Baranya Megyei Természetbarát Szövetség - Lexikon M - P
facebook_page_plugin

Lexikon M - P

 

Madarak és fák napja: minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. A Mecsekben elő­ször 1932-ben a Mecsek Egyesület rendezte meg, mely­nek madárvédő osztálya már 1930-ban 530 madárodút helye­zett ki az erdőbe Lapis környékén.

 

Madonna-kép (Közép-Me­csek): a Bánffay Simon úton az állatkert kerítése mellett található kép, melyet Scholtz Gyula pécsi sörgyáros ajánlott fel. A ma látható Madonna-kép felújí­tott változat.

 

Magyaregregy (Kelet-Mecsek, 210 m): a Kelet-Mecsek északnyugati szélén fekvő köz­­ség, a zobákpuszta-szászvári országút mellett. A falu elnevezése az egyik vélemény szerint az égerfa régebbi alakjából "gy" képzővel alakult. A másik névfejtés szerint viszont Egregy az államalapítás korának egyik történeti alakja volt. A középkorban a falu részben a pécsi püspökségé, részben nemesi családok birtoka. A török időkben is lakott volt, mindig többségben magyarok lakták. Magyaregregy külterületén 18 középkori elpusztult faluról tudunk. Lakói mezőgazdaságból, favágásból, majd bányászatból éltek. Lakóinak száma 726 fő (2014). Érdemes megnézni az Arnold-házat, amelyben eredeti helyén és állapotában tekinthető meg az 1930-as évekből származó mészárszék és konyha, valamint helytörténeti kiállítás. Búcsújáró hely a Magyaregregyi Szentkút. Köze­lé­­ben van a Máré-vár. A P+ jelzés a falun vezet át.

 

Magyaregregyi Szentkút (Kelet-Mecsek): magyaregregyi búcsújáróhely. Története úgy kezdődött, hogy az 1800-as évek közepén egy vak kislány megmosta a szemét a Torma-völgyi forrás vízében, és újra látott. A hír gyorsan elterjedt és sokan jöttek ide, főleg a szembajosok kerestek itt gyógyulást. 1857-ben Girk György püspök már jegyzőkönyvet vetetett fel az itt történt csodás imameghallgatásokról. Előbb egy kis fakápolna épült fel, majd ezt egy kőből épült követte. Kedvelt búcsújáróhellyé vált. A mai kegytemplom 1948-ban lett kész, oltárán ott áll a fehér ruhás egregyi Kisboldogasszony, arcán kedves mosollyal, széttárt karokkal.

 

Magyarok kunyhója (Közép-Mecsek): egykori kis erdei faház volt a Jakab-hegytől északra a Rákos-völgy közelében, a P sáv és a Z sáv jelzések kereszteződésétől kb. 60 méterre állt. 1920-ban a szerb megszállás idején a magyar határőrök melegedő kunyhója volt. Helyén Baumann József és Várnai József egy kopjafát állított a történelmi idők emlékére. Mellette a ház alapján pihenőpad található.

 

Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE): 1873-ban Tátrafüreden alakult meg Döller Antal vezetésével. Tevékenységi területe kizáró­lag a Magas-Tátra volt, menedékházakat és utakat építettek. Szittnya osztálya (egy hegyről nevezték el) Selme­cbányán jött létre 1882-ben, vezetője Téry Ödön volt. Budapesti osztálya 1888-ban alakult meg. Az egyesületet 1945 után – sok más egyesülettel együtt – feloszlatták. 1992-ben alakult újjá.

 

Magyar Természetbarát Szö­vetség (MTSZ):  lásd Magyar Természetjáró Szövetség.

 

Magyar Természetjáró Szö­vetség (MTSZ): a ma­gyar­országi természetbarát szer­­ve­zetek szövetsége. 1948-ban hozták létre a Magyar Természetbarát Szövetséget. Több­­­­­szöri átalakulás után 1987 óta működik jelenlegi for­má­jában, önálló szövet­ség­ként. 2012. május 12-én a szövetség közgyűlése a szervezet nevét Magyar Természetjáró Szövetségre változtatta. Kiemelten köz­hasz­nú civil szervezet, mely tevékenységét több szak­ágban folytatja (gyalog­túra, vízitúra, bar­­lan­gász, hegymászó, ke­rék­­páros, sí­túra, ter­mé­szet­­vé­de­lem).

 

Magyar Turista Egyesület (MTE): az első országos turista egyesület, 1891-ben alakult meg Eötvös Loránd vezetésével, 152 taggal. 1907. június 29-30-án Pécsett tartotta vándor­gyű­­­lését.

 

Magyarürög (Nyugat-Me­­csek): a Jakab-hegy keleti lábánál lévő tele­pülés, 1950 óta Pécshez tar­­to­zik. A neve valószínűleg onnan ered, hogy a Jakab-hegyi kolostor megépítése előtt a hely közelében a remeték hegyüregekben laktak. A községet Irugh néven már 1225-ben említik, mint pécsi püspöki birtokot. A temetőben lévő 12. századi, eredetileg román stílusú, félköríves szentélyű Nagyboldogasszony temploma – melyet a 17. században barokk stílusban átépítettek – műemléki védelem alatt áll.

 

Makár-hegy (Közép-Mecsek, 271 m): Pécs nyugati részén található, ma már a város részét képező, észak és nyugat felé meredek oldalú domb. Makár János (?-1704) ezredesről nevezték el, aki a törökök alól felszabadító keresztény hadak előőrsének vezetője volt, és saját elhatározásából megtámadta a török Pécset (1686. október 22-én), jelentős rombolást okozva. Pécs leghíresebb, fehér bort termő szőlőhegye volt, ma már a folyamatos beépítések miatt a szőlőterület jelentősen lecsökkent. A hegy tetején valamikor földvár volt és egy kisebb, kőből épített erődítmény.

 

Malom-hegy (Közép-Mecsek, 330 m): a Nagy-Mély-völgy és a Petnyák-völgy szegleté­ben lévő magaslat. Északnyugati sarká­nál áll a Ciframalom.

