2025. június-augusztus 330. szám

MECSEK HÍRADÓ 330. szám 2025. június–augusztus A Gömör-Tornai-karszton jártunk Egy téli estén született meg a következő több napos túrázással egybekötött kiruccaná-sunk gondolata. Olvastunk egy cikket, ami a Szádelői-szurdokot mutatta be. Elnyerte tetszésünket és úgy döntöttünk, tavasszal az első hosszú hétvégére megszervezzük a Gömör-Tornai-karsztvidék felfedezését. Így indult a „Botanikus szekció” (Nelli, Ági, Laci és jómagam) Szlovákiába húsvétolni. Hamar le is osztottuk a feladatokat. Ági lefoglalta a szállásunkat Tornán a Réva Panzióban, Laci vállalta a sofőrködést, Nelli nagyszerűen megtervezte a napi progra-mokat, én pedig – nem hazudtolva meg önmagam – vállaltam a hagyományos hús-véti menü összeállítását. Április 18-án, pénteken hajnalban indultunk Majsról. Egy megállóval igyekeztünk odaérni első élménypontunkhoz, a világ természeti örökségének jegyzékén szerepelő Szlovák- és Aggteleki-karszt híresen gyönyörű szalmacseppkövekkel rendelkező bar-langjába, a Gombaszögi-barlangba. A barlang látogatható hossza 285 m és 9 °C az állandó hőmérséklete. A látvány lenyűgöző élményt nyújtott. Innen átautóztunk a martonházai aragonitbarlanghoz, mely egyedülálló föld alatti természeti karsztjelenség. A barlang 231 méter hosszan látogatható és aragonit kitöl-tések gazdagságával és egyediségével ad élményt. Saját nemében egyedülálló Közép-Európában, miközben az egész világon is csak néhány hasonló barlang létezik. Érde-mes látogatást tenni ide. Az úgynevezett nulladik napunk folytatásaként Rozsnyón keresztül autóztunk Torná-ra, ahol elfoglaltuk szállásunkat. Eredeti tervünk szerint felmásztunk volna még a várhoz, de erre már csupán erősen koncentrálva a tekintetünk volt csak képes. A pan-ziónak fantasztikus étlapja volt. Itt fogyasztottuk el a vacsoránkat, megkoronázva a napunkat. Az első napunkon terveztük a Szádelői-szurdokot megjárni. Egy körtúrát terveztünk tenni a szállásunktól indulva. Körülbelül másfél kilométer jelzetlen aszfaltos út megté-tele után rácsatlakoztunk a piros körtúra útvonalára. Ez az út Szádudvarnok-Méhész település érintése után Szádelő településhez vezetett bennünket. A faluba csak az ott lakók hajthatnak be autóval, a látogatóknak a településen kívül kialakított fizető-parkolóban kell hagyniuk gépjárműveiket. Megkérdeztük a parkolóőröket, gyalog betérhetünk-e, mire azt a választ kaptuk: természetesen igen, akár lóval is. Erre Ági felnevetett, hiszen mi Lászlóval jöttünk. Lacink erre válaszul azt közölte a parkoló-őröknek: kár volt emlegetniük a lovat. Mert most akkor vihet tovább mindnyájunkat a hátán. Nagyot nevettünk ezen, majd elindultunk a völgybe vezető úton. Nem egy klasszikus szurdok tárult elénk, hiszen végig aszfaltos úton mentünk. A látvány vi-szont feledtette velünk az aszfalton járást. A híres Szádelői-völgy barlangok beszakadásával keletkezett. A Csükerész oldalában, 1100 méteres tengerszint feletti magasságban eredő Blatnica-patak a magasabb he-gyekről nagy mennyiségű olvadékot és csapadékot vezet le a Szádelői-kanyonon keresztül. A nagy szintkülönbségű völgyben számos sziklalépcső, zuhatag képződött, melyeket teljes pompájukban megcsodálhatunk. Gyakorlatilag a teljes völgy egy nagy vízeséssorozatnak felel meg. A szurdokon végighaladva felkapaszkodtunk a Szádelői-fennsíkra. Tartottunk ettől a majd 500 méter szintemelkedéstől, de a vára-kozáshoz képest nem volt igazán megerőltető. Felérvén, továbbhaladva több kilátó-ponton is le tudtunk nézni a szurdok mélységébe. Utunkat nem a Szádelőbe visszave-zető turistaúton folytattuk, hiszen nekünk Tornára kellett visszagyalogolnunk. A kék sáv jelzésű úton ereszkedtünk le Torna vára irányába. Akkor még nem tudtuk, miért vagyunk magányosak ezen az útszakaszon, hiszen egészen addig meglehetősen sok természetjáróval találkoztunk. A kék sáv szerényen kifejezve nem kicsit volt sziklás. Ez némi kihívást jelentett és jelentősen lassította haladásunkat. De leértünk. A várhoz vezető ös¬vényen félig megrakott sóderes vödrök és szikladarabok sorakoztak, hordo-zóval. Várták a vállalkozó kedvű arra járókat, segítsenek a várépítésben. Hiszen kell oda az építőanyag. Ehhez hasonló kezdeményezéssel nemigen találkozik a turista. Későre járt, így mi nem mentünk fel a várhoz. 15,6 km-t és 487 méter szintet tettünk meg ezen a napon. Húsvét vasárnap reggelén meglepetés várt minket az ajtónk előtt, mégpedig atiKA csokitojásai. Hogy hogyan kerültek oda, nagy rejtély marad, akár csak a húsvét misz-tériuma. A hagyományos húsvéti reggeli elfogyasztása után indultunk el. E napra autós „kultúrnapot” tervezett nekünk Nelli. Rozsnyón keresztül Betlérig utaztunk, ahol az Andrássy-kastélyt kerestük fel. Tárlatvezetés után az 57 hektáros angolkertet jártuk körbe. Egy padon megpihenve gondolkoztunk el azon: vajon hogyan tudott megmaradni ilyen érintetlenül a kastély és teljes felszerelése. Olybá tűnt, mintha tulaj-donosai még most is használnák. Halkan jegyzem meg, sok jel utalt a szabadkőmű-vesség egykori jelenlétére, megannyi jelkép enged erre következtetni. Személy szerint nagy örömömre szolgált újra visszatérni erre a helyszínre. Továbbindultunk Krasznahorkaváraljára. Reméltük, meg tudjuk közelíteni Kraszna-horka büszke várát. Azonban csak egy szelfit tudtunk készíteni egyelőre. De megfo-gadtuk, amint megnyílik újra a nagyközönség előtt, mi visszatérünk. Ezután felkeres-tük az Andrássy Mauzóleumot. Szerencsére a kastélyban már megvásároltuk a kom-binált jegyünket és még nagyobb szerencsénkre magyar tárlatvezetést kaptunk. Le-nyűgöző mestermunka ez a mauzóleum. Aki erre jár, ne hagyja ki a megtekintését! Tornagörgőre autóztunk. Itt megcsodáltuk a Görgői-vízesést, amely a falu közepén ékeskedik. A Gömör-Tornai-karszt legmagasabb és egyik leglátványosabb vízesése a falu házai között, kis pihenőparkban építi a maga mésztufagátját, miközben 14 mé-teres szintkülönbséget küzd le. Innen az Áj-völgy meglátogatása volt a következő úti cél. Az Áji-szurdokvölgyben folyó Garádics-patak négy nagyobb és tucatnyi kisebb mésztufagátat épített magának, melyeken rendkívül látványos vízeséssorozat képé-ben zuhog lefelé a víz. Könnyű sétával felkereshető mind. Tartalmas napunk végén elfogyasztottuk utolsó vacsoránkat a Réva Panzióban. Jutott csapolt Kofola és helyi gyógynövényes itóka kóstolása is. Hétfőn búcsút intettünk a Gömör-Tornai-karsztvidéknek és visszatértünk kis hazánk-ba. De nem egyenesen délnek vettük az irányt, hiszen Nelli tervezett még látogatást tenni imitt-amott. Például rögtön a határ átlépése után Somoskő vára felé indultunk. Itt úgy jártunk, mint Krasznahorkánál. Szelfiztünk egyet a várral és a bazaltorgonák-kal, majd leróttuk tiszteletünket a Petőfi kunyhóban és utaztunk tovább. Salgó várára sajnos nem jutott idő. De megfogalmazódott bennünk a „Nógrádi vártúrák” túramoz-galom teljesítése, mert szívünk visszahúz erre a vidékre. A nap és egyben a hosszú hétvégénk utolsó állomása a kazári riolittufa-mező meglá-togatása volt. A Mátraszele és Kazár közötti hegygerinc déli oldalán alakult ki ez a növényzet nélküli, riolittufával borított, mélyen barázdált felszín. Az idei év legmele-gebb napját tapasztaltuk meg, de mindent megért ez a látvány. Eddigre már elcsendesedtünk. Vidáman, szeretettelin teltek napjaink és csordultig teltünk élményekkel. Minden kedves túratársunknak kívánjuk: legyen