2025. szeptember 331. szám

MECSEK HÍRADÓ 331. szám 2025. szeptember Nyáron történt… ● Hegyen-völgyön a Kelet-Mecsekben Június 14-e, ismét HOTE túra! E kirándulásunk a „Hegyen-völgyön” nevet kapta, hiszen keresztülszeltük a Kelet-Mecseket. Ezúttal Nagymányokot kötöttük össze Hosszúhe-ténnyel. 9 óra 28 perckor a Hosszúhetényből induló buszon volt csipet-csapatunk mind a 22 fője, és az Egregyi-völgyön végigbuszozva értük el kiindulási pontunkat, Nagymá-nyokot. Csodás nyári időben, lágy szellőtől kísérve, felhőmentes, zavartalan kék ég alatt halad-tunk mindvégig. A piros keresztet követve sokáig meneteltünk felfelé a Pásztor-hegyet érintve egészen a Kecskehátig. Legelők, szürkemarhák a távolban, árpaföld és mozai-kos táj volt az útitársunk. Rátérve a piros sávra, majd a kék négyzetre, ereszkedtünk be Óbánya központjába, ahol a kocsmában üdítővel, sörrel meg még egy sörrel, meggysör-rel, fagyis kávéval frissítettünk és pihentünk. Innen a Döngölt-árokban az Üvegesek útján kapaszkodtunk fel az Ötös úti kunyhóhoz egy csapatfényképre! Némi tanácskozás után, a tervezett útvonaltól eltérve, úgy döntöt-tünk, hogy jelölelten úton folytatjuk kirándulásunkat egészen a Somos-hegy alá, ahol ismét a kék négyzetet követve, lefelé sétálva érkeztünk meg a Réka-kunyhóhoz egy kis erőgyűjtésre az emelkedő előtt. A Bodzás-völgyön fel, rallys autókat elengedve, a Zengő-kőnél egy rövid, ám annál inkább pulzust emelő, meredek szakaszon tértünk rá a HOTE által frissen festett sárga sáv szakaszára. Innen már csak ereszkedve követtük cipőnk orrát, ami a sárgáról letér-ve a Zarándok-kút felé vitt minket. Itt ismét jelöletlen úton, a hosszúhetényi ősbükköst érintve érkeztünk meg a Szentlászlói-völgybe, a Kőmorzsoló óriás szobrához. Újabb csapatfotó készült az óriás ölelő karjaiban, és innen egyenes út vezetett célunkig, Hosz-szúheténybe. Sárközi Gergő ● Virágoztak a szelídgesztenyefák Hosszú éveken át vezettem túrát (Rockenbauer Pál Emléktúra) a Keleti-Mecsekben no-vember harmadik szombatján. Mindig megcsodáltuk a betegséget leküzdeni akaró, termést hozó szép fákat, amelyek Rockenbauer Pálnak is a végső nyughelyet jelentik. Egyszer csak – egy Baranyai Palival folytatott beszélgetés, és fotók nézegetése után – kedvet kaptam ahhoz, hogy megnézzük a virágba borult szelídgesztenyefákat is. Az első évben kicsit késői időpontra terveztem. A szakirodalomban jelzett június végi időpontban már levirágoztak. A következő évben már június második szombatjára tettem a túrát. Itt már több sikerélményünk volt. Persze novemberben (amikor a BMTSZ éves túraprogramja készül) még nem lehet tudni a következő év időjárását, így idén is kissé szorongva kezdtem a bejáró túrát. Vajon időben érkezünk? A tapasztalat szerint igen, sikerült eltalálni az időpontot. Június 14-én 18-an indultunk el az Apátvarasdi elágazás buszmegállótól. A csoportban a régi, kedves túratársak mellett két bajai, egy érsekcsanádi, és egy Tamásiból érkező túrázó is volt. Jó hangulatban indultunk el, majd a fodor-gyöpi megálláskor tudatosítot-tuk, hogy a kék kereszttel jelzett úton egyúttal a Rockenbauer Pál Emlékúton is hala-dunk, amelyen a HOTE lelkes tagjai által tervezett és megvalósított tanösvénytáblákat is megismerhetjük. Mi (hogy egy kicsit a szintet is növeljük) a kék kereszt leágazásától egy kicsit északabbra tértünk be a gyönyörű szálerdőbe, hogy a Legénysírt is útba ejt-hessük. Ezen a szakaszon a várható szintemelkedés nagy részét teljesítettük. A Legény-sírnál megemlékeztünk Szegedi Lászlóról, aki itt lelte halálát, amikor az I. világháborút követő szerb megszállás idején meglátogatta a demarkációs vonalon túl élő menyasz-szonyát. Baumann Józsira is emlékeztünk, aki hosszú ideig gondozta az emlékhelyet. A piros háromszöggel jelzett úton lefelé haladtunk. Megpihentünk a nagy területű, beke-rített irtás szélén elhelyezett farönkökön, majd visszatértünk a kék kereszttel jelzett útra. Lekaszált rétek mellett, majd a tekintélyes hagyásfákban gazdag erdősávon jutottunk ki a mezőre, ahonnét már ráláttunk a zengővárkonyi szelídgesztenyésre. Ennek észak-keleti sarkában áll az a fa, amely 2017-ben az Ökotárs Alapítvány pályázatán első helyezett volt, majd 2018-ban az európai pályázaton a „Hős fa” kategóriában is első helyezést ért el. Sajnos a környezete eléggé elhanyagolt. A terület magántulajdonban van, s éppen örökösödési eljárás alatt. A falun áthaladva kitértünk Rockenbauer Pál, a neves filmrendező, a „Másfél millió lépés Magyarországon”, és a „…még egy millió lépés” című sorozatok rendezőjének sírjához. Megemlékeztünk munkásságáról, az évről-évre megtartott emléktúrákról, az emlékét tisztelettel őrző munkatársairól, többek között a nemrég elhunyt Szabados Tamásról, aki sok-sok filmjének kiváló operatőre volt. Itt – a nagy melegre és a várható nyitott terepre, aszfaltos útra való tekintettel – felve-tettem a túra befejezését, pécsváradi buszra szállással. Tízen választották ezt a megol-dást, de nyolcan kitartottak az eredeti terv, a Dombay-tóhoz való érkezés mellett. Mindkét csoport „vendéglátóipari egységben” fejezte be a túrát, ami életmentő megol-dásnak számított a közel 30 fokos hőségben megtett túra végén. Nagyon sokszínű, jókedvű, teherbíró, egymásra figyelő csapat jött össze erre a túrára, nagy öröm volt számomra is. Tóth Klára ● 100 kilométer, öt nap, három vándor – egy felejthetetlen túra Idén június 30-án vágtunk bele a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra Baranya vármegyei szakaszába, amelyet négy éjszakára és öt napra terveztünk, összesen 100 kilométer megtételével. Hárman indultunk el: Luca lányom, Attila barátom és jóma-gam. Az első nap buszozással kezdődött: Bonyhádra utaztunk, majd onnan Bátaapátiba, a túránk rajtjához. Reggel kilenc órakor vágtunk neki az aznapi 24 kilométernek, célunk az óbányai Ferde-vízesésnél található bivakszállás volt. A Templom-hegyig könnyedén haladtunk, de ott már utolért minket a nyári meleg, és a hátizsákok súlya is egyre job-ban éreztette magát. Óbányán hétfőn semmi sem volt nyitva, elmaradt a hideg sör és a fagyi – helyette friss vizet szereztünk, és megvacsoráztunk. Este hét órakor már alud-tunk is, senkit sem kellett álomba ringatni. Másnap reggel hűvösre ébredtünk. Gyors kávé és reggeli után 7 órakor újra útnak indul-tunk, ezúttal 20 kilométer állt előttünk, célunk Árpádtető volt, a Csiperke Tanya, ahol víz, villany és kényelmes ágy várt ránk. Zobákpusztáig viszonylag könnyen eljutottunk, majd Kövestetőn végre megkaptuk a várva várt sört és fagylaltkehelyhet. Délután négykor értünk Árpádtetőre, ahol egy jó barátunk két pizzával lepett meg minket. Für-dés, tiszta ágy, és reggelig tartó pihentető alvás következett. A harmadik napon 15 kilométert kellett megtennünk a Jakab-hegyi bivakszállásig. A Remete-rét felé könnyedén haladtunk, de a Jakab-hegyre való feljutás a harmadik nap fáradtságával már komoly kihívásnak bizonyult. Az éjszakai pihenőnk sem volt a leg-kényelmesebb, de jó turistákként igyekeztünk elfogadni, ami aznapra jutott nekünk. A negyedik nap lett a leghosszabb, az utolsó előtti nap összesen 27 kilométer várt ránk. Célunk az Alsókövesdi vendégház volt. Jakab-hegyről Abaligetig vidáman gyalogol-tunk, ott a jól bevált frissítő jégkrém, a sör, a friss víz és a tápláló finom reggeli adott új lendületet. Innen jött a legkíméletlenebb szakasz: Abaligettől Nagymátéig szinte végig tűző napon, a hét legmelegebb napján, 40 fokban meneteltünk. Délután négy óra körül érkeztünk meg Alsókövesdre, ahol a civilizáció minden kényelme és egy fantasztikus marhapörkölt várt bennünket. Az utolsó napra 13 kilométer maradt hátra Gálosfáig, ez már – azt hiszem – igazi öröm-túra volt. Üres hátizsákkal, felszabadultan értünk célba. Rengeteg élménnyel gazdagod-va, büszkén gondoltam a kalandos kilométerekre és azokra, akik mindig velem tarta-nak, bármilyen kalandot is találok. A túrázás ezen fajtáját csak ajánlani tudom mindenkinek, mert a fáradtság mellett olyan emlékeket ad, amit semmi mással nem lehet összehasonlítani. Papp László Hétdomb TE ● Barangolás az Őrség és Göcsej dombjain, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrán 2025. július 14-18. Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka. 1. nap: zalalövői szállásunk elfoglalása után Pankaszon – a település legmagasabb pontján – az 1755-ben épített szoknyás haranglábat néztük meg. Felső-Csödén bélye-geztünk, majd megjártuk a Pacsa-hegyet, ahol Szent Orbán emlékműve védi a szőlőket a fagyoktól. Pörgölint érintve tért vissza négy fős csapatunk Zalalövőre, ahol a Szent László király templomban hűsöltünk egy kicsit. Pihentünk egyet a vacsoránk elkészítése előtt. Táv: 13,3 km, szintemelkedés: 194 m. 2. nap: Belső-Őrség. Magyarszombatfa gerencsérei ma is őrzik hagyományaikat, a fa-luban a fazekasok ma is szép számban jelen vannak. Bélyegzést követően Gödörháza szórványtelepülésén a harangláb mellett haladtunk el (épült 1790-ben). A Sárgaliliom tanösvény kihelyezett tábláin ismerkedtünk a terület növény- és madárvilágával és a népi építészet jellemzőivel. Veleméren lassan haladtunk: a sok szép épület, csűr mind-mind megállásra késztetett. Papréten a Szentháromság templomot kerestük fel. A 13. sz. végén épített késő román-kora gót templom freskótöredékei egyedülállóak. A fény játékát figyelve, órákat el lehet tölteni ezen a kivételes szépségű helyen. A Vasfüggöny túraúton folytattuk utunkat a szlovén-magyar határ határköveit kerül-getve. Ezt követően a Ritási-dombon át érkeztünk Magyarszombatfára. Táv: 19,5 km, szintemelkedés: 340 m. 3. nap: Göcsej. Már a buszból ámulatba ejtett minket az olajkutak lomha mozgá-sa. Kislengyelen pecsételés, majd gyalogosan is megfigyelhettünk több hangtalanul működő kutat már kora reggel. Ezután Kustánszeg felé haladtunk. A településre érve begyűjtöttük a pecsétet, majd kis kényszerpihenő következett a könyvtárnál az eső miatt. A tájházra és a dombtetőn álló református templomra is csak egy pillantást vetet-tünk a szemerkélő esőben. Hosszan együtt haladt a kék sávval a GG jelzés (Göcsej galopp teljesítménytúra), és egy óvatlan pillanatban a kékről letérve már a mocsárban találtuk magunkat. A GG jelzésen az iszapos patakmeder emlékezetessé tette a napot! A Nagy-hegy felé haladva a nap is kisütött, az őzlábgombák is előbújtak. Nagyfernekág után a borosán-völgyi Szent-kúthoz is eljutottunk. Táv: 20,65 km, szintemelkedés: 390 m. 4. nap: Őrség. Csöde az indulópontunk, ahonnan Pusztaszentpéterre mentünk, megnéz-tük az elhagyott falu temetőjét, majd Kerkakutason és Felsőszenterzsébeten át vezetett az utunk, ahol a faluba érkezésünkkor égi áldásban volt részünk. A buszmegálló kiváló menedéknek bizonyult. A faluban a Bagoly-házat (egy kör alaprajzú lakóház, melyet Makovecz Imre tervezett, a rá jellemző kiterjesztett szárnyú madármotívum megjelení-tésével) és az 1983-ban épült haranglábat néztük meg. A déli harangszó is itt ért ben-nünket. Ezt követően Alsószenterzsébet felé folytattuk túránkat, ahol a rozsdafarkú fiókák szórakoztattak bennünket a kerítéseken röpködve. Kógyár, majd Szentgyörgyvölgyben a hagymasisaktornyú református templom (1787) hívogatott. A kazettás mennyezet helyi asztalosok keze munkája, kék bárányfelhőit Patkó András festette. Rövid pihenő után sietős pecsételés. Búcsút vettünk Szentgyörgyvölgytől, a helyi sárkánytól, és Zalalövőre utaztunk. Táv: 21,4 km, szintemelkedés: 194 m. 5. nap: Őrség. Rövid buszutat követően a reggeli harmatban Őrimagyarósd „Malomgát” tanösvényén indultunk felfedezni a Magyarósdi-patakot. A települést az Árpád-korban alapították a határvédő őrök. Településszerkezete átmenetet képez a szeres és az utcás jellegű között. Túránkat a Rákota-erdőben folytattuk. Hegyhátszentjakabon a helyiek hozták létre a Vadása-tavat a Vadása-patak vizének felduzzasztásával 1968-ban, melyet 12 forrás táplál. Nyári hónapokban a kirándulók, túrázók kedvelt helye. Sok sátrat, lakókocsit láttunk a kempingben. A zalalövői Borostyán-tó a Szőce-patakon 1985-86-ban létrehozott tározó. Nevét a római korban itt elhaladó kereskedelmi útról kapta. A fürdőzők és a horgászok látogat-ják, hal¬állománya változatos. A tavat körbejárva csend volt, csak a vízimadarak és a halak csobbantak időnként. Reggeliztünk a strandon, majd visszagyalogoltunk Zalalö-vőre. Elhaladtunk az emléktábla mellett (Hadrianus császár 124-ben városi rangra emelte a települést). Táv: 12,4 km, szintemelkedés: 161 m. A királyi nyíllövők városában kezdtük és itt is ért véget az 5 napos túránk. Györgyi Zsóka ● Üveges hétvége és tábor Augusztus 1-3.: üveges hétvége és tábor, élményekkel teli kalandok a Kelet-Mecsek szívében. Az idei Üveges hétvége nemcsak a kézműves hagyományokról szólt, hanem igazi közösségi és természetközeli élményeket is kínált a háromnapos gyermektábor résztvevőinek. Pénteki napunk sátorállítással indult, amit rögtön vidám hangulatú játékos vetélkedők követtek. Az esti program a tábortűzzel, majd utána egy izgalmas éjszakai kincskereső túrával folytatódott, amely nemcsak a gyerekeket, de a felnőtteket is kalandra hívta. Zseblámpák fényében, csillagfényes ég alatt kerestük a Cigány-hegy kincseit. Másnap korai keléssel és közös reggelivel indult a nap. Ezután izgalmas ismerkedés következett az erdei gombák világával, megtudhattuk, hogyan illeszkednek ezek az élőlények az erdei ökoszisztémába. Majd közösen átsétáltunk Óbányára, ahol a hétvé-ge egyik fénypontja következett: az üvegfúvás bemutatója, ahol a gyerekek nemcsak nézői voltak az eseménynek, hanem saját kis üveg emlékérmet is készítettek. A szombat esti vihar után, vasárnap reggel a közös reggelit követően sátorbontás követ-kezett, majd elindultunk a Máré-várhoz. A programot itt egy igazi technológiai különle-gesség zárta: a gyerekek WIR szemüvegen keresztül bebarangolhatták a vár korhű vál-tozatát, és úgy érezhették, mintha visszautaztak volna az időben. A három nap során élmények, nevetések, felfedezések és új barátságok születtek, kö-szönjük mindenkinek, aki velünk tartott! Köszönjük az óbányai és a hosszúhetényi önkormányzat, a Z Elektronika Kft. és a Bánáti Bazsarózsa Fiókgyógyszertár támogatását, akik nélkül ez az esemény nem jöhe-tett volna létre! Katona Zsanett HOTE ● Jegenyés János Emléktúra Élményekkel teli hétvégét zárt egyesületünk augusztus első hétvégéjén: két különleges programot is szerveztünk, amelyek egyszerre szóltak a közösségről, a hagyományokról és természeti értékekről. A három napon át zajló éves gyermektábor mellett szombaton, augusztus 2-án rendez-tük meg a Jegenyés János Emléktúrát, melynek során tisztelettel emlékeztünk meg a magyarországi üveggyártás történetének kiemelkedő kutatójáról. A túra útvonala: Hosszúhetény – Pusztabánya – Kisújbánya – Püspökszentlászló – Hosszúhetény. A megállók során nemcsak