2026. május 339. szám

MECSEK HÍRADÓ 339. szám 2026. május teljesítménytúra 2026 Az idei túránk a húsvéti ünnepek utáni szombaton, április 11-én került megrendezés-re. Szokásos távjaink voltak most is, ami a 6-10-15-20-30 km-es és a maratoni távo-kat jelenti. Az előkészületek, nyomtatások már március elejétől folytak. Az utolsó napokra már „csak” a vásárlás, a vásárolt anyagok szállítása, a bóják kihelyezése és az előzetes nevezések iktatása maradt. Az ellenőrzőpontok személyzete a meghatá-rozott idő előtt kint volt, de így is voltak páran, akik a maraton távon futottak, és már előbb elmentek… A hűvös reggel ellenére a későbbi napsütés sok embert csalt ki a természetbe. Jó volt látni, hogy ismét kezdenek visszatérni a családok és idősebbek, akik a járvány idején elmaradoztak. Szép-szép a külön túrázás, de a laza szintidők miatti beszélgetések a pontokon, pihenés közben másokkal trécselni egy pohár bor mellett mégis csak hangulatosabb. Egy-két figyelmetlenségből adódó plusz kilométert páran beletettek, ami a túra közbeni beszélgetésből adódott. Nem győzöm hangsú-lyozni, legalább egy embernek a csoportból figyelni kellene a térképet, útvonalleírást, és nem csak az előttünk haladóban bízni, hogy jó felé megy-e. Egyébként is lehet, hogy másik távon indult! A jelzések jók, pár évesek, és egy maratonos bejáró szerint mindenhol követhetőek. Idén is sláger volt az ajándékok sorsolása. Voltak pólók, borok és sok más ajándék-tárgy a közel ötszáz nevezőnek. A legnépesebb csoport most is a választható 15-20 km-es közös indulás távján volt. A Tenkes teljesítménytúra rendezői gárdája 49 fő volt, akik a Dráva TSE, a Tenkes TE tagjai és külsős segítőik voltak. Köszönet munkájukért! Támogatóink voltak: Siklós Város Önkormányzata, valamint a rajthelyek csekély mértékű díjért való biztosításával a Tenkeshát Értékmegőrző Egyesület. Pólók, nyomtatások: Partner Kft., Harkányfürdő Zrt. és a rendező egyesületek tagjai. Egyéb ajándékok: Ábel Pince, Balog Árpi, Gyűdi Pékség, Maczkó Róbert Pincészete, Ősi Családi Pincészet, Ősi Gábor Pincészete, Szőlőskert borozó, Siklósi Borbarátnők Bor-rendi Egyesülete, Siklósi vár. Köszönjük önzetlen támogatásukat! atiKA főrendező Dráva TSE Erdész szemmel az erdőben Jókai Mór: Ültess fát! „Ültess fát! Hogyha mást nem, lombot ád. Árnyékában megpihenhetsz, gondot ő visel reád.” Egyesületünk április 11-én, a Költészet napján tartotta az „Erdész szemmel az erdő-ben” címet viselő tematikus túráját. Megvárva a késői busszal érkezőket, fél 10 után indultunk Hosszúhetényből. Velünk tartott Szily Attila, a Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészetének erdőgondnoka, aki a szakmai tudását hozta a kirándulásra. Úgy állítot-ta össze az útvonalat, hogy minél nagyobb betekintést láthassunk az erdészet mun-kájába. Legyen benne letermelt terület, új telepítés, fiatalos és érett erdőrész is. Első nagyobb megállónk Pusztabányán az üvegfúvó kemencéknél volt. Szóba került az erdő, mint az üveggyártás feltétele, mekkora igény volt rá anno és milyen módon vágták, kezelték akkoriban az erdőket, illetve Mária Terézi első erdészeti szabályozá-sa 1769-ből. Utunk során Attila beszélt egy terület teljes levágásának okairól és miértjeiről. Mi a különbség végvágás és tarvágás között, és hogy egy adott területre nagyjából 10 évente térnek vissza. Milyen feladatok vannak egy bekerített, új telepítés területén, egy 20–30 éves erdőben, mikor és miért alkalmaznak szálaló vágást. Hogy egy nagy, öreg, egykorú erdőrészletet miért nem lehet hamar átalakítani örökerdővé. Velünk volt Török Bálint kerületvezető is. Ketten megmutatták, hogyan becsülik meg az erdészek 1 hektáron a telepített csemeték sűrűségét. Attila felkészült és rengeteg ismerettel árasztott el minket. Egyeseknek már sok is volt, míg mások folyamatosan kérdésekkel ostromolták. Mindenkinek nem lehet megfelelni. Ez egy ismeretszerző, oktató kirándulás volt, ami nem a kilométerekről szólt. A Hárs-tető és a Szamár-pihenő érintése után a Réka-völgyben csak annyi ideig áll-tunk meg, míg az Etelka-forrásból vizet vételeztünk. A Viki-pihenőt jelzetlen úton értük el. Itt mindenki megkapta a szintemelkedést, a kirándulás érzését. Megizzadva értük el a kilátót a Mecsek legmagasabb pontján. Közös fénykép készült, majd a sárga háromszöget követve érkeztünk vissza Heténybe. „Beszéljünk többet a fákról, mert élet van bennük: élelem, otthon és évszakok. Ha őket csak élni, maguktól nőni hagyod, az már önmagában a legnagyszerűbb dolog.” (Kaisa Happonen) Sárközi Gergely A Mecsek Egyesület nyílt túrája Mozsgón Április 18-án reggel 8 órakor igazi tavaszi – már-már nyár eleji – kirándulóidő foga-dott minket a pécsi vasútállomáson, ahol harmincan szálltunk fel a szombathelyi vonatra. Szigetváron gyors átszállás az Almáskeresztúrig közlekedő buszra, ahova 9.30-ra meg is érkeztünk. A zselici zsáktelepülés lakosainak száma a százat sem éri el, talán ennek is köszönhető a falu rendezett parkjában álló katolikus templomot körülölelő csend és nyugalom. A sárga sáv jelzést követve elsétáltunk az Ezüsthárs Tanösvényig, ahonnan egy ki-sebb hurkot leírva kalandoztunk (nem a gps, hanem a túravezető volt formán kívül). „Egyenesbe” kerülve már a tervezett úton folytattuk kirándulásunkat. A Porovica-patak völgyében üde rétek, meseszép erdők mentén követtük a tanösvény nyomvo-nalát. Sok szépséggel ajándékozott meg minket a természet; a már virágzó medve-hagyma illata lengte be a vidéket, a kékeslilán virító hagymás fogasír, a mocsári gólyahír napsárga virágai színesítették napunkat. Mozsgó egykori homokbányájá-nak felfedezése után érkeztünk a Zselic déli kapujaként is ismert településre, ahol a helyi kisboltnál frissültünk fel. Itt várt minket Puskásné Horváth Éva, aki ezen a délutánon kiváló idegenvezetőnk volt. Első utunk a katolikus templomba vezetett, ahol a település története mellett „Patkó Bandi legendáját” is megismerhettük. A szebb napokat is látott magtár után átsétáltunk a kastélyparkba. A Biedermann-kastély nem látogatható, ma szociális intézményként működik. A park ékköve a Biedermann-család kápolnája, ahol a Batthyány- és a Biedermann-család hiteles történetét ismerhettük meg. A minden apró történelmi részletre kiterjedő ismertető után – 10 kilométerrel a lábunkban, szép élményekkel gazdagodva – elbuszoztunk Szigetvárra, ahol a Szombathelyről Pécsre tartó vonatunk 40 perces késésével szembesültünk. Szerencsére „kaptunk” egy vo-natpótló buszt, így a zsúfolásig megtelt járattal – jókora késéssel – érkeztünk Pécsre. Hát ilyen kalandos az utazás, ha az ember fia zselici túrára adja a fejét… Mozsgóról és a Biedermann-család hagyatékáról a Mecsek Egyesület 2025-ös év-könyvének 172. oldalán olvashatunk bővebben. A képes összeállítás szerzője Pus-kásné Horváth Éva, kinek ezt a csodálatos délutánt köszönhetjük. Müller Nándor túravezető Kastélylátogatás horvát Baranyában Április 19-én szép vasárnapra ébredtünk. Napsütésben, zöldellő szántók és virágzó repceföldek mellett haladva utaztunk Horvátországba, hogy a tavaly elmaradt kas-télylátogatásunkat bepótoljuk a Tikveši (Tökösi) kastélyban, ami a Kopácsi-rét Na-turpark szívében helyezkedik el. Közeledve Tikveš felé, az út melletti számtalan csatorna szélén szürke gémek keres-ték a táplálékot. A kastélyhoz vezető út bejáratánál meglepő látványban volt ré-szünk: a híd több eleme beszakadt, amit fa pallókkal pótoltak… Előző, több évvel ezelőtti látogatásunkhoz viszonyítva óriási fejlődés történt. A kastély mellett – kicsit elbújtatva – egy korszerű fogadóépületet építettek, ahonnan a vezetés is indult a kastélylátogatásra. A magyar nyelvű vezetőnk Máté volt, akivel már hajóztunk együtt Kopácson. Az ódon, szépen felújított kastély belső terei új életre keltek. A kialakított kiállítótermekben interaktív bemutatókat lehet kipróbálni, amik a látoga-tókat horvát és angol nyelven tájékoztatják a Kopácsi-rét növény- és állatvilágáról, az itt élt emberek küzdelmes mindennapi életéről, árvizekről és a kastély történetéről napjainkig. Olvastam olyan véleményt, ami azt írta, hogy ez játszótér gyerekeknek. Azért ebből a felnőttek is tanulhatnak, ha akarnak… A vélemény írója gondolom nem a túrázók, természetkedvelők közül került ki, mert egyetlen pozitívumként azt emelte ki, hogy látta Kádár Jani bácsi képeit! Hm... A felújított kastélyt és a látoga-tóközpontot ünnepélyes keretek között 2022. május 9-én adták át. A másfél órás látogatás után egy kis szendvicselős szünetet tartottunk, majd egy rövid sétát tettünk a park hatalmas fái között; egyet át is öleltek túratársaink, ami négy felnőttnek sikerült. Megnéztük az 1926-os árvizet jelölő feliratot, ez a mostani térszintnél mintegy 3,5-4 méterrel volt magasabban. A kápolna sajnos nem volt nyit-va. Eredetileg a vadászok védőszentjének nevén, Szent Hubert kápolnára szentelték meg, majd II. János Pál pápa eszéki látogatása után 2003-ban a Pápai Áldás Kápol-na nevet kapta. Bár nem volt nyitva a kápolna, azért egy imánk még nekünk is volt azért, hogy a bejáratnál lévő híd tartson ki! A tikveši program után Gida Tibor vezetésével Karancs (Karanac) nevű településre tartottunk, ahol a skanzent néztük meg. Sok érdekességet láthattunk a falusi mester-ségeket bemutató házikókban. A libák nagy gágogással fogadtak, gondolom azért, mert az ő területükön jártunk. Mivel ez a bemutatóhely egy vendéglátóhely mellett volt, betértünk egy italra. A kávék, sörök finomak voltak, de akadt egy probléma. A négy asztaltársaságunkból egytől elfelejtették felvenni a rendelést, amit ők úgy fo-gadtak, hogy elsétáltak. Magánvéleményem szerint így ebédidőben jobban preferál-ták a hazai, étkezni jött vendégeket… A végére kívánkoznak az árak. Kastélylátogatás felnőtteknek 9, nyugdíjasoknak 6 euró. A csoportos (22 fő) magyar nyelvű vezetés 32 euró. A vendéglátóhelyen a kávé 1,5, a kapucsínó 1,65, a sör 3,5 euróba került. Szép, kellemes napot töltöttünk el az egyesületi kirándulásunkon. atiKA Dráva TSE „Térkép a kézben, Mecsek a lábak alatt!” – 5. SaTöBbi Kupa tájékozódási túraverseny Akik április 25-én, szombaton a Misina környékén nyitott szemmel kirándultak a kellemes, tavaszias időben, az utak mentén és a fák között furcsa, zsinórokon lógó narancssárga-fehér „dolgokat” láthattak lobogni a szélben. Tájfutó bóják voltak, amelyek belsejében szúróbélyegzők rejtőztek. Ezeket nem UFO-k hagyták ott, ha-nem a szervezők helyezték el nagy gondossággal. Ugyanis a fenti időpontban került megrendezésre – a Mecseki Barangolók Társasága Egyesület szervezésében – az 5. SaTöBbi Kupa tájékozódási túraverseny. Összesen 102 versenyző vágott neki a 4 pályának a Misina TetőPonttól rajtolva. A B pályán – ami idén az országos verseny-sorozat része volt – 22 fő indult el. Az emelt szintű C pályán 17-en álltak rajthoz, míg a kiránduló C pályának 51 fő vágott neki és igyekezett minél több ellenőrző pontot megtalálni. A szervezők a legkisebbekre is gondoltak, családi pálya várta a gyereke-ket, ahol egy mese alapján kellett az elveszett bagolyfiókát megtalálni. A célban frissítő, zsíros kenyér, édesség várta a résztvevőket, akik – miközben jó-kedvűen fogyasztották ezeket – megbeszélték egymással és a szervezőkkel a verseny tapasztalatait, megosztották egymással az átélt élményeiket. Valamennyi résztvevő kitűzőt is kapott a teljesítésért. Az esemény színvonalas lebonyolításában önkéntesek segítették a rendező egyesület munkáját, akiknek ezúton is hálás köszönetet mondanak. Reméljük, a résztvevők kellemes élményekkel távoztak és minél többen visszatérnek a következő évben a folytatásra. Fenyves Angelika Mecseki Barangolók Társasága ???? A Dél-dunántúli Piros Túra igazolófüzet térképjavítása A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség küldöttgyűlésének zárását követően a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség alelnöke, Fodor Péter felkérést tett közzé a Dél-dunántúli Piros Túra igazolófüzetének megújításához kapcsolódó térkép javí-tására vonatkozóan. Ehhez 8 baranyai térképrészlet frissítéséhez kerestek vállalko-zókat. A BMTSZ tagszervezetei közül a Dráva TSE, a Hétdomb TE, a HOTE, a Me-cseki Barangolók TE és a POEÜ vállalta a feladat teljesítését március végi határidő-vel. Egyesületünkből Kertész Nellivel vállaltuk, és lelkesen láttunk neki a feladatnak. Mindkettőnknek kihívást jelentett ez, hiszen korábban még nem végeztünk efféle tevékenységet. Egyben biztosak voltunk: nem csak asztalnál szeretnénk összeollózni a több fórumon elérhető térképen felfedezett, beazonosítható, és a DDP útvonalát járó turisták számára releváns információkat a korábbi térképen látottakkal, hanem ténylegesen le is szeretnénk járni az útvonalat, mely az általunk vállalt két térkép-szelvényen szerepelt. A munka során felbecsülhetetlen segítséget jelentett Nelli térképészeti szaktudása, amelynek köszönhetően a legapróbb részleteket is sikerült precízen kidolgozni. Kima-gasló ismeretei kulcsszerepet játszottak abban, hogy a feladat végrehajtása minden tekintetben megfeleljen az elvárásoknak. Fodor Peti instrukciót követve tulajdon-képpen nem volt nehéz dolgunk, pusztán csak kevés időnk. Az íróasztal mögött töl-tött előkészítés után egy szép tavaszi napon, április 5-én elindultunk a Zselicbe. Szá-momra ismerős volt a táj és az útvonal is, az elmúlt évtizedek alatt többször jártam ezen a vidéken. Több alkalommal voltam az útvonalon lévő helyszíneken pontőr a Papi Pipa teljesítménytúrán. Tulajdonképpen ezért is esett a választás ezekre a tér-képrészletekre. Egy autót Bőszénfán hagytunk, annál a pontnál, ameddig a térképja-vításunk tartott. A másik autóval indultunk bejáró túránk indulási helyszínére, Diny-nyeberkibe. Dokumentáltunk kütyün és írásban egyaránt, gyönyörködtünk a tájban és kedvünkre volt egymás társasága is. Kereken 25 kilométert tettünk meg. Az utolsó 5 kilométeren szinte már csak a feladattal kapcsolatban ejtettünk szót, mert kissé fáradóban voltunk. De a lelkesedésünk és kitartásunk meghozta gyümöl-csét. Célba értünk, hazaindultunk. Némi utómunkát követően elküldtük az elkészült korrektúrát Fodor Péternek, aki köszönetnyilvánítása mellett az „igen alapos” kifeje-zéssel illette munkánkat. Ennek azért kezdőként örültünk mindketten. Jöhetnek még hasonló kihívások! Both Viki Dráva TSE  Hosszú hétvégém a Bükkben 1. nap – avagy hogyan lesz az újratervezésből egy fantasztikus túranap Az ébresztőm hangja hasított bele a sötét hajnalba húsvét vasárnap. Hiába a kelle-mesen lágy dallam, mit sem változtatott azon, hogy 4.30 volt. Nem volt mese, kelni kellett, mert hosszú nap állt előttem. Rövid ébredezés után kikászálódtam az ágyból és készülődni kezdtem. Sok teendőm volt és még be is kellett pakolnom, így későn, kicsivel 8 után tudtam csak elindulni. Kellemesen langyos, napsütéses tavaszi idő volt, amiért hálás is voltam az elmúlt időszak hideg, szeles, esős időjárása után. Az utazás, az új tájak felfedezése mindig felvillanyoz, így vidám hangulatban autókáz-tam röpke 4,5 órát Szilvásváradig. Megérkezve úti célomhoz hirtelen sokkos állapotba kerültem. Első napomon a Sza-lajka-völgyet szerettem volna felkeresni. Szerettem volna, azonban olyan embertö-meg fogadott Szilvásváradon, hogy teljesen kiborultam. Ilyenkor mondhatjuk persze, hogy „tudtam, csak nem sejtettem”. A nagyobb baj az volt, hogy idő hiányában csak az első napra terveztem túrát, de tüstént elindult az „újratervező szoftver”. Kinéztem egy másik túrát a környéken, majd gyorsan bepattantam az autóba és menekülőre fogtam. A közeli Mályinka településre megérkezve boldogan konstatáltam, hogy itt bizony nyugalom van. Kicsit idő szűkében voltam már, de útnak indultam, bízva abban, hogy nem fog rám esteledni. A kék kereszt jelzésen indítottam a túrát, ami bevezetett a Csondró-völgybe. A kicsit vadregényes, romantikus szurdokvölgyek mindig is von-zottak, és ezúttal sem csalódtam. Gyönyörű bükkösök, a Csondró-patakban gurgulá-zó víz, a kidőlt fák és hatalmas sziklatömbök… igen, megérkeztem! Meneteltem szépen enyhén emelkedve a patakmeder mentén, és a terep sem tűnt nehéznek (ekkor még). A térképen kinéztem egy kilátópontot a közelben, ami nem volt benne az eredeti útvonalban, így az erdőn keresztül átvágtam a kék háromszög-re, ami felvezetett egy hatalmas sziklatömbhöz. Van az az érzés, amikor mész felfelé egy keskeny, sziklákkal tarkított, nehezen járható ösvényen, és amikor majdnem felértél, tudod, hogy még pár lépés és hirtelen a lábaid alatt lesz a táj. Nos ezúttal is így volt. Ahogy körbenéztem az Odvas-kő sziklaperemeiről, valami hihetetlen bol-dogságot éreztem, a környező hegyek, a lábam alatt leszakadó mélység és a káprá-zatos panoráma… Nehéz szavakkal leírni. Odvas-kőtől leereszkedve folytattam utamat visszafelé a kék háromszögön, ami egy ponton összeolvadt a kék kereszttel. Hosszú, kíméletlen emelkedő következett, azt hittem, sosem lesz vége. Amikor így szenvedek, mindig elgondolkodom, hogy mi a fészkes fenének csinálom ezt magammal, ám mindig, amikor már éppen a kiborulás határán vagyok, mindig van, ami kizökkent ebből. Ebben az esetben a Mária-forrásból ömlő, zubogó, friss forrásvíz volt, ami lehűtötte a kedélyeket és a hegyme-nettől kipirult arcomat is. Rövid szusszanás után folytattam az utat, mily meglepő, még mindig hegymenetben, és a sárga sávra áttérve felkapaszkodtam egy újabb kilátópontra, az Örvény-kőre (772 m). Ismét megcsodáltam a kilátást, majd indultam tovább. A hegyről lefelé vezető ösvényen hatalmas odvaskeltike-mezők mentén haladtam, ami a lejtmenet mellett szintén mosolyt csalt az arcomra. A túra nehezebb részén már túl voltam, de csak tippem volt, hogy mennyi lehet még vissza és folyamatosan kalkuláltam, hogy vissza fogok-e érni világosban. A könnyen járható szakaszokon ráléptem a gázra és igyekeztem 5,5-6 km/h tempóval haladni. Így a piros sávon viszonylag gyorsan elértem a következő célpontomhoz, a pálos kolostorromhoz. Mindig lenyűgöz, hogy sok száz évvel ezelőtt hogy tudtak egy ekko-ra építményt felépíteni a vadon közepén, egy olyan korszakban, amikor nem voltak modernkori gépek. Ezen a ponton kicsit fáradt voltam már, de sok km volt még hát-ra, így folytattam utamat a kék sáv jelzésen tovább. A térképen láttam, hogy egy újabb kilátópont van előttem, de nem sejtettem, hogy ennyire tetszeni fog. Elértem ugyanis a Látó-kőhöz, ami egy hatalmas sziklatömb, melyre bizony fel kell mászni. Nos gondolhatjátok, hogy nem hagytam ki, és mondanom sem kell, hogy mennyire megérte. Miközben nézelődtem körbe, egyből az jutott eszembe, hogy a túracsopor-tom mely tagjai élveznék ezt a legjobban, kik lennének azok, akik félnének, de fel-jönnének. Akkor és ott elhatároztam, hogy jövőre ide is elhozom a túratársaimat. Lemászva a sziklákról ismét kiléptem kicsit és gyorsan visszaértem a Mária-forráshoz, ahol újabb frissítés után a sárga sávon haladtam tovább. Végre nincs több emelkedő, gondoltam (mekkora balgaság volt részemről), és gyors tempóban vágtam keresztül a Csikorgó-réten a fiatal bükkösön. Ahogy ereszkedtem lefelé, kellemesen hűlt az idő, és a Vár-völgyben, a patak mentén már egészen hűvöskés volt a mikro-klíma. Itt már fáradt voltam 17 km után, de már sejtettem, hogy vissza fogok érni világosban. Amikor már kellőképpen elcsigázott voltam, akkor megint jött egy meglepetés, egy hatalmas sziklafal, minimum 30 m magas (Piritó-kő), amire feltekintve, amit meg-érintve el is felejtettem a nap nehézségeit. A túra befejező szakasza már az OKT útvonalon vezetett és a nehezítés kedvéért még volt benne egy kis emelkedő, csak az íze kedvéért és őszintén, ekkor nem volt őszinte a mosolyom. És amikor a végén már teljesen kipurcanva visszaértem Má-lyinkára, ismét egy meglepetés, ugyanis volt szerencsém a bükki naplementét még pont elcsípni, így jókedvem ismét visszatért és mosolyogva tettem meg az utolsó pár száz métert az autómig. Izgalmakkal teletűzdelt, fantasztikus napom volt a Bükk-hegységben, változatos tereppel, mesebeli hegyekkel és völgyekkel, festői panorámákkal, és ismét bebizo-nyosodott, hogy a gyors újratervezés és spontaneitás bizony tud jó dolgokat hozni. 19,5 km, 700 szintemelkedés. 2. nap – avagy egy nap ismét az újratervezés jegyében Már nem is emlékszem, hogy mikor aludtam 10 órát egyhuzamban. Húsvét hétfő reggelén mégis alig tudtam kikászálódni az ágyból. Valamiért sokat kivett az előző napi túra belőlem, vagy inkább az előző hetek összesen, így mindenképp könnyebb túrát szerettem volna második napomra. Előző nap az Odvas-kőről nézelődve kb. északi irányban megpillantottam egy nagy tavat, ami felkeltette az érdeklődésemet. A szállásadóim is kedvesek voltak és java-solták, hogy Uppony környékét semmiképp se hagyjam ki, mert gyönyörű. Upponyi-hegység? Sosem hallottam róla. Semmi baj kislányom, ülj le, földrajzból egyes. Az Upponyi-hegység a Bükktől északra található kisebb hegység, mesés kilátópon-tokkal, hatalmas sziklaképződményekkel, barlangokkal. Itt található hazánk legna-gyobb szurdoka is, az Upponyi-szoros. A nagy tó, amit láttam pedig nem más, mint a Lázbérci-víztározó, ami egy 3 km hosszú, 6,2 millió köbméter víztömegű, mestersé-ges tó, amelyet az 1960-as évek végén hoztak létre a Bán-patak felduzzasztásával. Ez a víztározó gondoskodik a környék ivóvíz-ellátásáról. Ahogy az illik, egy jó kis hamburgerrel indítottam a túrát a Lázbérc Bistroban, Up-pony községben. Nincs is jobb, mint tele hassal túrázni, de most így jött ki a lépés. Sajnálatos módon ezúttal az időjárás szólt közbe. A nap folyamán egyre erősödött a szél, olyannyira, hogy mikor elindultam, már viharos erejű volt. Az útvonal az Uppo-nyi-szoros keleti oldalán vezetett volna fel egy meredek, nyitott hegygerincen. El is indultam, azonban amikor felértem a nyitott részre, annyira fújt a szél, hogy néha szabályosan kibillentett az egyensúlyomból, amit egy ilyen köves, murvás, csúszás-veszélyes helyen már-már veszélyesnek ítéltem, így visszafordultam. Picit szomorú voltam, mert meg szerettem volna nézni a szorost és a víztározót madártávlatból, de inkább úgy döntöttem, hogy csak simán bóklászom a környéken kicsit. Ellátogattam egy közeli várromhoz, Dedevárhoz, ami annyira kicsike, hogy először el is mentem mellette, mert egy sima kőhalomnak néztem. Délutáni sétám második felében a víztározó mentén tettem felfedezőutat, és ahol csak tudtam, lementem a partra nézelődni. Csodálkozom, hogy turisztikai szempont-ból nem fejlesztik a környéket, pedig úgy gondolom, lenne benne perspektíva. Na-gyon-nagyon tetszett a környezet itt, így elhatároztam, hogy legközelebb alaposab-ban körbejárom, ha az időjárás engedi. Szélfútta kis kirándulásom így is 7 km lett 200 m szintemelkedővel. 3. nap – avagy életem egyik legkülönlegesebb túrája Sokat gondolkodtam azon, hogy miért ezt a címet adtam ennek a túrának, hiszen rengeteg szép helyen jártam már az elmúlt évek során. Úgy gondolom, hogy bármi-lyen életesemény, jelen esetben egy túra attól lesz igazán különleges, ha olyan élmé-nyek érnek bennünket, amik erős érzéseket váltanak ki belőlünk. Talán túlzásnak hangzik, de kell egyfajta csúcsélmény, ami mélyen bevésődik az emlékezetünkbe. A harmadik nap reggelén csak bízni tudtam abban, hogy minden a terveknek megfe-lelően fog alakulni és nem lesz szükség ismét újratervezésre. Jól indult a nap, frissen, kipihenten ébredtem, ami nem esik meg túl gyakran mostanában. Szélcsend volt és verőfényes napsütés, így várakozásokkal telve indultam neki egy hosszabb távnak. Bélapátfalváról indítottam a túrát a kék sáv jelzésen. A Bélkő-hegy messziről is fel-ismerhető, ugyanis a korábbi bányászati tevékenység sajnálatos módon hatalmas sebhelyet ejtett a hegyen. Hosszú évtizedekig folyt itt a mészkő bányászata, egészen a cementgyár 2000-es bezárásáig, aminek az lett az eredménye, hogy a hegycsúcsot is platószerűen letarolták. A falut elhagyva, a Bél-kői tanösvény mentén haladtam felfelé, kényelmes tempóban. A cél természetesen a Bél-kő csúcsi kilátó volt, de előtte még tettem egy kis kitérőt, ugyanis a jelöletlen úton bizony ki lehet sétálni a hegy platójára. Szürreális élményként tudnám leírni. Hirtelen egy rideg, kopár, már-már élettelen tájon találtam magam. Ahogy ropogtak a kövek lépteim nyomán, mintha hirtelen egy más világba csöppentem volna, vagy inkább egy másik bolygóra. A hegy megskalpolt része hatalmas egyébként, közel 1 km hosszú, és becslések szerint 7 millió köbméter kőzetet bányásztak ki itt. Hatalmas pusztítás, mégis valamiért na-gyon jó volt ott lenni, és volt egy megfogalmazhatatlan, magával ragadó hangulata. Kétségtelenül ez volt a túrám csúcspontja. A hegy szélére kisétálva lélegzetelállító látványt nyújtottak a meredek, kivájt sziklafalak, a hatalmas mélység. A távolba tekintve a nyugatra fekvő Mátra, északon pedig jól kivehetően a Tátra havas csúcsai látszottak. Káprázatos, mindezt egy kietlen környezetben, ahol szinte csak pozsgások élnek meg. Sokáig időztem itt, de indulnom kellett, mert sok volt még hátra. Folytattam az utat tovább a Bél-kői kilátóhoz, ami még jó sok emelkedőt jelentett. Döbbenetes látványban volt részem és biztos vagyok benne, hogy ha korábban nem jártam volna lent, akkor nem láttam volna meg különleges szépségét. Innen fentről vettem csak észre, hogy az emberek kövekből szavakat, neveket raknak ki odalent, melyek fentről tisztán olvashatóak. Egy kis plusz érdekesség azoknak, akik elláto-gatnak ide. Túrám második felében felkerestem az Őr-kő kilátópontot is (zöld/sárga sáv, kék sáv, kék háromszög), ahonnan a Bükk-hegység déli, délnyugati panorámájában gyö-nyörködhettem. Érdekes volt látni, hogy rövidke itt-tartózkodásom alatt is mennyit zöldült a táj. Életre kelt ismét a természet, amit mi sem jelez jobban, mint a rengeteg nyíló tavaszi virág. Pirosló hunyor, odvas keltike, bogláros szellőrózsa, árvácska és meg megannyi virág színesítették a túrámat és a tavaszi nap sugarai mellett melen-gették a szívemet. A Bélapátfalvára visszavezető út végtelen nyugalmat árasztó bükkösökön keresztül vezetett, szerencsére már lejtmenetben (piros, majd kék sáv). Érdekes, hogy a bükk-fák ágai mennyire mások olyan helyeken, ahol nem alkotnak zárt erdőt. Nyíltabb területen sokkal szélesebb és szerteágazóbb a lombkoronájuk, amit főleg tisztások mentén figyelhetünk meg. A falu határában több kút és forrás nyújt felfrissülést a hosszú túra végén, és a Lak-völgyi tónál is adódik lehetőség egy kis pihenőre a túra vége előtt. Nem volt kifejezetten könnyű túra, sőt közepesen nehéznek mondanám, ám annál emlékezetesebb, amit a sok másik mellett őrizni fogok. Az utolsó kilométereken, már a faluban, még sokszor visszanéztem a Bél-kő hegyre, ami ugyan örökre magán viseli az emberi beavatkozás nyomát, mégis az egyik legszebb, legkülönlegesebb hely a Bükk hegységben. A mai túrám 19,5 km-es volt, 730 m szintemelkedéssel. 4. nap – avagy a cseresznye a torta habján A vasárnapi tömeg láttán úgy döntöttem, hogy mindenképp hétköznap fogok vissza-térni a Bükk hegység egyébként méltán leghíresebb területére, a Szalajka-völgybe. Ha többnapos túrára megyek, az utolsó nap mindig keserédes kicsit, mert tudom, hogy hamarosan indulnom kell haza. Ezúttal azonban valamiért nem éreztem így. Megváltozott a nézőpontom az utóbbi időben, de erről majd később. Önmagában az a tény, hogy szinte üres volt a nagy parkoló érkezésemkor, megala-pozta a jó hangulatomat. Kissé csípős volt a reggel, de a napsugarak felmelegedés ígéretével kecsegtettek és lendületesen indultam el a sétányon. Pár lépés után azon-ban lelassítottam, hisz ez nem olyan hely, ahol sietni kell. Időt kell adnunk magunk-nak, hogy befogadhassuk azt a temérdek szépséget, amit tapasztalunk itt. Ezen a ponton fontos leszögeznem, hogy a Szalajka-völgyben nem a megszokott erdei nyugalom vár ránk. Az infrastruktúra tömegturizmusra van kiépítve, ezért fel kell vennünk egyfajta filtert és azon keresztül szemlélődni. Mivel a délelőtt folyamán még kevesen voltak, ezért ez viszonylag könnyen ment. Gyorsan magával ragadott a völgy hangulata, ahogy sétáltam a Szalajka-patak mentén. A víz jelenléte önmagában lélekemelő számomra, ám ha ilyen változatos formákban van jelen, akkor különösen. A bővizű patakot számtalan kis zúgó, mini vízesés tarkítja. A völgyben több kisebb-nagyobb elbűvölő tó is található, melyeket a patak felduzzasztásával hoztak létre és zöldes-türkizes víztükrükkel kápráztatják el az ide látogatókat. Szintén az útvonal mentén mesterséges medencék sorakoznak egymás mellett, melyekben pisztrángtenyésztés folyik hosszú évtizedek óta. A völgy fő látványossága előtt még két kisebb vízesés is látható, melyek személy szerint le-nyűgöztek. A Szikla-forrás sziklafalból előtörő mini zuhataga lett a kedvencem ezen a túrán. Kb. 3,5 km megtétele után érkeztem el a Fátyol-vízeséshez. Hazánk egyik, ha nem a legnépszerűbb vízesése 17 m hosszú, és víztömege mésztufalépcsőkön zúdul lefelé. Ha őszinte akarok lenni, akkor azt kell mondanom, hogy gyönyörű, azonban vala-miért mégsem bűvölt el annyira, mint vártam. Ennek ellenére azért elég sokáig időz-tem ott és gyönyörködtem a gurgulázó vízben. Miután minden lehetséges szögből lencsevégre kaptam a Fátyol-vízesést, kicsit még továbbsétáltam az útvonalon és a kisvasút végállomása után még felkerestem a Felső-tavat és a Szalajka-forrást is. A visszafelé úton ismét megcsodáltam a völgy megannyi szépségét és változatossá-gát. Természetesen nem indulhattam el úgy, hogy ne kóstoljam meg a legendás sült pisztrángot, így még tartottam egy ebédszünetet az egyik falatozónál, majd visszasé-táltam az autómhoz. Utolsó napi túrám 9 km lett 170 m szintemelkedéssel, könnyed, méltó lezárása a négy napos túrahétvégémnek. A Szalajka-völgy káprázatos, elbűvölő, magával ragadó, páratlan szépség. És, hogy miért is nem voltam szomorú, hogy indulnom kellett? Egyrészt azért, mert egy igazán fantasztikus hosszú hétvégét tudhattam magam mögött, másrészt pedig azért, mert végtelenül szerencsésnek érzem magam, hogy eljuthatok ezekre a csodahelyekre és túráimmal újra és újra feltölthetem lelkem poharát… Dr. Kovács Virág  A talált madárfiókák többsége nem szorul megmentésre Több madárfajra – például a fekete rigóra, énekes rigóra, erdei fülesbagolyra – is jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében, bokrok ágai között bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen tollas, nem menekülő, magányosnak tűnő fiókákkal találkoznak az utcán, a parkban, a kertben a földön ücsörögve, amelyek gyakran hangosan csipogva várják szüleiket. A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros, ha hazavisszük őket. Mi ugyanis nem tudjuk megtanítani a fiókákat a túlélé-sükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra, ráadásul a szülők által hordottnál sokkal gyengébb minőségű élelemmel táplálva a fiatalokat, maradandó egészségká-rosodást is okozhatunk nekik. Amint arra a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a figyelmet, ilyen helyzetben az a legjobb megoldás, ha a nyílt helyen üldögélő fiókát óvatosan megfogva a legközelebbi sűrű aljnövényzet foltba, bokor alá tesszük le. A hazai madárfajok nem szagolnak, így az érintésünk nem okoz problémát. Ha kirándulás során mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidát, nyúl-, nyest- és mó-kuskölyköket, vadmalacokat látunk, azokat se akarjuk megmenteni. Ezeknek az állatoknak a többsége sem szorul segítségre, ráadásul ezeket jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad. Ha leszakadt fiókás fészket látunk, vagy viharos időben kiesett fiókákat találunk, a legjobb mentési megoldás az, ha a pórul járt fiatalokat vesszőkosárba rakjuk és visz-szahelyezzük őket az ágak közé, a korábbi fészek helyének a közelébe, ahol a szülők tovább tudják táplálni őket. Forrás: turistamagazin.hu MÚLTIDÉZŐ Moha-lepte romok az erdőben 2026 februárjában a Hársas-forrás ellenőrzésére szaladtunk ki a Mecsekbe. Visszafe-lé volt egy kis időnk elkalandozni, ezért úgy döntöttem, közelebbről is megnézem azokat a régi mohával takart romokat a Vasasi-árokban, melyek mellett már szám-talanszor elsétáltam. Érdekes urbex-élmény, „ember utáni világ”-érzés lesz úrrá ilyen-kor az emberen. Hazaérve utánanéztem kicsit, hogy mit is láttunk valójában. Ime... A vasasi duzzasztógátat a 20. század elején építette a DGT (Duna Gőzhajózási Tár-saság). A duzzasztómű szivattyúteleppel és vízvezetékrendszerrel együtt volt kiépít-ve, melynek feladata a vasasi bányaüzemek fürdő- és iparivíz-ellátása volt. A mes-terséges tó táplálói a Vasasi-árok felső szakaszán lévő források voltak, köztük a Hársas-forrás is. A duzzasztó egykori képe A II. világháború utáni állami szénbányászat időszakában a bányák vízellátását más módon oldották meg, így a duzzasztómű feleslegessé vált. A tó a Pécsi Bányász Horgász Egyesület kezelésébe került, horgász- és kirándulóhely lett, de csak gyalogo-san, vagy bringával lehetett megközelíteni. A vízmélység átlagosan 8 m volt. A szi-vattyúzás leállítása miatt a vízcsere lelassult, nyaranta a víz bealgásodott, bebüdö-södött. A bányának már jó ideje nem kellett, a horgászegyesületnek macerás volt a telepítés, karbantartás. A hely történetéhez egy tragikus, fulladásos haláleset is kap-csolódik. Ezt követően megszületett a döntés: a gátat fel kell robbantani. Ez 1975-ben meg is történt. Azóta a természet fokozatosan mohával és növényzettel borítva hódítja vissza a beton romokat, misztikus hatást kölcsönözve így a helynek. A duzzasztó romjai: (Forrás: facebook/mecsek navigátor) HÍREK  Időjárásjelző házikó: a Mecsek Egyesület – alapításának 135. évfordulójára – újjáépítette a pécsi Széchenyi téren álló időjárásjelző házikót (más néven időjelző házikót). Az eredeti házikót 1908-ban készítették és állították fel, majd hányatta-tott sorsa lett, Pécsett több helyre is vitték. Eredeti helyére a Széchenyi téren 1991-ben került vissza. Az utolsó, 2010-es felújítása óta állaga jelentősen megromlott. Az új építményt – ami az eredetinek a hiteles másolata – április 30-án, ünnepélyes keretek között adtak át. A műtárgy megmentése érdekében az eredeti házikót a Janus Pannonius Múzeum veszi leltárba, majd restaurálás után a Mecsek Egyesü-let Bakancsos Élménytárában, az Árpádtetőn kap méltó helyet. A házikó története 1908-tól a mostanit megelőző, 2010-es felújításáig a Mecsek Híradó 2010. októ-beri (182.) számában olvasható.  Máré-vár: április 25-én, szombaton megnyitott a Máré-vár. Az idei szezonban minden héten szerdától vasárnapig, délelőtt 10 és délután 18 óra között tart majd nyitva. Az idei évben a látogatók egy VR-élményt is kipróbálhatnak, amely során a vár 16. századi állapotát tekinthetik meg hat helyszínen, és már készül az új ver-zió is, amelyben az építmény négy korszakába nyerhetnek betekintést a 14–16. század között. A belépődíj felnőtteknek 1000 Ft, gyerekeknek és nyugdíjasoknak 800 Ft; csoportos vezetés: 900 Ft/fő. További részletek: https://www.marevar.hu/hu/#hasznos-informaciok  „Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra-rezervátum Nap”: április 25-én a Du-na-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által Pécsett, a Tettye téren megrendezett programon tagszervezeteink közül a Hosszúhetényi Turista Egyesület vett részt, ahol a BMTSZ-t is képviselte. Sátruknál az egyesület tagjai a Mecsek védett növé-nyeit, az erdő szintjeiben élő állatokat és azok életterét mutatták be az érdeklő-dőknek. A hozzájuk látogatók megismerkedhettek a Mecsek turistaút-hálózatával, a turistajelzések jelentésével, valamint kedvenc hegységünk kőzetei-vel és erdőalkotó fáival is. Szó esett a természetjárás alapvető szabályairól, külö-nösen a gyűjtésre vonatkozó előírásokról, és nagy sikert aratott a „bátor láda” is, amely sok kíváncsi látogatót vonzott.  Vadvédelmi kerítés: Kisbattyántól délkeletre, a Z sáv jelzésű turistaút egy szaka-szát az erdészet ideiglenes vadvédelmi kerítéssel zárta el. A makktermés vaddisz-nóktól való védelme miatt állították fel, tervek szerint 1–2 évig fog ottmaradni. A turistaúton – és az összes többi az erdőrészleten áthaladó úton – könnyen nyitható (kidrótozható) áthaladási lehetőség van. A kerítésen át lehet, át szabad menni, az erdészet azt kéri, hogy a kapukat nyissák, majd csukják maguk után az arra já-rók. A turistaúton az erdészet erről tájékoztató táblákat is ki fog helyezni. Rendezvények A teljesítménytúrákról részletes információk a Teljesítménytúrázók Társasága honlapján (www. teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) találhatók. • május 9., szombat: „Almamellék – Sasrét 25, 15, 10” teljesítménytúrák. R.: Zöld-gömb Sport Klub. Rajt: Sasrét, Erdei Iskola (Almamellék–Sasrét kisvasút, Kikerics megálló), 8.00-9.00 (25 km), 8.00-10.30 (15, 10 km). Cél: ugyanott. Nevezési díj valamennyi távon: 500 Ft/fő (gyermekeknek 14 év alatt, illetve fogyatékkal élők-nek és kísérőiknek ingyenes). Előnevezés kötelező, határidő: május 8., péntek! In-formáció: Fehérvári Máté ( 30/284-2730). További részletek, előnevezés: https://tturak.hu/hikeOccasion/7778/details • május 12., kedd: Természetbarátok Klubja. „Természetvédelem a Mecsekben – értékek megőrzése” – Petroczki György Attila előadása. A természetvédelem sze-repe a Mecsek élővilágának és élőhelyeinek megóvásában. Védett területek, nem-zeti parkok, kezelési módszerek, valamint az ember felelőssége a természeti érté-kek fennmaradásában. Helyszín: Tettye Oktatási Központ (Pécs, Tettye tér 9.), időpont: 17 óra. Információ: Takács Ferenc ( 20/805-3405, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) • május 15., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. Élmények, értékek vetítés-sel. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Informá-ció: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • május 27., szerda: Ötórai beszélgetések. Forrásvédnök találkozó – Bíró Gábor vezetésével. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt., Pécs, Rét u. 8. Idő-pont: 17 óra. • május 30., szombat: „Kiss György teljesítmény- és emléktúra”. Rendező: Szász-vári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Távok: Maraton (40 km), Középtáv (27 km), Dobogó-kör (19 km), Kiss-kör (13 km). Rajt: Szászvár, Vásártér (az AVIA benzin-kúttal szemben), 6.30-7.30 (40 km), 7.00-8.30 (27 km), 8.00-10.00 (19, 13 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 3500, 3000, 2000, 1500 Ft/fő. Információ: Hang Csaba (30 650 5418). További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/8083/details • június 6., szombat: „Hat Torony Túra” – 31, 25, 17, 13, 8 km. R.: Vásáros-dombóért Egyesület. Rajt: Vásárosdombó, Szabadság tér 17., 7.00-8.00. Cél: Vá-sárosdombó (31 km), Gerényes (25 km), Ág (17 km), Kisvaszar (13 km), Tékes (8 km). Nevezési díj valamennyi távon: 1000 Ft/fő. A távok nem kötöttek, bárki bármelyik távon kiszállhat, vagy hosszabb távra átnevezhet. A rövidebb távot gyaloglókat visszaszállítjuk Vásárosdombóra, ezt a nevezési díj tartalmazza. In-formáció:  30/212-3181, 30/355-1142. További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/7995/details • június 6., szombat: „2x100 km Baranyában kerékpáros emléktúra”. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Az előző években teljesítménytúraként szereplő rendezvény 2026-ban vezetett emléktúra lesz. Indulás helye és cél: Pécs, Pokol söröző (Vadrózsa u. 4., az uránvárosi autóbusz-végállomással szemben). Gyülekező: 7.30-tól, indulás: 8.00 órakor. A túra résztvevői kitűzőt, emléklapot kapnak és egy üdítőt. A túrára előzetes regisztráció szükséges, határidő: június 3., 24.00 óra! Nevezési díj nincs. További információk és regisztráció: https://2x100baranya.webnode.hu A BARANYA MEGYEI TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG NYÍLT TÚRÁI • május 10., vasárnap: „Mecsek turistája túramozgalom – Madarak és fák nap-ja”. Útvonal: Hősök tere – Rigó-kút – Nagy-forrás-völgy – Sugói-rét – Budafa – Mánfa harangláb am. (9 km, szintemelkedés: 210 m). Találkozás: 7.50-kor Pécs, Hősök tere autóbusz-fordulóban (elérhető Pécsről az Uránváros autóbusz-állomásról 7.05-kor induló 2-es buszjárattal, Komlóról a 7.30-as pécsi buszjárat-tal). Túravezető: Őri Zsuzsanna /Hétdomb TE/ ( 20/376-6437, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • május 15–17., péntek–vasárnap: „3 napos vándortúra a Mecsekben”. 1. nap: Hetvehely vasútállomás – Sás-völgy – Petőcz-puszta – Jakab-hegy (táv: 11,67 km, szintemelkedés: 452 m); 2. nap: Jakab-hegy – Szuadó-völgy – Orfű (malmok, Vizfő-forrás) – Cigány-hegy – Zsidó-hegy – Büdös-kúti kulcsosház (12,70 km, szintemelkedés: 289 m); 3. nap: Büdös-kúti kulcsosház – Zsidó-völgy – Kőlyuk – Ágnes-vízesés – Tripammer-fa – Árpádtető (9,83 km, szintemelkedés: 296 m). Indulás május 15-én a pécsi vasútállomásról, a 10.43-kor induló dombóvári vo-nattal (11.16-kor érkezik a Hetvehelyre). Kérjük a parkolás és a menetjegyvásár-lás idejét mindenki kalkulálja bele a pályaudvarra való érkezéskor! Az éjszakákat a szabadban töltjük, egyéni igények szerint: sátor, függőágy, bivak. Élelmiszerről a résztvevők gondoskodnak, a túra idejére vonatkozó tűzgyújtási szabályok figyelembevételével. A túra útvonalán iható vizű források találhatóak, amelyek vízhozamát az indulás előtti napokban ellenőrizzük és a tapasztalatokat az MBTE facebook oldalán megosztjuk. Javasolt felszerelés: az évszaknak és a terepviszonyoknak megfelelő ruházat (váltóruha), lábbeli, esővédő. Az éjszaká-záshoz derékalj, hálózsák, sátor, függőágy, ponyva stb., egyéni igényeknek megfe-lelően. Tisztálkodó felszerelés, fejlámpa, evőeszközök, (edények) powerbank. A túra folyamán bárki később is becsatlakozhat, illetve kiszállhat. Az útvonalak és a napi távok úgy lettek összeállítva, hogy az is teljesíteni tudja, aki még nem vett részt kintalvós túrán. Átlagos fizikummal és átlagos egészségi ál-lapottal teljesíthető. A túra végén Árpádtetőről helyi járatú autóbusszal lehet visz-szajutni Pécsre. A részvétel ingyenes (kivéve a vonatjegy, illetve visszaúton helyi járatú buszjegy, amit mindenki maga fizet). A túrán mindenki saját felelősségére vesz részt! Részletek a Mecseki Barangolók Társasága facebook oldalán olvashatók. Továb-bi információkat a túravezetők adnak: Szász Tamás ( 70/617-9725), Balázs Róbert ( 30/396-0643) /Mecseki Barangolók Társasága/ E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. • május 16., szombat: „Trinitás túra”. Útvonal: Túrony – Vokány (16 km, szint-emelkedés: 380 m). Indulás: 9.00-kor Túronyból, a templom elől (elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor induló siklósi, Siklósról a 8.15-kor induló pécsi buszjárattal). Túravezetők: Pálinkás István ( 20/447-2141), Kovács István ( 70/319-1393) /Tenkes TE/. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. • május 17., vasárnap: „Mecsek turistája túramozgalom”. Útvonal: Cserkúti csárda am. – Cserkút, templom – Kővágószőlős – Jubileumi kereszt – Babás-szerkövek – Jakab-hegy – Éger-völgy – Teca Mama Vendéglő – Égervölgy am. (12 km, szintemelkedés: 520 m). Találkozás 8.25-kor a Cserkúti csárda autóbusz-megállóban (elérhető a pécsi Budai Állomás autóbusz-végállomásról 7.50-kor in-duló 26-os járattal /Árkád: 8.02, Uránváros: 8.13/). Túravezető: Jancsi Attila /Dráva TSE/ ( 20/580-6078, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • május 23., szombat: „A Mecsek falvaiban”. Útvonal: Sikondai elágazó – Me-csekfalu – Öreg-hegy – Mecsekjánosi – Kisbattyán – Magyaregregy (16 km, szintemelkedés: 330 m). Találkozás: 8.20-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásánál (az autóbusz kaposvár felé 8.30-kor indul). Túravezető: Vár-nainé Meng Hajnalka /Dráva TSE/ ( 70/408-7883, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • május 30., szombat: „Írisz túra”. Útvonal: Túrony – Tenkes – Tollas pince – Siklós (14 km, szintemelkedés: 280 m). Indulás: Túrony, Templom tér, 9.00 óra (a találkozási hely elérhető a pécsi távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 8.15-kor Siklósra induló autóbusszal, Siklósról a 8.15-ös pécsi buszjárattal). Túra-vezető: Tollas Tibor ( 30/956-1695, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • május 31., vasárnap: „Nézzük meg a Dráva folyót!”. Útvonal: Diósviszló, Rád-falvai elágazó am. – Drávaszerdahely – Szödönyi-tó – Drávacsehi – Dráva-part – Drávapalkonya (18 km, szintemelkedés: elhanyagolható /síkvidéki túra/). Találkozás: 7.30-kor a pécsi autóbusz-állomás 18-as kocsiállásánál (az autóbusz 7.45-kor indul Siklós felé). Hazautazás Drávapalkonyáról a 16.07-kor induló busz-járattal, harkányi átszállással (hazaérkezés Pécsre: 17.30). Túravezető: Jancsi Atti-la /Dráva TSE/ ( 20/580-6078, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • június 6., szombat: „Délvidéki gyüszmész – víz, rum, kender, bunker.” Útvonal: Drávapalkonya – Ravica – Szerb-sziget – Kenderáztató – Drávaszabolcsi erő-dítések – kocsma (Drávaszabolcs) (13 km, szintemelkedés: elhanyagolható /síkvidéki túra/). Találkozás: 8 órakor Drávapalkonya harangtorony autóbusz-megállóban (elérhető a pécsi távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 7.00-kor induló siklósi buszjárattal, melyről Harkányban kell átszállni a Drávacsehi felé 7.40-kor induló buszra. Gépkocsival érkezők Drávaszabolcson 7.48-kor szálljanak fel a buszra). Túravezető: Ujságh Zsolt /Tenkes TE/ ( 70/319-1090, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437) ► május 4., hétfő: „Anyáknapi forrástúra” Útvonal: Nagy-Mély-völgy, Petnyák és Meleg-mány forrásai (Anyák kútja)! Táv: 10 km, szintemelkedés: 365 m). Indulás: Komlóról a 8.30-as pécsi buszjárattal, átszállás Mánfán a kaposvári elágazásnál. Találkozás: Mánfa, Kőlyuki betérőnél 9.00 órakor. Túravezető: Korcz Miklós. ► május 9., szombat: „Hegyen-völgyön át”. Útvonal: Kisbattyán – Cseresznyés – Köszvényesi vadászház – Leány-kő – Hegytető – Csigai szőlők – Magyareg-regy, Szentkút (13 km, szintemelkedés: 250 m). Indulás: a 7.40-es kisbattyáni buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos. ► május 10., vasárnap: „Mecsek turistája túramozgalom – Madarak és fák nap-ja”. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség nyílt túrája. A kiírást lásd ott! ► május 16., szombat: „Barangolás és Civil-találkozó”. Találkozó a Vörösfenyő kulcsosháznál 10.00 órakor. Odajutás túrával vagy autóval az erdészeti műút vé-géig. Túraútvonal: Magyaregregy – Arnold ház – Kimatető – Pertus – Babina – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 220 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos. ► május 17., vasárnap: „Túra Komlóról”. Útvonal: Komló, Petőfi tér – Mánfa – Súgói-rét – Árpádtető – István-akna – György-telep – Rigó-kút – Tripammer-fa – Árpádtető (22 km, szintemelkedés: 633 m). Indulás: Petőfi térről 8.00 órakor. Túravezető: Papp László. ► május 23., szombat „A Mecsek falvaiban.” A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség nyílt túrája. A kiírást lásd ott! A Mecsek Egyesület nyílt túrája (Információ a túráról a Mecsek Egyesület honlapján: mecsekegyesu-let.hu/esemenyek/) ► május 9., szombat: „Jónás István emléktúra – Papuk hegység”. Útvonal: Janko-vac (475 m) – Sokolina – Kožić-hrast (708 m) – Ivačka glava (913 m) – Nevol-jaš (740 m) – Jankovac (14 km, szintemelkedés: 540 m). A túrán való részvétel-hez előzetes jelentkezés szükséges! Túravezető: Müller Nándor ( 20/957-5775; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). DDNPI természetjáró rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjairól részletes információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. • május 8., péntek: Idegenvezetés a 100 éves Pintér-kert Arborétumban. A prog-ram részt¬vevői szakvezető kalauzolásával betekintést nyerhetnek a közel száz éves múltra visszatekintő gyűjteményes kertben megtalálható különleges örökzöl-dek, gyümölcsfák, díszfák világába. A program részét képezi a kert középső ré-szén elhelyezkedő Mecsek Kiállítás megtekintése is, amelyben a résztvevők egy audiovizuális installáció segítségével átfogó képet kaphatnak a Mecsek természeti és kultúrtörténeti értékeiről, valamint a legfontosabb kirándulási célpontokról. Helyszín: Pintér-kert Arborétum (Pécs). Időpont: 10.00 óra. A program időtarta-ma: 1 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. • május 9., szombat: Madarak és Fák Napja a dávodi Földvári-tónál. A jeles nap alkalmából a résztvevők a madármegfigyelés és a madárgyűrűzés titkait ismerhe-tik meg a dávodi Földvári-tónál, amely réges-régen a Duna egyik kanyarulata volt, és természetes úton fűződött le. A terület 25 éve, 2000 óta élvez védettséget. Az itt található madárvilág igen jelentős nemcsak a költési időszakban, de a vonulás so-rán is. Ezt felismerve 2010 óta folyamatosan dolgoznak a szakemberek és renge-teg információt, adatot gyűjtöttek, számos érdekességet feljegyeztek. A bemutató gyűrűzéseken lehetőség van testközelből is megfigyelni a madarakat, melyekről sok-sok hasznos információ is elhangzik a foglalkozások során. A Dávodi Madár-gyűrűző Állomást a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Gébics Természet-védelmi Egyesület, valamint az MME Bács-Kiskun megyei Helyi Csoportja közö-sen működtet. Helyszín: Dávod, Földvári-tó, időpont: 7.00 óra. A részvételhez elő-zetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3423)! • május 9., szombat: Tavaszi kenutúra a Külső-Bédán. A Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa Tájegysége a Duna magyarországi alsó szakaszának ki-emelkedő értékét képviselő élőhelyeit foglalja magába. A program erre a különle-ges területre kalauzolja az érdeklődőket. A résztvevők először kenutúrát tehetnek a Duna hullámterén található varázslatos Külső-Béda mellékágon, majd a Fehér Gólya Múzeumban érdekes tárlatvezetés keretében ismerhetik meg e gyönyörű madarak életét. Helyszín: Fehér Gólya Múzeum (Kölked), időpont: 9.00 óra. A program időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig 2500 Ft/fő, 14 éves kor felett 3000 Ft/fő. Csak kenutúra (múzeumlátogatás nélkül): 2-14 éves korig 2000 Ft/fő, 14 éves kor felett 2500 Ft/fő. A program résztvevőinek létszáma korlá-tozott, ezért előzetes jelentkezés szükséges ( 30/846-6020)! • május 9., szombat: Orchideák nyomában – séta a 100 éves Pintér-kert Arboré-tumban. A szakvezetéses túra alkalmával a résztvevők testközelből figyelhetik meg a kertben nyíló hazai orchideafajokat. A Pintér-kert az év során ezen idő-szakban mutatja legszínesebb arcát, ezért a séta során olyan különleges dísz- és gyümölcstermő növényekkel is ismerkedünk, mint a tövises vadcitrom, a gránát-alma, vagy a vérbükk. Helyszín: Pintér-kert Arborétum (Pécs). Időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 70/374-0295)! • május 11., hétfő: Madarak és Fák Napja az Ős-Dráva Látogatóközpontban. A jeles nap alkalmából várjuk az iskolásokat egy rendhagyó madárfelismerési és madárgyűrűzési programra. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont (Szaporca), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 1000 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 70/374-0295)! • május 12., kedd: Madarak és Fák Napja a Pintér-kertben. A jeles nap alkalmából várjuk az iskolásokat egy különleges délelőttre, amikor megismerkedhetnek ha-zánk ritka madaraival és különleges fáival. Helyszín: Pintér-kert Arborétum (Pécs), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 1000 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3383)! • május 16., szombat: Madárdalos, virágos Nagy-mező. Ebben az időszakban hir-detik virágok és madarak a tavasz örömét. A Nagy-mező – Arany-hegy Termé-szetvédelmi Területen ilyenkor több, mint 25 védett növényfaj virágzik egyszerre, melyek nagy részét láthatjuk is. A túra során rajtuk kívül megismerkedhetünk né-hány itt költő madárfajjal, illetve a terület kezeléséről, történetéről is szó esik. Helyszín: Hosszúhetény Vásártér autóbusz-megálló, időpont: 9.30 óra (a Pécsről 9:00 órakor induló buszt megvárjuk). A túra hossza: 8 km, időtartama: 5 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. • május 16., szombat: Tematikus állati napok – Shagya-arab ló. Ezen az interaktív előadással egybekötött sétán az ikonikus, shagya-arab lovak kerülnek a foglalko-zás középpontjába. A programon arra a kérdésre is megtaláljuk a választ, hogy miért tenyésztették ki ezt a gyönyörű lovat elődeink? A program zárásaként apró kézműves apróságot készíthet minden résztvevő magának. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca; időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 90 perc. Részvételi díj: 1000 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3383)! • május 23., szombat: Tavaszi kenutúra a Külső-Bédán. A kiírást lásd: május 9.! • május 23., szombat: Méregzöld titkok – Séta a 100 éves Pintér-kert Arborétum-ban. Ezen különleges élményséta alkalmával felfedezhető a Pintér-kert Arborétum titokzatos világa, ahol a szépség olykor veszélyt rejt! A „Méregzöld titkok” temati-kus séta során megismerkedhetünk a kert mérgező növényeivel, megtudhatjuk, milyen szerepet töltenek be a természetben, és milyen mérgeket rejt a tiszafa vagy a pirítógyökér. Ezen a sétán a tudomány és a borzongás kéz a kézben jár. Hely-szín: Pintér-kert Arborétum, Pécs; időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 90 perc. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3383)! • május 30., szombat: Árkon-bokron át a Gemencben. A túra a gemenci magas¬ártér erdeit mutatja be vezetett szakvezetés keretében. Egykori medrek és tölgykőris-szil ligeterdők között vezet az út, melyről helyenként letérve bujkálhatunk a bokrok közötti vadcsapásokon. A túra során megismerhetjük a védett terület növény és állatvilágát, de emellett az ember tájátalakító munkáját is. Helyszín: Keselyűsi kisvasút parkoló, időpont: 8.30 óra. A túra hossza: 7,5 km, időtartama: 4-5 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. A túra árvíz esetén elmarad vagy az útvonala módo-sulhat! Maximális létszám: 20 fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)! • május 30., szombat: Hódító hód kenutúra. A túrán kenuinkkal bejárjuk a Vén-Dunát, mely alig több mint száz évvel ezelőtt a Duna főága volt. Helyszín: Baja - Vén-Duna, időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 8 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 2500 Ft/fő. A program résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért előzetes beje-lentkezés szükséges (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)! Mi-nimum létszám: 15 fő. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö-vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16.30–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu