáv jelzésen tértünk vissza a fenn­síkra.

Itt már finom illatok lengedeztek, két nagy bográcsban rotyogott a vaddisznópörkölt. A „logisztikai csoport” fiatal, készséges tagjai már meg is terítették a kolostor udvarán felál­lított asztalokat. Ebéd előtt még az is gazdagította élményeinket, hogy a pálos ko­lostorról, a pálos rend történetéről hiteles személy, Csóka János pálos szerzetes, házfő­nök, prefek­tus, a Lyceum templom igazgatója beszélt. A lelkes fiatalember egyszerű, világos szavai, rokonszenves személyisége a pálos rend mai légkörét is közvetítették.

A Benczes Gábor által főzött, gazdagon ízesített vaddisznópörkölt Tátrai Bea finom salá­tájával fenséges eledelnek bizonyult, s a helyszín – a kolostor udvara – is hozzájárult, hogy az ebéd a biztosan megmaradó jó élmények sorába került. Egy kis beszélgetés, „ár­nyék­keresés”, majd erőgyűjtés következett a délutáni programhoz: gyalogosan leeresz­ked­tünk a Babás-szerkövek, a Sasfészek és a Jubileumi kereszt érintésével Kővágó­sző­lősre. A Jubileumi keresztnél még egy meglepetéssel szolgáltunk vendégeink­nek: Bör­csök Péter szépen hangzó hegedűjátéka a szikrázó napsütés és komoly meleg ellenére nagy tetszést aratott a hallgatóság körében.

A faluba leérve Sándor Tibor polgármester volt segítségünkre abban, hogy a templomot és az uránbányászati gyűjteményt megtekinthessük. Szakszerű tájékoztatása nyomán a falu mai életének örömeire, gondjaira is ráláttunk.

Utólag is jó döntésnek látszik, hogy a Jakab-hegyen töltöttük ezt a napot. A koravaskori földvár, amely a Kárpát-medence egyetlen ilyen épen megmaradt létesítménye, a Zsongor-kőről elénk táruló panoráma, a Remetebarlang, a halomsírok, a kolostorromok, a Babás-szerkövek, a Sasfészek, a Jubileumi kereszt bizonyította, hogy e pár négyzetki­lométeren valóban igen sok érték, természeti, kultúrtörténeti érték halmozódott fel, ame­lyet érdemes megmutatni az ország távoli tájairól érkezett vendégeknek. Kattogtak a fényképezőgépek, készültek a videó-felvételek. E képek és emlékezetük segítségével magukkal vitték vendé­geink e kincseket.

Este Tám László fotóművész vetítette szép képeit Baranyáról, Pécsről, földi és légi felvé­telekkel. E program és az éjszakába nyúló beszélgetés helyszíne a Cseppkő Panzió han­gulatos sörözője volt.

Vasárnapra már csak délelőttre szerveztünk programot, ennek egy részét is autóbusszal valósítottuk meg. A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás volt a segítségünkre abban, hogy Orfűt bemutassuk vendégeinknek. Füke László közoktatási referens és dr. Harmat Béla címzetes főjegyző vezetésével meglátogattuk a Mecsek Házát, ahol a Szegedi Karszt- és Bar­langkutató Egyesület fiatal, lelkes tagja szakszerű, érdekfeszítő kalauzolása nyomán megismerhettük e sajátos, egyedi épület funkcióját, bepillantást nyerhettünk a barlangá­szat izgalmas világába. Ezután a Vízfő-forráshoz sétáltunk, majd megtekintettük a Ma­lom-múzeumot. Később rövid sétát tettünk a tekeresi főutcán, megtekintve a szépen rendbe hozott házakat, istállókat, majd az autóbusszal visszatértünk Abaligetre, hogy elkölthes­sük az utolsó közös ebédet. A Camping étteremben most is nagyon finomakat főztek és kínáltak nekünk, mint a három nap folyamán mindig.

Távozó vendégeink köszönő szavai, az utólag kapott elismerések, a három nap alatt kiala­kult és uralkodó hangulat azt bizonyítják, hogy fáradozásunk nem volt hiábavaló. Sikerült egy élményekben gazdag, látnivalókban bővelkedő, természetközeli programot összeállí­tanunk és megvalósítanunk. A szervezés nagy részét Baronek Jenő még megyei elnökként kezdte, majd a megyei szövetség megbízásából a Mecsek Egyesület ügyvezető elnökeként folytatta. A tőle megszokott igényességgel, körültekintéssel végzett munkája, a maximális „jólétről” gondoskodó igyekezete, a jól sikerült programok nyomán min­denki úgy vélte: nem lesz könnyű dolga Fejér megyének, ahol a következő évi találkozót szervezik.

Baronek Jenő a sikeres találkozó érdekében sok segítséget kért és kapott a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól, személy szerint Závoczky Szabolcs igazgatótól, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságától, személy sze­rint dr. Varga Tamás igazgatótól, a Mecseki Erdészeti Zrt.-től, személy szerint Káldy József igazgatótól, valamint a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulástól, személy szerint dr. Schleich Mária irodavezetőtől, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Baronek Jenő személyes segítőtársai a szervezésben és a programok megvalósításában a már említette­ken (Tátrai Bea, Benczes Gábor) kívül Börcsök György, Pál Krisztina és Tóth Klára voltak.

Talán valamennyiünk nevében mondhatom: jó volt ennek a szervező csapatnak a tagja lenni! Úgy gondolom (a visszajelzések is igazolják), hogy egyetlen résztvevő sem bánta meg, hogy ezt a hosszú hétvégét Baranyában, azon belül is a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Kör­zet e sajátos látványosságokkal gazdag területén töltötte. Fáradozásunkért kárpótolt min­ket a kitűnő hangulat, a vendégek – szemmel is látható – jó közérzete és köszönő sza­vai.

„És akkor már megérte!”

Tóth Klára

efghefghef

Újjáépült a Fekete-Tisza forrása

Július közepén hazaérkezett Kárpátaljáról az az „expedíció”, amely a Fekete-Tisza forrá­sának újjáépítésére szerveződött.

A tervezett munkáról Baumann József a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség köz­gyűlésén adott hírt 2009 februárjában.

A forrásépítés anyagi feltételeit a GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület pályá­zati pénzből biztosította, kisebb részét adakozásból fedezték. Az adakozók között a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2009. évi közgyűlésén résztvevők is ott van­nak. A komoly munkáról részletes beszámoló a Mecsek Egyesület 2009. évi évkönyvében lesz olvasható.

A forrás építői több szakmát képviseltek és több településről érkeztek. Az értékte­remtő csapat baranyai tagjai: Baumann József, Horváth Péter Bruno, Kriston Barnabás, Stálen­berger Tibor és Tasnádi János.

Ugyan az élménybeszámolók ideje még nem jött el, de az eddigi hírekből, képekből is látszik, hogy ez „Jó mulatság, férfimunka volt!”

Gratulálunk a részvevőknek és várjuk részletes beszámolóikat!

Az elismerésre méltó eseményről a Mecsek Egyesület honlapján is olvasható tájé­koztatás (http://www.mecsekegyesulet.5mp.eu), és láthatók fényképek.

Tóth Klára

ËËËËËËËË

„ÖSSZEKÖTTETETT”

Régi tervünk valósult meg 2009 nyarán, amikor is elkészült a sárga sáv jelzésű, a Markó csárdától Bükkösdig vezető turistaút.

A Dráva TSE az előző években – az Ormánságban végzett turistaút-fejlesztési munkák során – felfestette a Mailáthpusztától kiinduló sárga sáv jelzést, mely egészen a 6-os fő­köz­le­kedési út mellett található Markó csárdáig vezet. Az út folytatása is tervezett volt, ami most megvalósult. A Markó csárdától északi irányba vezet tovább a jelzés szántóföl­dek mellett Boda községig. A falun végighaladva nyugati irányba kanyarodik, és a sző­lők közt – ahonnan szép időben gyönyörű kilátás nyílik déli irányba a Dráva síkjára és a távolabbi Papuk hegységre – egy völgybe tér, melyen délnyugati irányba halad tovább. A völgy nagyon ro­man­­tikus, a benne haladó alig járt út egy patak mellett – néhol majdnem a mederben – vezet, s kb. 2 km után elérjük az egykori Botos-kúti erdészház helyét (a házra már csak né­hány tégladarab, és egy csalános tisztás emlékeztet, no meg a bővizű forrás, melynek fel­­újítását 2010-re tervezzük). Innen utunk északra fordul, és szép szál­erdőben haladva, kissé emelkedve érünk fel egy napsütötte gerincre, melyen kb. fél óra alatt érünk Szent­domján­pusztára (ahol szebb napokat látott épületek romjait láthatjuk). Innen lejtmenet kö­vet­kezik, és kényelmes úton érünk le Bükkösd község Szentdomján településrészére. Tovább már aszfaltozott úton mehetünk Bükkösdre, a jelzés Bükkösd vasútállo­másra vezet. Az út teljes hossza kb. 15 km.

Ez az első turistaút, mely az Ormánságot összeköti a Mecsekkel – és közvetve a Zseliccel – így nyugodtan kijelenthetem: a baranyai turistaút-hálózatban „történelmi jelentőségű”, hiszen így az – eddig turistaút-hálózat szempontjából különálló – Ormánság–Villányi-hegység tájegység bekapcsolódott a Mecseken keresztül az országos turistaút-háló­zatba.

Ajánlom bejárását minden természetbarátnak!

Strasser Péter

Üveges hétvége és emlékkő avatás Pusztabányán

Pusztabányán a 2009. május 30-án a Zengővidék Hagyományőrző és Turisztikai Együtt­működés által szervezett üveges hétvégén emlékkövet avattak. Az erdészeti műút mellett, az üveghutához vezető út elágazásánál felállított emlékkő az 1784–1805 között itt mű­ködő üveg­hutának állít emléket és annak a néhány lelkes embernek, akik a már-már elfeledett – a 18–19.században virágkorát élő – kelet-mecseki üvegkészítés hagyományát felélesz­tet­ték, és tovább őrzik. Az emlékkövet a Kisújbányán élő Lakatos László szob­rászművész ké­szí­tette, kövestetői fonolitból.

Az emlékkő állítás Jegenyés János üvegtervező iparművész ötlete alapján az említett, több civil szervezetből álló hagyományőrző és turisztikai együttműködés lelkes mun­ká­já­val valósult meg.

A Kelet-Mecsek hegyei közt, Pécsvárad, Mecseknádasd és Hosszúhetény erdejében a pécs­váradi apátság és a pécsi püspökség birtokán több mint száz éven keresztül folyt üveggyártás. Német- és csehföldről érkezett munkások a 17. század végétől a 19. század elejéig négy üvegkészítő műhelyben, azaz hutában olvasztottak és fújtak üveget. Legko­rábban a pécsváradi uradalom hutája épült fel a Réka-patak völgyében (a mai Réka kunyhó közelében). Jány (Giani) Ferenc pécsváradi apát adott megbízást a huta létesíté­sére, de csupán néhány évig működött (1698 és 1700). Röviddel felhagyása után létesült a pécsi püspök (Nesselrode Ferenc Vilmos) által alapított üveghuta a nádasdi erdőben, a mai Óbánya területén, melyet idővel másik kettő alapítása követett a szomszédos Hosszúhetény határában. Egyik a mai Kisujbányán, a másik a mai Pusztabányán. Amint egy huta felemésztette a környező erdőt, a termelés újonnan felállított üzemben, fában gazdag területen folyt tovább.

A Pécsi Püspökség üveghutái körül apró irtástelepülések jöttek létre, legelőször Óbánya, majd Ujbánya (Kisújbánya), végül Üveg Bánya Szállás (Pusztabánya). Óbánya ma is élő település, Ujbánya eredeti lakosságát elveszítette, ma Hosszúhetényhez tartozó üdülő­falu. (Az utóbbi években néhány család állandó lakosként telepedett le.) Üvegbánya a huta felszámolása után elnéptelenedett, épületei lassan összedőltek. Az erdőrész neve, ahol egykor az üvegolvasztó és a hutatelepülés létezett, így lett „ Pusztabánya – az elha­gyott üveghutára utalva. A Réka-völgyi huta oly rövid ideig állt fenn, hogy itt nem kelet­kezhe­tett település, neve azonban fennmaradt, az üveghuta megszűnte után több mint száz évvel később is élt még a Réka-völgy másik elnevezés, a „Puszta Bánya völgy”.

Óbánya és Kisújbánya német neve (Altglashütte, Öreg-, vagy Ó-üveghuta, Neuglashütte, Ujüveghuta) híven őrzi a régi mesterséget és azt, hogy az itt működő hutáknak köszön­hette létrejöttét. Felvetődik a kérdés, hogy a magyar neve miért bánya?

Néhány útikönyvben és a turista térképek hátoldalán szereplő ismertetőkben tévesen sze­repel a fenti települések nevének eredete. Legtöbbször ezzel a mondattal találkozunk: „…az Óbánya nevet egy közeli szilikáthomok-bányáról kapta, amely az üveghutát látta el alapanyaggal”. Ez a névfejtés téves. A környéken soha nem bányásztak üveggyártás­hoz szükséges homokot, azt távolabbi területekről (pl. a Zselicből) szállították, és a huta tele­pítés elsődleges szempontja a bükkfában gazdag erdőterület volt. A kemencék fűtésé­hez és a hamuzsír készítéshez nagyobb mennyiségű fára volt szükség, mint az üvegké­szítés alap­anyagául szolgáló kvarchomokra. Néhány szekérnyi homokot könnyebben ideszállíthatták, mint a nagymennyiségű fát.

A bánya elénevezésnek más magyarázata van. A huta szavunk a német die Hütte szóból származik, amely magyarul kunyhót, a kohászatban kohót jelent. A 17–19. században „üveghuta”, „huta” szavak megfelelőjeként az üvegbánya, üvegcsűr, üvegesház, üvegol­vasztó, üvegkészítő műhely, üveggyár kifejezéseket, illetve ezek latin (pl. vitriária), és német változatait is használták. A Dunántúlon közülük leginkább az üvegbánya elneve­zés terjedt el. (A „banya” szláv eredetű szó, amely boltozott üreget, vagy kemencét jelent.) Innen ered a bakonyi Németbánya, Csehbánya és a mecseki Óbánya, Kisújbánya tele­pülé­sek neve, valamint a „Pusztabánya”, amely elhagyott hutatelepülést jelent. Az üveg­bánya elnevezést az ország más tájain nem használtak, az Északi-középhegységben a huta szó honosodott meg, pl. A Bükkben Óhuta, és Ujhuta, Zemplénben Óhuta, Közép­huta és Új­huta helységnevekkel találkozunk.

A mecseki négy üveghuta hagyományán nem létesült modern üveggyár (mint például a mátrai Parádon, vagy a bakonyi Ajkán). Óbányán és Kisújbányán az egykori üveghuták összedőltek, az újonnan érkezett lakosság szétszedte, vagy köveit beépítette épülő há­zába. Míg a pécsváradi huta emléke már régen elenyészett, Óbánya és Kiujbánya régi lakói – akiknek ősei az üveghutánál dolgozhattak – jól emlékeztek a település létrejöt­tére. Puszta­bányán nem alakult ki település az összedőlt épületeken, betemette a föld, benőtte a gaz, így maradhatott meg az utókor számára, a huta romjai megőrizték az üveggyártás emlékét.

Ez adott lehetőséget arra, hogy a hosszú hallgatás után a feledés csendjét néhány lelkes ember megtörje.

Az 1980-as évektől – elsősorban Jegenyés János üvegművésznek, Kárpáti Gábor régész­nek és a Pécsi Üveges Találkozónak köszönhetően – feltámadt a kelet-mecseki üvegké­szítés hagyománya. Megkezdődött a pusztabányai huta feltárása, amely igen jó állapot­ban maradt fenn. Az Országos Erdészeti Egyesület Pusztabányán megrendezett vándor­gyűlése alkalmából a Mecseki Erdészeti Rt támogatásával az üvegolvasztó műhely mel­lett egy – a régi hutakemencére emlékeztető – rekonstrukció készült.

Ezt a hagyományt kívánta folytatni az említett egyesülés, amely – tervei szerint – évente szeretné megrendezi az üveges hétvégét. Első alkalommal 2008-ban rendezték meg. Ek­kora készült el Hosszúhetényi Művelődési Házban az üveges kiállítás, amely szintén a keleti-mecseki üveges mesterségnek állít emléket. A kiállításon láthatók a pusztabányai huta feltárásakor előkerült üvegleletek is. Kisújbányán a faluházban állították ki Bakó László szobrász faragott üvegszobrait különös megvilágításban „Faragott Fények” cím­mel. Ma az óbányai faluházban látható.

Lang Ádám történésznek 2008-ban – szintén az üveges hétvégére – jelent meg az „Üveg­huták a Kelet-Mecsekben” c. tudományos munkája, amely elsőként mutatja be a 17–19. századi kelet-mecseki üveghuták történetét. Olyan hiteles, alapos levéltári kutatómunka alapján készült könyv került kiadásra, ami a laikusok számára is könnyen érthető, amit mi természetjárók is örömmel forgathatunk és végre hiteles forrásból ismerhetjük meg a ked­venc mecseki falvaink történetét, és szerezhetünk hasznos ismereteken az ősi üveges mesterségről, a régi üvegolvasztó műhelyek működéséről, és hajdan itt élt emberek életé­ről.

Ez a kis írás is Lang Ádám könyvének felhasználásával készült. Szükségesnek tartottam közé tenni, hogy a sok félremagyarázás után végre a túravezetők is hitelesebben tudják tájékoztatni a túrák résztvevőit.

A 2009-es – második alkalommal megrendezett – üveges hétvége rendezvényeinek részt­vevőjeként örömmel adtam hírt egy újabb civil kezdeményezésről, hagyományőrző ren­dezvényről, és egy új mecseki „bútordarabról” amely mellett majd túráink során gyakran elmegyünk.

Rónaky Gizella

• Új Mecsek Turistatérkép: megjelent a Mecsek Turistatérkép új, 2009-es kiadása a Cartographia Kft. gondozásában. A térképen korrigálták az elmúlt években hibásan vagy pon­tatlanul megjelenített objektumokat. Ezúttal a turistaútvonalak változásai is pontosításra kerültek. A térkép lektorálását Biki Endre Gábor, a helyesbítést Berki Zoltán végezte. A térkép szeptembertől megvásárolható a könyves­boltokban.

• Forrásfelújítások a Mecsekben: a Mecsek Egyesület Természetjáró Osztálya öt forrást újított fel a nyáron.
  
  Baglyas-forrás: újtáblát építettünk be a Keleti-Mecsekben talál­ható víz­fakadáshoz. A meredek szurdokvölgyben található forrás nem foglalt, de a vízkifo­lyás melletti nagy sziklán látható a felirat. A forrás a volt Baglyas-kunyhó előtt ha­ladó K+ jelzésről leágazó KO jelzésen érhető el.

Pataki-forrás: az Óbányai-völgy­ben, a kék sáv jelzés mentén a Dr. Pataki József kulcsosház mellett található forrás zárt rend­szerű, kifolyócsöves és névtáblával van ellátva.

Wein György-forrás: új ar­culatot ka­pott a Hidasi-völgyben lévő vízkilépés. Igaz, most csak kevés víz csorog ki a foglalat­ból, de a jéghideg vize felüdíti a szomjas vándort. A tájidegen műanyagcsövet alumí­ni­umcsőre cseréltük, és szürke színű gránit táblát helyeztünk el a mészkőből ra­kott forrá­son. Az 1993-ban foglalt forrás Wein György geológusról (1912–1976) nevezték el, és most jött el az ideje, hogy a befejezetlen forrás elnyerje végleges formáját.

Horgász-forrás: az Orfű közelében a Herman Ottó-tó mellett található vízki­folyás új névtáblát, kifolyó­csövet és egy „észak” jelet kapott. A forrás kútjának kitisz­títása után a vízhozam tartósan 20-szorosára nőtt. (A forrás már éppen csak csepegett, most 5 literrel folyik percenként.)

Büdös-kút: egyhetes munkával elké­szült Pécsvárad régi itató­kútja. A felújítás során a régi kút tégla­épít­ményét eredeti ál­lapotában tudtuk megőrizni. Kitisztításra került a 2,5 m mély kút, melynek oldalába új névtábla és „észak” jel került. A bővizű forráskút vize most ismét a vályúba folyik.A források felújítását Biki Endre Gábor végezte, az anyagszállí­tás­ban pedig a Mecseki Erdészeti Zrt. Pécsváradi Erdé­szete működött közre. A névtáblák és a források felújí­tásához szükséges egyéb anyagok költségét a Mecsek Egyesület finanszírozta.

• Új turistaút az Óbányai-kilátóhoz: új turistaútvonalat festett fel a Baranya Megyei Termé­szetbarát Szövetség az Óbányai-kilátóhoz. A Z+ jelzésről a Döngölt-árok felől egy zöld ▲ jelzés vezet fel a kilátóhoz. Az útvonal hossza 0,5 km.

• Természetjáró Gyerekek és Diákok Országos Találkozója: az idei TEGYOT-TEDOT találkozót a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség rendezte Csongrádon június végén. A ta­lálkozón Baranya megyét a PITE képviselte. Részletesebben a következő számunk­ban számolunk be a találkozóról.

Rendezvények

¨  szeptember 5, szombat: „Mecsek 1800, Mecsek 23” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjú­sági Természetjáró Egyesület. Rajt: Zobákpuszta, erdészeti táborozóhely, 6.00-7.30. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 700, ill. 500 Ft/fő. Információ: (70/563-5749, 30/993-8595, 20/310-5754.

¨  szeptember 6, vasárnap: „Baranya 50, 100” országúti kerékpáros teljesítmény­túra. R.: DÖKE, Komló. Rajt: Komló, Eszperanto tér, 8.00-9.00 (100 km), 8.00-10.00 (50 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 600, ill. 500 Ft/fő (MTSZ tagsággal 100 Ft ked­vez­mény). Információ: Iván Attila ( 20/911-4050.

¨  szeptember 13, vasárnap: „Jó szerencsét 15” Bányász Emlék- és Teljesítménytúra. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Rajt: Komló, Muzeális Gyűjtemény (Város­ház tér). Cél: Komló, Bányász Emlékmű. Táv: 16 km. Nevezési díj: 450 Ft/fő (ked­vezmé­nyek: MTSZ tagsági igazolvánnyal és Magyar Turista Kártyával 100 Ft, diák, nyugdí­jas, családi, ill. MSTSZ tagsággal 50 Ft). Rajt: 8.00-10.00. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/367-6437; 20/260-7059. E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

¨  szeptember 17, csütörtök: „Örökségünk” – délutáni diskurzus a komló múzeum­ban.R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Rozvány György: Más kultúra, más világ.

¨  szeptember 19, szombat: „Papi pipa 30” teljesítménytúra. R.: Dél-Zselic Ter­mé­szet­ba­­rát Klub. Rajt: Bükkösd, vasútállomás, 7.00-8.30. Cél ugyanott. Nevezési díj: 600 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TTT tagsággal 500 Ft). Információ: Strasser Péter ( 72/256-508; 20/522-2953. E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

¨  szeptember 19-20, szombat-vasárnap: „elSant Őszi Kupa” tájékozódási hétvége. R.: Pécsi Orvos Egészségügyi Sport Kör; elSant Bt. Információ: Benczes Gábor ( 72/549-009; 30/957-3262.

¨  szeptember 26, szombat: „Elő a kerékpárral” kerékpáros teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Távok: 97 km; 57 km. Rajt: Pécs – Éger-völgy, Teca Mama Kis­vendéglője, 10.00-11.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 500 Ft/fő (97 km); 400 Ft/fő (57 km). Információ: Dr. Szabó Péter ( 70/456-1379; Szabó László Attila ( 72/226-315.

¨  szeptember 26, szombat: „Esti Mecsek, Mecsek Éjszakai” teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Rajt: Pécs – Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglője, 18.00-19.00 (Esti Mecsek), 18.00-19.00 (Mecsek Éjszakai). Cél ugyanott. Nevezési díj: 400 Ft/fő, ill. 600 Ft/fő. Információ: Dr. Szabó Péter ( 70/456-1379; Szabó László Attila ( 72/226-315.

¨  szeptember 26, szombat: „Simics Tamás Emléktúra. R.: Fekete Bárány TE. A túrát a 97 km-es „Elő a kerékpárral”, ill. a Mecsek Éjszakai telejesítménytúrák együttes telje­sítői teljesítik.

¨  október 3, szombat: „Szent Imre 10, 20” teljesítménytúrák. R.: Szent Imre Iskolai Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyűd, 7.30-9.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 600 Ft/fő (MTSZ, TTT, MSTSZ tagsággal, ill. diákoknak, nyugdíjasoknak és Magyar Turista Kártyával 500 Ft/fő). Információ: Pálinkás István ( 20/447-2141.

¨  október 3, szombat: „DÖKE 30, 15 – Gyalogolj az ötösért” teljesítménytúrák. R.: DÖKE, Komló. Rajt: Komló, Kodály Zoltán Általános Iskola (Templom tér 2.), 7.30-9.00 (30 km), 7.30-9.30 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 400, ill. 250 Ft/fő (MTSZ tagsággal és Magyar Turista Kártyával 50 Ft kedvezmény). Információ: Sásdi Viktória ( 30/210-4079; Hohmann Ferenc ( 20/447-1167.

