2025. október 332. szám

MECSEK HÍRADÓ 332. szám 2024. október Dunántúli Természetbarát Vezetők Találkozója 2025. augusztus 28-31., Velence A 2025. évi Dunántúli Természetbarát Vezetők Találkozóját a Fejér Megyei Természet-barát Szövetség rendezte meg Velencén. Az augusztus 28-31. közötti találkozó „főhadi-szállása” a Bence-hegyi kilátó tövében található Walzer Panzió és Étterem volt. Szinte minden dunántúli megyéből voltak résztvevők. Ez évben a rendezéstől visszalépő Vas megye és Balázs Laciék (Somogy megye) nem jöttek el, a Budapestet képviselő Matol-csi Gyuri és társa csak utolsó napra érkeztek. A Magyar Természetjáró Szövetség elnök-ségét Csiba Ágoston, a szervezetet Sajtos Péter képviselte. A Fejér megyeiek az „utolsó pillanatban” vállalták át a rendezésben soros vasiaktól a találkozó megszervezését. Kevés idejük volt a megvalósításra, de azért Horváth István, Südy Péter és csapata kitett magáért és szép programot állítottak össze. Annak ellenére, hogy szombat délután az időjárás nem volt kegyes hozzánk, szinte minden tervezett program megvalósult. Nézzük a részleteket! A találkozó augusztus 29-én, pénteken délután a Bence-hegyi kilátóhoz és a Nadapi Szintezési Ősjegyhez vezető sétával kezdődött. A finom vacsorát követően kötetlen beszélgetésre találkoztunk a panzió különtermében. Augusztus 30-án a reggeli után autóbuszos helytörténeti kirándulásra indult a csoport. Első célunk a Pákozdi Katonai Emlékpark és 48-as emlékmű volt. Kitűnő idegenveze-tést kaptunk az emlékparkban. A Dinnyési Várparkban megtekintettük a Kárpát-medence nem túl ismert várainak, várromjainak természetes anyagokból felépített, eredeti állapotot bemutató makettjeit. A Skóciai Szent Margit életéhez kötődő Réka-vár (Rák-vár) volt számunkra a legismertebb. Mire a skanzent is bejártuk volna, szép, csen-des, sűrű eső terelt bennünket a fedél alá, majd az autóbuszhoz. Vörösmarty Mihály szülőháza volt következő célunk, s mire Kápolnásnyéken kiszálltunk a járműből, elállt az eső. Nagyon szépen berendezett, interaktív elemeket is tartalmazó múzeumot alakí-tottak ki a költő szülőházában. Mire mindent megnéztünk, újra elkezdett esni. Így a nap utolsó látványosságát – a martonvásári Brunszvik Kastélyparkot – nem volt szeren-csénk megtekinteni. Augusztus 31-én 9 órai kezdettel kezdődött a találkozó szakmai megbeszélése, amelyen az MTSZ-t Sajtos Péter képviselte. Südy Péter regionális elnök vezette fel és moderálta a beszélgetést. Az alábbi témákról tárgyaltunk: turistautak kialakítása, fenntartása, meg-védése, az erdőhasználati díjak tapasztalatai, szervezeti helyzetünk erősítésének lehető-sége (megyék szerepe, kommunikáció az országos szervezettel, fiatalítás problémaköre), együttműködési lehetőségeink áttekintése. A beszélgetés zömében célra törő, problé-mamegoldásra irányuló volt. A megyei vezetők több kérdésben is közös álláspontra jutottak. A szakmai megbeszélés zárásaként a következő találkozót szervező Veszprém megye vehette át a „vándorbotot” és a faragott fatuskót. A találkozó finom ebéddel zárult. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetséget Takács Ferenc alelnök úrral közösen képviseltük az idei találkozón. Schóber József BMTSZ elnök Tagszervezeti találkozó, Zobákpuszta 2025. szeptember 12-én, pénteken immár ötödik alkalommal rendezte meg a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége a – most már hagyományosnak mondható – tagszervezeti találkozót Zobákpusztán, a Mecsekerdő Zrt. erdei táborhelyén. Ez évben 11 tagszervezet 30 képviselője vett részt a találkozón, melyen a Tolna Megyei Termé-szetbarát Szövetség is képviseltette magát. A résztvevők köszöntése után Schóber József elnök tájékoztatást adott az augusztus végén Velencén megrendezett Dunántúli Természetbarát Vezetők Találkozójáról, az ott elhangzottakról, melyek között szerepelt az MTSZ és a megyei szövetségek, valamint az egyesületek közötti kapcsolat, ill. az útjelzésfestés aktuális kérdései. Ezek után saját, baranyai témáink kerültek napirendre: az MTSZ útjelzésfestési pályá-zatának tapasztalatai, az egyesületek „fiatalításának” kérdése, a büdös-kúti panteon helyzete és jövője, a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó 2026-os meg-rendezése (előzetes tervek), a tervezett bronz- és ezüstjelvényes túravezető-képző tanfo-lyam indítása és lebonyolítása, középiskolásoknak tervezett természetjáró vetélkedő indítása, valamint tájékoztatást kaphattunk a Mecsek Egyesület működéséről és jövő-beni terveiről, és az évkönyv megjelenéséről. A találkozót szokás szerint baráti beszélgetésekkel, és egy nagyszerű vacsora elfogyasz-tásával folytattuk. A kiváló, „koleszterinmentes” cupákos pörkölt – ami a turisták egészségének megőrzéséhez elengedhetetlen – Gida Tibi szakácstudományát dicsérte, ismét! Ezúton is köszönjük a finom vacsorát, a sütiket és a finom borokat, amiket turis-tatársaink hoztak. Reméljük, jövőre ismét találkozhatunk, hogy ezzel is erősítsük szövetségünk keretében az együttműködést a tagszervezeteink között! Strasser Péter Rejtett kincsek a postaút mentén, avagy eltűnt-e a Csepegő-kő? Igazi „vénasszonyok nyarát” ígértek az előrejelzések szeptember 20-ra. Pécsről a 8.30 órai autóbuszon kilenc túratárssal indultunk el, majd Sásdon még négyen csatlakoztak a csapathoz. Így 14 túrázó vágott neki Szentbalázs-Telekhegyi megállótól Szágyig ter-vezett, 17,5 km-esre hirdetett túrának. A buszról történő leszállást követően röviden tájékoztattam túratársaimat a túra útvonaláról, látnivalóiról. A jelzetlen erdei úton elő-ször délnyugati, majd déli irányban haladtunk. Hajmás településtől északra található szőlős- és gyümölcsöskertek (Bársony-hegy) között gyalogoltunk, majd egy magas lösz-falakkal szegélyezett mélyúton keresztül értük el a település északi felének szélső házait. A falu nevezetessége az 1927-ben felszentelt római katolikus templom, amelyet Lamping József tervezett. A templom védőszentje Nagyboldogasszony, akinek tiszteletére augusz-tus 15-én, illetve az ahhoz közeli hétvégén tartják a búcsút. Régen két búcsú volt, a svábok lakta településrészen a novemberi Erzsébet napja volt az ünnep. Hajmáson 2014-ben nyílt meg a Zselicvölgy Szabadidőfarm, amely 2018-ban elnyerte az év szállá-sa címet. A farm 8 komfortos vendégházzal, 29 szobával várja a pihenni vágyókat. A település történetének és nevezetességeinek ismertetését követően a hosszúra nyúlt, „egyutcás” településrészen továbbra is délnyugat irányban, majd a falut elhagyva északnyugat felé vettük az irányt az országúton. Jobbra Hajmás falu temetője, az út baloldalán magas kerítéssel elkerített legelő, felette a mésztufahasadékot rejtő György Márton-hegy. Az országúton keresztben vasúti sín maradványait pillantottunk meg. Az 1976-ban megszüntetett Kaposvár–Szigetvár vasútvonal sínpárján álltunk. Jobbra nézve, a fák között a Kaposgyarmat-Hajmás megállóhely állomásépületét is megpil-lanthattuk. A zöld kör turistajelzés itt vezetett át a réten a mésztufahasadék irányába. De csak vezetett! Most 3 m magas kerítés állta az utunkat, s bár az útszéli fán ott a jelzés, az út zárva, és a hatalmas tájékoztató tábla is eltűnt. A csapat kénytelen volt az országúton Kaposgyarmatig gyalogolni és kerülő úton megközelíteni az „első rejtett kincset”. Kaposgyarmat – korábban Gyarmat – nevét 1296-ban említették először, ekkor a Győr nemzetségbeli I. Ders fia, Ders vásárolta meg. Az 1346. évi nemzetségbeli osztozkodás alkalmával a Szerdahelyi Dersfi család ősei nyerték, majd 1375-ben a Szerdahelyi Ders-fiakat iktatták a helység birtokába. 1715-ben gróf Esterházy József birtoka volt és csak 3 háztartást találtak itt. 1726-ban pedig már a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott. A faluközpontban rövid pihenőt tartottunk, majd a mésztufahasadék megközelítésének új útvonalait kerestük. Sajnos mindenhol kerítés vette kerül a hegynek ezen oldalát, így egyetlen megoldásként maradt a zöld sáv jelzésen fel a dombra, onnan a zöld kör jelzé-sen le a hasadékba. A csapat minden tagja kíváncsi volt erre a vadregényes szurdok-völgyre. Emelkedő, aztán enyhe lejtő, és már le is értünk a mésztufahasadékhoz. A fa asztalokkal és padokkal kialakított pihenőhelyre pakoltunk, majd néhányunk – a mere-dek, csúszós oldalfalak miatt – fentről csodálta meg a természeti jelenséget, mások lejjebb merészkedtek az árokba. A védett képződmény tulajdonképpen egy forrásmészkőfal és a nevezetes Bivalyfej nevű fekete mésztufaképződmény. A környező dombokról lezúduló víz több irányból mély árkokon jut el a hasadékhoz, amelynek felső szakaszán van az esős időben vízeséses mésztufafal. A nehezen megközelíthető kis szakadék falán több kisméretű vízszintes ha-sadék is húzódik, ezekből a csapadék függvényében folyik vagy csöpög a víz. A hasadé-kok peremén kialakuló formákat kis jóindulattal cseppkőnek is nevezhetjük... Túratársaim az erdei pihenő mellett sok-sok gombát fedeztek fel és szedtek össze. Fő-ként a vargányával rokon tinóru került a hálóba. A zöld kör jelzésen folytattuk utunkat az erdőszélig, aztán a szőlőhegyet érintve déli irányban Gálosfa felé haladtunk. A tele-pülés hosszan nyúlik a völgyben egészen a volt vasútállomás elhagyott épületéig. Elő-ször két ágban indul, majd a település központjában (a templom és a faluház előtt) egy utcában egyesül a két ág. Gálosfa nevét 1425-ben említette először oklevél Galusfalva alakban írva. Egy 1703 körüli és az 1715. évben készült összeírásban Festetics Pál szerepelt földesuraként, és még az 1900-as évek elején is e családé, ekkor gróf Festetics Pál volt a nagyobb birto-kosa és a községbeli régi kúriát is a Festetics család építtette. A műemlék római katolikus templom 1808-ban épült barokk stílusban. A belső freskót Dorfmeister István készítette, az oltárkép Szent Lukács evangélistát ábrázolja. A temp-lom előtt Nepomuki Szent János szobra látható, melyet Szentlukapusztáról (ahol a XVIII. században még üveghuták működtek, sőt síküveget is gyártottak) telepítettek át ide 1983-ban. A szép szobor egyes források szerint 1795-ben készült. A település déli határához érve (itt már RPDDK jelzésen mentünk) először a Hajmás felé vezető országútra tértünk, majd délnek fordulva a legelőn haladtunk. Jobbra tőlünk az egykori vasútállomás elhagyott, emeletes épülete szomorkodott magában. Az erdő szé-lére érve a Szamár-dombra annak meredek északi oldalán, a „siratófalon” kapaszkod-tunk fel, hogy a Tótvárosi-hegyre érve a Kistótvárosi-völgyben gyönyörködhessünk. A magánterület be van kerítve és a fakilátó is a kerítés másik oldalán áll. A Kórus-dombon déli irányban haladtunk még mindig a kék sáv jelzést követve. Később a kék sávról a kék körrel jelzett útra tértünk át. Meredek út vitt le a völgytalpra, itt egy darabig a kistótvárosi birtok déli kerítése mellett délkeleti, majd déli irányban, és újra délkeletre haladva elértük túránk második rejtett kincsét, a Sárközi-erdőben található Csepegő-kő mésztufa képződményét. Egyes hírek szerint a meredek löszfal lecsúszott, eltemetve a Csepegő-követ, de hál’istennek a kis mészköves üregek még megtekinthetők. A területet felépítő homokkövek kőzetalkotó szemcséit karbonátos anyag (kalcit) cemen-tálja, amely a talajon átszivárgó és szénsavassá váló víz hatására oldódik. A homokkö-vön átszivárgó felszíni eredetű (meteorikus) csapadékvizek oldogatják a kőzet karboná-tos ásványait, majd ezek az arra megfelelő helyeken (pl. réteglapok felszíne, hasadékok, törések) később kicsapódnak. A kimállott réteg helyén kialakult üreg tetején kicsiny cseppkövek kiválása tanulmányozható, csepegő vízcseppekkel. A vízcseppek jelenléte azt mutatja meg, hogy a cseppkövek növekedése ma is aktív. Meredek, falépcsőfokokkal megerősített úton hagytuk el a pihenőpadokkal ellátott helyet, majd Szágy község felé vettük az irányt. A település északi részén érkeztünk le az észak-déli irányú völgyben megbúvó faluba. Szágy írásos emlékben először 1554-ből szerepel Aszágy formában, 1799-ből már a Szagy ismert. Az aszú és az ág szavak összetételéből alakult ki a falu elnevezése. Az elő-tag értelme: száraz, míg az utótagé: folyóág. A dűlőnevek közül a következők eltűnt faluhelyet sejtetnek: Kis- és Nagytótváros (ide a török után szlovén telepesek érkeztek). A helység a hódoltság idején puszta lett, de lakatlan a 18. század első felében is. A vég-telen erdővel borított vidékre a 18. század végén települt német eredetű lakosság. Az első telepesek 1770-ben Lotharingiából érkeztek. Túránkat – amely a tervezettel ellentétben közel 22 km-esre sikeredett – a falu déli vé-gén található büfében fejeztük be, majd autóbuszra szálltuk. Schóber József túravezető Bonyhádon volt a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó A Tolna Megyei Természetbarát Szövetség volt a soros felelőse a három dél-dunántúli vármegye (Somogy, Tolna, Baranya) hagyományos turistatalálkozójának. A feladatot a bonyhádi székhelyű Dobogó Egyesület vállalta. Nagyon jól tette. A találkozó szeptember 26–28. között zajlott, 44-50 fő részvételével. A vasárnapi, grá-bóci kirándulásra még többen gyűltünk össze. A résztvevők nagyjából felét a baranyai természetjárók tették ki a Dráva TSE, a komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület, a Mecseki Barangolók Társasága Egyesület és a Tenkes TE tagságából. A legtöbb prog-ram Bonyhádon volt, a vasárnapi gyalogtúra Grábócról vezetett vissza a városba. Már a helyszín választásának is nagyon örültünk, hisz sokszor csak elrobogunk a 6-os úton a város határában, de a megismeréséhez több kell. Így, a három napos program után egészen másként gondolunk Bonyhádra. A városon belül a szállásunk a nagy múl-tú, és jelenleg is nagy jelentőségű Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban volt. Hatalmas parkja, sportpályái, ligetes pihenőhelyei kiváló lehetőséget kínáltak a programoknak, az iskola archaikus épülete, a modernebb kollégium pedig otthonunk tudott lenni a hétvégére. A péntek délutáni vezetett városi sétán a történelmi emlékhelyekben gazdag, soknemze-tiségű város fontos látnivalóit mutatta be Bischof Tamás, aki mondandója során egy-egy félmondattal, gesztussal azt is jelezte, mire figyeljünk különösen, hogy a másnapi városismereti versenyen jól szerepeljünk. E séta első állomása a zsinagóga volt, ahol a Max Nordau Magyar-Izraeli Baráti Társaság egyesület vezetői mutatták be a bonyhádi zsidóság múltját, az épület megóvásának történetét. Elismerésre méltó a küzdelmük az egykori bonyhádi zsidó családok leszármazottainak és tárgyi emlékeinek felkutatása érdekében. Besötétedett, mire körbesétáltuk a belváros legfőbb látnivalóit. A találkozót Jakab Éva, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke nyitotta meg a vacsora előtt, aki elmondta, hogy a programjaival a fiatalabb korosztályt megcélzó Dobogó Egyesület szervezte a találkozót, és biztosan kedvünkre való programokban lesz részünk. Rövid ideig velünk volt Dománszky Zoltán, a Tolna megyei szövetség korábbi elnöke is. Vacsora után „Kártyás buli” következett az „AC” (Atlétikai Centrum) egyik termében. Az estét valóban a játék, a játékosság gondolata köré építette Bischof Tamás. Először egy rövid ismertetőt tartott a magyar kártya történetéről, ami legtöbbünknek új ismere-teket adott. Az érkezéskor kapott ajándékcsomagban mindenki számára volt egy cso-mag magyar kártya. Ennek segítségével tudtuk a Tamás által elmondottakat leolvasni a kártyákról. Csapatokat alakítottunk (húzott kártya segítségével), majd bekapcsolód-tunk – saját telefonunkkal – a világhálóra. A megjelenő kérdésekre válaszoltunk az előzőleg hallottak alapján. Feleletválasztós kérdések voltak, sokat tanultunk a játék segítségével. Későre járt, amikor lepihentünk, mert még játszottunk is a kártyával, ki-ki kedve szerint. Szombat reggel 4-5 fős csapatokban indultunk a Barangoló címet viselő városismereti versenyre. Elméleti és gyakorlati feladatok váltogatták egymást. A Völgységi Múzeum-ban sok értékes adatot gyűjtöttünk be a város történetének különböző időszakairól, jártunk a Tűzoltó Múzeumban, a Perczel-kúria parkjában, a Székely-emlékparkban, a Kaszinókertben. Minden állomáson tanultunk, vagy a város történetéről, értékeiről, vagy magunkról, mivel csapatépítést és közösségfejlesztést szolgáló játékos feladatok is voltak. Gyorsan eltelt a délelőtt. Ebéd után bójakereső verseny volt az Ifjúsági Parkban. Kis területen, de változatos felszíni formákon igyekeztünk a jó bójákat kiválasztani a tévesztők közül. Szép idő volt, kellemes hangulatban „játszottunk”. Pár éve hagyományosan kvízjáték is szerepel a találkozó programjában. A vacsora utáni időben „profi” kvízmesterrel, Gruber Lász-lóval, a helyi gimnázium földrajz szakos tanárával találkoztunk, aki több országos vetélkedőn is bizonyította tudását, és a diákjainak összeállított technikai felszereléssel minket is bevont a játékok e különös világába. Széleskörű, nagy tudást igénylő kérdés-sorai peregtek, de csapataink „vették a lapot”! Gyorsnak és okosnak kellett lenni, de nem vallottunk szégyent. Ezután még egy éjszakai bójakereső versenyen is kipróbálhattuk tájékozódási tudásun-kat. Az épületek körül és a parkban, sportpályákon elhelyezett bóják felkutatása a sejtelmes fényforrások között jó levezetés volt a hosszú nap végén. Program szerint még lehetett az „AC”-ban folytatni karaokéval és tánccal, de – úgy tudom – ez már csak egy kis létszámú, de annál lelkesebb csoportnak sikerült. Vasárnap délelőttre is maradt igazi érték. Autóbusszal Grábócra utaztunk, hogy megte-kintsük hazánk nagy múltú szerb ortodox templomát, amely ma is búcsújáróhely, és vallási szertartások színhelye. A rendezett, szép környezetben lévő templom belsejében megcsodálhattuk a gyönyörű ikonosztázt, a faragott székeket, a püspöki trónt, a szépen díszített kupolát és a Szent Borbála-ereklyét. Időztünk volna még szívesen e falak kö-zött, de a visszautat gyalog terveztük. A kb. 8 km-es út (K+) először a falu főutcáján vezetett, majd egy komoly emelkedőn kapaszkodtunk fel, hogy onnét leereszkedjünk a horgásztavakat elválasztó útra. Kellemes kirándulóidőben, később szőlőtáblák között gyalogoltunk. A közigazgatásilag Bonyhádhoz tartozó Börzsöny falu mellékutcájánál kanyarodtunk el keleti irányban, hogy leereszkedjünk a következő látnivalóhoz, a kál-váriához, ill. az Ermel – Vojnits Mauzóleumhoz. Itt, a Perczel család tagjainak temetke-zési helyén ismét Bischof Tamás élvezetes tolmácsolásában hallottunk a magyar törté-nelem során jelentős szerepet játszó család tagjainak sorsáról, a meglévő emlékek ápo-lásáról, gondozásáról. A találkozót az ebéd zárta. Itt hangzott el a köszönet a szervezők munkájáért. A Dobo-gó Egyesület vezetője, Butschli Péter, és társai szívügyüknek tekintették a találkozó megrendezését. Amellett, hogy végig családias hangulatban telt az idő, számtalan érték-kel találkoztunk. Minden program jól előkészített volt, szellemi, érzelmi, fizikai szem-pontból jól aktivizálta a találkozó résztvevőit. Nem volt üresjárat. Mi, baranyai résztve-vők mondtuk is a végén, hogy nem lesz könnyű a szintet tartani. Schóber József, a BMTSZ elnöke átvette a „stafétabotot”, és meghívta a résztvevőket a jövő évi találko-zóra, melyről annyit mondott el, hogy valószínűleg a mohácsi csata 500. évfordulója által kínált lehetőségek, értékek köré tervezzük a programot. Mondhatjuk – stílszerűen – Vörösmartyval: ” Ez jó mulatság, férfimunka volt!” Jó mulatság nekünk, férfimunka a szervezőknek! Köszönjük! Tóth Klára  Várak a Duna mentén Augusztus 13-tól 17-ig szerbiai „várnéző” autós túrán voltunk. A Szerbia területén lévő várak „felfedezésének” ötletét Bács vára adta. Csütörtöki indulással kezdtünk. Horvát-Baranya, kiskőszegi Duna-híd, majd Zomboron át, Bács mellett Újvidéknek vettük az irányt. Az Újvidékkel összeépült Pétervárad erődjét néztük meg, amely elég nagy kiter-jedésű. A várból lenézve szép és nagy város képe tárult elénk. A feltárások már egy paleolitikus eredetű települést feltételeznek, majd magyar vonatkozása a tatárjárás utáni időkhöz, IV. Béla királyunkhoz kapcsolódik. Több órás időzés után Belgrád felé mentünk tovább. A Kr.e. III. sz.-ban a kelták, majd a rómaiak uralták a területet. Belgrádot először 873-ban említik, 1403-ban lett Szerbia fővárosa. A vár a Duna és a Száva találkozásánál Kalemegdan hegyére épült (jelenleg a városrész neve is ez). Nevezetessége az 1456 júliusában zajló ostroma és az azt követő csata 22-én, amikor Hunyadi János vezetésével a magyar és a szerb hadsereg legyőzte II. Mehmed több mint tízszeres túlerejű török seregét. A pápa ennek tiszteletére elrendel-te a déli harangozást, amely a mai napig él. Némi kis GPS-kaland után elfoglaltuk a szállásunkat. Másnap tekintettük meg a várost és a várat. Szombat reggel elindultunk a következő szálláshelyünkre, de közben még két várat érintettünk. Megérkeztünk Szendrő várához, amely egy Duna-parti kisvárosban van. Az utca szintjéről igen magas falak veszik körbe az erődítményt, amely beleépült a Duná-ba. A körbejárt belső részben sportlétesítmények sorjáznak. A várat az 1400-as évek-ben építették, háromszög formájúvá, a Duna és a Jezava folyók ölelésében. Érdekessé-ge, hogy falai között raboskodott Hunyadi János és Hunyadi László, ill. az 1494-es ostrom alatt itt hunyt el Kinizsi Pál. Szendrő után következett Ram (Ráma) vára. Itt is előfordultak a kelták, a rómaiak, sőt állítólag Attila, az „Isten ostora” is járt itt. Az erőd a Duna jobb partján, egy sziklaszirtre épült a 14–15. században. A török hódoltság idején II. Bajazid szultán alakította ki a ma is látható formáját, amely ötszög alapraj-zú. A teljes kiásás után a vár a török kormány támogatásával lett felújítva. A hely ér-dekessége, hogy itt a Duna négy km széles! Ezek után az utunk végéhez érkeztünk: Galambócra. Megkerestük és elfoglaltuk a szállásunkat, majd elmentünk a boltba és a mellette levő hűs italkimérésbe. Főztünk egy jó kiadós lecsót vacsorára, és a ház feletti teraszról gyönyörködtünk a Duna és a parti sétány, a vár és a kisváros látványában. A vasárnapi tojásrántotta (gazdagon) elfogyasztása után bejártuk a galambóci várat, amelynek a bástyája a Dunában van, őrizve a Vaskapu-szoros bejáratát. Az erőd több részletben épült, ideje bizonytalan, a bolgár, bizánci, szerb, török, magyar hódítások váltogatása miatt. Az egész látvány egy csoda: hatalmas víztükör a Duna, szemben a román oldalon László vára, és a szoros! Ide el kell jönni, ezt látni kell!!! A látványtól elszabadulva indultunk haza. Éhségünket oltva Csúzán ettünk egy jó halászlét, majd az esti órákban hazaértünk. Gida Tibor DrávaTSE HÍREK  Az év kilátója: a Zengő-kilátó nyerte a 2025-ös „Az év kilátója” címet, elsöprő sza-vazattöbbséggel. A Zengő csúcson a régi betontornyot (geodéziai mérőtornyot) kör-beépítve egy 22 m magas, hét szintes, acélszerkezetű, szép formájú kilátót építettek, aminek tetejéről csodálatos körpanoráma nyílik a Mecsekre, de tiszta időben akár a Badacsonyt, a Drávát kísérő ártéri erdőket és a horvátországi Papuk hegységet is lát-hatjuk. A kilátót 2020. július 29-én avatták fel. Köszönet mindenkinek, aki szavazott a mecseki kilátóra!  Turista útjelzések felújítása: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség útjelzés-festői befejezték az ez évi jelzésfelújításokat. 2025-ben – az MTSZ pályázatának keretében – összesen több mint 100 km hosszon újítottak fel jelzéseket a Mecsekben, az Ormánságban és a Dél-Zselicben. A munkákban a Dráva TSE, a HOTE, a Mecseki Barangolók Társasága, a POEÜ, a Tenkes TE és a komlói Hétdomb TE jelzésfestői, természetjárói vettek részt.  Sasfészek: a Babásszerkövektől a Jakab-hegyre vezető K▲ jelzésű turistaúton, a Sasfészek fölötti útszakaszon a Mecsek Egyesület 5 db kapaszkodót szerelt fel a sziklákra, a fel-és lefelé haladás biztonságosabbá tétele érdekében.  Munkanap áthelyezések 2026-ban: – 2026. január 2., péntek: pihenőnap, helyette január 10., szombat: munkanap; – 2026. augusztus 21., péntek: pihenőnap, helyette augusztus 8., szombat: munka-nap; – 2026. december 24., csütörtök: pihenőnap, helyette december 12., szombat: mun-kanap.  Rétisasok: négy évtizede csaknem eltűntek, mára visszafoglalták Baranyát a rétisa-sok. 1984-ben mindössze 1 rétisasfészekről tudtunk Baranyában, és a költő párok számát ennek is csak a duplájára becsültük. A faj kipusztulásától kellett tartani egész Magyarországon (értsd alatta a Dél-Dunántúlt, mert akkor máshol nem fészkeltek a sasok). A rétisasvédelmi program hivatalosan 1987-ben kezdődött Magyarországon. Baranyában 2025 első felében a régi és új revírekben a rétisasok 15 új fészkét talál-ták meg a madártani egyesület baranyai csoportjának tagjai. Ez az eddigi legjobb eredményük a felderítettséget tekintve. A régi fészkek közül mindössze 4 semmisült meg, így a váltófészkekkel együtt már kereken 100 fészek szerepel nyilvántartásuk-ban. A fészket foglaló 57 pár közül ténylegesen 49 pár költött, míg 8 pár esetében nem történt tojásrakás. A költések közül 16 hiúsult meg. A sikeresen költő 33 pár ösz-szesen 47 fiókát reptetett ki, ami a második legjobb eredmény a védelmi program kezdete óta. A védelmi erőfeszítéseknek köszönhetően az állomány erőre kapott, és ma a rétisas egyáltalán nem számít ritka madárnak, az ország bármely részén talál-kozhatunk vele. De ezért az eredményért sokat kellett dolgozni! (Forrás: MME) Rendezvények • október 11., szombat: Kéktúrázás napja. R.: Magyar Természetjáró Szövetség. A kéktúra útvonalán szervezett túrákon előzetes regisztrációval lehet részt venni! Rész-letek és regisztráció a program honlapján: https://kekturazasnapja.kektura.hu/ • október 14., kedd: Természetbarátok Klubja. Múzeumlátogatás: A hely szelleme – Genius Loci c. kiállítás megtekintése Pásztor Andrea muzeológus, a kiállítás főku-rátora tárlatvezetésével. Helyszín: Janus Pannonius Múzeum Látogatóközpont, Pécs, Széchenyi tér 12. Részvételi díj: a múzeumi belépő ára (a tárlatvezetés díját a BMTSZ fizeti). Találkozás: 16.30-kor a múzeum előtt. A program időtartama kb. 2 óra. További információ: Fenyves Angelika ( 20/669-7162) • október 17., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. Élménybeszámoló vetítéssel. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.); időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • október 19., vasárnap: „Kincses Mecsek” teljesítménytúra (30, 20, 10, 6 km). R.: Mecseki Barangolók Társasága. Rajt: Pécs, Misina TetőPont, 6.30-7.30 (30 km), 6.30-8.30 (20 km), 8.00-10.00 (10, 6 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 3500, 2500, 1500 ill. 1000 Ft/fő. Előregisztráció esetén (október 11-ig) minden távon 500 Ft ked-vezmény. A nevezés a 6 km-es távon 6 éves kor alatt ingyenes. Információ: Szuhán-Glass Beáta ( 20/928-9928, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/7595/details • október 23., csütörtök: „Éger-völgy 40, 20, 10” teljesítménytúra. R.: Közös Neve-ző* Mecseki Mátrix Csoport. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglő, 6.00-8.00 (40 km), 8.00-10.00 (20 km), 8.00-12.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: valamennyi távon 600 Ft/fő. Figyelem! Előnevezés kötelező, határidő: október 22-én 20.00 óra! Előnevezés és a túra részletei: https://tturak.hu/hikeOccasion/6943/details Információ: Kövecs Ferenc ( 70/704-4057). • október 25., szombat: „Mecsek 1800/1500/1000/700/400” teljesítménytúra. R.: Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE). Rajt: Hosszú¬hetény, Tavasz Vendéglő (Fő u. 154.), 7.00-7.30 (M1800), 7.00-8.00 (M1500), 7.00-9.00 (M1000), 8.30-10.00 (M700), 9.00-10.00 (M400). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 4500 Ft/fő (M1800), 4000 Ft/fő (M1500), 3500 Ft/fő (M1000, M700), 2000 Ft/fő (M400). Kedvezményes előnevezési lehetőség október 23-ig! Online előnevezés-sel (www.turarendezveny.hu) 500 Ft/fő kedvezmény, előre utalással (2024. október 23-ig) 1000 Ft/fő kedvezmény. Családi kedvezmény: (legalább) 1 felnőtt és (leg-alább) 1 gyerek együttes nevezése esetén 300 Ft/ fő kedvezmény. 6 év alatti gyere-keknek ingyenes! Kedvezményes előnevezési lehetőség október 23-ig: online előne-vezéssel (www.turarendezveny.hu) 500 Ft/fő kedvezmény, előre utalással (2025. ok-tóber 23-ig) 1000 Ft/fő kedvezmény (nem összevonhatóak!). Információ: Matécz Pé-ter ( 30/711-1012). További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/7641/details • október 31., péntek: Emlékezés régi túratársainkra. R.: Baranya Megyei Termé-szetbarát Szövetség. Helyszín: Büdös-kút (Közép-Mecsek), Baranyai Természetjárók Panteonja. Időpont: 14 óra. Találkozás Remete-réten 13.10-kor (elérhető a pécsi tá-volsági autóbusz-állomás 23-as kocsiállásáról 12.45-kor Abaligetre induló autóbusz-szal), Remete-rétről gyalog Büdös-kútra (1,8 km). Információ: Schóber József ( 20/437-8314). • november 5., szerda: Ötórai beszélgetések. Új-Zéland – dr. Ripszám Dóra előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. NYÍLT TÚRÁK ► október 12., vasárnap: „Őszi hangulatban”. Útvonal: Pécsvárad – Zengővárkony – Fodorgyöp – Stein-malom – Réka-vár – Hosszú-tető – Óbánya (16 km, szintemel-kedés: 475 m). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiál-lásánál, a bonyhádi autóbusznál (az autóbusz 9.00 órakor indul). Visszautazás Óbá-nyáról 16.34-kor közvetlen buszjárattal Pécsre. Túravezető: Várnainé Meng Hajnal-ka /Dráva TSE/ ( 30/322-0432, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) ► október 23., csütörtök: „Takács Gyula emléktúra”. Útvonal: Hősök tere – Tripammer-fa – Rábay-fa – Büdös-kúti kulcsosház – Lajkó („Ürög felső” am.). Táv: 18,6 km, szintemelkedés: 430 m. Találkozás 9.15-kor a Hősök terén. A találko-zási hely elérhető az Uránvárosból 8.35-kor induló 4-es autóbusszal (Árkádnál van 8.50-kor). Túravezető: Becze László /Fekete Bárány TE/ ( 30/172-2821, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► október 23., csütörtök: „Mecseki Láthatatlanok nyomában”. Útvonal: Pécsvárad – Réka-kunyhó – Kisújbánya – Cigány-hegy – Vár-völgy – Máré-vár – Magyareg-regy (16 km, szintemelkedés: 580 m). Indulás: 8.00-kor Pécsvárad, Szentháromság térről (Pécsről elérhető a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásról 7.00-kor induló bonyhádi buszjárattal, ami Pécsvárad kollégium megállóhelyre érkezik 7.30-kor, on-nan 400 m gyalog). Túravezetők: Böröcz István és Banga László /HOTE/. Informá-ció: Takács Ferenc ( 20/805-3405, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► október 25., szombat: „Túra Villány körül”. Útvonal: Villány – Kisbudmér – Kis-jakabfalva – Ivánbattyán – Villánykövesd (12 km, szintemelkedés: 100 m). Talál-kozás: 7.35-kor Villány vasútállomáson (Pécsről elérhető a 6.50-kor Magyarbóly felé induló vonattal). Túravezető: Andrasek Csaba /Tenkes Természetbarát Egyesület/ ( 70/375-4872, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna,  20/376-6437). ► október 12., vasárnap: „Hazai tájakon”. Útvonal: Körtvélyes – Magyarszék – (Ba-rátúri záportároló) – Vágotpuszta – Görgeteg – Sikonda – Körtvélyes (18 km, szintemelkedés: 435 m). Indulás: a 7.50-es körtvélyesi busszal. A túra Körtvélyesből 8.15-kor indul. Túravezető: Kühár Zsuzsanna. ► október 18., szombat: „Zengőre fel!”. Útvonal: Hosszúhetény – Zengő – Büdös-kút – Zengővárkony – Legénysír – Dóri-út – Antal-kép – Püspökszentlászló – Hosszú-hetény (26 km, szintemelkedés: 710 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárat-tal (a túravezető Hosszúhetényben várja a túrázókat!). Túravezető: Horváth Attila. ► október 19., vasárnap: „Háztól házig túrasorozat V.”. Útvonal: Mánfa – Sugói-rét – Koszonyatető – Kövestető – Pusztabánya – Hidasi-völgy – Zobákpuszta, Nomád tábor – Zobák (16,5 km, szintemelkedés: 635 m). Rövidebb útvonal Kövestetőig (10 km, szintemelkedés: 400 m). Indulás: a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Papp László. ► október 26., vasárnap: „Háztól házig túrasorozat VI.”. I. útvonal: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Hárs-tető – Ötös úti kunyhó – Óbánya – Kisújbánya – Miske-tető – Pusztabánya – Takanyó – Zobákpuszta (21,5 km, szintemelkedés: 597 m) Túravezető: Papp László. II. útvonal: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Hárs-tető – Pusztabánya– Takanyó-hát – Zobákpuszta (12 km, szint: 344 m). Túravezető: Őri Zsuzsanna. Indulás mindkét útvonalra a 7.40-es mekényesi buszjárattal. ► október 31., péntek: Túra Apróságokkal – Halloween Köves-tetőn. Útvonal: Köves-tető tanösvény (kb. 4 km). Indulás: autókkal a Tesco parkolóból 16.30-kor, majd gyalog a kövestetői parkolóból 17 órakor. Az erdőben meglepetések várnak ránk! Tú-ravezető: Papp Luca Panna. A Mecsek Egyesület nyílt túrája október 18., szombat: 1 éves a felújított Zsongor-kő korlát. Útvonal: Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglő – Farkas-forrás – Szuadó-tető – Jakab-hegy – Zsongor-kő – Éger-tető – Teca Mama Kisvendéglő (11 km, szintemelkedés: 400 m). Indulás a Te-ca Mama Kisvendéglő elől 8.30-kor. Túravezető: Bátai István ( 30/277-0599). DDNPI természetjáró, természetismereti rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. To¬vábbi informá-ciók a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► október 7., kedd: DDNP Klub. Wágner László: Az év madara, a böjti réce. Hely-szín: Tettye Oktatási Központ (Pécs), időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. ► október 7., kedd: Állatok világnapja a Pintér-kert Arborétumban. A program során a gyerekek megismerhetik a felelős állattartás szabályait, valamint bepillantást nyer-hetnek a vadon élő állatok életébe is. Helyszín: Tettye Oktatási Központ (Pécs, Tety-tye tér), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 1000 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/374-0295)! ► október 11., szombat: Őszi kenutúra Külső-Bédán. A Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa Tájegysége a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értékét képviselő élőhelyeit foglalja magába. A program erre a különleges területre kalauzolja az érdeklődőket. A résztvevők először kenutúrát tehetnek a Duna hullám-terén található varázslatos Külső-Béda mellékágon, majd a Fehér Gólya Múzeum-ban érdekes tárlatvezetés keretében ismerhetik meg e gyönyörű madarak életét. Helyszín: Fehér Gólya Múzeum (Kölked), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 2500 Ft/fő, 14 éves kor felett: 3000 Ft/fő, csak kenutúra (múzeumlátogatás nélkül): 2-14 éves korig: 2000 Ft/fő, 14 éves kor fe-lett: 2500 Ft/fő A program résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért minden esetben előzetes jelentkezés szükséges ( 30/846-6020)! ► október 17., péntek: Tematikus barlangtúra az Abaligeti-barlangban – földrajz. A program résztvevői az általános barlangi túránál részletesebben ismerhetik meg a bar-lang kialakulásának földrajzi folyamatait, a karsztterületek működését. A tematikus túra során nem csak szemügyre vehetjük a szebbnél szebb cseppköveket, a barlang oldásos és koptatásos formakincsét, hanem kialakulásukról, fejlődésükről is számos érdekességet hallhatunk. Helyszín: Abaligeti-barlang, időpont: 14.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: a barlangi belépő ára. A résztvevők maximális létszáma 20 fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 72/498-766)! A programon való részvételt 12 éves kor felett ajánljuk. ► november 4., kedd: DDNP Klub. Dudás György: Betekintés a Szársomlyó állatvilá-gába. Helyszín: Tettye Oktatási Központ (Pécs), időpont: 17.00 óra. A program in-gyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16.30–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu