Baranya Megyei Természetbarát Szövetség - Adventben a Mária úton
facebook_page_plugin

Adventben a Mária úton

„Nagycsaládos” létszámban, tizenegyen indultunk útnak a kővágószőlősi buszfordulótól, hogy megjárjuk a Mária út Pécsre vezető szakaszát.


Ez a létszám – az időjárásra tekintettel – még rekordnak is mondható. Ibolyával reggel ¼ 9-kor azt hittük a pécsi autóbusz-állomáson, hogy ketten maradunk. Aztán érkeztek turistatársaink, majd megállóról megállóra haladva alakult ki ez a létszám. Még latyakos hóban, havas esőben gyalogoltunk a szőlősi Mária kerthez is, ahol megtekintettük a Mária út útvonalán kialakított pihenőhelyek egyik legszebbjét. A pirogránit dombormű Jézus bemutatása a templomban címet viseli – Varga Gábor alkotása. A parkban a Bibliához kapcsolódó tárgyak (pl. egy hajó – Noé bárkája), valamint faragott állatfigurák(bárány, ökör, kecske,szamár,kutya) is találhatók. A pihenést padok szolgálják, a csapadék ellen esőbeálló véd. Mentünk tovább a Mária úton (amely ezen a szakaszon együtt halad a piros négyzet jelű turistaúttal, valamint a Mecsek Zöldúttal), majd betértünk a cserkúti Árpád-kori templomba, ahol Németh István elmondta nekünk a templom történetét, bemutatta a gyönyörűséges, az évszázadok nyomait azért komoly mértékben viselő freskókat. Tájékoztatása nagyon alapos, sokrétű volt, sajnáltuk, hogy tovább kell indulnunk, hisz még az út elején jártunk.

 


A templom mellett még megcsodáltuk a falu karácsonyra készülődésének külső jeleit, a betlehemet, a nagy adventi koszorút, s láttuk a feldíszített karácsonyfát is a falu közepén. Amint kiértünk Cserkútról, nagyon szép tölgyes erdőn át haladtunk, a jakabhegyi vörös homokköves, az éjszakai esőtől kissé felázott talajon. Lassan elértük a cserkúti domboldalon lévő hétvégi házak övezetét, ahonnét már ráláttunk a pellérdi halastavakra, ill. a városra is. Azért is, mert vékonyodott a felhőréteg, egyre világosabb lett. Már reménykedhettünk a napsütésben is. A 6-os út mellett, majd Rácvároson, később a Tiborc utcán, Ifjúság útján haladva közelítettünk legközelebbi pihenőhelyünkhöz, a Xavér templomhoz. Itt is előre megbeszéltük a látogatást, hisz elég ritkán jutunk be ebbe a templomba, a dél-dunántúli görög katolikus közösség templomába. Itt Zajácz Gábor parókus elmondta a templom történetét. A Rókus domb aljában, a Szigeti külváros temetőjeként használt területen épült, pestisűző templomról – többek között - megtudtuk, hogy volt idő, amikor a káromkodásért járó büntetésekből befolyt pénzeket fordították a templom javára. Megismertük a templom értékeit, majd a görög katolikus hit sajátosságait, közösségük nyitottságát, szertartásaikat. Érdeklődéssel hallgattuk a fiatal parókus szavait, amelyből tájékozottsága, lelkesedése, városunk iránti szeretete is kitűnt. Csak másfél éve szolgál ebben a templomban, a Nyírségből érkezett akkor.


Az Alkotmány utcán már ragyogó napsütésben jártunk, majd a Forbáth Alfréd utcán, az Esze Tamás utcán haladva a Székesegyház előtt álltunk meg egy kicsit. Itt a Mária út vonalvezetéséről tájékoztattuk a túrázókat. Itt ugyanis pár métert együtt halad az észak-déli (kék) útvonal a nyugat-keleti (lila) útvonallal. A kereszteződési pont a Csontváry szobor előtt van.
A Széchenyi téren már alakult a délutáni, esti, adventi hangulat. Egyre többen álltak meg a forró teát, forralt bort, kürtős kalácsot, egyéb finomságokat árusító bódék mellett. Mi is így tettük, itt befejezve ezt a szép napot, amely – az időjárás miatt – rosszul indult, de aztán kiderült.


S kiderült az is, hogy érdemes nekivágni az útnak ilyenkor is, mert van szép környezetünk, jól jelölt útjaink, szép városunk, értékes épített örökségünk, lelkes lokálpatriótáink, s nem utolsó sorban van, volt jó társaságunk is. Akkor meg miért maradnánk otthon?


                                                                                                                                                                                                          Tóth Klára