2024. december 324. szám

MECSEK HÍRADÓ 324. szám 2024. december Köd előttem, napsütés utánam…, avagy Gödrétől Gödréig körtúra A szeptember közepén esedékes – az esős időjárás miatt elhalasztott – túrát pótoltuk 2024. november 9-én. Nyirkos, ködös időben találkoztunk a távolsági autóbusz-állo¬má-son, ahonnan 8 óra 30 perckor a Kaposvár felé közlekedő járattal indultunk. A túrave-zetővel együtt 16 fő vett részt a Gödréből induló és Gödrébe érkező, a „Vigadó-hegytől a Szalacskai erdőkig” meghirdetett gyalogtúrán. Az autóbusz az Árpád-tető kivételével végig hol ritkább, hol sűrűbb ködben haladt. A gödrei megállóban még egy fő csatlakozott a buszról leszálló, szerelvényét megigazító csapathoz. A köszöntés és a programismertető után Gödrekeresztúr (korábban Kiske-resz¬túr) felé vettük az útirányt, majd a dombtetőre érve továbbra is észak-északkelet irányban ha¬ladtunk a ködös Bagó-mezőn. Nagyjából 2,5 km gyaloglás után értük el a 2020-ban Bodó Balázs által felújított Getzó-keresztet. Innen északkelet irányban a mosdósi Vigadó-hegyet vettük célba. „Pesty Frigyes 1864-es Helységnévtárában Bárány Antal helyi jegyző a következőket jelen¬¬tette: A Kapos vízén túl igen szép szőlőhegy pompás magaslaton igen jó borokat terem, s ezen hegyen áll egy kápolna is a szőlő közepén, itten a nép egy úgy nevezett szőlőhegyi búcsút szokott tartani a lelkes és népszerű Koltay László plébános Úr közbe-jöttével és buzgó szertartása mellett.” „A Vigadó hegyi kápolna 1779-ben épült. Alapterülete 7x4 m. Titulusa Szent Miklós. A nép ajkán élő legenda szerint a mai kőkápolna helyén egy fakápolna állt, melyet a ha-jósok építették. A falu és a hegy közötti területet ugyanis víz borította, amely később mocsár lett. A monda szerint abban az időben a Kapos hajózható volt, és ezek a hajósok egy nagyobb áradásból megmenekülvén, hálájuk jeléül építették a fakápolnát.” Sajnos a szőlőhegyen nem találkoztunk szőlősgazdával, akinél megkóstolhattuk volna a jó vigadó-hegyi bort. A hegyen álló kis fakilátó felé vettük az irányt, ahol némi ételt és italt vettünk magunkhoz. A köd miatt a kilátóból sem a Kapos völgyét, sem gróf Palla-vicini Ede angol stílusban épült kastélyát (Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház tüdőszanatóriuma Mosdóson) nem láthattuk. Délkeleti irányba indultunk a szőlőhegyről a Sárkánytói-völgy felé. Csalódottan vettük észre, hogy a millecentenáriumi székely kapu és a faszobrok sincsenek a helyükön, s az Erdélyből hozott fenyők is kiszáradtak. A völgy felé haladva kaszálón mentünk át, s mire leértünk a földútra, csuromvizes lett a cipőnk, s sajnos sokunk zoknija is. Mielőtt áthaladtunk volna a „lapon”, gyönyörű, nagy szemű kökényeket kóstolhattunk és gyűjtöttünk zacskóba (ágyas pálinkának kitűnő). Még mindig nyirkos-ködös idő volt, s cipőnk is átázott: nem álldogálhattunk sokat. Irány a Szalacska. „A Szalacska-hegyen egy ősi földvár maradványai látszanak, ahonnan még az 1800-as évek vége körüli ásatások alkalmával előkerült kora vaskorból és a kelta időkből szár-mazó leletanyagból, Darnay Kálmán ásatásaiból a sümegi állami Darnay-múzeum több termét megtöltő régiség került elő, többek között az itt feltárt kelta pénzverő és öntőmű-hely is.” Ma az egykori földvár területén szőlőhegy található, gyümölcsösökkel, szőlőterületek-kel, présházakkal. Így kövezett úton haladtunk a hegyre. Több telekgazda is elhaladt mellettünk autóval. „Szalacska védőszentje páduai Szent Antal. Tiszteletére június közepén szentmisével egybekötve rendezik meg az Antal-napi hegyi búcsút, az 1773-ban barokk stílusban épült római katolikus műemlék kápolnánál, mely a hegy legmagasabb pontján áll.” Ahogy felértünk a kápolnához, három kóbornak tűnő kutya ugatott meg bennünket, aztán egy idősebb úr köszöntötte a csapatot (kezében talán présházkulccsal – suhant át a gondolat az agyunkon). Mint kiderült, az úr valóban több szőlőterület gazdája és „Szalacska patriótája”, s a kezében a Szent Antal kápolna kulcsát tartotta. Kinyitotta a kápolnát és elmondta, hogy a falakat fémrudakkal összefogatott, belülről frissen festett, szépen gondozott templomot a löszszakadék közelsége miatt óriási veszély fenyegeti. A kápolna napjai meg vannak számolva, ha nem sikerül pályázati pénzt, támogatást találni a „meginduló löszfal”, a terület statikai megerősítéséhez. A gazda azt is elmond-ta, hogy egyik présházát átalakítja vendégházzá, ahol a környéken a hűvösebb időben túrázókat meleggel és ebédelőhellyel várja. A következő túra előtt, ha jelezzük, szívesen látja vendégül a csapatot egy borkóstolóra is. Nem feledjük… Délnyugat-déli irányban hagytuk el a szőlőhegyet a piros+ jelzésen haladva. A hegy déli oldalán pihenő/esőbeálló és tájékoztatótábla áll. A tábla a szalacskai koraivaskori és kelta eredetű halomsíros temetkezésről tájékoztatja az érdeklődőket. A piros sáv, zöld sáv jelzésen folytattuk utunkat déli irányba, és örömmel pillantottuk meg a ködben fel-feltűnő napkorongot. Aztán kisütött nap és a ködtől kifakult tájat csodálatos őszi színekkel festette meg. Most már a zöld sáv jelzésen haladtunk délnyugat-nyugati irányban, Kiskeresztúr felé. Az erdő és mező határán vezetett az út. Jobbra az erdő fáit és balra a sarjadó vetéseket csodálatos fényekkel festették meg a nap sugarai. A kiskeresztúri temetőnél tartott rövid pihenőt követően a Gödre felett a dombon álló Siskovics-kápolna felé haladtunk tovább. Elolvastuk a régi temető német sírköveit és meg¬csodáltuk a gótikus/romantikus stílusjegyeket mutató kis templomot. A dombról lefelé indultunk a faluba, abban a reményben, hátha lesz nyitott, üzemelő kocsma. Sajnos csalódnunk kellett. Így a buszmegállóban elfogyasztottuk a maradék süteményt, aszalt gyümölcsöt, hideg sört…, majd felszálltunk a komló felé közlekedő autóbuszra. Mondhatjuk úgy is: a ködből indultunk, és napsütésbe érkeztünk. Schóber József túravezető Rockenbauer Pál emléktúra November 23-án Rockenbauer Pálra, a magyar televíziós természetfilmezés egyik meg-teremtőjére, és a nemrég elhunyt operatőrre, Szabados Tamásra emlékeztünk. 47 melegen öltözött túrázó indult el Hosszúhetényből, hogy a picit még havas tájon Zengővárkonyba érkezve, Pali sírjánál egykori stábtagokkal és családtagjaikkal is kie-gészülve tisztelegjenek és emlékezzenek a két nagyszerű emberre. A sírnál az emléktúrán résztvevők sárga gerberával és főhajtással rótták le tiszteletüket a televíziózás nagyjai előtt, majd finom zsíros kenyér fogyasztása és forraltborozás közben énekléssel, személyes történetekkel idézték fel Rockenbauer Pál és Szabados Tamás emlékét. A megemlékezést követően és a zengővárkonyi étteremben elfogyasztott gulyás után előkerült a projektor, és megelevenedett Szabados Tamás alakja, akit sajnos idén már nem a Pali sírja melletti padon ülve hallgathattunk, de így is öröm volt nézni Őt, ahogy mesélt kedvenc helyeiről, történeteiről, emlékeiről. A film címe: A szép csendje – Őszi séta Szabados Tamással. Köszönjük a Kiss Katalin által biztosított virágokat, mellyel hozzájárult az évforduló méltó megünnepléséhez! Polyák Lívia HOTE A Hegyek Napja December 11-e a Hegyek Nemzetközi Napja. Ezt a napot az ENSZ nyilvánította „jeles nappá” azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a hegyvidékek, magasföldek jelentősé-gére, és hangsúlyozza a megkerülhetetlenségét annak a feladatnak, hogy felmérjük országainkban a hegyvidékek adta lehetőségeket és korlátokat, és hogy ráirányítsa a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2016-ban csatlakozott Hegyek Napja programhoz. 2024-ben december 15-én, vasárnap várjuk a természetjárókat – immár hagyományosan – 10 és 12 óra között a Jakab-hegyen. A Jakab-hegyre feljövő túrázók idén egy „Jakab-hegyi séta” című természetismereti és figyelemtesztelő játékban vehet-nek részt, nem verseny jelleggel, hanem mindenki mérheti saját tudását, ismereteit. Aki szeretné magát „megmérettetni”, hozzon íróeszközt! Valamennyi túrázó, aki a Hegyek Napja alkalmából felkeresi a Jakab-hegyet, egy – erre az alkalomra készítetett – kitű-zőt, mellé a játékban résztvevők csokit kapnak ajándékba. Akinek pedig kedve van hozzá, szalonnát is süthet. Ez évi mottónk: „A természet nem egy hely, amit meglátogatsz, hanem maga az otthon.” (Gary Snyder) Szeretettel várunk minden természetjárót és érdeklődőt a Jakab-hegyen december 15-én! BMTSZ elnöksége Egyesületi élet, avagy „véres események a kulcsosháznál” A november 23-24-i hétvégén ismét a szokásos, egyesületeket összetartó rendezvé-nyünkre került sor. A „Véres események a kulcsosháznál” névre keresztelt két nap egy közös disznóvágást takart a Dráva TSE és a Tenkes TE tagjainak. Ebben az évben 26-an voltak jelen ezen a két napon. A szokásos előkészületek már az előző héttől tartot-tak. Ki melyik nap, mivel jön Mailáthra, mit vásárol, és természetesen ki kíván a kul-csosházban aludni… 23-án a napi munka Máriagyűdön kezdődött legkorábban, ahol a „tenkeses” csapat a gazda segítségével elintézte a vágást, tisztítást és a „szétszerelést”. Mailáthon eközben nekiláttunk a pakolásnak és a töltött káposztába és a húslevesbe kerülő anyagok előké-szítésének. Amikor megérkezett az „áldozat”, a szokásos köszöntő italok után elkezdő-dött a további „szétszerelés”, feldolgozás, és a reggeli étek, a fokhagymás sült máj elké-szítése. Összeszokott csapatunk szépen haladt az étkezéssel és a munkával is. A coca különválasztott darabjai is mentek a helyükre, kolbásznak való a húsdarálóhoz, abalé-be a hurkához, kocsonyaanyag, sütni való húsok a tepsibe, a húsos csontok a leveshez és töltött káposztába. Mindenki megtalálta a munkáját, így jól haladtunk a feladatok-kal. A délutáni ebéd a kiváló húsleves és a sült húsok voltak. A húsok fűszerezése, keve-rése után összeállt a töltött káposzta (abalével) is, és felkerült a tűzhelyre. A vacsorát már a sült kolbászok, a hurkák, a sült húsok és a töltött káposzta illata jelezte, bár ez utóbbiból már nem került az asztalra, mivel az előzőek eltelítették a társaságot... Az estét jó kedélyű beszélgetés és (fél)nótázás zárta a szőlőből készült nedűk fogyasztásá-val és a sütemények óriási választékával. A reggelit többünknek a töltöttkáposzta-kóstoló jelentette, de szépen fogytak a mara-dék sült húsok, kolbászok és hurkák is. Tíz óra utánra állt össze a túrázós csapat, ami a nap fő eseménye volt. Többen már a Mailáthi-horgásztónál ledobták a horgonyt, de a többség elment a Dráva-partra a kikötőhöz. Rövid nézelődés után indultunk vissza egy kényelmes tempóval. Hárman tovább mentek a kövezéshez, majd mint kiderült, még tovább is a Duna-Dráva Nemzeti Park pihenőjéhez. A visszaérkezők megmelegítették az ebédet, ami csak a maradék volt, de elvoltunk vele. Ebéd utánra már „csak” a „ro-mok” eltakarítása, takarítás, pakolás és a kóstoló adagok kiosztása maradt. A koccint-gatások közben a következő megállapításra jutottunk: jövőre is megtartjuk ezt az ösz-szetartó rendezvényt! Jó érzéssel gondoltunk vissza erre a két napra. Te tudtad? A trianoni horvát-magyar határvonal módosításával két, mindig is Horvát-országhoz tartozó kis település Magyarországhoz került. Adelin Stan Majláth-puszta, illetve Badjevo Ilma-puszta néven. Ezt a két kis települést tehát Horvátországtól csatol-ták el. Mostanra már csak Mailáthpuszta a létező, élő település, de a térképeken még szerepel az Ilmapuszta név is! atiKA Neves családok, személyek emlékezete síremlékek, műalkotások tükré-ben, avagy felfedező séta a Pécsi Köztemetőben A novemberi Természetbarátok Klubja – a hónap utolsó napján – szeles, de napsütéses szombat délelőtti sétát kínált a Pécsi Köztemetőben „rejtőzködő” kincsek, műalkotások felfedezésére. A csípős november végi napon 19 résztvevő vett részt a felfedező sétán, amely során a túravezető többek között megemlékezett az idei évben 120 éves Pécsi Köztemetőről. A séta során mesélt a korábbi pécsi temetkezőhelyekről, a köznyelvben „Surányi”-nak nevezett intézmény név eredetéről, a síremlékek típusairól, a szobrok, domborművek, korpuszok elkészítése során használt anyagokról. „Pécs területén több kisebb-nagyobb temető is működött, az egyik legjelentősebb mégis a Pécs-budai temető volt, amelyet 1832-ben nyitottak meg a mai Tudásközpont és Ko-dály Központ területén, és ezzel megkezdődött érdekes története. A temetőnek kezdetben nem volt kápolnája, az csak 1848-ra épült meg, amiben Liszt Ferencnek is hatalmas szerepe volt. A zeneszerző 1846-ban adott koncertet a városban Scitovszky János pécsi püspök meghívására, ekkor tudta meg, hogy a nemrég nyílt temetőnek nincs kápolnája. Liszt Ferenc így szervezett egy második koncertet is, amelynek bevételét az építésre ajánlotta fel. A Feltámadó Krisztus templomát tehát 1848-ban adták át, és egészen 1981-ig állt, vagyis jó pár évtizeddel később bontották el, minthogy megszüntették a budai temetőt… A budai temetőből az új köztemetőbe 1904-től kezdték átszállítani a síremlékeket, ko-porsókat. Olyan híres pécsi családok és neves személyiségek sírjait költöztették át, mint például a Littke-család, Dischka Győző, Mátyás Flórián, Piatsek József vagy Lickl György. A budai temetőt 1934-ben végleg felszámolták” 16 síremlék felfedezése, megtekintése során szó került olyan híres szobrászokról, mint Bartalits Mihály, Kiss György, Horvay János, Kopits János. A túra a köztemető főkapu-jától indult, s az első állomáshoz, az 1904. november 3-án eltemetett Szemen Józsefné (Windischmann Anna) sírjához vezetett. A 23 éves – tüdőbajban elhunyt – fiatalasz-szonyt temették el legelőször a „siklósi úti temetőben”. Ezt követően a következő sír-emlékeket tekintettük meg: 1. M 95: Bartalits Mihály: Gyászoló nőalak, 1870, mészkő (Hajnal család sírem-léke) 2. H 96: Ismeretlen szobrász: Ecclesia, 19. sz.vége, öntöttvas (Horváth Antal ügy-véd, amatőr régész síremléke) 3. H 108: Horvay János: Jó pásztor, 1936 körül, fehér márvány (Pilch Andor épít-ész síremléke) 4. G 112: Kopits János: Pekár Mihály, 1942, bronz dombormű 5. G 110: Ismeretlen szobrász: Korpusz, 1930-as évek, bronz (Teleki-Lauber csa-lád síremléke) 6. G 111: Ismeretlen szobrász: Krisztus kereszttel, 1940-es évek, mészkő (Lehőcz család síremléke) 7. U parcella: Első Világháborús Emlék, K. Nagy Mihály, 1928, mészkő 8. T 116: Szabó Iván: Dombormű, 1967, bronz (Lemle Géza népművelő síremlé-ke) 9. I 101: Ismeretlen bécsi szobrász: Gyászoló nőalak, 1907, bronz (Türr család sír-emléke) 10. I 107: Mack Lajos: Madonna a gyermek Jézussal, 1914, bronz dombormű (Ta-izs Mihály nyomdatulajdonos síremléke) 11. P 104: Ismeretlen szobrász: Gyászoló nőalak, 1907 körül, bronz (Dienes család síremléke) 12. K 105: Kiss György: Madonna a gyermek Jézussal és olvasót imádkozó leány-nyal, 1909, fehér márvány (Scholz család síremléke) 13. K 99: Ismeretlen szobrász: Gyászoló nőalak, 1908 körül, fehér márvány (Szei-fricz család síremléke) 14. P 100: Ismeretlen szobrász: Gyászoló nőalak, 1906 körül, fehér márvány (Eizer család síremléke) 15. P 115: Palkovics Lajos: Krisztus, 1960 körül, mészkő (Bogáthy János síremlé-ke) 16. N 98: Donáth Gyula: Nőalak, 1906 körül, fehér márvány (Aidinger János pol-gármester) A séta során az „U” és „W” parcella I. világháborús sírjait, emlékműveit is meglátogat-tuk, megtekinthettük a Szent Mihály temetőkápolnában a falakat díszítő freskókat és az expresszionista stílusban készített üveg ablakokat. Tóth Klára javaslatára megáll-tunk Kiss József, a Mecsek Egyesület alapítója, első titkára sírjánál, ahol Klári szólt a Kiss József sírjába áthelyezett Mecsek Egyesület vezetőkről is. A túra végén a díszparcellában nyugvó híres művészek, tudósok, akadémikusok sírhe-lyeit látogattuk meg. Schóber József túravezető Egy élőlény nem lehet üzenőfal! Fatörzsbe vésett neveket és monogramokat valószínűleg már mindenki látott, mosta-nában viszont az is gyakrabban előfordul, hogy az élő fákba különböző ábrákat vés-nek. Biztosan sejted, hogy ez nem tesz jót a növénynek, most azt is kifejtjük, miért, és megpróbálunk utánajárni, mi készteti arra az embert, hogy nyomot hagyjon a termé-szetben. A magyarázat nagyon egyszerű: a kéreg a fa „bőre”, funkciója ugyanaz, mint az embe-reknél vagy az állatoknál. Megvédi a fát az időjárás szélsőségeitől, a kórokozóktól, a rovaroktól, illetve más betolakodóktól. Bár nekünk sem okoz gondot egy gyenge felületi horzsolás, a fák esetében is az a helyzet, hogy minél kiterjedtebb és mélyebb a karcolás, annál nagyobb lehet a probléma. Ha a seb a kéregnél mélyebb, drasztikusan megnő a gombafertőzés esélye, a fa legyengülhet és idő előtt elkorhadhat. Gyakran látni, hogy a fa igyekszik sebszövettel lezárni a sérüléseket. Ez arra utal, hogy a vésés már élő szövetet is érintett, hiszen a kéreg elhalt része önmagában nem mutat ilyen reakciót – tudjuk meg dr. Csóka Györgytől, az Erdészeti Tudományos Intézet tudományos osztályvezetőjétől. Egyértelmű, hogy élő fába karcolni nem egy támoga-tandó cselekedet, konkrét jogi szabályozás viszont jelenleg nem vonatkozik rá. „Ez egy kicsit olyan dolog, mint a graffitik. A „művész” kiéli alkotói vágyát, de nincs tekintettel arra, hogy kinek milyen károkat okoz. Úgy gondolom, az önkifejezésnek ennél szebb módjai is léteznek” – fejti ki a véleményét dr. Csóka György. Alapvető vágyunk, hogy nyomot hagyjunk Ugyan hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az elkövetők bizonyára primitív, műve-letlen emberek, esetleg lázadó kamaszok, de az igazság az, hogy ez nem feltétlenül van így. Számos más motiváció is szerepet játszhat ilyenkor – állítja dr. Dúll Andrea kör-nyezetpszichológus. Az emberben alapesetben sokszor felébred a vágy, hogy belerondít-son a szépbe, kellemesbe. Elég csak arra gondolni, hogy ki ne kapargatta volna le már sörösüveg címkéjét vagy esetleg a tapéta szélét. Az is szervesen a természetünkhöz tartozik, hogy szeretünk nyomot hagyni. Mindezt figyelembe véve azért le kell szögez-nünk: az ember többek között azért is ember, mert ezeket a késztetéseket legyőzi. Visz-szatartó erő lehet, ha a hely, ahol járunk, tartozik valakihez, és ennek látható nyomai vannak a közelben, például egy ház, de ha a terület „senkié”, akkor könnyebben kísér-tésbe esünk. Amikor tüzet rakunk az erdőben, és nem oltjuk el megfelelően, vagy szemetet hagyunk ma¬gunk után, az nem írható egyértelműen a lustaság számlájára. Hogy ezekre nem figyelünk, abból is adódik, hogy az adott hely nem tartozik hozzánk. Amíg ott vagyunk, azt érez¬zük, az erdő mindenkié, így a miénk is, tehát arra az időre „kisajátítjuk”, tüzet gyújtunk, szalonnát sütünk, aztán már megint nem a miénk, amikor hazafelé vesszük az irányt. Általánosságban elmondható, hogy a természetet gyönyörködtetőnek találjuk, szívesen tartózkodunk benne, használjuk az előnyeit, élvezzük, szeretjük, de nem védjük igazán. Ezt a viselkedésformát, amit szaknyelven paradox természetattitűdnek neveznek, gyak-ran a nyugati emberrel társítják – avat be a szakember. A kutatók sokat foglalkoztak a kérdéssel, hogy ezen a téren a keleti és a nyugati kultúra között mi a különbség, illetve az mire vezethető vissza. Bár számos ellenpéldát lehet hozni, a keleti emberek világlátása és hozzáállása eredendően mégis más. Ők úgy tart-ják, az egyén a természet része, nem óhajtja uralni azt. Nem lehet teljesen kiküszöbölni a problémát A legjobb megoldás nyilván a károsítás, rombolás megelőzése lenne, aminek az egyik kulcsfontosságú eleme a nevelés. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ha már eddig is unalomig ismételgettük a természet védelmére intő frázisokat, miért nem értünk el velük kézzelfogható eredményeket? Dr. Dúll Andrea szerencsésnek tartaná, ha az oktatást is jobban áthatná ez a fajta szemlélet, például beiktatnák a kötelező erkölcstanba, így hosszú távon lehetséges, hogy csökkenne a hasonló esetek előfordulásának gyakorisága. Ám a problémát teljesen kiküszöbölni valószínűleg lehetetlen – összegzi a környezetpszichológus. Mindig lesznek emberek, akik rombolni fognak, hiszen az emberi természet motívuma a nyomhagyás. Hidvégi Brigi (Forrás: Turista Magazin) HÍREK  Átmeneti erdőlátogatási korlátozások a téli társas vadászatok idején: a társas vadá¬szatok napján – tekintettel a fokozott balesetveszélyre – a Mecsekerdő Zrt. az érintett vadászterület vonatkozásában átmeneti erdőlátogatási tilalmat rendel el a 2009. évi XXXVII. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja és 94. § (2) bekezdés értelmében. Az érintett te-rületekre vezető főbb erdei és turista utak mentén a vadászatra jogosult figyelmezte-tő táblákat helyez ki. Az átmeneti korlátozások tervezett időpontjai az egyes vadász-területeken (várhatóan 7-18 óráig) 2025. január 31-ig az alábbiak: Kelet-Mecsek: 2024. december 12., 16., 17., 19., 2025. január 6-7-8., 13-14-15., 17., 20-21., 30. Nyugat-Mecsek: 2024. december 17. Sasrét: 2025. január 16., 27. Kisvaszar: 2024. december 5-6-7., 2025. január 16., 20-21-22-23-24-25. A korlátozással érintett vadászterületek a Mecsekerdő Zrt. honlapján megtekinthe-tők.  Forrástúrák: a 2024-es év a környezettudatosság éve volt a HOTE-ban. Ennek kere-tein belül került megrendezésre az egyesület Forrástúra sorozatának 7+1 túrája. Eze-ken a túrákon 341-en vettek részt. A túrázók 148 km alatt 4180 m szintemelkedéssel 50 forrást látogattak meg. (Forrás: Hosszúhetényi Turista Egyesület)  Megvásárolható a Mecsekerdő 2025-ös falinaptára: elkészült a Mecsekerdő Zrt. 2025. évi falinaptára, melynek képeit a „Négy évszak az erdőben” fotópályázat fényképeiből válogatták össze. Megvásárolható 2025. január 31-ig a Mecsekerdő Zrt. központjában (Pécs, Rét u. 8), valamint az erdészeteknél. Ára: 3500 Ft (csak bankkártyás fizetéssel). A naptár megtekinthető, ill. további információ a naptárról: https://mecsekerdo.hu/megvasarolhato-a-mecsekerdo-2025-os-falinaptara/  Ős-Dráva Látogatóközpont: felújítják Szaporcán az Ős-Dráva Látogatóközpont kiállítását, így az 2024. december 2-6. között zárva tart. A látogatóközpontba való belépés egységesen „major jeggyel” lehetséges. (DDNPI)  Ügyeleti szünet: december 17-én, kedden szövetségünk Tímár utcai helyiségében nem tartunk ügyeletet. Rendezvények • december 8., vasárnap: „Mecseki Mikulás, Mecseki Krampusz” teljesítménytúrák (12, 7 km). R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsos-ház, 8.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 2000 Ft/fő. Információ: Bota János ( 30/993-8595). További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/6865/details • december 15., vasárnap: A Hegyek Napja. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szö-vetség. Helyszín: Jakab-hegy, időpont: 10.00-12.00. A részletes kiírást lásd fentebb! Információ: Schóber József ( 20/437-8314). • december 21., szombat: Természetbarátok Klubja év végi túrája. Útvonal: Pécs, Szentkút autóbusz-forduló – Mecsek Gyöngye Apartmanház – Gubacsos kulcsos-ház (6,5 km, szintemelkedés: 340 m). Találkozás: 9.15-kor a szentkúti autóbusz-fordulóban (24-es járat, Fagyöngy utcából 8.24-kor indul, az Árkádnál 8.44-kor, az uránvárosi buszpályaudvaron 8.57-kor lehet felszállni rá). Gépkocsival érkezve is itt lehet parkolni. Aki teheti, hozzon a batyujában szendvicsei mellé pogácsát, sütit, eset-leg egyéb nyalánkságot, butykosába „hegylevét”, és persze egy bögrét! A Gubacsos kulcsosházban – ahol zsíros kenyérrel, forró teával és forralt borral látjuk vendégül a résztvevőket – kötetlen beszélgetéssel zárjuk a túrát. Várunk minden érdeklődő túra-társat! Hazajutás: a kirándulás végén a Gubacsos kulcsosháztól 300 m gyalog az Or-fűi elágazás buszmegálló, ahonnan 12.57-kor, 14.57-kor, vagy 17.32-kor indul autó-buszjárat Pécsre (a túrára gépkocsival érkezőknek a Kismélyvölgy dűlő autóbusz-megállónál leszállva 350 m-t kell visszagyalogolni a szentkúti buszfordulóig, ahol a gépkocsik parkolhatnak). A programot szervezi és a túrát vezeti: Fenyves Angelika ( 20/669-7162, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • december 21., szombat: „Dombay-tó” teljesítménytúrák (Maraton, 35, 30, 25, 15 km). R.: Közös Nevező Alapítvány, Mecseki Mátrix Csoport. Rajt: Dombay-tó, Zen-gő Ifjúsági Tábor (Patak utca), 6.00-8.00 (Maraton, 35, 30, 25 km), 8.00-9.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 2500 Ft (Maraton, 35, 30, 25 km), 1800 Ft (15 km). Az összes távon kötelező az előnevezés, határidő: 2022.december 20-án 12.00 óra! (A túrák és az előzetes nevezés részleteit lásd: https://tturak.hu/hikeOccasion/6115/details). További információ: Kövecs Ferenc (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,  70/704-4057). • december 22., vasárnap: Évzáró túra a Dobogóra. R.: Dobogó Természetjáró és Hegymászó Egyesület. Útvonalak: rövid túra: Óbánya – Harács-mező – Dögkút-tető – Dobogó, kopjafa – Cigány-hegy – Kisújbánya – Óbánya (12,6 km, szintemelke-dés: 403 m). Túravezető: Morovik Attila. Találkozás 8.45-kor Óbányán, a Jéhn kocsma előtt. Részvétel esetén kérünk minden szervezetet, vagy egyéni túrázót, hogy 2024. december 15-ig a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre írja meg a nevét (csoport esetén a vezető nevét és a létszámot), valamint elérhetőségét. Részletek és további információ: Butschli Péter ( 30/695-1271). NYÍLT TÚRÁK ► december 7., szombat: „Télen a Kőlyuk környékén” Útvonal: Kőlyuk – Görgeteg – Vágotpuszta – Lóri – Garajc – Bános – Vágotpuszta – Malomi-erdő – Szent Imre-forrás – Palánkai-tető – Kőlyuk (15 km, szintemelkedés: 460 m). Találkozás: 8.20-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 14-es kocsiállásnál, a Kaposvárra induló busznál (az autóbusz 8.30-kor indul), illetve 9 órakor a Kőlyuki Betérő előtt (gépko-csival érkezőknek parkolási lehetőség a mánfai Árpád-kori templomnál, onnan gya-log 1,3 km a P■ jelzésen). Túravezető: Schóber József /Dráva TSE, Vándormadár BK/ ( 20/437-8314, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) ► december 28., szombat: „Téli Tenkes”. Útvonal: Máriagyűd, Templom tér – Siklós (14 km, szintemelkedés: 213 m). Találkozás: 10.00 órakor Máriagyűdön a Templom téren (a találkozási helyre eljutás: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiál-lásáról 8.15-kor induló siklósi busszal a máriagyűdi elágazásig utazva, majd onnét 3,5 km-t gyalogolva, vagy Siklósról 2 km-t megtéve). Túravezető: Tollas Tibor ( 30/956-1695, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► december 31., kedd: „Koccintó túra”. Útvonal: Árpádtető – Fehér-kúti kulcsosház – Rábay-fa – Tubes – Misina tető – Tettye (12,5 km, szintemelkedés: 296 m). Talál-kozás 9.20-kor az árpádtetői autóbusz-fordulóban (a találkozási hely elérhető az Uránvárosból 8.35-kor induló 4-es autóbusszal, amelyre a Főpályaudvaron 8.45-kor, az Árkádnál 8.50-kor lehet felszállni). Túravezető: Nagy Balázs /POEÜ/ ( 20/976-5582, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► január 1., szerda: „Pezsgőbontás a Jakab-hegyen”. Útvonal: Lajkó (Ürög felső autóbusz-megálló) – Teca Mama vendéglő – Patacsi-mező – Jakab-hegy – Éger-tető – Teca Mama Vendéglő – Lajkó (10,1 km, szintemelkedés: 370 m). Találkozás: 9.45-kor a Teca Mama vendéglő előtt (elérhető „Ürög felső” autóbusz megállóból; a 23Y jelzésű autóbusz a Fagyöngy utcából 8.54-kor indul, az Árkádnál 9.14-kor, Uránvárosban 9.27-kor lehet felszállni rá. „Ürög felső” megállóba érkezik 9.32-kor, onnan 500 m a vendéglő). Túravezető: Becze László /Fekete Bárány TE/ ( 30/172-2821, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) ► január 4., szombat: „XXII. Baranyai Aurél Emléktúra”. Útvonal: Szentkút – Cin-ke-tanya-emlékkő – Patacsi mező – Magyarok kunyhója – Vásáros út – Orfű (14 km, szintemelkedés: 352 m). Találkozás: 9.10-kor a szentkúti autóbusz-fordulóban (24-es járat, Fagyöngy utcából 8.24-kor indul, az Árkádnál 8.44-kor, az uránvárosi buszpályaudvaron 8.57-kor lehet felszállni rá.). Túravezető: Tóth Klára ( 20/527-8913, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► január 5., vasárnap: „Átnézünk a Hármas-hegyről a Zengőre”. Útvonal: Hosszúhe-tény – Hármas-hegy – Püspökszentlászló – Zengő – Pécsvárad (16,2 km, szint-emelkedés: 680 m). Találkozás: 8.45-kor a pécsi a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásánál (az autóbusz 9.00 órakor indul). Túravezető: Becze László /Fekete Bá-rány TE/ ( 30/172-2821, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrája, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna  20/376-6437) ► december 8., vasárnap: Téli Mikulás-túra Apróknak és Nagyoknak a Hegyek Nap-ja után. Útvonal: Kárász – Vörösfenyő kulcsos¬ház – Kárász (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Papp László. DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjairól részletes információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. • december 6.,péntek: Idegenvezetés a Pintér-kert Arborétumban. A résztvevők szak-vezető kalauzolásával betekintést nyerhetnek a közel száz éves múltra visszatekintő gyűjteményes kertben megtalálható különleges örökzöldek, gyümölcsfák, díszfák vi-lágába. A program részét képezi a kert középső részén elhelyezkedő Mecsek Kiállítás megtekintése is, melyben a résztvevők egy audiovizuális installáció segítségével átfo-gó képet kaphatnak a Mecsek természeti és kultúrtörténeti értékeiről, valamint a leg-fontosabb kirándulási célpontokról. Helyszín: Pintér-kert arborétum (Pécs, Tettye tér 9.), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 1 óra, részvételi díj: 1000 Ft/fő. • december 6.,péntek: Fotós túra az Abaligeti-barlangban. A program során fotós szakvezető segítségével lesz lehetőség a cseppkövekben gazdag barlang képződmé-nyeinek fényképezésére. Helyszín: Abaligeti-barlang, időpont: 15.00 óra. A program időtartama: 2 óra. Részvételi díj: a barlangi belépő ára. A programra előzetes beje-lentkezés szükséges(e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)! • december 7., szombat: Tematikus barlangtúra az Abaligeti-barlangban – földrajz. A program résztvevői az általános barlangi túránál részletesebben ismerhetik meg a barlang kialakulásának földrajzi folyamatait, a karsztterületek működését. A temati-kus túra során nem csak szemügyre vehetjük a szebbnél szebb cseppköveket, a bar-lang oldásos és koptatásos formakincsét, hanem kialakulásukról, fejlődésükről is számos érdekességet hallhatunk. Helyszín: Abaligeti-barlang, időpont: 14.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: a barlangi belépő ára. A részvételhez elő-zetes jelentkezés szükséges ( 72/498-766)! A résztvevők maximális létszáma 20 fő. A programon való részvételt 12 éves kor felett ajánljuk. • december 7., szombat: Szalmadíszek karácsonyra. Az ártéri ember mindent felhasz-nált környezetéből. Vége az aratásnak, az ott maradt szalma pedig értékes ebben a világban, itt a tél és közeledik a karácsony. A kukorica mellett a búza is fontos takar-mánynövény volt régen is és most is. Erről tartunk egy rövid előadást, valamint a szalma egyik felhasználási formáját fogja nekünk megmutatni vendégünk. Segítség-ével csodás szalmadíszeket fogunk készíteni! Erre várjuk kicsik és nagyok jelentkezé-sét is. Helyszín: Fehér Gólya Múzeum (Kölked), időpont: 9.00 óra. A program időtar-tama: 3 óra. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/846-6020)! A DDNPI bemutatóhelyeinek téli nyitva tartása Pécs – Pintér-kert Arborétum: november 2 – március 15.: hétfő – csütörtök: 8.00-16.00, péntek: 8.00-13.30; december 14 – január 5.: zárva Pécs – Tettyei Mésztufa-barlang: november 2 – március 15.: zárva Szaporca – Ős-Dráva Látogatóközpont: november 1 – február 28.: kedd – vasárnap 10.00-16.00, december 21 – január 1.: zárva Mohácsi Nemzeti Emlékhely: október 24 – március 31.: naponta 9.00-16.00 óráig, december 23-26. között, valamint december 31-én és január 1-jén zárva Kölked – Fehér Gólya Múzeum: szeptember 1 – április 30.: kedd – szombat 10.00-16.00, ünnepnapokon zárva; december 22 – január 6. zárva Abaligeti-barlang és Denevérmúzeum: október 16 – március 14.: naponta 10.00-15.00, december 24 – 26. között, valamint december 31-én és január 1-jén zárva Nagyharsányi Szoborpark: október 1 – március 31.: naponta 10.00-16.00; december 23 – január 1.: zárva Drávaszentes – Dráva Kapu Bemutatóközpont: november 1 – április 30.: zárva A feltüntetett időszakokon kívül a főszezoni nyitvartartási rend érvényes. További in-formációk honlapunkon találhatók: https://ddnp.hu/okoturizmus/bemutatohelyek  Békés, boldog karácsonyi ünnepeket és szép túrákban, élményekben gazdag új esztendőt kívánunk valamennyi természetbarát társunknak! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16.30 – 18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu