2016. december 244. szám

Természetjáró Túravezetők és Jelzésfestők III. Országos Találkozója A Magyar Természetjáró Szövetség november 12–13-án harmadik alkalommal rendezte meg a Természetjáró Túravezetők és Jelzésfestők Országos Találkozóját. A helyszín – a tavalyi évhez hasonlóan – Galyatetőn, a turistacentrumban volt. A tanácskozás első részében az útjelzés-festéssel kapcsolatos témákat vitattuk meg. Felmerült az erdészetekkel való együttműködés kérdése (kapcsolati rendszer kialakítása az erdészetek és a jelzésfestők között; vannak már létező pozitív példák). Az MTSZ a turistautak teljes körű felmérését követően kezdeményezi a turistautak nyilvántartását, engedélyeztetését (jelenleg „turistaút”, mint hivatalos kategória nem létezik). Az erdőgazdaságokkal való együttműködés területei lehetnek: útjelző oszlopok kihelyezése (ahol nincs mire festeni), patakátkelések, hidak építése (pontos helymeghatározással), turistautak tisztítása, erdei létesítmények stb. Következő téma a 2016. évi jelzésfestési pályázatok alapján elvégzett munkák értékelése volt. A készre jelentett és ellenőrzött munkák három kategóriába kerültek besorolásra: 1. megfelelő – kifizethető; 2. javítás után megfelelő – dokumentáció megküldésével kifizethető (amelyik egyesület elvégzi az utómunkát és megfelelő dokumentációt is küld, indulhat a következő évi pályázaton); 3. nem felel meg – nem fizethető ki. Az ellenőrök jelentései alapján viszonylag nagy volt a nem megfelelő minőségű munkák száma. A 2017-es évre is kiírja az MTSZ a jelzésfestési pályázatot, az ígéret szerint még tavasszal, hogy időben el lehessen kezdeni a munkákat. Javaslat volt arra vonatkozóan, hogy a jelzésfestésben részt vevő egyesületek elérhetőségeit az MTSZ internetes honlapján tegyék közzé, ezzel is növelve a külsős aktivisták csatlakozási lehetőségeit. További javaslat volt, hogy az MTSZ honlapján térképen is tegyék közzé az adott évben felújított útvonalakat. A megyei szövetségek 2016. november 30-ig elkészítették és elküldték az MTSZ-be a területükön lévő turistautak jegyzékét, és az útjelzések felújításának tervezését az elkövetkezendő öt évre. Ez képezi a következő évek útjelzés-felújítási pályázatainak alapját. Felmerült még az útjelzésfestő tanfolyamok kérdése: a tervek szerint a tagszervezetek (egyesületek, megyei szövetségek) szervezhetnek tanfolyamokat, a vizsgáztatás pedig központilag, évente kétszer történne egy-egy kelet-, ill. nyugat-magyarországi helyszínen. A továbbiakban szóba került a természetjáró minősítési szabályzat módosítása: az új szabályzat kidolgozás alatt áll, a minősítésben helyet kapnának ismét az ún. „munkatúrák” (pl. a jelzésfestő túrák) is. A tanácskozás második felében a túravezetők képzésének kérdése volt a fő téma. Napirenden volt a képzési rendszer átgondolása: a túravezető oktatás maradjon-e belső – csak az MTSZ keretein belül elfogadott – képzés, vagy kerüljön akkreditálásra, esetleg a felnőttképzésbe is kerüljön be (jogi háttér, kialakítás feltételei, ez esetben nem csak az MTSZ keretein belül fogadják el)? Időszerű az MTSZ oktatási bizottságának újraszervezése: jelenlegi és korábbi tananyagok felkutatása, tanulmány készítése az eddigi tananyagokról (tervezett friss tananyagvázlatról is) és rendszerről, ennek körbeküldése a tagszervezeteknek. Az MTSZ önkéntes jelentkezőket vár a bizottságba. Az aktív vizsgabiztosok száma a jelenlegi 2016-os tagnyilvántartás szerint 20 fő, akik közül 7-en útjelző vezetők is. A tanácskozáson sok aktuális kérdés vetődött fel (pl. a túravezető képzés megújítása már hosszú évek óta napirenden szereplő kérdés). A szándék jó, csak remélni tudjuk, hogy a következő években tényleges előrelépés történik ez ügyekben. Strasser Péter Rockenbauer Pál Emléktúra Nagy létszámmal vettek részt a baranyai természetjárók azon a megemlékezésen, amelyet november 26-án tartottunk Zengővárkonyban, Rockenbauer Pál sírjánál. A Dombay-tónál, az indulásnál 62 főt számoltunk, a sírnál pedig – kiegészülve a Komlóról túrázó barátainkkal, illetve a Budapestről és más helyekről érkező természetbarátokkal – száznál is többen álltuk körül a vörös márvány kőtömböt. Az idei szándékunk az volt, hogy a „csapatot” köszöntjük, még élő tagjaival emlékezünk abból az alkalomból, hogy 30 éve fejezték be az „ ...és még egy millió lépés Magyarországon” című filmsorozatot. Sokan nincsenek már köztünk, akik akkor a filmben is szerepeltek, s nincs köztünk már a csapat lelke, motorja, Rockenbauer Pál sem. De csak testi valójában, mert a lelke köztünk volt, s bizonyára örült, hogy még mindig ennyi embert össze tud hozni, meg tud szólaltatni. Gyenes Károly emlékező szavai, Szabados Tamás gondolatai, Őri Zsuzsanna tisztelgő versmondása, a közös énekek hallatán ez jut az ember eszébe. A megemlékezés után a legfiatalabb résztvevők, egy Zengővárkonyban pihenő, budaörsi, a túrára idelátogató család gyermekei helyezték el a koszorút a sírnál. Ezután – a filmsorozat szellemiségének is megfelelni akarva – felkerestük a zengő¬vár-konyi „helyi értékek” közül a Szalmamúzeumot és a Tájházat. Megcsodáltuk a természetes anyagokkal való munkálkodás gyönyörű eredményeit, a szalmából készült csodálatos dísz- és használati tárgyakat, illetve a szép, rozmaringos motívumokkal díszített szőtteseket és a sokat látott szövőszéket. Ilyenféle értékeket mutatott be a filmsorozat, amelynek darabjait jó ma is megnézni. Jövőre, Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján talán erre is sort kerítünk majd közösen a megemlékezések sorában. Köszönet mindenkinek, aki részt vett ezen az emléktúrán, a megemlékezésen. Tóth Klára Forrástisztítás a Zengő körül November 10-e. A 6-os útról befordulva még elég bánatosnak tűnt a Hármas-hegy –Zengő vonulata, de Püspökszentlászlóra érve már erőlködött a nap a Zengő fölött. Az utcaképet nézve rögtön eszembe jutott, hogy itt csak az egyik oldalon sütik a palacsintát. A templomhoz érve először megkerestem Gőbölös Pista sírját, aztán Győrfy Misi megrogyott síremlékénél is megálltam. Az arborétum őszi színekbe öltözött, mint ahogy a domboldal is a Zarándok-kút felé. A forrásnál mindig rend van, apácák látogatnak ide mostanában – valamikor a háborúból hazatért szentlászlói férfiak zarándokoltak hálából minden évben a Mária-kápolnához. Meredek az út a Zengőre, jó volt megállni egy-egy képet csinálni. A kilátó oldalán tábla emlékeztet a tervezett lokátor elleni összefogásra. Győrfy Misi itt feküdt a markoló elé (végül aztán az életét is itt végezte be, de az már egy másik történet). Sokon aludtak akkor télen is az esőházban, ami most már düledezik, kiírták rá, hogy életveszélyes. A Réka kunyhó felé végig lejt az út, gyorsan lehet haladni. Útba esik a Gizella-forrás, a felújítás óta mindig folyik víz a csövön. Az Etelka-forrás a szokásos képét mutatta, a környék sem (nagyon) szemetes. Gyorsan ment az idő, a gerincen visszafordultam a Miske-tető felé, nem mentem le Kisújbányára. Inkább a legelőn bóklásztam gombát keresve, nem sok sikerrel, virágot többet találtam. Már amit nem legeltek le a tehenek. Ők is a turistaúton szeretnek lenni, nem könnyű közlekedni tőlük. Szerencsére már csak két hétig lesznek kint (ezt nem ők mondták, hanem a pásztor). A Diós-kút közel van Püspökszentlászlóhoz, lassan körbeér a túra. Itt is rend van, bővizűen folyik a forrás, csak a leveleket kellett félrehúzni. Valaki egy üvegtartó fát rakott a medence fölé, azt meghagytam. Még egy kis kitérőt tettem a Csendes-kúthoz. Van egy érzésem, hogy csak én járok ide, de most megérte, mert találtam egy nagy adag gyűrűs tuskógombát. A forrás a kidőlt fáktól egyre hangulatosabb lesz. Csak az elszökő vizet kellett megfogni egy kis agyagtapasztással, hogy a kifolyócső felé vegye az irányt. A Ferenc kápolna felől értem vissza a faluba. Szép idő volt ma, kár hogy egyedül voltam (de legalább jó volt a társaság). Jónás István Ősz-búcsúztató túra (Abaliget – Nyáras-völgy – Jakab-hegy – Patacs) Ragyogó időt jósoltak mára (november 22-re) a meteorológusok, a legjobbat egy ősz-búcsúztató túrára. Élve a lehetőséggel, a fél nyolcas busszal elutaztunk Abaligetre. Kerek egy óra alatt értünk a barlanghoz. A tavak mellett elkészítettük a túraindító fotókat, majd a kék jelzésről lekanyarodva elindultunk fölfelé a domboldalon. Ideális volt a komfortérzetünk, a reggeli hideget kompenzálta az emelkedő. Egyre magasabbról néztünk vissza a falura, a napsütötte gerincen csodás körpanoráma fogadott bennünket. A túloldalon a Vacak-forrás érintésével leereszkedtünk a Nyáras-völgybe. A kék háromszög jelzésen a volt Petőcz-akna felé folytattuk az utat. Mentünk, mendegéltünk, minden „lukba” belenéztünk, legalábbis azokba, ami barlangnak vagy víznyelőnek tűnt. Aztán a völgy forrásainál Baumann Józsitól meghallgattuk a névadókról szóló hiteles történeteket. A frissen átépített Kiss Lajos-forrástól felmentünk a Balog fájához. A hatalmas csertölgyet csak négyen értük körül. Innen kis kerülővel átmentünk az Ordas tanyához. Amíg éhünket-szomjunkat oltottuk, előkerültek az Ordas tanya naplói. Minden évről egy-egy vaskos kötet, rengeteg információval, csodálatos képekkel. Napokig lapozhatnánk őket élvezettel. Most erre nem volt elég idő, továbbindultunk a Jakab-hegy felé. Talán a nyugati oldalról legkönnyebb felmenni a Nyugat-Mecsek legmagasabb csúcsára, de így is sorra lekerültek rólunk a felesleges ruhadarabok. A halomsírok előtt tettünk egy kis kitérőt a paplanernyős ugróhelyhez, aztán átmentünk napozni a Zsongor-kőre. Avar-gyűrű, Pálos kolostor romjai, templomnak épült kilátó – csodás kultúrtörténeti emlékek az idővonalon. A fára épült ház és a Steinman-torony a zöld sáv mellett már a közelmúlt terméke. Egy jelzetlen úton botorkáltunk le az Árnyas-forráshoz. Ezért nem kaptam piros pontot, állítólag nemcsak jelzés nem volt, de út se. A forrástól lefele azért már volt, ha nem is piros pont, de piros kör jelzés. 19,4 km-nél tartottunk, amikor leértünk a Benczúr Gyula utcába. A buszmegállóban minden ülőhelynek gazdája akadt. Jónás István Túra Püspökszentlászlóra November 26-án reggel Köves-tetőn gyülekeztünk. Ripszám István vezetésével 49-en indultunk el a Kelet-Mecsek szép útjain. A Vasas-forrás érintésével értünk Zobákpusz-tára, majd a Gyopár-kulcsosháznál kis pihenőt tartottunk. A Cigány-forrás, majd a Szőke-forrás következett, de utóbbit nem mindenki nézte meg. A Pap-réten István az erdőkezelésről és a közeli üveghutáról mesélt. Az egykor itt lakóknak az erdő adta a megélhetést, sok kis „irtástelepülés” jött létre az évszázadok során, majd sorra szűntek meg a huták, ahogy felélték az erdőt. Szép bükkösben haladtunk Püspökszentlászló felé. A kis üdülőfaluban betértünk az Életrendezés házának udvarába, mely a jezsuiták birtoka és a pécsi püspökség a kezelője. Szép, üvegből készült meditációs sétautat láthattunk itt, mely tulajdonképpen egy modern kálvária állomásainak felel meg. A nap fénypontja a püspökszentlászlói kastély és parkja volt. Mivel sokan voltunk, így a belépőjegyek megváltása után két csoportban mehettünk csak be. Nagyon tartalmas idegenvezetést kaptunk Herczeg Tibortól, aki bemutatta a kastélyt és a templomot. Időben kicsit meg is csúsztunk, emiatt a Mária-kápolnára és a Zarándok-kútra már nem maradt időnk. Visszafelé az aszfaltos úton indultunk el és a Hármas-hegy oldalában vezető Z+ jelzésű úton értünk vissza Köves-tetőre, ahol pár perc várakozás után indult is Pécsre a busz. Egy szép őszi túrát tettünk a Kelet-Mecsek egyik legszebb részén. Köszönjük Ripszám Istvánnak a túravezetést és erdészeti ismertetést. Biki Endre Gábor Festettük a Mária Utat „A Mária Út Közép-Európa zarándokútja, amely a Kárpát-medence Mária-kegyhelyeit köti össze. Két fő ága keresztet formáz, ami jelképezi alapvető üzenetét: a keresztény értékek megőrzését, az emberi találkozások megélését. A kelet-nyugati tengelye Mariazell-től (A) Csíksomlyóig (RO) vezet, míg az észak-déli Czestochowa-tól (PL) Međugorje-ig (BiH.) Mindkét főág kb. 1400 km hosszú. Az úton járóknak számos alternatívát kínálnak a leágazások, melyek különféle zarándokhelyeket, természeti, épített, és kulturális értékeket kapcsolnak be a látnivalók sorába. Az út világnézeti, nemzetiségi, kulturális hovatartozástól függetlenül hívja mindazokat, akik meg akarják ismerni a Kárpát-medence népeit, azok keresztény hagyományait, fel akarják fedezni csodaszép tájait és kíváncsiak az itt élők kultúrájára, vendégszeretetére.” – olvasható a Mária Út Egyesület honlapján. Ahhoz, hogy az úton járók biztonsággal haladjanak, eltaláljanak céljukhoz, jelekre van szükség. A Mária Út Egyesület a Magyar Természetjáró Szövetség szabványában megfogalmazottak szerint szándékozik jelölni az utat, ezért több megyében, így Baranyában is a természetjárókhoz fordult segítségért. Jelzésfestőink több egyesületünkből vállalták a Baranyára eső szakaszok festését, ill. a „jó szomszédság jegyében” dombóvári turistatársak is társultak a baranyai szakaszok felfestéséhez. Így november 20-ára közel 160 km-en festettük fel kék, illetve lila színnel az útvonal jelzését. Az észak-dél irányú, kék színnel jelölt szakaszt (Mecseknádasd, 6-os főút – Óbánya – Kisújbánya – Püspökszentlászló – Zobákpuszta – volt Béta akna – Koszonyatető – Árpádtető – Fehér-kúti kulcsosház – Rábay-fa – Kisrét – Dömörkapu – Pécs, Tettye tér) 35,1 km hosszan a Dráva TSE tagjai (Jancsi Ibolya, Kati Ildikó, Kolin Edit, Kulcsár Gábor, Kulcsár Gáborné, Romvári Tiborné, Soós Zoltán, Várnainé Meng Hajnalka) festették Jancsi Attila és Romvári Tibor jelzésfestők irányítása mellett. A Pogány – Máriagyűd szakaszt (39,7 km) a Tenkes TE tagjai (Pálinkás István, Bosnyák Gabi, Juhász László, Juhász Lászlóné, Hargitai László, Hodics Mária, Andrasekné Dávid Erika, Balassa Gyula, Balassáné Csetényi Éva, Balassa Péter, Balassa Bálint) festették Andrasek Csaba, Balog Árpád és Ujságh Zsolt jelzésfestő vezetők irányításával. A kelet-nyugati irányú, lilával jelölt utat (Mozsgó, turbéki templom – Nyugotszenterzsébet – Nagyváty – Boda – Bakonya – Kővágótöttös – Kővágószőlős – Cserkút – Pécs, 6-os út – Kodó dűlő nyomvonalon) 42,3 km távolságban a dombóvári Delta Turista Egyesület tagjai (Magda Erika, Mátrai Ella, Molnárné Doszpod Zsuzsanna, Balogh Tibor, Villás Csaba, Müller Norbert, Endi István festették fel) Orbán Károly jelzésfestő irányításával. A BMTSZ képviseletében a Pécs, Mohácsi út – Máriakéménd szakaszt Biki Endre Gábor (Mecsek Egyesület) festette 23,2 km hosszan, a Pécs városon áthaladó útszakaszon Szabó-Dalecker Ibolya, Szabó Sándor (Mecseki Kóborlók) és Tóth Klára dolgoztak. Összegzésként elmondhatjuk, hogy izgalmas, olykor nehézségekben sem szűkölködő feladatot teljesítettünk. Néha a terep adta a nehézséget (bozótos szakasz is volt, vagy egyhangú, nyílt terep, jellegtelen szántóföldi szakaszokkal), máskor (ez főként Pécs területére jellemző) a műemlékek védettsége, a fátlan terület és az egyezkedés a hivatalokkal a jelzések elhelyezéséről (önkormányzat, Biokom, örökségvédelmi hivatal stb.) lassította kicsit a munkát. Szakaszainkon több helyen (Nagykozár, Magyarsarlós, Túrony stb.) érintettünk Mária-kerteket, amelyek nem csak pihenőhelyként, de lelki és fizikai feltöltődés helyszíneként is szolgálnak. Az út nagy részén az MTSZ szabványban megjelölt vízbázisú festékekkel dolgoztunk, de használhattunk előre gyártott matricákat és szögelhető műanyag lapokat is. Természetesen ezeket csak akkor vettük elő, amikor a felület nem volt alkalmas festésre. A jel hajlított vonalait nem volt könnyű festeni, többször tartottunk tapasztalatcserét is. A Mária Út Egyesület a festéket biztosította, s a költségekhez is hozzájárult. Ez a tereptől, távolságoktól függően elegendő volt, vagy nem a – főként utazási – költségek ellentételezésére. A munkát megbízási szerződés keretében végeztük, a Mária Út Egyesület regionális kapcsolattartójával, Kovács Ferenccel egyeztetve. Munkánk során az emberek érdeklődőek, nyitottak voltak, többségében örültek, hogy lakóhelyükön át vezet az út. Ellenőrzésekben is volt részünk, de mindig nálunk voltak a szükséges engedélyek. Így azt is megúsztuk, amikor Pécsett, a Búza téren a közterület-felügyelet autója és két rendőrautó állított meg bennünket. Ekkor az is bizonyítottá vált számunkra, hogy jól működnek a térfigyelő kamerák a belvárosban, hisz – mint megtudtuk - a Széchenyi tértől figyelték „mozgásunkat”. Természetesen az engedélyek megtekintése után jó munkát kívánva búcsúztak tőlünk a rend őrei, de azért kicsit megizzadt a hátunk a no-vemberi hűvös ellenére. Reméljük, munkánkkal gyarapítottuk a baranyai turistajelzésekről kialakult jó vélemények számát, s új jelzéseink örömet okoznak az embereknek. Tóth Klára Szösszenetek a Kelet-Mecsekről Máré-vár Hagyományos Mikulás túránkra készülve akaratlanul is eszembe jut, hogy immár két éve bezárt a Máré-vár. Lassan egy évtizede, hogy a rendezvényünk Mikulása hagyományosan a várban fogadta a gyermekeket, alkalmat nyújtva a „várkapitány” ismertetőjének meghallgatására, a vártörténeti kiállítás megtekintésére és a várfalak megmászására. Pár ezerre tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek lehetőségük volt ezen a rendezvényen megismerkedni a várral, hallani történetét és csodálatos legendáját. Emlékszem, még Rockenbauer Pál is szívesen hallgatta a volt „várkapitány” szavait, immár 30 éve, 1986-ban. Napjainkban hiába szeretnénk meglátogatni a várat, nem lehet. 2014. december 3-án bezárt. Akkor nagy nehezen sikerült elérni, hogy pár nappal később a Mikulás túrára, azaz december 6-ára kinyíljon fél napra. Igaz, történet és legenda mesélése nélkül, de a kiállítást megnézhették és a falakat megmászhatták az érdeklődők, zömmel gyermekek. Azóta sem voltam a várban, mert zárva találtam minden alkalommal. Pedig nagyon sok túrát vezettem, illetve tettem környékén és érintettem a várat. Volt olyan hónap, amikor háromszor is túráztam mellette. Nem egyszer tőlem érdeklődtek a kirándulók, hogy miért van zárva és mikor nyitják ki az érdeklődő közönségnek. Nem tudtam válaszolni, mert semmilyen információval nem rendelkeztem róla. Sajnos a kirándulók is csak a bezárt várkaput látják és rajta semmilyen információ. Arról nem is beszélve, hogy a várvölgyi parkolóba is elfelejtettek információt kitenni az autós kirándulóknak a vár zárva tartásáról. A komoly emelkedő megmászása után szembesülnek csak a valósággal, a vár nem látogatható! Azóta próbáltam információt gyűjteni. A magyaregregyi polgármesteri hivatalban és a kárászi turisztikai információs irodában sem tudtak információval szolgálni a megnyitásról és a látogathatóságról. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek írt e-mailemre választ sem kaptam. Véletlenül 2016. július 6-án a bama.hu internetes oldalt olvasva, Katus Eszter írásából tudtam meg, hogy az MNV Zrt. „kezelői megállapodás hiánya miatt” tartja zárva, illetve egy többlépcsős rekonstrukciót terveznek a várban. Ennek első lépcsője a régészeti elemek megvalósulása a tervek szerint még ebben az évben. A tervek megvannak, de erről és megvalósításáról érdemes volna tájékoztatni a Máré-várat felkereső kirándulókat és természetjárókat a helyszínen információs táblákkal, esetleg elektronikus formában „talán” az interneten, hogy már a kirándulások és túrák tervezése folyamán figyelembe tudják venni. „Esetleg” a környék érdekelt önkormányzatait, turisztikai információs központjait és turisztikai vállalkozóit is lehetne informálni a tervekről? Hárshegy (egy névváltozás nyomában) Igen így, régi helyesírással, ahogy a régi térképeken és útikalauzokban található. Azért érdekes, mert napjainkban már nem használják nevét, mai neve Dögkút-tető. A Kisújbányától északra a piros jelzés közelében fekvő hegy 556 méter magas, Tolna megye harmadik legmagasabb csúcsa. Az „angyalos” Mecsek turistatérképeken még Hárshegyként jelzik, és az 1959-ben kiadott, Oppe Sándor dr. által szerkesztett Mecsek útikalauzban is ezt a nevet használja Angyal Tamás dr. és Csokonay Sándor a túraleírásaiknál. A hegy Tolna megyében található. Az 1981-ben az Akadémia Kiadó által kiadott „Tolna megye földrajzi nevei” c. kötet nem tartalmazza már a nevet. Mi lehet a névváltozás oka? Szerintem egy egyszerű térképészeti tévedés. A hegy délnyugati lábánál fekvő tisztás – ma turistajelzések találkozásának csomópontja – a valamikori kisújbányai dögkút helye. Az ezerkilencszázhetvenes évek elején esőház és információs tábla került elhelyezésre a tisztáson a valamikori – már régóta nem használt – dögkút közelében. Napjainkban már nincs meg az esőház és az információs tábla sem. Ezeknek ábrázolása megtörtént a turistatérképen. A nevek elhelyezése nehéz volt. A Dögkút-tető név a térképen jobbra, vagyis északkeletre csúszott. Így változott szép lassan az ezután kiadott turistatérképeken és útikalauzokon a Hárshegy név Dögkút-tetővé. Török mészégető Óbányától nyugatra, a Csalán-hegy lábánál a piros turistaúttól pár méterre alig észrevehetően található egy mészégető romja. Két megye, Baranya és Tolna határán bújik el a kíváncsi szemek elől. A Mecsek turistatérkép vagy a www.openstreetmap.turistautak.hu digitális térkép segítségével legegyszerűbb megtalálni. Térképi ábrázolása alig több mint tíz éves. A néphagyomány alapján törökkori, de valószínű későbbi korban épült. Török korbeli származását a közeli Harács-mező elnevezés erősíti a névhagyományokban. Térképészeti érdekesség a közelében található, az újra alakult járások közül három (a bonyhádi, a mohácsi és a pécsváradi) közigazgatási határának találkozási pontja. Az idő vasfoga lassan elfogyasztja ezt a múltban jellegzetes, de már napjainkban a Mecsekben nem folytatott foglalkozás maradványát. Érdemes volna konzerválni és bemutatni az érdeklődőknek. Dománszky Zoltán Tolna Megyei Természetbarát Szövetség Feketefenyő elegyes állomány a Misina-tetőn A Mecsekerdő Zrt. novemberben erdőkezelési munkálatokat végzett a Misina-tetőn található feketefenyő elegyes állományokban. A Mecseki parkerdőnek a Társaság által kezelt területein szükségessé vált az utat szegélyező, turistaúton haladókat veszélyeztető, száraz fák eltávolítása. A fakitermelési munkák során az elszáradt, beteg, korhadt tövű, esetenként félig kidőlt feketefenyők kerülnek kivágásra. Pécsett nemzedékek nőttek fel úgy, hogy szemük megszokta a fenyvesek látványát, amelyet az eredeti molyhos tölgyes fog felváltani. A Mecseki parkerdő nagyobb részét kezelő BIOKOM Nkft. már 2010-ben megkezdte a fertőzött egyedek kijelölését, majd a kíméletes fakitermelési technológiával végzett mintaszerű kárfelszámolási munkálatokat. A feketefenyő hazánkban nem őshonos, a 19. sz. végén telepítették a kopár, köves, száraz területek eróziójának megakadályozására. A török hódoltság idején a törökök hagyományaik szerint a juh és kecskenyájakat az erdőkben legeltették, ennek hatására a hódoltság végére a Misina déli oldala kopár lett. A feketefenyő alkalmasnak bizonyult a kopárok terméketlen területének beerdősítésére, alattuk megindult a humusz- és talajképződés, amin már meg tudott jelenni az eredeti növénytársulás, a molyhos tölgyes – virágos kőrises karsztbokorerdő. Napjainkra ezek a fenyők elérték az idős kort, betegségek gyengítik őket, megkezdődött lassú pusztulásuk. Megjelentek a gombák és a rovarok is, mint másodlagos károsítók. A fákat gyógyítani, megmenteni nem lehet, funkciójukat betöltötték, környezetükben visszatelepült az eredeti molyhos tölgyes állomány. A területen ideiglenes információs táblák is kihelyezésre kerültek, ezzel is segítve az arra járók tájékoztatását a munkálatok hátteréről és szükségességéről. (Forrás: mecsekerdo.hu) A Hegyek Napja Az ENSZ 2003-tól – a 2002-es Hegyek Nemzetközi Éve után – december 11-ét a Hegyek Nemzetközi Napjának nyilvánította azzal a céllal, hogy felhívja tagországainak figyelmét a hegyvidékek, magasföldek jelentőségére, és hangsúlyozza a megkerülhetetlenségét annak a feladatnak, hogy felmérjük országainkban a hegyvidékek adta lehetőségeket és korlátokat, és hogy ráirányítsa a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség ez évben csatlakozik a Hegyek Napja programhoz. 2016. december 11-én, vasárnap 11 és 13 óra között a Jakab-hegyen, a kolostorromok melletti esőháznál várjuk azokat a természetjárókat, akik ez alkalomból megtisztelik a Mecsek egyik legszebb hegycsúcsát (a Jakab-hegyre tetszőlegesen, ki-ki a maga választotta útvonalon jöhet fel). A résztvevők a helyszínen egy TOTÓ-t is kitölthetnek szeretett hegységünkről, a Mecsekről. A legjobb megfejtőket szövetségünk februári közgyűlésén jutalmazzuk. Valamennyi túrázó, aki a Hegyek Napja alkalmából felkeresi a Jakab-hegyet, egy – erre az alkalomra készítetett – kitűzőt kap ajándékba. Szeretettel várunk minden természetbarátot a Jakab-hegyen december 11-én! Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége HÍREK  Változás a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán: Mecseknádasd fölött, a 6-s főút és a régi út között a friss telepítésű facsemeték miatt villanypásztort tettek a területre, ami várhatóan 2-3 évig ott lesz. A kis terület miatt nem tettek kiakasztós kaput. Az útvonal így kb. száz méterrel rövidebb lett. A terelő úton laminált jelzéseket raktak ki.  Mária Út: elkészült a zarándokút Baranya megyei szakaszainak jelzésfestése. A munkákban a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség tagjai is részt vettek. (Lásd külön írásunkat!)  Társas vadászatok: a novembertől január végéig tartó időszakban zajló hajtó- és terelővadászatok időtartamára, egyes napokra a Mecsekerdő Zrt. a kezelésében lévő vadászterületeken (Kárász, Kisvaszar, Mészkemence, Hetvehely, Nagymáté, Sasrét) átmeneti erdőlátogatási korlátozásokat rendelt el. A területekről és az időpontokról a Mecsekerdő Zrt. internetes honlapján (www.mecsekerdo.hu) lehet tájékozódni. Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • december 7, szerda: „Zrínyi és Szulejmán nyomában” – várak, kastélyok, legendák és a török kor történelmi eseményei a Duna, a Dráva és a Mura mentén. Varga Szabolcs és Müller Nándor könyvbemutatója. Helyszín: Magyaregregy, Arnold-ház; időpont: 18 óra. Rendező: A 21. Századi Magyaregregyért Egyesület. • december 11, vasárnap: „A Hegyek Napja”. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Jakab-hegy, 11-13 óra között (a részletekről lásd külön írásunkat). Információ: Strasser Péter ( 20/522-2953). • december 13, kedd: Örökségünk – délutáni diskurzus. A „Hétdombosok” 2016. évi élményeiről. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.). Időpont: 17.30. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • december 30, péntek: „Zengő túra” – óévbúcsúztató a Zengőn. R.: Tolna Megyei Természetbarát Szövetség, Pécsváradi Várbaráti Kör. Útvonal: Pécsvárad – Zengő – Mecseknádasd. Találkozás: 10.00 órakor Pécsváradon, a temető előtti parkolóban (Kossuth tér). Információ: Dománszky Zoltán ( 20/365-9550, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • január 3, kedd: Természetbarátok Klubja. Országos Kéktúra a Balaton-felvidéken – Nagy Balázs előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► december 17, szombat: „Sétáljunk a Malomvölgyi-tó körül!”. Útvonal: Péterpuszta – Bagolyvári-kilátó – Kökény – Zsírosdombi-kilátó – Malomvölgyi-tó (12 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozás: 9.00 órakor a pécsi főpályaudvar előtti buszmegállóban, a 8-as kocsiállásánál (indulás a 9.05-kor induló 73-as jelzésű autóbusszal (Fagyöngy utca felé) a Tildy Zoltán utca megállóig. 9.25-kor van az érkezési ideje (ez a TAPÉTA szaküzlet előtti megálló), itt is van lehetőség csatlakozni. Túravezető: Siposné Mester Erzsébet ( 20/993-3457). ► december 28, szerda: „Téli Tenkes”. Útvonal: Máriagyűd, templomtér – Siklós (14 km, szintemelkedés: 213 m). Találkozás 10.00 órakor Máriagyűdön a templomtéren (a találkozási helyre Pécsről a 8.30-kor induló harkányi busszal a máriagyűdi elágazásig utazva, majd onnét 3,5 km-t gyalogolva lehet eljutni. (A Volán menetrend dec. 12-i változása miatt ajánlott az indulási időt ellenőrizni!) Túravezető: Tollas Tibor ( 30/956-1695). ► december 31, szombat: „Koccintó túra”. Útvonal: Árpádtető – Fehér-kúti kulcsosház – Rábay-fa – Tubes – Misina – Tettye (12,4 km, szintemelkedés: 296 m). Találkozás: 9.45-kor Árpádtetőn, a buszfordulónál (a 4-es autóbusz 9.05-kor indul Uránvárosból Árpádtetőre). Túravezető: Nagy Balázs ( 20/976-5582). ► január 1, vasárnap: „Pezsgőbontás a Jakab-hegyen”. Útvonal: Patacs – Jakab-hegy – Zsongor-kő – Jakab-hegy – Éger-völgy – Lajkó (Ürög felső a.m.) (10 km, szintemelkedés: 450 m). Találkozás: 9.15-kor Pécsett az uránvárosi autóbusz-állomáson, a 25-ös autóbusz megállójában. Túravezető: Becze László ( 72/259-940). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► december 10, szombat: Túra a Nyugat-Mecsek egyik vörös homokkővel borított völgyében. Útvonal: Boda – Bodai-völgy – Botos-kút – volt Szentdomjánpuszta – Szentdomján – Jeszenszky-kastély – Megyefa – Bükkösd (10 km, szintemelkedés: 160 m). Találkozás: Bodán a buszfordulóban 9.00 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 5-ös kocsiállásáról 8.30-kor indul a busz). Hazatérés: Bükkösdről 14.38-kor indul a vonat és Pécsre 15.07-kor érkezik. (Természetjáró Kártya felmutatásával a vonatjegy váltásakor 20% kedvezmény jár, ezért akinek van ilyen, az hozza magával.) Túravezető: Bíró Gábor. ► december 17, szombat: Évzáró túra a Geresdi-dombságban + házi készítésű sós kifli kóstoló, forralt borral. Útvonal: Erdősmecske, volt vasútállomás – gránitbánya – Kisgeresdi-erdő – Kisgeresd – Geresdlaki-kilátó – Geresdlak (12 km, szintemelkedés: 230 m). A sós kifli és forralt bor ára 500 Ft/fő, a Mecsek Egyesület tagjainak 100 Ft kedvezmény. Találkozás: „Erdősmecske, kültelek” buszmegállóban 8.05-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 7.00 órakor indul a busz Pécsváradra, onnan a „Kollégium” megállóból Erdősmecskére 7.45-kor). Pécsre érkezés 17.05-kor. Túravezető: Baumgärtner Norbert. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► december 10, szombat: „Találkozás a Mikulással”. Útvonal: Kárász – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Kárász (11 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet ( 20/260-1947). ► december 18, vasárnap: „Advent” a pölöskei tónál. Útvonal: Körtvélyes – Új-hegy – Mecsekpölöskei-tó és környéke – Mecsekfalu – Körtvélyes (9 km, szintemelkedés: 210 m). Indulás a 8.50-es körtvélyesi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin ( 20/507-0776). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► december 10, szombat: Karácsonyváró kézműves program a Fehér Gólya Múzeumban. A vidám, alkotó délelőtt a karácsonyi készülődés jegyében telik. Természetes anyagokból alkothatnak szebbnél szebb karácsonyfadíszeket, hűtőmágnest, mécsestartót a gyermekek. Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 3 óra, részvételi díj: 500 Ft/fő. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges! ( 30/846-6020). ► december 10, szombat: Karácsonyváró kézműves foglalkozás Drávaszentesen. A kézműves program a karácsonyi készülődés jegyében telik, saját készítésű ajándékok megalkotásához nyújt hasznos segítséget. Helyszín: Dráva Kapu Bemutatóközpont, Barcs-Drávaszentes; időpont: 9.30 óra. A program időtartama: 3 óra, részvételi díj: 500 Ft/fő. A programon való részvételhez előzetes regisztráció szükséges! ( 30/377-3393, 82/461-285). ► december 16, péntek: Karácsonyváró szöszmötölés az Ős-Dráva Látogatóközpontban. A karácsonyváró foglalkozás során a gyerekek természetes anyagokból készítenek karácsonyfadíszeket és apró ajándékokat. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca; időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 2-3 óra, részvételi díj: 500 Ft/fő. Békés, boldog karácsonyi ünnepeket és szép túrákban, élményekben gazdag új esztendőt kívánunk valamennyi természetbarát társunknak! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu