Nádasi-mosókút (Cserkút)
Cserkút déli felén a 6-os útról kiágazó bekötőút felső végén a házakkal szemben egy kis réten található. 1929-ben épült a gémeskút a mosóval. Régen az aszzonyok idejártak mosni, évente háromszor tartottak nagymosást. Az 1960-as évek végétől a mosás megszűnt itt és az építmény is feledésbe merült. 2008-ban már csak az alapfalak romjait lehetett azonosítani a növényzettel elvadult területen. 2009-ben a Cserkútiak az eredeti állapotnak megfelelően helyreállították a mosóházat és a gémeskutat. A forrás vize a mosóház talajszintjén tör fel és az építmény "ajtaján" folyik ki. A bővizű forrás hozamai 10-50 liter/perces értékkel jelentkeznek.

Nagy-paplika-forrás
Az Abaligeti cseppkőbarlangból kifolyó patak vizének eredése a Nagy-paplika-forrás, mely a K jelzésen érhető el. A forrás a barlangból kilépve a barlang előtti csónakázótavat táplálja. Teljes vízgyűjtője közel 6 km2. A barlang nagy repedésrendszere miatt a karsztforrás hozamait nagyobb esőzések után a szélsőségek jellemzik, mert a számos víznyelőn és zsombolyon a csapadék hamar beszivárog a barlangba. Vízgyűjtőjéhez egyaránt hozzátartozik a bejárat környékén található középső triász karsztosodásra alkalmas kőzetek, valamint az idősebb triász kori kőzetek is. A forrásra még száraz időszakokban is bővizű. Hozamai 60-400 liter/perces érték körüli hozamokat mutatnak.
Nagydeindoli-forrás
Pécsett a Nagydeindol u. 36. számú épület előtt, a Mária-lak elnevezésű buszmegálló közelében, az utca keleti oldalában található. Megközelíthető a ZO jelzésen, mely Isten-kúttól indul. A szűk keresztmetszetű völgy talpvonalában található, mint ásott kút. A támfallal körülvett területen betongyűrű van elhelyezve a kútkávával. A kútaknából kiálló nagyméretű csövön nincs állandó vízjelentkezés, így hozamai 0-20 liter/perc értékek között váltakozik. A forráskút felszíni vízgyűjtője a közelében található alsó-triász rétegekből történik. A területre jellemző rétegek a vékony padokban előforduló márgák, aleuritok és dolomitok, melyekben szórványosan gipsz és anhidrit telepek vannak. A forráskút elvezető árka az előtte lévő utcai vízelvezető árokba csatlakozik. A felirat szerint vize nem iható.

Négybarát-forrás
A Szuadó-tető alatt a P jelzés mellett, a délre lejtő völgy kezdetében található a PO jelzésen. Több egymáshoz közeli ponton jelentkező forráscsoport, amelyet 1964-ben foglalt Csokonay Sándor. A forrást a PTTE nyugdíjas szakosztálya 1984-ben felújjította. Az alsó triász homokkő mállott felső zónájában, valamint a fiatal fedő üledékekben mozgó vízből utánpótlódó források az év jelentős részében csak dagonyák. A vízkilépések összes hozama nem jelentős, de foglalást jelentő helyszínen csapadékos időszakban a vízkifolyás közepes. Vízhozama 1-8 liter/perc értékek között mozog. A forrás a nevét négy jó barátról kapta, akiknek monogramja a felirat (NÉGYBARÁT 1964) négy sarkába vésve olvasható: BA (Baranyai Aurél), CS (Csokonay Sándor), MJ (Millner Jenő), MP (Millner Pál). A merítős forrást Baumann József és felesége, a Kriston család és a Juhász család tagjai 2001-ben felújították, és kifolyós rendszerűvé alakították. Eltelt tizennégy év és a forrásmezőre épült falazat megrepedezett, elmozdult, balesetveszélyessé vált. A Mecsek Egyesület és a Mecsekerdő Zrt az engedélyek megszerzése után anyagilag támogatták a forrás újjáépítését. 2015-ben a forrás Baumann József tervei alapján épült újjá.
Négytestvér-forrás
Kaposvártól délre, a Gyertyánosi parkerdőben található forrás, a P és K■ jelzésű turistautak mentén. A Kaposvári Természetbarátok építették ki Lévai György irányításával 1969-71-ben. Kőből falazott támfalas kiépítésű, négy kifolyócsővel és márványtáblával ellátott forrás, melynek vize a Hódos-tavat táplálja. Bővizű forrás. Vízhozama 10-25 liter/perc érték között változhat. Közelében híd, erdei asztalok és padok találhatók. Környezete piknikezésre alkalmas. A forrásnál négy fivérre emlékezhetünk, akik örök életre beírták magukat a történelembe. Jutas, Üllő és Tarhos 907-ben a pozsonyi csatában, Levente 895-ben a bolgárok ellen halt hősi halált a honfoglalás eseményei során.
Vadregényes környezete adott gyerekkori élményt és alkotói ihletet a város neves íróinak és művészeinek. Gyergyai Albert, Fekete István és Takáts Gyula feledhetetlen sorokban emlékeznek meg e tájról.

Nyáras-forrás
Hetvehelytől 2 km-re a K∆ jelzésről leágazó KO jelzésen találhatjuk meg. Megközelíthető még a Sás-völgyből induló kék irányított körjelzésű turistaúton. A mecseki jól karsztosodott kőzetek (középső triász időszaki mészkő és dolomit) feküjét alkotó alsó triász korú képződménycsoport márgás és lemezes mészkő repedéseiből jelentkező forrás. A forrás vízhozama 0,5-15 liter/perces hozamokkal jelentkezik, de a száraz időszakokban, csak gyér kifolyást mutat. A forrás régen kútgyűrűből foglalták és kővályúval látták el. 2000-ben a Hetvehelyi Erdészet lebontotta a régi forrást és új mészkő falazattal látta el.. A közelében van a Nyáras kulcsosház, szép nagy réttel, nyársalóval, padokkal az előtérben. Piknikezésre kitűnő hely.
Nyomákói-kút
A Nyárádi kunyhó és a Vörösfenyő kulcsosház közelében, azoktól délre, a Z+, ZO jelzésű turistaút mentén jelentkező, névtáblával jelölt vízkifolyás. Márgafalból jelentkező szivárgás volt természetes állapotában, melynek foglalását is elvégezték. A kifolyócsövön nincsállandó vízjelentkezés. Vízhozama 0-5 liter/perc körüli értékek között mozog. A forrás mellett folyik el a Nyomákói-patak.