MECSEK HÍRADÓ

149. szám 2007. május

KITÜNTETÉS

A Természetjáró Fiatalok Szövetsége

Strasser Péter

részére az ifjúsági korosztály turizmusáért, természetjáró aktivitásáért és környezeti neveléséért hosszú időn át kifejtett kiemelkedő munkája elismeréseként

Ifjúsági Természetjárásért Életműdíjat

adományozott. A kitüntetést április 25-én Budapesten adták át, ünnepélyes keretek között. A kitüntetéshez gratulálunk, és további eredményes munkát kívánunk!

Ï Ð Ñ Ò

Vártúra a Nyugat-Dunántúlon és Burgenlandban

A Dél-Dunántúli Távközlési SE idén tavasszal, a márciusi hosszú hétvégén, Sopron környékén túrázott. A szállást már decemberben megrendeltük, és úgy tűnt, hogy örültek a nagy létszámunknak, mert kedvezményt is adtak. Most turistaszállóban laktunk, mert többeknek a kollégiumi szállás nem igazán felelt meg, pedig az elmúlt évek során olcsó áron aludtunk több, kellemes, és tiszta kollégiumban is. Ez a szálló szép volt, tiszta volt, de kicsit többe került, mint egy kollégium. Itt nem tudtuk megtenni teljes mértékben azt, amit egy kollégiumban, hogy egy nagyobb szobában is csak ketten aludtak, itt a szoba árat kellett kifizetni. A drágulások miatt célszerű előre tisztázni, hogy milyen kihasználtságért mennyit kell fizetni. Egyébként a drágulás miatt több látnivaló is zárva tartott ebben az időszakban.

Kellemes meglepetés volt sokunknak a balatonszentgyörgyi Csillagvár. Erre már egyenként nagyon sokszor jártunk, de a vár mindig kimaradt. Érdekes panoptikum, baba-, valamint huszárkiállítás látható itt. Aki meglátogatja, szerintem nem fog csalódni benne.

Következő várunk Sümeg volt. Itt látszott a vár folyamatos üzemeltetése, fenntartása, aki még nem volt itt, annak a panoráma a városra és a tanúhegyekre szép élményt adott.

Sárváron a várban szintén sokan voltak, itt is láttunk érdekes, új dolgokat is. A főtér kialakítása, a felújított épületek kellemes látványt nyújtottak.

Sopron szép volt, tiszta volt. A kerékpárosok a járdán figyelembe veszik a gyalogosokat. Az egyetem éttermében reggeliztünk és vacsoráztunk, mindig bőséges és finom ételeket kaptunk megfelelő áron. Egyik este a Kishordó étteremben vacsoráztunk, boroztunk, nótáztunk. A házias étele, a jó bora, és a gyertyafényes világítás miatt ezt a helyet is ajánlom „csapatépítésre”.

Másnap túráztunk a város környéki hegyekben. Volt hosszú túra és rövid túra is, ki-ki ízlésének megfelelően. A rövid túrát a Nándor-magaslatnál kezdtük, majd megnéztük a Taródi várat. Ezután felmentünk a Vashegyi páholyhoz, majd rátérve a Ciklámen tanösvényre elértünk a Bella-emlékhez. Itt a kora vaskori halomsírokból egy, bemutatás céljára fel lett tárva. Voltak, akik felmentek a Várhelyre is. A Tolvaj-árkon keresztül jutottunk el a Manninger sírhoz, túránk végpontjához. Az úton nem láttuk rongálások nyomát, és a szemét is kevesebb volt, mint máshol. A „hosszú túrások” is ezen az útvonalon indultak, de ők tovább mentek Brennbergbányán keresztűl Ágfalvára.

Szombaton busszal átmentünk Ausztriába, ahol megnéztük a romjaiban is nagyon szép és látványos lánzséri várat. A korai dátum miatt itt még fizetés nélkül bejuthattunk a várba, és mindent megnézhettünk. Kabold vízivárába sajnos nem mehettünk be. Ez csak júliusban, augusztusban van nyitva a helyiek szerint, de ez nincs kiírva. Kívülről is nagyon szép volt. Ezután Fraknó várát vettük célba. Előzetes információkérés és levelezés ellenére sem tudtunk bejutni a várba. A vár márciusban csak vasárnap bejelentésre látogatható, áprilistól már nyitva van. Következő túránk Fraknóból Márcfalvára, a templomhoz vezetett. A levegő erre az időre már lehűlt, befelhősödött, és hűvös szél kezdett el fújni. Az erdő itt is tiszta volt, megfelelőek voltak az útjelek, de a térképhez képest voltak eltérések. Mivel vacsoráig még volt időnk, elmentünk megnézni a Fertő tó melletti városok egyik gyöngyszemét, Rusztot.

Vasárnap szintén Burgenlandban kezdtünk. Először Léka várát „vettük be”. Az egykori templomos lovagok vára szépen felújítva, korhűen berendezve, szállodaként és vendéglátó-helyként is várja a látogatókat. Németújváron a korai dátum miatt a vár felvonója nem működött és a kiállítása sem volt nyitva. A vár azért szép volt, a jó meredek úton való feljutás felért egy kis túrával.

Ezután már Magyarországon folytattuk utunkat hazafelé. Először a szentgotthárdi templomot néztük meg, ami felújítás alatt állt. Majd Körmendet vettük útba. Jó lett volna megnézni a Batthyány-Strattmann kastélyt, de sajnos ez is zárva volt. Tájékozódásunkra azt a választ kaptuk, hogy Vas megyében a múzeumok vasárnap zárva vannak. Máshol az 50 fős létszámunkkal, az ünnepek környékén (március 15-én és október 23-án) már sikerült nem egy, zárva tartó kiállítóhelyet megnéznünk. Sajnos ennél a kastélynál, összehasonlítva a burgenlandi várakkal, lehetett látni gazdasági helyzetünket.

Az utolsó látnivalónk ezen a túrán a kallósdi rotunda volt. Ez egy csodálatos kis kerek templom, ami az önkormányzattal való egyeztetés után látogatható. Kallósd Zalaegerszeg közelében van, de a templom miatt egyéni kirándulásnál a kitérő elmarad, így most sokunk örömére megnézhettük.

A sok látnivalót tartalmazó, de szoros program ellenére a túra jól sikerült. Fényképek a Dél-Dunántúli Távközlési SE honlapján (http://www.dtse-pecs.hu) láthatók.

Csiszár Gyula

Takarítás a Föld napján

A Föld Napján tegyünk egy keveset környezetünk tisztaságáért! A Magyar Közúti Kht. Baranya Megyei Területi Igazgatósága a FÖLD NAPJA alkalmából nagy takarítási akciót szervezett elsősorban közutak mentén 2007. április 21-én. Kitakarítottuk a Körtvélyesi-völgy felső szakaszát (Árpádtető–Mánfa közötti országút melletti rész. A szerk.), ahonnan huszonnégy zsák szemetet hordtunk ki, öt darab kamiongumit és hat darab személyautó gumit cipeltünk fel az út szélére a völgyből nem kis erőfeszítés árán. Kitakarítottuk a kőkereszt melletti területet és kivágtuk a bozótot a környezetében, így jobban érvényesül az építmény. A munkát Baumann József, Baumann Józsefné, Feketéné Cifra Éva, Jerszi Lajos, Jerszi Lajosné, Kriston Barnabás, ifj. Kriston Barnabás, Kristonné Kenderik Magdolna, Plántek István, Plántek Istvánné, Meinczinger Elvira, Miklós István végezték.

Baumann József

Ë Ë Ë Ë Ë Ë

Legújabb védett területünk: a Bükkhát erdőrezervátum

A Bükkhát erdőrezervátum a Dráva menti síkságon, az Ormánság erdőgazdasági, ill. néprajzi táj területén, Baranya megyében Baranyahídvég, Sámod, Páprád, Vajszló községhatárokban terül el. Kijelölésére egy kb. 800 ha-os erdőtömbben került sor.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet alapján, Bükkhát természetvédelmi terület elnevezéssel védetté, továbbá Bükkhát erdőrezervátum néven erdőrezervátummá nyilvánított 452,2 ha kiterjedésű erdőterületet. Ebből a magterület 58,4 ha, fokozottan védett 8,4 ha. A törvény gazdálkodóként a Mecseki Erdészeti Zrt.-t, természetvédelmi kezelőként a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot jelölte meg.

A természetet járó emberek előtt nem ismeretlen a bükk, de napjainkban csak a középhegységek, dombságok északi oldalán találkozhatunk ezzel az impozáns megjelenésű fafajjal. De akkor, hogy került ide, erre a sík területre a bükk? Az utolsó jégkorszak után, kb. 4000 éve olyan hűvös, csapadékos volt az éghajlat, hogy a bükk az alföldön is jól érezte magát. Ugyanolyan hatalmas méretűre nőtt, mint napjainkban a hegyek északi oldalán lévő példányok. Ezt az időszakot nevezték II. Bükk kornak. Az éghajlat szárazodásának, a vízfolyások szabályozásának és a nem megfelelő gazdálkodásnak köszönhetően napjainkban csak az Ormánság néhány pontján találunk egy-egy bükk hagyásfát. Legjelentősebb síkvidéki bükkösünk az ugyancsak védett Szentegáti Ősbükkös, Szentegát és Bürüs községhatárokban. De ez már nem az Ormánsághoz tartozik, még csak nem is a Dráva-sík része. Ez a terület már a Fekete-víz-síkja.

1257-ben kelt határbejárási jegyzőkönyvben leírják a bükköt, mint a területen előforduló fafajt. A Bükkhát elnevezés valószínűleg innen ered. Az erdőtömb nagy része közigazgatásilag Vajszlóhoz tartozott.

Az erdőrezervátum-hálózat kiépítésének célja, hogy megismerjük erdeink bonyolult működését elsősorban természetes viszonyok között, továbbá az emberi beavatkozások hatásait vizsgálva. Ezek alapján a kutatás két fő módszere a megfigyelés (magterületen) és kísérletezés (védőzónában). A Bükkhát erdőrezervátumot surveillance/monitoring kutatásra találták alkalmasnak, mely módszer tízévenkénti alapfelmérést és rendszeres eseménykövetést jelent.

Az erdőrezervátumban a megfigyelés az elsődleges, de ugyanilyen fontos az, hogy olyan gyakorlati ismeretek birtokába jussunk különböző kísérleti módszerek alkalmazásával, melyek a jövő erdőgazdálkodását alapozhatják meg. A jövőben az erdőgazdálkodásnak a gazdasági szempontokon túl a természetvédelmi, társadalmi, tudományos elvárásokat is jobban figyelembe kell vennie. A természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodásnak a folyamatosság fenntartása mellett gazdasági szempontból alapvető érdeke a minőségi fatermesztés, tehát a természetszerű gazdasági erdőkben a biológiai sokféleség megőrzése mellett a minőségi élőfa-készlet kialakítására kell törekedni. Ezért a védőzónában olyan kísérleti jellegű erdészeti beavatkozásokat kell végrehajtani, melyek vizsgálata, leírása során új gyakorlati ismeretek birtokába juthatunk.

Az erdőrezervátum vízgazdálkodási viszonyait alapvetően meghatározza, hogy a Fekete-víz és a Pécsi-víz közelében, ármentett területen fekszik. A mikrodomborzatot, a vegetáció finomabb mintázatát és a tájképet a ma is felismerhető, esős években, tavasszal, vízzel megtelő hajdani medrek határozzák meg. A területet keresztülszelő, mesterségesen karbantartott medrű Konica-patak partján síkvidéki égerliget töredékei ismerhetők fel.

Geológiai viszonyaira jellemző, hogy a táj területe a harmadkorban még a Pannon-tenger alatt állt, és felülete csak a harmadkor végén tűnt elő véglegesen a tenger alól, amelyet a negyedkor hideg északi szelei a jégkorszak kőtörmelékeiből szállított 25-30 m vastag lösztakaróval borítottak be. Ezen a Dráva, mint ősfolyó hatalmas mocsaras területet foglalt el és a folyóval párhuzamosan Dráva homokból származó, kilométer hosszú, nyugat-keleti irányú homokbuckák alakultak ki. Az erdőrezervátum túlnyomórészt a hajdan mocsaras területeken fekszik.

A Bükkhát Erdőrezervátum erdőtársulásai:

Az erdőtömb nagy része őshonos fafajokból áll, elegyetlen tölgyesek, alföldi gyertyános-tölgyesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők alkotják.

A tölgy-kőris-szil liget a folyószabályozások előtt alföldi tájaink uralkodó erdőtársulása volt, mára területe erősen lecsökkent. Jelenlegi fajgazdag állományai kivétel nélkül szigorú védelmet érdemelnének.

Fafajai a kocsányos tölgy, magyar kőris, gyertyán, fehér nyár, tatár- és mezei juhar, a vénic és a mezei szil. A fajgazdag és dús cserjeszintben tatárjuhart, veresgyűrűs somot, egybibés galagonyát, csíkos kecskerágót, fagyalt, kutyabengét, kányabangitát, fekete bodzát, borostyánt, földi- és hamvas szedret találunk.

Jellemző lágyszárúak: salátaboglárka, hóvirág, odvas keltike, erdei sás, erdei szálkaperje, szagos müge, erdei varázslófű, göcsös görvélyfű, sárga árvacsalán, pettyegetett tüdőfű, erdei gyömbérgyökér, nagy csalán.

A területről a következő védett növények kerültek elő: díszes vesepáfrány, kardos madársisak, karéjos vesepáfrány, madárfészek kosbor, szálkás pajzsika, széleslevelű nőszőfű, szúrós csodabogyó, jerikói lonc, kétlevelű sarkvirág, pirítógyökér, szártalan kankalin, békakonty, borostás sás.

Állatállománya nagyon változatos, a rovarfauna kevéssé kutatott, de több védett faj is előfordul. Gyakori a szarvasbogár, a nagy hőscincér. A részletesebben kutatott futóbogarak 66 faját találták meg a területen. A kétéltűek közül gyakori a leveli és erdei béka. Hüllők közül az erdei, és vízisikló, az erdőszegélyekben a fürge- és zöldgyík fordul elő. Az erdőlakó madarak szinte minden faja megtalálható a területen. Itt található Baranya megye legrégebb óta ismert fekete gólya fészke, amely minden évben lakott volt. Hazánk egyik legritkább ragadozó madár faja, a vörös kánya szintén évek óta itt költ. Országos állományát 5-6 párra becsülik, ebből 2 pár az Ormánságban fészkel. Emlősök közül a kisemlősök a legkutatottabb csoport. A kutatás során előkerült védett fajok: a mogyorós pele, erdei cickány, törpe cickány, mezei cickány. Egyéb védett fajok: a keleti sün, a mókus, a nagy pele, a mogyorós pele. A védett ragadozók közül a vadmacska és a nyuszt él a területen. Jelentős egyedszámmal képviseltetik magukat a faodvakban lakó denevérek. Vadászható vadfajok közül előfordul a róka és a borz. Nagyvadjaink közül az őz és a vaddisznó állománya jelentős. A felsorolás végére maradt az Ormánság legjelentősebb nagyvadja, a gímszarvas. Világhírű állományából minden évben több aranyérmes bikát lőnek ki a főleg Nyugat-Európából érkező vadászok. A jelentős vadállomány komoly gondot okoz az erdőkben. Létszámuk drasztikus lecsökkentésével a világhírű gím állomány is veszélybe kerülhet.

A most már törvényes védelem alá került Bükkhát erdőrezervátum megóvása erdészek, vadászok, természetvédők közös érdeke.

(Irodalom: Bükkhát erdőrezervátum természetvédelmi kezelési terve. 2003.)

Wágner László
DDNPI Dráva tájegységvezetője

Ë Ë Ë Ë Ë Ë

„Velneszfürdő” a madaraknak

Madáritató tó készült kis vízesésekkel az Árpád-tetői erdőben a Mecsextrém park területén. A régi Hidegkúti-forrás túlfolyó vizét hasznosítottuk, hogy szebbé tegyük a mocsaras környezetet. A madarak örömmel járnak a frissen elkészült építményhez inni és fürdeni. A későbbiekben néhány madárodú és egy madáretető is készül a tó mellé. Talán egy szép tablón a környék énekes madarait is be lehet majd mutatni, ha az anyagi lehetőségek adottak lesznek rá.

Az építéshez a feltételeket a park vezetése biztosította, a tervet és a kivitelezést Baumann József végezte. A munkában segítettek: Baumann Józsefné, Jerszi Lajos, Juhász Kornél, Kriston Barnabás, Plantek István.

Baumann József

Lenkei pihenő

A Tettye és a Dömör-kapu között vezető Irma úton található pihenőt 1935-ben építették. Lenkei Lajos (Pécs, 1864. november 14. – 1933. december 29.) újságíró, 1885-től a Fünfkirchner Zeitung szerkesztője, 1893-ban megalapította a Pécsi Újságot, ezt 1894-ben beolvasztotta a Pécsi naplóba. Ettől kezdve annak munkatársa, majd 1896-tól, a Fünfkirchner Zeitung megszűnésétől felelős-, ill. főszerkesztője. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének hosszú ideig alelnöke volt. A
Mecsek Egyesület vezetőségi tagja, a
„Pécs 1918–19” c. könyv szerzője.

Lakatosné Novotny Sarolta

5+1 kilátó túra
ahogy a túravezető átélte…

A Közép-Mecsek legismertebb kilátóit felkereső túra már-már hagyományosnak számít a nyílt túrák között. Néhány éve egy fővárosi ismerősöm kérésére találtam ki, akinek csupán 5 órányi ideje volt a Mecsekkel ismerkedni, de mindent látni akart. Mindent látni? Ehhez kilátók kellenek! – gondoltam, ráadásul mindegyikről más-más szeletét láthatja hegységünknek. Azóta ezt az útvonalat már teliholdas nyáréjszakákon is többször bejártuk csapatommal, így nem történhet semmi baj, rutinból fogom vezetni. Félszemmel, fél lábbal is…

Azonban 2007 a gyalogos turizmus éve az Európai Unióban, így az erre szakosodott szervezetek hazánkban is beindultak programjaikkal. Így történt, hogy ez a nyílt túrám bekerült a Magyar Turizmus Rt. éves rendezvénynaptárába, amelyből olvasható, hogy a kirándulás végén kedvezményes áron még ebédet is ajánlanak a résztvevőknek.

Április 7-ére esett idén a Húsvét előtti nagyszombat. A túratársak nagy része háziasszony, akik úgyis otthon maradnak főzni – véltem egy ideális, 15 fős létszámra számítva. Kora reggel esőre álló idő volt, vasasi tanyámon szemerkélt is. Pro és kontra találgatás helyett inkább induljunk az erdőbe!

A Mandulás felújított gyermekjátszóterére, a találkozóhelyre egy busszal előbb felmegyek. Meglepetésemre a busz tele van hátizsákosokkal, közülük sokan ismerősként köszönnek. A játszóra további turisták érkeznek minden irányból. Befut a következő autóbusz, belseje feketének tűnik a tömegtől. A Nap már hétágra szórja sugarait, esőnek nyoma sincs. És csak gyülekeznek kicsik, nagyok, ismerősök, idegenek, fiúk-lányok-kutyák. Várakozásaim az ideális létszámmal kapcsolatban romokban hevernek. Félszemmel-féllábbal?? A tömeg immár 7 éves túravezetői pályafutásom rekordjait döntögeti. 87 természetjáró együtt! De hisz ez nagyszerű! Ugyanakkor félelmetes is. (Remélem, bejelenteni nem kell sehová, ezekben a demonstrálós időkben.) A társaság igen vegyes. Vannak itt rendszeres nyílt túrázók, Mediterrán Szüzek (saját klubtársaim), a Magyar Turizmus Rt. képviselői, más országrészbeli „pontgyűjtők”, túravezető képző tanfolyamra jelentkezett leendő kollégák, sőt, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke, Dománszky Zoltán is eljött a fiával kilátó-nézőbe…

Elsőnek a Sós-hegyi kilátót célozzuk meg, a római őrtoronyra emlékeztető terméskő és fa építményt a nemrég elhunyt Buzás Endre bácsi tervezte, aki az első ötkilátó-túrán még velünk tartott. A Lapis alatt az erdőben elrejtve bújik meg ez a kilátó, sokan nem ismerték még ezt a helyet. Tornyából igen messzinek tűnik következő állomásunk, a János-kilátó zöld teteje. A Sós-hegyi rövid pihenő idején Lakatosné Sáritól hallunk növény-ismertetőt az idefelé vezető úton található különféle virágokról. A medvehagyma már virágba borult – köszönhetően a kimaradt télnek –, ilyenkor már mérgező, nem javasolt enni belőle. Fitos Gábort, egy új túratársunkat nem hagyta nyugodni, hogy az egyik mecseki pihenő névadójáról alig tudunk valamit: időt-fáradságot nem kímélve utánajárt Lenkei Lajosnak és most kutatási eredményeit megosztja csapatunkkal.

A Lapison, a hétféle kőzetből készített Erdész-emlékműnél valamit elfelejtettem volna…de Tabi Levente kisiskolás csapattársam vállalja, hogy 87 ember előtt beszél az itt található madár etető és itatóról, biztatva mindenkit, hogy friss vizet és magokat mindig helyezzünk ki a kis madaraknak, ez főleg télen fontos.

Felérve a tubesi János-kilátóhoz, túl vagyunk a mai összesen 350 méter szintemelkedésen, de a csoport tagjain nem látszik fáradtság jele. Igaz, hogy útközben sok kis megállót tartunk, mert 3-4 részre szakad a nagy létszámú társaság. Amíg várakozni kell a többiekre, a jó turista legjobban teszi, ha pótolja a folyadékot, vagyis tiszta ivóvízzel csillapítja szomját. Közben a kullancsokról is mesélek, mert sokan félnek tőlük a helytelenül berögződött ismereteknek köszönhetően. A Sós-hegyi kilátóból oly távolinak tűnő Tubesre alig 20 perc alatt átértünk, ezen többen csodálkoznak. Felkapaszkodva a második kilátószintre, minden irányban kitárul a táj. Orfű, Komló, Pellérd, Kozármisleny – kegyes hozzánk az idő, csak a szél zúg a toronyban, 640 méterrel a tengerszint felett. A Közép-Mecsekben ekkor állunk a legmagasabban, még a TV-torony kilátószintje is alattunk van! Meg egy katonai bázis is. A János-kilátó történetébe egyszer már beleszólt a katonaélet: 1981-ben le kellett bontani a Rauch János tervezte régi kilátót. A jelenlegi torony átadásának 5. évfordulóját tavaly ősszel ünnepeltük. Ezúttal is egy igazi „jani”-nak köszönhető, hogy áll: Kovács Szabó János kezdeményezésére adományozók segítették felépítését. Már vártam a kérdést, amire hivatalból nem válaszolhatok, és ami hónapok óta foglalkoztatja a pécsi turistákat: lesz-e lokátor a Tubesen? Egyáltalán mi a véleménye egy hozzám hasonló zöld(fülű) túravezetőnek e kérdésről? Csak magánvéleményem lehet, de itt most nemcsak magánszemélyként vagyok jelen, tehát elterelem a szót.

A Kis-Tubes hangulatos környezete aztán feledteti a gondokat! Gyönyörű a kilátás, meleg napsugarak simogatják tejfehér bőrünket. Idén először merünk egyszál pólóban sétálni, napozni. Többen leragadnak a padokhoz, nem akaródzik elindulni, pedig még sok látnivaló vár bennünket. A kilátóhely egyébként a Tubes kisöccse, innen a neve, pedig néhányan úgy hitték, hogy a tervezőmérnök, Kiss Tibor miatt hívják így.

A Misina-tetőn lévő TV-toronyban már mindenki járt közülünk, ezért egy rövidke megálló után már a „sárgán” ereszkedünk a Dömörkapu felé. Pontosítom a leendő túravezetők szóhasználatában a sárga csíkot, vonalat a helyes „sárga sáv” kifejezésre. Egy kislány bekiabálja, hogy ez turista főútvonal – ilyenkor érzi a túravezető, hogy nem beszél hiába egyfolytában. A Ptacek-pihenőnél lévő artézi kútnál sokan kulacsukat töltik fel, mások a Vidámparkot nézik, hogy megnyitott-e már, néhányan az éppen beálló 35-ös buszra kapaszkodnak fel és integetnek búcsúzóul.

A Flóra-pihenőnél, ami egyben az ötödik kilátó, ebédszünetet tartunk. Innen nem látható a belváros, hiszen a másik oldalon vagyunk, hanem a szénbányászat volt akna-épületei, valamint a felhagyott külszíni fejtésben azóta kialakult 40 méter mély, sós vízű zöld bányató, a „tengerszem”. A bástyára emlékeztető kőkilátó alatt még találunk a már elnyílott szőrös virágból: néhány szál lila leánykökörcsin ékeskedik a dolomitsziklákon. A védett növény nagyon bájos az egész testét borító puha csillóbundában, de „leszedni nem szabad, mert az olyan, mintha megölnénk a lányvirágot” – a gyerekszáj hallatán bízni kezdek az új generációban…

Egy rövid jelzetlen sziklás szakaszon érkezünk a Vámos Mihály turistaházhoz. A csoportok 90%-a az Irma úton szokott leereszkedni a Tettyére, ezért választom inkább ezt a kevésbé ismert lejárót. Megéri, ugyanis a volt Vándorsport kulcsosház udvarán tavaszi héricsek bólogatnak felénk nagy sárga fejükkel. A Felsőhavi dűlőben megcsodálunk még néhány szép új villaépületet, és leérkezünk a Havihegy alatti buszfordulóhoz. A hatodik kilátó fakultatív program: akinek kedve van, felmászhat a lépcsőkön a Tettye vendéglő fölötti Balázs József fakilátóhoz. Csapatunk másik része pedig jól megérdemelt ebédjét megy elkölteni a Cellárium étterembe.

Úgy gondolom, az idei kilátó-túrán sok mindent láthattak az érdeklődők: messzi tájakat és közeli virágokat, emberi építményeket és természeti alkotásokat, civilizált jelzett és vadregényes jelzetlen útszakaszokat, és persze sok-sok hasonló érdeklődési körű sporttársat, akiknek ezúton szeretném megköszönni a hasznos hozzászólásokat és a természetbaráthoz illő, fegyelmezett viselkedésüket.

Pál Krisztina

k k k k k k k k

Legyen egy jó napod!

A Tenkes teljesítménytúrákra invitáló szórólapok egyik szlogenje a címben szereplő mondat. Mi kell hozzá? A túrázók véleménye szerint kb. egyenlő az arány az időjárás, a túra látványossága és a szervezés (ellátás) között. Az idei évben mindhárom feltételből a legjobbat „hoztuk” ki. Kellemes időben, most is gyönyörű arcát mutatta a Villányi-hegység. Az ellátás a már megszokott magas színvonalú volt. Elfogyott 90 liter finom gyűdi bor, 70 kg kenyér és hozzá 12 kg zsír és 15 kg hagyma. Volt még pezsgőtablettás ital és csoki is. Most is adtunk a kedvezményre jogosító „Teca mama” kártyát, amit azóta sokan már fel is használtak. Hagyományos ajándék a legfiatalabb túrázónak járó tábla csoki, amit a 4 és fél (!) éves Vermes Bence kapott, és a „legtapasztaltabbnak” átadott üveg bor, amit életkorával Gallusz Józsefné érdemelt ki. A Harkányi Gyógyfürdőnek köszönhetően még két ajándék került kisorsolásra, a szépségápolási csomagot Dr. Bánvölgyi Ágnes, a vállzsákot Lóki Balázs kapta. Köszönjük a felajánlást! Megújult igazolólapunk és legújabb kitűzőnk is elismerést aratott. A túra útvonalán a turistaútjelzéseket felújítottuk, kb. 5 km-en újrafestettük, így erre sem volt panasz.

Másik szlogenünk, a „Sok jó ember kis hegyen is elfér” szintén bejött, hiszen az 584 fős résztvevői létszámmal (+ külön a bejárók) már a régió legkeresettebb teljesítménytúrái közé tartozunk! A sok „jó ember” megnevezés sajnos egy kis csorbát is szenvedett, hisz önkénteseink két zsák szemetet szedtek össze a túra végén, pedig minden ellenőrzőponton, sőt néhol még közte is voltak szemeteszsákok kihelyezve! Úgy látszik, az igazolólapra írt kérésünk: „Amit az erdőbe vittél, ne hagyd ott!” sokakat nem hatott meg. A másik nem tetsző dolog az volt, hogy a frissen kihelyezett Dél-Baranya Turistája egyik „pecsételős” dobozából eltűntek a matricák az üveggel együtt. Az üveg húsvét előtt még csak-csak érthető, de a kb. 100 db öntapadós matrica Vokány felirattal, hmm…!

Végül, de nem utolsó sorban itt is szeretném megköszönni a támogatóinknak a segítséget, ők a következők voltak: Túronyi Önkormányzat, Partner autóalkatrész, Gyűdi pékség, Harkányi Gyógyfürdő Zrt., Teca Mama kisvendéglő, Tollas-pince.

Ahhoz, hogy sok jó embernek egy kis hegyen volt egy jó napja, az is kellett, hogy a rendező egyesületek (Dráva TSE, Tenkes TE) tagjai és barátaik, ismerőseik, 30 fő jó munkát végezzenek. Köszönet nekik is!

atiKA

Ë Ë Ë Ë Ë Ë Ë Ë Ë

Tavaszi forrásfelújítások

Új gránit táblát építettünk be a Textiles-forráshoz. A Cirkó-forráshoz, Kismélyvölgyi-forráshoz és Széchenyi-forráshoz pedig márványból készült tábla. A Keleti-Mecsekben a Szürke-forráshoz, Wein György-forráshoz, Pius-forráshoz és a Vadvirág-forráshoz is bevezet a főjelzésről a KO jelzés.

Eredeti állapotának megfelelően felújítottuk a Lencse-kutat. A forrás merítős, vize egy kis beton csorgón folyik ki. Falazata cementes megerősítést kapott. A forráshoz a S+ jelzésről a SO jelzés vezet be.

Megújult a Lajos-forrás is a Hidasi-völgyben: a forrás elfolyó medre ki lett pucolva, az ülepítőmedencét feltártuk és kitisztítottuk, valamint új márványtáblát építettünk a forrás fölé.

Új kiépített forrásokat is találtunk. A Hideg-kút Kővágótöttösön található (az alsó és felső falurész közötti völgyben a játszótéren van). Váralján a Boros-kútja kifolyócsöves forrás (a János-forrás közelében van) és a Váraljai vadászházaknál is található egy név nélküli épített forrás (Pasa vendégház udvarán).

A munkákat Biki Endre Gábor végezte Farkas Tibor és Végh Károly segítségével.

Biki Endre Gábor

A Mecsek különleges turistajelzései

A „veszélyes kisvasúti kereszteződésre” figyelmeztető jelzés a Dömörkapu és az Állatkert között		A Sárkány-kúthoz vezető ösvényt jelöli ez a jelzés

Strasser Péter

• A Mecsek turistaatlasza: megjelent a turista atlasz új kiadása, 2006-os dátummal. A külső borító megegyezik az előző, 2005-ös kiadáséval.
• Térképbolt új helyen: a Mártírok útjáról a térképbolt a Szabadság u. 29. szám alá költözött.
• Túravezetők adatai: kérjük az egyesületek, szakosztályok vezetőit, hogy az aktív túravezetőkről a következő adatokat adják meg Lakatosné Novotny Sarolta titkárnak: név, cím, telefonszámok (vezetékes, mobil), e-mail cím, van-e túravezetői vizsgája (nem feltétlen szükséges), milyen szakágban, milyen területen vállal túravezetést, hány éves gyakorlattal rendelkezik, nyelvismerete.
• A Villányi-hegységben a zöld sáv jelzésű turistaút Hosszú-rét és Csicsó-hegy közötti szakaszán tarvágásos fakitermelés történt, így a turistaút kb. 200-300 méteres szakasza szinte járhatatlan! A bekerített magánterületek miatt e résznek a megkerülése sem egyszerű, így javasoljuk ennek az útvonalnak a mellőzését! Amint lehetőség lesz a jelzések felfestésére, megtesszük, és e fórumon ezt jelezzük.
• A Villányi-hegységet és az Ormánságot összekötő kék sáv jelzésű úton is történt egy jelentős változás: a Fekete-vízen átvezető gyaloghidat, balesetveszélyessége miatt lebontották, így itt az átkelés megszűnt! A kék sáv jelzésű útra a következő útvonalon lehet eljutni: Fekete-víz gáton a Szaporcai hídig, majd déli irányban a sárga sáv és erről újra dél felé a sárga körút jelzésű turistaúton a Kirinci-tó érintésével a Dráva gátig. Ez a kerülő kb. 5 km-es plusz utat jelent! Amennyiben érdemi változás történik a híddal, ezt is jelezzük, egyelőre a jelzések átfestését nem tervezzük.
• Természetbarát tagsági érvényesítések: 2007 első negyedévében összesen 419-en érvényesítették tagságukat. A tavalyi év végi létszámhoz képest néhány egyesület, szakosztály már most több tagságot érvényesített, így az Arany Horda, a Dráva TSE, a PTTE Nyugdíjas Szakosztály, a Tenkes TE, a DÖKE, és ismét tagjaink között tudhatjuk az Ifjúsági Uniót. Van azonban néhány egyesület, amelyik viszont alig, vagy egyáltalán nem érvényesített még. A közgyűlésen is megfogalmazódott a létszámnövelés szükségessége, kérjük az egyesületek vezetőit, a lehetőségek szerint törekedjenek erre.

Rendezvények

• május 12, szombat: Az Almamelléki Erdei Kisvasút Napja. Sasrét, 10.00. R.: Mecseki Erdészeti Zrt. Szigetvári Erdészete. Programok: íjászat, játszóház, bábszínház, kézműves műhelyek, kerti- és modellvasút kiállítás, zsebpecás verseny, tutajépítő verseny, talpfacsere verseny, lovaglás, vasúti hajtány hajtása, családi vetélkedők, büfé. Az almamelléki Vasúti és Erdészeti Múzeum ingyenesen megtekinthető, a kisvasúton kedvezményes jeggyel lehet utazni. Sasréti belépő a programokra: 300 Ft (felnőtt), 150 Ft (gyermek). Információ: ( 72/508-200, 30/663-0933; internet: www.mecsekerdo.hu; e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.;

• május 18-20: Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó. R.: Somogy Megyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Patca. Információ: ( 82/429-048; 20/984-4719.

• május 19, szombat: „DÖKE 75, 50, 25” kerékpáros teljesítménytúrák. R.: DÖKE Ifjúsági és Sport Egyesület, Komló. Rajt: Komló, Városi Sportközpont, 8.00-9.00 (75 km), 8.00-10.00 (50 km), 8.00-11.00 (25 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 550, 450, ill. 350 Ft/fő (TTT, MTSZ, MSTSZ és DÖKE tagsággal 100 Ft kedvezmény). Információ: Iván Attila, ( 20/911-4050. E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.doke.hu

• május 19, szombat: „Baranya–Tolna 60, 30, 15” teljesítménytúrák. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület, Komló. Rajt: Komló, Kenderföldi Általános Iskola (Gagarin u. 4.), 6.00-7.30 (60 km), 7.00-9.00 (30 km), 8.00-9.30 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 700, 600, ill. 550 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TTT tagoknak 100 Ft kedvezmény, Magyar Turista Kártyával 200 Ft kedvezmény). Információ: Őri Zsuzsanna, ( 20/376-6437; Tasnádi János, ( 30/430-6392.
• május 28, hétfő: Pünkösdi Túrakerékpáros Találkozó. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Helyszín: Pécsvárad, vár, 12.00. Információ: Dr. Novotny Iván, ( 72/466-326, 20/336-2237.
• június 2, szombat: „Mecsek 1800, Mecsek 23” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Zobákpuszta, erdészeti táborhely. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 500, ill. 300 Ft/fő. Információ: Bota János, ( 30/993-8595; Kovács István, ( 30/378-3599.
• június 2, szombat: „2x100 km Baranyában” kerékpáros teljesítménytúra. R.:Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub.Rajt: Pécs, Széchenyi tér, 7.00-8.00 (200 km), 7.00-9.00 (100 km). Cél: Kozármisleny. Nevezési díjak: 500 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ tagoknak és diákoknak 350 Ft/fő). Információ: Keményfi Balázs, ( 72/570-073, 20/332-5000. E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

NYÍLT TÚRÁK

• május 12, szombat: Erdősmecske – Geresdlak – Maráza – Liptód –Versend – Szajk (21 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.15-kor. Túravezető: Gőbölös István.
• május 19, szombat: Óbánya - Kisújbánya – Máré-vár (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron a 8-as kocsiállásnál 6.15-kor. Túravezető: Pál Krisztina.
• május 26, szombat „Írisz túra”. Útvonal: Túrony – Máriagyűd – Csukma-hegy – Siklós (14 km). Találkozás a túronyi templom előtt 9 órakor (Pécsről az autóbusz 8.15-kor indul). Túravezető: Tollas Tibor. A túra végén – előzetes jelentkezéssel – ebédelési lehetőség 500 Ft-ért.
• június 2, szombat: Magyaregregy – Kisbattyán – Csonka Ferenc-forrás – Magyaregregy (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45-kor. Túravezető: Rónoky Gizella

A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrája,
komlói indulással

• június 3, vasárnap: Köves-tető – Hársas-tető – volt Petőfi-akna – Vasasi-árok – volt Hársas kulcsosház – felhagyott fonolitbánya – Zobákpuszta (11 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Iván Attila.

A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub kerékpártúra-ajánlatai

(A túrákról információ kérhető: ( 20/332–5000; e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.;
internet: http://ptkk.baranya.com)

• május 19, szombat: Pécs – Koszonya-tető – Zobákpuszta – Pásztor-forrás – Magyaregregy – Kárász – Szászvár – Nagymányok – Bonyhád – Hidas – Mecseknádasd – Pécsvárad – Hird – Romonya – Bogád – Pécs (90 km). Találkozás Pécsett a 48-as téren 9 órakor. Túravezető: Kasza Ernő.
• május 28, hétfő: kerékpártúra a Pünkösdi Túrakerékpáros Találkozóra, Pécsváradra. Útvonal: Pécs – Bogád – Romonya – Pereked – Berkesd – Szilágy – Dombay-tó – Pécsvárad (49 km). Találkozás 9 órakor Pécsett, a 48-as téren. Túravezető: Kasza Ernő.

Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1). ( 72/525–376 (napközben); 72/525–377 (ügyeleti időben). Fax: 72/525–377. Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra.
Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.