NYÍLT TÚRÁK

►  szeptember 12, szombat: Vajszló – Cseri-erdő – Kisszentmárton – Mailáthpuszta – Horgász-tó – Mailáthpuszta (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaud­varon 7.15-kor (Harkányba az autóbusz 7.30-kor indul). Túravezető: Gida Tibor

►  szeptember 19, szombat: 6-os út, Kulcsoscsárda – Bogád – Romonya – Ellend – Hásságy – Magyarsarlós – Nagykozár – Pécsújhegy (21 km). Találkozás a pécsi Budai állomás helyi autóbusz pályaudvaron, a 13-as busz megállójában 7.10-kor. Túrave­zető: Gőbölös István.

►  szeptember 26, szombat: Bakóca – Alsókövesd – Kovács-domb – Szent István-kút – Szágy – Csepegő-kő – Szágy (15 km). Találkozás a godisai vasútállomáson 7.35-kor (Pécsről a vonat 6.43-kor indul). Túravezető: Schóber József.

►  október 3, szombat: Pécsvárad – Zengő – Hosszúhetény (10 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45-kor a 8-as kocsiállásnál. Túravezető: Kazal György.

A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrája,
komlói kiindulással

• szeptember 27, vasárnap: Barangolás a Karasica völgyében. Útvonal: Szederkény – Máriakéménd – Berkesd – Pereked – Hird (16 km).Indu­lás a 6.30-as pécsi buszjá­rattal. Túravezető: Breitenstein Ferenc.

A PTTE Vámos Mihály Túraszakosztály nyílt túrája

• szeptember 27, vasárnap: Mecseknádasd – Stein-malom – Réka-völgy – Hosszúhetény (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron a 8-as kocsi­állásnál 7.10-kor. Túravezető: Kondi Gyula.

DDNPI rendezvények

A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről informá­ció kérhető, és a prog­ra­­mok­­ra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/405-4571 tele­fon­­­szá­­mokon, illetve a kö­vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..">Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. To­vábbi információk a www.ddnp.hu hon­lapon talál­hatók.

►  szeptember 5, szombat: Madárgyűrűzés Sumonyban. Maximális csoportlétszám 30 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! A helyszínről és az időpontról a jelentkezők a program előtt néhány nappal kapnak értesítést. Ingyenes program.

►  szeptember 12, szombat: Boszorkánykonyha – bogyók, füvek a Mecsekben. Időtar­­tam: 2-3 óra.Maximális csoportlétszám 30 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! A helyszínről és az időpontról a jelentkezők a program előtt néhány nappal kapnak ér­tesítést. Részvételi díj: 350 Ft/fő.

►  szeptember 15, kedd: Barlangász Klub. Tegzes Zoltán: Barlangkutatás az Abaligeti-karszton. Diavetítéses előadás. Helyszín: DDNPI Oktatási Központ, Pécs, Tettye tér 8. Időpont: 17 óra. Belépődíj nincs.

►  Szeptember 19, szombat: „Magasszárú kocsord” túra (jelvényszerző túra). A túra hossza 7 km (Felsőszentmártontól a Dráváig és vissza), időtartama 4 óra. Találkozás: Felső­szentmárton, Templom tér. Indulási időpont: 10 óra. Részvételi díj: 350 Ft/fő.

►  szeptember 26, szombat: Török kori emlékek nyomában Pécsett – városnéző séta. Előzetes bejelentkezés szükséges! A helyszínről és az időpontról a jelentkezők a prog­ram előtt néhány nappal kapnak értesítést. Részvételi díj: 350 Ft/fő + belépők.

►  október 1, csütörtök: Idősek világnapja a Pintér-kert Arborétumban. A séták időpont­jai: 10 óra, 14 óra. Ingyenes program.

►  október 3, szombat: Gombatúra a Zselicben. Találkozás: Lipótfa és Bánya között az erdészeti utak találkozásánál, a Gólya-völgyi tavak mellett 10 órakor. Részvételi díj: 350 Ft/fő.

►  október 4, vasárnap: Állatok Világnapja – állatsimogatás és állatmegfigyelés kicsik­nek. Helyszín, időpont: Nagydorog, állattartó telep, 9 óra. Részvételi díj: 350 Ft/fő.

►  október 6, kedd: DDNP Klub. Havasi Ildikó: Az ősember nyomában – barlangok Franciaországban. Diavetítéses előadás. Helyszín: DDNPI Tettye Oktatási Központ. Időpont: 17 óra. Ingyenes program.