 

Mandulás (Közép-Mecsek, 370 m): a Misina déli lejtőpihenőjén, a Me­csek-­háti műút leága­zá­sá­nál levő tisztás. Elnevezése a déli lejtőkön jellemző, mediterrán jellegű mandulafa erdőtől ered. A régi neve: Cingolány-rét. A mecseki tor­na­pálya kiindulópontja, vala­mint erdei játszótér és büfé található itt. A P sáv jelzésű turistaút vezet keresztül rajta.

 

Mánfa (Közép-Mecsek, 203 m): a pécs-komlói műút men­­tén lévő, Árpád-kori község. A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökségé lett. A török időkben is lakott hely volt, de a hódoltság végén csak 12 lakost számoltak össze a településen. Lakói évszázadok óta főként bányászatból éltek, először a falu határában lévő jól faragható homokkövet fejtették, majd a környék szénbányái adtak munkát. 1950-ben hozzácsatolták Budafát, majd 1958-ban a települést Komlóhoz csatolták. 1991-ben népszavazással szakadt el Komlótól. A falu lakóinak száma: 768 (2014). Látnivalója a közelében lévő Árpád-kori templom, a megye egyik legismertebb műemlék temploma. Közelében van a Kőlyuk-barlang. A P+ jelzés vezet át a falun.

 

Mánfai templom (Közép-Mecsek): a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt műemlék templom festői völgyben, a településtől nyugatra található. A 12. században román stílusú, kisméretű, egyhajós templom épült (maradványa: a déli kapu és lőrésszerű ablakok). A 13. században bővítették, a homlokzatot aszimmetrikussá tevő ötszintes, ikerablakos torony készült és fallal vették körül. A 14-15. századi újabb, immár gótikus stílusú bővítéskor kapta a torony melletti kapuját és  az északi fal támpilléreit. A hagyomány szerint a középkori település odébb költözött, a templom viszont túlélte a török idők pusztítását is, ám környékét visszavette a természet. Úgy találtak rá, hogy a rengetegbe tévedt, és szarvával a harangkötélbe akadt bika "harangozva" hívta fel rá a figyelmet.

 

Máré-vár (Kelet-Mecsek, 354 m): Magyaregregytől délre, a Vár-völgy fö­lötti hegy­­­­­­­csúcson helyre­állí­tott várrom. Először 1316-ban említik az oklevelek, amikor Károly Róbert király Bogár Istvánnak adományozta hadi érdemeiért. Későbbi tulajdonosai: Gunyafi Domonkos és István, Bátmonostori Vesszős és Töttös, majd a Várday család. Várday Ferenc, a humanista műveltségű főpap reneszánsz palotává varázsolta a szabálytalan ötszögű erődítményt a 16. század elején. Bakics Pál szerb vajda erőszakkal szerezte meg. A törökök elfoglalták és 72 fős őrséget tartottak itt. A 17 század végén mint romot említik. Még egy utolsó ostromot azonban meg kell érnie 1956-ban: ekkor a Vár-völgyből egy orosz tank a romok mögött meghúzódó "Mecseki láthatatlanokra" tüzelt. Tábla emlékeztet az itt meghalt két szabadságharcosra. 1960-ban kezdték meg a vár feltárását és helyreállítását. Benne ré­gé­sze­ti és a környék állatait, növényeit bemutató kiállítás van. (A vár nyitva tartásáról előzetesen érdeklődni kell!) A Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye.

 

Máré-völgy (Vár-völgy) (Kelet-Mecsek): lásd Vár-völgy.

 

Mária-kápolna (Kelet-Mecsek): Püspökszentlászlón, az arborétum felett álló kis erdei kápolna, zarándokhely. Zengő Csillagának is nevezik. Piétáját a szászvári születésű, tehetséges szobrászművész, Kiss György (1852-1916) fehér márványból faragta. Megközelíthető a Zengő felé haladó S sáv jelzésről leágazó S● jelzésen.

 

Mária-kép:

1. (Közép-Mecsek): a Bánffay Simon úton, az állatkert kerítése mellett található kép, melyet Scholtz Gyula sörgyáros 1900-ban ajánlott fel. A ma látható kép a régi felújított változata. A S▲ jelzésú út mellett látható.

 2. (Kelet-Mecsek): a Vár-völgyben, a Mária-kútnál, a P sáv jelzésű út mellett egy bükkfán elhelyezett kovácsoltvas tartóban látható kis Mária-kép. Az eredeti kép eltűnt, az új képet Baumann József helyezte el a tartóba.

 3. (Kelet-Mecsek): Püspökszentlászlón az arborétum feletti Mária-kápolnánál álló képoszlop. Baumann József állította.

 

Máté-part (Kelet-Mecsek): a Csengő-hegytől észak­­­­nyu­­­gat­­ra a Hidasi-völgyig terjedő terület neve.

 

Máza (Kelet-Mecsek, 170 m): a Völgységi-patak legyezőszerűen kiszélesedő síkján húzódó település. Máza egy honfoglalás idején élt személy volt. Az Árpád-korban mézzel és mézsörrel adózó királyi szolgáltató népek lakták. A török hódoltság idején is folyamatosan lakott volt. A 18. századtól a pécsi püspökség birtoka, ezután a környező községekből németek települtek be. Lakói a 19. század elejétől a hagyományos földművelés mellett szénfuvarozással foglalkoztak, majd szénbányában dolgoztak. A települést 1974-ben Szászvárral egyesítették, Mázaszászvár néven. A két község 1991. január 1-je óta ismét önálló. Lakóinak száma: 1195 (2014). Közelében a koromszói apátság régészeti ásatását tekinthetjük meg. A Z+ jelzés halad át a falun.

 

Mecsek: középhegység a Dél-Dunántúlon. Északkelet-délnyugati hossza 46 km, szélessége 10-12 km. Legmagasabb csúcsa a Zengő (682 m). Várkonyi Nándor szerint a hegység elnevezése onnan ered, hogy Pécs felett kopár terület volt a mészkő sovány talaja és a juhnyájak legeltetése miatt, népiesen „mecsekös" hely.

 

Mecsek csúcs (Közép-Me­csek, 534 m): a Misina tető régi neve.

 

Mecsek Egyesület: az első pécsi természetjáró- és védő egyesület, 1891. április 30-án alakult meg. Működése céljául Pécs városának és legközelebbi környékének járható utakkal történő össze­kötését, jelzését, kilátók, menedékházak építését és a Mecsek szépí­tését tűzte ki célul. Első ve­ze­tősége a következő össze­té­te­lű volt: elnök: Kardoss Kálmán, főispán; alelnökök: Bánffay Simon, közjegyző, Zsolnay Vilmos, gyáros; titkár: Kiss József, főreáliskolai tanár; igazgató: Vaszary Gyula, rendőrkapi­tány; pénztáros: Stern Károly, ügyvéd. 1945-ben az egyesületet feloszlatták. 1946-ban rövid időre újból elkezdte működését, elnöke Entz Béla lett. Végül 1948-ban meg­­szűnt. 1993. április 30-án az egyesület – Kovács Szabó János kezdeményezésére – újjáalakult.

 

Mecsek-háti műút (kövesút) (Közép-Mecsek): a Mandulástól induló, a Tubes oldalán Lapi­sig, majd onnan a vízválasztó kelet-nyugati gerincén haladó aszfalt­út, mely Árpád-tető kö­zelében ér ki a pécs-kaposvári országútra. Első szakasza a mai Hunyadi János út végétől a Man­duláson át a Lapisig 1923–26 között épült; Tripammer Károly ter­vezte, és vezette a kivi­telezését. Később Rábay Gyula fejezte be a Lapistól a Kozári vadászház érintésével a mánfai országútig terjedő szakaszt.

 

Mecsek Háza (Nyugat-Mecsek): Orfűn, a Vízfő-forrás közelében álló épület, barlangi turisztikai központ, szálláslehetőséggel. A Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület üzemelteti. Az Orfű környéki barlangokba (Szuadó-barlang, Trió-barlang) vezető overallos barlangi kalandtúrák kiindulópontja.

 

Mecsekjánosi (Közép-Mecsek, 180 m): Komlótól északra fekvő, a városhoz tartozó kis település. 1332-ben említik először Jánosit. Sokszor szerepel az okiratokban, mert birtokosai, a Máré-vár urai és a pécsi káptalan gyakran pereskedtek egymással. A török időkben pusztává vált, majd németek telepedtek le ezen a helyen. Hosszú éveket töltött itt Dénes Gizella (1897-1975) írónő, aki regényeiben a baranyai embereket és tájakat szerepelteti. Látnivalói: 1810-ben épült, Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt, klasszicizáló, késő barokk stílusú római katolikus templom és az 1900-ban Engel Adolf (1820-1903) által építtetett kastély. A P sáv jelzés halad át rajta. A Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye.

 

Mecsekjánosi geológiai feltárás (Közép-Mecsek): a Mecsekjánosiból Kisbattyánba vezető út feletti domboldalban látható országos jelentőségű, természeti területen található földtani alapszelvény, szubvulkáni kőzetegyüttes, amelyet a Mecsekjánosi Bazalt Formáció egyik tagjaként említ a földtani szakirodalom. Előtte a műúton vezet a P sáv jelzés.

 

Mecsek-kapu (Közép-Mecsek): Pécsett a Hunyadi János út szer­­pentinjének kezdetén található árkádos, bástyás építmény. 1936-ban épült, Kőszeghy Gyula tervei alapján, jelképesen a Mecsek hegység bejárata. 2001-2002-ben felújították. A Z+, S▲ jelzés vezet át rajta.

 

Mecseknádasd (Kelet-Mecsek, 190 m): Baranya megye keleti részén, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén található község, a Pécset és Budapestet össze­­­kö­­tő 6-os főközlekedési út men­­tén. Lakóinak száma: 1497 (2014). A hegyek közt eredő, bővizű Öreg- (vagy Rák-)patak a lapos részeken kiterjedt nádas-zsombékos területeket hozott létre. Erre utal a neve. A település a pécsváradi apátság alapítólevelében említett két Nádas falu egyike. A török hódoltság alatt a magyar őslakosság a környék védettebb falvaiba költözött. Helyükre 1718-ban német telepesek érkeztek. A II. világháborúig lakossága teljesen német volt. A faluképet tágas, fésűs beépítésű, több szobás, tornácos, csonkakonty-tetős épületek sora alkotja. A településszerkezet érdekessége a 3 nagy pincesor. Egykor minden házhoz tartozott egy pince is, melynek tulajdonosai az utcák háztulajdonosainak sorrendjében követték egymást itt is. A pécsi püspök kedvelt birtokát a hódoltság után 1950-ig Püspöknádasdnak nevezték. Látnivalói: a 13. században épített Szent István kápolna, középkori freskótöredékekkel, a Klimó György pécsi püspök által 1753-ban épített barokk püspöki nyaraló, a barokk plébánia templom, ahol Skóciai Szent Margit ereklyéjét, képét és szobrát őrzik, és a Német Nemzetiségi Tájház. A környékén két rom is található: a Réka-vár és a Vár-hegyen (Schlossberg) lévő templomrom. A P sáv  jelzés halad át a falun. A Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye.

 

Mecsek-Ormánság Sárga Túra: a Mecseket az Ormánsággal jelenleg egyetlen, közvetlen összekötő túraútvonal. A Mecsek és a Zselic határától, a Bükkösdi-vasútállomástól indulva Mailáthpusztáig tart. Hossza 58,2 km, ebből a mecseki szakasz 15 km-en keresztül vezet a Mecsek nyugati peremvidékén, és a 6. sz. főközlekedési utat átlépve, a Markó-csárdánál éri el az Ormánság határát. A teljes útszakaszt 2009-ben alakították ki.

 

Mecsekrákos (Nyugat-Mecsek, 190 m): az orfűi üdülőterület központi települése a Pécsi-tó mellett. Itt van a Polgármesteri Hivatal, több étterem és panzió. A közelében található a Toplica nevű langyos vizű forrás, a település ivóvízrendszerébe van kötve. Látnivalói: Kemencés Udvar és tájház, Szent Márton-kápolna, Malom Múzeum, Medvehagyma Ház, Vízfő-forrás. A S sáv jelzés vezet a faluban.

 

Mecsekszakál (Nyugat-Mecsek, 200 m): 1975-től az orfűi üdülőterülethez tartozó kis település a Pécsi-tó keleti részén, a hegy­ol­dal­ban. A 14. század elején említik először, Zacal néven. A török időkben elnéptelenedett, németek telepítették újra.

 

Mecsekszentkút (Nyugat-Mecsek): lásd Szentkút.

 

Mecsek turistatérkép: a Mecsek első turistatérképe 1896-ban jelent meg, a Mecsek Egyesület rendelésére, a Bécsi Katonai Intézet készítette. Méret­ará­nya 1:75 000 volt. A Me­csek turistatérkép legújabb (1:40 000 méretarányú) változatait általában évente, frissítve jelenteti meg a Cartographia Kft., az utóbbi években már a Villányi-hegység turistatérkép is szerepel a hátoldalon. Spirálos változatban forgalomban van a Mecsek – Villányi-hegység turistakalauz is.

 

Mecseki források: lásd a „Régiónk” menüpont „Források” alkategóriájában.

 

Mecseki Kisvasút (Közép-Mecsek): az ország leg­rövidebb, 570 m hosszú erdei kisvasútja az Állatkert és Dömörkapu között. 1962-ben épült. 2009-ben fel­újították.

 

Mecseki körsétány (Közép-Mecsek): lásd Rotary út.

 

Mecseki turistaút-jelzések: a Mecsek Egyesület 1891-től kez­dte meg a mecseki turista­utak kiépítését és jel­zések­kel való ellátását. 1912-ig különböző színekkel je­­lez­­ték az utakat, ábrák nél­­kül. 1913-ra olyan sok jel­­zett út volt, hogy a szín­jel­zés­ről át­tér­tek a fehér alapra festett szám­jelzésre. Ilyen szám­jel­zé­ses turistautak Ma­gyar­or­szá­gon csak a Mecseken voltak. 1940-ben kb. 300 km jelzett turistaút volt, a Nyugati-Mecsekben 1-31, a Keleti-Mecsekben 1-22 számjelzéssel. Ma már ismét az országosan alkal­ma­­zott, szab­­vány­­nak meg­­fe­le­­lő szín­­­jelzésekkel találkozunk. 2001-2002-ben 217 km hosszan – a szab­­vány­­hoz való igazítás miatt – a jelzé­­sek megváltoz­tak. 2008-ra befejeződött a forrásokhoz vezető útvonalak kijelölése is. Az utóbbi évtizedben a szabvány turistajelzésekkel jelzett utak mellett (melyek összes hossza mintegy 750 km) más, egyedi jelzésű utak is létesültek (pl. Mecseki Bá­nyász Emlékút, Üvegesek Útja, különböző zarándokutak, tanösvények stb.).

 

Mecseki Vidámpark (Kö­zép-Mecsek): a Dömörkapu melletti erdőrészen 1961-ben épített játékpark volt, a sárga sáv jelzésű turistaút mellett. 2011-ben végleg bezárt, mára az épületeket elbontották.

 

Mecseki Zöldtúra: 2001-ben a jelzésváltozások során az ad­­digi három, egymástól kü­lön álló, zöld sáv jelzésű út­­­vo­nal összekapcsolásával kialakított, jelvényszerző turistaútvonal, mely  közel 100 km hosszan vezet vé­gig a Mecsek tájain.

 

Mecsextrém Park (Közép-Mecsek): Pécs határában, Árpádtetőnél található, színvonalasan megépített erdei kalandpark. 2006-ban nyitotta meg a Mecseki Erdészeti Zrt.

 

Medvehagyma Ház (Nyugat-Mecsek): Orfűn, a Pécsi-tó partján épült ökoturisztikai látogatóközpont, 2016 tavaszán nyitották meg. Benne interaktív kiállítás mutatja be a Nyugat-Mecsek érdekességeit, a természettel harmóniában fejlődő üdülőterületet, Orfűt és a négy tóból álló tórendszer ökológiai értékeit.

 

Meleg-mányi-völgy (Közép-Mecsek): a Letics-parragtól északra vezető szép, mésztufa­gátak­kal, vízesések­kel, kis tavacskákkal bővelkedő patak völgye. A középkorban Melegmál nevű falu volt itt. A régi mál, mán, mány szó napsütötte hegyoldalt jelent. Foglalt for­rásai az Anyák-kútja és a Melegmányi-forrás. Az utóbbi mellett látható a Mecsek legnagyobb vízesése. A P+ jelzés vezet végig a völgyön.

 

Melegmányi-vízesés: (Közép-Mecsek) a Mecsek legnagyobb mésztufa-lépcsős vízesése, mintegy 6 m magas gátsoron a víz szétterülve folyik le. Az Anyák-kútjából érkező, oldott mészben gazdag karsztvízből a meredek mederszakaszokon kicsapódik a mésztartalom, és a köveken, faágakon, leveleken kéregszerű bevonatot képez, ami lassan lyukacsos szerkezetű kővé áll össze: édesvízi mésztufa képződik.

 

Mély-völgyi kőfülke (barlang) (Közép-Mecsek): a Nagy-Mély-völgyben, a Kánya-forrástól nyugatra ta­­lál­­ható barlang, a P sáv jelzésű út közelében. 1930-ban Oza­­­nich Gyula bányamérnök ve­­­­ze­té­sé­vel tárták fel 34 m hosszan. Ma már beomlott. Ősember le­le­tek­ről neve­­ze­­­tes.

 

Mézes-rét (Kelet-Mecsek): a zobákpuszta–bonyhádi műút mellett, Magyaregregy előtt ta­lál­ható kis rét autóspihe­nő­vel, padokkal, asztalokkal, kis tóval.

 

Miklós-vár (Kelet-Mecsek, 475 m): a Máré-vártól keletre emelkedő magaslat. A monda szerint egykor vár állt rajta, de ennek semmilyen nyoma nincs.

 

Miléva út (Közép-Mecsek): a Tettye fennsíkról a sziklák felett, a Francia-emlékműhöz vezető sétaút, mely 1922-ben készült el. Duka Miléváról, az építtető – dr Schmidt Antal sebész főorvos- feleségéről nevezték el. A Z■ jelzés vezet rajta.

 

Millenniumi emlékkövek (Közép-Mecsek): Árpádtetőn, a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészet irodaháza előtti parkban, illetve Sikondán, a horgásztavak felé vezető műút mellett található, homokkőből készült emlékkövek, melyeket Magyarország ezeréves évfordulója alkalmából, 1896-ban állított a pécsi székesegyházi uradalom. Körülöttük emlékfákat ültettek. Az emlékkövek felirata: „Ezen fákat Magyarország ezeréves fennállásának emlékére ültette a pécsi székesegyházi uradalom. MDCCCXCVI. Az emlékfák ma már nincsenek meg, emléküket csak egy később ültetett terebélyes vörös tölgy őrzi Árpádtetőn.

 

Misina tető (Közép-Mecsek, 534 m): Pécs fölött magasodó triász mészkőtömeg, régi neve Mecsek csúcs. Itt áll az 1973-ben épített, 198 m magas TV-torony, televíziós sugárzást átjátszó adótorony. A 82 m-es magasságában lévő körpanorámás presszóját és kilátóját sokan látogatják. Szép kilátás nyílik innen a városra, a környező hegyvonulatokra, és tiszta időben nagy távol­sá­gok­ra (Badacsony, Duna, Papuk hegység stb.) is ellátni. Az új torony szom­széd­sá­gá­­ban, tőle nyugatra állt va­­­lamikor a Kiss József-kilátó. A P▲, S sáv, S▲ jelzések haladnak itt el.

 

M­isina tetői meteorológiai állomás (Közép-Mecsek): 1931. augusztus 3-án kezdte meg működését. A műszerek egy része a Kiss József kilátó­to­rony­­­ban, más része annak udvarán volt elhe­lyez­ve. A tv-torony felépí­tésével egy­­ide­­jű­­leg megszüntették.

 

Miske-tető (Kelet-Mecsek, 475 m): Kisújbányát nyugatról határo­­­ló hegyhát, nagy legelő. A S sáv jelzés vezet át rajta.

 

Mócs Szaniszló, dr. (1862-1904): ciszterci szerzetes, főgim­­náziumi tanár volt, 13 éven át a Mecsek Egyesület választmányának tagja. Emlékét a Szaniszló-pihenő és a Sza­nisz­ló út őrzi.

 

Nádasdi Törökvár (Kelet-Mecsek): Mecseknádasd mellett, a Bagoly csárda feletti Vár-hegyen (Schlossbergen) található, feltárt rom. Az oklevelek nem szólnak arról, hogy a török előtt volt-e ott valami erődítmény. Régészeti feltárás során egy 14. századi nagy méretű, háromhajós templom maradványai kerültek elő. Evlia Cselebi török utazó 1664-ben leírást közöl a török várról: a mandula alakú dombon, palánkkal körülvéve 40 deszkatetejű ház, egy fürdő, fogadó, iskola és egy dzsámi állt. Száz török várkatona állomásozott itt. A töröktől való visszafoglalás után már csak romként említik. Néhány évvel ezelőtt a középkori templomromot konzerválták és a közelében egy kilátót építettek. A P sáv jelzés vezet erre.

 

Nagy-kaszáló (Nyugat-Mecsek): a Szuadó-völgy és a Száraz-kút közötti terület, a Z▲ jelzésű út mel­lett.

 

Nagymányok (Kelet-Mecsek, 140 m): Tolna megyei település a Völgységi-patak mellett, Szászvár és Bonyhád között. A falu mellett 1964-ig szénbánya működött.

 

Nagymányoki kulcsosház (Kelet-Mecsek): Nagymányoktól délre, 2 km-re az erdő szélén lévő épületben egykor működött kulcsosház.

 

Nagy-Mély-völgy (Közép-Me­­csek): a Mecsek-háti mű­úttól, a Keresztkunyhó közelében, északi irányba in­­duló, meredek oldalú völgy, a Közép-Mecsek egyik legszebb völgye. A völgyfőnél fakad a mindig bővizű Kánya-forrás. Kis mésztufa lépcsőkön, sziklákon zubogó patak folyik benne. Foglalt forrásai: Mariska-, Kánya-, Sziklás-, Cserkész-, Bikfa-forrás. Kőlyuktól kiszélesedik a völgy. A P sáv jelzés és részben a Z sáv jelzés halad benne.

 

Nagy-mező (Kelet-Mecsek): Pécsvárad és Hosszúhetény között található területrész, különleges fajgazdagságú növényvilága miatt 1996-tól természetvédelmi terület.

 

Nagy-tó (Nyugat-Mecsek): lapos, vizenyős terület a pécs-abaligeti műút orfűi elágazásától nyugatra.

 

Napszentély-kilátó (Nyugat-Mecsek): Magyarhertelend fölött, 2007-ben kő alapra fából épített kilátó. Magassága 19 m. 2016-ban villámcsapás érte, jelenleg nem látogatható, felújításra vár.

 

Négyes üzemi ház (Nyugat-Mecsek): az uránbánya volt IV. üzemének közelében, a Z+ jelzésű turistaút (Vásáros út) mellett álló kis erdei pihenőház. Eredetileg vadászháznak épült, az 1900- as évek elején építették fenyőrönkökből. A Mecsekerdő Zrt. 2015-ben felújította és átalakította. Előterében kis fedett pihenőt alakítottak ki asztallal, padokkal.

 

Négy fenyő kulcsosház (Nyugat-Mecsek): Orfű falu­­­ban, az egykori iskola és ta­­­nítói lakás épületéből kiala­­kí­­tott volt kulcsosház, a PTTE Mecsek Szakosztálya üzemeltette 1980-tól 1993-ig. Az épület ma egyházi tulajdon­ban van.

 

Németdöglés (Kelet-Me­­csek): a Somos-hegy nyugati ol­­da­­lán, a Vár-völgyig húzódó mély vízmosás, völgy. Elnevezése a néphagyomány szerint onnan ered, hogy a német telepesek rossz fu­­va­­rosok voltak és meg­­­­rakott sze­­­kereikkel gyak­­ran fel­bo­rul­­tak itt. A P+ jelzés vezet végig a völgyön.

 

Nendtvich Andor: (1867-1951) Pécs város pol­gár­mestere, a Mecsek Egye­sület elnöke, királyi tanácsos volt. Róla ne­vez­ték el 1931-ben a Dömörkapui menedékházat.

 

Niké-szobor (Szárnyas Niké) (Közép-Mecsek): a Mecsek-kaputól nyugatra, a szerpentin úton felfelé haladva látható Makrisz Aga­mem­non, hazánkban élt görög származású szobrász­mű­­­­vész alkotása, a győzelem szárnyas istenasszonyát, Szamotrakéi Nikét ábrázolja. 1975-ben avatták fel, eredetileg a felszabadulás emlékére állították, mára a kivívott szabadság jelképévé vált.

 

Nyárádi-kunyhó (Kelet-Mecsek): Szászvártól északra, a  Vörös­­fe­­­nyő kulcsos­ház mellett lévő vadászház.  Nyárád elpusztult irtásfalu volt, több oklevélben is szerepel.

 

Nyáras-völgy (Nyugat-Mecsek): a Virágos-völgy foly­tatásában, a Herma-hegy északi lábától Hetvehely felé húzódó völgy, a K▲ jelzés vezet benne végig. Nyáros (Nyárás) néven itt a középkorban falu állt, a török alól felszabadító háború idején néptelenedett el. A völgyben, illetve annak közelében található a Vacak-forrás, Szúnyog-forrás, Szarvas-kút és a Nyáras-forrás.

 

Nyáras-völgyi vadászház (Nyugat-Mecsek): Hetvehelytől keletre, a Nyáras-völgyben a hasonló nevű forrás mellett található vadászház. A K▲ jelzésről leágazó K● jelzés vezet a vadászházhoz. A fenyőfák tövében álló ház előtt asztalok, padok, szalonnasütő van, mellette szép rét. A Mecsekerdő Zrt. 2015-ben felújította.

 

Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet: a Nyugat- és Közép-Mecsek természetvédelmi területeinek összekapcsolásával és újabb területek bevonásával 2009-ben létrehozott tájvédelmi körzet, területe 10316 hektár. Kezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.

 

Óbánya (Altglashütte) (Kelet-Mecsek, 264 m): a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik szűk völgyében fekvő egyutcás falu. A fésűs beépítésű település legtöbb lakóháza oldaltornácos, hagyományos német parasztház. 1711-12-ben Nesselrode Ferenc pécsi püspök itt egy üveghutát építtetett, és német munkásokat hozatott a működtetéséhez. Legjelentősebb üvegkészítő mester és bérlő Johann Gasteiger volt. Kb. 20 ember élt itt, akik sík és öblös üvegeket készítettek. Mivel a környéken elfogyott a fa, 1761-ben átköltözött az üvegkészítés Kisújbányára. A kis falu tovább élt, a század végére újabb németek telepedtek le, már 120-an lakták. A silány, köves talaj miatt többen háziipart is űztek. A 20. század elejétől lett híres a fazekassága. Látnivalója a Falumúzeum, és megtekinthető két ma is dolgozó fazekas műhelye (Teimel József és Keszler István). Lakóinak száma: 120 (2014). A falu nyugati végénél kez­dődik az Óbányai-völgy vad­­re­­gényes szakasza. A völgy bejáratánál két pisztrángos tó van. A településen végigvezet a K sáv jelzés, keresztezi a Z+ jelzés és innen indul a K■ jelzés. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye és az Üvegesek Útja egyik állomása.

 

Óbányai-kilátó (Kelet-Mecsek, 356 m): Óbányától dél­keletre található, fából épült kilátó. 2009-ben építtette közösen Mecseknádasd és Óbánya önkormányzata. A Z ▲ jelzésen közelíthető meg.

 

Óbányai kulcsosház (Kelet-Mecsek): a Szekszárdi Szabadidős és Kulturális Egyesület által üzemeltetett kulcsosház. Jelenleg felújítás alatt áll.

 

Óbányai-völgy (Kelet-Mecsek): a Stein-malomtól Kisúj­­bányáig húzódó völgy, Óbánya és Kisújbánya között van a legszebb szakasza. Víz­esé­sek­kel tarkított patakkal, közepe táján a Csepegő-sziklá­­val és a Ferde-vízesés­­sel, forrásokkal a Kelet-Mecsek páratlan szép­ségű völgye. A K sáv jelzés vezet végig rajta.

 

Ól-völgy (Kelet-Mecsek): a Vörösfenyő-kulcsosháztól Szászvárig húzódó széles völgy. Elnevezése onnan ered, hogy itt voltak régen a falu állattartó szállásai, óljai.

 

Ól-völgyi ház (Kelet-Mecsek): Szászvártól délre, a régi bányatelep közelében a P+ jelzés mellett található ház. Eredetileg lóistállónak épült, majd vadászházként üzemelt. Jelenleg a Szászvári Nyugdíjas Klub pihenőháza.

 

Orfű (Nyugat-Mecsek, 190 m): a kö­zépkorban is ismert kis település. Környékén mes­ter­sé­ges tórendszer (Orfűi-tó, Pécsi-tó, Herman Ottó-tó, Kovácsszénájai-tó) található, melyeket Palkó Sándor, a Baranya Megyei Tanács elnöke kezdeményezésére alakítottak ki 1962-1970 között. A mai település – egyben üdülőközpont – öt község összevo­násával (időrendben Orfű, Mecsekrákos, Mecsek­sza­kál, Te­ke­res, Bános) jött létre. Lakóinak száma: 1037 (2014). Területén található a Mecsek legbő­vi­zűbb karszt­for­rása, a Vízfő-forrás, ezen­kívül a Toplica-, a Turista-, a Zipernovszky- és a Sárkány-forrás, valamint a Sárkány-kút időszakos karszt­forrás. Ér­de­mes megemlíteni a Sárkány-szakadék nevű, szik­lák­kal tarkított rövid völgyét (természetvédelmi terület), mely­ben a Sárkány-forrásig jelzett úton is be lehet menni.

 

Öreg-patak (Kelet-Mecsek): lásd Halász-patak.

 

Ötös úti kunyhó (Kelet-Mecsek): Óbányától délre, a Z sáv és Z+ jelzésű turistautak csomópontjában található, szép környezetű, erdei kis ház. Vadászlaknak is nevezik.

 

Páfrányos (Közép-Mecsek): a Petnyák-völgy kis tisztása, amelyet saspáfrány (és csalán) borít. A déli oldalon található a Barátság-forrás, melynek vizéből szép mésztufa lépcsők alakultak ki. A Z sáv jelzés vezet át rajta.

 

Pálos kolostor (Nyugat-Mecsek): lásd Jakab-hegyi pálos kolostor.

 

Pálos templom (Közép-Mecsek): Pécsett a Hunyadi úton, a Mecsek-kapu kö­zelé­ben 1935-37 között, Weichinger Károly tervei alapján épült templom. A mellette lévő autóbusz-megállóból indulnak a Z+ és a S▲ jel­zésű közép-me­cse­ki turista­­utak.

 

Panoráma út (Nyugat-Mecsek): a Jakab-hegy déli oldalában a Babás-szerkövekhez vezető, nagyjából szintben haladó, épített turistaút. 1992-ben készült el.

 

Paplika-barlang (Nyugat-Mecsek): lásd Abaligeti-cseppkőbarlang.

 

Pap-rét (Kelet-Mecsek): a Hármas-hegy északkeleti oldalán elterülő nagy rét, nevét onnan kapta, hogy a hosszúhetényi plébános kaszálója volt. A K■, Z+ jelzés vezet erre.

 

Páprágy-völgy (Nyugat-Mecsek): Patacstól a Jakab-hegy irányában húzódó völgy. Az Avar-kút található benne, amihez a Z● jelzésű út vezet. A völgy neve a „páfrányos erdő” elnevezésből ered.

 

Pásztor-forrás melletti vadászház (Kelet-Mecsek): a Vár-völgy keleti végén, a Pásztor-forrás melletti nagy erdei tisztás szélén található kis házikó. A Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye. A tisztás kedvelt kirándulóhely, több pad, asztal, tűzrakóhely és esőbeálló szolgálja a kényelmet. Keleti sarkában áll a kőből épült, esőbeállóval megtoldott kis épület. A P sáv jelzésű turistaút vezet itt.

 

Patacs (Nyugat-Mecsek, 170 m): Pécshez tartozó, ma már a várossal egybeépült település, a város nyugati szélén. Egykor önálló, Árpád-kori falu, a pécsváradi apátsághoz tartozott. 1955-ben csatolták Pécshez. Határában jó szőlő- és gyümölcstermő területek fekszenek. Szent Márton templomának szentélye a 13. századi pálos templom maradványa. Innen indul a Jakab-hegyre a P▲ jelzés.

 

Patacsi-mező (Nyugat-Mecsek, 381 m): a Szuadó-nyereg másik neve. Itt áll a Blokk-ház (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye). Kurta rétnek is hívták. Nyugati végén található a Fenyves-forrás. A K sáv jelzést a K+ jelzés, valamint a Fenyves-forrásnál a P sáv jelzés keresztezi itt.

 

Pécs–Abaliget műút: Pécs­ről Abaligetre a Remete-réten át vezető, 16 km hosszú ország­­út, amely 1926-ban ké­szült el. E­bből ágazik el a műút Orfűre.

 

Pécs és vidéke vezető­könyv: az első, 1892-ben megjelent úti­ka­lauz a Me­csekről. A könyvet Kiss József, a Mecsek Egyesület titkára írta és szerkesztette.

 

Pécs–Orfű kerékpárút (Nyu­­­gat-Mecsek): Éger-völgy­­től a Remete-réten át Orfűig tartó, az országút mellett haladó kerékpárút, 2010-ben készült el.

 

Pécsi parkerdő (Közép-Mecsek): Pécs város fölött, a Remete-rét–Tubes–Misina–Dö­­mörkapu–Tettye vonaltól délre eső, helyi jelentőségű ter­mé­szet­vé­delmi terület. Pécs városa 1905 óta parkerdőként kezeli. Turistautak sokasága vezet benne. 2009-től a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része.

 

Pécsvárad (Kelet-Mecsek, 259 m): nagy múltú kisváros a Zengő lábánál. Géza fejedelem udvarházából 998-ban Szent István bencés apátságot alapított, 42 falut és 1136 szolgálónépet rendelve hozzá. Első apátja Asztrik volt. A Szent Benedek monostor szerzetesei fontos szerepet töltöttek be a középkorban: térítettek, oktattak, gyógyítottak, okleveleket készítettek. A megvakított Béla herceget 1125-től három évig itt rejtegették. Ma is látható a Szent István korából való kápolna, freskómaradványokkal. A monostort többször átépítették. A vártorony az 1490-es években épült. A szerzetesek a török közeledtére elhagyták az épületet. A 18. században Zinzerdorf Fülöp apát barokk stílusban helyreállította az épületet. 1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a monostori birtokokat és úgy rendelte, hogy bevételei a budai egyetem fenntartását szolgálják. Ma a várban múzeum és az István Király Szálloda működik. Látnivalói még: a temetőben lévő 12. századbeli kápolna, az 1767-ben épült barokk plébánia templom, a romantikus stílusú városháza és több múzeum. 1993-ban kapott városi rangot. Lakóinak száma: 4026 (2014). A városból indul a K+, P+, S sáv, Z+ jelzés.

 

Pécs Városi Természetbarát Szövetség: Pécs városi termé­­szetbarát egyesületek 1998-tól önálló jogi sze­mélyiségű, közhasznú civil szervezetként mű­ködő szö­­­vet­sége.

 

Petőcpuszta (Petőczpuszta; Viganvár) (Nyugat-Mecsek, 360 m): kis település volt a Jakab-hegy északnyugati oldalán. Első említése 1827-ből való, amikor a pécsi káptalani uradalom telepe volt. Erdészház, uradalmi épületek és néhány zsellérház állt itt német lakókkal. Itt volt a Víganvár csárda, amely "vígan várta" vendégeit. Az uránbánya légaknájának építésekor a házakat lebontották. A valamikori település em­­lé­két egy kis harangtorony – benne kis Mária-kápolnával – és a temető né­­hány megmaradt síremléke őrzi. A Dél-dunántúli Pirostúra bélyegzőhelye.

 

Petőczpusztai vadászház (Nyugat-Mecsek): lásd Négyes üzemi ház.

 

Ptaček-pihenő (Kö­zép-Mecsek): szép for­májú, kőből épült pihenő a Ba­log Károly út és az Irma út talál­kozásánál, a mai dö­mörkapui buszfordulónál. 1928-ban a Mecsek Egyesület épí­­ttet­te Ptaček Vik­tor­nak, a Magyar Nemzeti Bank pécsi fiók­­ja vezetőjének emlé­kére, aki aktív munkát végzett az egye­sü­let­ben.

 

Pusztabánya (Kelet-Me­csek, 425 m): a Hidasi-völgytól délkeletre eső fennsík, nagy tisztással. 1784 és 1805 között üveghuta működött itt "Öveg Bánya" néven, mely­nek feltárt ma­rad­ványa ipar­történeti emlék. Kis település volt, a hutamester és az itt dolgozó, német és morva munkások többsége itt is lakott. A huta ma­rad­ványait feltár­ták, ma szabadon megtekinthetők. 2009-ben egy faragott követ állítottak fel a mecseki üveggyártás emlékére. A Betyártanya nevű kul­csos­ház, a Mecsekerdő Zrt. kulcsosháza (régebben vadászház), Szatyor Győző faragott Életfája, asztalok és padok találhatók itt. A K▲, Z sáv, Z+ jelzés vezet erre. Az Üvegesek Útja egyik állomása.

 

Pusztabányai vadászház (Kelet-Mecsek): Pusztabányán található vadászház, ma a Mecsekerdő Zrt. kulcsosházként üzemelteti.

 

Püspökszentlászló (Kelet-Mecsek, 360 m): Hosszúhe­­tény­­hez tartozó, attól mintegy 4 km-re északra fekvő kis község, a Zengő északnyugati tövében, festői környezetben. Nevének eredetét a néphagyomány Szent László királyhoz köti: a király bölényvadászat közben nagy vihar elől itt talált menedéket, hálából kápolnát építtetett, mellé falu települt. A török időkben elnéptelenedett, a 18. század elején németek telepítették újra. Ma üdül­­őfalu, hétvégi házakkal, vendégházakkal. Gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé tette. Itt üzemel a Bazsarózsa kul­cso­s­ház és a jezsuita alapítású Ifjúsági Életrendezés Háza. Látnivalói: volt püspöki nyaraló (ma egyházi továbbképző központ), a körülötte lévő arborétum, Mária-kápolna, Ferenc-kápolna, valamint a Szent László-szobor, amelyet Csukás Zoltán pécsi bádogosmester rézlemezekből alkotott 1903-ban. Mondás szerint a faluban csak egyik oldalán sütik a palacsintát (mert az utcájának csak az egyik oldalán vannak házak). A K■, S sáv, Z■ jelzések érintik a települést.

 

Püspökszentlászlói arboré­tum (Kelet-Mecsek): a püs­­pök­szentlászlói kastély park­ja, amelyben Hetyey Sámuel püs­pök 1898-ban arborétumot hozott létre hat holdas terü­leten. A Zengő északi lejtőjéhez simuló kis völgy párás levegője kedvez a kb. 25 fajta fenyő és 80 fajta egyéb növény fejlődésének. Az arborétum bejelentéssel láto­gat­ható.

 

Püspökszentlászlói kápolna és püspöki kastély (Kelet-Mecsek): a német betelepedés után a régi kápolna már csak rom volt, 1725-ben Nessel­rode Ferenc püspök templo­mot épít­te­tett az elpusztult kápolna helyére. 1797-ben Ester­házy Pál László pécsi püspök át­épít­tette a kis templomot (zsindely kupolával és Szent Lászlót ábrázoló oltárképpel), és mellé egy klasszicizáló, késő barokk kastélyt is emel­te­tett. Hetyey Sámuel püspök 1898-ban restauráltatta az épületet és arborétumot telepített a kertjében. Utóda, gróf Zichy Gyula püspök tataroztatta az épület­együttest, és mesterséges tóval és szökőkúttal gazdagította a kertet. Rövid ideig (1955. július 17-től november 2-ig) itt volt házi őrizetben Mindszenty József bíboros hercegprímás. Egy ideig szerzetes nővérek szo­ciá­lis otthona volt, majd egy­házi továbbképző köz­pont­ként működött. Legutóbb 2015-ben újították fel. A felújítás eredményeképpen látogatóközpont és zarándokszállás épült, valamint kialakítottak egy Mindszenty-emlékszobát. Megújult a kápolna, és a kastély turisták számára is látogatható (előzetes bejelentéssel).