Bakócától nyugatra, Alsókövesd irányában található a K jelzésről leágazó K+ jelzésen a Kőtörői-erdőben.  Mészkőből falazott, márványtáblával ellátott kifolyócsöves forrás.  A forrás mellett pad, asztal, és tűzrakó található. A forrás vízhozama 3-8 liter/perces hozamokat produkál. A forrás 2007-ben épült.

A Jakab-hegy északi oldalában, a Bodor-hegynél lévő völgy felsőbb szakaszán, a P jelzésről letérve a POjelzésen érhető el. A völgy egyik legjelentősebb vízkilépéseként jelentkezik, melynek eredő hozama 6-20 liter/perc értéket mutatnak. A kifolyócsőnél nincs állandó vízjelentkezés. Homokkő sziklából fakadó, kifolyócsővel ellátott vízkilépés. A vörös homokkövek között gránittáblán olvasható a felirata és a újraépítés dátuma. Az alsó triász vörös homokkő réseiből és a márgás rétegek hasadékaiból történik az állandó jelentkezést biztosító utánpótlódás. A forrást az 1960-as években dr. Oppe Sándor vezetésével a Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkör Természetjáró szakosztálya foglalta és adta a nevét. A forrást 2008-ban Biki Endre Gábor újította fel. 

Apátvarasdtelep (volt Jágercsárda) közelében található a támfalas foglalással kiépített forrás. A K túraútvonaltól mintegy 200 m-re található. Terméskövekből építette Csillag Ferenc 1995-ben. A forrás márványtáblával ellátott, alacsony vízhozamú. A vízelvezetési problémák miatt a merítős forrás előtere gyakran feltelik iszappal, a levelek belehullanak a foglalásba.

Az Eszperantó forrás neve megváltozott. A forrás új neve: Spanyol forrás

Pécsváradtól északra, a Réka-völgy kezdetében, a vadászházzal szemben található (K□ és P+jelzések találkozásánál). Közelében nem csak a mellékvölgyek, hanem a turistautak is találkoznak. A forrás falazata mórágyi gránitból van kiépítve, kifolyócsöve előtt kis csorgó medence látható. A forrásvíz a kő padozat alatt halad a patak felé. A forrás csöve fölött kicsiny fülkében látható a forrás eredeti vésett, márványból készült táblája. Stabil vízhozammal rendelkező forrás (2-5 liter/perc).  Régen kis házas, merítős forrás volt. A márványtáblát még Csokonay Sándor véste. Az átépítéskor ezt a táblát építették be a jelenlegi falazatba. A forrás medencéjét 2009-ben Baumann József és Varga Jenő kitisztította, és a repedt falazatot megjavította. A környezet ideális kirándulóhely, padokkal és nyársalókkal. 

A Büdös-kúti kulcsosház közelében található három forrás egyike, melyet 2000-ben foglalt Tasnádi János és Baronek Jenő. Könnyen megközelíthető a Remete-réttől a K jelzésen. Építménye különleges barlangra hasonlító - a völgybevágódáshoz illeszkedően három oldalról magasan felfalazott. A két kifolyócső felett látható a foglalásba betekintő kis vasajtó, e felett márványtáblán látható a forrás elnevezése. Nem igazi forrás, mivel vizhőmérséklete eltér a normális források vízhőmérsékletétől, és a mellette található két forrásétól. Vize opálos, mivel valószinüleg egy töbörben összegyűlt víz jelentkezési helye. Vízhozama ezért ingadozó, száraz időszakokban elapad. Értéke a mérések szerint 0-60 liter/perc érték között mozog, de a gyakoribb vízmennyiség csak 1-2 liter/perc. 

A Bika-dombon, a Szentmiklósi-hegy közelében, a délre tartó völgy kezdetében, a völgy talpa felett található forrás. A Z és P∆ jelzésű utak találkozásától a PO jelzés vezet a forrásig. Kövekkel szárazon rakott építménnyel rendelkezik.  Felirata a forrás jobb oldalán látható homokkőtömbe van vésve. A kifolyócsővel ellátott forrás hozamai 0-8 liter/perces értékek között változik. A forrást 2007-ben Biki Endre Gábor felújította.

Az Éger-völgybe nyugatról becsatlakozó Szörnye-völgy északi oldalán (P jelzés), kisebb méretű függővölgyecske becsatlakozásánál található. Évtizedek óta közismert, ennek megfelelve igen régi foglalású forrás, melyet 1928-ban foglalt a TTE Pécsi csoportja. Tartósabb kifolyásai inkább a mellékvölgyecske oldalán történnek. A foglalás támfalából kiálló alumíniumcsövön általában csak gyér kifolyást lehet regisztrálni. Csapadékosabb időszakokban vízhozama elérheti a 8-10 liter/perc értéket. Az alsó triász korú homokkő alkotja a forrás vízgyűjtőjét. A forrás foglalata 1961-ben és 1999-ben lett felújítva. 

A népmonda az alábbi magyarázatot adja a forrás elnevezéséről: A forrás vize télen nem fagyott be, majdnem langyos volt, nyáron pedig jéghideg. Idejártak a környékről vízért az emberek, ha a szárazságban kiapadtak a kutak. Gyakran futottak vissza víz nélkül, vagy ragadtak kaszát-kapát, mert a forráshoz farkasok is jártak inni, mégpedig falkástól. Olyan gyakran keresték fel a farkasok a forrást, hogy Farkas-forrás lett a neve.

A Haramia-forrástól dél-keletre kb. 600 m-re található a KO jelzés mentén a Fazekas-völgy kezdetén. Gránitból foglalt csőkifolyású forrás, melyen márványtáblán olvasható a megnevezése: FAZEKAS alatta FORRÁS alatta 19 tölgyfalevél szimbólum 79. Az erdészet építette ki, vize egy nagy hídgyűrűn folyik keresztül. Gyér vizű forrás, mely jelentősebb hozamokat nem produkál. Vízhozama rendszerint 2 liter/perces érték alatt marad. A forrást 2003-ban Tasnádi János és Őri Zsuzsanna újította fel.

Égervölgyben, a Z és K+ jelzésű utak elágazásától a patakmeder felett található a 2001-ben foglalt forrás. Több éves megfigyelés után Marton József tárta fel. A foglalást a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. végezte. A forrás vöröshomokkő építménye fecskefészekre hasonlít, erről kapta a forrás a nevét. Gyenge vízhozamú forrás, melynek hozamai 0,5-3 liter/perces értéket mutatnak. Névtáblája fehér márványból készült és a 2001-es dátum volt látható rajta, sajnos évekkel ezelőtt eltűnt. 2015-ben az eredeti tábla megkerült és a forrás falazatába vissza lett építve a kifolyócső fölé. Vele szembe az üres kőfülkébe, egy repülő fecskepárt ábrázoló tábla került, melyet a BIOKOM készíttetett. A táblák beépítését és a forrásfalazat javítását a Mecsek Egyesület Munka osztálya végezte.

Kakasdtól délre, a Fekete-híd fölött a K jelzésről leágazó KO jelzésen érhető el a forrás. A forrás előtti kis völgyet egy fahíd íveli át, felette egy kopjafa található, amelyet a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség állíttatott. Gránitból épített vasajtóval és kifolyócsővel ellátott forrás. Az erdészet 1979-ben foglalta a forrást. Márványtábláján a felirat: FEKETE KÚT, alatta 19 tölgyfalevél szimbólum 79. Kis vízhozamú, de állandó kifolyású forrás. A forrást 2001-ben Tasnádi János újította fel.

Kanta-vártól északra, a Rábay-fától délre 150 m-re déli irányban, a Z+ jelzésen érhető el. Közvetlenül az út mellett fakad. Kora tavaszi hozamai számottevőek, szárazabb időszakokban azonban elapad. Vízhoazama 0-30 liter/perc érték között váltouik. Az elfolyó víz az út alatti elvezető csövön keresztül távozik a völgy irányába. Vize a felső triász homokkő és aleurit rétegek rés- és hasadékvize, amelyhez a kivastagodó negyedidőszaki takaróréteg vize is hozzáadódhat. A forrást a Mecseki Erdészeti Rt. Árpádtetői Erdészete újította fel 1996-ban. Az építmény a volt Kantavári kőbányában található bitumenes mészkőből készült. 

Felsőgyükésben a Középgyükési út fele lejtő területen, a természetes módon bemélyült vízmosás felső részletében található. Megközelíthető Szamár-kúttal szemben induló, majd északra tartó földesúton haladva, innen kb. 400 m-re. Terepszint fölé emelkedő aknás foglalása van, vasajtóval zárható felépítménnyel. A belső téglából épített vízgyűjtőtér kb. 1 m átmérőjű és 2 m mély. A vízgyűjtőmedencétől kb. 2 m-re lett kialakítva a támfalas három oldalról falazott építmény, mely csővezetéken keresztül biztosítja a vízvételezést. Vizét a felső triász időszaki homokkő és aleurit rétegeiből kapja, ennek megfelelően folyamatos az utánpótlódása. a kiegyenlített vízhozam 5-20 liter/perc érték körül mozog. Vize nem iható a közeli szőlő- és egyéb mezőgazdasági művelések és néhány lakóház jelenléte miatt. Régebben II. vagy III.-as út melletti forrásként is említették. Névtáblája nincs. 

A FORRÁS VIZÉNEK FOGYASZTÁSA CSECSEMŐK ÉS TERHESEK SZÁMÁRA NEM AJÁNLOTT

Szilvásszentmártontól délnyugatra, a Z jelzésű turistaútvonalról leágazó ZO jelzésen érhető el. Érdekessége, hogy egy kis tóból fakad, melynek közepén egy kútgyűrűt helyeztek el, és ebből kifolyócsövön érkezik a túlfolyó víz mennyisége. Az elnevezése is erre utalhat. Bővizű forrás, a vízhozam 10-20 liter/perc érték között változhat. A terméskőből falazott építményen nincs névtábla elhelyezve. Mellette asztalok és padok találhatók.

Magyarhertelenden a falu főutcáján található vízkifolyás. Az eredeti forrás a jelzett kifolyótól kb. 60 m-re magánterületen van. Itt egy kék színű ajtóval ellátott vízműház található. A forrást a helyi önkormányzat szépen kiépítette, így most díszkútként jó minőségű vizet nyerhetünk belőle. Vize a miocén homokos, agyagos rétegekből utánpótlódik. A kifolyóból érkező vízmennyiség 1-2 liter/perces értéket mutat. A forrás valódi hozama minden esteben több, mint a díszkútnál kifolyó mennyiség.