A forrást az Éger-völgy felső részében találjuk. Megközelíthető a P jelzésről leágazó PO jelzésen. A patakmeder felett fakad a forrás, és abba folyik be. A forrást 1943-ban foglalta a Mecsek Egyesület, tábláját Csokonay Sándor készítette. 2003-ban Baumann József, Baranyai Rudolf, Marton József és Csábi Mária felújították a forrást. Korábban a csak részlegesen volt kiépítve, foglalása néhány nagyobb kőből állt és merítős rendszerű volt. A kőfal tetejében helyezték el a forrás márvány névtábláját. A forrásvíz a kifolyócsőn távozik az építményből. Az elfolyó patakvízben erős mésztufakiválás is felismerhető. Vízhozama átlagosan 6-15 liter percenként. Az 1950-es évekig a forrás környékén élt Csonka Mihály (mások szerint Orsós Mátyás) nevű remete, aki a Szentkúti-erdészház közelében egy fakunyhóban lakott. Annak idején ebből a forrásból hordta a vizet. Egykoron ennek  a forrásnak a vizét csővezetéken keresztül vezették le Éger-völgybe a helyiek. 

A forrás Gorica-tól Dél-re Czékmány Vera kerámikus telkén található az egykori Malomárok oldalában.

A Várvölgytől induló S□ jelzésen a Várvölgy és a Vörösfenyő-kulcsosház között félúton, a Cikai-völgy elágazásával majdnem szemben az út mentén található. Mészkőből épített kis forrás, melyből a kiálló vascső vezeti le a vizet. A forrás erősen ingadozó vízhozamú, hozamai 10-40 liter/perc érték közé tehető. Szárazabb időszakokban vize a kifolyócső alatti pontokról távozik. Nem önálló forrás vizét a mérések szerint az elnyelődött patakvízből kapja. A forrást 2006-ban Tasnádi János, Őri Zsuzsanna és Zsula Ákos felújította és mészkőtáblával látta el. A forrás jelenleg rossz és elhanyagolt állapozban van.

A magyaregregyi Vár-völgy déli oldalában található mellékvölgyben, annak felsőbb részletében jelentkező foglalt vízkilépés. Megközelíthető a P jelzésen. A forrás foglalása hagyományos támfalas kivitelezéssel létesült, amelyből alumínium csövön keresztül történik a kifolyás. A felépítményben műkő kiöntéssel készített névtáblán olvasható a forrás megnevezése. Vízhozamaira alacsony értékek a jellemzők, így tartósan csak néhány liter/perces vízmennyiségeket szolgáltat. Nagyobb hozamok jelentkezése esetén a foglalás környékén is kilép a víz. Az előtte haladó turistautat a forrás patakján hidacskával vezetik át. A patakocska medrében gyenge mésztufakiválást is lehet látni, amelynek intenzitása időszakosan változó. A forrásfoglalatot 1972-ben a Kárászi Erdészet építette Csokonay Sándor szakmai irányításával. A forrás elnevezése onnan adódik, hogy Gárdonyi Géza: Egri csillagok regényének története ezen a vidéken játszódik. 

A Réka-völgy kezdetét jelentő Bodzás-völgy talpán található forrás, mely a K jelzésű turistaúttól 100 m-re van, a KO jelzés vezet hozzá. A forrást először 1985-ben foglalták, akkor szárazon rakott kövekkel volt kirakva és felirata kis fatáblán volt olvasható. Jelenleg mészkövekkel körbefalazott forrás, felirata is kőbe lett vésve. A forrást Tasnádi János újította fel 2006-ban. A forrás a jura márgás rétegsorozat repedéseiből a törmelékes völgykitöltő üledékanyagba átadott vízből lép ki. Hozama a mindenkori csapadékhullástól függ, így a foglalásnál a vízhozama 0-8 liter/perc értékkel jellemezhető. A forrástól 6 m-re van egy stabil vízfakadás, mely a legszárazabb időszakokban is határozott kifolyást mutat. A forrás Rónaky Gizella természetjáró nevét viseli. 

A Síngödör-völgybe délről érkező, PO jelzésű turistaút mellett, a mellékvölgyecske talpán, annak becsatlakozása előtt mintegy 100 m-re található. A völgytalpon számtalan helyről szivárog a víz.  A forrás szárazon rakott kövekből van megépítve. A kövek tetején kőbe vésve látható a felirata. A közeli fán forrásjelzés is látható. Többnyire dagonyás térszín előfordulása jellemző a forrás környezetére.

A Váraljai erdészház udvarán egy szép füves területen, a K+ jelzésű turistaúttól, mintegy 25 méterre található. Mészkőből épített kis kifolyócsöves forrás. Vize a kifolyásnál egy merítős medencében gyűlik össze. Vízhozama gyenge, 0,3-2 liter/perces hozamokat produkál. Nevét onnan kapta, hogy a kifolyás előtti algás vízben tarajos gőték élnek. 

A forrás az elmúlt évtizedek során elhanyagolttá vált vize nem iható. A forrás teljes felújítására a tervek elkészültek és várhatóan 2015 évben a Gemencerdő Zrt. felújítja.

A forrás a szálkőzet feletti gránitmurvában és annak fedőjét alkotó löszös sávban összegyűlt vízből léphet ki. Vagyis talajvíznek minősül a víztípus. Rés- és hasadékvízként csak szálkőzetből történő kilépés esetén lehetne tekinteni, de az nem ilyen környezettel rendelkezhetne. A forrás utánpótlása a csapadékvízből lehetséges. A talajvíz megjelenése a pleisztocén korú fedősávból (víztartók: gránitmurva, kőzettörmelékes lösz, lösz, stb.) ered.

Az Abaligetre vezető műút déli oldalához közel a Gubacsos-kulcsosház közelében, az Egresi-tó nevű területrészen, a S, K+ jelzésen található. A forrást 1973-ban építette ki a kishajmási TSZ a Hetvehelyi Erdészet megbízásából és a felette található kulcsosházról nevezték el. A forrást az akkori úttörőtábor vízellátásának céljából foglalták. A forrás kiépítésénél Csokonay Sándor és Molnár István közreműködött. Foglalása magas támfalas terméskő felépítmény, ebbe helyezték a névtáblát. A forrás két kifolyócsővel rendelkezik, ezeken csak időszakosan, - de az év nagyobb részében - van vízkifolyás. A kifolyócsövek felett gránitból készült északjel látható. A vízhozam 0-15 liter/perces értékek között változik. A forrást 2008-ban Baumann József, Herke Barnabás, Lévai Gábor, Kézsmárki Zsolt és Sárszegi Attila újította fel a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub anyagi támogatásával. 

A Szamár-hegy déli peremén fakadó, a S+ jelzésű turistaút északi oldalán jelentkező merítős forrás. Egyedi vagy jellegzetes megjelenésű, mivel a közel szintes elhelyezkedésű kőtenger északi peremén több kőtömböt helyeztek egymásra. Ezek alatt mutatkozik az az intenzívebbnek tekinthető vízmegjelenés, melyet névvel illetnek és a térképen is feltűntettek. A vizenyős térszínen esetenként több forráshelyet is lehet észlelni, de azoknak kifolyása csak időszakosan történik. A vízkilépésekből összeálló patakocska a földúttal azonos turistaúton mellett jut le a völgytalpra. A forrás vízföldtani jelentősége, hogy a fonolittal felépült vízgyűjtőről származó felszín alatti vizet lépteti a felszínre. A fonolitot általában vízzárónak tekintik, de a közeli Büdös-kúttal együtt jelzi ez a forrás is, hogy a kőzettömeg felső zónájában a repedések mentén víztartóvá vált a képződmény mállott zónája. A forrás vízhozama 2-8 liter/perc. A forrást 2000-ben Tasnádi János újította fel. Tarvágásos területen van, így amíg a fák fel nem nőnek környezetét gyorsan benövik a növények, és a szederinda. 

Komlótól délre, a Kökönyösről kivezető, P+ jelzésű turistaút északi oldalában található forrás. A PO jelzés vezet le hozzá. Tégla falazatú, aknás kialakítású forrás, műanyagcsővel. A forrás neve egy kaviccsal kirakott betontáblán olvasható, amely a forrás medencéje felett lett elhelyezve. A jelentősen kivastagodó negyedidőszaki takarórétegből lép ki a forrás vize, melynek felszíni vízgyűjtője a Határ-tető tágabb környezete. A víztartó képződménycsoport erősen agyagos, így a forrás hozamai általában alacsonyak. Vízhozama stabil, de csak 1-2 liter/perc érték jellemző rá. A forrásnak a nevet a Lafferton Henrik természetjáró adta arra utalva, hogy a forrás vize lassan gyöngyözve csordogál.