benne nektek is részetek! Both Viki Dráva TSE Kolompok, kalandok, kilométerek – ilyen volt a Mecsek teljesítménytúra Május 3-án, pontban reggel 6-kor megszólaltak a kolompok Zobákpusztán, ez jelen-tette, hogy a HOTE szervezésében kezdetét vette a Mecsek 100/50/30/20/10+MTB 50/35 teljesítménytúra. Már napkelte előtt izgatott tömeg gyűlt össze a rajtnál – elő-ször a hosszabb távokra indulók, majd szép sorban a rövidebb túrák résztvevői vág-tak neki a Mecsek csodás útvonalainak. Egész délelőtt érkeztek a résztvevők, hogy ki-ki megtalálja a maga kihívását a Me-csek erdeiben. Volt hegymenet, lejtő, fák, források, és persze a klasszikus kérdés: "Biz-tos jó felé megyünk?" A családok és legkisebbek sem maradtak ki az élményekből: a 10 km-es távon játékos állomások várták őket, ahol a fenntarthatóságról, a források védelméről, a nemzeti parkok értékeiről és az erdő szintjeiről tanulhattak játékos for-mában, sok-sok mosollyal és izgalommal kísérve. Persze, ahogy minden igazi kalandhoz illik, voltak feladások, eltévedések, kisebb-nagyobb próbatételek is – de a jókedv és a kitartás minden akadályon átlendítette a résztvevőket. A túrázók útját frissítőpontjainkon lelkesen segítették egyesületünk tagjai: volt zsíros kenyér, víz, alma, energia gél, izotóniás italpor, sós és édes finomság – minden, ami a teljesítményhez kell. A célban aztán tényleg mindenki hős volt: zsíros kenyér, virsli, saláta, sör és bor gondoskodott róla, hogy senki se távozzon üres gyo-morral. Köszönjük, hogy ennyien eljöttetek! Gratulálunk minden teljesítőnek – legyen szó 10, 20, 30, 35, 50 vagy akár 100 km-ről! Ti vagytok a Mecsek igazi bajnokai! Ezúton mondunk köszönetet szponzorainknak is értékes támogatásukért, mellyel hozzájárul-tak rendezvényünk sikeréhez. Polyák Lívia HOTE Sólyom László Emlékút avatása, avagy kilátótól kilátóig túráztunk „Hálánk és tiszteletünk kifejezéseképpen szeretnénk elnök úrnak emléket állítani, s úgy véljük, ennek legméltóbb formája egy róla elnevezett emlékút alapítása a Kelet-Mecsekben.” (Részlet a Sólyom László Emlékút avatására szóló meghívóból) A Neuglashütte Német Nemzetiségi Kultúrfalu Egyesület, a Mecsekerdő Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Hosszúhetényi Turista Egyesület egy Sólyom Lászlóról elnevezett emlékutat alakított ki, mely a sárga sáv jelzésű turistaúton vezet a Zengő csúcstól a Cigány-hegyi kilátóig. Az emlékút avatására 2025. május 3-án nyílt túrát szervezett a Hosszúhetényi Turista Egyesület. A túra két szakaszból állt. Az első részben a Hosszúhetény Polgármesteri Hivataltól a Zengőre (az emlékút egyik vége) mentünk fel a sárga háromszög jelzésen. Ezt a túraszakaszt 3 túratárssal jártuk le és sok-sok pihenőt követően értünk fel a Mecsek legmagasabb csúcsára. A kilátón és a kilátó körül már sokan várakoztak. Az érkező és távozó csoportok miatt (ők nem a rendezvényre jöttek) elég nagy volt moz-gás a hegyen. Közben felfedeztem a tömegben a rendezvény egyik szervezőjét, Derk-sen Gyöngyit. Röviden informált a teendőkről, majd kezdetét vette a megemlékezés. Gyöngyi köszöntötte a résztvevőket, majd átadta szót Dr. Landi Balázsnak (Sólyom László volt köztársasági elnök titkára), hogy tartsa meg megemlékező beszédét. Az ünnepi beszédben megismerhettük Sólyom László életpályáját, de különösen a termé-szetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét méltatta a szónok. Sólyom László, volt köztársasági elnök tevékenyen részt vállalt a 2000-es évek első felében a Zengőre tervezett NATO katonai lokátor megépítésének a megakadályozá-sában, személyesen is felgyalogolt a Zengőre a környezetvédőkkel. Ez alkalomból Csizmadia László, a Civil Szervezetek a Zengőért Mozgalom alapító tagja a köztársa-sági elnököt és feleségét a zöldek nevében egy-egy jelvény és vándorbot átadásával "tiszteletbeli Zengő őrré" fogadta. A titkár úr beszédét követően Derksen Gyöngyi megkért, hogy tájékoztassam az em-léktúrán résztvevőket a további útvonalról és programról. Kiosztottam a Hosszúheté-nyi Turista Egyesület által az emléktúrára készített, bánáti bazsarózsát ábrázoló, nagyon szép kitűzőket. Ezt követően 41 túratárssal elindultunk a mai túra második szakaszára: a sárga sáv jelzésen „legurultunk” a Zengőről, hogy Püspökszentlászlót érintve, a Hárs-tető és a Miske-tető érintésével elérjük a Sólyom László Emlékút má-sik végpontját, a Cigány-hegyi kilátót. A megfogyatkozó vízkészletek pótlására (egy kis kitérővel) a Hettyey-forrásnál és a Diós-kútnál volt lehetősége a résztvevőknek. Délután fél 4 körül értünk a Kisújbányára vezető erdészeti útra, a Cigány-hegy aljába. Bevártuk a lemaradókat, majd felgyalogoltunk a kilátóhoz. Itt már sokan várták az emlékút avatásának záró ceremóniáját: Felföldi László püspök úr beszédét és a kilá-tón elhelyezett emlékút-tábla felszentelését. Az ünnepséget követően a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai nagyon finom uzsonnával látták vendégül a túrán és a megemlékezésen résztvevőket. Köszönjük a szervezőknek a szép programot és az „égieknek” a gyönyörű időjárást. Schóber József túravezető Drávás kerekezés az Ormánságban Szeretünk biciklizni is! Május 3-ra, szombatra a szaporcai Vidéken Élni Jó Alapítvány megszervezte az Első Ormánsági Kör Bringatúra és Családi Egészségnapot. Egyesüle-tünkből öten neveztünk be: Bartáné Gida Ági, Barta Laci, Kertész Nelli, Both Viki és Feik Tomi. Már pénteken alapozást tartottunk Mailáthon a kulcsosházban. Laci a fő ho-ho-ho-horgászunk fogott halat a Mailáthi-horgásztóban, így vacsorára igen-igen ízletes ha-lászlé került az asztalra. A ’szunnyogok’ sokasága szegte némi kedvünket a szuperül megépített és nagyra értékelt féltető alatti időtöltéstől. Szombaton kora reggel a gáton tekertünk át Szaporcára az Ormánsági Kör indulásá-nak helyszínére. A regisztrációt követően elkészítettük a szokásosnak mondható sörös csoportképet a helyi egységben. Aztán a 10 órai indulásig figyeltük, ahogy jön-nek és jönnek a bicajosok. Összejöttünk vagy 350-en, az összesen kb. 700 kerék volt (volt, aki tandemmel és volt, aki három kerékkel gurult velünk). Ragyogó napsütéses idő volt aznap. 10 órakor rajtolt el a nagy csapat. Szépen kígyóztunk először a Feke-te-víz mentén. Áthaladtunk Kémesen, Drávapiskin. Rövid pihenő alkalmával sok információt kaptunk az Ormánság földrajzáról, adottságairól. Kóróson hosszabban pihentünk. Itt frissítőpont volt pogácsával, almával és ásványvízzel. Megtekinthettük a gyönyörű fakazettás, 1952 óta műemlékké nyilvánított Kórósi Református Temp-lomot. Innen Rádfalva, Drávacsepely érintését követően ismét Kémesen mentünk keresztül, majd Tésenfa érintése és összesen 25 km megtétele után tértünk vissza Szaporcára. A templom előtti téren színes forgatag várt bennünket. Egészségügyi szűrőállomás, kézmű¬veskedés, kirakodóvásár, kellemes muzsikaszó mellett helyben készített finomsággal várták a résztvevőket több ponton, így a Cifraházban is. Tyúk-pörkölt kapros galuskával, tortilla, currys csirke és gulyásleves közül választhattunk. A finom étkek mellett sós magvakat, diós-mákos kalácsot, kávét és ásványvizet kínál-tak a szervezők. Volt labirintus, bábjáték és Nihil chips koncert az off programok között. Meg kell hagyni: így elsőre nagyon jól sikerültnek mondható ez a rendezvény. Minden részletéből érződik, hogy a szervezők szívüket-lelküket kitették azért, hogy mind a 350-en