gyönyörű tájakon haladtunk keresztül, de értékes történetekkel is gazdagodtunk. Pusztabányán Takács Ferenc mesélt az utolsó mecseki üveghuta történetéről, majd Kisújbányán megelevenedett a történelem: újra felizzottak a lángok, és testközelből láthattuk az üvegfúvók munkáját. Ez a mesterség – amely generációkon átívelve szőtte bele magát a táj és az itt élő kö-zösségek életébe – ezen a napon ismét életre kelt. Köszönjük minden résztvevőnek, hogy velünk tartottak ezen a különleges napon! Re-méljük, hamarosan újra találkozunk! Polyák Lívia HOTE ● Túra a Baranyai-dombságban – apróbb bosszúságokkal Július 29-én a Baranyai-dombság szélén túráztunk. A túra során a Máriakéménd –Vályús-forrás – Liptód – Kisnyárád útvonalat jártuk be, 17,95 km-t és 373 m szint-emelkedést megtéve. Máriakéméndről a nagy pincesoron indultunk, majd a „rom” jelzésről a Vályús-forráshoz mentünk. Nehezen találtunk rá, mert a forrásnál lévő „forrás” táblát felnőtték az erdő kis fái, azért kitisztítottuk, majd a sárga háromszög jelzésen mi törtük az utat, ami el van dzsumbujosodva és jelzés is kevés volt. Ahogy kiértünk az erdőből, kb. 300 méterünk lett volna a sárga sávig. Itt fakitermelést végeztek és rádöntötték a turistaútra a fákat. Na, ez nagyon brutál volt, mert kétoldalt meredek part, az egyik felén erdős csalánnal. A másik felét választottuk, ahonnan letermelték a fákat, de rengeteg időt vesztettünk. A sárga sáv jelzés egyszer csak balra egy kanyarban eltér az erőteljes jól járt földútról, de sehol semmi nem jelzi, pedig van ott egy vadászles. Innen is hatalmas gazban törtük az utat. Felértünk a tetőre, majd Liptód felé vettük az irányt, de itt is csak egy nagyon halvány jelzést találtunk. Szerencsénkre működött a GPS mindenhol, így elértük a cé-lunkat, de szégyenteljes volt egy-két szakasz. Jó lenne, ha ezeken az utakon visszaállna a rend. Kár lenne veszni hagyni, mert egyébként nagyon szép részek vannak ezen az útvonalon. Várnainé, Hajni ● Tenkes éjszakai teljesítménytúra Augusztus 2-án, szombaton került megrendezésre a Tenkes éjszakai teljesítménytúra. A rendezők számára a túra előtti ötórai közös étkezés (szabolcsi cigánylecsó punyával) és eligazítás után kezdődhetett az érdemi munka: a rajthely előkészítése és a pontőrök indítása állomáshelyükre. A rendezők létszáma ez évben is 30 körüli volt. A időjárás idén nem kímélte a túrázókat, éjjel tizenegy óra után elkezdett esni, dörgött, villámlott… A terepen lévő 10 és 20 km-es túrázók eláztak. A legrosszabb helyzet a kilátó környékén volt, ahol a löszös, homokköves úton sokan csúszkáltak vagy estek. A túrán 161 fő indult. Megoszlásuk a következő volt: 6 km – 20 fő, 10 km – 95 fő, 20 km – 46 fő. atiKA Dráva TSE ● Kilenc nap Erdélyben Augusztus 10-18. Szervezésemben most már hagyományosan, augusztus közepén járjuk az erdélyi he-gyeket. Az idei évben is Torockó körül kezdtünk. Pécsről – amennyit lehetett – autópá-lyán mentünk, mivel így időt takaríthattunk meg. Az utazás napján a szállás elfoglalása után a Torockószentgyörgyi vár romjaihoz láto-gattunk el egy rövid kis bemelegítő túrával (2,8 km, 165 m szintemelkedés). A vár jelen-leg felújítás alatt van, így a belső részei nem látogathatóak, de így is érdemes alulról megnézni a sziklaszirtre épült, egykoron szebb napokat látott vár romjait. A helyiek elmondása alapján annyit sikerült megtudni, hogy a falak konzerválásán kívül a to-ronyrészben készítenek egy lépcsősort, ami majd egy kilátórészhez vezet. Második napunkon a Kőköz nyugati szikláit akartuk meghódítani. Előtte Tibi és Andi hajnalban napfelkelte-programot (4,2 km, 265 m szintemelkedés) csinált magának. Sokszor nézegettük már, de csak most – egy videó megtekintése után – vettem be a programba, így ez mindenkinek újdonságot jelentett. A parkolóhelyünktől az ösvény már eltűnt, ezért az aszfaltos út felől (tábla is jelzi) kezdtük meg a sziklafal meghódítá-sát. Meredek szakaszok, középen egy rövid pihentető szakasszal, ez jellemezte az első kilátópontig utunkat. A látvány mindenért kárpótolt bennünket. Pihenő után folytattuk túránkat a következő „látványelem” irányába. Menet közben kétfelé vált a csapat (7,1 km, 429 m szintemelkedés és 5,6 km, 365 m szintemelkedés), mert páran még beiktat-tak egy újabb sziklaszirtet a túrába. Egy „öreg” fás erdőrésznél tartottuk szendvicselős pihenőnket, majd folytattuk utunkat a következő kilátópontig. Útvonalunk egy mere-dek lejtő után kisebb hullámvasútra hasonlított. Egy szép kis erdei tisztás után jutottunk el a Kőköz nyugati oldalának déli kiszögellésére. Az előző kilátóponthoz hasonlóan a látvány fantasztikus. Alattunk a parkolóban a kocsik mint kis matchboxok látszottak. Itt vártuk be a túratársainkat a tetőről. Mivel a piros kör jelzésnek csak az egyik felét jártuk be, még egy programot beiktat-tunk. Elmentünk a tordai sóbányába. Útközben a szálláson tartottunk egy kis „kinek mi kell” pihenőt. A sóbánya új bejáratánál a parkoló annyira tele volt, hogy szinte folytak ki belőle az autók. A parkolási díj 10 lej volt autónként/óránként, a bányalátogatáson 50 a felnőtteké, 25 a nyugdíjasoké („65+” igazolvánnyal) az előbb már említett pénz-nemből. Lefele menet elmentünk a visszhangteremhez, ami – bár nem lehetett már a korláthoz menni – még mindig visszamondta, hogy „hol hol hol hol”... Hát igen, azt kiabáltam be, hogy alkohol… A bányában irdatlan tömeg, én úgy éreztem, hogy a leve-gő hőmérséklete is emelkedett a régihez képest. Többen voltak, akik még nem jártak itt, és csodálattal töltötte el őket a bánya hatalmas tere, a falakon a só rétegeinek alakza-tai. Mivel annyian voltak a liftnél, hogy nem akartuk kivárni a sort, míg bejutunk, így lépcsőztünk. Szállásunkra visszaérve rendbe szedtük magunkat, és akinek kedve volt, ellátogatott egy retro Ursusra „Jó Balogh uramhoz” a Forrás borozóba. Lehet, hogy nem borozó, de egy pincében van… A következő napon költöztünk át Csernátonba, a Kovács panzióba. Erre a napra két program volt betervezve: Szelindek várának megtekintése és egy rövid túra a Balea-vízeséshez. Az első sajnos nem úgy sikerült, ahogy gondoltuk. Úgy tudtuk, hogy 10 órakor nyit a vár. Mivel korábban érkeztünk, körbejártuk az eléggé lerobbant kinézetű falakat. A róluk a neten látható fotókat lehet, hogy a múlt évezredben készíthették. A nyitási időre még rátettünk negyed órát, és akkor kezdtünk telefonálni a nyitás ügyében, de senki nem vette fel a másik oldalon. Közben Hajni egy ötlettől vezérelve megkérde-zett egy helyi lakost, aki elmondta, honnan lehet elkérni a kulcsot. Hajni megy, kapu nem nyílik, senki nem jön elő. Hajni telefonál, ez mára esélytelen, menjünk tovább… A történethez az is hozzátartozik, hogy a neten az olvasható, hogy egy család lakik bent, akik nyitják-zárják várukat. Mivel nem tudjuk, hogy mi történt velük, nem mondom el, hogy milyen gondolatok jártak a fejünkben. Remélem, jó egészségben vannak valahol a világban. Javaslatom, hogy csak akkor vegyétek be a túratervbe, ha valaki tutira mondja, hogy ő ott lesz és nyitja a bejáratot… Autóinkba pattanva átkocsikáztunk a közelben lévő Transzfogarasi úthoz. A felvonó alsó végállomása közeléből indultunk a vízeséshez (3,2 km, 320 m szintemelkedés), ami távolról is nagyon impozánsnak tűnt. A benti parkolót elhagyva kezdődött az emelke-dő, ami egyre meredekebbé vált. Nagy sziklákon, sziklák között és gyökereken lépkedve jutottunk el a 60 méter magas Balea-vízeséshez. Ezen a szép helyen tartottuk szendvi-cselős pihenőnket. Ettünk, iszogattunk és nézelődtünk, közben azon gondolkodtunk, hogy fiatalok és idősebbek is papucsban, jobb esetben szandálban küzdötték le ezt a nem könnyű terepet. Minek ide bakancs? Amikor már elkészültek a fényképek, indul-tunk az autókhoz, mert még jó kétszáz km utazás várt ránk Csernátonig. Indulás előtt még vásároltunk a bazárban. Már tíz éve nem ettem, itt megtaláltam: füstölt jó puha bőrke, sokan néztek rám ferde szemmel… A szállásra érve elfoglaltuk szobáinkat (köz-ben megkaptam legújabb becenevemet: „Bácsika”, hm…), majd lementünk átvizsgálni a bolt árukészletét. A sörök, vizek kellemesen hűvösek voltak, volt fagyi és jégkrém is, így mindenki megtalálta a kedvencét. Próbáltunk időben elpihenni, de újdonsült ismerő-sünkkel, Lacival még záróra után is beszélgettünk. Aminek el kell jönnie, az el is jön, mert ezen a negyedik napon mentünk legnehezebbnek ígérkező túránkra, a Csukás hegy 1954 méter magas csúcsának meghódítására. A Bra-tocea-hágóról indultunk, ami 1274 m magasan fekszik. Első megállónk az átjátszóál-lomásnál volt, majd még egy az első „szobrok” megjelenésével. A „szobrokról” annyit, hogy a Csukás hegy fedőkőzete konglomerátum, amiből a természet ereje látványos formákat hozott létre. Az alsóbb régiókban elszórtan voltak ezek az alakzatok, majd a hegy csúcsa felé tömeges volt megjelenésük. A fények változásával ugyan az a forma már mást mutatott. Bár nekem az Egyeskő a „csúcs”, de ezek a formák mindig meg-igéznek. A pihenő után jutottunk el arra a szintre, ahol ösvényünket taposva mindig egy kis szintet vesztve, de egyre feljebb jutottunk a csúcs felé. A kanyargó ösvényünk men-tén felfelé haladva egyre több áfonya kínálta magát, ami meg is látszott a túratársak nyelvein. Feljebb még nyílt a rododendron, ezek a havas szépei üdítő látványt nyújta-nak a túrázóknak. Egy hosszabb pihenőt a csúcs előtt, a „Góliátban” gyönyörködve tartottunk. Ez a sziklaalakzat uralja a medence felé a tájat, mint a hegy őrizője. A csúcstámadásnál már mindenki igyekezett saját tempót menni, felérve hosszabb néze-lődés, fotózás és a természetes csoportkép következett. Lefelé is elég sokat fotóztuk a már mást mutató alakzatokat. Az alsó térszinten a sziklák tövében növő fenyők sajnos egyre jobban takarják ezeket a szép formákat. Megtaláltuk az egykori határkövet is. Bár gondos kezek megrongálták, azért öröm a léleknek. (Mai túránk: 16,3 km, 810 m szintemelkedés, magashegyi túrának számító résszel.) Esti programunk a vacsora mel-lett a bolt volt, ahol most egy helyi nyugdíjassal, Árpival beszélgettünk. Pihentető nap következett, amikor a Csomádra látogattunk. Parkolás után lementünk a Szent Anna-tóhoz. Ami újdonság volt számunkra, hogy nincs egyéni jegy és nem lehet autóval lemenni a tó előtti parkolóig. Autónként 50 lej a taxa két órára, plusz fél órán-ként 2 lej. Ebbe a parkoláson kívül beletartozik, hogy a 65 év felettieket, öt év alatti gyereket és egészségügyi problémásokat, ha kérik, leviszik, majd felhozzák a tótól, va-lamint ingyenes lett a Mohos-láp megtekintése, magyar nyelvű vezetéssel. Mivel a neten olvashatóval ellentétben csak negyed 12-kor volt az első vezetés, először lementünk a tóhoz. Itt besétáltunk a Szent Anna-kápolnához, ahol kicsit beszélgetve töltöttük az időt. Úgy időzítettünk, hogy a vezetést elérjük. Az aszfalton lefelé 25, felfelé 35 perc volt az út (1,9 km, 160 m szintemelkedés). A Mohos-láp megtekintése (1,5 km) élvezetes volt, mivel vezetőnk, Ágnes a szakmaiság mellé becsempészett ismertetőjébe viccesebb témákat is, pld. miből készül az „Anyós tea”. Kipróbáltuk a tőzeglápon növő fenyők mozgását, mivel ezeknek a fáknak nincs kötődése szilárd talajhoz. Utolsó látogatásunk óta sajnos a tőzeglápon fejlődő fenyőket elkapta egy betegség, amit egy apró kis rovar okoz. Amilyen apró a kártevő, olyan óriási a baj, szerencsére a magoncok élnek, de sokára lesz olyan „őserdő”, amilyen volt. A vezetés végén még lehetett kérdezni és a láptól visszaúton beszélgetni vezetőnkkel. Mindenkinek ilyen vezetéseket kívánok, bármerre is jártok! Mivel az idővel jól álltunk, betettünk még egy programot Bálványoson, felmentünk a Büdös-barlanghoz (1,8 km, 150 m szintemelkedés). Ez a kiépített barlang a vulkáni utóműködésnek köszönheti létét. A barlang aljából kénes gáz jön a felszínre, aminek gyógyító hatását sokan próbálják ki (gondolom, ehhez folyamatosabb itt tartózkodás, kúra lenne ajánlott). Mi annyit éreztünk, hogy a fájó testrészeink melegedni kezdtek… Ezen programok után egy tervezett „nagybevásárlás” következett Kézdivásárhelyen a Kaufland áruházban. Igyekezett mindenki megvásárolni a hazaiaknak szánt csokikat, söröket és egyebeket. Csernátonba visszaérkezvén még volt látnivalónk, megtekintettük Ika várát. A várból mára már csak egy torony maradt és körülötte a konzervált, egykori várfal alapjai (pár száz méteres táv a kocsiktól, mintegy 30 m szintemelkedéssel). Azt lehet rá mondani, hogy eléggé kicsire sikeredett, de gondolom, a célját elérte. A várlátogatás után lemen-tünk a „strandra”, ahol fiatalok jókedvvel ugráltak a vízbe, különböző formaugrások-kal. Kicsit később egy ötlettől vezérelve az ott lévő fiatal leányzót is bedobták a vízbe, úgy ruhástul, ahogy volt. „Becsületükre legyen mondva”, hogy ahogy kijött a vízből, megkérdezték tőle – A telefon nem volt nálad? A víz egyébként a patakból van töltve, tehát valószínűleg 20 fok alatti volt a hőmérséklete. A szállásunkra érve sofőrjeinkkel szolidaritást vállalva elmentünk a boltba… Ismét egy újabb túrázós napunk következett, most a Hétlétrás-szurdokhoz látogattunk el. A Brassó melletti Malom-domb településrészre mentünk, ahol kilenc óra előtt még találtunk fizetős parkolót (25 lej/autó), innen indítottuk túránkat. A patak mellett ka-nyargó úton, ösvényen jutottunk fel a pénztárhoz. Zsuzsi gyorsabb volt és vásárolt je-gyeket: 25 lej azoknak, akik kártyával tudtak volna fizetni (nincs térerő a völgy végi katlanban). Egy kis pihenő után elindultunk a létrákhoz, itt a karszalagokat lecsekkolva kb. 20 fős csoportokat engedtek egyszerre. A zúgó vízesések melletti létrákon járni öröm volt számomra, néha visszafényképeztünk az utánunk jövőkre. A 160 m hosszú szur-dokban kb. 60 m szintemelkedést kellett megtennünk. A szurdok végén kétfelé vált csapatunk: Tibiék ketten felmentek a Nagykő-havas menedékházig (12,8 km, 928 m szintemelkedés, magashegyinek számító szakasszal), és onnan jöttek le a Medve-sziklához. A nagyobb csapattal visszamentünk a pénztárhoz, majd onnan fel a Medve-szurdok – Medve-kilátó útvonalat választottuk (9,2 km, 645 m szintemelkedés). Sok megállással haladtunk a hatalmas sziklák alatt. A fölénk hajló sziklafalak látványa csodás volt, ahogy a környezet is. Felérve nézelődtünk a kilátóponton, és nemsokára befutottak Tibiék is. Még egy rövid étkezési szünet és a csapat együtt indult le a „Csalá-di úton” (Drumul Familial). Hosszú szerpentines út vezetett le az autóinkhoz. Vacsora előtt még beszélgettünk egyet a tulajdonossal, Kovács Ödönnel, már tíz éve volt az utolsó információcserénk… Az esti vacsora után már kevesebben keresték fel a boltot. A hetedik kint töltött napunkon költöztünk vissza Torockóra. Útközben megálltunk Nyerges-tetőn az emlékhelynél. Először a kopjafák felé mentünk, ahol épp nagy mun-kával állítottak egy újabb megemlékező oszlopot. Végignéztük az eddig felállított kop-jafákat, majd készítettünk egy csoportképet. Le már nem tudtunk menni, mert meg-kezdődött az ünnepi megemlékezés az újonnan állított oszlopnál. Végighallgattuk a beszédeket és a felszentelést, majd aki akarta, elénekelhette a csoporttal a székely és a magyar himnuszt. Ezek a kopjafák a hősökre emlékeztetnek. Ezután átmentünk az út túloldalán lévő emlékműhöz, amit a nyerges-tetői csata emlékére állítottak. Még egy megállót terveztünk a Zeteváralja melletti 958 m magas Gordon-tetőn, itt a Jézus szíve-kilátót néztük meg és fel is másztunk a szobor fejrészében lévő kilátópontra. Felszentelésének időpontja: 2013. augusztus 17. A fel- és lejutást lassította, hogy a szin-tek közötti csigalépcsők csak egyszemélyesek. Ebből a hatalmas, 22,5 m magas, 700 tonna súlyú fémszerkezetbe épített kilátóból szép kilátás nyílik a környező vidékre. Ezután itt tartottunk ebédszünetet és utána indultunk Marosvásárhely felé az autópá-lyához. Torockóra érve a szállás elfoglalása után ellátogattunk a „Gondűzőbe”, hogy az utazás porát lemossuk… Másnap még egy túra várt ránk Torockón, most helyből indultunk az Ordaskőre. Előtte hajnalban Tibi ismét elment napfelkeltét nézni (4,2 km, 265 m szintemelkedés), de azt mondta, nem volt az igazi. A tervek alapján most ki tudtunk menni a sziklák végére, mivel kitisztították a bedőléseket (9,7 km, 696 m szintemelkedés). Szép lassú tempóban, előre megbeszélt helyeken megvártuk egymást (azaz inkább engem). Ezeken a túrákon kiderült, hogy a „nyuggeres” egy nap egy héten kevés, be kell iktatnom még egy-két napot… A Szálas-tetőn a siklóernyős felszállóhelynél tartottunk egy hosszabb pihenőt, majd indultunk tovább. Az egykori gerincösvény jobbra-balra letér, így járták ki, hogy a kidőléseket, benövéseket elkerüljék. Kiérve a szikla déli végére mindenki láthatta azt a kilátást, amit sokszor dicsértünk. Ráérősen nézelődtünk, de szembe jött velünk az eső. Indulni kéne már, mondtam. Szerencsénkre az Ordas szétcsapta a felhőket, így a legna-gyobb esők a Vidaly felőli völgyben és Torockónál voltak, mi a széléből kaptunk egy keveset. Esőkabát föl, esőkabát le, majd ismétlés. A meredek oldalban lefelé menet kevés helyen ázott át túlságosan a talaj, így sikeresen leértünk a Gondűzőhöz és itt elfo-gyasztottunk egy búcsúitalt a túrák végeztével. Este még egy ital a sofőrökkel, hogy a hazautat megbeszéljük, és jöhetett a pihi. Hazautazásunk reggelén az étkezés előtt felköszöntöttük Ilikét névnapja alkalmából, majd reggeli után elbúcsúztunk házigazdáinktól és elindultunk utolsó tervezett progra-munkra: megnézzük a tavaly átadott TransApuseana hegyi utat, azaz ennek a hegyge-rincen kanyargó mintegy 25 km-ére voltunk leginkább kíváncsiak. A látvány megérte a sok kanyart, a kilátás a Remete-szoros fölötti részen volt a legszebb. Az útvonalon több kilátópont van kialakítva és most már panziók is kezdik „belakni” az új utat. Egykoron (2003-2004 körül) egy rendkívül rossz állapotú kövesúton jártunk idefönt, akkori sofő-rünk, Zoli azt mondta: ide soha többet! Örömömre most ez is megoldódott. Az út egyébként rendkívül keskeny, de lassan haladva nincs semmi gond. Az Abrudbánya – Brad útvonalon Déva előtt értük el az A1-es autópályát. Több megállóval és egy esti étkezéssel Baján, sikeresen hazaértünk. Sokszor hangoztattam már, hogy a túraszervezők, túravezetők ideális esetben meg tudják mutatni azt a sok szépet, amit már láttak. Ahhoz, hogy ezeket újrajárhattam, kellettek a túratársak, akik megbíztak bennem és velem tartottak ezekre az utakra. Az idei évben Andi, Árpi, Erzsi, Kati, Hajni, Ilike, Magdi, Nelli, Tibi, Zsóka, Zsolti, Zsuzsa és Zsuzsika kísért el erre a kilenc napra. Köszönöm nekik! 2015 óta szervezek túrákat az erdélyi hegyekbe, így lassan elfogynak ezek a visszacsalogató helyek. A jövő még kép-lékeny, de még várható túraszervezés… A technikai részletekhez tartozik, hogy az indulás előtti napon elmentünk sofőrjeinkkel a bérelt autókért Szekszárdra, majd a hazaérkezés másnapján sértetlenül leadtuk őket. Köszönet illeti Balog Árpit és Vass Tibit ezekért a plusz utakért és a kinti odaadó mun-kájukért, hogy a túrák előtt és után szállítottak bennünket a szállásunkra. Szállásainkkal is meg voltunk elégedve. Torockón az Ági panzióban voltunk legtöbbet, de egy éjszaka jutott magánszálláson is Gyula bácsinál és Terikénél. Csernátonban az általunk már ismert Kovács panzióban szálltunk meg. Szép volt, jó volt, visszamennék! atiKA Dráva TSE Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó Bonyhád, 2025. szeptember 26-28. Rendező: Tolna Megyei Természetbarát Szövetség, Dobogó Természetjáró és Hegymá-szó Egyesület Helyszín: Bonyhád, Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium A tervezett programok: – vezetett városi séta (Perczel Mór kúria, Perczel Béla kúria, Tűzoltó Múzeum, Völgységi Múzeum), – gyalogtúrák: Sötétvölgy – Bonyhád (17 km), Kakasd – Bonyhád (10 km), – „Több mint játék”, – bójakereső (nappali, éjszakai), – kvíz, – „Barangoló” városismereti csapatverseny. Részvételi költség az egész hétvégére: 32.000 Ft/fő (szállás 11.000 Ft, étkezés 11.000 Ft, programok 10.000 Ft). Fizetés utalással: Dobogó Egyesület, bankszámlaszám: 71800013-16041635. Jelentkezési határidő: szeptember 15. A jelentkezési lap kitölthető a https://forms.gle/Qx2t3Z7pzhJ7HVXH7 linken. További információk: Butschli Péter ( 30/695-1271) Tagszervezeti találkozó – meghívó Tisztelt Egyesületvezetők, Szakosztályvezetők! Kedves Túratársak! A BMTSZ elnöksége nevében tisztelettel meghívlak Benneteket a 2025. szeptember 12-én (péntek) 17.00 órakor, a zobákpusztai erdészeti táborhelyen vacsorával egybekö-tött tagszervezeti találkozóra. A vezetőkön kívül természetesen szívesen vesszük a tú-ravezetők, aktív tagok részvételét is. A kialakult hagyományt követve tájékoztatjuk egymást a már megvalósult programokról, rendezvényekről, az év hátralévő eseménye-it is lajstromba vesszük. Mindezek mellett az aktuális információk megosztása is meg-történik. Kérem, hogy mérjétek fel, hányan szeretnének részt venni az egyesületetekből, és 2025. szeptember 9-ig jelezzétek részvételi szándékotokat e-mailben vagy telefonon (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.;  20/437-8314). Természetbarát üdvözlettel: Schóber József elnök MÚLTIDÉZŐ Hatvannégy éve kezdték építeni a pécsi vidámparkot – mára az utolsó emlékei is eltűntek Ma már a Meseerdőbe látogathatnak el az arra járók a Mecseken a Dömörkapunál ott, ahol egykor a pécsi vidámpark üzemelt. A félig-meddig boldog szocializmusban oda jártak a kisdobosok, úttörők, de még a KISZ-tagok is szórakozni. Ma az 1961-ben át-adott park területén és a környékén sétáló turisták – ha nem a város lakói – nem is na-gyon sejthetik, hová vetődtek egyáltalán. Egy szocialista nagyvárosban biztosítani kellett a szórakozási lehetőséget az ifjúság részére. Ennek szellemében kezdődött meg a szorgalmas munka a mecseki hegyoldalon. Erről az 1961. március 22-én megjelent Dunántúli Napló adott hírt. Előtte egy nappal, a tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján, március 21-én diákok lepték el a terüle-tet. Majd megkezdődtek a földmunkák, méghozzá hatalmas lendülettel. Amiről elég legyen megjegyezni, délutánra húsz csákánynyél bánta a virtust. Annyit sikerült eltörni-ük a középiskolásoknak. De mindez mellékes, a munka gőzerővel megindult! Aztán augusztus 19-én, délidőben már az ünnepélyes nyitásra készültek az egybegyűltek. Élü-kön Trautmann Rezső elvtárssal, építésügyi miniszterrel, országgyűlési képviselővel. A kapuk kitárultak, a közönség birtokába vette a területet. Tartott mindez nagyjából a rendszerváltásig. Onnantól kezdve már csak a hosszú agó-nia maradt. Ugyan egyesek szerettek volna egy retróparkot üzemeltetni, de 2012-től kezdve már arról sem lehetett szó. Az épületeket, kiszolgálóegységeket a föld színéig visszabontották. Az alapok, meg néhány lépcső megmaradt, de már az egykoron kiállí-tott Li-2-es szovjet repülőgép is örökre „elrepült", elbontották. A Szolnoki Repülőmúze-umban azonban még megtekinthető. Némi nosztalgiával felidézve a park hangulatát, eredetileg tizenöt játék szolgálta a szó-rakoztatást, később ez szám bővült. Robbanómotoros kisautók, később elektromos hajtású dodzsemek várták a vendégeket. Körhinta, óriáskerék, elvarázsolt kastély, cél-dobálás lehetősége, minihorgászat fahalakkal is a kínálat közé tartozott. Igaz, a főnye-reményt, a nagy műanyag dömpert soha nem lehetett kifogni. Maradt helyette a krepp-papírba töltött fűrészporos, tejgumival átkötözött similabda. Ami tizenöt perc alatt garantáltan széjjelhullott. Erőfitogtatásra szintén akadt mód. Egy vaskecskét lehetett meglökni egy sínen. A végén, ha a pályája tetejéig eljutott, még az eredményt kiírta. Az egyik „legérdekesebb" állomás az úgynevezett jellempróba volt. Egy mérlegszerűség-re kellett ráállni, aztán a festett „monitorokon”, magyarán üveglapokon felvillant az illető egyik jellemző tulajdonsága. A bökkenő csupán annyiban létezett, amennyiben az egész súlyra működött. Vagyis egy kövér leányka, meg egy csontosabb felnőtt azonos dolgokat tudhatott meg magáról. Kis becsapás, de olcsó áron. A kezdetek kezdetén a rendszer zsetonokkal működött, amiket előre meg lehetett vásárolni a park területén. Akadtak 1 forintos, meg 2 forintos mutatványok. De azért az a kevés egység a mainál többet ért. Szép lassan múlt ki a valaha tömegeket vonzó pécsi vidámpark a Mecseken, 2011-ben zárt be végleg. Az üzemeltetést végző vállalkozó ugyanis bedobta a törölközőt, miután szinte alig látogatták a – tegyük hozzá, meglehetősen lepukkant – szórakoztatóközpon-tot. 2014-ben az utolsó emlékei is eltűntek, közmunkások végezték a düledező épületek bontását, megtisztították a szeméttől és a balesetveszélytől a területet. A működőképes eszközök akkor a vásártéri vurstliba kerültek, ahol az érdeklődők még évekig használhatták őket. (Forrás: Pucz Péter – pecsiujsag.hu) HÍREK  Nyomvonalváltozás: Abaligetnél, a tavaktól északra egy rövid szakaszon – terület lekerítése miatt – megváltozott a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és a „De-nevér” tanösvény útvonala. A változással mindkét túraútvonal kb. 400 m-rel hosz-szabb lett. A változást az alábbi térképvázlat mutatja:   Rockenbauer Pál emlékút: a HOTE természetjárói a nyár folyamán felújították a Kelet-Mecsekben a két éve létrehozott Rockenbauer Pál emlékút tábláit.  Megszűnt útjelzés: a turistaútjelzések felújításával egyidejűleg – az MTSZ állásfog-lalásának megfelelően – egyes turistautakon megszüntetjük az indokolatlan fonódó jelzéseket. Így a Kisújbányáról kiinduló és a K sáv, majd S sáv jelzéssel együtt (fo-nódva) vezető Z▲ jelzés megszüntetésre került a Kisújbánya – Miske-tető – Cigány-hegy – Dögkút-tető – Dobogó utáni elágazás szakaszon, a jelzéseket az útjelzésfes-tők leszürkítették.  Mecsek–Villányi-hegység turistatérkép: a nyár folyamán megjelent a Cartographia térképsorozatában a Mecsek–Villányi-hegység új kiadású turistatérképe. A térkép előoldalán kapott helyet a Misina – Tubes (1:20.000) részletes melléktérképe, ill. a Baranyai-dombság keleti részének térképe (1:60.000) is, a hátoldalon pedig a Villá-nyi-hegység térképe (1:40.000). Ízelítő az aktualizált Mecsek–Villányi-hegység turis-tatérkép újdonságaiból: az Orfű, Tekeres – Kovácsszénája új kerékpárút, új kerék-párút a siklósi elkerülő út mellett, Pécs turisztikailag fontosabb helyi buszjáratainak aktuális hálózata, Komló helyi buszjáratainak aktuális hálózata, a térség naprakész turistaút- és kerékpáros útvonalhálózata, a mecseki Pálos út (Magyarürög, Éger-völgy – Jakab-hegy), a Zengő és a Cigány-hegy között vezető Sólyom László Emlékút, a tubesi Horvát Adolf Olivér Emlékút, új „kardio” út, a Pécsi Tanösvény a Mecseki Parkerdőben, a dömörkapui Meseerdő. A Cartographia ezentúl egy mobiltelefonos applikációval is támogatja vásárló partnereit: minden térkép hátulján megtalálható egy QR kód, aminek segítségével az adott tájegység ajánlott túráit mutatják be ké-pekkel és természetesen térképpel kiegészítve.  Dunántúli Megyék Természetbarát Vezetőinek Találkozója: ez évben a találkozót a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség rendezte augusztus 29-31-én, Velencén. Szövetségünket Schóber József elnök és Takács Ferenc alelnök képviselte.  Részleges erdőlátogatási tilalom: a szeptemberi szarvasbőgés időszakában a Me-csekben és a Dél-Zselicben délutántól reggelig tartó részleges erdőlátogatási korláto-zás lesz érvényben. A Mecsekerdő Zrt. ezúton tájékoztatja a tisztelt lakosságot és az erdőjárókat, hogy 2025. szeptember 1-től szeptember 30-ig, minden nap 16.00 óra és másnap reggel 8.00 óra között ESTI ÉS ÉJSZAKAI ERDŐLÁTOGATÁSI KORLÁTOZÁST rendel el – a Szigetvári Erdészet sasréti és szentegáti vadászterületein, – a Sásdi Erdészet kisvaszari vadászterületén, – az Árpádtetői Erdészet hetvehelyi (Nyugat-Mecsek) vadászterületén, – a Pécsváradi Erdészet kárászi és mészkemencei (Kelet-Mecsek) vadászterületén. Kérjük a fenti időszakban csak reggel 8 óra és délután 16 óra között tartózkodja-nak az erdőben! A korlátozással érintett területek térképei a Mecsekerdő Zrt. interne-tes honlapján megtekinthetők (https://mecsekerdo.hu/reszleges-erdolatogatasi-korlatozas-2025-evi-szarvasboges-idejen/). A Mecsekerdő területén az alábbi helyek korlátlanul látogathatóak: – Kelet-Mecsek vadászterület: Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala, Dél-dunántúli Pirostúra útvonala, Köves¬¬tető tanösvény, Kövestetői kilátó és kör-nyéke, Pásztor-forrás, Pusztabánya, Máré-vár, Vár-völgy, Cigány-hegyi kilátó, Óbányai-völgy és környéke, Zengő csúcs és környéke; – Nyugat-Mecsek vadászterület: Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala, Dél-dunántúli Pirostúra útvonala, piros kerékpáros útvonal Kővágószőlőstől észak-ra a Kővágótöttös és Szentkút közötti területen, Jakab-hegy, Zsongor-kő, pálos ko-lostorromok és környéke, Éger-völgy, Éger-tető, Szuadó-völgy környéke; – Kisvaszar vadászterület: piros kereszt jelzésű túraútvonal; – Sasrét vadászterület: Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala, Dél-dunántúli Pirostúra útvonala, Nagymátén a vadászkastély és a Fekete István Fü-vészkert környéke; Sasréten a vadászkastély és környéke (erdei iskola, tanösvény, ősbükkös) és az almamelléki kisvasút nyomvonala. (Forrás: Mecsekerdő) Rendezvények • szeptember 9., kedd: Természetbarátok Klubja. A bezárt bányák nyomában – Jo-vics Ibolya előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Fenyves Angelika ( 20/669-7162). • szeptember 12., péntek: Tagszervezeti találkozó. R.: Baranya Megyei Természetba-rát Szövetség. Helyszín: Zobákpuszta, erdészeti táborhely; időpont: 17 óra. Informá-ció: Schóber József ( 20/437-8314). /A meghívót lásd fentebb!/ • szeptember 13, szombat: „Mecsek Kapu 28, 14, 7, 1800” teljesítménytúra. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE). Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 7.00-8.00 (28, 14 km), 8.00-10.00 (7 km, 1800 m). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 2000 Ft/fő (Mecsek Kapu 28, 14, 7), ill. 1000 Ft/fő (Mecsek Kapu 1800). Információ: Bota János ( 30/993-8595). További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/7567/details • szeptember 19., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. Élménybeszámoló vetí-téssel. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Közösségek Háza (Komló, 48-as tér 1.); időpont: 17.00 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • szeptember 21., vasárnap: „Eperjesi Ernő Emléktúra”. Indulás Komló autóbusz-állomásról. A kiírást lásd a Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túráinál! • szeptember 24., szerda: Ötórai beszélgetések. Vidám történetek erdőn, mezőn – Müller Nándor előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. • szeptember 26-28. Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó. Rendező: Tolna Megyei Természetbarát Szövetség, Dobogó Természetjáró és Hegymászó Egyesület. Helyszín: Bonyhád. A kiírást lásd fentebb! Információ: Butschli Péter ( 30/695-1271). • október 4., szombat: „Szent Imre 40, 30, 25 jubileum, 20, 10,” teljesítménytúra. R.: Szent Imre Is¬ko¬lai Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyűd, Közösségi Ház (buszforduló), 7.00-8.00 (40 km), 7.30-9.00 (30, 20 km), 7.30-11.00 (10 km); Villány vasútállomás: 7.30 (25 jubileum). Cél valamennyi távon: Máriagyűd, Közösségi Ház. Nevezési dí-jak: 1500 Ft/fő (40 km), 1300 Ft/fő (30, 25 km), 1100 Ft/fő (20 km), 1000 Ft/fő (10 km). TTT, TFSZ, MTSZ, MSTSZ tagoknak, Magyar Turista Kártyával, Mecsek Turis-ta Kártyára, diákoknak, nyugdíjasoknak a nevezési díjból 100 Ft/fő kedvezmény. A kedvezmények nem összevonhatóak. Információ: Pálinkás István ( 20/447-2141). További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/7469/details • október 5., vasárnap: „Király László Emléktúra”. Indulás Komló autóbusz-állomásról. A kiírást lásd a Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túráinál! A BARANYA MEGYEI TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG NYÍLT TÚRÁI ► szeptember 6., szombat: „Komló – Árpádtető kalandos utakon”. Útvonal: Komló – Kőszegi-forrás – Nagy-forrás-völgy – Száraz-gödör – Árpádtető (18 km, szint-emelkedés: 550 m). Indulás 8.15 órakor Komló autóbusz-állomásról (Pécsről elérhető a távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról 7.30-kor induló komlói buszjárat-tal). A túra csak száraz talajviszonyok esetén lesz megtartva. Útnélküli szakaszok, erősen tagolt terep, ezért a részvétel kezdőknek nem ajánlott! Túravezető: Müller Já-nos /Hétdomb TE/ ( 30/331-2486, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► szeptember 20., szombat: „Őszi sétatúra”. Útvonal: Nagymányok – Pásztor-hegy – Kismányok – Szőlőhegyi dűlő – Nagymányok (6,5 km, szintemelkedés: 180 m). Ta-lálkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásánál (az autó-busz 9.00 órakor indul). Túravezető: Gida Tibor /Dráva TSE/ ( 20/989-1853, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► szeptember 20., szombat: „Rejtett kincsek a postaút mentén”. Útvonal: Telekhegyi megálló – Hajmás – György-Márton-hegy – Gálosfa – Bükk-tető – Sárközi-erdő – Csepegő-kút – Szágy (17 km, szintemelkedés: 360 m). Találkozás: 8.15-kor Pécs tá-volsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásánál (utazás a Kaposvár felé 8.30-kor induló autóbusszal). Túravezető: Schóber József /Dráva TSE, Vándormadár BK/ ( 20/437-8314, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► szeptember 20., szombat: „Szekszárdi szurdik tanösvények”. Útvonal: Szekszárd, autóbusz-állomás – Benedek-szurdik – Csertető – Szalai-völgy – Csontos-szurdik – Parászta-szurdik – autóbusz-állomás (12 km, szintemelkedés: 296 m). Találko-zás: 7.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 8-as kocsiállásnál (a busz 7.30-kor indul Szekszárdra). Túravezető: Földes Béla /Pécs Városi Természetbarát Bizott-ság/ ( 30/232-5528., e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► október 4., szombat: „Mecsekjánosiról Magyaregregyre kalandos utakon”. Útvo-nal: Mecsekjánosi – Huszár-gödre – Nyíresi-hát – Leány-kő – Vasbánya-völgy – Magyaregregy (25 km, szintemelkedés: 700 m). Indulás 8.25 órakor Mecsekjánosi vasútállomás autóbusz-megállótól (Pécsről elérhető a távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról 7.30-kor induló komlói buszjárattal, majd Komlón átszállás a 4-es kocsiállásról 8.15-kor induló dombóvári járatra, ami 8.22-kor érkezik Mecsekjánosi-ba). A túra csak száraz talajviszonyok esetén lesz megtartva. Útnélküli szakaszok, erősen tagolt terep, ezért a részvétel kezdőknek nem ajánlott! Túravezető: Müller Já-nos /Hétdomb TE/ ( 30/331-2486, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna,  20/376-6437). ► szeptember 6., szombat: „Komlóról Árpádtetőre kalandos utakon”. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség nyílt túrája, a részleteket lásd ott! ► szeptember 13., szombat: „Hegyen-völgyön át…”. Útvonal: Máré csárda – Márévár – Szederindás – Takanyó-hát – Csurgó – Zobákpuszta (14 km, szint-emelkedés: 230 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajosné Ági. ► szeptember 14., vasárnap: Deseda körtúra. Útvonal: Kaposvár, Toponár posta – Deseda kilátó – Arborétum – Fekete István Látogatóközpont – Toponár (20 km, szintemelkedés: 190 m). Indulás a 6.00 órai kaposvári buszjárattal, majd átszállás a zimányi buszra. A túra 8.10-kor indul a toponári postától. Túravezető: Kühár Zsu-zsanna. ► szeptember 21., vasárnap: „Eperjesi Ernő Emléktúra” I. útvonal: Máré csárda – Textiles-forrás – Máré-vár – Iharos-kút – Nyomákói-kút – Vörösfenyő kulcsosház – Cigány-hegy – Pusztabánya – Csengő-hegy– Zo-bákpuszta (20 km, szintemelkedés: 570 m). Túravezető: Papp László. II. útvonal: Máré csárda – Textiles-forrás – Máré-vár – Iharos-kút – Nyomákói-kút – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (12 km, szintemelkedés: 313 m). Túra-vezető: Őri Zsuzsanna. III. útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai- és Kata-forrás –Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 201 m). Túravezető: Németh Margit. Indulás: mindhárom túrára a 7.40-es mekényesi buszjárattal. ► szeptember 27., szombat: „Őszi túra”. Útvonal: Magyaregregy – Kisrét – Bozsó – Hegytető – Kisbattyán (13 km, szintemelkedés: 260 m). Hosszabbítás: Kisbattyán – Gadányi-tavak – Szilvás (5 km, szintemelkedés: 152 m). Indulás: a 7.40-es meké-nyesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos. ► szeptember 28., vasárnap: Túra Apróságokkal – Virágok a Pap-réten és… Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Papp Luca Panna. ► október 4., szombat: „Mecsekjánositól Magyaregregyig kalandos utakon”. A Ba-ranya Megyei Természetbarát Szövetség nyílt túrája, a részleteket lásd ott! ► október 5., vasárnap: „Király László Emléktúra” és „Háztól házig túrasorozat IV.” I. útvonal: Váralja – Váralja ifjúsági tábor – Lapát-vár – Dögkút-tető – Dobogó – Vörösfenyő kulcsosház – Iharos-kút – Máré-vár – Vár-völgyi kulcsosház – Máré csárda (17 km, szintemelkedés: 556 m). Indulás: a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Papp László. II. útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai- és Kata-forrás –Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 201 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Gáll László. DDNPI természetjáró, természetismereti rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. To¬vábbi informá-ciók a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► szeptember 5., péntek: Idegenvezetés a Pintér-kert Arborétumban. A program részt-vevői szakvezető kalauzolásával betekintést nyerhetnek a közel száz éves múltra visszatekintő gyűjteményes kertben megtalálható különleges örökzöldek, gyümölcs-fák, díszfák világába. A program részét képezi a kert középső részén elhelyezkedő Mecsek Kiállítás megtekintése is, amelyben a résztvevők egy audiovizuális installáció segítségével átfogó képet kaphatnak a Mecsek természeti és kultúrtörténeti értékeiről, valamint a legfontosabb kirándulási célpontokról. Helyszín: Pintér-kert Arborétum (Pécs, Tettye tér), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 1 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. ► szeptember 6., szombat: Szarvasbőgés Béda-Karapancsán. A nagyréten található „Harczi-kastélyhoz” vezető túránk során belehallgatunk az erdő esti életébe, melynek ilyenkor legfontosabb eseménye a szarvasok násza, a bőgő bikák hangjaival. A prog-ram a Fehér Gólya Múzeumban egy előadással kezdődik, ahol sok érdekességet meg-tudhatunk a gímszarvasokról. A bemutató végén pedig utána is járunk ennek a kü-lönleges eseménynek. 7 éves kor alatt nem ajánljuk a részvételt. Fontos a szúnyogok és kullancsok elleni védekezés, az esti órákra való tekintettel a réteges, időjárásnak megfelelő öltözködés. Elemlámpát, fejlámpát célszerű hozni a túrára! Helyszín: Fe-hér Gólya Múzeum, Kölked; időpont: 17.30. A túra hossza 3-4 km, időtartama: 2-3 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/846-6020)! ► szeptember 6., szombat: Éjszakai túra a Dráva árterében. A túra részben az Ős-Dráva tanösvényen, részben a Dráva-ártér erdejében, zátonyain halad. A különleges éjszakai túrán résztvevők a sötét, átláthatatlan és áthatolhatatlannak tűnő éjszakai ártéri erdőben a civilizációtól távoli, érintetlen természet illúzióját élhetik át. A túrán a megfelelő öltözék és felszerelés (fejlámpa, zárt ruházat, bakancs, szúnyogriasztó) használata kötelező. Maximális létszám: 30 fő. A részvétel 12 éves kor alatt nem ja-vasolt. Helyszín: Szaporca, Kisinci-tó, időpont: 19.00 óra. A túra hossza: 10-12 km, időtartama: 4-5 óra. Részvételi díj: 2000 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)! ► szeptember 13., szombat: Idegenvezetés a Pintér-kert Arborétumban. A szakvezeté-ses túra alkalmával a résztvevők megismerkedhetnek a kert sokszínű növényvilágá-val. A séta során a kert páratlan növényvilágának megismerésén túl figyelmet szente-lünk az 1920-as évek pécsi történéseinek is. Helyszín: Pintér-kert Arborétum (Pécs, Tettye tér), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 90 perc. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 70/374-0295)! ► szeptember 19., péntek: Tematikus állati napok – Shagya-arab ló. Ezen az interak-tív sétán az ikonikus, shagya-arab lovak kerülnek a foglalkozás középpontjába. A programon arra a kérdésre is megtaláljuk a választ, hogy miért tenyésztették ki ezt a gyönyörű lovat elődeink. A program zárásaként apró kézműves apróságot készíthet minden résztvevő magának. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca. Idő-pont: 10.00 óra. A program időtartama: 90 perc. Részvételi díj: 1000 Ft/fő. A részvé-telhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3383)! ► szeptember 27., szombat: Át a Dráván – futó-, terepfutóverseny, gyalog- és kerék-páros teljesítménytúra. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett fu-tó-, terepfutóverseny, gyalog- és kerékpáros teljesítménytúra célja a futás, kerékpá-rozás, túrázás lehetőségével aktív sportra buzdítani. Emellett ismeretterjesztést, szem-léletformálást biztosít a Dráva-mente, az Ormánság, a Duna-Dráva Nemzeti Park védett természeti értékeiről és hagyományairól. Mindezeken túl, az átélhető horvát-magyar jó szomszédság élményével gazdagítja a félmaraton és a kerékpártúra részt-vevőit. A részletes tudnivalók a ddnp.hu honlapon érhetők el. ► szeptember 27., szombat: A Pintér-kert története. A régi Pécs városában a híres ipa-rosok és kereskedők, a helyi közélet szereplői szoros kapcsolatban álltak egymással – az üzleti életen túlmutató baráti, gyakran rokoni kapcsolatok voltak ezek. Közéjük tartozott Pintér János banktisztviselő is, aki villaépülete körül arborétumot hozott lét-re az 1920-as években. A sétán megtekintjük a Pintér-villát és annak híres erkélyét, ahol Ferenc József király is megfordult, felkeressük az aranyhalas vízmedencéket, és a villa melletti területet, ahol Pintér János és Irma asszony esküvői ebédjét költötte el pécsi hírességek társaságában, megtekintünk itáliai ihletésű oszlopfőket és reneszánsz várat, elsétálunk egykori szőlőskertek maradványai mellett, a Zsolnay pirogránit szárnyas oroszlánnál hallhatunk Pintér János és a Zsolnay család kapcsolatáról. Helyszín: Pintér-kert Arborétum (Pécs, Tettye tér), időpont: 10.00 óra. A program idő-tartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. ► szeptember 28., vasárnap: A Biblia növényei a Pintér-kertben – séta a Pintér-kert Arborétumban. A szakvezetéses túra helyszíne a Pintér-kert Arborétum, egy igazi bo-tanikai ékszerdoboz, ahol számos bibliai vonatkozású és vallási hagyományokkal bí-ró növényfaj is megfelelő életfeltételeket talált. A sétán megismerkedhetnek az érdek-lődők a füge, az olajfa, a gránátalma és különböző biblikus gyógynövényekkel és felhasználásukkal. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges! Tel.: 30/377-3383 Helyszín: Pintér-kert Arborétum (Pécs, Tettye tér), időpont: 10.00 óra A program idő-tartama: 90 perc. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. ► október 1., szerda: Idősek Világnapja a Pintér-kert Arborétumban. A látogatók szakvezető kíséretével ismerhetik meg a kert életének sajátosságait, az ősz színeiben pompázó növényvilágot. Helyszín: Pintér-kert Arborétum (Pécs, Tettye tér), időpont: 10.00 óra. Részvételi díj: a belépőjegy ára, nyugdíjasoknak igazolvánnyal díjmentes. ► október 3., péntek: Idegenvezetés a Pintér-kert Arborétumban. A program résztve-vői szakvezető kalauzolásával betekintést nyerhetnek a közel száz éves múltra visz-szatekintő gyűjteményes kertben megtalálható különleges örökzöldek, gyümölcsfák, díszfák világába. A program részét képezi a kert középső részén elhelyezkedő Me-csek Kiállítás megtekintése is, amelyben a résztvevők egy audiovizuális installáció segítségével átfogó képet kaphatnak a Mecsek természeti és kultúrtörténeti értékeiről, valamint a legfontosabb kirándulási célpontokról. Helyszín: Pintér-kert Arborétum (Pécs, Tettye tér), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 1 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. ► október 4., szombat: Európai Madármegfigyelő Nap. A jeles nap alkalmából a résztvevők a madármegfigyelés és a madárgyűrűzés titkait ismerhetik meg a dávodi Földvári-tónál, amely réges-régen a Duna egyik kanyarulata volt, amely természetes úton fűződött le. A terület 2000 ót