2023. október 312. szám

MECSEK HÍRADÓ 312. szám 2023. október XXXV. Természetjárók Napja Elismerés A Magyar Természetjáró Szövetség szeptember 23-án a hagyományoknak megfelelően ismét Dobogókőn rendezte meg a Természetjárók Napja ünnepséget. Ezen – megalakulásának 25 éves jubileumi évfordulója alkalmából – Jubileumi Emlékplakett kitüntetésben részesült a komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület. A kitüntetéshez szívből gratulálunk, további eredményes természetjáró munkát kívánunk az egyesületnek!  Tagszervezeti találkozó Szeptember 8-án, pénteken délután ismét – mondhatjuk: immár hagyományosan –tagszervezeti találkozót rendezett a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksé-ge, hogy a két küldöttgyűlés között „félúton” megbeszélhessük az aktuális kérdéseket. A találkozóra ezúttal is Zobákpusztán, a Vargánya Tanya erdészeti táborozóhelyen került sor. A találkozón több egyesület, szakosztály mintegy 30 képviselője vett részt. A bevezető-ben Schóber József, szövetségünk elnöke tájékoztatta a résztvevőket az augusztus végén Csurgón megrendezett tanácskozásról, melyen a dunántúli vármegyék természetbarát vezetői vettek részt. Ezután aktuális témákról kezdődött beszélgetés, melyek során a felszólalók több témát érintettek: szóba került a HOTE által szervezett „Rockenbauer Pál 90 emlékév” rendezvénysorozat, az útjelzések felújítása (ami idén is többnyire az MTSZ pályázatának keretében folyik), az útjelzésfestő „utánpótlás” kérdése, az októberben végződő útjelzésfestő tanfolyam, a nyílt túrák szervezése, a 2024. évi rendezvénynaptár összeállítása, a szeptemberi mecseki három napos „kalandtúra” programja, az új Zselic turistatérkép, a Dél-Zselicben folyó turisztikai fejlesztések (a megújult Ibafai Pipamúzeum, illetve a Hollófészek magaslatán épülő új kilátó), a Mecsek Híradó (a szerkesztő várja az élménybeszámolókat, túraleírásokat), a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra baranyai szakaszjelvényének bevezetése, az MTSZ-szel való kapcsolataink, és végül a szeptember végén megrendezendő Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó, melyet ez évben szövetségünk rendez az ormánsági Szaporcán. A beszélgetés közben finom édes és sós süteményeket, házi itókákat és gyűdi borokat kóstolhattunk, zárásképpen pedig élvezhettük Becze Laci szakácstudományának eredményét, a kiváló babos káposztát. Köszönjük a remek főzést, és a sütemények és borok felajánlását! Jó volt találkozni egymással, további eredményes munkát mindenkinek! Strasser Péter Vándortúra a Mecsekben – ismét A júniusi, jól sikerült vándortúra után Balázs Róbert túravezető társammal közösen ismét szerveztünk egy három napos vándortúrát a Nyugat-Mecsekben, melyet a BMTSZ-nek felajánlva a nyílt túra programban is meghirdettünk. Nem sok több napos túra van itt, és tisztában voltunk vele, hogy nem leszünk sokan, hiszen a nagy többség nincs hozzászokva, hogy több napig megy, tábort ver és bont, majd megy tovább. Ennek több oka van, az egyik, hogy a felszerelés több napra nehéz: élelem, víz, sátor, hálózsák, derékalj stb., valamint nem sokaknak van ilyen felszerelése. A túra időpontja 2023. szeptember 15-17-e volt, a csapat pedig az Éger-völgyből, a Teca Mama kisvendéglőtől indult 10 órakor. Szeptember 15., péntek Robi és jómagam már időben ott voltunk, hogy fogadjuk az érkezőket. Volt, akiről tudtuk, hogy érkezik, de számoltunk vele, hogy talán lesz olyan is, aki nem jelezte, de jön. Akikkel együtt indultunk el 10 órakor: Tamás és párja Veronika, Gábor és párja Erzsé-bet, valamint Anita, és akik később érkeztek, de jelezték, hogy induljunk csak el, majd beérnek minket: István és Vértes Vándor (Tamás). Az első napi tábor a Szuadó-völgyben volt, de előbb kis csapatunk a Jakab-hegyet vette célba és ott terveztünk ebédelni, valamint bevárni a később érkezőket. Az út odáig jól telt, jókat beszélgetünk, ismerkedünk és főleg poénkodtunk. Az idő csodálatos volt, igazi túraidő. Mindenki felkészült akár a rossz időre is, látszott mindenkin, hogy nem először van az erdőben. Tomiékat és Gáborékat az alaptáborban ismertem meg, aki pedig telje-sen új versenyző volt: Anita. Nagyon jókat poénkodtunk, nem egy elveszett csaj, meg-oldja a dolgokat, nem finyog és „odateszi magát”. A Jakab-hegy felé menet megálltunk a Farkas-forrásnál, itt még biztos, ami biztos: ittunk egy jót és még rátankoltunk a vízkészletre. Ezután még volt egy két „finom” kis emelkedő, és közel délben elértük a Jakab-hegyet. Jó érzés volt letenni a nagy zsákokat és bizony jól esett az étel mindenkinek. Ki mit hozott, azt ette, Gábor hatalmas adag kávét főzött, én sütöttem zsemléket és ehhez vittem füstölt kolbászt. Evés közben jókat beszélgetünk és bejártuk a környéket, várva a többieket. Csoportképet is csináltunk, aminek a készítéséhez arra járó túrázókat kértünk meg. Egyszer csak érkezett egy túrázó, akivel beszélgetni kezdtem. Kiderült róla, hogy már több mint 60 napja úton van, és egyben „lenyomja” a kéktúrát. Hollóházáról indult és oda is szeretne visszatérni, erre 4 hónapot szeretne fordítani. Elkértem az email címét, hogy elküldjem neki a készült képeket. Azóta követem, figyelem az oldalát és nem semmi, amit már letett. Eszéki Gergely a neve, Gerikkee néven találtok rá! Mondtuk neki, nézze meg a Zsongor-kő kilátót. Azt mondta, sietne. Aztán meggyőztük, és ámulva a látottakon szemmel láthatóan nem bánta meg, hogy mégsem hagyta ki a látványt. Utána még egy turista családnak is megmutattuk és ők hasonló szép élményeket kaptak itt a Mecsekben! Közben megérkezett Szehó és Tomi is. Ők is körbenéztek, pihentek és ettek, majd már közel 15 óra felé indultunk tovább, immár kilencen a Szuadó-völgybe, ahol egy bivakszállás várt ránk. Voltunk már itt korábban is, így ismerős volt számunkra. A három napos utat Robi úgy tervezte, meg hogy az éppen időszerű vadászati időszakot is figyelembe vette. Azt is figyeltük, a tűzgyújtási tilalom él-e, és ezt a résztvevőknek is jeleztük, hogy valószínűleg tűzgyújtás nem lesz lehetséges. Délután öt óra felé értünk táborhelyünkre és hamar belaktuk. Robi, Anita és én a bivakhelyen aludtunk derékaljon, hálózsákban, a többiek függőágyban és sátorban aludtak. Az első dolog: mindenki elrendezte az alvóhelyét és nekiálltunk vacsorázni sötétedés előtt, valamint ami nagyon fontos volt számunkra, hogyan lesz vízvételi lehetőség, és elmentünk még világosban megnézni, van e-víz a közeli forrásban. Volt víz és micsoda finom, hideg, igazi forrásvíz! Nagyon vártam már ezekre a pillanatokra! Kiszakadni a hétköznapokból, a nyüzsgő világból az erdőbe és ismét feltöltődni, és ahogy ittam a vizet, piszok jó érzés volt minden korty. Kulacsainkat feltöltve visszatértünk a táborba. Hamar sötét lett és tűz nélkül csak a gázégők és a fejlámpák fénye világította be a tábort. A péntek esti tábori beszélgetés tűz nélkül is hihetetlen jóra sikerült, mert olyan jó és poénos témák jöttek egymás után, hogy nem túlzás azt mondani: a könnyeim kijöttek, és nem csak nekem a nevetéstől. Jó volt kikapcsolni és a legjobb érzés az volt, hogy akik ott voltak, ők is ezt érezhették és megélték. Azt láttam, hogy ez nagyon kellett már mindenkinek, kikapcsolni, önfeledten beszélgetni és átadni magunkat a természetnek. Az erdőben sötét lett és az őzek riasztása mellett a szarvasbőgés is egyre sűrűbben hang-zott, ami egész éjjel tartott. Hamarosan mindenki nyugovóra tért. Szeptember 16., szombat Reggel elég korán kelt a kis csaptunk. Mindenki jóízűen reggelizett és készültek a kávék, teák, forró csokik, és a füstölt áruk illata lengte be a kis tábort, de Szeho barátunk mini serpenyőjében sütött grill sajtot is. Tudtuk azt, hogy közel 12 km vár ránk, és ezt bizony joghurttal megtenni nem lehet, ekkora zsákokkal pláne! Úgy 9 órára elkészültünk és minden nyomunkat eltüntetve készítettem még egy csoport-képet, majd táborhelyünket elhagyva elindultunk a Kantavári-forráshoz, a következő táborhely felé. Útközben próbáltam hangulatképeket készíteni. Szombaton még jobb idő volt, mint pénteken, azaz igazi túraidő, mintha rendelésre kértük volna. Elég jó tempóban haladtunk, és az első kis megállónknál, a Remete-réten tartottunk egy kis pihenőt. A 15-20 perces pihenő után egy komoly emelkedő követke-zett. Ezt leküzdve elértük a Sós-hegyi kilátót. Itt mindenki hamar ledobta a zsákokat és felmentünk a kilátóba gyönyörködni a kilátásban, ami valóban csodás volt. Látszott, hogy az erdő elkezdte felvenni őszi ruháját és a színek kavalkádja már elkezdődött. Mindenki képeket készített, a felhős égbolt csodálatos fényeket adott ehhez. A kilátó lábánál elidőztünk egy kicsit, nem siettünk sehová. Mikor mindenki kész volt a folytatásra, elindultunk tovább. Az utunk során több pihenő mellett is elmentünk és többször csodás kilátások miatt álltunk meg pár percre. Ilyen volt az is, mikor a TV-toronnyal szelfiztünk, ahol megálltunk ebédelni is. Utána jött egy kis szieszta is, a Mandulás játszótéren. Itt találtunk vízvételi lehetőséget is. Ittunk rendesen és minden kulacsot teletöltöttünk, így indultunk el Kantavár felé. Elhaladtunk a Pécsi Állatkert mellett is. Délután fél öt felé értük el a Kantavári-forrást, ahol már Becca Früh és párja várt minket függőágyba gubózva. Itt is hamar elfoglaltuk fekhelyeinket, páran a forrástól pár száz méterre egy védett, zártabb helyen vertünk sátrakat és volt, aki a forrásnál maradt. Mielőtt még sötét lett volna, mindenki elrendezett mindent és ettünk egy jól eső vacsorát. Az este nem telt el vendégek nélkül sem, meglátogatott minket három jó barát: Tibi, Nándi és Zsolti, valamint Szotyi és Jakab kutyusok is. Becca egész égősort rakott fel, ami így sötétedés után jól bevilágította a kis tábort és a forrást, mely bő vizet adott az egész csapatnak. Ha inni akartunk, csak odaléptünk, pohár odatart és már ihattuk is a csodás és hideg forrásvizet. Hamar sötét lett és vendégeink is elmentek, majd a táborban mindenki aludni tért. A szarvasok ismét bőgésbe kezdtek. A sátram külsejét fel sem raktam, így láttam a csillagos eget éjjel, ami csodálatos volt az erdő közepén. Szeptember 17.,vasárnap Vasárnap sajnos nem tudtam a csapattal tartani, mert időben el kellett jönnöm, délután munkába kellett mennem. Reggel már 6 órakor felkeltem és pakoltam, mert időben el kellett érnem a buszom. 7 óra előtt elköszöntem Robitól és Anitától, akik szintén felkel-tek. Megnéztük Robival a térképet, és a piros sáv, majd a zöld kereszt, végül a kék ke-reszt jelzésen értem el a Gesztenyést. Ezt az 5 km-t nagy zsákkal kb. 1 óra alatt lenyom-tam. A reggeli indulás után nemsokára rengeteg szarvasba botlottam és csodálatos volt az érzés és a látvány is! Ezt átélni kell és látni, leírni nem lehet! Megálltam és egy képet tudtam készíteni egy hatalmas bikáról. Körülöttem szinte az egész erdő mozgott, annyi szarvas és őz volt ott. Hihetetlen jó érzés volt. Haladtam tovább és célom előtt talán 1 km-re találkoztam Schóber Józseffel, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnökével, aki a csapathoz sietett: megígérte, hogy kijön hozzánk és jó érzés volt, hogy kíváncsi kis csapatunkra. Pár szót váltottunk, majd ő fel-, én pedig lefelé folytattam utam. A lefelé vezető út is szép volt: váltakozó, meredek, köves, amolyan „mecseki lankás”, ahogy mondjuk mi, mecsekiek. Nem mondom, hogy nem vert le a víz, mert levert, de jól eső fáradtság volt ez. A Gesztenyést elérve már tudtam, jó helyen vagyok. A buszváróhoz érve lekaptam az izzadt ruháimat és szárazra váltottam. A busz rá egy percre már ott is volt. Innen a buszpályaudvarra, majd hazafelé vettem az irányt Sziget-várra. A többiekkel – akiket Robi vezetett – beszéltem és tudom, hogy vasárnap csodás útjuk volt és megnézték az Aligvárom-tavat is, mely egy bányató. Voltunk ott már ko-rábban is, csodálatos hely. Balázs Róbert írása a vasárnapi napról Az utolsó napra csak egy rövidebb túra volt tervezve, hogy aki távolabbról jött, az is emberi időben hazaérjen. Tomi a munkája miatt korán távozott. Reggeli után a készülődés közben megérkezett a BMTSZ elnöke is, aki megtisztelt minket a jelenlétével és táborbontás után velünk tartott. Az előző napokhoz képest rövidebb gyaloglás után a zöld kereszt jelzésen, majd egy jelzetlen úton leértünk egy kis mesterséges tóhoz, a kissé furcsa nevű Aligvárom-tóhoz. Rövid pihenő után a tavacska közelében lévő egykori Karolina külszíni szénbánya maradványait szemléltük meg. A kissé párás idő ellenére nagyszerű kilátás nyílt a bezárt bánya fejtéseire, platóira illetve a távolabbi tereptárgyakra is. A látvány a Zsongor-kőivel ugyan nem vetekedett, de itt is sok fotó készült. Majd kissé fájó szívvel elköszöntünk a Mecsek hegyeitől, erdeitől és elindultunk utunk végállomása, a Gesztenyés városrész felé. Innét a visszaút helyi járatú autóbusszal volt tervezve, de mivel három személyautó állt a rendelkezésünkre – amikbe a teljes társaság és a termetes túrazsákok is elfértek –, könnyedén visszajutottunk az Éger-völgy bejáratához, ahol búcsút vettünk egymástól a mielőbbi viszontlátás reményében. A résztvevőktől pozitív visszajelzést kaptunk, ezért valószínűleg a következő évben is szervezünk hasonló, többnapos erdei túrát. Remélem és bízom benne, aki eljött tetszett neki ez a három nap és a Mecsek. Ezúton is köszönöm Robinak a tervezést és hogy együtt mehettünk ezzel a remek csapattal. Jó volt veletek kikapcsolódni, feltöltődni és közös emlékeket szerezni! Bízom benne: jövőre újra lesz egy ilyen vándor túra, mert én ott leszek! És ti? Szász Tamás szervező, túravezető 25 éves a Hétdomb Természetbarát Egyesület Dobogókőn a XXXV. Természetjárók Napján vehette át Őri Zsuzsanna, az egyesület elnöke az MTSZ elismerő plakettjét. Ebből az alkalomból közöljük az egyesület történetét bemutató írást. A Hétdomb Természetbarát Egyesület és elődei 73 éves a szervezett természetjárás Komlón, 25 éves a Hétdomb Természetbarát Egyesület! A születésnap nem csak ünneplésre késztet, hanem egy kis összegzésre és nosztalgikus visszatekintésre is. Turistaelődeink 1949-ben tették meg az első lépéseket. 1950-ben már szervezetten járták szűkebb és tágabb hazánk csodálatos tájait. Megalakult a Komlói Szakszervezet Természetbarátok Szakosztálya, 1960-ban a Május 1. Művelődési Ház Természetjáró Csoportja, majd 1963-ban a Komlói Bányász Természetjáró Szakosztálya. Az akkori művelődési központ, aztán a KBSK támogatásával működő szakosztályba egyre több kirándulni vágyó, természetet szerető idősebb és fiatalabb ember jelentkezett. 1998-ban létrejött a Hétdomb Természetbarát Egyesület. Tagjaiként igyekszünk az elődeinktől kapott örökséget és szellemet megőrizni, tovább vinni, majdan mi is átadni utódaink számára. Néhány név, akik népszerűsítették ezt az egészséges, testet-lelket építő sportot: Radó Pál, Földes Lipót, Kelemen Sándor, Selényi László, dr. Varga Ferenc, Horzsa Sándor, Perleczki József, Tóth József, Strasser Péter… Az egykori vezetőt, Radó Pált Lafferton Henrik követte. Több évtizedes vezetői munká-ját Eperjesi Ernő folytatta 15 évig, majd közel 10 évig Király László vitte a stafétabotot, akitől jómagam vettem át, és 17 éve igyekszem elődeimhez méltóan helytállni az elnök-ségi tagokkal és immár 97 fős tagságunkkal együttműködve... „A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel,” /Szent-Györgyi Albert/ A túrázást mondhatjuk sportnak is, hiszen a teljesítménytúrák, a tájékozódási túraversenyek vagy egy-egy hosszabb táv, illetve magasság igazi kihívást és teljesítményt igényel. Mégis úgy gondolom, nem hiába választottuk a természetbarát nevet. Valljuk: ha a természet barátai akarunk lenni, akkor meg kell ismerni és szeretni is kell. Amit pedig szeretünk, annak megóvása és védelme is fontos! Ezért aki azt mondja, hogy „csak” a testet-lelket üdítő túrázás a feladatunk, szerintem téved. A magunk eszközével nekünk is tennünk kell azért, hogy természeti kincseinkben évek múlva is gyönyörködhessünk. Ennek érdekében – a rendszeres túrák, versenyek, táborok, előadások stb. mellett – a turistautak karbantartását, források és pihenőhelyek felújítását, rendben tartását mi is kötelességünknek tartottuk és lehetőségeink szerint tartjuk ma is. Ezen hitünk alapján túraútjainkon összeszedjük a mások által eldobált szemetet, tisztítjuk, felújítjuk a forrásokat… Már több évtizede a közel 100 tagunk – az egészséges testmozgáson kívül – egymás társaságában megtalálja a barátság, az összetartozás sokat jelentő érzését, valamint a természet nyújtotta esztétikai élményeket. Bár vannak fiataljaink, a többség nyugdíjas, akiknek koruknál, egészségi állapotuknál és anyagi helyzetüknél fogva ez a lehetőség adja meg azt a rendszeres testmozgást, lelki feltöltődést és főként tartást, amellyel a ledolgozott évtizedek után, emberhez méltó élettel továbbra is hasznos tagjai lehetnek városunknak, hazánknak. Őri Zsuzsanna a Hétdomb Természetbarát Egyesület elnöke Ismét látogatható az Ibafai Pipamúzeum Ibafán hosszú zárva tartás után ismét látogatható a felújított pipamúzeum. A kiállításnak helyet adó épület felújítása a nyáron fejeződött be, a múzeum a megújult épületben, korszerű, új kiállításával várja az érdeklődőket. Az előtér a régi trafikok hangulatát idézi, a kiállítási terekben helyet kapott a papi gyűjtemény, a Janus Pan-nonius Múzeum legszebb darabjai, de megcsodálhatók a községi önkormányzat saját gyűjteményének különlegességei éppúgy, mint magángyűjtemények kincsei is. Interaktív eszközök, játékok, filmek, zenei anyagok s egy dohánypajtát idéző enteriőr felfedezése teszi felejthetetlenné a dohányzás kultúrtörténetéről átfogó képet adó tárlat megtekintését. A kiállítási termekben sétálva, egykori pipatóriumok becses kincsei közt nézelődve, mintha a múltban járnánk: pipázó, dohányzó elődeinket idézik a becsben tartott, szép mívű tárgyak, dohányzó eszközök. Az eredeti „ibafai fapipa”, gróf Károlyi Mihály és Deák Ferenc pipája igazi különlegességek, de szemet gyönyörködtető darabok azok a szivarszipkák is, amelyek változatos, aprólékos díszítésükkel tűnnek ki. A legendás „ibafai fapipa”: magyar embernek, ha a „fapipa” szóba kerül, talán még ma is a jól ismert rigmus jut az eszébe: „Az ibafai papnak fapipája van, mert az ibafai papi pipa papi fapipa.” A nyelvtörő már az 1900-as években iskolai tankönyvekben is szerepelt, ihletője az akkori plébános, a pipázást kedvelő Hangai Nándor lehetett. A mondóka Komjáthy Károly – Emőd Tamás – Török Rezső: Ipafai lakodalom című, 1931-ben született operett betétdalaként vált igazi slágerré, s ennek nyomán egyre többen keresték Sarlós Ferenc plébánoson a nevezetes pipát. Elkészítésének ötlete a helyi postamester férjétől származott. Budapesten élő rokona, Gerber Béla faragta 1934-ben. A múzeum előtt fából faragott szobor látható, mely Hangai Nándor plébánost, a „pipás papot” ábrázolja, aki 1864-től 1905-ig, 41 éven át szolgált Ibafán. A szobor érdekessége, hogy nagy mérete ellenére egyetlen rönkből hozta létre Horváth-Béres János faszobrász. A szobrot 2022-ben állították. A Papi pipa teljesítménytúra (október 14.) 30 km-es távjának a résztvevői megtekinthetik a megújult pipamúzeumot. Strasser Péter (Forrás: ibafa.hu/pipamuzeum) A sok évtizede kiapadt Nagy-forrás nyomában Szeptember 26-án a következő útvonalon túráztam: Béta-aknai út – Gerezdes – volt Nagy-forrás – Nagy-forrás-völgy – 379-es magaslat – Árpádtetői-forrás – Árpádtető. Az utam célja az 1950-es évek előtt létezett Nagy-forrás felkeresése volt a Közép-Mecsekben. Egyszer, vagy kétszer kerestem én már ezt a forrást 15-20 évvel ezelőtt. Akkor a mederben próbálkoztam. Hát most kicsit nagyobb tapasztalattal és felkészüléssel egyértelmű volt, hogy ez a forrás, ha olyan közismert volt, biztosan nem a mély mederben eredt, ahová még lejutni is nehéz volna. A régi leírásokat, térképeket áttekintve a helyszínen megbizonyosodtam a forrás körülbelüli helyéről, de egészen pontosan nem lehet tudni, több egykori elhalt forrásszáj is felismerhető, és nem tudni, melyikből folyt a víz (vagy melyik volt a nevezett forrás), hiszen több forrásmező is létezhetett. Ha felülről haladunk a Béta-aknai út irányából a zöld sáv (egykor Z+) turistaúton a völgy felé, ott, ahol a turistaút a térképen is láthatóan visszatér a nyugati földúthoz, ott van egy kiszélesedő terasz, amibe két vízmosásos sziklákkal tarkított árok csatlakozik, bal oldalt pedig egy hatalmas bükk. A nagy fa egyértelműen szabadon fejlődött élete során, mert kora ellenére viszonylag alacsony és szétterülő lombkoronájú. Itt, ahol a völgy kiszélesedik, egykor feltehetően legelő lehetett. És miért ne lett volna (?), hiszen itt volt a bővizű forrás is. A régi leírások és térképek (1939) egyértelműsítik, hogy a forrás a turistaút nyugati oldalán volt, tehát nem a völgy felé. Az öreg bükktől a völgy felé van egy kb. 60x60 m-es terület, ahol nem nőnek fák, hanem csak csalán borítja. Itt egykor kunyhó állt. A Mecsek részletes kalauza (1939) is említi: „Tisztáshoz érünk, jobbra a kitűnő, igen hideg vizű Nagy-forrás.” A tisztás még ma is megvan, csak gondozatlanul, elcsalánosod-va. Az 1959-es mecseki leírásban ezt írják: „A Nagyforrás szakadékán túl, balkéz felé – hordalékos lejtőpihenő lábánál – védkunyhó romjait találjuk. A forrás maga is elpusztult, új lelkes építőkre vár.” De itt még bizonyosan volt vize, ha az újjáépítést megemlítik. Érdekes, hogy a forrás, bár egyáltalán nincs vize, az utóbbi évtizedekben állandó forrásjelzéssel felkerült a térképre, a legutóbbi kiadáson időszakos jelzéssel szerepel. A forrástól a völgy irányában szanaszét letört mésztufa darabok lelhetők fel, a völgycsatlakozásnál pedig hatalmas mésztufadomb, szép formákkal, de teljesen szárazon. Felette szintén egy hatalmas kéttörzsű bükk, mely – formája alapján – mindig is zárt erdőben, társai mellett növekedett. Ettől a ponttól kb. 200 m-el lejjebb kezd a völgyben egy minimális vízszivárgás elindulni, mely még lejjebb 3-4 liter/perces hozamú csöppnyi kis patakként csordogál, aztán egyszer már csak újra száraz a völgy. Hajdanában ebben a völgyben igen bővizű patak zuhogott alá a sziklákon. A Nagy-forrás és több környékbeli vízfakadás (pl. Száraz-gödör-forrás, Mánfai-csorgók, stb.) elapadását elsősorban az 1960-as években fúrt vízkivételi művek okozták, másodsorban azóta az éves csapadék mennyisége is jelentősen csökkent, illetve egyenlőtlen eloszlásúvá vált. Ha a forrás már nem is működik, azért az egykori tisztáson egy kis esőbeálló, asztalok, padok szépen mutatnának, netán egy emléktábla az egykori forrásról, esetleg az itteni kőzetekről, mésztufakiválásról, mely szépen felismerhető ezen a környéken. Az erre járók így megismerhetnék a hely történetét, és jellemzőit. Biki Endre Gábor  Pusztuló fenyvesek helyén egészséges erdők A hazai, túlnyomórészt telepített, idegenhonos fenyveseket nem kímélik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai. Éppen ezért az erdészek komoly szakmai munkával próbálják a pusztuló tűlevelű állományokat őshonos lombos fajokból álló erdőkké alakítani. Ennek egy követendő gyakorlatát láthatjuk Baranyában, a Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészeténél. Magyarországon nagyjából 180 ezer hektár fenyves található, ez az összes hazai erdőterület megközelítőleg egytizede, és ennek is csupán elenyésző része őshonos állomány. A hazai fenyőerdők területe az elmúlt évtizedben körülbelül ötödével csökkent. Ennek legfőbb oka, hogy a hazai fenyvesek kevésbé ellenállóak a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival szemben. Egyre kevésbé tolerálják a szélsőséges eloszlású csapadékot, a hosszú, száraz, perzselő nyarakat, a talajvízszint csökkenését. A területcsökkenés tehát egyrészt a természetes pusztulásból adódik, másrészt az erdőgazdálkodók törekvéséből, hogy – ahol lehet – a veszélyeztetett, rossz állapotú, idegenhonos fenyőállományt ellenálló és egészséges hazai lombos fafajokból álló erdőre cseréljék. Ilyen átalakítás zajlik többek között a Mecsekerdő Zrt. területén, Berekalján. Itt egykor egy falu bújt meg a mecseki lankák alatt. A német ajkú lakosságot azonban a második világháború után kitelepítették, és az elnéptelenedett település szántóinak, gyümölcsöseinek helyén az ötvenes években erdőt hoztak létre – jellemzően a korszak „slágerfajából”, az erdei fenyőből. Az elöregedett, hatvan év feletti állományok nincsenek jó egészségi állapotban. A már említett klímaváltozás az itteni, nem őshonos, betelepített erdei fenyőket sem kíméli. „Nagyjából tíz évünk van átalakítani egy ilyen állományt” – mondja dr. Molnár Dénes, a Mecsekerdő Pécsváradi erdészetének erdőgondnoka – „ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy egy ilyen idősödő fenyves tíz év alatt össze is omlik.” A Mecsekerdő területén az országos átlagnál jóval alacsonyabb, mindössze 1,5 százalék a fenyvesek aránya. Ezek között is különleges helyzetben van Berekalja: míg az ötvenes évek nagy fenyőprogramjában a fenyőfajokat elsősorban homokos talajokon, kopárfásításoknál alkalmazták, addig ezen a területen jó minőségű erdőtalaj található. Ezért az átalakítás zökkenőmentesen megvalósítható, amit az is bizonyít, hogy az már egyébként is zajlik természetes folyamatok eredményeként. Cser, mezei juhar, gyertyán és hárs csemeték növekednek a pusztuló fenyők egyre kevésbé záródó koronái alatt. „A mi feladatunk az, hogy a természetes folyamatokat segítsük és koordináljuk az erdő átalakulását” – magyarázza Molnár Dénes – „Szerencsénk, hogy a természet a kezünk alá dolgozik, ráadásul helyi szaporítóanyaggal. Ennek az az előnye, hogy ezek az egyedek már adaptálódtak a helyi viszonyokhoz, és várhatóan az utódállományuk is otthonosan fogja érezni magát itt. Így hamarosan egészséges lombos erdő áll majd az összeomló fenyves helyén.” (Forrás: Mecsekerdő) 126 éves kísérlet zajlik a Mecsekben A Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészetének területén érdekes kísérletet kezdtek több mint egy évszázada a korabeli erdészek: egy idegenhonos fafajt telepítettek be, főképp azért, mert bőséges nyersanyaghozamot vártak tőle. Mára kiderült, hogy ez a kísérlet sokkal többet megmutatott az eredeti célkitűzésnél – számolt be a vállalat. A Baranyai-dombság lankáin, a Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészetének kezelésében áll egy idős erdő, amelyet 1897-ben telepítettek a korabeli erdészek. A hazánkban abban az időben egyre tudatosabbá váló erdőgazdálkodás számára izgalmas volt egy-egy újonnan behozott fafaj meghonosítása, így ezen a területen a környéken jól ismert csertölgy és nemes tölgyek mellett vörös tölggyel erdősítettek. Az észak-amerikai fafajt az 1700-as években hozták be Európába, de az erdőgazdálkodás csak a XIX. század végén ismerte fel a benne rejlő gazdasági potenciált. A vörös tölgy idegenhonos, de nem invazív fafaj: Észak-Amerikában őshonos, gyors növekedésű, őshazájában nagy termetű, összefüggő erdőségek állományalkotó fafaja. A Dél-baranyai-dombság jó termőhelyein a vörös tölgy 30 métert meghaladó magassággal, kifogástalan törzsalakkal és 70-80 cm-es mellmagassági átmérővel fejlődött. A lenyűgöző növekedés eredményeként vált az egykori erdősítés erdőkísérletté. A Mecsekerdő Zrt. idén a vörös tölggyel kapcsolatban egyebek mellett arra a megállapí-tásra jutott, hogy a vörös tölgy adaptálása sikeres volt: hazánkban őshonos tölgyekkel és más fajokkal (például kislevelű hárssal, mezei juharral, mezei szillel, virágos kőrissel és csertölggyel) kiválóan alkot elegyes erdőtársulást; a mecseki termőhelyen és klímában is gyors növekedésű, a hazánkban őshonos tölgyekhez képest kétszer-háromszor gyorsabban növekszik, mintegy 80-90 éves koráig egészséges, ezután rohamos minőség- és egészségiállapot-romlás jeleit mutatja; a vörös tölgy elegyes erdő ökológiai szempontból gazdag, magas biodiverzitású élővilágot biztosító erdőket alkot (magas természetességi fokú erdőkre jellemző mennyiségű rovar-, gomba és mohafaj jelenléte figyelhető meg az erdőkben) és a vörös tölgy jó minőségű, jól kezelhető, magas gazdasági értékkel rendelkező faanyagot termel. A Mecsekerdő Zrt. összefoglalása szerint megállapítható, hogy a vöröstölgy-kísérlet sikeres volt, hiszen egy hazánkban jól fejlődőképes, gyors növekedésű, magas ökológiai értékű erdőket alkotó, értékes faanyagot nyújtó idegenhonos fafajt sikerült hazai körül-mények közé adaptálni. (Forrás: mecsekerdo.hu, pecsaktual.hu)  HÍREK Mecsek – Villányi-hegység turistatérkép: megjelent a Mecsek – Villányi-hegység turistatérkép új kiadása. Ízelítő az újdonságokból: a Zobákpuszta–Komló új elkerülő út, a Komló–Sikonda új kerékpárút, a Villány–Villánykövesd új kerékpárút, Pécs turisztikailag fontosabb helyi buszjáratainak aktuális hálózata, Komló helyi busz-járatainak aktuális hálózata, Pécs–Árpádtető: Mecsek Discovery Center, a Mecsek Egyesület Múzeumának új helye Pécs–Árpádtetőn. A térkép előoldalán kapott helyet a Misina – Tubes (1:20.000) részletes melléktérképe, ill. a Baranyai-dombság keleti részének térképe (1:60.000) is. A hátoldalon a Villányi-hegység térképe (1:40.000) és Pécs belváros-térképe ill. a látnivalók ismertetője mellett partnereink turisztikai szolgáltatásainak hirdetései sorakoznak. A térség természeti és kultúrtörténeti látnivalóit, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra mellett a hegység legérdekesebb pontjait felfűző turistaútjainak leírását, egyéb hasznos információkat (pl. közlekedés, a hegység természetjárásának múltja, emlékei, a turistajelzések rendszere, kerékpártúrák, télisport-lehetőségek, ill. a települések látnivalói stb.) a térkép társkiadványa, a Mecsek–Villányi-hegység turistakalauz ismerteti. A Cartographia ezentúl egy mobiltelefonos applikációval is támogatja vásárló partnereit. Minden térkép hátulján megtalálható egy QR kód, aminek segítségével az adott tájegység ajánlott túráit mutatják be képekkel és természetesen térképpel kiegészítve. Az alkalmazás a nagy múltú német Rother céggel együttműködve jött létre, ennek köszönhetően az applikáció használói hozzáférhetnek a Rother cég külföldi hasonló túraleírásaihoz is. A térkép 2445 Ft-os kedvezményes áron megrendelhető szövetségünknél október 17-ig.  Útjelzés változás: a Baranyajenőtől északi irányba kiinduló piros ▲ jelzésű turistaút, mely a Hármashatárhoz (Baranya, Tolna, Somogy vármegyék határpontja), az ott álló kilátóhoz vezetett, ezentúl csak a piros sáv jelzésig vezet (a kilátóig vezető fonódó jelzés megszűnt), és piros  lett az út jelzése.  Erdőfelújítás, fiatalítás a Kis-réten: a Dömörkaputól nyugatra fekvő Kis-réten a Mecsekerdő Zrt. erdőkezelői tevékenységének keretében fakitermelést végzett Az itt található bükk, tölgy és hárs fajokból álló erdőben beavatkozásra van szükség, mely-nek célja egyrészt az erdő egészségi állapotának javítása és stabilabb, ellenállóbb er-dőszerkezet kialakítása, másrészt az erdő természetes megfiatalításának segítése. A fakitermelés következtében több fényhez és növőtérhez jutnak a természetes úton született fiatalabb fák, amelyek majd idővel átveszik az idős egyedek helyét. A tevékenységet több éven át tartó erdőápolási munka követi, melynek során a szakemberek a konkurens növények visszaszorításával további segítséget nyújtanak a fiatal faegyedek növekedéséhez. (Forrás: Mecsekerdő)  Munkanap áthelyezések 2024-ben: a programok tervezéséhez adjuk közre a jövő évi munkanap áthelyezéseket. A Magyar Közlönyben foglaltak szerint a 2024. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő: 2024. augusztus 3., szombat munkanap; 2024. augusztus 19., hétfő pihenőnap; 2024. december 7., szombat munkanap; 2024. december 24., kedd pihenőnap; 2024. december 14., szombat munkanap; 2024. december 27., péntek pihenőnap.  2024. évi programok: a következő évi természetjáró programok, nyílt túrák terveit novemberben állítjuk össze, de már most elkezdjük az adatgyűjtést. Kérjük az egyesületek vezetőit, a programok szervezőit, ill. akik nyílt túra vezetést terveznek vagy vállalnának, hogy ha már van konkrét tervük és időpontjuk, azt küldjék el e-mailben Strasser Péternek (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), vagy jelezzék telefonon ( 20/522-2953) előzetes egyeztetésre, rögzítésre, Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társa-sága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • október 4., szerda: Természetbarátok Klubja; Ötórai beszélgetések – előadás a XXVII. Erdők Hete alkalmából. Előadó: Scheitler Adrienn. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Mecsek Egyesület, Mecsekerdő Zrt. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). • október 7., szombat: „Szent Imre 40, 30, 20, 10” teljesítménytúra. R.: Szent Imre Is-ko¬lai Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyűd, Közösségi Ház (buszforduló), 7.00-8.00 (40 km), 7.30-9.00 (30, 20 km), 8.00-11.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1300, 1100, 900, 700 Ft/fő. Információ: Pálinkás István ( 20/447-2141). További részle-tek: https://tturak.hu/hikeOccasion/5413/details • október 14., szombat: „Papi pipa 30, 15” teljesítménytúra. R.: Dél-Zselic Termé-szetbarát Klub. Rajt: Terecseny, Zrínyi kulcsosház, 7.00–8.00 (30 km), 7.00– 9.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1200, ill. 800 Ft/fő. Információ: Strasser Péter ( 20/522-2953). További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/5793/details • október 14., szombat: Kéktúrázás napja. R.: Magyar Természetjáró Szövetség. (A program honlapja: https://kekturazasnapja.kektura.hu/). A kéktúra útvonalán szervezett túrákon előzetes regisztrációval lehet részt venni! • október 14., szombat: „Nyugat-Mecsek kerülő túra a Botos-kúthoz”. Útvonal: Cserdi-Helesfa vasúti megálló – Cserdi – Szent Márton-kápolna – Bodai-őrház – Bodai-erdő – Botos-kút – Bodai-völgy – Bodai-vadászház – Boda (10 km, szint-emelkedés: 160 m). Találkozás: Cserdi-Helesfa vasúti megállóban 9.15-kor (elérhető Pécsről a 8.48-kor induló dombóvári vonattal), hazatérés: Bodáról 16.20-kor indul a busz, mely Pécsre 16.48-kor érkezik. Szervező, túravezető: Biki Endre Gábor (tel.: 30/452-4579). • október 18., szerda: Ötórai beszélgetések. Mátra és a Cserhát a kéktúra útvonalról – dr. Varga Tamás előadása. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Mecsekerdő Zrt. irodaháza (Pécs, Rét u. 8.), időpont: 17 óra. • október 20., péntek: Örökségünk – délutáni diskurzus. „Szépségek és értékek vilá-gunkban fotókkal”. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Kö-zösségek Háza (48-as tér 1.); időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • október 23., hétfő: „Éger-völgy 40, 20, 10” teljesítménytúra. R.: Közös Nevező* Mecseki Mátrix Csoport. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglő, 6.00-8.00 (40 km), 8.00-10.00 (20 km), 8.00-12.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: vala-mennyi távon 500 Ft/fő. Figyelem! Előnevezés kötelező, határidő: október 22-én 20.00 óra! Előnevezés és a túra részletei: https://tturak.hu/hikeOccasion/5889/details Információ:  70/7044057. • október 27., péntek: Emlékezés régi túratársainkra. R.: Baranya Megyei Termé-szetbarát Szövetség. Helyszín: Büdös-kút (Közép-Mecsek), Baranyai Természetjárók Panteonja. Időpont: 14 óra. Találkozás Remete-réten 13.10-kor (elérhető a pécsi távolsági autóbusz-állomásról 12.45-kor Orfűre induló autóbusszal), majd Remete-rétről gyalog Büdös-kútra (1,8 km). Információ: Schóber József ( 20/437-8314). • november 4., szombat: „A Mecseki láthatatlanok nyomában” teljesítménytúra (100, 56, 28, 16, 7 km). R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE). Rajt: Pécs-Árpádtető, Mecsextrém Park. Rajt: 6.00-7.00 (100, 56 km), 7.00-8.00 (28 km), 8.00-9.00 (16 km), 8.00–10.00 (7 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 3500 Ft/fő (100 km), 2800 Ft/fő (56 km), 2500 Ft/fő (28 km), 1500 Ft/fő (16 km), 1200 Ft/fő (7 km). Figyelem! a 100 és az 56 km-es távokon előnevezés kötelező! Nevezési határidő: október 30. A 100, 56 és 28 km-es távokon a résztvevők a célban meleg ételt kapnak. Információ és nevezés: Bota János (30/993-8595). További részletek a www.pi-te. honlapon. • november 5., vasárnap: „Aranyló ősz” teljesítménytúra (36, 24, 15 km). R.: Szász-vári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Rajt: Szászvár, Szent István Közösségi Ház (Szent István utca 33.). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1200, 1000, ill. 800 Ft/fő. Információ: Hang Csaba ( 30/650-5418). További részletek: https://tturak.hu/hikeOccasion/5869/details • november 7., kedd: Természetbarátok Klubja – Egy hetes túra Torockó körül és a Pádisban – Jancsi Attila vetítettképes előadása. Helyszín: Baranya Megyei Termé-szetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adri-enn ( 20/340-4184). NYÍLT TÚRÁK ► október 14., szombat: „Faluról falura”. Útvonal: Boda – Tilalmas – Bakonya – Kővágótöttös – Kővágószőlős – Cserkút – Cserkúti csárda autóbusz-megálló (14,5 km, szintemelkedés: 250 m). Találkozás: 7.10 kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson, az 5-ös kocsiállásnál (az autóbusz 7.25-kor indul). Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka /Dráva TSE/ ( 30/322-0432). ► október 14., szombat: „Aranyősz a Mesevers tanösvényen”. Útvonal: Liptód rk. templom – Lókút – Kisnyárádi-kápolna – Babarci-kilátó – Babarc (15,5 km, szintemelkedés: 100 m). Találkozás: 8.25 Liptódon (elérhető a pécsi távolsági autó-busz-állomás 2-es kocsiállásáról 7.15-kor Mohács felé induló autóbusszal. Túraveze-tő: Markesz István /Vándormadár Természetjáró Baráti Kör/ ( 20/772-0330). ► október 21., szombat: „Fekedről Ófaluba”. Útvonal: Feked – Stiller-kereszt – Hesz-kereszt – Mészkemencei vadászház – Ófalu (12 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozás: 6.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 8-as kocsiállásnál (az autóbusz 7 órakor indul). Túravezető: Földes Béla /Pécs Városi Természetbarát Bizottság/ ( 30/232-5528). ► október 23., hétfő: „Takács Gyula Emléktúra”. Útvonal: Hősök tere – Tripammer-fa – Tölgyes út – Fehér-kúti kulcsosház – Büdös-kúti kulcsosház – Róka út – Szentkúti elágazó – Lajkó („Ürög felső” am.). Táv: 17 km, szintemelkedés: 430 m. Találkozás 9.15-kor a Hősök terén. A találkozási hely elérhető az Uránvárosból 8.35-kor induló 4-es autóbusszal (Árkádnál van 8.50-kor). Túravezető: Becze László /Fekete Bárány TE/ ( 30/172-2821). ► október 28., szombat: „Vöröstől a fehérig” – séta a szőlőtáblák között. Útvonal: Villány – Ördögárok – Vylyan Pincészet – Nagytótfalu – Göntér – Siklós (18 km, szintemelkedés: 300 m). Találkozás: 7.35-kor Villányban, a vasútállomáson (Pécsről elérhető a 6.50-kor induló vonattal). Túravezető: Andrasek Csaba /Tenkes Természet-barát Egyesület/ ( 70/375-4872). ► november 4., szombat: „A Tenkesen”. Útvonal: Vokány – Tenkes hegy – Túrony (12 km, szintemelkedés: 365 m). Találkozás: 8.35-kor a pécsi főpályaudvaron, a csar-nokban (a vonat 8.50-kor indul). Túravezető: Sasvári László /Pécs Városi Természet-barát Bizottság/ ( 20/478-0389). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással (A túrákról információ kérhető: Őri Zsuzsanna,  20/376-6437). ► október 15., vasárnap: Értékek Komló – Magyaregregy között (a Mecsek Egyesü-lettel közös túra). Útvonal: Komló autóbusz-állomás – Arborétum – Szilvás – Ga-dányi-tavak – Jánosipuszta – Battyáni-hegy – Pap-erdő – Almás – Magyaregregy (12 km, szintemelkedés: 250 m). Indulás: 8.40-kor a komlói buszpályaudvarról (oda-jutás Pécsről a 8.00-as komlói busszal). Túravezető: Őri Zsuzsanna. ► október 21., szombat: „Vadles túra”. Útvonal: Kisbattyán – Szakadás-hegytető – Köszvényesi vadászház – Cseresznyés-völgy – Kisbattyán (11 km, szintemelkedés: 150 m). Indulás: a 8.00 órai kisbattyáni busszal. Túravezető: Sashalmi Lajos. ► október 22., vasárnap: „Túra kicsit távolabb...”. Útvonal: Vásárosdombó – Tarrós – Tékes – Mecsekpölöske (16 km, szintemelkedés: 390 m). Indulás: a 8.15-ös dom-bóvári buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila. ► október 24., kedd: „Találkozás a Zsongor-kőnél II.”. Útvonal: Éger-völgy – Mohosi-kis-kút – Jakab-hegy – Zsongor-kő – Éger-tető – Éger-völgy (12 km, szintemelkedés: 420 m). Indulás: a 7.00 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsu-zsanna. ► október 28., szombat: „Őszi színek a Kelet-Mecsekben”. Útvonal: Magyaregregy – Arnoldház – Pertus – Babina – Vörösfenyő kulcsosház – Máré-vár (11 km, szint-emelkedés: 210 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Sashalmi Lajos. ► október 29., vasárnap: „Pécsváradi várkör”. Útvonal: Hosszúhetény – Zengő – Viki-pihenő – Pécsváradi vár – Hosszúhetény (14 km, szintemelkedés: 500 m). In-formáció: varkor.hu (önállóan teljesíthető!). ► november 7., kedd: Túra az egészségünkért! – Mecseknádasd értékei (Schlossberg templomrom és kilátó…) Indulás: a 8.00 órai pécsi buszjárattal, átszállás a Budai-vámnál. Túravezető: Őri Zsuzsanna. A Hosszúhetényi Turista Egyesület (HOTE) nyílt túrái ► október 7., szombat: „Rockenbauer Pál 90. emlékév” - 4. túra: Gesztenyeszüret a Kelet-Mecsekben. Útvonal: Zengővárkony – Büdös-kút – Antal-kép – Szép Ilonka-kilátó – Dóri-út – Legénysír – Kecske-hát – Gróf-nyugvás – Zengővárkony (14 km, szintemelkedés: 380 m). A túra zárásaként szeretettel várnak a házigazdák min-den résztvevőt a több száz éves szelídgesztenyefa-matuzsálemek árnyékába egy kis pihenésre, feltöltődésre. Hagyományosan rőzselángon, cserpenyőben (ahogy a helyiek hívják) sült gesztenyével, helyi borral, házi pálinkával, szörpökkel kínálnak kóstolót ezen igen különleges táj ízeiből, bemutatva a helyi gazdag gasztronómia kis szeletét, kizárólag saját készítésű termékeket árulva. Természetesen a túra koszorúzással egybekötött megemlékezéssel zárul. Indulás: 9 órakor Zengővárkony, Tojásmúzeum elől. Túravezető: Takács Ferenc ( 20/805-3405). ► október 8., vasárnap: „Barangolás a Kelet-Mecsek szívében”. Ezen a túrán a Kelet-Mecsek szívében, azaz a Kerekerdő közepében fogunk túrázni. A program alatt beszélünk a turistajelzésekről, azok fontosságáról, jelentéséről, a természetvédelemről és a természetben való viselkedés szabályairól. Minden kedves természetjáró családot szeretettel várunk a túránkra! Indulás: 9.00-kor Pusztabányáról (megközelíthető a Zobákpusztáról induló erdészeti úton). A túra távja: 7.1 km, szintemelkedés: 178 m. Túravezető: Takács Ferenc ( 20/805-3405). Jelentkezni ezen a linken lehet: https://bit.ly/3Pxqmbz A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► október 7., szombat: „Séta a város felett”. Útvonal: Mandulás – Hotel Kikelet– Francia emlékmű – Sári-pihenő – Ilonka-pihenő – Felsőgyükés –Tettye (4 km, szintemelkedés: 12 m). Túravezető: Földesiné Kövi Ildikó. Információ: Tőzsér-Márkus Emília ( 72/508-215). ► október 15., vasárnap: Értékek Komló – Magyaregregy között (a Hétdomb Termé-szetbarát Egyesülettel közös túra). Részleteket lásd a Hétdomb Természetbarát Egye-sület nyílt túráinál! ► november 4., szombat: „Zengő túra”. Útvonal: Hosszúhetény – Zengő – Hosszúhe-tény (10 km, szintemelkedés: 400 m). Túravezető: Szily Attila. Információ: Tőzsér-Márkus Emília ( 72/508-215). DDNPI természetjáró, természetismereti rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► október 4, szerda: Állatok világnapja a majorban. A program során a résztvevők bepillantást nyerhetnek az őshonos háziállatok (shagya-arab lovak, szürkemarhák, parlagi kecskék, parlagi szamarak, racka-és a cikta juhok) életébe. Az állatok jellemzői mellett szakvezetőnk a gazdálkodás eszközeiről, fortélyairól is sok érdekes tudnivalót mond el. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca; időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 1 óra, részvételi díj: 700 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 70/374-0295)! ► október 5., csütörtök: Állatok világnapja a Pintér-kertben. A Pintér-kert Arborétum páratlan növényvilága mellett számos állatfajnak is kitűnő élőhelyet biztosít. Az őszi időszakban gyakran találkozhatunk itt az avarból makkot gyűjtögető mókusokkal, vagy a növények terméseit fogyasztó madarakkal. A program résztvevői mindezek mellett érdekes információkat hallhatnak a hazánkban előforduló denevérek életmódjáról és a vadon élő állatok mindennapjairól is. Vannak, akik még csak tervezik, de sokan már most tartanak kisállatot otthon, ezért a programon szóba kerülnek a felelős állattartás szabályai is. Helyszín: Pécs, Pintér-kert Arborétum (Tettye tér 9.), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 1 óra. Részvételi díj: 600 Ft/fő. ► október 7, szombat: Európai Madármegfigyelő nap. Az Európai Madármegfigyelő Napokat minden év első októberi hétvégéjén rendezik meg a kontinens országaiban. Az esemény célja, hogy a madárvonulás megfigyelésével és bemutatásával felhívja a figyelmet a madárvédelem fontosságára, a globális természetvédelmi problémákra. A jeles nap alkalmából a résztvevők a madármegfigyelés és a madárgyűrűzés fortélyait ismerhetik meg. Az esemény a Magyar Madártani Egyesülettel és a Gébics Természetvédelmi Egyesülettel közösen kerül megrendezésre. Helyszín: Dávodi Földvári-tó Természetvédelmi Terület, időpont: 8.00 óra. A program időtartama: 3 óra. A program ingyenes. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3423)! ► október 11., szerda: Komposztálás Napja. A komposztálás a kertművelésben régóta alkalmazott módszer. A komposzt szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű anyag, amely biológiai folyamat során jön létre szerves hulladékokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására. Az Ős-Dráva Látogatóközpont Hagyományos gazdálkodás tanösvénye többek között a komposztálás jelentőségével és fortélyaival is foglalkozik. A programon mindezen túl a hazánkban található legismertebb gyógynövények megismerésére is lehetőség nyílik. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca; időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 1 óra, részvételi díj: 600 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 70/374-0295)! ► október 14., szombat: A Zengő láthatatlan titkai. A Zengő új kilátóját 2020-ban adták át. A fák koronáján túl nyújtózó 22 méter magas, hétemeletes szerkezet négy méterrel tornyosul a korábbi kilátószint fölé, így akadály nélkül csodálhatjuk a pano-rámát. Tiszta időben a Balaton-felvidék jellegzetes tanúhegyeit szabad szemmel lát-hatjuk. A sétát megszakító pihenők alkalmával a tájvédelmi körzet természeti értékeit mutatja be a túravezető, kitérve a Kelet-Mecsek földtani felépítésére is. A Zengő emellett egy mára szinte láthatatlan örökségről is tanúskodik: a hegy tetején árokkal, sánccal övezett, kőtornyos, XIII. századi vár történetéről régész szakember mesél. Találkozási hely: Hosszúhetény, Polgármesteri Hivatal (Fő u. 166.), időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 8,5 km, időtartama: 6 óra, részvételi díj: 1000 Ft/fő. ► november 7., kedd: DDNP Klub: Változások a városi vadkárban Pécsett – Nagy Gábor előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17 óra. A program ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16.30–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu