Neves családok, személyek emlékezete síremlékek, műalkotások tükrében, avagy felfedező séta a Pécsi Köztemetőben

A novemberi Természetbarátok Klubja - a hónap utolsó napján - szeles, de napsütéses szombat délelőtti sétát kínált a Pécsi Köztemetőben „rejtőzködő” kincsek, műalkotások felfedezésére. A csípős november végi napon 19 résztvevő vett részt a felfedező sétán, amely során a túravezető többek között megemlékezett az idei évben 120 éves Pécsi Köztemetőről. A séta során mesélt a korábbi pécsi temetkezőhelyekről, a köznyelvben „Surányi”-nak nevezett intézmény név eredetéről, a síremlékek típusairól, a szobrok, domborművek, korpuszok elkészítése során használt anyagokról.

„Pécs területén több kisebb-nagyobb temető is működött, az egyik legjelentősebb mégis a Pécs-budai temető volt, amelyet 1832-ben nyitottak meg a mai Tudásközpont és Kodály Központ területén, és ezzel megkezdődött érdekes története. A temetőnek kezdetben nem volt kápolnája, az csak 1848-ra épült meg, amiben Liszt Ferencnek is hatalmas szerepe volt. A zeneszerző 1846-ban adott koncertet a városban Scitovszky János pécsi püspök meghívására, ekkor tudta meg, hogy a nemrég nyílt temetőnek nincs kápolnája. Liszt Ferenc így szervezett egy második koncertet is, amelynek bevételét az építésre ajánlotta fel. A Feltámadó Krisztus templomát tehát 1848-ban adták át, és egészen 1981-ig állt, vagyis jó pár évtizeddel később bontották el, minthogy megszüntették a budai temetőt…         A budai temetőből az új köztemetőbe 1904-től kezdték átszállítani a síremlékeket, koporsókat. Olyan híres pécsi családok és neves személyiségek sírjait költöztették át, mint például a Littke-család, Dischka Győző, Mátyás Flórián, Piatsek József vagy Lickl György. A budai temetőt 1934-ben végleg felszámolták”

16 síremlék felfedezése, megtekintése során szó került olyan híres szobrászokról, mint Bartalits Mihály, Kiss György, Horvay János, Kopits János. A túra a köztemető főkapujától indult, s az első állomáshoz - az 1904. november 3-án eltemetett -, Szemen Józsefné (Windischmann Anna) sírjához vezetett. A 23 éves – tüdőbajban elhunyt - fiatalasszonyt temették el legelőször a „siklósi úti temetőben”. Ezt követően a következő síremlékeket tekintettük meg:

1. M 95 Bartalits Mihály: Gyászoló nőalak, 1870, mészkő (Hajnal család síremléke)
2. H 96 Ismeretlen szobrász: Ecclesia, 19. sz.vége, öntöttvas (Horváth Antal ügyvéd, amatőr régész)
3. H 108 Horvay János: Jó pásztor 1936 körül, fehér márvány (Pilch Andor építész síremléke)
4. G 112 Kopits János: Pekár Mihály, 1942, bronz dombormű
5. G 110 Ismeretlen szobrász: Korpusz, 1930.ó-as évek, bronz (Teleki-Lauber család síremléke)
6. G 111 Ismeretlen szobrász: Krisztus kereszttel, 1940-es évek, mészkő (Lehőcz család síremléke)
7. U parcella Első Világháborús Emlék, K. Nagy Mihály. 1928, mészkő
8. T 116 Szabó Iván: Dombormű, 1967, bronz (Lemle Géza népművelő síremléke)
9. I 101 Ismeretlen bécsi szobrász: Gyászoló nőalak, 1907, bronz (Türr család síremléke)
10. I 107 Mack Lajos: Madonna a gyermek Jézussal, 1914, bronz dombormű (Taizs Mihály nyomdatulajdonos síremléke)
11. P 104 Ismeretlen szobrász: Gyászoló nőalak, 1907 körül, bronz (Dienes család síremléke)
12. K 105 Kiss György: Madonna a gyermek Jézussal és olvasót imádkozó leánnyal, 1909, fehér márvány (Scholz család síremléke)
13. K 99 Ismeretlen szobrász: Gyászoló nőalak, 1908 körül, fehér márvány (Szeifricz család síremléke)
14. P 100 Ismeretlen szobrász: Gyászoló nőalak, 1906 körül, fehér márvány (Eizer család síremléke)
15. P 115 Palkovics Lajos: Krisztus, 1960 körül, mészkő (Bogáthy János síremléke)
16. N 98 Donáth Gyula: Nőalak, 1906 körül, fehér márvány (Aidinger János polgármester)

A séta során az „U” és „W” parcella I. világháborús sírjait, emlékműveit is meglátogattuk, megtekinthettük a Szent Mihály temetőkápolnában a falakat díszítő freskókat és az expresszionista stílusban készített üveg ablakokat. Tóth Klára javaslatára megálltunk Kiss József, a Mecsek Egyesület alapítója, első titkára sírjánál, ahol Klári szólt a Kiss József sírjába áthelyezett ME vezetőkről is.

A túra végén a díszparcellában nyugvó híres művészek, tudósok, akadémikusok sírhelyeit látogattuk meg.

Szöveg, képek: Schóber József

A „Véres események a kulcsosháznál” névre keresztelt két nap egy közös disznóvágást takart a Dráva TSE és a Tenkes TE tagjainak. Ebben az évben 26-an voltak jelen ezen a két napon. A szokásos előkészületek már az előző héttől tartottak. Ki melyik nap mivel jön Mailáthra, mit vásárol, és természetesen ki kíván a kulcsosházban aludni…

A napi munka Máriagyűdön kezdődött legkorábban, ahol a „tenkeses” csapat a gazda segítségével elintézte a vágást, tisztítást és a „szétszerelést”. Mailáthon eközben nekiláttunk a pakolásnak és a töltött káposztába és a húslevesbe kerülő anyagok előkészítésének. Amikor megérkezett az „áldozat”, a szokásos köszöntő italok után elkezdődött a további „szétszerelés”, feldolgozás, és a reggeli étek, a fokhagymás sült máj elkészítése. Összeszokott csapatunk szépen haladt az étkezéssel és a munkával is.

A coca különválasztott darabjai is mentek a helyükre, kolbásznak való a húsdarálóhoz, abalébe a hurkához, kocsonyaanyag, sütni való húsok a tepsibe, a húsos csontok a leveshez és töltött káposztába. Mindenki megtalálta a munkáját, így jól haladtunk a feladatokkal. A délutáni ebéd a kiváló húsleves és a sült húsok voltak. A húsok fűszerezése, keverése után összeállt a töltött káposzta (abalével) is és felkerült a tűzhelyre. A vacsorát már a sült kolbászok, a hurkák, a sült húsok és a töltöttkáposzta illata jelezte, bár ez utóbbiból már nem került az asztalra, mivel az előzőek eltelítették a társaságot... Az estét jó kedélyű beszélgetés és (fél)nótázás zárta a szőlőből készült nedűk fogyasztásával és a sütemények óriási választékával.

A reggelit többünknek a töltöttkáposzta-kóstoló jelentette, de szépen fogytak a maradék sült húsok, kolbászok és hurkák is. Tíz óra utánra állt össze a túrázós csapat, ami a nap fő eseménye volt. Többen már a Mailáthi-horgásztónál ledobták a horgonyt, de a többség elment a Dráva partra a kikötőhöz. Rövid nézelődés után indultunk vissza egy kényelmes tempóval. Hárman tovább mentek a kövezéshez, majd, mint kiderült még tovább is a Duna-Dráva Nemzeti Park pihenőjéhez. A visszaérkezők megmelegítették az ebédet, ami csak a maradék volt, de elvoltunk vele. Ebéd utánra már „csak” a „romok” eltakarítása, takarítás, pakolás és a kóstoló adagok kiosztása maradt. A koccintgatások közben a következő megállapításra jutottunk: - Jövőre is megtartjuk ezt az összetartó rendezvényt! Jó érzéssel gondoltunk vissza erre a két napra.  

2024. december 1 – 2025. január 31. között tartó időszakban zajlanak a hajtó- és terelővadászatok a Mecsekerdő Zrt. kezelésében lévő vadászterületeken, ezért az erdőgazdaság az érintett területeken átmenetileg korlátozhatja az erdőlátogatást.

A társas vadászatok szervezése igen nagy körültekintést és komoly előkészületeket igényel, a vadászatok pontos helyszíne az időjárási körülmények függvényében az utolsó pillanatig változhat, így azokat erdőrészlet szintjén nem lehetséges előre elhatárolni.

Tekintettel a fokozott balesetveszélyre a társas vadászatok napján a Mecsekerdő Zrt. az érintett vadászterület vonatkozásában átmeneti erdőlátogatási tilalmat rendel el a 2009. évi XXXVII. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja és 94. § (2) bekezdés értelmében.

Az érintett területekre vezető főbb erdei- és turista utak mentén a vadászatra jogosult figyelmeztető táblákat helyez ki.

Az átmeneti korlátozások tervezett időpontjai az egyes vadászterületeken (várhatóan 7-18 óráig) 2025. január 31-ig az alábbiak:

Sir Francis Bacon tudós és filozófus az 1620-as Új Atlantisz című filozófiai munkájában azonosította Kína három nagy találmányát, „melyekről mit sem tudtunk az ókorban, s melyek eredetét, bár nem nyúlik vissza régi időkre, homály fedi és nem koszorúzta dicsőség: Ez a három világszerte megváltoztatta a dolgok arculatát és állapotát.”

a nyomtatásra,

a lőporra

és az iránytűre gondolok.

 Sokat írtak a könyvnyomtatás és a puskapor történelmi jelentőségéről, de sokkal kevesebb figyelmet szenteltek a mágnesnek, és annak, hogy milyen módon fedezték fel és használták a mágnesvasércet, illetve magnetizálták később a vaslemezkéket, ami lehetővé tette a mágneses iránytű „homály fedte” kitalálását a Han-dinasztia idején, a Kr. e. 3. században.

Ez a technológia nyitotta meg az utat Kína és más birodalmak számára, hogy navigáljanak, és az iránytű négy pontja: észak, kelet, dél és nyugat alapján tájékozódjanak. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni a négy égtájra és a navigálás művészetére, mint az iránytű felfedezésének következményére, pedig valójában nem ez volt a helyzet. A négy égtáj ókorba nyúló története és a mágneses iránytűvel való kapcsolata sokkal meghökkentőbb.

Bövebben itt!

November végén ismét folytatjuk a mecseki források felkeresését. A BMTSZ egyik túramozgalmának célja 60 baranyai forrás összegyűjtése.

 Időpont: november 23. (szombat)

Útvonal: Kövestető, Vasas forrás - K - Külszíni fejtés - Volt Hársas kh - Z - Hármas-bükk forrás - Koszonya tető - Z - Kőszegi forrás - Bugyogó forrás - Rákos völgy- Sugói rét - Nagy-forrás völgy - K, Z - Árpádtető - Körtvélyesi forrás - Árpádtető - K+ - Mecseki bányász emlékút - Szabolcsfalu - Csertetői forrás - Lelovics kert - Szabolcsfalu

Kb. 22 km 560 m színt

Túravezető: Simon Szilvia

Utazás Kövestetőre a pécsi autóbusz pályaudvarról 7.15-kor induló járattal.

Indulás: 8.00

Jelentkezés: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen vagy a +36304134096-os telefonszámon.