elégedettek legyünk és visszavágyjunk a következő Ormánsági Kör Bringatú-rára. Amire, ha minden jól megy, nem is kell sokat várnunk, hiszen Bozsits Józsi nem tartotta titokban, hogy csak augusztusig. Ennek örömére és újra erőre kapva tekertünk vissza Mailáthra. Menet közben még sikerült egy kis bíborherét gyűjteni. Szilvinél megjutalmaztuk magunkat egy-egy jég-krémmel és/vagy sörrel. Összesen 49 km-t tekertünk ezen a szép napon. Végszóként csupán annyit: a jó eseményeken a jó emberek megtalálják egymást! Both Viki „Tavasz a Balkán szívében”: KOSZOVÓ – ÉSZAK-MECEDÓNIA 2025. május 1-5-e között a pécsi Geo Tour Utazási irodával öt napot töltöttünk Euró-pa két legfiatalabb államában: Koszovóban és Észak-Macedóniában. Elsősorban kulturális örökségek nyomában jártunk, de nem maradtak el a festői környezetben, kanyonok, magas hegyek között a kihívást igénylő túrák sem. 1. nap: Niš – Észak-Macedónia – Skopje. A kora hajnali indulást követően első meg-állónk Niš-ben, Szerbia harmadik legnépesebb városában volt. Megtekintettük a tö-rökök által elrettentésül épített Koponya-tornyot, amely az 1809. évi szerb-török csa-tában elesett szerb felkelők levágott fejeiből épített hekatomba. Eredetileg 952 kopo-nya volt a falba befalazva, mára mintegy 60 maradt. A törökök kiűzését követően kápolnát építettek fölé, később emlékhellyé alakították, majd napjainkban múzeum-ként tekinthető meg. Látogatást tettünk a „Balkán keleti kapujában”, az 1700-as években épült kereske-delmi és katonai erődben is (Citadella), amely eredetileg 8 bástyával és 4 nagykapuval rendelkező, vizesárokkal körülvett erődrendszer volt. Napjainkban az isztambuli kapu a főbejárat. Az erőd egyik látványossága az egykori török fürdő (hamam), amely ma étteremként funkcionál, valamint a 4. századból származó római fürdők romjai. Az erőd központi részén található még egy fontos műemlék, Bali bég dzsámija is. Rövid pihenő után indultunk tovább szálláshelyünkre, Észak-Macedónia fővárosába, Skopjéba. Az ízléses, nagyon modern szállodai szobák elfoglalása után elindultunk az esti Skopje felfedezésére. Elsősorban a város főterét (Macedónia tér) és környékét barangoltuk be. A város jelentős része az 1963-as nagy erejű földrengéskor lerombo-lódott, köztük történelmi és kulturális épületek, mecsetek és templomok, hidak, ipari létesítmények és lakóházak. Több ezren meghaltak, több tízezren súlyosan megsérül-tek. Hosszú időbe telt az újjáépítés. 2014-re egy újabb átépítés, városfejlesztés, szépí-tés fejeződött be. Ennek eredményeit láthattuk: hatalmas, modern épületek, széles terek, gigantikus szobrok a főtéren és környékén, egyes források szerint 284 db. Híres nevezetesség a Vardar folyó partján, a Török kőhíd a 15. századból, az Óváros, az Öreg bazár. A kivilágított épületek, terek között esti fénypompában tértünk vissza szállásunkra. 2. nap: Koszovó – Rigómező – Gracanica-kolostor – Pristina – Prizreni erőd – Gjakove. Skopjéból Koszovóba vezetett utunk. A mintegy 50 km hosszú és 20 km szélességű Rigómezőn haladtunk tovább, megemlékezve a Rigómezei csatára (1389), majd a szerb-ortodox stílusú Gracanica-kolostornál tettünk látogatást, amely az UNESCO világörökség része. Ezt követően Koszovó fővárosába, Pristinába utaztunk. Volt szerencsénk a buszból Bill Clinton szobrát is megtekinteni. A belváros közepén álló Szent Teréz anya kated-rális 70 méter magas harangtornyából hihetetlen kilátás nyílt a városra és a környező területekre. A katedrális belseje egy modern, fából készült mennyezettel és padokkal ellátott főhajó, hűvösében jólesett kicsit megpihenni. Átsétáltunk a modern építészet brutalista stílusában épült Koszovói Nemzeti Könyv-tárhoz, Múzeumhoz is. A Metohijai-medencében folytattuk utunkat, majd Koszovó második legnagyobb, s egyben legszebbnek tartott városába, az ország kulturális központjába, Prizrenbe érkeztünk meg. Az Óvárosban tettünk először sétát. Áthaladtunk a Bistrica folyót átívelő 16. századi háromlyukú Kőhídon, mely szintén az UNESCO örökség része. A híd környékén hangulatos sétálóutcák, kávézók, éttermek várják a vendégeket. Lát-hattuk a város legnagyobb iszlám épületét, a Sinan pasha mecsetet (1615), majd egy 14. századi szerb ortodox templomot és sok-sok kisebb mecsetet. A katolikus katedrá-lisba nem tudtunk bemenni, de udvarán Hunyadi János szobrát megkoszorúztuk. A város feletti hegyen magasodott a 6. századból fennmaradt Prizreni erőd. A nagy melegben jól megizzadtunk, mire felértünk, de megérte, mert pazar panoráma foga-dott bennünket a városra és a környező hegyekre. Estefelé érkeztünk Gjakovéba, ahol szintén nívós szállodai szobák vártak bennünket. Gyors elhelyezkedés után indultunk a városközpontba, ahol a nézelődésen kívül egy hangulatos étteremben megízleltük a helyi specialitásokat is. 3. nap: Dečani márványkolostor – Albán-Alpok – Átkos-hegység – Radac (Csipke-rózsika)-barlang – Rugove-szurdok – Fehér Drin-vízesés. Első látnivalónk a közép-kori dečani márványkolostor, amely Stefan Dečanski szerb király számára épült, s egyben az ő mauzóleuma is, szintén az UNESCO világörökség része. A kolostor köz-ponti temploma a középkori szerb művészetben kiemelkedő helyet foglal el. Falait számtalan freskó és különböző alkotások díszítik. Értékes egyházművészeti gyűjte-ménye a szerb kolostorok között a 2. helyen áll. A fiatal pópa tájékoztatása szerint most 20-an lakják a kolostort. Nehéz bekerülni, mindannyian kvalifikált, diplomás szerzetesek, akik a kolostort önellátó módon tartják fenn. Az istentiszteletek és az imák mellett a legtöbb időt munkával töltik, amellyel az apát bízza meg őket. Birká-kat, kecskéket, marhákat tartanak, bár ők vegetáriánusok. Gyümölcsöst és konyha-kertet is művelnek. A kolostorra KFOR katonák vigyáznak, akik az elmúlt években négy alkalommal hiúsítottak meg kolostor elleni incidenst. Utunk ezután az Albán-Alpok részét képező Átkos-hegységbe vezetett, ahol egy gyö-nyörű vízesést néztünk meg. Az út során a buszvezetők minden lélekjelenlétére szük-ség volt a keskeny, kanyargós kanyonbéli utak miatt. Következő állomásunk a nagy régészeti jelentőségű Radac (Csipkerózsika)-barlang volt gyönyörű cseppköveivel. Késő délutánra maradt a Rugove-szurdokbeli látogatás a Fehér Drin-vízeséssel. Ennek megközelítése sem egyszerű feladat, de pilótáink nem ismertek lehetetlent. Akinek még kedve és energiája volt, az túrázott a vízesés feletti meredek sziklahegyeken. Láncok, kötelek, kapaszkodók segítették a túrázók útját. A többiek a vízesést körül-ölelő gyönyörű tó mellett pihentek, sétáltak, büfék kínálatát kóstolgatták. Szállásunk ezen a napon is Gjakovéban volt. Esti megérkezésünk után ismét a belvá-rost vettük célba. 4. nap: Sar-hegység Nemzeti Park (körtúra). Ez a nap a természeti szépségek jegyé-ben telt. Koszovót elhagyván ismét Észak-Macedónia az úti cél. Kanyargós szerpenti-neken (nagyon jó utakon) hatalmas hegyláncok között érkeztünk meg 1500 méter magasan a Sar-hegység Nemzeti Parkba. Szerelésünkön kicsit igazítva elindultunk a mintegy 2000 méter magasan fekvő gerincre. Nagyon szép erdőben haladtunk egyre feljebb és feljebb. Az erdőhatárt elhagyva hamarosan felértünk a gerincre. Csak áll-tunk és néztünk, nem győztünk a körpanorámás látvánnyal betelni. Egyik oldalon a kb. 3000 méter magas hegyek hófödte csúcsaiban gyönyörködtünk, a gerincen színes virágok nyíltak a lábunk alatt, másik oldalon is hegyek és hegyek, amíg a szem ellát. Rövid pihenés után egy darabig még a gerincen folytattuk utunkat, majd megkezdtük a leereszkedést. Amíg az utolsókra vártunk, megkóstoltuk a helyi büfé kínálatát. Még egy programunk volt ezen a napon, a Matka-kanyon felfedezése. Itt igazi balká-ni hangulat uralkodott. Mindenki eldönthette, mihez van kedve. Voltak, akik vízen suhanva hajóból nézték a kanyon meredek sziklafalait, mások gyalogtúráztak a szűk kanyonban. Az út szélén árusok kínálták portékáikat, csecsebecséiket. Aki úgy gon-dolta, elmerült a macedón gasztronómia élvezetében. Az esti órákban értünk Skopjéba, a szállásunk ugyanaz volt, mint az első este. 5. nap: Skopje, Millenniumi-kereszt – hazautazás. Az eredeti tervek szerint felvonó-val mentünk volna fel a Skopje fölött magasodó Vodnó-hegység tetején lévő 66 mé-ter magas Milleniumi-acélkereszthez. Ahogy nálunk hétfőn a múzeumok nincsenek nyitva, úgy itt a felvonó nem közlekedik hétfőnként. A társaság egy része busszal egy darabig felment a hegyre, majd egy parkolóból indult az 500 méter szintmagasságú túra fel a kereszthez és a szintén zárva tartó kilátóhoz. Csodás kilátás nyílt a főváros-ra, megérte felmenni. A többiek a városban maradtak, sétálhattak, nézelődhettek, vásárolhattak még egy utolsót. Fél 12-kor indultunk haza, éjjel 11 órára értünk Pécsre. Nagyon szép, tartalmas öt napot töltöttünk a Balkánon. Jólesett látni ezeket a feltö-rekvő, hihetetlen mértékben fejlődő országokat. Nagyon örültünk, hogy részesei lehettünk ennek az utazásnak. Köszönet a nagyon nagy tudású idegenvezetőinknek, akik mindent megtettek értünk, valamint a nagy tapasztalatú pilótáinknak, akik nem azt mondták, hogy nem lehet, hanem megmutat-ták, hogyan lehet. Bajzáth Ilona Nyugat-dunántúli kirándulás Május elején három napot töltöttem családi, baráti társaságban a Nyugat-Dunántúl (Zala és Vas vármegye) természeti és épített szépségeinek bejárásával. Most elsősor-ban a rododendronok és azáleák virágzásának idejét választottuk. Nem csalódtunk. Három arborétumot kerestünk fel: a zalaegerszegi azáleás völgyben, a Jeli arboré-tumban és a budafa-pusztai arborétumban csodálhattuk meg e cserjék pompás szín-világát, formagazdagságát. Emellett három Árpád-kori templomot is útba ejtettünk: a felújított jáki templomot, a csempeszkopácsi templomot és a veleméri templomot. Izgalmas élményt jelentett a Nagygörbő melletti „sziklafolyosó” bejárása. A párás, ködös időben sejtelmes volt a hangulata a bazaltsziklákból kialakult, kissé nehezen járható útvonalnak. Mintha „óriások dobálták volna egymásra a gigászi köveket”. A rövid, de nagy élményt nyújtó bejárás egyik pontján a Vadlán-lik nevű barlangra leltünk, majd az egykori kőbánya peremén jutottunk vissza a civilizációba. Rátekinthettünk az Ó-Ebergényi kastély homlokzatára, a sorokpolányi Szapáry-mauzóleumra. Mivel ezek magántulajdonban vannak, csak kívülről gyönyörködhet-tünk az építményekben. Hazafelé Szlovéniában, Lendván jártuk körbe a várat, majd a szőlőhegyi kilátó (Vi-narium torony) tetejéről tekinthettünk körbe négy ország (Szlovénia, Ausztria, Ma-gyarország, Horvátország) irányába. A sajátos formájú építményről a párás levegő miatt inkább csak a gyönyörűen megmunkált szőlőkben, lankás domboldalak látvá-nyában gyönyörködhettünk, de így is nagyszerű élmény volt. Tóth Klára „Mecseki Bányász Emlékút 2.” Május 10-én, szombaton folytattuk megkezdett utunkat a pécsi bányavidéken. Igaz, hogy nem folytatás volt, hiszen a tömegközlekedéshez igazodva megfordítottuk az útvonalat és Vasas, Petőfi-aknához utaztunk ki 42 fővel. Petőfi-aknánál még csatla-koztak segítőim: Rónaki Gizella, Rausch Attila, Rauschné Jovics Ibolya. Hihetetlen érzés, hogy ennyien érdeklődtek Pécs szénbányászati múltja iránt. Ez a nap gyakorla-tiasabb volt, hiszen a vasasi bányászati emlékparkban, igaz, hogy makett méretben, de láthattunk aknatornyot, vágatbiztosítást, népes szállítókocsit, csillét, sőt még kö-télpályát is. Tovább színesítette a bemutatókat, hogy Ranga János hozott nekünk különböző széndarabokat, melyeknek tapasztalhatjuk a tapintását és a súlyát is. Minden helyszínről igyekeztem korabeli képeket körbeadni, hogy el lehessen képzelni a lerombolt, földdel egyenlővé tett volt bányaüzemeket. Azért sok helyen láttunk korabeli (bányatelepi lakások, üzemi irodaépületek, bányaházak), valamint mostanra felújított, helyreállított épületeket is (somogyi húsfüstölő, Henrik-táró bánya épületé-ből lett iskola). A túra gyönyörű környezetben vezetett, és talán a legnagyobb élménye István-akna monumentális szellem-lakta épületei voltak. A lelkes, megfáradt társaság egy része visszatért autóbusszal a városba, a maradék kemény maggal visszasétál-tunk a bányász emlékúton Mecsekszabolcsra. Összefoglalva elmondható, hogy ez a nap is sajátosan rendkívüli program volt, ami talán még színesebb volt az első résznél. Sok-sok információt adott Pécs múltjáról. Hálás köszönet a segítőknek, hogy megosztották tudásukat, tapasztalatukat, emlé-küket a mecseki fekete gyémántokkal kapcsolatban. A kirándulásunkat hagyományteremtő, értékőrző céllal szerveztük, amiatt, hogy Pécs bányászati múltja ne merüljön feledésbe. Az a megtiszteltetés ért minket, hogy együttműködve tovább folytathatjuk, megújíthatjuk ezt az örökséget. Célunk, hogy a több évszázadot felölelő múltat ápoljuk és átadjuk az elkövetkező nemzedéknek. Pár éven belül szeretnénk a Mecseki bányász utat felújítani, és a közeljövőben egy turista mozgalmat indítani jelvényszerzési lehetőséggel. Fenyves Angelika túravezető Mecseki Barangolók Társasága A Dráva mentén „Dráva-mente” néven volt túrám május 11-én, vasárnap. A Kémes – Dráva-part – Kémes körtúrát 15 fővel kezdtük. A református templom előtti téren rövid ismertetőt tartottam a túráról, az útvonalváltozásról és a várható látnivalókról. Bemutatkozhat-tak azok a túratársak, akik „újoncok” voltak, majd indultunk is a sárga sáv jelzések mentén. A Pécsi-víz gátjára felérve gémet láttunk messzebb a túlparton, ami – tartva a távol-ságot – közeledésünkre mindig arrébb repült. A gyurgyalagok is visszatértek, ők szí-nükkel keltették fel az érdeklődést. A Pécsi-víz és a Fekete-víz összefolyásánál el-mondtam, hogy melyiknek mi a vízgyűjtő területe. A Szaporcai-hídtól már a kék sáv jelzéseket figyelhették a túrázók a Dráva-part felé. A DDNPI bemutatóhelye után a Kolokán szállónál feltettem a kérdést a név eredetére, amihez három válaszlehetőséget is felkínáltam (növény, madár, négylábú). Az el-hangzott válaszok szerint madár, de nem, hanem vízinövény. Azért azt is hozzátet-tem, hogy az itt tartott régiós találkozóig én sem tudtam a pontos választ. Őshonos növényünk, Magyarországon vadon is megtalálható, bár nem túl gyakori. A kolokán rendszertanilag egy lebegő hínárfajta. Fogazott szélű, kemény levelű, egzoti-kus megjelenésű úszó növény, fontos oxigéntermelő és algásodásgátló. Fiatal korá-ban az iszapban gyökerezik, és ott lent a víz alatt él, a lomblevelek kifejlődésével azonban a felszínre úszik és lebeg. Hosszú gyökereivel továbbra is az aljzatból táplál-kozik. A levelek virágzáskor a vízből kinyúlóak, szálas-lándzsásak, tüskés szélűek, felálló, tömött levélrózsában állnak, a levélrózsák indákkal összekötöttek. Kétlaki, a virágok fehérek, tövüknél két zöld buroklevéllel, a termős virág ülő, magános, a por-zók többesével állnak. Májustól augusztusig virágzik. A kolokánok a tóban telelnek, de télire lesüllyednek az aljzatra. Ezt úgy érik el, hogy gyökereiket dugóhúzó-szerűen feltekerik, ami lehúzza a növényt a mélybe. Tavasszal az idő melegre fordulásával emelkednek fel ismét a felszínre. Az erdő szélén tartottunk rövid pihenőt, ahol lehetőség volt a szúnyogriasztó szerek kenésére, fújására… A kék sávval fonódva először az „Ős-Dráva”, majd a „Dráva élővilága” tanösvény tábláinak segítségével jutottak túratársaim egyre több ismeret-hez. Amire számítottam: a bokrosban megbújva sárga gévagombákat találunk. Elő-ször Zsolti vette észre az öreg fák oldalán a sárga foltokat. A tanösvény egy rövid szakaszon ki van terelve a kövesútra, mivel a vízállás magassága miatt az ösvény el volt öntve. A madárlest megnézve jutottunk el a Kisinci-tó pihenőhelyig. Itt egy hosszabb pihink volt, lehetett enni, inni és fényképezni a tónál. További utunk először a Dráva partjára vezetett, majd a pihenőhelyhez, ahonnan ismét ki lehetett lépni a folyópartra, és néze-lődni. Innentől kezdve nagy volt a forgalom, mármint a szúnyogoké. A Dráva-gát és a folyó közti rész lehet az igazi otthonuk. Volt, akinek innen egy telefonhívás miatt el kellett indulnia haza… A rövid pihi alatt „kimatekoltuk”, hogy a korábbi buszhoz ki kell majd lépnünk. Még volt látnivalónk az egykor szebb napokat látott kilátó felé. Ezen a részen maradt egy-két egykori határkő… A tavon átvezető fapallós „sétá-nyon” tértünk vissza az Ős-Dráva-meder keleti oldalára. Innen már ismerős útvonalon értük el a szaporcai hidat, majd tovább Szaporca érintésével jutottunk vissza Kémes-re. Mivel voltak autósok is, többeket elvittek Harkányba a pécsi buszhoz. A nem túl meleg napon is leégtünk kicsit a 18,3 km-es távon (a szintemelkedés elha-nyagolható, 57 méter volt, ami síkvidéki túra). Köszönöm azoknak, akik elkísértek túrámra, bízom benne, hogy hasznos információkkal térhettek haza. atiKA Dráva TSE „Tekerj a Zöldbe!” 2025. május 18-ára esőt és szelet írt az időjárásjelentés, azonban a napi részletes előrejelzést tanulmányozva úgy döntöttünk, nem hagyjuk ki a túrát. 13 órára ígér-ték az esőt, így az eredeti tervekhez képest csak 1 órával kellett rövidíteni a progra-mot. Sajnos az érdeklődések ellenére csak 14 fő volt olyan bátor, hogy belevágjon a kalandba, és mondhatom, nem bántuk meg! Egy-két perc különbséggel – Hang Csaba túravezetésével – két csapatban indultunk útnak, hogy segítsük az autósok előzését, bár vasárnap lévén szerencsére gyér volt a forgalom a 6541-es számú műúton. Megálltunk egyet pihenni és beszélgetni a Gáti papa Pálinkafőzde és Fogadó előtt. A túra legfiatalabb, 8 éves résztvevője bátyjával és édesapjával vágott neki a távnak. A túra célállomása a Máré-vár lábánál lévő Kadarka kulcsosház előtti rét volt. Meg-érkezve örömmel láttuk, hogy sok tűzifának való ág hever szerte, a fiúk gyorsan akti-vizálták is magukat, és megrakták a tüzet. Amíg a parázsra vártunk, az időnként kisütő napot élveztük, beszélgettünk, de voltak olyanok, aki nekivágtak bringával a Máré-vár meredekének is. Leégett a tűz, előkerültek a táskákból a sütnivalók: szalon-nák, kolbászok, virslik, sonkák, hagymák. Igazi terülj-terülj asztalka! Ebéd után Hang Csabi szórakoztatott minket a környékbeli legendákat mesélve, de kaptunk informá-ciót a közeli Magyaregregy történetéről is. Fél egy körül elindultunk hazafelé. Visszaúton Magyaregregyen tettünk egy kis kitérőt, megnéztük a Kisboldogasszony-templomot és a mellette lévő Szent-kutat, ami búcsú-járó hely is. Aztán megdörrent az ég, bringára pattantunk és uzsgyi hazafelé. Enyhe esőben értünk be Szászvárra, ahol a csapat nagy része a Katica cukrászdába mene-kült az eső elől, sütivel, fagyival pótolva az energiát. Hogy mi volt a legjobb ezen a túrán? Valószínűleg mindenkinek más és más. Szá-momra nagyon tetszett a közös szalonnasütés, beszélgetés, hogy egy kellemes fél napot eltöltöttünk együtt a természetben úgy, hogy az odajutás során mozogtunk és a környezetet is kíméltük. A kerékpártúra a Tekerj a Zöldbe! túrasorozat részeként, a Magyar Kerékpáros Tu-risztikai Szövetség szervezésében az Aktív Magyarország támogatásával valósult meg. Molnár Zsuzsa Szászvári Mocorgók SZE „Egy nap három ország” Május 18-án, vasárnap indultunk egyesületi túránkra a hangzatos nevű „Egy nap három ország” túrára. A Gida Tibor szervezte túrára Pécsen két helyen: a Domus par-kolóban és a kertvárosi kis Tescónál lehetett gyülekezni és beszállni az autókba. Kis késéssel indultunk első megállónk, a Kiskőszeg (Batina) felett, a Duna parton álló emlékmű felé. 1944-ben itt keltek át a szovjet csapatok a Dunán, erre emlékeztet a dombtetőn lévő emlékmű. Az emlékművet, Antun Augustinčić alkotását 1947-ben állítottak fel, a hála és az emlékezet jeléül azokért az áldozatokért, akik a szovjet hadsereg és a Nemzeti Felszabadító Hadsereg egységeivel együtt az 1944. novemberi döntő ütközetek során estek el. A kövezett félköríves fennsík felett egy 29 méter magas, kőlapokkal kirakott, téglalap alaprajzú oszlop uralkodik. Az oszlop tetején a győzelem szimbóluma, hét láb magas, mozgalmas nőalak, fáklyával és karddal a kezében. Az oszloptól tíz méterre szovjet harcosok alakjai vannak kőbe vésve a hadsereg minden fegyverneméből. Az emlékmű előtti talapzaton rézből készült kompozíció látható, amely a Vörös Hadsereg harcosait jelképezi. A Dunán 638 m hosszú híd ível át, ami a szerbiai Bezdánnal köti össze Kiskőszeget (Szerbiát és Horvátországot). A szeles időben csak rövid nézelődésre, fényképezésre álltunk meg, majd indultunk a Dunán átívelő hídnál lévő határátkelőhöz. Rövid várakozás után folytathattuk utun-kat a szerbiai Bács községbe, hogy megtekintsük a várat. Bács mintegy 6000 lakosú kisváros a Vajdaságban. A település első említése 1111-ből való, vára I. (Szt.) István korától ispánság és a vármegye névadó központja. A vár romjainak meglátogatása miatt mindenképpen érdemes útba ejtenünk a települést, hiszen az Alföld középkori téglaépítészetének egyik legjelentősebb emléke található a város határában. A bácsi vár a feltételezések szerint egy korábbi avar vagy szláv földvár helyén épült. 1192-ben említik először, később a XIV. század közepén, Károly Róbert idején meg-erősítették, amelynek célja a délről jövő támadások feltartóztatása volt. A XV. szá-zadban tovább bővítették és reneszánsz stílusban átépítették. Az 1514-es paraszthá-borúban megért egy kisebb ostromot, de a parasztok nem tudták bevenni a várat. A törökök 1529-ben foglalták el. A török kort követően, 1704-ben II. Rákóczi Ferenc csapatai megostromolták, de teljesen nem tudták bevenni. A császáriak viszont 1705-ben – elvonulásuk előtt – robbantásokkal használhatatlanná tették. Ezután Bács lakói kezdték elhordani a köveit építkezéseikhez. Bár már a XIX. században védettség alá helyezték, 1960-ig raktárnak használták a megmaradt lakótornyot. Ezt követően állagmegóvási munkálatokat hajtottak végre és a lakótornyot is felújították. Ma a vár romjai szabadon látogathatóak (a kilátótorony fizetős). A várat körbejárva fényképeztünk, beszélgettünk és természetesen előkerültek a sütik is… Hamarosan indulni kellett, hogy elérjük a csacsikról elnevezett vendéglőt még a szerb oldalon. Itt óriási lett a csúszásunk a tervezett időhöz képest, ami a kiszolgálás és az egyéni fizetés miatt következett be. A határnál is várakozás, így kiderült, hogy nem érjük el a vezetést a tikvesi kastélynál. Reméljük, ezt majd bepótoljuk… Közben eleredt az eső is, ami elkísért bennünket a magyar határon túlra. Máriagyűd felé már napsütés volt, így vidáman zártuk a napot. atiKA Dráva TSE Háromnapos vándortúra a Mecsekben Május 23-án indult a Mecseki Barangolók Társasága által meghirdetett háromnapos vándortúra. Az időjárás nem volt kedvező, egész napos esőt jelzett a meteorológiai szolgálat. A teljes csapat – a 2 túravezető és további 3 fő – a pécsváradi várnál talál-kozott. De mint tudjuk, nincs rossz idő, csak rosszul öltözött túrázó, szóval az eső nem lehetett akadály, belevágtunk. A sáros talajon való haladást túrabotokkal támogattuk, és ebédidőben már a Zengő csúcsa közelében, a Viki-pihenőnél voltunk. Ezután a Zengő kilátója volt a következő állomás, majd lassú ereszkedéssel folytattuk utunkat Püspökszentlászlóig. Innét a sárga sávon haladtunk tovább a Cigány-hegyig, ahol a kilátónál ismét hosszabb pihe-nőt tartottunk. Az időjárás nem változott, szinte folyamatosan esett, a felszerelés, ruházat kezdett átázni – az impregnálás ellenére is. Egy utolsó küzdelem a felázott talajjal, és elértük az első éjszakázóhelyet. A Pásztor-forrás és a Delelő-rét még ilyen időben is szép arcát mutatta. Ketten függőágyaztak, mi pedig hárman az esőbeállóba húzódtunk be és itt is terveztük eltölteni az éjszakát. Mivel a házikó több helyen beázott, ezért ponyvával próbáltuk vízhatlanná tenni. Az igazi kihívást a tűzgyújtás jelentette az esőben. De az átázott ruhák szárításához mindenképp szükség volt rá, a gázfőző nem alkalmas ilyesmire. Szerencsére volt any-nyi bushcraftos tapasztalatunk, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel és anyagokkal meg tudtuk oldani a nyílt tüzet, és így komfortosabbá tehettük szállásunkat. A tűznél melegedtünk, szárítkoztunk, meleg ételt és italt készítettünk. A nomád körülmények ellenére – vagy éppen azért – a hangulat kiváló volt. Még a telefon és az internet sem hiányzott – a réten nincs térerő. Az éjszaka viszonylagos nyugalomban telt, de hajnalban már keltünk, mert volt, akinek a felszerelése nem a legalkalmasabb volt a különleges körülményekhez. Má-sodik nap az időjárás jelentősen javult, napsütéses száraz idő köszöntött ránk. Reggeli után táborbontás, majd következett az indulás Zobákpuszta felé. Pusztabányán tar-tottunk egy hosszabb pihenőt, azután Zobákpusztán elbúcsúztunk a csapat két tagjá-tól, és hárman folytattuk a túrát a kék sáv jelzést követve Kövestető felé. Ott egy fenséges ebéd elköltése következett némi pihenővel egybekötve. Innét nem messze várt ránk második éjszakázó helyünk, a Hársas-forrás és környéke. A forrás ugyan nem adott vizet, de a közeli patak vizét megszűrve hozzájutottunk megfelelő mennyi-ségű ivóvízhez. A megérkezés után egy kicsivel csatlakozott az egyik túravezető 13 éves fiú gyermeke is, aki szintén kint töltötte az éjszakát. Ismét függőágyban és a forrás melletti pavi-lonban bivakolva tértünk nyugovóra. Korábban, mint az előző napon, mert a 3 napra bepakolt túrazsákokkal való haladás igencsak kimerítő, főként a Mecsek lejtőin, emelkedőin. De a nehézségekért bőségesen kárpótolt minket a természet szépsége, az élővilág változatossága, amit testközelből csodálhattunk meg. Az utolsó nap a kék sáv jelzésen maradva haladtunk Józsefháza és Árpádtető felé. Az idő továbbra is kedvező volt, az első napi megpróbáltatásokat el is felejtettük, csak a sáros utak és tócsák emlékeztettek az intenzív esőzésre. A déli órákban érkez-tünk utunk céljához Árpádtetőre, ahol is eljött az elköszönés ideje. Búcsúzkodás köz-ben megbeszéltük a következő évre tervezett folytatást, illetve az őszi találkozót. Balázs Róbert Mecseki Barangolók Társasága Apai gondolatok a vándortúrán Hajnal van. De már világos, és madárcsicsergéstől hangos az erdő. A patakparton ülök a csillagtűz mellett és vizet forralok a kávéhoz. Nem ez az első ilyen hajnal, de ez most mégis kicsit más, mint a többi. Az elmúlt napok történésein merengek a láng-nyelveket bámulva. Zavaros a világ, kiszámíthatatlan a jövő. A sötét eloszlik, ahogy a tűz füstje is a fák levelei között. Én is eszerint próbálom rendezni a gondolataimat, átlátni az érzéseimet. A fiú – aki az apja nyomdokaiba készül lépni – még alszik a bivakban, kihívásokkal teli éjszakán van túl, hát hagyom még pihenni. Legbelül – talán magamnak sem merem bevallani – mérhetetlen büszkeséget érzek. Úgy gondo-lom, elérek valamit, a mag termékeny talajra hullik. A természet és az ember kapcso-lata öröklődik... Balázs Róbert  MÚLTIDÉZŐ Esőház a Büdös-kútnál Sok kiránduló keresi fel a csodálatosan szép Büdös-kút környékét a Közép-Mecsekben. A ház a harmincas években épült, és az ötvenes évektől a turisták hasz-nálják. A ház környéke rende¬zett és tiszta, csábítja a kirándulókat. Mindig van vala-mi kellemes változás, ami még érdekeseb¬bé és szebbé teszi az erdei tisztást. Itt látható a Mecsek Egyesület volt Madártani Osztályának zománcozott tájékoztató táblája, Szatyor Győző által készített kopjafa, több foglalt forrás, sziklakert honos virágokkal, és a Baranyai Természetjárók Panteonja, valamint a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegzőhelye. A legújabb létesítmény Baranyai Rudolf barátunk környezetbeillő esőbeállója („Rudi háza” – a szerk.), ami uralja a kis rét alsó felét. Évekig készítette, és csak a több embe-res munkákra, a nehéz fagerendák beeme¬lé¬sére fogadott el segítséget. Szorgalmas, barátságos és anekdotázós turista, akire mindig szá¬mít¬hatunk, ha munkáról vagy túravezetésről van szó. Az esőház és a mellette lévő mészkőből rakott pecsenyesütő szépen illeszkedik egymáshoz. Szép és hasznos részei lettek ennek a csodás környe-zetnek. (Baumann József: Az Ordas tanya naplója, 2010. január) HÍREK  Büdös-kúti kulcsosház és esőbeálló: a Mecsekerdő Zrt. felújította a Büdös-kúti kulcsosházat. Az épület új tetőszerkezetet, korszerű fűtést, hőszigetelt nyílászáró-kat, teljesen megújult belső tereket és modern berendezést kapott. A fejlesztés ré-szeként zárt filagória, térkövezett terasz, tűzrakóhely és felújított melléképület is hozzájárul a kényelmesebb pihenéshez. A ház 10+2 fő befogadására alkalmas, és továbbra is egyedi, természetközeli szálláslehetőséget kínál. A kulcsosházat május 7-én, ünnepélyes keretek között adták át. Ezzel egyidejűleg újjáépítették a kul-csosház előtti tisztás délnyugati részén álló esőházat is („Rudi háza”, melyet Bara-nyai Rudolf túratársunk épített még a 2000-es évek második felében). Az esőház tetőterében bivakszállás lehetőség is van! („Rudi házáról” lásd még fentebb: „Múltidéző”! ) Új kéktúra bélyegzőhely Árpádtetőn: a Magyar Természetjáró Szövetség új bélyeg-zőt helyezett ki a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán, Árpádtetőn. A bélyegző a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete épületének fedett teraszán, az osz-lopon található.  Sólyom László Emlékút: május 3-án felavatták a sárga sáv jelzésű turistaúton vezető, a Zengő csúcsától a Cigány-hegyi kilátóig vezető emlékutat, melyet a Neug-lashütte Német Nemzetiségi Kultúrfalu Egyesület, a Mecsek¬¬erdő Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Hosszúhetényi Turista Egyesület alakított ki annak emlékére, hogy az egykori köztársasági elnök maga is tevékenyen részt vett a Zen-gőre tervezett lokátor megépítése elleni „harcban”, s a Zengőre is felgyalogolt. Az emlékút avatására a Hosszúhetényi Turista Egyesület nyílt túrát szervezett. A túrá-ról szóló írást lásd fentebb!  Ügyeleti szünet: a nyár folyamán június 24-től augusztus 20-ig szövetségünk Tí-már utcai irodájában a keddi napokon nem tartunk ügyeletet. Augusztusban az el-ső ügyeleti nap 26-án lesz. Fontos ügyben Schóber József elnök kereshető ( 20/437-8314, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).  Mecsek Híradó: a következő szám 2025. szeptember 2-án jelenik meg. Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • június 7., szombat: „2x100 km Baranyában” országúti kerékpáros teljesítmény-túra. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Rajt: Pécs, Centrum áru-ház, árkádsor, 7.00-8.00 (200 km) 7.00-9.00 (100 km). Cél: Kozármisleny, Székely Bertalan u. 23. Nevezési díj mindkét távon: 2000 Ft/fő. Információ:  30/436-0323 További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/7073/details • június 7., szombat: „Hat Torony Túra” – 31, 25, 17, 13, 8 km. R.: Vásárosdombó-ért Egyesület. Rajt: Vásárosdombó, Szabadság tér 17., 7.00-8.00. Cél: Vásáros-dombó (31 km), Gerényes (25 km), Ág (17 km), Kisvaszar (13 km), Tékes (8 km). Nevezési díj valamennyi távon: 600 Ft/fő. A távok nem kötöttek, bárki bármelyik távon kiszállhat, vagy hosszabb távra átnevezhet. A rövidebb távot gyaloglókat visszaszállítjuk Vásárosdombóra, ezt a nevezési díj tartalmazza. Információ:  30/212-3181, 30/355-1142. További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/6896/details ► június 13., péntek: „Mozgás éjszakája” – éjszakai teljesítménytúra. Távok: 5, 10 km. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Misina látogatóközpont, 21.00 óra (regisztráció 20.30-tól). Nevezési díj nincs. Információ:  30/993-8595, illetve a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület facebook oldalán. Online előzetes regisztráció: www.mozgasejszakaja.hu ► június 20., péntek: „Váralja fényei” – vezetett esti túra. R.: Dobogó Természetjá-ró és Hegymászó Egyesület. Táv: 6 km. Rajt: Váralja, Művelődési Ház (Kossuth u. 132.), 21.00 óra. Cél ugyanott. Nevezési díj nincs. Információ: Butschli Péter ( 30/695-1271). ► június 21., szombat: „Kuglófkereső” túrahétvége. R.: Dobogó Természetjáró és Hegymászó Egyesület. Információ: Butschli Péter ( 30/695-1271). ● „Erzsi néni túrája” (5,8 km). Rajt: Váraljai Parkerdő bejárata, 9.00-14.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000 Ft/fő. ● Kuglófkereső” teljesítménytúra (25, 10 km). Rajt: Váraljai Parkerdő bejárata, 7.00-9.00 (25 km), 8.00-9.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1700, ill. 1400 Ft/fő. ● „Magyar királyok nyomában” teljesítménytúra (55 km). Rajt: Váraljai Park-erdő bejárata, 6.00-7.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 3200 Ft/fő. Valamennyi túrán MTSZ, TFSZ tagoknak, valamint Mecseki Turista Kártyával rendelkezőknek 200 Ft; MSTSZ, TTT tagoknak, valamint Magyar Turista Kártyá-val rendelkezőknek 100 Ft kedvezmény. 10 éven aluliaknak ingyenes az indulás. Előnevezési lehetőség június 10-ig. További információ és előnevezési lehetőség: https://tturak.hu/hikeOccasion/7375/details ► június 29., vasárnap: „Lafferton Henrik Emléktúra”. A kiírást lásd a Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túráinál! ► július 5., szombat: „Misinálsz ma? – 20 km teljesítménytúra. R.: Szlatki Gabriella. Rajt: Pécs, vasútállomás (Indóház tér 1.)., 6.00-11.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 2000 Ft/fő. Kötelező előnevezés: július 3-ig! Információ: Szlatki Gabriella ( 70/573-6342, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). További részletek és előnevezés: https://tturak.hu/hikeOccasion/7070/details ► július 6., szombat: „Misináltál tegnap? – 20 km teljesítménytúra. R.: Szlatki Gab-riella. Rajt: Pécs, Zsolnay-negyed, Ginkgo tér (a Gyugyi gyűjtemény - Látogató-központ előtt), 6.00-11.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 2000 Ft/fő. Kötelező előne-vezés: július 4-ig! Információ: Szlatki Gabriella ( 70/573-6342, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). További részletek és előnevezés: https://tturak.hu/hikeOccasion/7071/details ► augusztus 2., szombat: „Tenkes éjszakai” teljesítménytúrák (20, 10, 5 km). R.: Tenkes Természetbarát Egyesület, Dráva Természetbarát Sport Egyesület. Rajt: Siklós-Máriagyűd, Közösségi Ház, 19.00-21.00 (20, 10 km), 19.00-22.00 (5 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1300, 1100 ill. 900 Ft/fő. Információ: Balog Árpád ( 30/316-1891). További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/7411/details ► augusztus 30., szombat: „Papi pipa 30, 15” teljesítménytúra. R.: Mecseki Baran-golók Társasága. Rajt: Ibafa, Pipamúzeum, 7.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési dí-jak: 3000 Ft/fő (30 km), 2000 Ft/fő (15 km). Előzetes nevezés esetén 500 Ft/fő kedvezmény! Információ és előzetes nevezés: Szász Tamás ( 70/617-9725). NYÍLT TÚRÁK ► június 7., szombat: „Délvidéki gyüszmék”. Útvonal: Drávaszabolcs – Dráva-part – Gyűrűspuszta – Alsószentmárton (16 km, szintemelkedés: elhanyagolható). Ta-lálkozás: 8 órakor Drávaszabolcson, az autóbusz-megállóban /Drávaszabolcs, Községháza/. (Elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 15-ös kocsiállásáról 7.00 órakor induló siklósi buszjárattal, harkányi átszállással, ill. Siklósról a 7.15-kor induló pécsi buszjárattal, harkányi átszállással. Hazaút: 17.09-kor a Mattyról indu-ló busszal.) A túra síkvidéki, napszemüveg, kalap ajánlott. Vízvételi lehetőség út-közben nincs, 2 liter folyadék ajánlott személyenként. Távcső ajánlott madármeg-figyeléshez. Szúnyogos terület, szúnyogriasztó szükséges, illetve bővíthető öltözék a Dráva melletti szakaszokhoz. Túravezető: Ujságh Zsolt /Tenkes TE/ ( 70/319-1090, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► június 13., péntek: „Szentjánosbogarak nyomában az éjszakai parkerdőben I.”. Útvonal: Dömörkapu – Misina tető – Hóvirág-völgy – Kis-rét – Dömörkapu (4,5 km, szintemelkedés: 133 m). Találkozás: 21.20-kor Pécs, Dömörkapu autóbusz-fordulóban (elérhető a Főpályaudvarról 20.50-kor induló 34/Y jelzésű buszjárat-tal). A túrára piros fényű (fej)lámpát ajánlott hozni. Túravezető: Ignátkó Imre /Vándorok/ ( 30/270-2670, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► június 14., szombat: „Virágba borultak a gesztenyefák”. Útvonal: Apátvarasdi elágazás – Fodorgyöp – Legénysír – Zengővárkony – Pécsvárad – Dombay-tó (13 km, szintemelkedés: 255 m). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásánál (az autóbusz 9.00-kor indul). Túravezető: Tóth Klára ( 20/527-8913, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► június 15., vasárnap: „Fel a Nagy-hegyre!”. Útvonal: Diósviszló, szőlőhegy a.m. – Nagy-hegy – Csarnótai elágazó a.m. (7,1 km, szintemelkedés: 160 m). Találko-zás: 7.35-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 18-as kocsiállásánál (az autóbusz 7.45-kor indul). A túra Diósviszló, Szőlőhegy autóbusz-megállótól 8.40-kor indul. (Igény és túravezető függvényében elképzelhető ennél hosszabb túra is tovább a Tenkes hegy felé.) Túravezető: Romvári Tibor /Dráva TSE/ (30/335-1702, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► június 20., péntek: „Szentjánosbogarak nyomában az éjszakai parkerdőben II.”. Útvonal: Dömörkapu – Misina tető – Hóvirág-völgy – Kis-rét – Dömörkapu (4,5 km, szintemelkedés: 133 m). Találkozás: 21.20-kor Pécs, Dömörkapu autóbusz-fordulóban (elérhető a Főpályaudvarról 20.50-kor induló 34/Y jelzésű buszjárat-tal). A túrára piros fényű (fej)lámpát ajánlott hozni. Ignátkó Imre /Vándorok/ ( 30/270-2670, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► június 21., szombat: „Szent Iván éjszakai túra”. Útvonal: Zobákpuszta – Hidasi-völgy – Csurgó – Máré-vár – Vár-völgy – Cigány-hegy – Püspökszentlászló – Hosszúhetény (18 km, szintemelkedés: 550 m). Indulás: 19 órakor Zobákpusztáról (Pécsről elérhető a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 18.20-kor induló bonyhádi busszal, Komlóról a 18.40-kor induló nagymányoki busszal). Túraveze-tők: Böröcz László és Banga Sándor /HOTE/. Információ: Takács Ferenc ( 20/805-3405, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► június 21., szombat: június 22., szombat: „Napnyugtától napkeltéig a Kelet-Mecsekben”. Útvonal: Hosszúhetény – Zengő, kilátó (napnyugta) – Viki-pihenő – Dóri út – Óbányai kilátó – Cigány-hegyi kilátó – Zengő, kilátó (napkelte) – Hosszúhetény (29 km, szintemelkedés: 1150 m; nehéz túra!). Indulás: Hosszúhe-tény, Kultúrház autóbusz-megállóból 19.20-kor. Az indulási hely elérhető Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 18.20-kor induló bonyhádi busszal (Hosszúheténybe érkezik 18.48-kor), Komlóról a Hosszúheténybe 19.00 órakor in-duló buszjárattal (Hosszúheténybe érkezik 19.17-kor). A túra várhatóan vasárnap reggel 6 óra körül ér véget. Visszafele autóbusz indul Komlóra 6.18 órakor, Pécsre 6.37-kor. FONTOS! Az éjszakai túrán a biztonságos, jól járható utakon nem hasz-nálunk lámpát, csak a patakmedres átkelésnél és kevésbé járható útszakaszokon, szükség szerint. Vízvételi lehetőség a táv felénél, az óbányai temetőnél lévő víz-csapnál. Túravezető: Müller János ( 30/331-2486, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► június 27., péntek: „Szentjánosbogarak nyomában az éjszakai parkerdőben III.”. Útvonal: Dömörkapu – Misina tető – Hóvirág-völgy – Kis-rét – Dömörka-pu (4,5 km, szintemelkedés: 133 m). Találkozás: 21.20-kor Pécs, Dömörkapu au-tóbusz-fordulóban (elérhető a Főpályaudvarról 20.50-kor induló 34/Y jelzésű busz-járattal). A túrára piros fényű (fej)lámpát ajánlott hozni. Ignátkó Imre /Vándorok/ ( 30/270-2670, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► július 5., szombat: „Nyári sétatúra”. Útvonal: Vajszló a.m. – Cseri-erdő – Vajszló (8 km, szintemelkedés: elhanyagolható /síkvidéki túra/). Találkozás: 6.50-kor a pé-csi távolsági autóbusz-állomáson a 17-es kocsiállásnál (a busz 7.00-kor indul Vajszlóra). Várható visszaérkezés Pécsre 13.10-kor. Túravezető: Gida Tibor /Dráva TSE/ ( 20/989-1853, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► július 26., szombat: „Végig a Nagy-forrás-völgyön”. Útvonal: Hősök tere – Jó-zsefháza – Nagy-forrás-völgy – Sugói-rét – Budafa (9 km, szintemelkedés: 264 m). Találkozás: 7.35-kor Főpályaudvar autóbusz-végállomáson, a 4-es járat meg-állójában (a busz 7.43-kor van itt Uránváros felől). Túravezető: Földes Béla /Pécs Városi Természetbarát Bizottság/ ( 30/232-5528, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437) ► június 7., szombat: „Tótól tóig”. Útvonal: Orfű – Sárkány-árok – Szuadó-völgy – Remete-rét – Büdös-kút – Zsidó-völgy – Kőlyuk – Sikonda (20 km, szintemelke-dés: 510 m). Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. ► június 15., vasárnap: „Háztól házig túramozgalom” 2. Útvonal: Abaliget kem-ping – Gubacsos kulcsosház – Mecsek Háza – Lóri vadászház – Vágotpuszta – Sikonda, Természetbarátok háza (15 km, szintemelkedés: 450 m). Indulás: az 5.30-as pécsi buszjárattal, majd tovább Pécsről a 6.15-ös abaligeti busszal. Túrave-zető: Papp László. ► június 21., szombat: „Napnyugtától napkeltéig a Kelet-Mecsekben”. A BMTSZ nyílt túrája, a kiírást lásd ott! ► június 22., vasárnap: Túra a Fekete István tanösvényen. Útvonal: Bakóca – Ta-tárugrató – Hollófészek – Nagymáté – Felsőkövesd – Alsókövesd – Tatárugrató – Bakóca (13 km, szintemelkedés: 250 m). Indulás autókkal 8 órakor a TESCO parkolóból (a túra Bakócáról 8.45-kor indul). Túravezető: Papp László. ► június 29., vasárnap: „Lafferton Henrik Emléktúra” és „Civilek a Vörösfenyő kulcsosházban” I. útvonal: Váralja – Váraljai-tavak – Vörös-cser – Dobogó – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (17 km, szintemelkedés: 470 m). Indulás: a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila (Magyaregregyen száll fel a buszra). II. útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Gáll László. ► július 6., vasárnap: Túra Komló körül – közben forrástisztítás! Útvonal: Petőfi tér – KBSK – Gyöngy-kút – Cserma tető – Sikonda – Laura-forrás – Mecsekfalu – Dávidföld, Mini Zoo – Petőfi tér (12 km, szintemelkedés: 272 m). Indulás: 8.00 órakor a Petőfi térről. Túravezető: Papp Luca Panna. ► július 13., vasárnap: Nyári túrák. I. útvonal: Magyaregregy – Arnold ház – Per-tus – Babina – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 230 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos. II. útvonal: Mecseknádasd – Várhegy – Rácz-hegy – Ófalu – Kő-hegy – Hét-hárs-tető – Vadászcsárda – Mecseknádasd (24 km, szintemelkedés: 497 m). Indulás: a 6.30-as pécsi buszjárattal, átszállás 7.09-kor a Pécsett a Budai vámnál. Túraveze-tő: Papp László. ► július 19., szombat: Túra Orfű és Pécs között. Útvonal: Orfű – Abaliget – Lenke-forrás – volt Petőcz-akna – Halomsírok – Remete-rét – Sós-hegy – Tubes – Mi-sina – Mecsek-kapu – Pécs, Árkád (26 km, szintemelkedés: 750 m). Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. ► július 20., vasárnap: „Abaliget kincsei”. Útvonal: Orfű, abaligeti útelágazás – Balázs-hegyi kilátó – Gubacsos kulcsosház – Abaliget, Barlang és Denevérmú-zeum – Tavak körül – Orfű (13 km, szintemelkedés: 280 m). Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Papp Gábor (Őri Zsuzsanna). ► július 26., szombat: Találkozás a Zsongor-kőnél. I. útvonal: Kővágószőlős – Sas-fészek – Zsongor-kő – Remete-rét – Sós-hegy –Tubes – Mandulás – Mecsek-kapu – Pécs, Széchenyi-tér – autóbusz-állomás (18 km, szintemelkedés: 640 m). Túra-vezető: Horváth Attila. II. útvonal: Petőczpuszta – Petőcz-akna – Zsongor-kő – Éger-tető – Égervölgy (10 km, szintemelkedés: 300 m). Túravezető: Őri Zsuzsan-na. Indulás: mindkét túrára a 7.30-as pécsi buszjárattal (átszállás Pécsett). ► augusztus 3., vasárnap: „Háztól házig túramozgalom” 3. Útvonal: Hosszúhetény – Dombay-tó – Zengő – Püspökszentlászló – Hosszúhetény (17 km, szintemelke-dés: 635 m). Indulás: a 8.00 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Papp László. ► augusztus 10., vasárnap: „Kő, gödör, hegy, forrás, vár…”. I. útvonal: Komló, Szilvás – Barna-kő – Sín-gödör – Cigány-hegy – Pásztor-forrás – Máré-vár – Máré csárda – Pap-erdő – Szöge-hegy – Szilvás (26 km, szintemelkedés: 550 m). Túravezető: Horváth Attila. II. útvonal: Szilvás – Barna-kő – Sín-gödör – Balázs-orma – Máré-vár – Máré csárda (12 km, szintemelkedés: 420 m). Túravezető: Papp László. III. útvonal: Szilvás – Barna-kő és vissza (6 km, szintemelkedés: 160 m). Túravezetők: Papp-Szabó Erika és Papp Luca Panna. Indulás: mindhárom út-vonalon 8.00-kor a szilvási Spar elől. ► augusztus 16., szom