2017. április 248. szám

MECSEK HÍRADÓ 248. szám 2017. április Felcsút és Alcsút Március 19-én jött létre az az utazás, amelynek célpontja az Alcsúti Arborétum hóvi-rágmezeje volt. Kis Olgi túratársunk pár héttel ezelőtt kezdte szervezni az utazást. A kicsit lassan érkező tavasz miatt a hóvirágok is pihentek még a földben, így az eredeti időponthoz (február 28.) képest későbbre tettük a látogatást. Ha már ott jártunk a közelben, nem hagyhattuk ki a szomszédban, Felcsúton található Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia és Pancho Aréna – Makovecz Imre, majd Dobrosi Tamás által tervezett – épületeinek megismerését sem. A létesítményben másfél órás sétát tettünk vezetővel. A labdarúgó utánpótlás-nevelő központot Puskás Ferenc 80. születésnapján, 2007. április 1-én avatták fel ünnepélyesen. A látogatás során végigjártuk a központi épületet, a szakmai és orvosi központot, a kb. 100 tanulót befogadó kollégiumot, a XXI. század követelményinek megfelelő stadiont, s ráláttunk a számtalan szabadtéri futballpályára is. A kollégiumban (egykor kúria volt, aztán varroda, s most Makovecz tervei alapján hotelnek is beillő szálláshely) is, és a stadion egyik szintjén is Puskás Ferenc fotóinak és hagyatékának értékes darabjait láthattuk. A létesítmény kiváló körülményeket, nagyszerű lehetőségeket biztosít a labdarúgásban tehetséges 12-18 év közötti fiatalok nevelésére, fejlesztésére, s a Puskás-hagyaték méltó bemutatására. Az épített értékek megtekintése után látogattunk el az Alcsúti Arborétumba, a termé-szet által kínált értékek közé. Ez a Vértes hegység lábánál elterülő természetvédelmi terület majdnem 40 hektár, s az ország legértékesebb élőfa gyűjteményeinek egyike-ként tartják számon. A gyűjteményt József nádor 1825-től kezdte ide telepíteni, a kertet egy Schönbrunnból hazatért kertész, Jámbor Vilmos tervezte meg angolkert rendszerben. 300 olyan növényfajt ültettek el, amelyek Magyarországon addig isme-retlenek voltak. Sétánk során megcsodáltuk az óriás tuját, mocsárciprust, körülöleltük a hatalmas platánokat, tisztelettel néztük a romjaiban is fenséges, klasszicista stílusú kastély maradványait, az egykori istállóból kialakított kápolnát, a Babaházat, az Oroszlános kutat, s amiért éppen most mentünk: a csodálatos látványt nyújtó, két és fél hektáron elterülő hóvirágmezőt. Ez valóban egyedülálló az országban. A hóvirágok mellett gyönyörű példányait láttuk a májvirágnak, a fekete hunyornak, a szártalan kankalinnak, az ibolyának. A hóvirágünnep nekünk is ünnep volt. Az ott látott szépségek még sokáig élnek ben-nünk, felidézhetők és örömet hoznak hétköznapjainkon is. Köszönjük Olginak a szervező munkát, a kalauzolást, a kedves társaságot! Reméljük, lesz még hasonlóban részünk! Tóth Klára Mecseki forrásvédnökök találkozója a Balokány-ligetben Öt éve hirdettem meg a „Mecseki forrásvédnök” mozgalmat, melynek egyre több aktív tagja van. A Mecseken 250 kiépített forrás van és ezekből 156 forrást vettünk védnökség alá, melyek a Mecsek leglátogatottabb helyein találhatóak. Még 23 forrásnak nincs nevesített védnöke, de ezeket is rendszeresen takarítják forrásvédnökeink. A forrásvédnökök közt minden korosztály megtalálható tíz évestől a közel nyolcvan évesig. A március 25-i, szombati összejövetelnek az volt a célja, hogy személyesen is megis-merjük egymást, mivel a többséggel csak internetes kapcsolatban állunk. A védnökök többsége rendszeresen küldi számomra az írásos, vagy fényképes beszámolót a végzett munkáról. Vannak védnökeink, akiknek erre nincs idejük, vagy lehetőségük, az ő munkájukat látjuk a túráink során. A védnökség életre hívása óta a források tisztaságát többen tapasztalják és jelzik, megköszönik önkéntes tevékenységünket. A Mecsekerdő Zrt. és a BIOKOM Nonprofit Kft. lehetőségeik szerint segítik a források karbantartását, építését, és az erdőben összeszedett szemét elszállítását. A délután folyamán diaképeken megmutattam a több mint 200 fotót, melyeket a 2017-es tavaszi takarításokról küldtek be védnökeink. Megbeszéltük a takarításoknál felmerült kérdéseket és célszerű, forrástakarításra alkalmas eszközöket ismertettünk. A jó hangulatú összejövetelt a Balokány-liget forrásainak, érdekességeinek bemutatásával, egy csoportkép elkészítésével, valamint egy forrásvédnök kitűző átadásával fejeztük be. Minden forrásvédnöknek, és turistának, kirándulónak köszönjük a források tisztántartásában végzett munkáját! Baumann József forrásépítő, forrásvédnök Kápolnagondozás Kisnyárádon A Mecsek Egyesület 2014-ben felújíttatta a kisnyárádi Keresztelő Szent János-kápolnát. Azóta évente 3-4 alkalommal az egyesület tagjai megtisztítják az épületet és környezetét, és Kisnyárád közmunkásai is gondozzák, nyírják nyaranta itt a füvet. Március 14-én, kedden fél 8-ra értünk Szilasi Pállal Kisnyárádra, ahol már várt ránk a két munkás, akit a polgármester asszony adott nekünk, hogy legyenek segítségünkre. Kaptunk kis traktort, és rengeteg szerszámot. Felálltunk az utánfutóra és szerszámokkal, mésszel felpakolva kipöfögtünk a kápolnához. Hatalmas eső volt arra, befolyt a sár a kápolnába is, előtte is sár volt, és persze mindenfelé rengeteg elszáradt levél. A fiúk kivágták a benőtt bokrokat, a helyét szépen összegereblyézték. Közben a kápolnában fél kiló legyet söpörtem össze. Pali lemeszelte a penészfoltos falat. A kis lyukat, amit múltkor befalazott, újra próbálta átjárhatatlanná tenni a pelék nagy bánatára. A patakmedret megtisztítottuk a rengeteg ágtól és a rothadó levelektől, így abban tudtuk kimosni a sáros felmosórongyunkat. Köszönjük, hogy két nagyon szorgalmas, és kedves embert kaptunk segítségül, így minden munkát meg tudtunk csinálni, és rendben hagyhattuk itt a nemzeti ünnepre a kápolnát és a környezetét. Piller Judit A Tettye koronázatlan királya Élt egy férfi Pécsett, akinél keresve se találhatnánk nagyobb pécsi lokálpatriótát. Reéh György annyi mindent tett a városért, hogy felsorolni is sok, és megannyi újítása, fejlesztése – főleg a Tettye rendbeszedése és turistalátványossággá varázsolása – a mai napig meghatározza Pécs városképét és hangulatát. Nélküle Pécs kevesebb lenne. Reéh György, azaz Gyuri, ahogy a pécsiek hívták, egyike volt azon kevés városiak-nak, akik túlléptek a „tükeségen”. Nem csak szóban volt büszke a városára, hanem tett is azért, hogy a pécsieknek jobb legyen, hogy szebb, hangulatosabb, élhetőbb városban sétálgathassanak. Reéh György ugyanis egész életét Pécsnek szentelte, amiért nem is hiába tisztelte mindenki a városban. (Emlékét a Jókai tér északi oldalán, a Ferencesek u. 4. sz. épület falán elhelyezett emléktábla őrzi. Szerk.) A rendőrségről a városházára Mindenki Gyuri bácsija 1862-ben született a Jókai tér – akkori nevén Kis tér – egy kis házikójában – írja Szirtes Gábor a Pécsi Szemle Reéh György emlékének szentelt írásában. Gyuriból gyógyszerészt szerettek volna nevelni, de ő inkább a jogi pályát választotta. Természetesen Pécsett járt egyetemre, melyet miután elvégzett, 1889-ben rendőrnek állt, pontosabban rendőr-fogalmazónak. Mindössze 5 év kellett neki, hogy pécsi rendőrkapitány legyen, ahonnan 36 évesen városi tanácsossá lépett elő. Első komoly városfejlesztést szolgáló intézkedése a pécsi önkéntes tűzoltóság kialakítása volt a Zsolnay gyár tűzoltóival közösen. Az önkéntes tűzoltóság a mai napig működik a városban és szinte naponta lépnek közbe katasztrófák és tűzesetek során. Gyuri bácsi 1918-ig volt városi tanácsos, és Szirtes beszámolója szerint hirtelen felindulásból mondott fel és kérte nyugdíjazását azért, mert nagyon nem értett egyet azzal, hogy egyszer nem engedték el szabadságra. A Tettye koronázatlan királya De mit is tett a városért Reéh György, miért hívta az egész város Gyuri bátyámnak, miért lett korának legnépszerűbb tüke pécsije? Azon túl, hogy megszámlálhatatlan pécsi intézmény és társaság vezetőségi tagja volt (például a pécsi kaszinók, vagy a Mecsek Egyesület), Reéh Györgyöt nem hiába hívták a Tettye koronázatlan királyá-nak, hiszen ő volt az, aki felvirágoztatta a ma már egyértelműen Pécs egyik legvon-zóbb és legszebb környékének számító teret és parkot. Ő szervezett a Tettyére először seregszemléket, ő segített a Mecsek Egyesületnek abban, hogy a Tettyére ünnepsége-ket szervezhessenek. Oda volt a Tettyétől, és nem bírta nézni, ahogy az 1900-as évek elején leromlott a terület állapota. Intézkedések sorát hozta, melyeknek köszönhetően rendbe hozták a Tettye-patak medrét, az Tettye zöldterületeit és útjait, valamint a park pihenőhelyeit. Nyilvánvaló, hogy miért is nevezték el róla Gyuri utcának – még életében – a Tettye utcától a Tettye térre vezető utat (ami korábban egy földes szerpentin volt). A tettyei villa ura Gyuri bácsi annyira imádta a Tettyét, hogy megszerezte magának a tettyei villát, melyben nem csak életének hátralevő részét töltötte, de egy komplett helytörténeti múzeumot is berendezett, ahol a turisták és a pécsiek a Tettye történetének emlékeit nézhették meg. Továbbá egy tettyei kerekasztal-társaságot is létrehozott a villában, ahol a vörösborgőzben történő anekdotázás mellett a Tettye sorsáról is döntöttek: sporteseményeket szerveztek, karneválokat, túraprogramokat rendeztek. Ugyan ez a villa még ma is áll a Tettye téren, de sajnos az 1920-as évek romantikus épületének már nyoma sincs, ugyanis azóta átépítették azt. A pécsi tűzijátékok atyja Gyuri bácsi volt az első pécsi, aki a városba tűzijátékot hozatott. Erről a korabeli sajtó így számolt be: „A legszebb rakétákat, gyújtó bombákat és hasonló világosító és szemet kápráztató tűzi anyagokat hozatta, amíg azok behozatalának nem volt akadálya”. Mivel azonban drágállotta a tűzijáték-importot, ezért inkább külföldi utakon kitanulta a tűzijáték-készítés fortélyait, csak hogy saját készítésű tűzgömbökkel világíthassa ki kedvenc helyét az ünnepi estéken. Innen már csak egy lépés vezetett ahhoz, hogy látványtervezővé képezze magát, aminek szintén meglett az eredménye: az 1907-es pécsi országos kiállítás – amit csak „tündérvárosként” emlegettek – díszletét is ő tervezte. De az ő kreativitását dicsérte az a rendhagyó, élőszereplős sakkjátszma is a Tettyén, melyben a központi hatalmak és az antant mérkőzött meg egymással, és melynek döntetlen eredménye jól tükrözte Gyuri bácsi pacifizmusát. Aki sárkányt hozott a Tettyére Reéh György volt az, aki kifejezetten a pécsi gyerekek szórakoztatására alakította ki és rendezte be a tettyei mésztufa barlangot, azaz akkoriban a „tettyei poklot”, amit egyfajta boszorkánykonyhának képzelt el. Ekkor került a barlangba a sárkány is, mely a mai napig látható, de voltak mellette szellemek is, okkult tárgyak, rémisztő hangulatú díszítő elemek is. Reéh György 1932-ben halt meg tüdőtágulásban. Betegségét külföldön kezeltethette volna, de nem tudta elhagyni Pécset. Forrás: pecsma.hu „MÚLTIDÉZŐ” A HUNCUT SZÉKELY Az 1970-es években nyugatra még nemigen lehetett utazgatni turistaként, így aztán maradtak a szocialista országok. Én is többször jártam szüleimmel Erdély különböző részein, de mi nem azért, mert nem tudtunk nyugatra utazni! Aki egyszer is járt ma-gyarként Erdélyben, érti ezt. Aztán – ahogy a Ceausescu-diktatúra kezdett egyre jobban „kiteljesedni” – az 1980-as években a romániai utazások fokozatosan ellehetetlenültek: nem volt élelmiszer és üzemanyag, 8-10 órás várakozások a határon megalázó okmányellenőrzéssel és kipakolt autókkal, és hát a lépten-nyomon érzékelhető magyarellenesség. A teljesen lepusztult országba így hát – bár a lelkünk vágyakozott rá – a 80-as évek vége felé már nem mentünk át. A romániai forradalom után azonnal változott a helyzet, és én akkor – már felnőttként és természetjáróként – „forradalmi hevülettel” láttam hozzá egy erdélyi utazás megszervezéséhez. 1991-ben egy pécsi utazási iroda nagyon olcsón hirdetett tíznapos utazást Borszékre. Le is foglaltam már év elején egy buszt a nyárra, még nem is tudva, kikkel fogom megtölteni. Az árban benne volt az utazás, a szállás és az ellátás, a programot nekünk kellett összeállítani. Ez így nagyon jó volt, mert nekünk elsősorban a hegyek voltak a célpontjaink, mellette természetesen a városok és más nevezetességek is. A csapat – mondanom se kell – nagyon gyorsan összeállt, voltunk úgy negyven-öten. A nyár hamar eljött, irány Borszék! Hát, a határon még a régi rendszer működött (több órát kellett várakozni), de utána már egészen mások voltak a körülmények. Látszottak még az iszonyatos szegénység nyomai, de a boltokban már mindent lehetett kapni – igaz, nem túl nagy választékban. Kaptunk is az utazás előtt jó tanácsokat itthon: vigyünk azért magunkkal tartalék élelmet, mert valószínűleg szegényes ellátásban lesz részünk. Borszéken megdöbbenve láttuk a szocializmus évei alatt teljesen lepusztított, egy-kor világhírű fürdővárost, de a Monarchia korabeli gyönyörű épületek, a parkok sétányai, az ivókutak még így is sugározták egykori szépségüket, hangulatukat. Az emberek viszont nagyon kedvesek és vidámak voltak, tele optimizmussal. Egy régi, nagy villában voltunk elszállásolva, vendéglátóink szívélyesen fogadtak bennünket. Délután értünk oda, és – rövid pihenés után – készülődtünk az első vacsoránkhoz. Szépen megterített asztalok vártak bennünket, minden tányéron egy jó nagy adag juhtúró, hozzá paradicsom. Többen fanyalogva húzták el a szájukat, nem erre számítottak, de hát megmondták otthon, hogy vigyünk tartalék élelmet! A közel 800 km-es utazás után igencsak éhesek voltunk, így hát megettük a juhtúrót, azok is, akik nem szerették. Készültünk felállni az asztaltól, mire a felszolgáló hölgy meglepődve szólt hozzánk: – Hova mennek? Mindjárt hozom a vacsorát!”. Kiderült, hogy a juhtúró volt az előétel, aztán következett az ízletes marhasült! Visszaültünk hát az asztalhoz, és nagyon megkönnyebbültünk, mert már lelkiekben kezdtünk felkészülni a tíz napos juhtúrófogyasztásra. Még hogy szegényes az ellátás! Ez volt az első, egyben igen kellemes meglepetésünk Borszéken. (A második – már kevésbé kellemes – az volt, hogy a következő kilenc este mindegyikén ugyanilyen marhasültet kaptunk.) Vacsora után odajött hozzánk egy idősebb úr, bemutatkozott, és elmondta, hogy ő – mint helybéli, aki jól ismeri a környéket – szívesen vállal a csoportnak vezetést, ha kérjük, és megmutat nekünk olyan érdekességeket, amiket az útikönyvekben nem találunk. Pénzt kért ugyan érte, de számunkra nevetségesen csekély volt az összeg. Persze, hogy kaptunk a lehetőségen! Nem is csalódtunk: elvitt minket világháborús bunkerekhez, meg hegyi pásztorokhoz az esztenákba, és még sok más érdekes helyre. Laci bácsinak hívták, és nagyon nagy tudású ember volt, nyugalmazott történelem tanár. Nagyon élveztük a társaságát, ízes székely stílusban mesélt. Következő évben meg is hívtuk hozzánk Magyarországra, el is jött. Amúgy ismert személy lehetett: néhány év múlva a Kossuth rádióban hallottam, hogy valamilyen kitüntetést is kapott nálunk, de hogy milyent, arra már nem emlékszem. Velünk együtt egy másik magyarországi csoport is volt ott, főleg idősebbek alkot-ták. Laci bácsi nekik is felkínálta a segítséget, de nem éltek vele. („Csak nem fogunk fizetni pluszban, megcsináljuk mi a magunk programját” – hallottuk fél füllel.) Csodálatos túrákat tettünk közel és távolabb is, mivel a busz a rendelkezésünkre állt. Voltunk az Egyes-kőn, a Nagy-Hagymáson, a Gyilkos-tónál, megmásztuk az 1907 m magas Csalhót, és persze jártuk a környéket Laci bácsival. Történ egyik nap, hogy egy nagyobb túráról hazatérve fáradtan ültünk le elfo-gyasztani „finom” vacsoránkat, a sokadik marhasültet (ami ugyanolyan ízletes volt, mint az első este, csak hát…). Laci bácsi is velünk vacsorázott. Az étterem másik felében meg volt terítve a másik csoportnak is, a felszolgáló hölgy mondta, hogy már meg kellett volna érkezniük. – Hova mentek? – kérdeztük. – Egy autóbuszos körtúrára, és du. öt körülre jelezték a visszaérkezést (ekkor már hét óra is elmúlt). Nem tudom, hol késhetnek ennyit – tette hozzá a hölgy. Meg kell említeni, hogy mobiltelefon akkor még nem volt arrafelé. A hölgy elment a vacsoráért, ekkor megszólalt Laci bácsi: – Hallottam tegnap este, amikor megbeszélték az útitervet. Egy hosszú körutazás. Az út vége felé van egy széles patak, rajta egy fahíd. Azon autóbusz nem tud átmenni, csak személyautó. – És mit tudnak tenni? – kérdeztük. – Hát… visszafordulni. – De hát az óriási kerülő! – állapítottuk meg. – Az bizony – hangzott a sommás válasz Laci bácsi szájából. – De hát, Laci bácsi, ha hallotta tegnap este, hogy merre akarnak menni, miért nem mondta nekik a fahidat? – kérdeztük. – Nem kérdezték – mondta az öreg székely huncut mosollyal a szája szegletében. Aztán még hozzátette, kissé sértődött hangsúllyal: – Különben sem kérték a segítsé-gemet. Már késő éjszaka volt, mire a másik csoport holtfáradtan megérkezett. A háziak – bár este nyolc körül lejárt a munkaidejük – megvárták őket, és melegen tartották a vacsorát. Hát ilyen volt a székely vendéglátás. Strasser Péter Energy Globe díjat nyert az Erdő Háza Március 7-én zajlott az Energy Globe Magyarország nagyszabású díjkiosztó gálája Budapesten, ahol a Jövő Generációja kategória nyerteseként büszkén vehette át az energiavilág „Oscar-díját” a Mecsekerdő Zrt. Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskolájának sás-völgyi Erdő Háza. A fenntarthatóság és az energiahatékonyság egyik legrangosabb nemzetközi elismerésére, az Energy Globe díjra 2016 december közepéig pályázhattak projektjeikkel vállalkozások és önkormányzatok, valamint a fiatalokat is bevonó programjaikkal civil-, oktatási- és diákszervezetek. A közel száz pályázóból egy független szaktekintélyekből álló bíráló bizottság választott ki előzetesen kategóriánként 3-3-3 döntős pályázót, a végső győztesekről közönségszavazás döntött. Nagyszerű lehetőségként éltük meg, hogy az országos megmérettetés keretében is bemutatkozhattunk, és ezúton szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki szavazatával és a hírünk megosztásával támogatta az Erdő Házát. Az E.ON által felajánlott 3 millió forintos projekt-támogatást erdei iskolai fejlesztésekre fordítjuk, továbbra is elhivatottan vállalva a „jövő generációja” környezettudatos szemléletformálásával járó küldetést és kihívást. A Mecsekerdő Zrt. által fenntartott, Hetvehely melletti Sás-völgyben található Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola és Erdő Háza épülete 2013-ban vált példaértékű ökoközponttá. A fejlesztés során környezetbarát és energiahatékony megoldások kerültek kialakításra, ezáltal az alternatív energiaforrások használatát a gyakorlatban is be tudják mutatni a célcsoportok számára. Mindezzel összhangban bővült a minősített erdei iskolai program is – élményorientált pedagógiai módszerek segítségével összeállított környezettudatos programok, képzések támogatják a Mókus Suliba érkező fiatalok környezeti fenntarthatóságra történő nevelését. Forrás: Mecsekerdő Zrt. HÍREK  Pályázat turistaútjelzések felújítására: megjelent az MTSZ 2017. évi jelzésfestési pályázatának kiírása. A pályázatok beérkezési határideje: 2017. április 18. Pályá-zatot nyújthatnak be az MTSZ azon tagszervezetei, amelyek 2017. április 18-án érvényes tagsági jogviszonnyal rendelkeznek és tagdíjhátralékuk nincsen. A pályázat benyújtásához szükséges egy minősített jelzésfestő nyilatkozata is, aki vállalja a turistaút felújítási munkálatainak szakmai irányítását és ellenőrzését. További részletek a pályázatról az MTSZ honlapján (www.termeszetjaro. hu) olvashatók.  Természetvédelmi alkotópályázat: a Pécsi Kulturális Központ és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság alkotói pályázatot hirdet a Föld Napja (április 22.) al-kalmából. Óvodás, iskolás gyerekek alkotásait várják két témában: „Az év vadvirága: a hóvirág” és/vagy „Az év madara: a tengelic”. A beküldendő pályamunkákra nincs technikai megkötés (pl.: ceruzarajz, akvarell, grafika, plasztika, textil, számítógépes grafika stb.). A beküldés határideje: 2017. április 14., péntek, 12 óra. A pályázat részletes kiírása a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján (www.ddnp.hu) megtekinthető. Rendezvények • április 8, szombat: „Elő a kerékpárral!” 93, 57 km-es kerékpáros, ill. „Mecsek éjszakai” (38 km), „Esti Mecsek” (16 km) gyalogos teljesítménytúrák; „Simics Tamás” emléktúra. R.: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama kisvendéglője, 10.00-11.00 (kerékpáros), 18.00-19.00 (Mecsek Éjszakai, Esti Mecsek). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1000 Ft/fő (K93), 800 Ft/fő (K57), 1400 Ft/fő (Mecsek Éjszakai), 1000 Ft/fő (Esti Mecsek). Mecseki Turista Kártyával minden távon 100 Ft kedvezmény. A „Simics Tamás” emléktúra az „Elő a kerékpárral!” (97 km) és a „Mecsek éjszakai” teljesítménytúrák szintidőn belüli együttes teljesítésével igazolható. Információ: Hajdu György ( 20/919-1340), Becze László ( 20/805-2015), Révai László ( 20/400-6721), dr. Szabó Péter ( 70/609-8744). • április 20., csütörtök: „Zipernowsky emléktúra” – az iskola alapításának 105. és a Zipernowsky-forrás építésének 50. évfordulója alkalmából. R.: Pécsi SZC Ziper-nowsky Károly Műszaki Szakgimnáziuma, Baranya Megyei Természetbarát Szö-vetség, Gépész A osztály 1963-1967. A túrán megemlékeznek az iskola névadójá-ról és Medovárszky László igazgatóhelyettesről, aki nagyon sok diákkal kedveltette meg a természetjárást. A programra várják az öregdiákokat és a természetbarátokat is. Találkozás és nevezés a túrára: reggel 7.20-7.50 között a Zipernowsky Szakgimnáziumban (Pécs, 48-as tér 2.), nevezési díj: 500 Ft/fő. 7.50-kor megemlékezés az iskolánál, majd utazás a Misinára (hosszú túra indulópontja), ill. a Remete-rétre (rövid túra indulópontja) külön buszokkal. Útvonal: Misina – Tubes – Lapis – Büdös-kút– Orfű, Zipernowsky-forrás (11 km), ill. Remete-rét – Büdös-kút – Orfű, Zipernowsky-forrás (7 km). Büdös-kúton a Baranyai Természetjárók Panteonjánál megemlékezés „Medó”-ról, a túra végén pedig megemlékezés a Zipernowsky-forásnál. A túrán résztvevők emléklapot és kitűzőt kapnak. Hazautazás Orfűről egyénileg (menetrend szerinti autóbusz indul Pécsre 12.50-kor és 14.50-kor). A túrára előzetesen jelentkezni kell! Jelentkezés és további információ: Chlebovics Miklós (70/384-4301, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • április 21., péntek: „Örökségünk” – délutáni diskurzus. Helyszín: Komló, Német Klub (Templom tér). Időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • április 22., szombat: „SzületésnaPI-TE” éjszakai teljesítménytúra (20, 10 km). R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 20.00-21.00 (20 km), 20.00-22.00 (10 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000, ill. 800 Ft/fő (diákoknak, ill. Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Egyszeri rendezés! Információ: Bota János ( 30/993-8595). • április 23., vasárnap: „Kovács Béla” emlék- és teljesítménytúra (42, 31, 18, 11 km). R.: Dombóvári Hangulat Szabadidő Sportegyesület. Rajt: Pécs, Misina tető, TV-torony, 6.00-8.00 (42, 31 km), 6.00-9.30 (18, 11 km). Cél: Dombóvár (42 km), Vásárosdombó - Ódombó (31 km), Mecsekpölöske (18 km), Sikonda (11 km). Ne-vezési díj: 1100, 1000, 900 ill. 800 Ft/fő. Előnevezés: április 14-ig, a távnak megfe-lelő nevezési díjat a DHSE egyesületi bankszámlájára (10401086-50515454-56551001) átutalva, a közlemény mezőbe: név, születési dátum, nevezett táv megjelölésével. A túrán maximum 300 főnek tudunk ellátmányt és díjazást biztosítani, a nevezési sorrendet figyelembe véve. Teljes ellátmányt és az évente változó díjazást teljesen és egységesen csak az előnevezőknek tudjuk biztosítani. Információ: https://www.facebook.com/events/265487227188052/. A nevezési díjból 100 Ft/fő kedvezmény (nem összevonhatók): MTSZ tagoknak, előnevezés. Az előnevezésen kívül a rajtnál helyszíni nevezés is van. További információ: Horváth Csaba ( 20/470-9514). • április 29., szombat: „Mecsek 50, 30, 15, 10” teljesítménytúrák. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Rajt: Zobákpuszta, Vargánya-tanya, 6.00-7.00 (50 km), 7.00-9.00 (30 km), 8.00-10.00 (15, 10 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 1100 Ft/fő (50 km), 1000 Ft/fő (30 km) 800 Ft/fő (15, 10 km), MTSZ, TTT tagság-gal, ill. Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény. Információ: Szabó-Dalecker Ibolya ( 30/846-0285). • április 30., vasárnap: „126 éves a Mecsek Egyesület” emlék- és teljesítménytúra (18 km). R.: Mecsek Egyesület. Rajt: Geresdlak, autóbusz váróterem, 8.45. Cél: Mecseknádasd. Nevezési díj: 125 Ft/fő. Vezetett túra, csak túravezetővel járható végig! Információ: dr. Héjjas Péter ( 20/922-5984). • április 30., vasárnap: „Kiss György Emléktúra” (32, 18, 10 km). R.: Szászvári Mocorgók Szabadidő Egyesület. Rajt: Szászvár, Vadrózsa étterem (Bartók Béla u. 2.), 7.00-9.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 950, 750 ill. 350 Ft/fő (min. 10 fő neve-zése esetén csoportos kedvezmény: 100 Ft/fő). Információ: Berki László ( 30/678-6188). • április 30., vasárnap: „Mecseki Trinity 150”, „Mecseki Mátrix 130”, „Mecseki Morpheus 100”, „Mecseki Piros Bogyó 70”, Mecseki Kék Bogyó 60”, „Mecseki Pirula 50”, „Mecseki Hajnalpír 30”, „Mecseki Fehér Nyúl 15”, „Mecseki Déjà Vu 10” teljesítménytúrák. R: Mecseki Mátrix Csoport. Rajt: Abaliget, barlang, 5.30-7.30 (150, 130, 100, 60 km), 5.30-8.00 (10 km); Mecseknádasd, Schloßberg Étterem, 20.00-23.00 (70 km); Máré-vár Kemping, 5.30-7.30 (50 km); Pécs- Dömörkapu, Menedékház, 8.00-12.00 (30, 15 km). Cél: Bükkösd, Sportcsarnok (150, 130, 100, 70, 50, 30 km); Mecseknádasd, Schloßberg Étterem (60 km); Pécs- Dömörkapu, Menedékház (15 km); Abaliget, barlang (10 km). Nevezési díj: 6000 Ft/fő (150 km), 5000 Ft/fő (130 km), 4500 Ft/fő (100 km), 2500 Ft/fő (70, 60, 50 km), 1200 Ft/fő (30 km), 900 Ft/fő (15 km), 700 Ft/fő (10 km). A 150, 130, 100, 70, 60, 50 km-es távokon előzetes nevezés kötelező, a többi távra előzetes neve-zés lehetséges április 21-ig! (Távoktól függően 500, 400, 300, 200 ill. 100 Ft/fő kedvezmény MTSZ, MSTSZ, TTT tagsággal). Információ: Kövecs Ferenc ( 70/704-4057). • május 2., kedd: Természetbarátok Klubja. Az év madara: a tengelic – Wágner László (DDNPI) előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► április 8., szombat: „Gesztenyéstől Gesztenyésig”. Útvonal: Gesztenyés – Fehér-kúti kulcsosház – Rábay-fa – Nagy-Mély-völgy – Petnyák-völgy – Tripammer-fa – Gesztenyés (12 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozás: 8.30-kor a pécsi vasútállomás előtt, a 40-es autóbusz megállójában. Túravezető. Szücs Istvánné (Olgi) ( 20/278-5872). ► április 15., szombat: „Húsvétvárás Püspökszentlászlón”. Útvonal: Kövestető – Zobákpuszta – Pap-rét – Püspökszentlászló – Mária kápolna – Hosszúhetény (13 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozás Kövestetőn 7.50-kor (autóbusz 7.15-kor indul a pécsi távolsági autóbusz-állomás 12-es kocsiállásáról). Püspökszentlászlón a kastélyba is bemehet majd a csoport, aki szeretné a szakvezetéses látogatást, azoktól a helyszínen összegyűjtjük a pénzt (800 Ft/fő, nyugdíjasoknak 600 Ft/fő). Ha elég ember összegyűlik, akkor mindenki a nyugdíjas áron mehet be. Túravezető: Pál Krisztina ( 20/296-0601). ► április 17.,hétfő: „Locsolótúra források mentén”. Útvonal: Mánfa – Árpád-kori templom – Páfrányos – Melegmányi-forrás – Anyák-kútja – Mecsek-forrás – Sziklás-forrás – Cirkó-forrás – Cserkész-forrás – Bikfa-forrás – Dóczy (Cifra)-malom – Sikonda (12 km, szintemelkedés: 270 m). Találkozás 8.50-kor Mánfán, a „Kaposvári útelágazás” autóbusz-megállóban (a találkozási helyre Komlóról a 8.30-kor Pécsre induló, Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 8.30-kor Kaposvárra induló autóbusszal lehet eljutni). Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 70/260-7059). ► április 23.,vasárnap: „Ébredező tavak mentén". Útvonal: Pécs, volt Húsipari üzem – Tüskésrét – Nagyárpád – Pogány – Szőkéd (16 km, szintemelkedés: 100 m). Találkozás 8.20-kor Pécsen, a „Bőrgyár” autóbusz megállóban (a belváros felé közlekedő buszok megállójában, a volt húsüzemnél). Indulás Tüskés rét felé 8.30 kor. Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka ( 30/322-0432). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► április 8., szombat: Bakancsos Óvodások túrája. Útvonal: Mecsekszentkút, buszforduló – Szent-kút, harangláb – Szentkúti vendégház – Éger-völgy (5 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozás: Mecsekszentkúton a buszfordulóban 10.30-kor (Pécs, Kertvárosból 9.50-kor indul a 24-es járat, mely az ÁRKÁD-nál 10.05-kor, Uránvárosban 10.19-kor van). Részvételi díj: felnőtt 200 Ft/fő, gyermek 100 Ft/fő, mely tartalmazza a túrán nyújtott ellátást, és szolgáltatásokat. Túravezető: Földesiné Kövi Ildikó. ► április 17., hétfő: „Emmauszi nyitott pincék Máriakéménden”. A résztvevők két irányból járják végig a pincéket, és a menet a pincesor közepén találkozik. Táv: 6 km, szintemelkedés: 150 m. Találkozás: 14.00 órakor Máriakéménden a faluban lévő buszmegállóban (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 13.15-kor indul a busz). Hazatérés: Máriakéméndről 18.52-kor indul a busz, mely Pécsre 19.30-ra érkezik. Részvételi díj: 800 Ft/fő, mely tartalmazza az 5 pincében a borkóstolást és hozzá a vendéglátást (sütemények, főtt tojás, szendvicsek). Túravezető: Biki Endre Gábor és Ruzsinszky András. április 30., vasárnap: „126 éves a Mecsek Egyesület, avagy távcsővel szemléljük meg a Mecseket a Geresdlaki-kilátóból”. Útvonal: Geresdlak – Geresdlaki-kilátó – 300 éves akácfa – Kisgeresd – Kisgeresdi-erdő – Erdősmecske, volt vá. bej út. – Hesz-kereszt – Apátvarasdtelep – Kő-szakadás – Mecseknádasd (18 km, szintemelkedés: 320 m). Találkozás: Geresdlakon a „Geresd” nevű buszmegállóban 8.45-kor (Pécs felől a harmadik megálló). Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 2-es kocsiállásáról 7.00 órakor indul a busz. Hazatérés: Mecseknádasdról 30 percenként indul vissza a busz. Túravezető: Dr. Héjjas Péter. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► április 8., szombat: „Nagytakarítás a Vörösfenyő kulcsosházban”. Útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kh. – Balincai-forrás – Vörösfenyő kh. – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 180 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárat-tal. Túravezető: Miklovits György (72/ 488–733). ► április 23., vasárnap: „Túra a Hármas-hegyre”. Útvonal: Hosszúhetény – Völ-gyi-rétek – volt Schober-malom – Kis-tóti-völgy – Csengő-hegy – Hármas-hegy – Köves-tető, tanösvény – Kilátó (nyársalás) – Köves-tető, buszmegálló (12 km, szintemelkedés: 370 m). Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Nagy István (30/ 256–0007). ► április 25., kedd: „Túra az egészségünkért”. A Nagymező virágai között. Indu-lás: a 8 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► április 8., szombat: Húsvéti kézműveskedés Drávaszentesen. Szeretettel várunk mindenkit egy vidám, alkotó délelőttre a húsvétvárás jegyében! A program a húsvéti készülődéshez nyújt hasznos segítséget. A programon való részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges ( 30/377-3393, 82/461-285)! Helyszín: Dráva Kapu Bemutatóközpont, Barcs–Drávaszentes, időpont: 9.30 óra. A program időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► április 22., szombat: „Szentegáti Ős-bükkös” túra – jelvénygyűjtő túra. A túra résztvevői a tavaszi, virágos erdőben sétálva a Szentegáti Ős-bükkös természeti érté¬keit ismerhetik meg. A túra végén egy erdei tisztáson nyílik lehetőség a pihenésre és a Sikotai vadászkastély kör-bejárására. Helyszín: Szentegát-Galambospuszta, idő¬pont: 10.00 óra. A túra hossza: 7-8 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► április 22., szombat: A FÖLD NAPJA – szemléletformálás a mindennapokban. A szabadtéri rendezvény környezetünk természeti értékeire, azok megóvására kívánja felhívni a figyelmet. A látogatókat több szervezet képviselői várják hangulatos és interaktív programelemekkel. Helyszín: Pécs, Tettye tér, a program kezdete 10.00 óra. ► április 26., szerda: Madarász nap a Pintér-kert Arborétumban. A madárgyűrűzési bemu-tató során a gyerekek megismerhetik a madarak vonulásának titkait, testfelépítésüket, tolla-zatukat. Az egész napos programhoz a megjelölt időpontokban lehet csatlakozni, előzetes bejelentkezést követően ( 30/377-3383). Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 9.00, 11.00, 13.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 400 Ft/fő. ► április 29., szombat: „Cikta” túra. A program első részében madárgyűrűzési bemutatóval egybekötött sétát teszünk a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet nagydorogi Szenes-legelőjén, majd megismerkedünk a „gyepkezelő” állatokkal. Helyszín: Nagydorogi Cikta major, időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 5 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► április 29., szombat: Csillagnéző túra a Zselici Csillagoségbolt-parkban. Az éjszakai túra során a Zselic sajátos táji és természeti értékeivel ismerkedhetünk meg. A ránk boruló éjsza-kában lámpák használata nélkül tapasztalhatjuk meg az éjszaka sajátos világát. Felhőmentes égbolt esetén csillagász segítségével ismerkedünk az égbolt jelenségeivel, és ismereteket szerezhetünk a fényszennyezés hatásairól. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges ( 30/377-3388, 30/326-9459)! Helyszín: Simonfa irányából Kardosfa felé haladva az erdészeti úton, a tájvédelmi körzet szélén, időpont: 19.30 óra (gyülekező: 19.00 óra). A túra hossza: 5-6 km, időtartama: 3-4 óra. Részvételi díj: 1000 Ft/fő. ► május 2., kedd: DDNP Klub. Egyiptomi utazás az „arab tavasz” előtt – Gerendás Róbert diavetítéses előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö-vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu