2016. november 243. szám

243. szám & & 2016. november Papi pipa teljesítménytúra Ez évben új időpontban rendeztük meg a hagyományos, Ibafa környéki teljesítménytúrát. A szeptemberi vadászati idény miatt nem kaptunk engedélyt a szokásos időpontra, pedig a túra - és annak elődje, a „Zselic 30” teljesítménytúra, melyet még a szigetvári természetjárók rendeztek -már évtizedek óta mindig szeptember harmadik hétvégéjén került megrendezésre. Kénytelenek voltunk tehát új időpontot keresni. Így esett a választás - tiszteletben tartva az ezen a hétvégén már hagyományos „Zselic 50”, ill. „DÖKE” teljesítménytúrák szombati időpontjait - október 9-re, vasárnapra. A helyszín is új volt: bár az útvonalat évente változtatjuk, Bakócáról még soha nem indítottuk a túrát. A 30 és a 15 km-es távot végül is összesen 90-en teljesítették, ami nem túl magas létszám, de a Papi pipa túrákra amúgy sem a hatalmas tömeg, inkább a „családias hangulat” a jellemző. Bakócán Király Gábor polgármester úr támogatásáról biztosította rendezvényünket, melyet ezúton is köszönünk: az önkormányzat egész napra rendelkezésünkre bocsátotta a kultúrházat, a Bakócáért Egyesület tagjai pedig több tálca frissen sült pogácsával és sós süteménnyel várták reggel a túrázókat. Köszönjük a szíves fogadtatást! A túra útvonala a „Fekete István Emlékösvényre” épült. Fekete István író - 1926-ban, frissen végzett mezőgazdászként - Bakócán, gróf Mailáth György birtokán kapott állást mint segédtiszt, ahol három évig dolgozott. Lóháton járta be az uradalmat, s az erdőről, mezőkről hazatérve gyakran ragadott tollat, hogy élményeit, megfigyeléseit följegyezze. Itt ismerkedett meg a bakócai belgyógyász főorvos lányával, aki később a felesége lett. Ezeknek az éveknek állít emléket a Fekete István Emlékösvény, melyet dr. Tóth Aladár erdész kezdeményezésére alakított ki 2006-ban a Mecseki Erdészeti Zrt. Az útvonalon elhelyezett táblákon idézetek olvashatók Fekete István műveiből. Az útvonal egyes szakaszait különböző turistajelzések jelölik. Az időjárás szerencsére kedvezett: reggel kisé felhős idő, majd napsütés. A terep jól járható volt, kevés sáros résszel. A 15 km-es táv gyakorlatilag a Fekete István Emlékösvényen vezetett végig, a 30-as táv is részben, de Felsőkövesd után tovább Szabáson és Horváthertelenden át Ibafára, ahol a túrázók belépődíj nélkül megtekinthették az ibafai pipamúzeumot (köszönjük Benes László polgármester úr és az Ibafai Önkormányzat támogatását), valamint felfrissülhettek a nevezetes ibafai „buszkocsmában”. Mindkét útvonal átvezetett Nagymátén, a Dél-Zselic egyik „gyöngyszemén”: a vadászház csodálatos környezetében, az arborétumban (Fekete István Füvészkert) volt az ellenőrző pont. A szerencsésebb túrázók a túra során még a kései szarvasbőgés hangulatát is évezhették. Bakócán, a célban a „klasszikus” turista eledel várta a teljesítőket: zsíros kenyér lilahagymával, amihez egy üveg sör vagy üdítő is járt. Köszönjük valamennyi résztvevőnek, hogy megtisztelték rendezvényünket! Strasser Péter főrendező Dél-Zselic TK „Vasfüggöny” túra IV. (Az előző három túráról szóló írás a Mecsek Híradó 2014. májusi (219.), a 2014. novemberi (223.) és a 2015. június-augusztusi (230.) számában olvasható.) Szeptemberben folytattuk a pár éve elkezdett „Vasfüggöny” túrát. Eddigi tapasztalataink alapján sűrű bozótra és egyéb megpróbáltatásokra számítottunk. A csalódás kellemes volt. Kevés kivétellel szinte végig jó, rendszeresen használt földutakon haladtunk. Jelzések tekintetében viszont nem voltunk nagyon elkényeztetve. A kereszteződésekben nem mindig sikerült eltalálni a megfelelő irányt, de GPS segítségével visszatértünk a helyes útra. Se magyar, se osztrák határőrrel nem találkoztunk. Sopronba érkezésünk napján városnéző sétára vittem a „lányokat” (Kati, Zsuzsi, Teri). Megmutattam nekik azokat az átjárókat, melyeket csak a helyiek ismernek, a várfalon belüli zegzugos ódon utcákat, a várfal-sétányt, a házat, ahol felnőttem, az ország első sportcsarnokát (1867), az Alsó-Lővérekben nemrég épült Szt. Margit templomot, valamint az Erzsébet kertben a 200 éves mamutfenyőt. (Az utazási irodák programjaiban ezek a látnivalók nem szerepelnek.) Katinak ez nem volt elég, minden nap, túra után még felfedező útra indult a városba. Az utat Harkán (nevét Tétény vezér Horka nevű fiáról kapta, első említése egy 1245-ben kelt adománylevélben fordult elő) kezdtük. Rövid betonút után elértük a határt, itt jobbra fordulva indult a túra. 4 km után szelídgesztenye ültetvényre bukkantunk. Természetesen szedtünk. (Ez a terület 45 évig el volt zárva a falusiak elől, talán már nem is tudnak róla.) Szendvicsünket a Büdös-kút melletti pihenőhelyen, osztrák területen fogyasztottuk el. A Muck-csúcson (Muck Frigyes soproni erdész volt) a Moha Erdei Panzió és Vendéglő bekerítve, zárva. Még az épületet sem tudtuk megnézni. Az erdőben az aljnövényzet vagy erika, vagy áfonya cserje volt. Első napi túránk Brennbergbányán ért véget. (A szenet 1753-ban fedezték fel itt, a bányát 1759-ben nyitották meg. A tulajdonos Sopron Szabad Királyi Város volt. A 19. sz. végére az ország legjelentősebb bányája volt. A bányászást 1953-ban szüntették meg, és 1959-ben végleg bezárták a bányát. A föld alatt jelentős mennyiségű szén maradt.) Másnap innen folytattuk. Az Urak asztala (egy hatalmas kő asztal), ahol ettünk, annyira a határon van, hogy nem tudni, melyik országé. Ezen a szakaszon találtunk egy nagyon szépen jelölt interaktív tanösvényt. Jót játszottunk, a feladatokat megoldottuk. Sok ciklámenlevelet láttunk, de akadt még egypár elkésett, hervadó félben lévő virág is. Ágfalvára érve (első említése 1194-ből való Dag néven, neve 1207-ben Dagendorfra, 1278-ban Agendofra változott) a Ház-hegyre már nem futotta az erőnkből. Busszal mentünk vissza Sopronba. Harmadik napunk innen indult. A zöld sáv jelzés megtalálása után közvetlenül a határ mentén (sok bimbós, vagy alig kinyílt őszi kikerics volt) mentünk a Páneurópai Piknik Emlékhelyig. Utolsó itt jártam óta nagyon sokat szépült. Ettünk, és egy nagyot pihentünk, tudtam, hogy Sopronkőhidáig (börtönéről lett híres, hírhedt) hosszú betonút vár még ránk. A soproni Szt. Mihály temetőnél leszálltunk a buszról, gyertyát gyújtottam őseim sírján, megmutattam a frissen felújított gótikus nagykeresztet. Átsétáltunk a Szt. Mihály templomhoz (ez is gótikus), majd gyalog a szállásunkra. Ez a nap volt a legnehezebb. Utolsó túranapunk Fertőrákosról indult. A település nevezetességei után a Kőfejtő következett. Utoljára 17 éve jártam itt, azóta hatalmas a fejlődés. Írni képtelenség róla, látni kell! Egy kis tévelygés után meglett a Szárhalmi erdőn keresztül Sopronba vezető turistaút. A pihenő keresztnél megpihentünk, a legközelebbi buszmegállóban mandulát szedtünk. Nehéz, de szép hét volt. Biros Márta „PÉCSI ERDEI KÖRTÚRA” A „Pécsi Erdei Körtúra” turistaútvonal a BIOKOM Nonprofit Kft. kezdeményezésére a Mecsekerdő Zrt.-vel közösen került kialakításra, melynek célja az volt, hogy a nagyobb távolságokat is megjáró turisták egy összefüggő, külön jelrendszerrel ellátott útvonalon túrázhassanak, és a valaha volt „városi erdő” egy részének bejárására invitálja a kirándulókat. A természetben fellelhető nyomvonalakat és régi turistautakat kötöttük össze, hogy a városból kiindulva akár 17,5 km-t megtéve visszajuthassunk a lakóövezetbe. Aki csak egy kisebb túrát szeretne megtenni, az választhat a túraúthálózat 3 db kisebb, egyenként kb. 7 km-es köre közül. A „Pécsi Erdei Körtúra” útvonala kibővíthető a Remete-rétről induló PRO SILVA tanösvénnyel, ami 2,5 km hosszú, így összesen közel 20 km egybefüggő „kiépített” útvonalon túrázhatunk Pécs város egykori és mai erdeiben. Az útvonal-hálózat jellemzője, hogy könnyen bejárhatók, nem tartalmaznak meredek kaptatókat, kisgyerekek és idősebbek is teljesíteni tudják a távokat. Az itt alkalmazott turistajel a város színeit (kék és sárga sáv) jeleníti meg, egyértelművé téve a nyomvonal irányát. A kialakításnál és a jelrendszer felfestésekor kiemelten fontos szempont volt, hogy térkép nélkül is biztonsággal végigjárható legyen a körtúra, a tájékozódásban kevésbé jártasak is magabiztosan, otthonosan közlekedhessenek a túrázás folyamán. A hosszú séta alkalmával egy-két pad és szalonnasütő hely biztosít majd pihenőhelyet a megfáradt túrázóknak. A séták során megismerkedhetünk a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet ritka természeti értékeivel. Tavasszal különféle orchideákban gyönyörködhetünk (pl. majomkosbor, szarvasbangó), de a nagyezerjófüvek bódító illatába is beleszagolhatunk, valamint a világon csak a Mecseken előforduló hibridfaj, a pécsi zergevirág töveivel is lehet találkozni. Télen, a BIOKOM NKft. által kihelyezett madáretetők környékén különféle cinkék, csuszkák, vörösbegyek láthatóak és szerencsés esetben akár egerésző róka is megfigyelhető. A turistajelzéseken és az útbaigazító táblákon kívül talán a legfontosabb a QR-kód jel, melynek letöltésével a BIOKOM NKft. honlapjára navigálva, túrázás közben is mindent megtudhatunk az útvonalról, a pihenőhelyekről, a látnivalókról, vízvételi lehetőségekről stb. Jelenleg a túraúthálózat kialakítása és a túraút jelzések felfestése történt meg. A BIOKOM Nonprofit Kft. munkatársai november első napjaiban kihelyezik a szükséges információs táblákat, erdei bútorokat, és folyamatosan töltik fel a honlapjukon QR kóddal elérhető információkat. Kellemes időtöltést kívánunk! BIOKOM Nonprofit Kft. Vágotpuszta: történelmi hely harcos múlttal A Baranya Megyei Értéktárba került Vágotpuszta, a néhány házból álló apró település a Mecsekben, mely turistaútvonalak metszéspontjában helyezkedik el. Közigazgatásilag Mánfához tartozik, a környezetében elérhető települések: Orfű, Bános, Magyarszék, Mánfa. 1790 körül keletkezett, amikor egy uradalmi csárda létesült az erre haladó út mellett, majd magyar és német családok telepedtek le itt. A kis falu a 20. században aztán elnéptelenedett. A terület igen elszigetelten fekszik az erdő ölelésében, rendkívül nyugodt és csendes hely. Az elhagyatott falu történelmi helyszíne és emléke az 1956-os forradalomnak, sok túra útvonala. Az 1956-os forradalom idején a „Mecseki láthatatlanok” felkelőcsoport egyik legfontosabb gyülekezőhelye Vágotpuszta volt. A forradalom leverése után spontán szerveződött partizáncsapatról van szó, akik a Mecsekben bujdokolva közel három hétig ellenálltak a szovjet túlerővel szemben. Körülbelül háromszázan lehettek, néhány golyószóróval, géppuskával, puskákkal és egy Csepel teherautóval. Megszervezték a biztosítást, figyelést, jelszót használtak, s úgynevezett vállalkozásokat indítottak innen. Részben az ellenség összeköttetési és utánpótlási vonalai ellen vezettek támadásokat, részben a felderítést szolgálták. Egyik fő feladatuknak tekintették a fegyverek és a lőszer felkutatását, élelem beszerzését és beszállítását. A később elfogott láthatatlanok periratainak visszatérő, emlékezetes momentuma a „Vágotpusztai eskü”: a „Gazda” (a választott vezetőjük) megeskette az ellenállókat, hogy utolsó csepp vérükig harcolnak a megszállók ellen. (Forrás: bama.hu) Honnan származik a Mecsek neve? Mit tudunk a Mecsek nevének eredetéről? Kutatják, de egyelőre rejtély, honnan származik a Mecsek neve. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a Mecsek egy török eredetű szó. Klemm Antal 1933-ban megjelent tanulmánya szerint a Mecsek név egyértelműen magyar eredetű, s feltehetőleg a „meszes” szóból, vagy a Meszes-hegy elnevezésből származhat. A magyar eredetre a baranyai Mecske (Magyarmecske) község neve is rámutat. A név eredetének magyarázata során felmerült az is, hogy a Mecsek egy Mihály nevű magyar emberről van elnevezve. Arra is lehet gondolni, hogy Szent Mihály után kapta a hegység a nevét, aki a hegyek, erődök és a várak védőszentje volt. Fazekas Imre biológus, aki a Mecsek növény- és állatvilágáról egy tucat könyvet írt és szerkesztett már, az alábbiakat írja: A baranyai növény- és állatföldrajzzal foglalkozó kutatókat már régóta érdekli, hogy a valóságos „ökológiai szigetként” kiemelkedő, s erősen szubmediterrán hatások alatt álló Mecsek hegység neve honnan ered, hol és mikor írták le először a nevét? Vajon vannak-e a régmúltból eredeti ábrázolások, hiteles feljegyzések? A 19. sz. végén, a 20. sz. első felében több kutató is vizsgálódott, hogy rábukkanjon a Mecsek név eredetére. Az írások közül kiemelkedik Klemm Antal 1933-ban megjelent tanulmánya: Pécs és a Mecsek neve (Pannonia - könyvtár 1: 3-20.). Munkájából megtudhatjuk, hogy Mecsek hegység nevét nem tartja török eredetűnek. Szerinte a Mecsek név egyértelműen magyar eredetű, s feltehetőleg a „meszes” szóból, vagy a Meszeshegy elnevezésből származhat. A magyar eredetre a baranyai Mecske (Magyarmecske) község neve is rámutat, melyet már a régi oklevelek is említenek, de a Mikcse, Mekcse személy- és helynevek másutt is felbukkannak. A Tolna megyei Tamási mellett is van egy Mecsek nevű domb, sőt a Bakonyban is találunk egy Mecsek elnevezésű kisebb hegyet. A név eredetének magyarázata során felmerült az is, hogy a Mecsek egy Mihály nevű magyar emberről van elnevezve. Klemm Antal szerint arra is lehet gondolni, hogy Szent Mihály után kapta a hegység a nevét, aki a hegyek, erődök és a várak védőszentje volt. Egykoron a Mecsek hegységnek nem volt az összes hegyláncot magában foglaló neve. 1015-ből származó egyházi iratok a Pécsvárad feletti hegyvonulatokat Mons ferrus -nak (Vas-hegy) hívták. A Pécs feletti részt Misinának, a nyugati részt Jakab-hegynek, a Hosszúhetény felett magasodó hegyet pedig Zengőnek nevezték. Amikor a római korral foglalkozó régészeknél érdeklődtem a Mecsek korabeli neve felől, azt a választ kaptam, hogy semmilyen hiteles bizonyíték ez idáig nem került elő arra vonatkozóan, hogy a rómaiak a hegyvonulatot egységesen elnevezték volna. Mersetum vagy Mecsetum? Kérdés, hogy kik nevezték először e hegységet Mecseknek, és miért? Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a Mecsek egy török eredetű szó, amely tornyot, erődöt, várat jelent. Klemm Antal szerint sehogy sem lehet török eredetű, hiszen már a hódoltság előtti időben is Mecseknek nevezték. Oláh Miklós egykori pécsi püspöki titkár 1536-ban így írt a „Hungaria et Atila” című munkájában: „Quinque Eccelsiae, quarum arx in radice Metsek montis ardui.” Később a hegység nevét többféleképpen is írták: Meczeky, Meghek, Mecechus, Mecekus majd Mersetum. Bél Mátyás Baranyáról szóló kéziratos művében azt írja, hogy a Mecsek a régi latin iratokban „Mersetum” alakban fordul elő. Klemm Antal ezt cáfolta, s egyszerűen hibás olvasásnak tekintette: a c-t tévesen r-nek olvasták. Szerinte a Mecsek eredeti latin neve nem „Mersetum” hanem „Mecsetum (ejtsd Mekszétum). Klemm Antal 1933-as néveredet vizsgálata óta újabb kutatásokra nem került sor. Nehéz elképzelni, hogy az évezredek óta lakott, majd a római korban hegyi utakkal, villagazdaságokkal birtokba vett hegységet ne illették volna megfelelő névvel már a magyar őslakosság letelepülése előtt. Pécs (Sopianae) a pannóniai városok közül avval emelkedett ki, hogy egyetlen más város körül sem találtak annyi római villát, mint éppen Pécs környékén. Miután a 3. sz. végén a római tartomány közigazgatási székhelyét Aquincumból Sopianaeba helyezték, a hegyvidék és térsége védelmi, közlekedési, gazdasági szempontból súlyponti területté vált. Ebből következően fontos lehetett a földrajzi név megadása is. Tehát nem kizárható, hogy a Mecsek név a régi latin név magyar átírása, amely történelmi koronként változatos hangalakban jelent meg. (Forrás: bama.hu) A Baranyai-dombság turistakalauza Turistakalauzt jelentetett meg a Mecsek Egyesület a Baranyai-dombságról, Dr. Lakatosné Novotny Sarolta lektori munkájával, Biki Endre Gábor szerkesztésében. A keménykötésű, cérnafűzött könyv nagyméretű (B5-ös), 160 oldalas és 186 db színes fotót tartalmaz. Fontosabb fejezetei a következők: vízrajz, földtani felépítés, településhálózat, jelzett turistautak a Baranyai-dombságban, hosszú távú túraútvonalak, gyalogos és kerékpáros túraajánlók, települések történelmi ismertetője, kislexikon, népmondák, valamint erdei szálláshelyek ajánlója. A könyv ára 2500 Ft, mely megvásárolható Biki Endre Gábornál (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., tel.: 30/452-4579). Új egyesület tagszervezeteink sorában 2015 októberében alakult meg a Hosszúhetényi Turista Egyesület. Céljaik között szerepel a szervezett természetjáró turisztikai tevékenység ápolása, fenntartása, a természetjárás ápolása, terjesztése, a természeti környezet szervezett védelme, természeti értékek fenntartása, őrzése, védelme, bemutatása, természeti környezetünk tisztántartása, a természet szeretetére, hazaszeretetre, sportbarátságra való nevelés, turistautak kiépítése és karbantartása, ill. részvétel ezekben, valamint több más, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség céljaival is harmonizáló törekvés. Az új szervezet kérte felvételét szövetségünkbe. Örömmel fogadtuk érdeklődésüket, jelentkezésüket, s elnökségünk egyhangú döntéssel felvette a Hosszúhetényi Turista Egyesületet a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség tagjai közé. Eredményes működést, sok-sok szép, természetközeli élményt kívánunk az új egyesületnek, bízva abban is, hogy kölcsönösen egymás segítségére lehetünk önkéntes, a köz hasznára végzett munkánkban. Tóth Klára elnök, BMTSZ Meghívó: Természetbarátok Klubja A Természetbarátok Klubjának idei évzáró programjára 2016. december 3-án, szombaton a Nyugat-Mecsekbe egy kellemes túrára és a Nyáras-völgyi erdészházba (jelenleg bivakszállás), batyunkban hozott finomságok falatozásával egybekötött közös beszélgetésre hívlak Benneteket. A túra útvonala: Pécs, vasútállomás - vonattal Hetvehelyre - a sárga „körút” jelzésen Nyáras-völgy - onnan a piros „körút” jelzésen vissza Hetvehelyre (9 km, 220 m szintemelkedés) - vonattal Pécsre. Találkozás: 8.25-kor a pécsi főpályaudvar csarnokában (a vonat 8.47-kor indul Hetvehelyre). Várható visszaérkezés vonattal 15.07-kor. A Nyáras-völgyben Bognár Richárd erdész kollégám és túravezető társunk vár majd minket forró teával. Aki teheti, hozzon batyujában szendvicsei mellé pogácsát, sütit esetleg egyéb nyalánkságot, butykosában „hegylevét”. Kérlek, hozzátok magatokkal e napra kedvenc bögréteket is. Bízom benne, hogy a közösen eltöltött idő jó beszélgetéseket és sok ötletet szül majd a jövő évi közös programok összeállításához és megvalósításához. Amennyiben nem az utolsó pillanatban derül ki, hogy velünk tartasz a túrán, kérlek, november 25-ig jelezd felém (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; @ 20/340-4184). Scheitler Adrienn túravezető HÍREK ■ Szent Márton Napi Nyitott Pincék: november 12-én délután a Skóciai Szent Margit Emléktúra résztvevőinek - és másoknak is - lehetőségük van kapcsolódni a mecseknádasdi rendezvényhez. Borkóstolás 14.00 órától a Réka-völgyi Pincesoron, borjegy ellenében. 17.00 órakor Andalúz gitár és ének koncert a Hetényi Pince Borkápolnájában. 18.00-tól ludas vacsora lehetőség a Hetényi Pincében. Információ: facebook: Hetényi János Pincészete; @ Hetényi Emese (20/222-8481). ■ Új jelzett turistaút: a Nyugat-Mecsekben zöld kereszt jelzéssel új, 1,5 km hosszú turistaút létesült, mely a Farkas-forrástól Éger-tetőig vezet. A jelzés egy, már eddig is használt földúton vezet: a Farkas-forrásnál a piros sáv jelzésű útról ágazik le, és Éger-tető mellett a zöld sáv jelzésű útnál ér véget (közben keresztezi a Jakab-hegyre vezető zöld kör jelzést). Az utat a Mecsek turistatérkép 2016-os kiadása már ábrázolja ■ Pécsi Erdei Körtúra: a Biokom Nonprofit Kft és a Mecsekerdő Zrt. több szakaszból álló, nagyrészt a Pécsi Parkerdőben vezető túraútvonalat alakított ki. Részleteket lásd az erről szóló külön írásban. ■ Új útjelzés a Baranyai-dombságban: Kisgeresdről, a zöld sáv jelzésről déli irányba egy új zöld „emlékmű” jelzés vezet a „300 éves akácfához”, melynek tövében kereszt, képoszlop és padok vannak. A jelzés hossza 0,3 km. ■ Mázas Zsolnay dombormű: megújult a természetjárók adományából a máriaké-méndi Nagyboldogasszony kegytemplom homlokzatán található mázas Zsolnay dombormű, melynek hasonló példánya a budapesti Mátyás templom kapujának bejárata felett látható. Köszönjük mindenkinek, aki adományával segítette a restaurálást. ■ Ruzsek-kereszt: áll egy régi kereszt a Kátolyi elágazástól keletre, a Ruzsek-malom feletti domb tetején. Előtte halad el a Baranyai Sárgatúra útvonala. A feszületet az egykor itt élő Ruzsek család állíttatta, akiknek lent a Karasica völgyében volt a vízimalma. A keresztet az arra járók az utóbbi években nem láthatták, mert azt teljesen benőtte a bozót, csak az vette észre, aki tudta, hogy ott áll. A feszület környezetét a Kátolyi Önkormányzat munkatársai kitisztították, felújítását pedig a Mecsek Egyesület megbízásából Petrovics Ottó végezte el. ■ Társas vadászatok: a novembertől január végéig tartó időszakban zajló hajtó- és terelővadászatok időtartamára, egyes napokra a Mecsekerdő Zrt. a kezelésében lévő vadászterületeken (Kárász, Kisvaszar, Mészkemence, Hetvehely, Nagymáté, Sasrét) átmeneti erdőlátogatási korlátozásokat rendelt el. A területekről és az időpontokról a Mecsekerdő Zrt. internetes honlapján (www.mwcsekerdo.hu) lehet tájékozódni. ■ 2017. évi programok: kérjük a természetjáró rendezvények szervezőit, hogy a jövő évi programok adatait november 30-ig küldjék el Strasser Péternek, a 2017. évi rendezvénynaptár összeállításához (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: ■www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) ♦ november 8, kedd: Természetbarátok Klubja. A csillagos égbolt meséi - csillagképek és történeteik. Scheitler Adrienn előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). ♦ november 18, péntek: Örökségünk - délutáni diskurzus. Szépségek és értékek világunkban. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). ♦ december 3, szombat: Természetbarátok Klubja évzáró túra. Részleteket lásd fentebb, a meghívóban. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). ♦ december 3, szombat: „Mikulás túra”. R.: TanÖsvény Természetjárásért Egyesület, Tolna Megyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Kelet-Mecsek, Vár-völgy, Kadarka kulcsosház (megközelíthető tetszőleges útvonalon). Információ: Berlinger Anita (® 30/351-1961). ♦ december 4, vasárnap: „Mecseki Mikulás, Mecseki Krampusz” teljesítménytúrák (13; 7 km). R.: Pécsi Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 8.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 1000 Ft/fő (diákoknak, ill. Mecseki Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény). Információ: Bota János (® 30/993-8595). NYÍLT TÚRÁK ► november 12, szombat: „Skóciai Szent Margit Emléktúra”. Útvonal: Pécsvárad -Büdöskút - Antalkép - Réka-völgy - Langehöhe - Réka-vár (a Réka-vár falai között 13 órakor csendes megemlékezést tartunk Antal Géza pécsváradi apátplébános vezetésével Szt. Margit születése helyén, az emlékkőnél. Idén első alkalommal a túra során nemcsak Skóciai Szent Margitra gondolunk, hanem fejet hajtunk a szent emlékének hű ápolója, dr. Novotny Iván (1936-2016) emléke előtt is. Mindenkit kérünk, hozzon magával mécsest vagy egy szál virágot az emlékkőhöz! A túra résztvevői egyedi emléktárgyat kapnak.) - Stein malom (Szt. Margit emlékkereszt) - Aranypatkó lovastanya (Szent Margit zománckép) - Mecseknádasd plébániatemplom (Skóciai Szt. Margit ereklyéje, az őt ábrázoló festmény és szobor). A túra távja: 15 km, szintemelkedés: 400 m. Találkozás: Pécsvárad, Kossuth tér (a plébániatemplom mögött), 10 órakor. A találkozóhely megközelítése: menetrend szerinti autóbusz indul Pécsről, az autóbusz-állomásról 9.00-kor (8-as kocsiállás); Pécsvárad Vár utcáig kell utazni. Hazautazás: Mecseknádasdról a temetőtől Pécsre autóbusz indul: 15.27, 16.27, 17.27 és 18.27-kor. Rendező: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Elérhetőség: http://ptkk.blogspot.hu/ ► november 20, vasárnap: „Barangolás hulló levelek között”. Útvonal: Kémes -Hétöles-tó - Kerek-tó - Mailáthi horgásztó - Dráva-part - Kisinci-tó - Szapor-ca - Kémes (20 km, szintemelkedés: elhanyagolható - síkvidéki túra). Találkozás: 8.50-kor Kémesen a Szaporcai elágazónál (Laki vendéglőnél). Utazás: Pécs autóbusz-állomásról 7.30-kor indul autóbusz Harkányba, onnan tovább 8.30-kor. Várható hazaérkezés Pécsre 17.40-kor (Harkányba 16.56-kor). Túravezető: Jancsi Attila (Dráva TSE, @ 20/580-6078). Egyéb: mivel körtúráról van szó, személyautóval az utazási költségen lehet spórolni! ► november 26, szombat: „Rockenbauer Pálra emlékezünk” - a Még egy millió lépés Magyarországon c. sorozat befejezésének 30. évfordulója alkalmából. Útvonal: Dombay-tó - Pécsvárad - Zengővárkony - Pécsvárad (10 km, szintemelkedés: 120 m). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson, a Bonyhád felé induló járatnál. A túra résztvevői találkoznak a neves televíziós szerkesztő, rendező barátaival, munkatársaival. Túravezető: Tóth Klára (® 20/527-8913). ► december 3, szombat: „Természetbarátok Klubja évzáró túrája” - beszélgetéssel a Nyáras-völgyi erdészházban. Részleteket lásd fentebb, a külön meghívóban. Információ: Scheitler Adrienn (® 20/340-4184). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► november 9. szerda: Falujáró túra Hegyszentmártonból Diósviszlóra a K+ jelzésen (9 km, szintemelkedés: 115 m). Látnivalók: Hegyszentmártonban 3 db harangtorony, Diósviszlón Ormánság-kapu (Szatyor Győző alkotása), református templom, világháborús emlékmű, közösségi ház, falutörténeti gyűjtemény, a 20. század elejéről származó kovácsoltvas kapuk, hagyásfás legelő. Találkozás: Hegyszentmártonban a buszmegállóban 10.35-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 17-es kocsiállásáról 9.45-kor indul a busz). Hazatérés: Diósviszlóról 14.57 és 16.52-kor indul Pécsre autóbusz. Túravezető: Seregélyes Ildikó. ► november 26, szombat: Püspökszentlászló értékei. Útvonal: Köves-tető - Vasasforrás - Zobákpuszta - Gyopár-kulcsosház - Cigány-forrás - Szőke-forrás -Pap-rét - Püspökszentlászló (kastély, arborétum, Hettyey-forrás) - Zarándok-kút - Mária-kápolna - Hármas-hegy (Hegyköze) - Köves-tető (14 km, szintemelkedés: 490 m). A kastélyba a csoport kedvezményes belépője egységesen 600 Ft/fő. Találkozás: Kövestetőn a buszmegállóban 7.50-kor (Pécsről a távolsági autóbuszállomás 11-es kocsiállásáról 7.15-kor indul a busz). Hazatérés: Köves-tetőről 15.13-kor indul a busz, mely Pécsre 15.45-kor érkezik. Túravezető: Ripszám István. ► november 30, szerda: Falujáró túra Pellérdre + kuglófkóstoló. Látnivalók: Brázay kastély, kastélypark, csónakázó-tó barlanggal, rk. templom, Szt. Kereszt-kápolna, védett népi lakóházak. Találkozás: Pellérden az „Italbolt” nevű autóbusz-megállóban 9.05-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 17-es kocsiállásáról 8.45-kor indul a busz). Hazatérés: Pellérdről 12.19, 12.48, 12.49, 12.50, 14.07, 14.50, 15.02, 15.17, 15.24-kor indulnak vissza a buszok. Részvételi díj: 600 Ft/fő, a Mecsek Egyesület tagjainak 400 Ft, mely tartalmazza a kuglófkóstolót. Túravezető: Németh Gézáné. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► november 13, vasárnap: „Barangolás hulló levelek között”. Útvonal: Magyareg-regy - Almás - Pap-erdő - Kis-kút-orma - Szöge-hegy - Komló, Szilvás - autóbusz-állomás (12 km, szintemelkedés: 260 m). Indulás: a 10.00-ás mázai busz-szal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). ► november 20, vasárnap: „Komló körül”. Útvonal: Kisbattyán - Margit-forrás -P+ - K+ - Komló, Szilvás (10 km, szintemelkedés: 250 m). Indulás Komlóról a 8.00 órai kisbattyáni buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila (® 30/371-4545). ► november 24, csütörtök: Túra az egészségünkért - A kökény, Mecsekpölöskei tó. Indulás: a 8.45-ös sásdi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). ► november 26, szombat: „Rockenbauer Pál Emléktúra”. Útvonal: Zobákpuszta -Püspökszentlászló - Komlós-kanyar - Zengővárkony, szelídgesztenyés -Ruzsama - Hosszúhetény (20 km, szintemelkedés: 360 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila (® 30/371-4545). Rövidebb táv: Hosszúhetény - Ruzsama - Pécsvárad - Zengővárkony - Hosszúhetény (12 km, szintemelkedés: 130 m). Indulás: a 9.20-as hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (® 20/376-6437). ► december 4, vasárnap: VI. Szent Borbála Emléktúra. Útvonal: Komló, Múzeumkert, Engel Adolf szobor - Altáró - Templom tér - Majális tér - Kossuth légakna - Kossuth I-II-es akna - Kossuth Szabadidő Park - III-as akna - Béta-akna - „Rálátás” Kőbányára - Diagonál-akna - Macskalikon át - Zobák-akna -Gesztenyési út - Kőbánya - Glanzer-táró - Szerencse-táró - Anna-akna -Adolf-táró - Ady E. u. - Kossuth L. utca - Bányászpark, emlékmű (17 km, szintemelkedés: 340 m). Találkozó: 8.45-kor a múzeum parkjában. Túravezető: Horváth Attila (S 30/371-4545). A Mecsekerdő Zrt. természetjáró programjai ♦ november 13, vasárnap: „A levegő urai” - rétisas figyelő túra Sasréten. Jelvény- gyűjtő túra. A szentmártom halastavaknál gyülekező ritka és védett rétisasok megfigyelése, fotózása. Madáretetés Sasréten. A résztvevők - a „Madárdalos kert” szakembere segítségével - megismerhetik, hogyan tehetik kertjüket, erkélyüket madárbarát hellyé, Indulás 10.00-kor kisvonattal Almamellékről Sasrétre. Visszautazás Almamellékre 16.00 órakor. Ebéd- és szálláslehetőség: Sasrét Vendégház (www.mecsekerdo.hu/sasret-vendeghaz-2). A program ára: 500 Ft/fő, ami a kisvasúti jegy és az ebéd árát nem tartalmazza. Vasúti jegy ára egy útra: 400 Ft/gyermek, 700 Ft/felnőtt. A programra előzetes bejelentkezés szükséges! Információ, jelentkezés: Gerlecz Edit (® 70/296-7477, 30/459-9326; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ♦ december 3-6: Mikulásjárat az Almamelléki Kisvasúton. Program egy titokzatos mese keretében. Találkozás, és élménygyűjtés a Sasréti Mikulással és Manóival, állatok etetése, kézműves foglalkozás. Indulás 9.00-kor kisvonattal Almamellékről, visszautazás 12.00 órakor Almamellékre. Ebéd- és szálláslehetőség: Sasrét Vendégház (www.mecsekerdo.hu/sasret-vendeghaz-2). A program ára: 600 Ft/fő, ami a kisvasúti jegy és az ebéd árát nem tartalmazza. Vasúti jegy ára egy útra: 400 Ft/gyermek, 700 Ft/felnőtt. A programra előzetes bejelentkezés szükséges! Jelentkezési határidő: november 28. Információ, jelentkezés: Pappné Németh Tünde (® 30/663-0997, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). DDNPI rendezvények A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhető, és a programokra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/326-9459 telefonszámokon, illetve a következő e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. További információk a www.ddnp.hu honlapon találhatók. ► november 8, kedd: DDNP Klub. Zergevirágok a Mecsekben - Nagy Gábor diavetítéses előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. ► november 15, kedd: Az élő természetvédelem - Rózsa Anita előadássorozata. A hegyvidéki erdők titkai - a Duna-Ipoly és az Őrségi Nemzeti Park. Az előadássorozat hazánk legszebb és leginkább védelemre szoruló tájait, a nemzeti parkokat mutatja be. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. ► december 6, kedd: DDNP Klub. Tutajos kalandok - a vízimadár-fotózás kulisz-szái. Völgyi Sándor diavetítéses előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu