2015. szeptember 231. szám

MECSEK HÍRADÓ 231. szám 2015. szeptember Új kilátóval gazdagodott a Mecsek! Erre az esetre igazán illik, hogy az égiek is megtisztelték a nagyszerű eseményt, ugyanis június 9-én, kedden az előre jelzett viharnak csak az ünnepi esemény utáni vendégeskedés idején kezdtek a jelei inkább hallatszani, mint látszani. A távoli dör-gés, no és a mobiltelefonokon érkező jelentések szerint Pécsett már jéggel vegyes eső esett. Itt, a Kövestetői Vendégház árnyas fái alatt kellemes volt a hőmérséklet, lágy szellő lengedezett és kellemes volt a társaság is. A közeli tisztáson 10 órakor kezdődött az az ünnepség, amelynek során – hosszú évek után – újra kilátót avattunk a Mecsekben. A Baranya Vadászkürt Együttes és a hosszúhetényi, komlói fiatalok kedves műsora után Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke és Keszi László, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója – az eredményeket taglaló és köszöntő szavak után – vágta át a szalagot a gyönyörű kilátó feljárata előtt. „Az új kilátó 458 m magasan helyezkedik el a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet határában. A névadó Kövestető-csúcs (460 m) ettől a ponttól nyugati irányban 500 méterre található. 5 kilométer távolságban áll a Zengő, mely 682 méter magas csúcsával a Mecsek legmagasabb pontja. A helyszínválasztás tudatos, a környék a természetjárók kedvelt kirándulóhelye, számos túraútvonal vezet keresztül rajta: a közelben halad a Skóciai Szent Margit zarándokút és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, illetve a Hármas-hegy vonulatán átívelő zöld kereszt turistaút. Innen néhány kilométernyire keletre vezet a Hosszúhetényen és Pusztabányán is áthaladó Üvegesek útja. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrához kapcsolódó érdekesség, hogy az Országos Kéktúrával (amely Európa első hosszú távú turistaútja) és az Alföldi Kéktúrával együtt alkotják az Országos Kék Kört, melynek teljes hossza 2540 km. Ezen útvonalak több szakasza is része az európai hosszú távú túraútvonalaknak. A Kövestető-kilátó adatai: magassága a csúcsig 24 m, szerkezete fa, ragasztott fa acél kapcsoló elemekkel. A kilátó szintjén állva 14,6 m magasról tekinthetünk körbe: láthatjuk a Duna kölkedi ágától a Szársomlyón keresztül a Villányi- és Papuk-hegységig húzódó területet és a Nyugat-Mecsek nagy csúcsait: a Misinát és a Tubest is. A hatszögletes, csigalépcsős, fedett sátortetős fa kilátót Szabó Péter okleveles építészmérnök tervezte.”(www.pecsma.hu) Most kicsit párás volt a levegő, de a 74 lépcső megtétele után így is nagyszerű lát-vány tárult elénk. A kilátóban ismertető táblák segítik az eligazodást a felső szintről látható csúcsok beazonosításához. A közeli területen tanösvényt is kialakított a Mecsekerdő Zrt. Jó érzés volt körbesétálni is a kilátót. A fonolitbánya felőli oldalon fakorláttal kerítették be az építők a területet. Padok, asztalok segítik a kellemes erdei időtöltést. Az avatás után erdei ebéd következett, aztán még egy újfajta közlekedési eszköz kipróbálására is vállalkozhattak a bátrabbak. Szép nap volt, s még sok szép nap következhet e gyönyörű környezetben! Ebben bízva kívánok jó túrákat, tiszta időt, eredményes nézelődést! Tóth Klára (Fotó: Baumann József) „Üvegesek útján” Június 13, szombat. Már korán reggel lehetett érezni, hogy nagyon meleg lesz a mai nap. Ismerve a tervezett turistautat, bíztunk abban, hogy számunkra nem lesz megterhelő a hőség, ugyanis utunk csörgedező patak mellett és árnyat adó lombok alatt vezetett. 6.25-kor indult a buszunk a távolsági buszpályaudvarról, Óbányán szálltunk le. In-nen indult kis lelkes csapatunk 21 fővel. A túratervnek megfelelően végig az „Üve-gesek útján” haladtunk. Útközben megismerkedtünk a környék üvegkészítésének történetével. Végig az út mellett kihelyezett táblákról olvashattuk, láthattuk őseink mestermunkáit. A huták működéséről, az üvegkészítés kellékeiről is kaptunk ismeretet. Rövid pihenőt tartottunk a Szent Margit szobor parkjában, majd a bekerített pisztrángos tó mellett folytattuk utunkat. Kisújbányáig csörgedező patak mellett haladtunk, közben gyönyörködtünk a mésztufalépcsőkön bukdácsoló vízeséseken. A Ferde-vízesés még ilyen kevés vízzel is lenyűgöző. Utunk során láthattuk a JÁRGÁNY-t, melyet hajdanán gabonacséplés-re használtak, ma már alig elképzelhető módon. Kisújbánya főterén nem csak láttuk, de hallottuk is az üvegharang hangját. Tovább haladva az üvegesek útján eljutottunk a Miske-tetőre, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a környékre. Itt egy kicsit kimelegedtünk, amíg újból be nem értünk az erdőbe. Pusztabányára érve nagyobb pihenőt tartottunk, majd megtekintettük a felújított üveghutát, innen folytattuk utunkat Hosszúheténybe. Itt szálltunk buszra 12.32-kor. Püspökszentlászlót a felújítási munkálatok miatt kihagytuk. Tartalmas, szép túra volt. Dr. Németh Gézáné túravezető Kopácsi kirándulás Sok évre visszanyúló barátságok felelevenítése mindig valami újdonságot hoz. Júni-usban Kopácson jártunk régi barátainknál. Sok-sok éve már, hogy a szomszéd ország Nagy Honvédő Háborúja véget ért, és a Baranya-háromszögben élő magyarjainkat szabadon látogathatjuk. Némi szervezés, egyeztetés, autóbusz-szerzés, majd irány a határ, és huszad magam-mal már a Tökösi vadászkastély ősparkjában barátkoztunk a szúnyogok felhőjével. Habsburg Izabella kedvenc vadászhelyén a legendák szerint száznyolcvanhat szarvast ejtett. A kastély valamikor a Bellyei uradalom része volt, és itt lőtték minden idők legértékesebb gímszarvas bikáját, a régi magyar határokon belül. A szálkai legendás trófea más történet. Tökösön Tito marsall is sok időt töltött, erre emlékeztet a felszedhető híd, a rádiótorony és az őrség házai. A történelem során sajnos a kastélyt kifosztották, úgy tűnik, napjainkban kezd újraéledni. A régi kápolna és a vendégház már megújult. Szép kiállítást nézhettünk meg a helyiek szíves invitálásának köszönhetően. Kopácson már várták csoportunkat tizenegy órakor induló hajónkra, a jegyek megváltására és a tájékoztatókra mindenütt magyar nyelvet beszélők segítettek a sok újdonság között eligazodni. Horvát barátaink mondják, már nem csak a tenger környékét fejlesztik, de ezt saját szemünkkel is láthattuk. Megújult fogadó központ, oktatóterem, vendéglátóhelyek, és egy még hivatalosan át sem adott híd-labirintus segít az ártéri erdők élővilágát bemutatni. Hajóra szállva kéznyújtásnyira nézhettük a halakra mindig éhes kormoránok életét, a gémek méltóságteljes felröppenését, és csúcs látnivalóként a királyi réti sast. Ritka látvány volt, amint a kormorán zsákmá-nyát elragadta, majd lefényképezés céljából egy fa csúcsán foglalt helyet. Partra érve az új hídon majd’ egy órán át csodáltuk a Kopács környék páratlan élővilágát. Határoztunk, ide nem elég egyszer jönni. Barátom, Vass Tibor meglátogatása az elmaradhatatlan sok éves szilvapálinkával kezdődött. Pogácsák, füstölt disznóságok, Villányból borok, a szomszédból vagy hat¬féle pálinka kóstolgatása közben parázs felett pironkodtak a másfél kilós pontyok csíptetőbe fogva. Házigazdánk jóvoltából kaptunk ismertetést az ősidők óta ott élő emberek életéről, küzdelmeikről, mindennapjaikról, örömeikről, bánataikról. Csapatunkból többen már voltunk Kopácson, megállapítottuk, lehet békében élni vendégszerető szomszéd népekkel. A csíptetett ponty kopácsi specialitás. Az csak Kopácson, kopácsi pontyból, ottani fűzfa parazsán, halász ősök utódja által elkészítve, a Halász utcában az igazi. Bármennyire fogadkoztunk, hogy meg tudunk birkózni egy hallal, nem sikerült, így hát becsomagoltuk, hazahoztuk. Jóllakottan, vidáman látogattuk meg a halászok faluját, templomát, kocsmáját. Horvát konyakra horvát sör dukált, majd búcsút vettünk vendéglátóinktól, Isten veletek, viszontlátásra. Hazafelé még betértünk Szajkon az Árnyékosba, búcsút véve a másik, bólyi Vass Tibortól. Marton József Közép-mecseki kilátós túra Július 4-én, szombaton, e nyári napon nagyon meleg volt, de mégis 26 fő eljött a túrára. A túra induló pontja a Remete-rét volt, már ott lehetett érezni a hűst adó fák alatt, ahol járt a szellő, hogy nem fogunk hőgutát kapni. A túratársaknak a szintemelkedés nem okozott semmilyen fáradtságot. A kilátókba szinte mindenki felment, élvezve a gyönyörű kilátást. Szép tiszta idő volt. Madártávlatból látni Pécs városát és azon túl is, felejthetetlen. Öröm volt hallgatni, ahogy egyes pontokra rátaláltak. „Nézd! De klassz, ezt is lehet látni, még a Papuk-hegységet is!”. Sok időt töltöttünk fenn, mert nagyon jó klíma volt, átjárt bennünket a hűvös szellő. A János-kilátónál nagyon nagy meglepetésben volt részünk. Kibújtunk az erdő sűrűségéből, és a kilátónál ott várt, kedvesen, nevetve, Kovács Szabó János, az új János-kilátó megálmodója és építtetője. Számomra nagy megtiszteltetés volt, és örömteli! Nem tudtam róla, hogy eljön. A túrázók is szívélyesen fogadták, és örültek, hogy személyesen megismerhették. Köszönöm Jánosnak, hogy eljött, és jó egészséget kívánok! A túrázók között volt Péter, aki Szegedről jött, kimondottan a kilátós túrára. Mint mesélte: „Most már ingyen utazom, szívesen jöttem, mert korábban Pécsett gyerekeskedtem.” A Misina tetőn, a TV-toronynál a régi időkből tudott nekünk új dolgokat mondani és mutatni. Köszönöm! A túra nagyon kellemes hangulatban telt. Igazán nagyon kedves, vidám túrázókkal lehettem együtt. Köszönöm a részvételt és jó egészséget kívánok mindenkinek! Sipos Imréné (Erzsike) túravezető Erdélyben jártunk Erdély természeti szépségeinek megismerésére indultunk el július elején. Természete-sen a teljesség igénye nélkül. Ehhez szerintem az egyik népszerű régi dalban megéne-kelt (Ha volna két életem ...) is kevés lenne. Csoportunk tagjainak jelentős része a Dráva TSE és a Tenkes TE túrázói közül került ki. Buszunk vezetője most is Lőbl Zoli volt. Éjszakai utazással sikerült elkerülni az útfelújítások munkálatait és a nappali forgalom javát. Valamint még egy túrát is csinálhattunk az utazás napján. Ez a túra a Székelykőre indult, ezúttal Torockószentgyörgyről. Az utazás fáradalmai és a rövid távon megtett másfél zengőnyi szintemelkedést mindenki megérezte ezen a „bemelegítő” túrán, az elénk táruló kép azonban segített feledtetni a nehézségeket! A talpunk alatt elterülő Torockó látványa megnyugtatással szolgált a fáradt izmok regenerálódásához. A hegyről most is két helyen jöttünk le, voltak Nagy-árok pártiak és az északi lombos erdő hűsére vágyók is. A „kettészakadás” a későbbiekben sem jelentett gondot, mivel a hegyet ismerő képzett túravezetőkből jól álltunk. Az északi oldalt választók turbánliliomokban és zergeboglárokban is gyönyörködhettek a színes virágszőnyegben. Torockóra érve jól esett egy kis sör mindenkinek, volt belőle sima szőke, barna válto-zat, de citromos is... Szállásunk a Torockón már megszokott Ági-panzió, ahol 2-3 ágyas szobákban voltunk elszállásolva. A túra utáni tisztálkodás és a vacsora közötti időben a településre jellemző házak fotózását és a csúcsmászás okleveleinek megrendelését is elintézhettük. Az esti bőséges étkezést az előttünk álló nap programjának „átbeszélése” követte. Ezután a kevésbé fáradtak tovább ápolhatták kapcsolataikat a nem kevés vendéglátóhely valamelyikében. Torockó nekünk majd minden alkalommal egy ugródeszka a távolabbi helyek eléréséhez, de természetesen el lehet tölteni itt és a környéken is egy hetet, úgy, hogy ne járjuk ugyanazt a hegyet! Javaslom ezt a változatot is mindenkinek. Második napon buszunkkal indultunk következő szállásunkra, a Kézdivásárhelyhez közeli Csernátonba. Az utazás közbeni programunk egy kis bepillantást engedett a Fogarasi-havasokba. Kabinos felvonóval jutottunk fel a Balea-tóhoz. A negyedórás úton a Balea-vízesést és a transzfogarasi utat alulról, felülről, oldalról is megcsodál-hattuk. A látvány csodás! 2000 méter magasra érve számunkra meglepő volt a júliusi hó látványa, és a megmaradt kisebb „hócsíkokon” lesikló síelők. Sétánk a tó körül a helyi étkeket kínáló sátraknál fejeződött be. A lefelé utat már buszunkkal tettük meg, amiről újabb fotókon örökíthettük meg a Fogarasi-havasok egy kis szeletének szépségét. Szállásunkra érve már csak egy gyors vacsorára és utána egy kis vásárlásra jutott idő. Szállásunk a Kovács-panzió volt, ahol szintén 2-3 ágyas szobákban helyezkedhettünk el. A harmadik és a negyedik nap ismét a túráé volt. A Kárpát-kanyar két emblematikus helyét kerestük fel. Először a Csukás-hegy 1954 méter magas csúcsát vettük célba. Túránkat a Bratocea-hágóról indítottuk. Kellemes túrázós időben értük el az erdőha-tárt, ahonnan már „csak” a sziklaalakzatok formagazdagságát kellett csodálnunk. A legnagyobb baj az volt, hogy a piros áfonyák még csak apró, zöld bogyóikat mutat-ták. A csúcson remek kilátás és elég nagy szél fogadott bennünket. Lefelé jövet a sziklák formái is mást mutattak magukból: ami felfelé még indián arcnak, a vissza-úton már egy madár fejének látszott. Második Brassó közeli túránk a Nagy Kő-havas egyik legszebb helyére, a Hétlétrás-szurdokba vezetett. A Malom-domb kedvelt kirándulóhelyéről kb. egy órai járással értük el a szurdok bejáratát. Közben a fák közé kifeszített köteleket nézegettük, ahol extrém lecsúszásra van lehetőség. Sajnos nem láttunk senkit lecsúszni. A turisztikai háznál jöhetett a második reggeli kávé és a jegyváltás, majd a kötelezően elolvasan-dó intelmek után indultunk a létrák meghódítására. Szerencsére rajtunk kívül kevés túrázó volt, így sokat fényképezhettünk olyan helyeken is, ahol félreállni nem lehe-tett volna. A sziklakatlanból kijutva újra kettévált a csoport. Egyik része visszament a létrák megkerülésével az információs házhoz és innen másztak fel a Medve-szurdok kilátójához, majd egy kis nézelődés után indultak le a „családi úton” a busz-hoz. Az erősebbek pedig elindultak a Nagy Kő-havas turistaházához, ami 1600 m felett van. A kilátás pazar volt Brassóra és az előző nap megmászott Csukásra is. Innen remek kilátás nyílik a Keresztény-havasra is. A turistaházban kávét és sört fogyasztottunk, utóbbit a most félrevonult szamarak hozták fel a hegyre. Félrevonulásuk okát is észrevehettük a szendvicsek elővételekor, mivel most a kutyusok jöttek kunyerálni és ők elkergették a csacsikat. Ezekre a fülesekre nem lehet nem odafigyelni! Ottlétünkkor a másik csoport egyik napozó fiatal hölgyének melltartóját próbálta egyikük elcsenni... Ezek után már vidáman indultunk le a hegyről. Mi is a „családi utat” választottuk, ahol az előbb már említett kilátópontnál megállva látni lehetett, honnan is jöttünk lefelé. A buszig még nézegettük az útszéli gombák sokaságát és a rovarok befogására szolgáló „dobozokat”. Sajnos a malomdombi büfé zárva volt... Mivel időben „hazaértünk”, jutott még egy kis idő a település és lakóinak megismerésére. Házigazdáinknak köszönhetően itt is kiváló ellátásban volt részünk! Következő napra ismét utazás került, de reggel helyben még volt egy programunk. Aki Csernátonban jár, ne hagyja ki a Haszmann Pál Múzeumot! A szíves fogadtatás és a kiállított tárgyak sokszínűsége megér pár órát. A múzeumot az egyik örökös, Haszmann Pali bácsi mutatta be. Az ő stílusa biztosan óriási élmény lesz majd az utánunk jövőknek is! A múzeum anyagából: a helytörténet szellemi és tárgyi emlé-kei, hagyományos mesterségek kellékei, a háromszéki építészet bemutatása, népviselet, technikatörténet (földműveléshez használt gépek, rádiók), kovácsolt kályhák..., tovább nem sorolom, úgyis biztos kimarad valami. A hozzá tartozó Népfőiskola alkotó táborboraiban készülő művekből néhány: készülő székely kapu, festett és faragott bútorok, kazettás mennyezeti elemek. Sajnos kevés időnk volt ehhez a rengeteg anyaghoz. Innen Gyergyóba utaztunk, közben megnéztük a felújított Madéfalvi emlékművet. A nap fő eseménye a Súgó-barlangban tett látogatásunk volt. Itt egy újabb jókedvű emberrel ismerkedhettünk meg. Gyuri barátunknak hasonlóan remek előadást sike-rült összeraknia kívül és a barlangban is, mint ahogy itt már megszoktam elődeitől (Huni és Laci)! Nagyon tetszett mindenkinek. Nyugodtan kijelenthetem, hogy ez egy ember-közeli cseppkő-barlang, mivel minden látnivaló szinte karnyújtásra van. Innen már csak pár kilométer volt vissza güdüci szállásunkig. Ezt a napot egy jól sikerült szülinapi bulival zártuk... Güdücre érkezésünk másnapján, sofőrünk pihenőnapján egy rövid túrát terveztem a szomszéd településre, Szárhegyre. Kényelmes sétával mentünk, közben az üdülőtelep szép faházaiban és a fotózásra ingerlő gombák sokaságában gyönyörködtünk. Útközben egy medveveszélyt jelző tábla „tömörítette” a társaságot! A két települést elválasztó dombon átjutva a ferences rendi templomot néztük meg először. A Lázár kastélyt viszont zárva találtuk: mint kiderült, privatizáció utáni örökösödési vita miatt... Mielőtt visszamásztunk volna a tetőre – egy kávéra, sörre, jégkrémre (kinek mi) –, elmentünk az egykori „Fenyő büfébe”. Itt szerencsére a tulajváltás csak név-változást eredményezett, „Pálinkaház” lett a neve. Egy kis pihenő után elindultunk vissza a szállásra, ahol már készült az aznapi vacsoránk, báránypörkölt képében! Ezt a napot már csak egy vacsora utáni zápor próbálta megzavarni, de nem sikerült, mert a házban folytattuk a beszélgetést. A következő napokban újra számunkra keményebb túrák következtek. Először a Keleti-Kárpátok „császárát”, a Csalhó-hegyet vettük célba. A Fantenele turistaházig együtt ment a csapat, itt ismét kettéváltunk. Akiknek soknak tűnt az 1100 méter feletti szintemelkedés, azok a Dörgő-vízesés felé vették az irányt, míg a többieknek irány a Toaca-csúcs! A csúcstúrától egy kicsit tartottam, mivel a hegycsúcs még akkor is párában volt, amikor már 1700 méter felett jártunk, de a közben egyre erő-södő szél kipucolta a felhőpamacsokat. A látvány lenyűgöző! Rálátni a közel 40 km hosszú Békás-tóra, és a környező hegyek-völgyek sem akármilyen fotótémák. Lefelé haladva még egyszer megcsodálhattuk a havasi gyopárokat és egyéb más fényképezni való szépségeket. Ezután másnap, az Egyes-kő megmászása már csak ujjgyakorlatnak tűnhet. A szikla azonban nem adja könnyen magát, egy hasadékon nem mindenki jutott át! Ők a többiekkel együtt nézték a turistaháztól a csúcs meghódítóit, amint az új kereszttől integettünk. A ház gondnokai közül csak a gazdasszony, Aranka és kisebbik fia volt a hegyen. Na meg Roky kutya, aki több év után is megismert bennünket! Gyors kiszolgálással megvoltak kávéink és söreink is. Gazduram a Csiki-medence ilyenkor szokásos elfoglaltságával, a szénahordással volt elfoglalva. A hazaúton lehetőség volt Gyergyószentmiklóson egy nagyobb bevásárlásra, kinek mire volt szüksége az otthoniak megajándékozására. Leginkább a helyben készített csokik, sörök, likőrök kerültek a szatyrokba. Kora este sós fürdő igény szerint, majd még egy búcsúbeszélgetés a háziakkal és eltettük magunkat másnapra. Vissza Torockóra! Az út során korondi látogatás és a szovátai sóhegyek voltak a tervben. Ezeket sikerült is időben, bár nem rohanva megnézni. Korondon még mindig volt vásárolni való az otthoniaknak! A szovátai „fekete” emberek csak az először ide látogatóknak voltak furcsák. Ahogy az egyik bekent iszapos ember mondta: az iszap nem csak a reumatikus betegségeket gyógyítja, hanem a bőr karbantartására is jó hatással van! Mivel ezekkel a programokkal időben végeztünk, még Torockón is jutott idő egy kis nézelődésre. Másnapi levezető túránk az Ordas-kőre vezetett. Közben sokat nézelődtünk, pihen-tünk és fényképeztünk. A hegytetőről a Székelykő, Kő-köz, Vidaly is csodás arcát mutatta. Visszaérkezést követően, akinek még nem volt oklevele a Székelykő meg-mászásáról, az a „Forrás” büfében átvehette. Az okleveleket átadó Jó Balogh Uram nyugalmával és a túrázók tiszteletével maga is egy unikum a településen. Ezután már csak a vacsora és még egy kis beszélgetés maradt az estésre. Reggel sajnos már haza kellett utazni... Útközben a bánffyhunyadi templomot tekin-tettük meg a helyi kántor ismertetésével. A falon lévő szőttesek, a kazettás mennye-zet is nagyon tetszett mindenkinek, de az épületre már ráférne egy tatarozás. Ahogy hallottuk, csak állagmegóvásra futja... A 11 nap lezárásaként, amikor a kántor elját-szotta a magyar himnuszt a templomi orgonán, sokunknak könnybe lábadt a szeme! Király-hágói megállásunkon a kürtőskalácsok és a miccsek vitték el a maradék lejek javát. Magyarországi utunk sajna hosszabbra sikeredett, mint gondoltam, mivel dübörög az ország és mindenfelé a Békéscsaba – Szeged – Baja útvonalon az utakat építik. Akinek lehetősége van rá, kerülje ezeket az útszakaszokat a nyárra. Egy kis összegzésként: a busszal kb. 2700 km-t tettünk meg a tizenegy nap alatt! Hét túranapunkon közel 100 km-t gyalogoltunk és ehhez majd 5700 m volt a szintemelkedés, de sokak szerint ez a sok szint lefelé nehezebb volt. Legmagasabban 2000 m-en voltunk a Balea-tónál, gyalogosan 1954 méteren a Csukás hegyen. A végére, mint más erdélyi beszámolómnál, megint csak azt írhatom: szép volt, jó volt visszamenné(n)k! atiKA Természetjáró tábor a Kőszegi-hegységben Egyesületünk, a Dél-Zselic Természetbarát Klub évről-évre 12 napos nyári természet-járó tábort szervez az ország különböző tájegységeiben. Ez évben a választás a Kő-szegi-egységre esett, ahol utoljára még a „klasszikus” vándortáborok keretében jártam gyerekekkel. (Milyen kár, hogy a rendszerváltás „elvitte” ezt a kiváló nyári lehetőséget. Annak idején az úttörőszövetség keretében, állami pénzekből működött a vándortábori útvonalhálózat. A nyári vándortáborozás nagyon népszerű volt, és igazi természetjáró programot kínált évente sok ezer gyereknek és tanáraiknak – politikamentesen! Én személy szerint nagyon nem szerettem az „úttörőzést”, de ez a természetjáró része igen kiválóan működött). Mivel a vándortábori útvonalhálózat megszűnt, egy ilyen tábort – előre kiépített szálláshelyek hiányában – ma már igen nehéz megszervezni. Marad tehát a kul¬csos-ház, csillagtúrákkal. Így viszont, ügyes „logisztikával” egy-egy tájegység a 12 nap során teljesen felfedezhető. Szállás: Csepreg, Csin-talan Ifjúsági Szálláshely. Összkomfortos (sajnos), nem iga-zán erdei szálláshely, de a nyugati határvidéken erdei nomád kulcsosházat nemigen találni. Viszont nem drága, jól felszerelt főzőkonyhával rendelkezik (nekünk fontos, mert az étkezést végig saját főzéssel oldjuk meg, így – bár munkaigényesebb, de – sokkal olcsóbb a tábor. E mellett a közös főzőcskézés közös élményt is jelent). Szál-lásunk a város(ka) főterétől mintegy 200 m-re volt, így főleg különleges élményt jelentett a szomszéd udvarban minden hajnalban, pontosan 3.45-kor harsány hangon kukorékoló krédlikakas hangja (melyre néhány „kollégája” hamarosan válaszolt). Ébresztőóra nem kellett. Csapatunk 27 fős volt, így tehát a szokásos bérelt buszunk (Lőbl Zoli vezette) mellett két személyautóval utaztunk. A Kőszegi-hegység nem túl nagy kiterjedésű, így a 12 napot más programok beiktatásával is megtöltöttük. A kiindulási alap a Kőszegi-hegységben három túramozgalom („Avar-kortól napjainkig – történelmi barango-lás”, „A Kőszegi-hegység rejtett(ebb) értékei”, illetve a „Vizek nyomában – forrástú-ra”) teljesítése volt, ehhez járult két nap a Soproni-hegységben, a „Soproni messzelá-tók” jelvényszerző túramozgalom teljesítésével. És még három gyönyörű nap Ausztriában: egyik nap megmásztuk a Schneeberget (2076 m), a gyerekek közül még senki nem járt magashegyi túrán, így ez igazi – és fárasztó – élmény volt, a néhány km-es távon 950 m szintemelkedés leküzdése, igen meredek, néhány helyen köte-lekkel biztosított útvonalon (és utána ugyanott lefelé!). Egy másik napon a Weichtal-szurdokon másztunk végig, felejthetetlen élmény a néhol egy ember szélességűre beszűkülő szurdok, melyben a továbbhaladást sok helyen létrák, láncok és acélköte-lek segítik (illetve teszik lehetővé). Harmadik „szomszédolós napunk” a lékai vár megtekintése után egy kiadós strandolás volt Neutalban (Lékától 25 km-re), ahol egy gyönyörű, rendezett strandon lubickolhattak a gyerekek egész nap egy óriás csúszdá-ról való lecsúszással és két trambulinról (1 m, ill. 3 m magas) való korlátlan ugrálás lehetőségével, mindezt 2 euro (!) belépődíj ellenében. A Kőszegi-hegységet bejárva utunkat végig átszőtte az egykori „vasfüggöny” hangu-lata. A turistatérkép több helyen mutatja, hol haladt egykoron a „műszaki határzár”, de hogy ez mit jelentett az emberek életében, azt csak mi, felnőttek tudtuk felidézni, a gyerekeknek csak mesélni tudtunk róla. Hogy egy kicsit megértsék, mi is volt itt negyven évig, ellátogattunk Felsőcsatárra, a Vasfüggöny Múzeumba. Ez egy magán múzeum, szabadtéri kiállítás, Goják Sándor úr gyűjteménye, aki egykor a nyugati határon szolgált határőrként, mint sorkatona. A múzeum tulajdonosa hosszan és érdekesen – saját élményekkel és a vasfüggönyhöz kapcsolódó, rendkívül érdekes, olykor már-már hihetetlen történetekkel kiegészítve – mesélt a műszaki határzár egykori „működéséről”. A határzárat többször is felhúzták, az első időben folyama-tos aknazár volt telepítve, melyet aztán – nemzetközi nyomásra – felszedtek. Hogy mekkora volt az esély az aknazáron való átjutásra, arra egy érdekes játék keretében lehetett próbát tenni. Az aknazárat egy imitált határsáv jeleníti meg (kb. 3 m x 6 m méretű, fekete fóliával lefedett terület, mely a valóságban annak idején egy gazos terület volt), ezen lehetett megkísérelni az átkelést. Ha valaki aknára lépett, egy hangszóróból óriási robbanás hallatszott, és a szemközti felirat tudatta a kísérletező disszidenssel: „Ön aknára lépett, felrobbant!”. (Az első próbálkozásnál senki nem tudta, mi fog történni, így a hangszóró „robbanására” mindenki megrémült). Az átkelést 16 gyerek kísérelte meg, hárman értek át a határon, a többi „felrobbant”. A sikeres próbálkozóknak egy Magnum jégkrém volt a jutalma. A túramozgalmak során felkerestük a Kőszegi-hegység legszebb helyeit, melyek többsége egykor a határzáron túl esett, így különleges élmény volt, hogy ma már szabadon látogathatjuk ezeket a szép helyeket, és ha akarunk, bárhol átmehetünk Ausztriába is (a turistautak is átvezetnek már, folyamatos jelzésekkel ellátva, és útjelző táblákkal jelezve az útirányokat, szomszéd településeket). Láttunk egykori határőrs épületeket romosan (sajnos), de van, amelyiket már szépen felújítottak, és idegenforgalmi célokat szolgálnak szálláshelyként. Természetesen felmentünk az Írott-kőre is, a trianoni határral kettévágott kilátóba, ahol a határ már csak formális, és a kilátó belsejében képes tablókon olvashatjuk a mai határvonal kialakulásnak történetét, és olvashatunk az egykori soproni népszavazásról, a „leghűségesebb ma-gyar város”, illetve – ami kevésbé ismert – a „leghűségesebb magyar falvak” történetéről (merthogy több település is így maradt magyar terület). A „Soproni messzelátók” túramozgalom teljesítése során keresztül-kasul bejártuk a Soproni-hegységet. Meglepő, hogy milyen sok szép, nagy kilátóval találkoztunk ezen a kis területen. Felkerestük a Sopronkőhidától északra, a határon található „Páneuró-pai piknik Emlékhelyet” is, ami nem csak a magyar, de immár az európai történelemnek is egyik meghatározó emlékhelye. Izgalmas és szép túrákban, élményekben gazdag tábort zártunk utolsó este. Jó szív-vel ajánlom természetjáró társaimnak az Alpokalja hegységeit! Strasser Péter Hatalmas lehet a Mecsek barlangrendszere A Pécs közelében található Spirál jelenleg a legnagyobb barlangrendszer a Mecsek-ben, és egyre csak nő, ki tudja meddig. Az Abaligeti-cseppkőbarlangot méretben már eléri, de ha továbbra is sorra kerülnek elő újabb és újabb termek és járatok, a Spirál még az aggteleki barlangot is utolérheti. A probléma csak az, hogy a kutatások az utóbbi időben elmaradtak. Egy éve hatalmas volt az öröm a helyi és országos barlangász körökben is, ugyanis a pécsi barlangkutatók hatalmas áttörést értek el a kisebb-nagyobb megszakításokkal 1976 óta vizsgált és bővítgetett Spirál-barlang feltárásában. Glöckler Gábor, az Origó-Ház Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoportjának vezetője lapunknak el-mondta, hogy a tavaly megnyitott kürtőrendszernek köszönhetően a barlang akkori, körülbelül másfél kilométeres hossza jócskán megnőtt. Jelenleg közel két kilométer hosszú a Büdös-kúthoz közel található Spirál, tehát hosszúságban alapvetően eléri a közeli abaligeti barlangot. A barlangban több feltérképezetlen járat van, ami Glöckler Gábor szerint kifejezetten reménykeltő a feltárás jövőjét tekintve. Az pedig, hogy mekkora lehet az egész – a Spirálszíve-termet is magába foglaló – rendszer, egyszerűen megbecsülhetetlen. Ki-fejtette ugyanis, hogy a barlang térhálós szerkezetű, vízszintes és függőleges irányban is találhatók benne járatok. Ezért is hívják maguk között „földalatti város-nak”. A város pedig minden kutatással, minden munkával csak nőhet, akár az aggteleki barlang méretével is versenyre kelhet. Ehhez azonban idő kell, méghozzá sok – mondta a barlangász –, ugyanis egy-egy járat rendes feltárásához több napra van szükség, ezért nem meglepő, hogy vannak a Spirálban olyan járatok, ahol évek óta nem jártak a szakértők. A barlangrendszer egyébként nincs mélyen, csupán 100 méterrel van a föld alatt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Spirálszíve, a Mecsek legnagyobb barlangterme (30x20x25 méter) könnyen elérhető. Az 55 méter mélyen lévő Spirálszívéhez ugyan-is először le kell mászni 80 méter mélyre, utána pedig egy másik járaton keresztül fel kell mászni a terembe, természetesen alpinista kötéltechnikákkal. A nehéz megközelíthetőség miatt pedig egyelőre nem úgy néz ki, hogy a Spirálszíve mostanában turistalátványossággá válik, ugyanis a barlangászok is csak nehezen tudnak idejutni. Glöckler Gábortovábbá elmondta, hogy a Spirálszíve bejárhatóvá tétele nem is éri meg annak várható költségeit. Szerinte akkor lenne érdemes ezen gondolkodni, ha a barlangteremből elérnének egy annál is nagyobb teret. A kutatás azonban nem halad már olyan jól, mint pár éve. A barlangkutató kifejtet-te, hogy a Mecseki Karsztkutató Csoport már egy ideje saját költségen végzi munkáját, szponzoraik külföldre vonultak, akárcsak a képzett barlangászkutatók. A csoport immáron hat éve küzd pénztelenséggel, miközben munkájukhoz kifejezetten költséges eszközök szükségesek. Ezért amíg tavaly 56 alkalommal másztak le a kutatók a Spirálszívéhez, addig az idei első félév során eddig csupán egyszer. A kutatás mára már csak egyhetes kutatótáborokra minimalizálódott. (Forrás: pecsma.hu) Nyári munkák a Mecsekben A nyáron nem csak pihentünk, szorgoskodtunk is a Mecsek erdeiben. A Magyarok kunyhójánál megjavítottuk a régi kunyhó helyiségének megmaradt cementlapjait, az emlékoszlop köré kőből kis előteret alakítottunk ki, hogy az eső ne verje fel a sarat az oszlopra. Az erdészet pihenőhelyet alakított ki közel az emlékhelyhez. A forrásvédnökökkel folyamatosan tisztítottuk a mecseki forrásokat, ülepítő medencéket és környezetüket. Három forrásnál a csővezetékbe dugott fadarabokat kellett eltávolítani a „játékos kedvű” kirándulók miatt. A Hársas-forrásnál a felújítás ellenére, újra kellett tisztítani a foglaló medencét, a csővezetéket és kövekből védő-falat kellett kialakítani a forrás előterénél. A Rigó-forrásnál egy túlfolyócső lett be-építve, ami segíti a forrás öntisztulását. A Hideg-kútnál egy alsó vízréteg lett becsö-vezve, mert az aszály miatt elapadt a felső réteg. A forrás ülepítő medencéje feltelt, mielőbb tisztítani kellene. A Büdös-kútnál a bolygatás miatt a víz elszökik és alatta tör felszínre, amit javítani kellene mielőbb. A Bodzás-forrásnál a forrás boltozata beszakadt, javítani kellett, és ha már ott voltunk, átjárót készítettünk a patakon keresztül kövekből és lépcsőket alakítottunk ki a partoldalban. Forrásvédnöknek jelentkeztek a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesületből hárman, akik tizenöt forrás védnökségét vállalták és munkájuk eredményeként szépülnek sorra a vállalt forrásaik. A PITE vállalta továbbá, hogy besegítenek a turista jelzések festéseiben és a turista utak karbantartásában. Munkájuk során, több szakaszon járhatóbbak lettek a turista utak a belógó ágaktól, szederindáktól. Kijavították a kék négyzet jelzésű turistaúton a jelzéseket Abaligettől Petőcpusztáig. Újra járható a jelzett ösvény a Darázs-kúthoz, amit teljesen benőtt az erdő. Részlet a bozótirtás beszámolójából: „Eszembe jutottak a régi túrák, amikor még fiatal turistaként a „régi nagyokkal” túráztunk a Mecseken és legtöbbjüknél a hátizsákban lapult a metszőolló rongyba csavarva. Ha olyan szakaszhoz értünk, elővették és metszegették a belógó ágakat, szederindákat. Lehajoltak az útra hullott száraz fáért és odébb dobták. Erdei pihenő-höz érve első volt a környék szépítése és csak utána ülhettünk le falatozni. Senki nem érezte kényszernek, abban az időben ez természetes volt. Sajnos mára kevesen maradtak közülük a Mecseken, hogy a mai fiataloknak példát mutassanak az erdő írott és íratlan szabályairól.” A Balokány-ligetben havi rendszerességgel történnek a források vízmennyiségének és hőmérsékletének mérései, gondozzuk, öntözzük a nagy szárazságban az ültetett fákat és cserjéket, részt veszünk a Balokány Ligetért Összefogás rendezvényein, megbeszélésein. Elkészült egy működő forrás makett a Természetjárók Múzeumában, melyet Bau-mann József forrásépítő készített. A múzeumot a Mecsek Egyesület üzemelteti, ahol számos turisztikai tárgy, térkép, könyvek, eszközök láthatóak. Új kilátóval gazdagodott a Mecsek. A Köves-tetőn átadásra került az új impozáns és tájba illő kilátó szép környezettel és tanösvénnyel. Köszönet mindazoknak, akik a nyári pihenés, szabadság alatt segítették a mecseki létesítmények karbantartását, tisztítását! Baumann József „Tenkes éjszakai” teljesítménytúra Augusztus 1-jén este a harmadik alkalommal megrendezett éjszakai teljesítménytú-rán 200-nál több induló volt: a rövid távon indulóknak jobban megjött a kedve, 145-en vágtak neki a „hegynek” , míg a 20-km-t 63 túratársunk választotta és teljesítette. Az ellenőrző pontokon a kínálat a szokásos „tenkeses” volt: csoki, cukorka, nápolyi, szilva, zsíros-, vajas-, mézes kenyér a megszokott borral és szörpökkel kiegészítve. A rendezésben is a megszokott „összenőtt” csapat /Tekes TE, Dráva TSE, Szent Imre DSK/, és jó barátaink a PTTE Vámos Mihály Szakosztály és a POEÜ csapatából vettek részt. Remélem mindenkinek tetszett és máskor is találkozunk a Tenkesen, mert „sok jó ember kis hegyen is elfér”!! Köszönjük a rendezésben részt vállaltaknak és a szponzoroknak (Gyűdi pékség, Ősi Gábor pincészete, Szőlőskert Borozó, Gyógy-fürdő Harkány, Cartographia Kft., Juhász-méz, Siklósi Önkormányzat) a segítséget! Balog Árpád 3. „Vándortáborozók nyomában a Nyugat-Mecsekben” teljesítménytúra Tripammer-fa a vándortábori útvonalak egyik legromantikusabb bázishelye volt. Se víz, se villany, a legközelebbi bolt több kilométerre, a forrásvízért is gyalogolni kellett. Volt viszont sátortábor, tágas nagy tér az évszázados fák alatt, lehetőség az esti tábortűzre és éjszakai túrára. Mindenre, amire a mai gyerekek talán sóvárogva gon-dolnak. Ha nem, akkor az azért van, mert nem is tudják, mit veszítenek azzal, hogy ma csak elvétve, egy-egy elhivatott pedagógus indul útnak tanítványaival, hogy hazánk egy-egy kisebb tájegységét gyalogolva megismertesse tanítványaival. Nincs „mozgalom”, nincs állami támogatás az effajta, valamikor nagy népszerűségnek örvendő, gyerekek százezreit megmozgató szabadidős tevékenységre. A mecseki útvonalak (kettő volt) a legkedveltebbek közé tartoztak országosan. Oly-kor több évig kellett várni arra, hogy bejusson egy-egy csapat a mecseki útvonalakra. E hasznos, szép mozgalom emlékére, az 1973-as első vándortábor megszervezésének 40. évfordulója alkalmából szerveztük 2013-ban az első teljesítménytúránkat, idén pedig már a harmadikat. Az első két alkalommal az egykori bázishelyet, Orfűt érintette a teljesítménytúránk, idén a Tripammer-fa is ellenőrző pont volt. A négynapos hosszú hétvége második napján, augusztus 21-én vártuk a vállalkozó kedvű teljesítménytúrázókat Teca Mama Vendéglője előtt. Hogy ez az időpont jó, vagy rossz, az csak utólag derült ki. Az időjárás kegyes volt hozzánk, igazi kirándulóidő volt. Reggel, s délután kissé hűvös, napközben éppen erdőjárásra való. Az ország minden részéből (Budapest, Semjénháza, Kaposvár, Dombóvár, Kalocsa, Kővágószőlős, Magyarsarlós, Mohács, Szajk, Nagynyárád, Vásárosdombó, Pellérd, Pécsvárad, Pécs, Siklós, Lánycsók, Baja, Bóly, Kiskőrös, Tolna, Pogány) érkező turisták érdeklődve szemlélték a me-netlevelet és a mellékelt, fénymásolt térképet. A rövid táv 14,4 km-es volt, és 477 m szintet kellett leküzdeni az Éger-völgy – Reme-te-rét – Büdös-kút – Cinke-tanya-emlékkő – Éger-völgy útvonalon. A hosszú táv 31,6 km volt, 834 m szintemelkedéssel az Éger-völgy – Remete-rét – Dömörkapu – Fehér-kút – Tripammer-fa – Nagy-Mély-völgy – Büdös-kút – Cinke-tanya-emlékkő – Éger-völgy útvonalon. A rövid távot 27-en, a hosszút 44-en (hárman a rajtidőn kívül indulva) teljesítették, s kapták meg a vándortábori emlékjelvényt és az emléklapot. A Müller Bt. ajándéka-ként mindenki magával vihette az ÉLMÉNYMAGAZIN augusztusi számát, szövetségünk pedig a nemrég elkészült Pécsi séták – Pécsi források című kiadványt adta emlékül a résztvevőknek. Kazal Marci jóvoltából átadhattuk a következő hét végére szóló meghívót a Csanádi Imre emlékére szervezett teljesítménytúrára is. Az ellenőrző állomásokon finomságokkal kínáltuk a túrázókat, édességek, csokik, cukorkák, friss gyümölcsök, gyümölcsszörpök formájában, s a célban a finom hagy-más zsíros kenyér pótolta az elfogyasztott kalóriákat. A többnyire jóleső fáradt-sággal, de vidáman beérkező túrázók beszámolói alapján tudjuk, hogy tetszett az útvonal. Egy-két, figyelmetlenségből adódó „keverés” előfordult, de – két résztvevő kivételével – mindenki rövidesen visszatalált a helyes útra. A két, nagyobb mérték-ben rossz irányban haladó turistatársunk telefonos segítséggel ért vissza a célba. Őket is teljesítőknek számítjuk, mert kilométerben bőven teljesítették a vállalt távot. Reméljük, hogy ők sem veszítették vállalkozó kedvüket, s legközelebb is nekiindul-nak, e túra tanulságainak levonásával. A túra szervezésében a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséget tagszervezetei közül a Dél-Zselic Természetbarát Klub, a Dráva TSE, a POEÜ és a Mecseki Kóbor-lók Szakosztály tagjai segítettek. Név szerint köszönet illeti Csábi Máriát, Dávid Macát, Futó Lacit, Jancsi Attilát, Lakatosné Novotny Sárit, Nagy Balázst, Papp Esz-tert, Soós Marikát, Strasser Pétert, Szabó-Dalecker Ibolyát, Szőke Irént. Köszönet illeti a Teca Mama Vendéglő lelkes személyzetét, dolgozóit az egész napos jelenlé-tünkből adódó „felfordulás” elviseléséért. A vándortábori mozgalom szívünkben nagyon fontos helyen áll, ezért felelősséggel mondjuk, hogy folytatjuk: „Jövőre veletek újra ugyanitt”! Tóth Klára Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó A találkozót 2015. október 16-18-a között Koppányvölgyben rendezi meg a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség. A tervezett programból: Koppány teljesítménytú-ra (10, 20, 30, 50 km-es távokon), fürdőzés az Igali Gyógyfürdőben, autóbuszos kirándulás Zala – Tab – Andocs útvonalon (Zichy múzeum, Tabi Galéria, Mária múzeum). Részvételi költség: 10.000 Ft (szállás, étkezés, programokon való részvétel). Jelentkezési határidő: szeptember 15. (a jelentkezést a következő e-mail címre kell elküldeni: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A találkozó részletes kiírása a www.smtsz.gportal.hu honlapon olvasható, innen tölthető le a jelentkezési lap is. További információ kérhető a Somogy Megyei Természetbarát Szövetségtől ( 20/454-7443), valamint Tóth Klárától ( 20/527-8913). HÍREK  Útvonalváltozás: Koszonyatető környékén megváltozott a zöld sáv jelzés útvonala. A transzformátor állomás kerítése melletti út már annyira benőtt, hogy nem lehet használni, így a jelzett út át lett festve a műútra!  Útjelzés felújítások az MTSZ támogatásával: ez évben is lehetőség nyílt – pá-lyázat keretében – támogatást nyerni a Magyar Természetjáró Szövetségtől tu-rista útjelzések felújítására. E pályázat keretében három egyesület megyénkben több útjelzést is felújított a nyár folyamán, összesen mintegy 60 km hosszan. Folytatódott a Kelet-Mecsek turistaútjelzéseinek felújítása. A Dél-Zselic Termé-szetbarát Klub június végén és július elején négy turistaút jelzéseit újította fel (sárga sáv: Kárász – Vörösfenyő kulcsosház; zöld kereszt: Vékény – Csepegő-árok – Vörösfenyő kulcsosház; zöld háromszög: Szászvár autóbusz állomás – Kantár-hegy – Sárga sáv elágazás (Dobogó alatt); piros kereszt: Pap-erdő – Magyaregregy – Vörösfenyő kulcsosház – Szászvár autóbusz állomás). Ezeken az útszakaszokon a jelzések utoljára több mint 15 éve lettek felfestve, több helyen már alig voltak láthatók, az útvonalat nehezen lehetett követni. A megújított útszakaszok együttes hossza 27, 6 km. A Dráva TSE jelzésfestői felújították a Villányi-hegységben a siklósi autóbusz pályaudvarról induló két jelzést, 5,2 km hosszan. A piros kereszt turista jeleket követve eljuthatunk a Harkány és Siklós közötti útnál lévő benzinkútig, ahol csatlakozhatunk a piros sáv jelzéshez, míg a piros négyzet jelzéseket figyelve Máriagyűdre érhetünk, szintén a piros sávhoz. A Tenkes TE tagjai felújították a Tenkes-hegyen a piros sáv jelzést (Harkány autóbuszmegálló – Vokány vasútállomás), a kék kereszt jelzést (Tenkes-gerinc – Kistótfalu pincesor /zöld sáv/ között) és a zöld sáv jelzést a bissei temető után a sárga kereszt jelzéstől a piros sáv jelzésig (a középső keresztig), összesen 22 km hosszan. Köszönjük az MTSZ támogatását!  Katolebergi-képoszlop: a Mecsek Egyesület – Biki Endre Gábor irányításával – újra felállította a közel 200 éves homokkőből készült képoszlopot, mely már évti-zedek óta ledőlve feküdt a Kéméndi-tetőn a Liptódi-szegélyen. Az emlékhelyhez a sárga háromszög jelzésről egy sárga „emlékmű” jelzés (0,2 km) vezet be. Az újra-festést követően elhelyezésre került a Bildstock négy oldalára a környékbeli faluk templomainak védőszentje (Máriakéménd, Kátoly, Liptód és Monyoród.) A képkő mellé információs tabló és pad is kihelyezésre került.  Csoda-kút: egy legendás forrás eredt egykor a kisnyárádi Keresztelő Szent János-kápolna tövében. A forrás évtizedekkel ezelőtt elapadt, már helye is feledésbe me-rült. A vélt helyen egy 2 méter mély ásott kutat létesítettünk, melyből az ásást kö-vetően feltört a víz. A kutat téglával béleltük ki, és beton fedlappal zártuk le. Tete-jén egy nyitható fedlap van, a kápolnában pedig egy kisméretű alumíniumvödör, melyből merhető a víz. A kútépítést a Mecsek Egyesület tagjai végezték a Kisnyá-rádi Önkormányzat és azok közmunkásai segítségével.  Új padok: A véméndi Schleicher-sírhoz – mely a sárga háromszög jelzésű turistaút közelében található – a Mecsek Egyesület (Baumgärtner Norbert és csapata) új padokat állított fel, melyet a Mecsekerdő Zrt.-től kapott. Így egy új pihenőhely jött létre kellemes erdei környezetben.  Nyílt túra útvonal-változás: a nyílt túra programfüzetben megjelent, 2015. szep-tember 5-re tervezett „Bányász emléktúra” helyett – a túravezető megbetegedése miatt – a „Hősök terétől Hősök teréig” túra kerül megrendezésre (lásd a Nyílt tú-ráknál!).  „Te szedd a KÉKEN!”: a kéktúra útvonal (Országos Kék Kör) őszi „kitisztításá-ra” október 9-10-én kerül sor. Részletek szövetségünk honlapján (www.baranyatermeszetbarat.hu) lesznek olvashatók szeptember közepétől. A Baranya megyei útvonalra, ill. annak egyes szakaszaira várjuk a jelentkezéseket. Továbi információ, illetve jelentkezés: Nagy Balázs ( 20/976-5582). Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • szeptember 5, szombat: „DÖKE – Jó szerencsét 100-75-50-25” kerékpáros telje-sítménytúrák. R.: DÖKE, Komló. Rajt: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), 8.00–9.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 900, 800, 700, ill. 600 Ft/fő (MTSZ/Természetbarát Turista Kártyával, Magyar Turista Kártyával 100 Ft ked-vezmény). Információ: Balogh Bettina ( 20/777-4006), Balogh Zoltán ( 20/380-0777). • szeptember 12, szombat: „Csipiszke-túra”. R.: Természettudományi Múzeum, Pécs. A kiránduláson nyári tóparti emlékeket idézünk, majd az őszről és az erdő madarairól, nagyvadjairól találós kérdésezünk, mondókázunk, mesélünk. Végül nyári emlékeinket maradandó formába öntjük… hogyan? Ez legyen meglepetés. Helyszín: Dömörkapu – Kisrét. Részvételi díj: 500 Ft/gyermek, két vagy több test-vér esetén összese 900 Ft. Felnőtt kísérők részvétele ingyenes. A résztvevők száma korlátozott! Információ, ill. bejelentkezés szeptember 10-ig: Nemes Krisztina, Varga Ágnes ( 72/213-419, 72/253-477, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • szeptember 13, vasárnap: „Jó szerencsét – Bányász emléktúra” (15, 7 km). R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület, Komló. Rajt: Komló, Muzeális Gyűjtemény (Városház tér 1.), 8.00–9.00 (15 km), 9.00–10.00 (7 km). Cél: Komló, Bányász-park. Nevezési díjak: 650, ill. 450 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TTT, Magyar Turista Kártya, szervezett turista/csoportos, családi, diák, nyugdíjas kedvezmény: 50 Ft/fő. 15-ös távon csak két kedvezmény igényelhető, a 7-es távon nem vonhatók össze!). Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • szeptember 19, szombat: ”Papi pipa 30, 15” teljesítménytúrák. R.: Dél-Zselic Természetbarát Klub. Rajt: Terecseny, Zrínyi kulcsosház, 7.00-8.00 (30 km), 7.00-10.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 800, ill. 600 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TFSZ, TTT tagoknak a nevezési díjból 100 Ft/fő kedvezmény). Információ: Strasser Péter ( 20/522-2953). ► szeptember 26, szombat: „Elő a kerékpárral” kerékpáros teljesítménytúra (93, 54 km). Rendező: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kis¬vendéglője, 10.00–11.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1000 Ft/fő (93 km), 800 Ft/fő (54 km). Információ: Becze László ( 72/259-940), dr. Szabó Péter ( 70/609-8744), Révai László ( 20/400-6721). • szeptember 26, szombat: „Mecsek Éjszakai” (37 km), „Esti Mecsek” (16 km) teljesít¬ménytúrák. Rendező: Fekete Bá¬rány Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglője, 18.00–19.00. Cél ugyanott. Nevezési dí-jak: 1000 Ft/fő (Mecsek Éjszakai), 800 Ft/fő (Esti Mecsek). Információ: Becze László ( 72/259-940), dr. Szabó Péter ( 70/609-8744), Révai László ( 20/400-6721). • szeptember 26, szombat: „Simics Tamás” Emléktúra (az „Elő a kerékpárral” 97 km-es táv és a „Mecsek Éjszakai” teljesítménytúra együttes teljesítésével). Infor-máció: Becze László ( 72/259-940), dr. Szabó Péter ( 70/609-8744), Révai László ( 20/400-6721). • szeptember 26, szombat: Múzeumi hétpróbás túra a Mecsekben, a közelgő Mi-hály-nap tiszteletére. R.: Természettudományi Múzeum, Pécs. A program egy hétrészes túrasorozat első akciója. A sorozat célja a Mecsek természeti és kulturá-lis értékeinek bemutatása, szellemi és fizikai „próbatételek” révén, 8-16 éves diá-kok számára. Ezúttal a Szent Mihály nap ősi hagyományaival és a természet kora őszi változásaival ismerkedünk. Útvonal: Árpád-tető – Pécs-Somogy – Mecsekszabolcs, Szent-Mihály forrás (12 km). Részvételi díj: 500 Ft/fő + két buszjegy szükséges. Bejelentkezés szeptember 23-ig: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen. Információ: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., www.jpm.hu. • október 3, szombat: „Szent Imre 30, 20, 10” teljesítménytúrák. R.: Szent Imre Is-ko¬lai Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyűd, Közösségi Ház (buszforduló), 7.30-9.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 800, 700 ill. 600 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TTT tag¬sággal, Magyar Turista Kártyá¬val, ill. diák, nyugdíjas: 100 Ft kedvezmény. A ked-vezmények nem vonhatók össze). Információ: Pálinkás István ( 20/447-2141). • október 3, szombat: „Mecsek Kapu 28, 14”, „Mecsek 1800 m” teljesítménytú-rák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület, Pécs Városi Természetbarát Szö-vetség. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 6.30-8.00 (28, 14 km), 6.30-12.00 (1800 m). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1200, 1100, ill. 600 Ft/fő (diák 100 Ft, 6 éves kor alatt 50% kedvezmény). Információ: Bota János ( 30/993-8595, 20/ 310-5754, 30/378-3599). • október 6, kedd: Természetbarátok Klubja. Gombászkodás Kárászon – Mezei Attila előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tí-már u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► szeptember 5, szombat: „Hősök terétől Hősök teréig”. Útvonal: Hősök tere – Tripammer-fa – Melegmány – Kőlyuk – mánfai Árpád-kori templom – Mánfa – régi országút – Árpád-tető – Hősök tere (18 km, szintemelkedés: 320 m). Ta-lálkozás az Uránvárosból 7.37-kor induló 4-es helyi buszjáraton (Hősök terén 9.10-kor). Túravezető: Ignátkó Imre ( 30/270-2670) ► szeptember 12, szombat: „Őszi barangolás a Szalacskai-erdőkben”. Útvonal: Baranyajenő – Vár-hegy – Szalacskai-erdők – Szt. Antal-kápolna – Kaba-hegy – Vigadó-hegy – Bagó-mező – Gödrekeresztúr – Gödre (18 km, szintemelkedés: 230 m). Találkozás 9.30-kor Baranyajenőn a „Községháza” buszmegállóban (Pécs irányából érkezve a faluban a 3. megálló). Az autóbusz 8.30-kor indul Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról, a túravezető Sásdon száll fel a buszra. A túra Gödrében végződik, ahonnan 15.11-kor indul busz Sásdon át Komlóra. Sásdról 16.19-kor indul vonat Pécsre. Másik lehetőség a hazautazásra: Gödréről 16.29-kor közvetlen buszjárat indul Pécsre. Túravezető: Schóber József ( 20/437-8314). ► szeptember 19, szombat: „Baranyai Szent Márton zarándoklat” V. szakasz. Útvonal: Zengővárkonyi elágazás – Zengővárkony – Pusztakisfalu – Lovászhetény – Nagypall – Erzsébet (16,6 km, szintemelkedés: 200 m). Talál-kozás: 6.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson, a bonyhádi busz megállójában (8-as kocsiállás). Túravezető: Szűcs Istvánné, Olga ( 20/278-5872) ► szeptember 26, szombat: „Bonyhádi körtúra”. Útvonal: Bonyhád – Alsóbör-zsöny – Grábóc – Bonyhád (16 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozás: 8.05-kor Bonyhádon, az autóbusz-állomáson (Pécsről 7.00-kor indul autóbusz a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról; Komlóról 6.50-kor indul autóbusz). Túravezető: Müller Norbert ( 30/395-7092). ► október 3, szombat: „Zselici túra az Erdők Hete program keretében”. (A Szi-getvári Erdészettel közös rendezés). Útvonal: Almamellék – Sasrét (kisvasúttal); gyalogtúra: Sasrét – volt Németlukafa – Szabás – Kisibafa – Ibafai földvár – Ibafa – Almamellék (20 km, szintemelkedés: 350 m). Találkozás Almamelléken, a kisvasút végállomásán 8.20-8.30 között. Utazás kisvasúttal Sasrétre (kisvasúti jegy ára: 700 Ft, diák és nyugdíjas kedvezményes jegy 400 Ft). A túra indulási he-lyének megközelítése egyéni utazással (tömegközlekedési lehetőség nincs). A túra 18 óra körül ér véget Almamelléken. Túravezető: Strasser Péter ( 20/522-2953). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► szeptember 8, kedd: Túra a marázai Mária napi körmenetre. Útvonal: Erdős-mecske, volt vasútállomás – Kisgeresdi-erdő – Kisgeresd – Geresdlaki-kilátó – Geresdlak – Hidáki-völgy – Mária-kápolna – Szent-kút – Mária-forrás (sza-badtéri mise + vendégfogadás) – Maráza (12,5 km, de lehet csatlakozni Ge¬resd-lakon is, onnan 8 km. Szintemelkedés: 180 m, Geresdlaktól Marázáig 30 m). Ta-lálkozás: 8.50-kor Erdősmecske, volt vasútállomás buszmegállójában (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 8 órakor indul a busz Pécs¬vá¬rad¬ra, onnan Erdősmecske felé 8.30-kor. A Geresdlakon csatlakozók Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 4-es kocsiállásáról a 10.15-kor induló járattal utazhatnak Geresdlak (Püspöklak), felső megállóig (első megálló). Itt 11.30-kor csatlakozik az Erdősmecske felől jövő csoport és együtt indulnak tovább. Hazatérés: Ma¬rá¬zá¬ról 16.57-kor indul busz Pécsváradra, onnan Pécsre 17.40-kor. Érkezés 18.10-kor. Részvételi díj: 300 Ft/fő, melyet a kápolna karbantartására fordítunk. Túrave-zető: Szűcs Istvánné Olga ( 20/278-5872). ► szeptember 16, szerda: Falujáró túra a Sárközbe, Decsre. Látnivalók: tájház, babamúzeum, templom. Indulás: Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról a 8.30-kor induló szekszárdi busszal. Múzeumi belépődíj: 500 Ft/fő. Hazatérés: Decsről óránként van autóbuszjárat szekszárdi átszállással Pécsre. Tú-ravezető: Lakatosné Novotny Sarolta ( 72/412-796). ► szeptember 19, szombat: Bakancsos Óvodások túrája a Mecsekben. Útvonal: Misina-tető – Bánffay út – Mária-kép – Szaniszló-pihenő – Dömörkapu – Irma út – Ilonka-pihenő – Sári-pihenő – Mecsek-kapu (5 km, szintemelkedés: 70 m). Találkozás: a Misina-tetőn a buszfordulóban 10.30-kor (a 35Y jelzésű járat 10.05-kor indul a Főpályaudvarról). Túravezető: Földesiné Kövi Ildikó ( 20/436-3820). ► szeptember 20, vasárnap: Történelmi túra Máriakéménd történelmi helyeinek felkeresésével + diószedés. Útvonal: Máriakéménd, Nagyboldogasszony-kegytemplom (egyházművészeti kiállítás megtekintése) – Templom-forrás – Fű-rész-kereszt – Lankás-dűlő (diószedés) – Schleicher-kereszt – Nagy-pincesor – Új-hegy – Héhwald-kereszt – Máriakéménd (8 km, szintemelkedés: 160 m). Ta-lálkozás: a máriakéméndi kegytemplomnál 13.50-kor (Pécsről a távolsági autó-busz-állomás 11-es kocsiállásáról 13.05-kor indul a busz). Hazatérés: Máriaké-méndről 18.52-kor indul a busz, Pécsre érkezik 19.31-kor. Részvételi díj: 350 Ft/fő, mely tartalmazza a dióssütemény kóstolót. Túravezető: Biki Endre Gábor ( 30/452-4579, 17 óra után). ► szeptember 25, péntek: Túra a Mohácsi-szigeten. Útvonal: Homorúd – Homo-rúdi-erdő – Duna – Kormos-erdő – Karapancsa, vadászkastély – Budzsák (15 km, szintemelkedés: 30 m). Belépődíj a kastélyba: 500 Ft/fő. Utazás: Pécsről a tá-volsági autóbusz-állomás 10-es kocsiállásáról 6.15-kor indul a busz Mohácsra, on-nan a komp 8 órakor. Duna-balpartról 8.10-kor indul a busz Homorúdra (érkezik 8.25-kor.) Pécsre érkezés: 17 óra után. Túravezető: Gayer Éva ( 30/362-2891). ► szeptember 26, szombat: Túra a Geresdi-dombságban. Útvonal: Véménd – szerb kápolna romjai, Szent-kút – Holló-tető – Véménd (10 km, szintemelkedés: 190 m). Találkozás: Véménden a községháza megállóban 8.35-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 7 órakor indul a busz Pécsváradra, onnan Véméndre 7.45-kor). Hazatérés: Véméndről 13.36-kor indul a busz Pécsvá-radra, onnan Pécsre 14.40-kor, érkezés 15.10-kor. Túravezető: Németh Gézáné ( 70/315-1518). ► szeptember 27, vasárnap: Túra a Geresdi-dombságban. Útvonal: Véménd – Hármaskúti-rész – Anikó-forrás – Henrik-forrás – Tértörő-forrás – Marika-forrás – Bükkös-forrás – egykori Dömörkapu, erdei temető – Véménd (16 km, szintemelkedés: 470 m). Találkozás: Véménden a községháza megállóban 8.30-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 7 órakor indul a busz Pécsváradra, onnan Véméndre 7.45-kor). Hazatérés: Véméndről 17.13-kor indul a busz Pécsre, mely 18.34-kor érkezik. Túravezető: Baumgärtner Norbert ( 70/374-3950). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► szeptember 20, vasárnap: Körtúra az Óbányai-völgyön át. Útvonal: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Réka-völgy – Stein–malom – Óbánya – Kisújbánya – Hidasi-völgy – Zobákpuszta (27 km, szintemelkedés: 460 m). In-dulás a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila ( 30/371-4545). Rövidebb táv útvonala: Mecseknádasd – Óbánya – Kisújbánya – Hidasi-völgy – Zobákpuszta (15 km, szintemelkedés: 350 m). Indulás a 8.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► október 3, szombat: Találkozás a Zsongor-kőnél I. Útvonal: Kővágószőlős – Sas-fészek – Zsongor-kő – Jakab-hegy – Tixi-forrás – Orfű – Magyarhertelend (21 km, szintemelkedés: 470 m). Indulás a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila ( 30/371-4545). Rövidebb túra: Találkozás a Zsongor-kőnél II. Útvonal: Pécs, Éger-völgy – Mohosi-Kis-kút – Jakab-hegy – Zsongor-kő – Far-kas-forrás – Éger-völgy (10 km, szintemelkedés: 380 m). Indulás a 7 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet ( 20/260-1947). A Mecsekerdő Zrt. természetjáró programjai ► szeptember 5, szombat: Faluséta Püspökszentlászlón (történelmi barangolás a Kelet-Mecsekben). Útvonal: Kövestető Vendégház – Hármas-hegy – Pap-rét – Püspökszentlászló – Hosszúhetény- Kövestető Vendégház. Találkozó 9.30-kor a Kövestető Vendégházban (Hosszúhetény, Kövestető 067/a hrsz.). A program idő-tartama: 4 óra, részvételi díj: 1500 Ft/fő, amely a túravezetést és Püspökszentlászlón egy ebédet tartalmaz. (Szálláslehetőség a Kövestető Vendég-házban: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Információ, jelentkezés: Kövestető Vendég-ház, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,  72/481-058, 30/663-0923. ► szeptember 5, szombat: Kalandra fel! – a Mecsextrém Parkban. Térképes ügyes-ségi verseny gyerekeknek a park játékelemeinek bevonásával (8 éves kortól) 10.00-14.00 óra között. Részvételi költség: 1900 Ft/fő/program ebéd nélkül, 2900 Ft/fő/program ebéddel. Információ: Mecsextrém Park, Pécs-Árpádtető, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., www.mecsextrem.hu,  72/515-927, 72/ 244-440. ► szeptember 12, szombat: Kalandra fel! – a Mecsextrém Parkban. A részleteket lásd szeptember 5-én! ► szeptember 12, szombat: Alpin-nap a Mecsextrém Parkban. A program során alkalom nyílik néhány hegymászó (biztosító-, mászó-, vagy ereszkedő) eszköz és technika megismerésére, kipróbálására, mindezt egy szakképzett vezető jelenlét-ében. A program időtartama 3 óra (előre bejelentkezés alapján, minimum 4 fő). Részvételi költség: 2500 Ft/fő. Információ: Mecsextrém Park, Pécs-Árpádtető, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,  72/515-927, 72/244-440. ► szeptember 19, szombat: Kalandra fel! – a Mecsextrém Parkban. A részleteket lásd szeptember 5-én! ► szeptember 19, szombat: A zselici erdő koronás királyai – szarvasbőgés túra. Szeptember közepétől a gímszarvas bikák vágyakozó, harci hangjától, a szarvas-bőgéstől hangosak a Sasrét környéki erdők. Esti túra szakvezetéssel a Jámborka pihenőhelyhez. Szarvasbőgés hallgatás. Indulás 17 órakor kisvasúttal Almamel-lékről Sasrétre, 22 órakor visszautazás Almamellékre. Vacsoralehetőség a Sasrét Vendégházban. A program ára 600 Ft/fő, amely a kisvasúti jegy árát nem tartal-mazza. (A kisvasúti jegy ára oda-vissza: felnőtt 1400 Ft, gyermek, nyugdíjas 800 Ft.) A programra előzetes jelentkezés szükséges! Információ, jelentkezés: Gerlecz Edit, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,  70/296-7477, 30/459-9326. ► szeptember 26, szombat: Kalandra fel! – a Mecsextrém Parkban. A részleteket lásd szeptember 5-én! ► szeptember 26, szombat: Alpin-nap a Mecsextrém Parkban. A részleteket lásd szeptember 12-én! ► szeptember 26, szombat: Zengő-túra a „Tiszta hegyek” napján. A Mecsek leg-magasabb pontjának meghódítása. Találkozó 9.30-kor Hosszúhetényben, az ön-kormányzat épülete előtt (Hosszúhetény, Fő út 166.). A program időtartama: 4 óra. (Szálláslehetőség a Kövestető Vend