2024. október 322. szám

MECSEK HÍRADÓ 322. szám 2024. október Misinától Komlóra éjjel 2024. augusztus 24-én, szombaton tartottam a „Misinától Komlóra éjjel” nevezetű túrámat Müller Jánossal. Este 5-en voltunk a Misinánál. Megvártuk az indulás időpontját, hátha még jön valaki. Nem jött, így megszemléltük az újonnan épült kis-kilátót (nem tudom, mi a neve, de kilátó és kicsi) a TV-torony lábánál lévő épületnél. Aztán uzsgyi, indulás északnak. Kis-Tubesen megcsodáltuk Pécset. Onnan látszik a legjobban a város az aznap érintett kilátópontok közül. Aztán jött a Tubes a János-kilátójával. Innen már Komló is látszik! Főleg Szilvás. Itt kivártuk a naplementét, megérte a látványt. Gondolná az ember, hogy lement a nap, jó hűvös lesz végre. Nem jól gondolná. Ellenben a sok kiszáradt és lombját idejekorán lehullatott fák-bokrok mellett volt nagyon sok zöld levelű húsos sombokor is. Ennek örültünk is addig, amíg meg nem fogtunk egy ilyen zöld levelet. Optikai csalódás áldozatai lettünk... Zölden száradtak el a levelek rajtuk. Gyümölcsük nem érett be, ki tudja, jövőre kihajtanak-e még? Lapisnál már elég sötét volt, hogy a lámpákat kelljen használni a hét mecseki kőzet elolvasásához az emlékművön. Onnan egy kis aszfaltkerülés, és jöhetett a zöld sáv. Az elvitt minket egészen Kőlyukig. Addig volt még azonban kaland bőséggel. Kezdeném azzal, hogy kitértünk a Darázs-kúthoz, hogy megtöltsük kulacsainkat. Épp a kulacsom veszem elő, amikor egyik túratársunk kellemetlenségének adott hangot: feje tetejét megcsípte valami több ízben is, amire annak rendje és módja szerint felszisszent. Egy lódarazsat tisztelhettünk meg e neveletlen jószágban. Jöttek a fényre valamiért, pedig éjjel annyira nem jellemző, hogy összefussunk velük. A lámpákat – egy kivételével – gyorsan lekapcsoltuk, és elmentünk a vízforrástól. Azért meg kell hagyni, volt annyi tisztelet a darázsban a forrás névadói iránt, hogy eljött a Darázs-kút elé csipkedni. Távolodott a Darázs-kút-élmény, már ki is beszéltük magunkból a dolgot, amikor is... Hallok balról – igen közelről – valami furcsa zajt. Odavilágítok: lódarazsak! Na mondom: ejnye! (Valójában sokkal szofisztikáltabb szavakkal adtam hangot kedélyem változásának.) Érdekes, hogy rögtön mindenki sprintre tud váltani ilyen alkalmakkor – fáradtságtól függetlenül. Ezt követően darazsak már nem támadtak ránk, és a mókusok se kívánták meg egyikünket sem (ezt most nem részletezném...). A Zsidó-völgy kalandos volt, mint mindig. Rengeteg kidőlt fa, taplógombák, a végén pedig vascsövek álltak ki a földből – jelezve, hogy itt már voltak emberek régebben, valami után kutatva. Kőlyuknál barlanglesés, vízvételezés és a padoknál egy vacsora, vagy reggeli, kinek mi tetszik. A Kőlyuki Betérő étterem most is ki volt világítva, ezek szerint nem karácsonyi az a díszítés. Mikor felértünk az étteremmel szemben a dombra, akkor jöttünk rá, hogy milyen kellemes idő volt lent a völgyben. Ugyanis fent 30 fok fölött volt a hőmérséklet. Ez azért az éjszaka közepén több, mint arcátlanság. Még fentebb érve kiderült, hogy nem derült ki, ezért elvetettük a csillagtalan rétek bejárását és folytattuk utunkat inkább az eredeti erdei ösvényen (piros sáv). Sikondán azért megnéztük, hogy mikor jön a busz. Ha várunk még öt órát, akkor elérjük a következőt. Nem vártunk, célba vettük inkább Körtvélyest. A pihenőpark végében valami élőzenés ritmikus társasági rituálé került megrendezésre. Mielőtt megkezdődött volna az emelkedő, olyat láttunk, amire nem voltunk lelkileg felkészülve. Egy másik turistát az erdőben! Vagy horgászt, vagy éjszakai jelenést, ez már nem derül ki. Köszöntünk egymásnak azért. Mindig szürreális élményként élem meg, amikor a rét utáni erdősávban járva egyszer csak felbukkannak Körtvélyes termetes panelházai. Erdőből a nagyvárosi jellegbe, de azonnal. Onnantól már nem kellett lámpa, elég volt (majdnem mindenhol) a közvilágítás. Dávidföld, Kökönyös, Imre-telep, belváros és Szilvás (bár Körtvélyesben elhagytuk az egyik túratársunkat, de közös megegyezéssel tettük mindezt). Összességében örültünk annak, hogy nem nappal csináltuk a túrát, mert így is nagy volt a hőség. No meg más élményt ad az éjszakai erdő. Szokták tőlem kérdezni, hogy mégis mi lehet abban a jó, hogy éjszaka túrázik valaki? A legjobb válasz rá az, hogy ha nem tudja, próbálja ki. Jobb, mint elmesélni! Ujfalusi Máté túravezető Túrák a Retyezátban 2024. szeptember 3-8. Az erdélyi Kárpát Klub Utazási Iroda szervezésében a Déli-Kárpátokhoz tartozó Retyezát hegységben tölthettünk el 6 csodálatos napot szeptember elején, és kísérelhettük meg a 2000-es csúcsok meghódítását. A hegység a nevét a Retyezát-csúcs (2482m) érdekes formájáról kapta, amely egy nyesett tetejű piramisra hasonlít (a retezát románul azt jelenti: levágott, lemetszett). Jártunk monumentális sziklafalakkal övezett vizes szurdokokban, megcsodáltuk a vízesések lezúduló zuhatagát, fenyvesekkel ölelt erdei utakon, majd törpefenyők között, sziklák, kőtengerek mentén haladtunk. Feljutottunk a 2457 m magas Kusztura-csúcsra, megnéztük a Jorgován-kő (2014 m) jellegzetes sziklaalakzatát, valamint Maderspach Viktor nyomában megérkeztünk az Oslea 1946 m magas csúcsára, ahol a gerincen egy veszélyes sziklás ösvényen haladva eddigi utunk legszebb panorámájában volt részünk. 1. nap: Utazás Petrozsénybe és a Krivádiai-szurdok megtekintése. Reggel 6-kor 15 fővel indult Pécsről kisbuszunk, majd Szegeden további két túratárssal kibővülve folytattuk utunkat a Nagylak – Déva – Petrozsény útvonalon. A kora délutáni órákban érkeztünk a Petrozsénytől alig 20 km-re lévő Krivádiai-szurdokhoz. Vizes kalandra alkalmas cipőinkkel, ruháinkkal felvértezve ki-ki belátása szerint gázolt a bokáig, térdig, derékig érő friss vízben, és gyönyörködött a felettünk tornyosuló sziklafalban, a patakban, a járatlan ösvényekben. A mélyvizes úszást csak egy túratárs vállalta be. Az esti órákban értünk petrozsényi szálláshelyünkre, amely a Böjte Csaba irányítása alatt álló Szent Ferenc Alapítvány Vendégháza volt. Három éjszakát töltöttünk itt. Odaadó, szeretetteljes vendéglátásban volt részünk. Kissé betekintést nyertünk a gyermekek nevelésébe (ott jártunkkor 16-an voltak), az alapítványi élet és a fennmaradás nehéz, mindennapos küzdelmeibe. 2. nap: Petrozsény – Lázár-vízesés – Valea Marii-vízesés – Buta menedékház (1580 m magasan) Reggeli után 3 napra elégséges felszereléssel (jó nehéz volt) az Iscroni – Vulcan – Lupeni – Uricani útvonalon érkeztünk meg buszunkkal a Zsil folyó partjára, Kimpulunyágra (nem tévedés, románul Campu lui Neag). Innen indult gyalogos utunk. Először a mintegy 1100 m magasan lévő kétlépcsős Lázár-vízesés kristálytiszta vizében, s az úszkáló pisztrángokban, majd a Valea Marii-vízesés vízfüggönyében gyönyörködtünk. Túravezetőnk javaslatára erre a túrára csak a legszükségesebb dolgokkal mentünk, hátizsákjainkat az erdő szélén hagytuk szabadon, s 5-6 km után visszaérkezvén mindent ott és úgy találtunk, ahogy hagytunk. Eztán jött a túra nehezebb része, a jól megtömött hátizsákokkal való haladás egyre feljebb és feljebb. A piros kereszt és kék sáv együtt futó jelzésén haladtunk a sziklás erdei kövesúton nagyon szép erdőben egészen a menedékházig. A szerencse utunkba sodort egy terepjáró autót, s a vezetője minden ellenszolgáltatás nélkül felvitte csomagjainkat a Buta menedékházba. Közben üzlet is köttetett, az úriember felajánlotta, hogy a további túrák esetén vállalja a csomagok fel- és levitelét annak fejében, hogy a társaság az ő vendéglőjében közben valamit fogyasszon. Csomag nélkül is nagyon fáradtan érkeztünk meg a menedékházba, ahol Margit néni és a morózus Béla bácsi szárnyai alá kerültünk, akit végig Tibi bácsinak szólítottunk, s csak az utolsó előtti nap derült ki, hogy ő Béla bácsi. Ezen a napon 16,2 km-t és 1003 m szintemelkedést tettünk meg. Tiszta, egyszerű szobák voltak, villany csak az egyikben volt, ahol generátor biztosította az áramot. A meleg vizes fürdő, mosdó külön épületben volt. Második nap már az étkezőben feltölthettük telefonjainkat. A kinti asztaloknál, padoknál költöttük el előre megrendelt vacsoránkat: csorbaleves és zöldséges sertéspaprikás puliszkával volt a menü. Nagyon finomakat főztek. A büféből mindenki kedvére fogyaszthatott üdítőt, sört, vagy amihez épp kedve volt. Határ csak a pénztárca tartalma… Nyolc órakor már sötét volt, hamar álomra hajtottuk fejünket. A notórius nem alvók a fényszennyezés nélküli csillagos égboltot kémlelhették. Gyönyörű volt. 3. nap: Buta menedékház (1580 m) – Papusa-Custuri csúcs (2209 m) – Kusztura csúcs (2457m) – Papusa-Custuri – Buta menedékház. A szalonnás-kolbászos tojásrántottás reggeli elfogyasztása után a menedékháztól szintén a piros kereszt és kék sáv vonalán egy fenyves erdőn keresztül vezetett utunk. Az út mentén jobbról-balról pompáztak fehér pettyeikkel piros kalapjukon a „mesegombák”. Hamarosan egy tisztáshoz értünk, ahol a hegyimentők szállása volt. Bennünket látva, lehet, hogy azon tanakodtak: „vajon ma lesz-e bevetésünk”? Újból felfelé vettük az irányt, s egy nyitott hegyoldalon a törpefenyők társaságában érkeztünk meg az erdőhatár fölé egy nyeregre, a Saua Plaiul Mic-csúcshoz (1879 m) és a mögötte lévő kis tengerszemekhez. Gyönyörű panoráma nyílt előttünk. Szemközt sorakoztak a Retyezát 2500-as csúcsai, amit egész nap láthattunk: Bukura, Peleaga, Papusa. Rövid pihenés után keleti irányban a piros sávon folytattuk utunkat a Papusa-Custuri csúcsig (2209 m). Innen már elmaradoztak a törpefenyők, s sziklahegyeken, kőtengeren át jutottunk fel a Kusztura csúcsáig (2457 m). Leírhatatlan gyönyörűségben volt részünk. Láthattuk az alattunk fekvő két Kusztura-tavat, az észak felé tartó főgerincet, körpanorámánk volt a Godján tömbjére, a Zsil völgyére, a Vulcan hegységre. Hosszabban elidőztünk, ettünk, pihentünk, majd ugyanazon az útvonalon, amin jöttünk, visszamentünk szállásunkra, ahol szintén finom vacsorával vártak: csorbaleves, rántott hús, burgonya, saláta. Harmadik napunkon 11,7 km-t és 920 m szintemelkedést tettünk meg. Ismét korán kerültünk ágyba. 4. nap: Buta menedékház (1580 m) – Saua Plaiul Mic csúcs (1879 m) – Coporciner Albelo (1930 m) – Jorgován-kő (2014 m). Reggelire a meleg ételen kívül hideget is lehetett választani. Béla bácsi, aki ezen időre már úgymond kissé beszédesebb, barátságosabb lett, elvállalta csomagjaink hegyről való leszállítását – ő már komolyabb összegért, de így is megérte, mert ilyen nehéz csomagok cipelésével nem tudom, hogyan sikerült volna a napi tervet teljesíteni. Az utunk első szakasza már nem volt ismeretlen, az előző napi út alapján haladtunk fel a nyeregbe (Saua Plaiul Mic csúcs 1879 m). Rövid pihenő után továbbra is a piros sávon, de az előző napival ellentétes irányba, gerincen indultunk egy panoráma ösvényen, emelkedőkkel, ereszkedőkkel. Ez egy nagyon régi út, a pásztorok használták terelésre. Ahogy visszatekintettünk, gyönyörködtünk a Kusztura messze távolban kiemelkedő csúcsában, a Retyezát csúcsban és még sok általunk meg nem jegyzett csúcsban. Hamarosan elmaradoztak a törpefenyők, majd feltűnt a Jorgován jellegzetes sziklaalakzata. Hihetetlennek tűnt, hogy oda fel fogunk jutni. A körpanoráma szintén ámulatba ejtett mindenkit. Meredeken haladtunk lefelé, hogy majd ismét magasra jussunk. A következő pihenőnk a Coporciner Abelo gerincre volt (1930 m). Itt is szédületes kilátásban volt részünk. Erőt vettünk magunkon és nekirugaszkodtunk az utolsó etapnak, s feljutottunk a 2014 méter magas Jorgován-kőre. A panoráma ismét elképesztő volt. Láthattuk az Oslea csúcsot, gerincet is, ami a következő napi terv volt. Gyönyörködhettünk a Nagy-Retyezát gerincében, a Godján tömbjében, a Vulcan-hegységben. Miután kipihentük magunkat, a piros háromszögön lefelé ereszkedtünk közel 1000 m szintet. Először még törpefenyők között haladt a szerpentin köves, kavicsos, csúszós, meredek útja, majd hamarosan fenyőfák következtek, s amikor a lombhullatók is megjelentek, örültünk, mert tudtuk, hamarosan leérünk a hegyről. A Larului-völgy kempingjénél kötöttünk ki, ahol nagy örömünkre büfé is működött. Ezen a napon 13,2 km-t és 726 m szintemelkedést tettünk meg. Hamarosan megérkezett gépkocsivezetőnk is, és elindultunk petrozsényi szállásunkra. A vendéglátás ismét mindent felülmúlt. Vacsora után hamarosan nyugovóra tértünk, kellett az erőgyűjtés a következő napi nagy megmérettetésre. 5. nap: Petrozsény – Oszlea-csúcs és gerinc – Petrozsény. Reggeli után a már korábban is ismert úton haladt a Zsil völgyében kisbuszunk, de most Kimpulunyágtól kissé távolabb szálltunk ki. Ezen a napon egyik nemzeti hősünk, Maderspach Viktor menekülésének egyik útvonalán túráztunk. Maderspach Trianon után is hű maradt szülőföldjéhez, és kényszerűen román állampolgárrá válva próbált élni birtokán, de nem hagyták. Világháborús tevékenysége miatt üldözte őt a román titkosrendőrség, ezért menekülnie kellett, s elindult a csonka Ma¬gyarország felé. Útjának egyik szakasza ez a havasi út (amit az oláhok nem igazán kedveltek), s ami a korabeli ezeréves határnak is része volt. Ma megyehatárként működik. Mi is elindultunk, kb. 1000 m magasságból kapaszkodtunk felfelé. Eleinte enyhén emelkedett a kövesút, majd balra letérvén a piros sávon egyre meredekebb úton haladtunk. Egyszer csak előttünk állt a hegy. Feltekintettünk a Vulcan-hegységből meredeken kiemelkedő Oszleára. Tudtuk, eddig sem volt könnyű az utunk, de a java még hátra volt. A hegycsúcs aljához érve oldalazva haladtunk a kitaposott keskeny, földes lépcsőkön, meredek sziklákon át egyre feljebb és feljebb jutva, mígnem elérkeztünk az 1946 m magas csúcshoz. Itt hosszabban megpihentünk, s mivel időben felértünk, túravezetőnk úgy döntött, folytatjuk a túrát a gerincen keresztül. A panoráma leírhatatlan. Előttünk a mintegy 7 km hosszú gerinc, amelyen keskeny sziklaösvényeken halad le és fel az út. Tériszonyosoknak nem való. Nagyon oda kellett figyelnünk, egy rossz mozdulat, és gurulunk. Előttünk a gerinc, jobbról a Havasalföld nagy hegyei, völgyei, balról a Retyezát emelkedik. Amerre csak néztünk, körben-körben mindenütt csak hegyek, hegyvonulatok, s azok tobzódása. Nem tudtunk betelni ezzel a látvánnyal. Elmondhatom, hogy ez volt eddigi túráink legszebbike, leglátványosabbja. Ahogy haladtunk, a hegyoldalban legelésző birkanyájjal találkoztunk. A pásztorkutyák látványától kissé inunkba szállt a bátorságunk. A kutyák az utat foglalták el, a pásztor csak állt egy helyben és egykedvűen szemlélte az eseményeket. Minden kutyát ki kellett kerülnünk, némelyik, mint egy borjú, akkora volt. Ahogy elhaladtunk mellettük, megszagoltak, barátságosak voltak, nem morogtak, nem ugattak. Csak álltak az úton és megengedték, hogy elhaladjunk mellettük. Egy-két kicsi kutya egy darabig vígan ugrándozva jött velünk, de aztán visszafordultak. Ahogy a felmenetel, úgy a lemenetel sem volt egyszerű. A gerincről kb. 2,5 km megtétele után fordultunk lefelé egy nagyon szép ösvényen. Cikk-cakkban haladva próbáltuk egyszerűbbé tenni a lejutást. A vége húzós volt, mintegy 3 km-en keresztül sziklák között botladoztunk lefelé. De megérte, csodás nap volt. A túránkon 16.2 km és 802 m szintemelkedésünk volt. Túratársaink közül voltak, akik nem jöttek fel az Oszleára, ők Petrozsény mélységét tanulmányozták. Nagyon szép barlangtúrát tettek. 6. nap: Petrozsény – Véka szurdok – Pécs. Elérkezett a hazautazás napja. Elbúcsúztunk szállásadóinktól. Feledhetetlen napokat töltöttünk itt. Ki-ki a lehetőségeihez mérten adománnyal és saját készítésű termékek megvásárlásával járult hozzá az alapítvány működéséhez. Rövid vizes túrára indultunk a Véka-szurdokban. Mivel korán odaértünk és még elég hűvös volt, nem mindenki ereszkedett a vízbe. Voltak, akik csak addig mentek be a sziklafalon, amíg a kötél tartott. Gyönyörködhettünk a természet szépségében. Eseményekben, túrákban, élményekben gazdag hat nap volt. Arad – Nagylak – Szeged – Pécs útvonalon érkeztünk meg a kora délutáni órákban. Még hadd emeljem ki Zóka Magdi túratársunk önzetlen segítségét, aki szállással, vacsorával és reggelivel látta el az indulás előtti estén Pécsre érkező túravezetőnket, Janit és a buszunk sofőrjét, Alpárt. Bajzáth Ilike Tagszervezeti találkozó 2024. szeptember 13-án hűvös, esős időben tartottuk meg évközi tagszervezeti találkozónkat Zobákpusztán, a Nomád Táborhelyen. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége által immár negyedik alkalommal rendezett szeptemberi tagszervezeti találkozóra a kedvezőtlen időjárás ellenére nyolc tagszervezetből 23 résztvevő jött el. A résztvevők köszöntését követően egyperces néma felállással emlékeztünk az év során elhunyt turistatársakra. Ezt követően a 2024. augusztus 23-25. között a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség által Györkönyben rendezett Dunántúli Természetbarát Vezetők Találkozóján történtekről tájékoztattam a hallgatóságot. A továbbiakban az alábbi témák kerültek szóba: az útjelzésfestés-pályázat aktuális munkálatai, hátralévő feladatai, a forrásvédnökség megbeszélésen elhangzottak, a források védelmével kapcsolatos feladatok, a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó, a Természetbarátok Klubja Pécs török kori emlékeit bemutató, sétával egybekötött foglalkozása, a megyei szövetség által pályázott „Mecseki mondák, Jakab-hegyi legendák” teljesítménytúra ismertetése. A jövő évi tervekről is beszélgettünk, ezekhez kapcsolódva Takács Ferenc, a HOTE elnöke az egyesület 10 éves fennállásának 2025-ös „meglepetés eseményeit” említette. Ezt követően jókedvű, baráti beszélgetés közben elfogyasztottuk az ízletes pörköltet, amit Gida Tibor és Szabó-Dalecker Ibolya készített számunkra. A „vendégmarasztaló”, finom itókák és a résztvevők által hozott sütemények is hozzájárultak ahhoz, hogy ne siessen senki haza. Köszönjük a finom vacsorát, a finom italokat és sütiket. A baráti hangulatú találkozó végén a további eredményes munka reményében köszöntünk el egymástól. Schóber József „Török kori séta Pécsett” Szeptember 21-én a Természetbarátok Klubja a hagyományos keddi időpont és Tímár utcai foglalkozás helyett egy szombat délelőtti/kora délutáni sétát kínált az török kori Pécs emlékeinek felfedezésére. Túravezetőink: Polgár Tamás és Oláhné Urbán Orsolya – a kor történelmének és irodalmának jó ismerői – kalauzoltak bennünket ezen a gyönyörű szep¬temberi, hétvégi napon. A séta útvonala a Jakováli Hasszán dzsámitól a Memi pasa fürdője, majd a Sétatéren keresztül a Török-kút érintésével az Idrisz baba türbéjéig vezetett. A sétán 24 résztvevő kapott értékes „morzsákat” a török kori Pécs történelemi hátteréről, a kor irodalmi alkotásairól, vallási életéről, építészetéről, fürdőkultúrájáról. A túra a Jakováli Hasszán dzsámi megtekintésével indult. A múzeumban a NÖF (Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.) munkatársainak tárlatvezetése jó alapot adott vezetőinknek, Tamásnak és Orsolyának a téma alaposabb kibontására. Fenyves Angelika meglepetéssel is szolgált: a Ferencesek utcájában működő Balkán Bisztróban egy hagyományos török kávéra invitált bennünket. A kávé kortyolgatása közben ismertetőt hallgathattunk a kávé történelméről, elkészítésének módjáról is. A Memi pasa fürdője volt a következő helyszínünk. Részletes ismertetőt kaptunk a keleti fürdőkultúra eredetéről, jellemzőiről, irodalmi vonatkozásairól. A sétát megszakító „megállások” arra is jók vol¬tak, hogy újabb és újabb ismereteket kapjunk túravezetőinktől. Így jutottunk el a Rókus¬domb aljáig, a Török kúthoz. Innen indultunk Idrisz baba síremlékéhez. A türbében a NÖF munkatársa ismertetőjét követően Oláhné Urbán Orsolya és Polgár Tamás irodalmi és történeti vonatkozású kiegészítéseit hallgathattuk meg. Ezt követően megköszöntük túravezetőinknek a tartalmas, érdekes programot. Köszönjük a szervezőknek, a túravezetőknek, a múzeum munkatársainak, hogy ilyen szép hétvégi programot nyújtottak a résztvevőknek. A tervek szerint a Természetbarátok Klubja – a szokásos kedd délutáni Tímár utcai előadások mellett – a jövőben több hasonló programot is szervez Schóber József  Makkóvoda: mecseki erdőjárás négy hektár reménységben Kiszáradt és naptól megperzselt fák, elapadt patakok. A madarak és a csörgedező víz hangja helyett a száraz levelek zaja visszhangzik, több mint száz éves bükkök adják fel a harcot hazánk legszebb erdeiben. A klímaváltozás túl gyors ahhoz, hogy a természet rövid időn belül alkalmazkodjon. A természet egyre csak pusztuló jelenében azonban akad némi remény is: a jövőnk talán egyetlen esélye Kelet-Mecsek erdeiben cseperedik. „Néhány éve ezekben a völgyekben még patak csörgedezett, az éltető víz hangja azonban mára eltűnt. A források elapadtak, szomjazik az erdő, és annak minden élőlénye” – mutat körbe Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója. Az erdésszel a Kelet-Mecsek lábánál találkozom, alig múlt délelőtt tíz óra, de már csak a vízre tudok gondolni. Az erdőbe menet a lábunk alatt porzik a föld, a fákról szüntelenül hull a megperzselt levél. „Ez nem túl jó” – mondja, miközben az egyik bükkfa felé mutat. Sok fának a teteje mintha meg lenne skalpolva, kopasz, letörött, vagy teljesen elszáradt. Ez az úgynevezett fiziológiai szárazsági stressz, ami azt jelenti, hogy a fában nincs annyi víz, ami a fotoszintézishez, a párologtatáshoz és az anyagcseréhez szükséges lenne – teszi hozzá. Miközben végigfut tekintetével a fán, elmagyarázza, víz híján a növényben megszakadnak a vízoszlopok, a fa koronájában egyre apróbb levelek alakulnak ki, hogy csökkentse párologtató felületét a növény. Majd szép lassan el is száradnak a levelek a lombkorona csúcsán. A csaknem húszméteres fa látott már szebb napokat. A lombkorona inkább egy megtépett pamacsra emlékeztet, a felső négy métere teljesen elszáradt. „De vannak még ennél is rosszabb állapotban lévő fák. Ennek a bükkfának a sorsa is meg van pecsételve” – mutat egy másikra. Megtudom: több mint száz éve része az itteni élőflórának. Ez a bükk nemcsak árnyékot, de otthont is ad az állatvilágnak. Ennek a fának az első száz éve nyugalomban telt, de az elmúlt öt-tíz év, a klímaváltozás okozta aszály próbára tette és alulmaradt ebben a harcban – mondja, majd közelebb lép a fához, szorosan a törzzsel szemben. „Látja ezt?” – fordul felém. Bólintok. A bükkre jellemző szürke, sima kéregnek már nyoma sincs, a törzs pikkelyessé vált, sok helyen fekete. Ez valamilyen betegség? – kérdem. „Megégett” – érkezik a válasz. Akaratlanul is körbenézek: talán egy időben megfékezett erdőtűzben sérült meg a fa? Szó sincs róla. Mint kiderül, a napsugárzás tette. „Ideális esetben a fák nem egyedül álldogálnak az erdőben: ez a bükkfa a völgy tetején, az úgynevezett uralkodó szinten van, az alatta elhelyezkedő, második koronaszint fáinak kellene oltalmazni a magasabb fák törzseit a naptól. Itt azonban már nem maradt egyetlen fa sem körülötte, amelyik elviselte volna a megváltozott körülményeket. Védtelenné vált” – mondja az erdész, miközben gyengéden végigsimítja a durva felületet. Ripszám István húsz éve került a Mecsekerdőhöz, de már gyerekként is ezekben az erdőkben csatangolt. „Mindig is a természettel együtt éltem. Hatéves voltam, amikor eldöntöttem, ha indián nem, akkor majd erdész leszek” – mondja nevetve, majd elárulja, családjától tanulta meg tisztelni és szeretni az erdőt. Egyik nagyapja jó barátságban volt az erdésszel, a másik pedig vadász volt, így volt alkalma neki is meg- és kiismerni az élővilágot. „Nekem ez a természetes közegem, bevallom, fáj így látnom” – fűzi hozzá. „A természet olyan, mint a lakmuszpapír, a világban zajló változást mutatja nekünk. Ám hiába tart tükröt az emberiségnek, sokan még mindig szemellenzőt viselnek” – állítja az erdész, majd elmeséli, innen nem messze, több településen is nagy a baj. A tavalyi aszálykor lajtoskocsival hozták az ivóvizet. „A régi, hat méter mély kutakból is eltűnt a víz. Ezek a falvak hajdanán a természettel együtt éltek, a háztáji állatok a patakból ittak, a helyiek meg a kútból húzták fel a vizet. Mára viszont ezek a települések üdülőövezetekké alakultak át, vízzel megtöltött jacuzzival, medencével. Locsolják a füvet, hogy a vendégek elégedettek legyenek. Nem csoda hát, ha végül a vizespohár száraz marad. Tökéletes példa arra, ahogyan az ember túlhasznál még akkor is, amikor körülötte minden kiapad” – példázza az erdész. Szerinte a folyamatos erdőborítás a megváltozott klíma miatt fontosabb lenne, mint valaha, de az erdeink ilyen rövid idő alatt nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A jégkorszakot követően a felmelegedés lassú ütemben, öt-hatezer év alatt zajlott, amihez az őshonos fáink, a bükköseink és a tölgyeseink szépen lassan alkalmazkodni tudtak. Ám a részben emberi tevékenységnek is betudható éghajlatváltozással már nem tudják tartani a lépést – fejti ki. Az erdei út mellett drótkerítéssel körbevett területhez érünk. Nem esik jól kilépni a fák árnyékából, a nap már magasan jár. A több mint négyhektárnyi terület elsőre egy vadregényes tisztásnak tűnik az erdő közepén, a burjánzó szederbokrok és vadvirágok között azonban szépen rendezett facsemetesorok rajzolódnak ki. Ezekben a parcellákban a jövőnk reményei láthatók. Olyan ez, mint egy erdei óvoda, van itt bolgár kocsánytalan tölgy és cser, de ültettünk hazai csemetéket is, mecseki molyhos tölgyet és ezüsthársat is – sorolja Ripszám István, majd gyorsan hozzáteszi, a bolgár csemetéket nem a szél fújta ide. „A klímaváltozás egyre markánsabb hatása miatt nem várhattunk tovább, ezért néhány erdészszakembert megbíztunk, hogy kerekedjenek fel és keressék meg olyan őshonos fafajok előfordulásait tőlünk délkeletre eső országokban, amelyek alkalmasak lehetnek Magyarországon is. Az expedíció sikeres volt, a kollégáknak Bulgáriában sikerült olyan, nálunk is őshonos fákat találni, amelyek az elmúlt évezredek során már alkalmazkodtak a melegebb éghajlathoz, és a rekkenő hőség, szárazság ellenére köszönik, jól vannak” – avat be a titkokba Ripszám István. Az expedíció során beszerzett kísérleti célú makkot 2019 tavaszán vetették el. „Ez persze nem azt jelenti, hogy minden egyes makkból harmincméteres egyed lesz. Egy hektárra elvetett makkból akár százezer csemete is kikelhet, de ennek csak a töredéke, néhány száz fa marad meg végül idős korára. A szelekció mértéke tehát még akkor is hatalmas, ha mesterségesen segítjük a természetet” – fejti ki a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója. Ripszám István ugyanakkor megjegyzi, egész Magyarországot nem fogják tudni ellátni külföldi maggal, és ez nem is cél. Szerinte a fennálló problémára az egyik legjobb megoldás a helyi szaporítóanyag genetikai változatosságának fenntartása. „Ez azt jelenti, hogy a rosszabb termőhelyhez, rosszabb körülményekhez szokott erdőkből gyűjtött makkal egészítjük ki a ma még jobbnak tűnő termőhelyen álló, de már a változás jeleit mutató erdeinket. A bükk és a tölgyek mellett egyre nagyobb szerephez jutnak az elegyfafajok, ilyenek a juharok, a kőrisek, a vadgyümölcsök és a hársak is, de közülük is főként a déli elterjedésű fajok jöhetnek szóba – sorolja, majd leguggol egy térdig érő ezüsthárs mellé. Elégedetten bólogat, majd halkan néhány kedves szóval dicséri a növendéket, milyen szépen fejlődik. Pedig az alig néhány éves csemeték nincsenek elkényeztetve. Az erdésztől megtudom, szándékosan erre a területre ültettük el a magokat, ahol a növényeknek a legzordabb körülményeket kell kiállniuk. „Ez egy délnyugati kitettségű hely, vagyis napkeltétől napnyugtáig tűz a nap, ráadásul igencsak meredek, hiába esik egy kis eső, azonnal a völgy felé folyik” – mondja. A térdig, néhol derékig érő fácskák nagyon igyekeznek, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. „Nem csak az a fontos, hogy ha elültetjük, életben marad-e, látnunk kell azt is, milyen ütemben tud fejlődni, hogyan reagál az őt körbevevő természetre az adott fafaj. Van olyan faj, amelyik a kezdeti stádiumban nagyon szépen fejlődik, de aztán valamiért megtorpan. És van olyan is, amelyik kivárja a számára megfelelő körülményt, majd megállíthatatlanul tör felfelé” – fejti ki Ripszám István, majd azzal összegez: „nem túlzás azt mondani, hogy amelyik fafaj képes megmaradni ebben a nehezített közegben, az a klímaváltozás miatt kialakult egyre borzalmasabb időjárásnak is jó eséllyel ellenáll majd, árnyékot adva a fejünk fölé, elősegítve erdeink fennmaradását”. Tar Hajnalka (Forrás: magyaremzet.hu) Komlós-völgyi vadászház A Keleti-Mecsek bűbájos házikója a Zengő lábánál áll, és erdészeti, gazdasági célokra emelték. Az erre járók kedvelt pihenőhelye a romantikus, mesebeli építmény előtti tér, ahol a padok, asztalok mellett tűzrakó hely is van. Az erdészeti házat hívják Törpapa kunyhójának és Mézeskalácsháznak is, attól függően, ki milyen meséken szocializálódott gyerekkorában, a hivatalos neve azonban Komlós-völgyi vadászház. Az bizton állítható, hogy a parányi, izgalmas arányú, szembe lógó „sapkájú" épület a Mecsek egyik kis ékszerdoboza, ezért megér egy kitérőt a környékbeli túraútvonalakról. A házat 1975-ben emelte az erdészet gazdasági célokra: a vadászni indulók itt válthatták meg jegyüket az erdőbe. A kunyhó terveit Scholtz Péter készítette, az építőmester a vajdasági Ilijin Petar volt – az ő ácsmunkája a közelben álló, jelenleg rossz állapota miatt lezárt Szép Ilonka-kilátó is. Az idők során jelentősen leromlott állapotú Komlós-völgyi vadászházat 2019-ben felújították, így remélhetően sokáig csal még mosolyt az erre járók arcára. Mivel a házikó a Zengő lábánál, központi helyen áll, sok túra érinti, akár Pécsváradról, Zengővárkonyról, Óbányáról, Kisújbányáról vagy Hosszúhetény felől érkezünk a Keleti-Mecsek erdőségének mélyére. A kunyhótól indul a barátságosabb útvonal a Zengő csúcsára (P+ jelzés), így a csúcstámadásnak is meg lehet ágyazni a hangulatos pihenőhelyen. A Zengő északi lejtőjén sűrű, árnyas erdőben kirándulhatunk, ami csak fokozza a kunyhót ölelő, mesebeli hangulatot. A vadászház előtt vezet el a Pécsvárad – Pusztabánya – Magyaregregy erdészeti út, ennek egyik „U” kanyarjában áll a házikó. A közelben több turistautat is találunk, de közvetlenül a P+ jelzésű kanyarodik a házikó felé. A völgyben jó 200 méterrel lejjebb forrást is lelünk: a Büdös-kutat. A forrás nem szolgált rá a nevére, kiváló vize van. (Figyelem: a Mecsekben három Büdös-kút is van, ez a „Pécsvárad feletti” utónévvel illetett forrás). Vörös Attila (Forrás: termeszetjaro.hu)  HÍREK  Baumann József-emléktábla: szeptember nyolcadikán Petőczpusztán a Kis¬boldog-asszony napi ünnepi rendezvényen – amelyen elsősorban az innen elszármazottak, utódaik, rokonaik vettek részt – emléktáblát avattak elhunyt túratársunk, Baumann Józsi emlékére, aki sokat tett ennek a kis közösségnek a javára; 2019-ben segített megszervezni az első találkozót. A harangtorony falán elhelyezett tábla felirata: Baumann József (1951-2024) aranyjelvényes túravezető, a Mecsek Egyesület Munka Osztály elnöke, a Mecsek Egyesület örökös tagja, forrásépítő és forrásvédnök. Állíttatta: Temmert Csaba és családja 2024. (atiKA)  Turista útjelzések felújítása: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség útjelzésfestői befejezték az ez évi jelzésfelújításokat. 2024-ben – az MTSZ pályázatának keretében – összesen több mint 90 km hosszon újítottak fel jelzéseket a Mecsekben, a Dél-Zselicben, az Ormánságban és a Villányi-hegységben. A munkákban a Dél-Zselic TK, a Dráva TSE, a HOTE, a Mecseki Barangolók Társasága, a POEÜ és a Tenkes TE jelzésfestői vettek részt.  Dél-dunántúli regionális Természetbarát Találkozó: a szeptember 27-29. között Barcson megrendezett találkozón a baranyai természetjárók közül 41-en vettek részt. Részletes beszámolót a Mecsek Híradó novemberi számában közlünk.  Munkanap áthelyezések 2025-ben: – 2025. május 2., péntek: heti pihenőnap, helyette május 17., szombat: munkanap – 2025. október 24., péntek: heti pihenőnap, helyette október 18., szombat: munkanap – 2025. december 24., szerda: heti pihenőnap, helyette december 13., szombat: munkanap  2025. évi programok: a következő évi természetjáró programok, nyílt túrák terveit novemberben állítjuk össze, de már most elkezdjük az adatgyűjtést. Kérjük az egyesületek vezetőit, a programok szervezőit, ill. akik nyílt túra vezetést terveznek vagy vállalnának, hogy ha már van konkrét tervük és időpontjuk, azt jelezzék e-mailben vagy telefonon egyeztetésre, illetve rögzítésre Both Viktóriának (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,  30/938-2606), Schóber Józsefnek (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,  20/437-8314) vagy Strasser Péternek (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,  20/522-2953). Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • október 5., szombat: „Szent Imre 40, 30, 20, 10” teljesítménytúra. R.: Szent Imre Is-ko¬lai Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyűd, Közösségi Ház (buszforduló), 7.00-8.00 (40 km), 7.30-9.00 (30, 20 km), 7.30-11.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1500, 1300, 1000, 800 Ft/fő (TTT, TFSZ, MTSZ, MSTSZ tagoknak, Magyar Turista Kártyával, Mecsek Turista Kártyára, diákoknak, nyugdíjasoknak a nevezési díjból 100 Ft/fő kedvezmény. A kedvezmények nem összevonhatóak). Információ: Pálinkás István ( 20/447-2141). További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/6618/details • október 6., vasárnap: „Király László emléktúra”. A kiírást lásd a Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túráinál! • október 12., szombat: „Papi pipa 50, 30, 15” teljesítménytúra. R.: Dél-Zselic Természetbarát Klub. Rajt: Ibafa, Pipamúzeum, 6.30-7.00 (50 km), 6.30-8.00 (30 km), 7.30-9.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 2000, 1500, ill. 1100 Ft/fő. Az 50 km-es távon kötelező előnevezés, a 30 és 15 km-es távon előnevezési lehetőség október 4-ig! A 30 és 15 km-es távon előnevezés esetén 300 Ft kedvezmény a nevezési díjból. Az 50 km-es túra 10 évente (minden tízedik Papi pipa 30 alkalmával) kerül megrendezésre, díjazása: dátummal ellátott kitűző. Az 50 km-es táv minimum 20 fő nevezése estén lesz megrendezve! Információ: Strasser Péter ( 20/522-2953). További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/6650/details • október 12., szombat: Kéktúrázás napja. R.: Magyar Természetjáró Szövetség. (A program honlapja: https://kekturazasnapja.kektura.hu/). A kéktúra útvonalán szervezett túrákon előzetes regisztrációval lehet részt venni! • október 18., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.); időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • október 19., szombat: „Mecseki mondák, Jakab-hegyi legendák” teljesítménytúra (20, 15, 10 km). R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Mecseki Barangolók Társasága. Rajt: Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglő, 7.00-9.00 (20 km), 8.00-10.00 (15 km), 8.30-10.30 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 2000, 1500 ill. 1000 Ft/fő. Információ: Szuhán-Glass Beáta ( 20/928-9928). További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/6753/details • október 23., szerda: „Éger-völgy 40, 20, 10” teljesítménytúra. R.: Közös Nevező* Mecseki Mátrix Csoport. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglő, 6.00-8.00 (40 km), 8.00-10.00 (20 km), 8.00-12.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: valamennyi távon 500 Ft/fő. Figyelem! Előnevezés kötelező, határidő: október 22-én 20.00 óra! Előnevezés és a túra részletei: https://tturak.hu/hikeOccasion/6116/details Információ:  70/704-4057. • október 25., péntek: Emlékezés régi túratársainkra. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Büdös-kút (Közép-Mecsek), Baranyai Természetjárók Panteonja. Időpont: 14 óra. Találkozás Remete-réten 13.10-kor (elérhető a pécsi távolsági autóbusz-állomás 23-as kocsiállásáról 12.45-kor Abaligetre induló autóbusszal), Remete-rétről gyalog Büdös-kútra (1,8 km). Információ: Schóber József ( 20/437-8314). • október 26., szombat: „Mecsek 1800/1500/1000/700/400” teljesítménytúra. R.: Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE). Rajt: Tavasz Vendéglő, Hosszú¬hetény, Fő u. 154. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 4000 Ft/fő (M1800, M1500), 2500 Ft/fő (M1000, M700), 2000 Ft/fő (M400). Kedvezményes előnevezési lehetőség október 24-ig! Online előnevezéssel (www.turarendezveny.hu) 500 Ft/fő kedvezmény, előre utalással (2024. október 24-ig) 1000 Ft/fő kedvezmény. Információ: Matécz Péter ( 30/711-1012). További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/6546/details • október 27., vasárnap: Természetbarátok Klubja – Séta a Meseerdőben. Helyszín: Meseerdő (Pécs-Dömörkapu, az egykori Vidámpark helyén), időpont: 9.30 óra (autóbusszal elérhető a pécsi főpályudvarról 8.50-kor induló 35-ös misinai autóbusszal, ami a Misina után a Dömörkapuhoz közlekedik). Kedves előadónk Császár Levente, a híres meseíró, a projekt alkotója. A séta alkalmával kötetlen beszélgetés keretében lehetőségünk lesz a baranyai mondakörrel megismerkedni. A séta várható időtartama 2 óra. Császár Levente könyvei megvásárolhatóak a helyszínen. A részvétel díjtalan, de regisztrációhoz kötött az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen, vagy a 20/669-7162 telefonszámon. Mivel az októberi időjárás kiszámíthatatlan, ezért esőnap október 29., kedd 17.00; amikor a Baranya Megyei Természetbarát Szövetségben (Pécs, Tímár u. 21.) szintén Császár Levente mutatja be a munkásságát, és kötetlen beszélgetéssel ismerkedhetünk a mecseki mondákkal. Információ: Fenyves Angelika (20/669-7162). NYÍLT TÚRÁK ► október 5., szombat: „Szép” túra. Útvonal: Dömörkapu – Sípálya – Kis-rét – Kantavár – Kantavári-forrás – Lámpás-völgy – Középgyükés – Felsőgyükés – Lenkei-pihenő – Irma út – Tettye (7,5 km, szintemelkedés: 207 m). Találkozás: 8.40-kor a pécsi főpályaudvar előtt a 35-ös busz megállójában (4-es kocsiállás, az autóbusz 8.50-kor indul), vagy 9.25-kor Dömörkapu autóbusz-fordulóban. Túravezető: Szuhán-Glass Beáta /Mecseki Barangolók Társasága/ ( 20/928-9928, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► október 5., szombat: „Baranyai-hegyhát új utakon”. Útvonal: Kisbattyán – Vadász-kút – Huszár-árok – Angyal-kút – volt mészkőfejtő – Nyíresi-hát – Vágyom-völgy – Leány-kő – Nagy-erdő-hegy – Lipóca – Vasbánya-völgy – Hegy-tető – Cseresznyés – Kisbattyán (19 km, szintemelkedés: 600 m). Indulás: a komlói autóbusz-állomásról 7.40-kor induló kisbattyáni buszjárattal (Pécsről elérhető a távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról 7.00-kor induló komlói buszjárattal). Túravezető: Müller János ( 30/331-2486, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► október 5., szombat: „Bodáról Hetvehelyre a Nyáras-völgyön át”. Útvonal: Boda – Sás-völgy – Nyáras-völgy – Hetvehely (15 km, szintemelkedés: 285 m). Találkozás: 7.10-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomás 5-ös kocsiállásánál (a busz 7.25-kor indul). Túravezető: Sasvári László /Pécs Városi Természetbarát Bizottság/ ( 20/478-0389, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► október 6., vasárnap: „Forráspontok a Nyugat-Mecsekben”. Útvonal: Orfű – Vízfő-forrás – Sárkány-forrás – Szuadó-völgy – Tixi-forrás – Egészség-forrás – Farkas-forrás – Éger-völgy (13 km, szintemelkedés: 305 m). Találkozás: 8.15-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 23-as kocsiállásnál (az autóbusz Orfű felé 8.30-kor indul). Túravezető: Polgár Tamás /Mecseki Barangolók Társasága/ ( 20/481-5181, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► október 13., vasárnap: „Értékek Komló – Magyaregregy körül”. Útvonal: Komló autóbusz-állomás – Arborétum – Szilvás – Gadányi-tavak – Jánosipuszta – Battyáni-hegy – Pap-erdő – Almás – Magyaregregy (12 km, szintemelkedés: 250 m). Találkozás: 8.40-kor a komlói autóbusz-állomáson (Pécsről elérhető a távolsági autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról 8.00 órakor induló autóbusszal). Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► október 19., szombat: „Mesevers túra északi kitérővel”. Útvonal: Liptód, templom – Lókúti-pihenő – Martini-kereszt – Váralja – Liptódpusztai-völgy – Koppenberger-kereszt – Nagy-tölgy – Liptód, templom (16 km, szintemelkedés: 210 m). Találkozás: 7.00-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 2-es kocsiállásnál, a mohácsi buszjáratnál (az autóbusz 7.15-kor indul). Túravezető: Markesz István /Vándormadarak Természetjáró Baráti Kör/ ( 20/772-0330, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► október 20., vasárnap: „Őszi hangulatban”. Útvonal: Magyaregregy, Várvölgy autóbusz-megálló – Vörösfenyő kulcsosház – Bargyag – Vörös-cser – Óbánya (14,5 km, szintemelkedés: 485 m). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 11-es kocsiállásnál (az autóbusz 9.00-kor indul). Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka /Dráva TSE/ ( 30/322-0432, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) ► október 23., szerda: „Takács Gyula emléktúra”. Útvonal: Hősök tere – Tripammer-fa – Rábay-fa – Büdös-kúti kulcsosház – Lajkó („Ürög felső” am.). Táv: 18,6 km, szintemelkedés: 430 m. Találkozás 9.15-kor a Hősök terén. A találkozási hely elérhető az Uránvárosból 8.35-kor induló 4-es autóbusszal (Árkádnál van 8.50-kor). Túravezető: Becze László /Fekete Bárány TE/ ( 30/172-2821, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► október 23., szerda: „Mecseki Láthatatlanok nyomában”. Útvonal: Pécsvárad – Réka-kunyhó – Kisújbánya – Cigány-hegy – Vár-völgy – Máré-vár – Magyaregregy (16 km, szintemelkedés: 580 m). Indulás: 8.00-kor Pécsvárad, Szentháromság térről (Pécsről elérhető a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásról 7.00-kor induló bonyhádi buszjárattal, ami Pécsvárad kollégium megállóhelyre érkezik 7.30-kor, onnan 400 m gyalog). Túravezető: Takács Ferenc /HOTE/ ( 20/805-3405, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► október 26., szombat: „Túra a szőlőtáblák között”. Útvonal: Vokány – Villány (18 km, szintemelkedés: 250 m). Találkozás: 7.20-kor Vokány vasúti megállóban (Pécsről elérhető a 6.50-kor Magyarbóly felé induló vonattal). Túravezető: Andrasek Csaba /Tenkes Természetbarát Egyesület/ ( 70/375-4872, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► október 26., szombat: Csurogjunk le a malmokhoz!”. Útvonal: Misina tető – Kis-Tubes (kilátó) – északi Rotary – Pista bácsi pihenője – Büdös-kút – Spirál-nyelő – Sárkány-forrás – Vízfő tanösvény – Orfűi malmok – Orfűi-tó (13 km, szintemelkedés: 100 m). Találkozás: 7.30-kor a pécsi főpályaudvar előtt a 35-ös busz megállójában (4-es kocsiállás, az autóbusz 7.35-kor indul). Túravezető: Pál Krisztina /Mediterrán Gyaloglóklub/ ( 30/742-7188, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► november 2., szombat: „Tenkesen”. Útvonal: Kistótfalu – Tenkes hegy – Túrony (12 km, szintemelkedés: 365 m). Találkozás: 8.35-kor a pécsi főpályaudvaron, a csarnokban (a vonat Magyarbóly felé 8.50-kor indul). Túravezető: Sasvári László /Pécs Városi Természetbarát Bizottság/ ( 20/478-0389, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna,  20/376-6437). ► október 6., vasárnap: „Király László emléktúra”. I. Útvonal: Máré csárda – Textiles-forrás – Máré-vár – Iharos-kút – Nyomákói-kút – Vörösfenyő kulcsosház – Cigány-hegyi kilátó – Pusztabánya – Csengő-hegy – Zobákpuszta (20 km, szintemelkedés: 570 m). Túravezető: Papp László. II. Útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-kút – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 210 m). Túravezető: Gáll László. Indulás mindkét túrára: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. ► október 13., vasárnap: „Értékek Komló – Magyaregregy körül”. A kiírást lásd a BMTSZ nyílt túráknál! ► október 20., vasárnap: Túra a Fekete István emlékösvényen. Útvonal: Bakóca – Tatárugrató – Hollófészek – Nagymáté – Felsőkövesd – Alsókövesd – Tatárugrató – Bakóca (13 km, szintemelkedés: 250 m). Túravezető: Papp László. Az indulásról információ: Őri Zsuzsanna. ► október 22., kedd: Túra az egészségünkért! Információ: Őri Zsuzsanna. ► október 26., szombat: „Ősz a Kelet-Mecsek völgyeiben”. Útvonal: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Réka-völgy – Stein-malom – Óbánya – Kisújbánya – Hidasi-völgy – Zobákpuszta (27 km, szintemelkedés: 460 m). Indulás: a 6.50-es bonyhádi buszjárattal (a túravezető Zobákpusztán várja a túrázókat). Túravezető: Horváth Attila. ► október 27., vasárnap: Túra Apróságokkal – Őszi panoráma a kilátóról. Útvonal: Kövestető tanösvény (kb. 6 km). Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Papp Luca Panna ► október 29., kedd: Túra az egészségünkért! Információ: Őri Zsuzsanna. DDNPI természetjáró, természetismereti rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► október 4., péntek: Állatok világnapja a majorban. A program során a résztvevők bepillantást nyerhetnek az őshonos háziállatok (shagya-arab lovak, szürkemarhák, parlagi kecskék, parlagi szamarak, racka-és a cikta juhok) életébe. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont (Szaporca). Időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 90 perc. Részvételi díj: 700 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3383)! ► október 4., péntek: Idegenvezetés a Pintér-kert Arborétumban. A program résztvevői szakvezető kalauzolásával betekintést nyerhetnek a közel száz éves múltra visszatekintő gyűjteményes kertben megtalálható különleges örökzöldek, gyümölcsfák, díszfák világába. A program részét képezi a kert középső részén elhelyezkedő Mecsek Kiállítás megtekintése is, amelyben a résztvevők egy audiovizuális installáció segítségével átfogó képet kaphatnak a Mecsek természeti és kultúrtörténeti értékeiről, valamint a legfontosabb kirándulási célpontokról. Helyszín: Pintér-kert Arborétum (Pécs, Tettye tér). időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 1 óra. Részvételi díj: 1000 Ft/fő. ► október 5., szombat: Európai Madármegfigyelő Nap. A jeles nap alkalmából a részt¬ve¬vők a madármegfigyelés és a madárgyűrűzés titkait ismerhetik meg a dávodi Földvári-tónál, amely réges-régen a Duna egyik kanyarulata volt, amely természetes úton fű¬ződött le. A terület 2000 óta élvez védettséget. Az itt található madárvilág igen jelentős nemcsak a költési időszakban, de a vonulás során is. Ezt felismerve 2010 óta fo¬lyamatosan dolgoznak a szakemberek és rengeteg információt, adatot gyűjtöttek, számos érdekességet feljegyeztek. A bemutató gyűrűzéseken lehetőség van testközelből is megfigyelni a madarakat, melyekről sok-sok hasznos információ is elhangzik a foglalkozások során. A Dávodi Madárgyűrűző Állomást a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Gébics Természetvédelmi Egyesület, valamint az MME Bács-Kiskun megyei Helyi Csoportja közösen működteti. Helyszín: Dávod, Földvári-tó, időpont: 7.30 óra. A program ingyenes. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3423)! ► október 8., kedd: Állatok világnapja a Pintér-kert Arborétumban. A program során a gyerekek megismerhetik a felelős állattartás szabályait, valamint bepillantást nyerhetnek a vadon élő állatok életébe is. Helyszín: Tettye Oktatási Központ (Pécs, Tettye tér), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 700 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/374-0295)! ► október 11., péntek: Komposztálás napja. A komposztálás fontosságának hangsúlyozása mellett a programon a hazánkban található legismertebb gyógynövények megismerésére is lehetőség nyílik. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont (Szaporca), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 60 perc. Részvételi díj: 700 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/374-0295)! ► október 12., szombat: Őszi kenutúra Külső-Bédán. A Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa Tájegysége a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értékét képviselő élőhelyeit foglalja magába. A program erre a különleges területre kalauzolja az érdeklődőket. A résztvevők először kenutúrát tehetnek a Duna hullámterén található varázslatos Külső-Béda mellékágon, majd a Fehér Gólya Múzeumban érdekes tárlatvezetés keretében ismerhetik meg e gyönyörű madarak életét. Helyszín: Fehér Gólya Múzeum (Kölked), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 2-14 éves korig: 2500 Ft/fő, 14 éves kor felett: 3000 Ft/fő. Csak kenutúra (múzeumlátogatás nélkül): 2-14 éves korig: 2000 Ft/fő, 14 éves kor felett: 2500 Ft/fő. A program résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért minden esetben a részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/846-6020)! ► október 18., péntek: Tematikus barlangtúra az Abaligeti-barlangban – földrajz. A program résztvevői az általános barlangi túránál részletesebben ismerhetik meg a barlang kialakulásának földrajzi folyamatait, a karsztterületek működését. A tematikus túra során nem csak szemügyre vehetjük a szebbnél szebb cseppköveket, a barlang oldásos és koptatásos formakincsét, hanem kialakulásukról, fejlődésükről is számos érdekességet hallhatunk. Helyszín: Abaligeti-barlang. Időpont: 14.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: a barlangi belépő ára. A programon való részvételt 12 éves kor felett ajánljuk. A résztvevők maximális létszáma 20 fő, a részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 72/498-766)! ► november 2., szombat: Terített asztal az iszapon – madarász séta a Csertői-tónál. Az őszi időszakban jellemző, hogy a halastavaknál elkezdődnek a lehalászási munkálatok. A tavakban nevelt halak befogásának könnyítésére a tómeder vízét lecsapolják, így szabaddá válik a tófenék, és az addig hullámzó vízzel borított terület egyszerre apró tócsákkal szabdalt iszapfelszínné változik. Míg a tómederben visszamaradó, sekély vízben rekedt apró halak a gémféléknek, rétisasoknak nyújtanak zsákmányt, addig a szabad iszappadokon megjelennek a parti madarak. A túra célja ennek az alkalmi madárseregletnek a megfigyelése. Helyszín: Csertői-halastó, halőrház. Időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 4 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 1000 Ft/fő. ► november 5., kedd: DDNP Klub: 50 éves a Magyar Madártani Egyesület – Wágner László előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ (Pécs), időpont: 17 óra. A program ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16.30–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu