Megjelent a Mecsek Híradó 2024. novemberi száma.

Olvasható, letölthető innen!

„Nyugat-Mecsek, 540 m: a Jakab-hegy déli oldalán, Kővágószőlős felé kiálló vörös homokkő sziklaalakzat, a Nyugat-Mecsek legszebb kilátópontja. Vaskorlátját 1892-ben helyezte el a Mecsek Egyesület, és a lépcsőit is ekkor alakították ki. Zsongor török nyelven sólymot jelent (Zsongor-kő = Sólyom-kő). Nevéhez a török időkhöz kapcsolódó monda fűződik. Közelében található az ún. „Remete-barlang”. A K sáv jelzésről egy K▲ jelzésű ösvény vezet a kilátóponthoz” – írja a BMTSz honlapján a lexikon.

Szerencsés helyzetben voltam, hogy meghívtak a Zsongor-kő korlátjának felújítási munkálatához. A korlát 132 éve szolgálta a túrázókat, kirándulókat, és biztonságot adott nekik a vörös homokkő sziklakiszögellésén. Megérett a javításra, mivel a hétből három lába már nem volt benne a kőben. Előzőleg hosszas szemrevételezés és a munkafolyamat átgondolása után álltunk neki a munkának.

Mivel a terepen végeztük munkánkat, minden napunkat a szükséges szerszámok lepakolásával kezdtük, majd a munka végeztével ezek felhordásával végeztük a Zsongor-kői leágazótól. Ebben voltak kéziszerszámok, kisgépek, áramfejlesztő és kompresszor is.

Első nap a korlát kiemelése és elszállítása volt az elsődleges cél. A kőben lévő négy láb megfúrása, a rögzítő vasékek kivétele az ólommal kiöntött lyukból nem volt egyszerű feladat. Minél kisebb fúrást, vésést lehetett csak végezni, hogy az új lyukak fúrását problémamentesen lehessen elvégezni. A korlát kiemelése előtt bejelöltük a három szabadon lévő láb helyét, majd a kivétel után léckerettel rögzítettük a kovácsoltvas szerkezetet a szállításhoz. A súlyos korlát tömege becslések alapján legalább másfél mázsa körül lehetett, ezt kézi erővel vittük fel az elágazóhoz. Óvatos munkát igényelt a felvitel és a szállítás, mivel az öntöttvas korlát részei szegecseléssel voltak egymáshoz rögzítve. Az eltervezett utánfutós szállítás nem volt megoldható, mert a korlát jóval nagyobb terjedelmű volt, és az oldalai más-más méretűek voltak. Egy gyors telefonos egyeztetés után egy erdészeti platós teherautóval szállították el a lakatosműhelybe.

Másnap a műhelyben elvégezték a korrodált lábak levágását, és egy speciális hegesztési technikával pótolták a levágott részeket, amik már hosszabbak lettek, hogy mélyebben, jobban tartsanak majd. A helyszínen addig kitisztítottuk a meglévő furatokat a bennük maradt ékektől és ólomtól. Ezután jöhetett a vizes fúrás a csőfúróval. A lyukak kifúrása szerencsére jobban ment, mint gondoltuk. A kész lyukakat közben kitisztítottuk a fúrómag maradékától, majd vízzel kimostuk, hogy a kötőanyag elvégezhesse majd fontos feladatát.

A harmadik napon a szerkezetet megerősített kerettel ellátva hozták vissza, amit nyolcan vittünk le a helyének közelébe. Még egy utánmérés volt, ahol kiderült, hogy egy lábból pár centit le kellett vágnunk. Ezután beemeltük a korlátot a sziklakiszögellésre és eltávolítottuk róla a szállításhoz készült keretet, majd beemeltük a helyére a korlátrendszert. Sikerült úgy végezni a feladatokat a három napban, hogy a korlát régi patinája nem sérült. Elődeinkhez hasonlóan mi is vasékekkel rögzítettük a lábakat és állítottuk őket függőbe. Egy szakember által javasol speciális, két komponensű ragasztóval kerültek kiöntésre a lyukak, majd még egyszer elkerítettük a kilátópontot, hogy teljesen megszilárduljon az anyag.

132 év után biztonsági okok miatt kellett ezt a munkát elvégezni. Reméljük, az általunk elvégzett munka is kibír ennyit! A korlátot a Mecsek Egyesület állíttatta. A munkákat a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Mecsekerdő Zrt. munkatársai végezték el egy „nyugger túrázó” kis segítségével. A szakmai irányítást Borsi Lakatos László végezte. Szép volt fiúk!

 atiKA

Kedves nyugdíjas túratársaim! Egy túraajánlatot szeretnék közreadni. Szeretnék kedvet csinálni távolabbi túracélpontokhoz is.
Sokan nem mernek belevágni, messze van, sokba kerül stb.

Ez a túra a Pilis ill a Visegrádi hegység legszebb ( egyben leglátogatottabb) helyeire visz el.

Az egész környék egy drónos felvételen így néz ki:

Első nap, a reggeli Pécs-Budapesti vonattal majd Budapesten két metróvonallal és Budapest (Újpest városkapu buszállomás) autóbusszal Dömösig kell utazni. 10:01-re már Dömösön a templomnál lehetünk. (utazási terv itt)

Innen kezdődik a túra. Dömösön a buszmegálló mellett van élelmiszer bolt, ahol az esetleg itthon maradt készletet lehet bővíteni. A templomtól indul a turistaút három sáv (piros, sárga, zöld) jelzésű út. Útközben meg lehet nézni a Szentfa kápolnát és lehet tízóraizni a Kaincz forrás melletti padoknál. Itt el lehet dönteni, hogy a Rám szakadék (zöld sáv) vagy a Lukács árok (sárga sáv) felé induljunk el Dobogókő felé. A Rám szakadék vadregényesebb, izgalmasabb. Aki esetleg már járt a Szlovák Paradicsom völgyeibe, hasonló kistestvér. Vannak benne létrák, kapaszkodók, de kis odafigyeléssel simán leküzdhetők.

Örömmel tájékoztatjuk a természetjárókat, hogy a hétfőn renoválás céljából leszerelt Zsongor-kő korlátjának megerősítése befejeződött. A Duna-Dráva Nemzeti Park és a Mecsekerdő Zrt. október 17-én eredeti helyére visszaállította a kovácsoltvas korlátot, így a kilátó a mai naptól ismét látogatható.

Ha gyorsabban túrázunk, tovább élünk és élesebb marad a gondolkodásunk. Hihetetlen? Pedig nem az.

Miért lehet érdemes hosszútávon tempósan túrázni!

Az agyunk szerepe és a mozgásunk bonyolult kapcsolatokon keresztül összefüggnek egymással, így van ez születésünk óta, és életünk végéig tart. Az összetett mozgások, mint a túrázás, fejlesztik és védik az agyi funkciókat.

Még jó, hogy a természet tökéletes helyszínt biztosít ehhez (patakon átkelés, sárban csúszkálás, sziklákon egyensúlyozás vagy ösvényre kidőlt fatörzseken való átmászás). Íme, egy indok, ami miatt a túratempónkat is érdemes egy bizonyos szint felett tartani.

(Fotó: RossandHelen/Adobe Stock)

Ennek okáról ír Daniel G. Amen agykutató.

Ahogy a gyaloglás sebessége csökken, úgy az agyunk úgynevezett kivitelezési működése és döntéshozatali képessége is csökken, és ez fordítva is igaz.

Egy 80 éves embernek, aki 1,6 km/órával megy, csak 10% esélye van arra, hogy 90 éves koráig éljen. De ha ugyanaz a 80 éves ember gyorsabban megy – mondjuk 5,6 km/órával – akkor 84% esélye van arra, hogy 90 éves koráig éljen.

Ez elég jelentős különbség, igaz? Tehát a gyorsabb tempó jobban igénybe veszi az agyat és karban is tartja azt. Hiszen az a funkció marad fenn a testben, amit használunk.

(forrás: turistamagazin)