2015. október 232. szám

MECSEK HÍRADÓ 232. szám 2015. október „Papi pipa 15” teljesítménytúra Szeptember 19-én a Dél-Zselic Természetbarát Klub jó időben, szép terepen, jó rende-zéssel egy jó délelőtti programot biztosított számunkra. A Papi Pipa túra rövidebb távján MTSZ kedvezménnyel 500 Ft volt a nevezési díj. A rajt és egyben cél az egyesület kezelésében lévő Zrínyi kulcsosháznál volt. Az útvonalról térképvázlatot, jó leírást kaptunk. Az 1-es ponton az ellátás Balaton szelet, a 2-esen csokis, citromos ostya és hideg – több féle – üdítő, a célban pedig a szokásos zsíros kenyeres vendéglátást kaptuk. A túra jelzett útvonalon vezetett, de szalagozás és terelő feliratok is segítették a tájéko-zódást. Terecsenytől Almamellékig a régi vasút nyomvonalán a piros sáv jelzésen men-tünk, nagyrészt erdős terepen. Az almamelléki erdei vasút állomásán megnéztük a kis kiállítást, majd a piros kereszt jelzésen – nagyrészt nyílt terepen – mentünk Sasrétig. A hozzánk csatlakozó kis tacsi vidáman mutatta az utat, még Terecsenyből indult ő is. (A magam részéről elítélem azokat a túrázókat, akik jó bulinak tartják, ha egy-egy településről egy barátságos kutyust szándékosan vagy csak a közeledését kihasználva elcsalnak vagy hagyják, hogy velük menjen. Ilyen esetben a kutyust vissza kell zavarni, akár a tulajdonosnak is jelezve. Túratársam is megszáradt, amikor a Jámborka-forrásban való fürdőzés után pont őt takarta be, amikor szárítkozott.) A „tacsikaland” most jól végződött, mivel a gazdi Sasréten volt pontőr és rögtön megfékezték a pórázzal a kis 'fenevadat'. Kár lett volna, ha a vadászati idényben baj éri! Sasréten rengeteg volt az őszi kikerics. Kicsit pihentünk, majd az erdészeti út emelkedő-je várt ránk. A nagyrészt hárs erdőben kaptattunk felfelé, az út bal oldalán szinte végig a vaddisznóskert kerítése mellett. Egyszer aztán az aszfalt is elfogyott, fel is értünk a tetejére, majd a piros négyzet jelzésre tértünk. Néhány kerítést átmászva, átbújva lassan ereszkedtünk az Aligvár-forrás felé ahol, a 3. ellenőrző pont várt bennünket. Ez egy „embermentes”, krétás pont volt, az ellátás pedig friss forrásvíz. (Csak halkan jegyzem meg, hogy most is irigykedve láttam, mennyire jól és okosan tudnak forrást foglalni Baranyában. A két érintett forrás bőségesen ontotta a friss vizet akkor, amikor a szintén zselici új, még egészen friss, „látványprojekt” források teljesen elapadtak, eliszapolódtak, betemeti őket a természet.) A forrás után már csak pár perc volt a célig, ahol szép kitűzőt kaptunk és külön öröm volt látni, hogy volt olyan sporttárs(nő), aki ezen a túrán teljesítette a „Zselic 120” túramozgalmat, melynek szép, kék, valódi fém tűzzománcos jelvényét és a mozgalmat kb. két évtizede még én találtam ki. Tudomásom szerint Magyarország első teljesítménytúra-mozgalma volt és ma is él! Gratulálok mindenkinek, aki megkapta. A jelvény megszerzésének jelenlegi feltétele a Zselic 50 (KTTE), a Zselic 40 éjszakai (Meteor) és a Papi Pipa 30 (Dél-Zselic TK) túrák folyamatos egymás utáni teljesítése, bármilyen sorrendben. Délre már haza is értünk. Szép túra volt jó időben. Köszönöm a rendezést! Hevesi Zoltán Újra Erdélyben Augusztus végén megint túrázhattam Erdély szép tájain. Ezúttal az évek óta „szokásosnak” mondható, Marton Józsi általi túraszervezéssel jutottam el a hegyek közé. Az esti indulást követően most két vár megtekintése volt az utazásnapi cél. Reggeli, napfelkeltés átmozgató túra a Lippa melletti Solymos várhoz, majd a torockószentgyörgyi vár megtekintése volt a terv, amit időben meg is csináltunk. Torockói szállásunk most is az Ági-panzióban volt. A vacsora előtt a jobb erőnlétűek még beiktathattak egy Székelykő mászást is a Nagy-árok felöl. Második napunkon két hasadékban, a már jól ismert Tordai- és a vadregényes Túri-hasadékban is túrázhattunk. A Tordai-hasadék néhol 200 méteres sziklafalai között mindig élmény járni a kikoptatott sziklákon és a függőhidakon. Átjutva a Tordai-hasadékon kicsit megpihentünk, majd felmásztunk a keleti gerincre, ahol az útjelző táblánál már előkerültek a szendvicsek, sütik is. Ezután már szinte végig lefelé mentünk Tordatúrig. A hasadék felé kanyarodva pont útba esett egy nyitva tartó bolt. Kávé, sör, üdítő és ami még ezeknél is jobb volt: az a két helyi ember, akivel sikerült szóba ele-gyedni. A téma változatos volt, szó esett a túrázástól a mellettünk álló 40 (!) éves Dáciáig mindenről. Ezek után jöhetett a kisebbik hasadék. Egyszer már végigjártam – még 2003-ban – és szerencsére, azóta sem változott. Az egyre magasodó sziklafalak között kanyargó patakon való átkelések és az oldal szikláinak megmászása váltotta egymást. A sziklán napozó öreg vízisikló ránk se hederített. Nagy élmény volt még azoknak is, akiknek a sziklamászás nem az erőssége! Következő napon egy kis Fogaras következett. A csoport egyik része a 2000 méteren fekvő Balea-tóhoz ment és a Transzfogarasi út sziklába vájt sok-sok kanyarját nézhette a kilátótól. Akik már többször jártak a szemet gyönyörködtető tónál, azok a Balea-vízesést nézték meg egy rövid, 2 órás túrával. Negyedik napunk nagy részét Brassónak szenteltük. Páran óvárosi tekergésre indultak, de legtöbben a Cenkre vivő felvonóhoz tartottunk és feljutva hegyre a kilátóteraszról csodálhattuk az alattunk elterülő óvárost. Lefelé az erdei szerpentinen egy óra alatt értünk le a városba és még volt időnk nézelődni is. A Fekete-templomba most jutottam be először és vegyes érzelmekkel jöttem ki. A templomot érdemes kívül-belül körbejár-ni, szép a templombelső és gazdag a kiállítási tárgyak választéka, de... (mert mindig van egy de!). A fotózás tiltása miatt az emberek kezében lévő tárgyakat pofátlanul vizslató tekintetek elkeserítőek voltak, de ami még ennél is elszomorítóbb volt, hogy magyar nyelven csak egyetlen rövid felirat díszelgett az egyik kiállítási tárgyon: „Ne nyúlj hozzá!”... Itt valami gáz van, na, nem a templomban, hanem a fejekben! Késő délutáni időtöltésnek a Kovács-panziós csernátoni szállásunktól Ika várának és a „székely termálnak” megtekintésére volt még lehetőség. A következő napon a Szent Anna-tó és környékének bejárását tűztük ki napi penzum-nak. Először a Csomád hegy kráterében elhelyezkedő Szent Anna-tó és a kápolna volt a célpont. Valamilyen testrészét szinte mindenki megmosta a tó vizével. Ezután a tótól felfelé haladva a tóra néző kilátóról nézelődtünk és a kövek közül kiömlő kénes gázt is voltak, akik megszagolták. „Szúrós” élményben volt részük! Következett a Mohos-láp szakvezetős megtekintése, majd a „miccselést” követően irány a Büdös-barlangok! A Torjai-büdösbarlang előtt még elmentünk a Madártemetőhöz és a Gyilkos-barlanghoz. Hazafelé még megnéztük az „Apor lányok feredőjét” és vásárolhattunk az otthon maradottaknak az erdélyi ízekből! A hatodik napon a Hétlétrás-szurdokhoz látogattunk el. Az, hogy vasárnap volt, már előre jelezte a leendő létszámot: hosszú sor kígyózott a létrák bejáratánál. A kőkatlan létráiról csodálhattuk a vízesések változatosságát, miközben hűsítő pára lepett bennünket. A létrák végénél az erősebbek nekivágtak a Nagykő-havas turistaháza felé vezető egyre meredekebbé váló útnak, majd a „családi úton” jutottak le a Malom-dombnál álló buszunkhoz. Közben a Medve-szurdok kilátópontjáról még egyszer visszanézhettek, merre jártak a hegy csúcsa alatt. A másik csapat a létráktól visszafordult a turisztikai állomás felé és az extrém kötélen csúszkálókat figyelve jutott vissza a buszhoz. Szép élményekkel búcsúztunk csernátoni szállásunktól, és indultunk vissza Torockóra. Útközben a Remete-sziklaszorosban jártunk és egy kicsit beleshettünk a Valea Manastiri kolostor udvarára. Este még ketten átvehették a Székelykő mászásuk emlék-lapját. Ez az átadás sajnos meg sem közelítette az előzőeket, Jó Balog Uram nem volt jelen és az őt helyettesítő fiai nem álltak a helyzet magaslatán. Nem ehhez szoktunk... Utolsó napunk utazással telt, egy kis nagyváradi tereléssel. A túrák most is jól sikerül-tek, amihez nagyban hozzájárult, hogy nem volt az a „döglesztő” forróság, mint amit a király-hágói átkelésünk után éreztünk. Megint megismerhettem új embereket... Sofő-rünk Löbl Zoli most is jó munkát végzett a nap minden szakában. Köszönet neki is és Marton Józsinak a szervezésért! atiKA Sasrétről Ibafára – túra az Erdők Hete keretében Október 3-án a Dél-Zselicben a Szigetvári Erdészettel közösen rendezett nyílt túránkon rejtett látnivalókat is felkereshettünk. Reggel 9-kor indult különvonatunk Almamellékről, és fél órás „száguldás” után már meg is érkeztünk a 6 km-es pálya végére, Sasrétre. Sasrét mindig lenyűgöző, a gyönyö-rű őszi időben kiváltképp. Megcsodáltuk a réten álló mintegy 350 éves kocsányos töl-gyet, majd a báró Biedermann Rezső által a 20. század elején építtetett, és néhány éve szépen felújított vadászház felé vettük az irányt. (A ház melletti réten épp íjászverseny folyt, mely később a környező erdőben folytatódott, így további utunk során különféle, az erdőben elrejtett műállatokat – íjász célpontokat (?) – láthattunk, a vaddisznótól a tigrisig.) A vadászháztól Sajgó Ferenc, a Szigetvári Erdészet igazgatója volt a szakvezetőnk, aki elmondta a vadászház történetét, betekintést adva a Biedermann család életébe is. Utunk további része a sasréti tanösvényen vezetett, melyen megálltunk az Almás- és Kis-Almás forrásoknál. Itt Baumann Józsi mesélte el a források építésének történetét, egy kis szakmai betekintést is adva a forrásépítés rejtelmeibe. Az erdei iskola felújítás alatt áll, így csak elsétáltunk mellette, és hamarosan a turisták elől elzárt, 200 hektáros, bekerített szarvaskert kerítéséhez értünk. Két barátságos szar-vast fűvel etettünk, majd megérkeztünk a „texasi kapuhoz”, melynek működését Sajgó Ferenc ismertette. A lényege: egy, az utat átvágó árok fölé az útra merőlegesen, egymással párhuzamosan lefektetett vasrudak, egymástól kb. 15 cm távolságra, melyen a patás állatok a rések miatt nem tudnak átmenni, a járművek viszont igen, így nem kell az erdészeti járművek előtt folyamatosan nyitni és zárni a kaput. Sikeresen átlépdeltünk a texasi kapun, és beléptünk a szarvaskertbe, melyre természetesen most engedélyünk volt vezetőnk jóvoltából. Hamarosan az egykori Németlukafa település temetőjéhez értünk. Az egykori kis településből már semmi sem látszik, az 1970-es évek végén halt ki. A kis temetőt – benne régi és még régebbi sírokkal – az erdészet bekerítette, így őrizvén meg az utókornak, ameddig lehet. A sírfeliratokat olvasgatva gondolatban visszamentünk az időben… Meredek útszakasz következett, majd a nagy meglepetés: az erdő közepén, mindentől távol, egy tisztás szélén hatalmas, háromemeletes téglaépület, egy régi terménytároló állt előttünk. Sajgó Feri „levarázsolta” a lakatot, és máris beléphettünk a belsejébe, melyből egy 76 m hosszú, óriási méretű pince nyílik, olyan széles és magas, hogy sze-kerekkel is be lehetett menni. Egykor bor tárolására használták. A tároló és a pince 1904-1905-ben épült a Biedermann-birtokon, ma üresen áll, nem tudni, mi lesz a sorsa. Itt ideiglenesen elköszöntünk Sajgó Ferenctől, majd egy rövid emelkedő után kiértünk a szarvaskertből, és rátértünk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalára. Széles erdei úton ballagtunk Szabás felé, az út szélén néhány frissen elhelyezett kő oszlopra leltünk, rajtuk az MTSZ felirat a szövetség logójával, és egy kék sáv jelzés, utalva arra, hogy elkészült az Országos Kék Kör felújítása. Rövidesen Szabásra értünk, ahol ebédszünetet tartottunk. A valamikori 25 épületből már csak egyben laknak (2 fő), és néhány romos épület látszik még. Néhány évtized, és úgy megy végig itt a vándor a kéktúrán, hogy észre sem veszi, hogy valamikor itt is egy település volt, ahol több mint százan éltek! A Postás-úton folytattuk tovább a túrát, és Kisibafa érintésével jutottunk el az „ibafai pincehátra”, ahol ismét várt bennünket Sajgó Ferenc, valamint Ibafa polgármestere, Benes László, hogy megmutassák az egykori ibafai vár helyét. A turistaúttól néhány száz méterre letérve találhatók a földhalmok, melyeken az Árpád-korban védelmi erődítmény állt. Az ibafai önkormányzat terveiben szerepel itt egy bemutatóhely kialakítása, ehhez a környéket már szépen kitisztították. Leérve Ibafára a polgármester úr megmutatta az egykori vár feltételezett formáját ábrázoló nagyméretű makettet. Sajnos a pipamúzeumot nem tudtuk megnézni, mert felújítás alatt van. Közel 20 km volt a lábunkban, így jól esett a pihenés a túra végén az IBAFA-1 rend-számot viselő, kiselejtezett Ikarusból kialakított – és ma már turista berkekben ismert és nevezetes – ibafai buszkocsmában. Gyönyörű időben, sok érdekességet megismerve tehettünk e napon egy szép túrát a Dél-Zselic lankáin. Ha legközelebb erre járunk, reméljük, a papi fapipát is megnézhetjük ismét! Köszönjük Sajgó Ferencnek a lehetőséget és a szakvezetést, vala-mint Baumann Józsi érdekes „botanikai idegenvezetését” a túra során látott virágokról, növényekről. Strasser Péter túravezető A Koponya-kutak története, titkai Sok-sok évvel ezelőtt családommal jártuk végig a Mecsek turistaútjait, és kerestük a térképen jelölt forrásokat. Szinte valamennyit megtaláltuk, de volt néhány, melyek nyomát sem leltük, mint például Vágotpuszta közelében a Józsi-forrást és a Koponya-kutat. Ismét eltelt néhány év, amikor felújítottuk az Ordas tanyát és megépítettük a Csokonay-kutat, hogy a ház vízellátását biztosítsuk. Amikor a Csokonay-kút és kifolyója, a Csepegő elkészült, feleségem, Ági javaslatára elkezdtük a Mecsek romosabb, kisebb forrásainak a felújítását, kiépítését. Így került ismét a látóterünkbe a Koponya-kút. Az akkori turistatérkép alapján meghatároztam a helyét, bejártam a bemért terület meredek völgyeit, és egyetlen vízfolyást találtam ezen a területen: egy magas homokkő sziklafal alatt a völgykezdet közelében egy vízfakadást. Nagyon megörültem, hogy végre megtaláltam. A magas sziklafallal szemben egy alacsonyabb homokkő tömb látszott, melyben kis képzelőerővel megláttam a „koponyát”. Nagyon szép környezetben van, sok a gímharaszt, mely a sziklákat borítja. Kiépítettségnek viszont semmi nyomát nem találtam. A vízfakadás vízhozama bíztató volt: több, mint három liter percenként. Elkészítettem a forrás építéséhez a vázlataimat és az építést megbeszéltem Papp Kálmánnal, az Árpádtetői Erdészet akkori igazgatójával, aki az előző években több forrás építéséhez és felújításához adott anyagot szállítással, és ha kellett, erdészeti munkásokat is. 2004-ben a forrást az erdészet segítségével két nap alatt elkészítettük, a lépcsők kialakításával, ami a lejutást segítette a völgybe. A forrás megépítése után néhány hónappal Strasser Péter túrázott arrafelé diákjaival, és a fölső erdészeti úton, közel egy kilométerre az új forrástól meglátott egy alig sejthető zöld kör turistajelzést. Ez felkeltette kíváncsiságát, és egy más alkalommal elment felkeresni a jelzés nyomvonalát. A jelzés irányát követve a völgy felé újabb jeleket talált, melyek láthatóan nagyon régiek voltak, de – figyelmesen keresgélve – még követhetőek. Néhány száz méter után egy völgytalpon erős fakadó vízfolyást talált, ide vezettek a jelzések. A vízfeltörésnél és környezetében emberi kéz alkotta építményt nem talált. Világossá vált azonban, hogy a régi jelzéseket követve megtalálta az eredeti Koponya- kutat. Péterrel leültünk és megbeszéltük, mi tévők legyünk. Úgy döntöttünk, hogy az újonnan kiépített forrást hagyjuk meg Koponya-kútnak, mivel könnyebb a megközelítése fentről és szép környezetben van, és ezt jelöltük meg a turistatérképen. Néhány évvel később a Mecsek Egyesület forrástáblát helyezett el az eredeti Koponya-kútnál és egy kisméretű beton vályús kifolyót is beépített a nagyobb vízhozamú ágba. Így az újabb kiadású Mecsek turistatérképek már mindkét Koponya-kutat feltüntetik (Koponya-kút 1 és Koponya-kút 2 megjelöléssel). 2014-ben a Mecsek Egyesület megnyitotta a Természetjárók Múzeumát Pécsett, a Király utcában (Király u. 40.). Sok értékes természetjáró relikvia került ide, hogy minél többen láthassák. Csokonay Sándor forrásépítő 1961-ben fara¬gott egy táblát a Koponya-kúthoz, ami nem került beépítésre, és ez idáig nem is volt ismert. Nemrég került elő Navratil Géza hagyatékából, egy másik vésett táblával, térképtáskával és egy könyvvel együtt, melyek a múzeumba kerülnek. A tábla hatszög alakú, és benne a felirat: Koponya-forrás 1961. A tábla – feltételezésem szerint – azért nem lett beépítve, mert a forráskataszterben a forrás „Koponya-kút” néven szerepel, a táblán viszont a „Koponya-forrás” felirat olvasható. Bízom benne, hogy sok-sok titokra lelünk még a régmúlt megőrzött emlékei között. Baumann József forrásépítő A Természetjárók Napja Dobogókőn 127 éve, 1888. szeptember 24-én történelmi kirándulás történt a Pilisszentkereszt köze-lében lévő Klastrom-kúthoz. Dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv itt határozták el, hogy meg kell szervezni a főváros környékének turista életét. Az 1873. augusztus 10-én alapított Magyarországi Kárpát Egyesületnek (MKE) már 1876-ban létezett egy fővárosi munkabizottsága, majd 1879-ben létrejött az első Budapesti Osztálya is, de jelentősebb hatást nem tudtak kifejteni Budapest környékének turista életére. 1888-ban dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv keresztül-kasul bejárva a budai hegyvidéket és a Pilist, megismerkedtek annak természeti szépségeivel. Közben azon gondolkodtak, hogy miként lehetne eme vidékeket a turistaforgalomba bevonni. Szeptember 24-én, a Pilisszentkereszt közelében található Klastrom-kúthoz tett kiránduláson határozta el Téry és Thirring a jelenlévő társaikkal, hogy ennek érdekében egy új szervezet megala-kítására megteszik az előkészületeket. Ezt követően még ez év december 28-án megalakult az MKE második Budapesti Osztálya. Az osztály, miután 1890-ben az országos fejlődés érdekében nem sikerült elérnie az MKE központjának Késmárkról a fővárosba való áthelyezését, 1891. szeptember 29-én kilépett az egyesületből, és ugyanekkor megalakult az önálló Magyar Turista Egyesület. A nagy lendülettel folytatódó munkájuk eredményei között könyvelhetjük el a Dobogókőn 1898. június 5-én felavatott fából felépített menedékházat, amely mellé az időközben megnövekedett forgalom miatt 1906. június 3-án egy nagyobbat és korszerűbbet is átadtak. A menedékházakat báró Eötvös Lorándról, az egyesület első elnökéről nevezték el. Az utókor a fővárosi turistaság kezdetét ehhez a szeptember 24-ikei naphoz köti, és a Magyar Természetjáró Szövetség a Természetjárók Napját az ez előtti vagy utáni szombaton tartja. Az első Természetjárók Napja Korábban is léteztek a mozgalomnak ünnepei, április 4-én a Vörös-kőn és november 7-én a Pilis-nyeregben találkozott a természetbarátok népes tábora. Ezeken az emléktúrákon adták át a kitüntetéseket, a megérdemelt túrázói minősítéseket és az Országos Kéktúra teljesítőinek jelvényeit is. A természetvédelmi változások és ezen túrák politikai háttere miatt az 1987. november 30-án önállósult Magyar Természetbarát Szövetségnek új ünnepi helyszínre és időpontra volt szüksége. 1988-ban a magyar turistaság kultikus helyének számító Dobogókőre esett a választás. 1989-ben, az első alkalommal megtartott Természetjárók Napján Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket. A későbbi rendezvények ünnepi szónokainak névsorában több jeles személyiség is megtalálható. Az évek során nemcsak Dobogókő szolgált a rendezvény helyszínéül. 1991-ben a szer-vezett mecseki turistaság, azaz a Mecsek Egyesület megalakulásának 100. évfordulója kapcsán Pécsett, 1992-ben a borsodi turistaság centenáriumi évfordulójára való megemlékezéskor Miskolctapolcán, 1996-ban a Millecentenárium alkalmából Ópusztaszeren, 2010-ben pedig ismét Pécsett – Európa egyik kulturális fővárosában – ünnepelhettük a Természetjárók Napját. Erről Thuróczy Lajos bátyánk, az MTSZ tiszteletbeli elnöke Történt valami? Valami történt (1925–2010) című könyvében a fentiekkel kapcsolatban írt. "Ez is azon rendezvények közé tartozik, amelyeket 1988-ban kezdeményezett és 1989-ben rendezett először az önálló szövetség elnöksége és ezzel hagyományt teremtett. Elsősorban Dobogókő a helyszín. A műsor is hagyományos: Himnusz és Szózat között ünnepi emlékezés, szóló és közös népdal éneklése, szavalat vagy irodalmi epizódok, a szövetségi kitüntetések ünnepélyes átadása és koszorúzás. Néhányszor én is voltam ünnepi emlékező. Most szeretnék idézni a 15. találkozón elmondott ünnepi beszédemből, úgy is mint természetjáró „ars poeticam” részéből: „Természetjárók Napját hirdettünk! Nem turisták napját, nem természetbarátok napját! Azt kívántuk ezzel kifejezni, hogy ez a nap minden természetjáró túrázó napja lehet, akárhová tartozik...” Összeállította: Kunos Gábor (Forrás: MTSZ) IN MEMORIAM Keczeli Vilmosné (Amál) 1925-2015 Köszöntőre készültünk Amál kilencvenedik születésnapja alkalmából, ám az élet felülírt mindent. Bár semmi sem jelezte, szíve a közeli napokban cserbenhagyta, eltávozott közülünk. Mivel már sok éve korlátozva volt mozgásában, nem járhatott velünk, közöttünk, bizonyára sokan nem ismerik, ki is volt ő, s mit jelentett megyénk természetjáró mozgalmában 1970–2000 között. A Pécsi Tervező SK, majd a PTTE Nyugdíjas Szakosztály tagja volt, bronzjelvényes túravezető, megyénk Kéktúra Bizottságának vezetője, különböző rendezvények résztvevője, szorgalmas támogatója, segítője. Személyében jó túravezetőt, túratársat, a túrák pontos könyvelőjét ismerhettünk meg. Természetbarát minősítései folyamatosan épültek egymásra s mivel nála a túra, kirándulás, a természetben való járás, vagy vízitúra életforma volt, elsőként érhette el megyénkben a Kiváló Természetjáró, legmagasabb fokú minősítést. Nyugdíjasként, sok lemondás és takarékoskodás árán teremtette elő az utazáshoz szükséges összeget, felszerelést, hogy ismereteit gyarapítsa, új barátokat szerezzen, új, eddig számára ismeretlen tájakat, országokat lásson. Az Országos Kék Túrát 1986-ban teljesítette, a jelvényt 2460-as sorszámon kapta meg, majd ezt követte a Barátság Nemzetközi Túra német (1987), cseh és szlovák (1988), lengyel (1989) és magyarországi (1990) teljes szakasza. Ezt az időszakot fémjelzi a Téry Ödön, a Mátyás király, a Széchenyi és a Rockenbauer emléktúra. Ha itthon volt, részt vett a turistautak jelzésében, karbantartásában, a kulcsosházak körüli munkákban, jelen volt a túraversenyeken, vagy mint résztvevő, vagy mint pontőr. Tapasztalatai, széleskörű ismeretei, segítő, szeretetteljes egyénisége tekintélyt, sok jó barátot szerzett számára és túramozgalmaink számára megyénkben, de annak határain túl is. Emblematikus alakja példával szolgál nekünk, de az utókornak is. Emlékét szeretettel megőrizzük! Géber Sándor HÍREK  Útjelző táblák: elkészültek a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalára is az útjelző táblák, azokat szeptemberben az MTSZ kihelyezte az útvonal különböző pontjaira. Ezzel a kéktúra útvonal (Országos Kék Kör) felújítása befejeződött.  A Dél-dunántúli Piros Túra útvonala megváltozott: Mernyeszentmiklósról keletre indulva a vasúti átjáró után nem északra kell fordulni, hanem délre, majd kb. 600 m után keletre. Az út a sándorpusztai temető, majd a volt Sándorpuszta mellett visz el, végül a Kiss János utcán ereszkedünk le Ecsenybe. Innen is új az útvonal, felmegy az evangélikus templom felé, ezután a kitisztított, volt Bonnya felé vezető úton visz fel a Lápai-erdőhöz, ahonnan a régi nyomvonal vezet tovább. Ezzel a rövidebb útvonallal 8 km aszfaltot váltottunk ki. A felsőmocsoládi bélyegzőhely ezután ecsenyi lesz, a nyomvonal mentén a József Attila u. északi végén a kisbolt kerítésén található a doboz nyalókákkal. A Felsőmocsoládról induló S+ jelzést dél felé meghosszabbítottuk a P sávig (vasúti átjáró). (Somogy Megyei Természetbarát Szö-vetség)  Új turistaút létesült a Geresdi-dombságban: a Mecsek Egyesület új turistautat létesített Véménd térségében. Az új sárga + jelzésű út a Fekedtől észak-keletre talál-ható István-kunyhó erdei pihenőhelyet köti össze a tavaly felfestett sárga kör jelzés-sel, mely a véméndi szerb kápolna romjaihoz, illetve a Szent-kúthoz vezet. Az út első szakaszán egy rövid nyomvonalon fonódik a sárga négyzettel, majd dél felé a Cser-tábla irányába fordul, és Véménd nyugati határrészén csatlakozik a sárga kör jelzéshez. Az új sárga + jelzésű turistaút hossza 5,4 km.  Autóbuszok induló megállójának változása: a pécsi távolsági autóbusz-állomáson az Orfűre és Abaligetre induló buszok szeptembertől a 22-es, ill. a 23-as kocsiállásról indulnak.  Elmarad! A rendezők közlése alapján – egészségi, ill. technikai okok miatt – az október 24-re tervezett „Mecseki láthatatlanok nyomában 1956-os emlék és teljesít-ménytúra” valamennyi távon elmarad. Rendezvények • október 9, péntek: 100 éve született Rauch János – megemlékezés és koszorúzás a Tubesen. R.: Mecsek Egyesület. Időpont: 15 óra. Információ: Berek Zoltán ( 30/663-1076). • október 10, szombat: „DÖKE 30, 15” teljesítménytúrák. Rendező: DÖKE, Komló. Rajt: Mánfa, Árpád-kori templom, 8.00–9.00 (30 km), 8.00–10.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 800, ill. 600 Ft (MTSZ, Ma¬gyar Turista Kártyával, diák, nyugdíjas: 100 Ft kedvezmény). Információ: Balogh Bettina ( 20/777–4006), Ba-logh Zoltán ( 20/380–0777). • október 10, szombat: „65 éves a komlói szervezett természetjárás” – kiállítás és ünnepi műsor. R.: Hétdomb természetbarát Egyesület. 16.30-kor: „65 év pillanata-iból” – kiállítás a Közösségek Házában (Komló, 48-as tér 1.). A kiállítást megnyitja: Tóth Klára, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke. 17.30-kor: „Ter-mészet a zenében” – ünnepi műsor a Komlói Színházban. A vendégeket köszönti: Őri Zsuzsanna, a Hétdomb Természetbarát Egyesület elnöke. A belépődíj önkéntes! • október 16, péntek: „Örökségünk” – délutáni diskurzus. Rendező: Hétdomb Ter-mé¬szetbarát Egyesület. Őri Zsuzsanna: A kőszegi tábor élményei – vetítéses elő-adás. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.). Időpont: 17 óra. • október 16-18: Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó. R. Somogy Megyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Koppányvölgy. Információ:  20/454-7443. • október 23, csütörtök: „Éger-völgy 40, 20, 10” teljesítménytúrák. Rendező: Ma-gyar Ván¬dorok Teljesítménytúrázó Egyesülete. Rajt: Pécs–Éger-völgy, Teca Mama kis¬ven¬déglője, 6.00–8.00 (40 km), 8.00–10.00 (20 km), 8.00–12.00 (10 km). Cél ugyan¬ott. Nevezési díjak: 2000 Ft/fő (40 km), 1300 Ft/fő (20, 10 km). Információ: Jávor Zoltán ( 30/241–8522); • október 30, péntek: Emlékezés régi turistatársainkra a büdös-kúti panteonnál. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Időpont: 14 óra. Találkozás 13.15-kor a Remete-réten (elérhető a pécsi távolsági autóbusz-állomásról 12.45-kor induló orfűi autóbusszal), ahonnan gyalog megyünk a panteonhoz. Információ: Tóth Klára ( 20/527-8913); • november 3, kedd: Természetbarátok Klubja. Arborétumok – Kis Olga előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természet¬barát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► október 10, szombat: „Baranyai Szent Márton zarándoklat” VI. szakasz. Útvonal: Erzsébet – Szellő – Kátoly – Máriakéménd – Olasz (17 km, szintemelkedés: 120 m). Találkozás 8.50-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a 8-as kocsiállásnál (utazás Pécsváradig, majd onnan átszállással 9.30-kor Erzsébet községbe. A túra in-nen indul 9.40-kor. Hazautazás Olaszból 15.58-kor, az autóbusz 16.38-kor érkezik Pécsre). Túravezető Sipos Imréné, Erzsike ( 20/993-3457). ► október 17, szombat: „Sás-völgyi csavargások”. Útvonal: Hetvehely – Nyáras-völgy – Nyáras-forrás – Szarvas-kút – Sás-völgy – Erdő Háza – erdei tornapálya - Cigány-forrás – Hetvehely vasúti megálló (13 km, szint¬emel¬ke¬dés: 200 m). Ta-lálkozás 8.20-8.40. között a pécsi főpályaudvaron (a vonat 8.50-kor indul). Vissza-utazás Pécsre a Hetvehelyről 16.30-kor induló vonattal. Túravezető: Scheitler Adri-enn ( 20/340–4184, 30/663-0924). ► október 23, csütörtök: „Takács Gyula emléktúra”. Útvonal: Hősök tere – Tripammer-fa – Rábai-fa – Lapis – Remeterét – Éger-völgy (17 km, szintemelke-dés: 320 m). Találko¬zás: Pécsett, a Hősök terén 9.10-kor (Uránvárosból 8.37-kor in-dul a 4-es busz a Hősök terére). Túravezető: Becze László ( 72/259–940). ► október 24, szombat: Zengővárkony – Legény-sír – Dóri út – Antal-kép – Pécsvá-rad (15 km, szintemelkedés: 150 m). Találkozás 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson, a 8-as kocsiállásnál (az autóbusz 9-kor indul). Túravezető: dr. Németh Gézáné, Ani ( 70/315-1518). ► október 25, vasárnap: „A Jakab-hegy rejtett kincsei". Útvonal: Éger-völgy – Ja-kab-hegy – Éger-völgy (14 km, szintemelkedés: 350 m). Talál¬kozás: Éger-völgyben, a Teca Mama vendéglő előtt 9 órakor. Túravezető: Marton József ( 20/297–7788). ► november 7, szombat: „Baranyai Szent Márton zarándoklat” VII. szakasz. Útvo-nal: Olasz – Hásságy – Magyarsarlós – Nagykozár – Pécs-Újhegy (13 km, szint-emelkedés: 120 m). Találkozás: 6.10-kor a pécsi távolsági autóbusz-állomáson a Belvárdgyulára induló busznál. Túravezető: Rónaky Gizella ( 30/266-4648). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► október 11, vasárnap: Galagonya- és csipkebogyószedő túra + gyógypálinka és pogácsa kóstoló. Útvonal: Kátolyi elágazás – Törökvári-pihenő – Vályús-forrás – Katole¬bergi-képoszlop – Lankás-dűlő – Máriakéménd (10 km, szintemelkedés: 220 m). Részvételi díj: 400 Ft/fő. Találkozás: 13.50-kor a kátolyi elágazásnál (Pécs-ről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 13.05-kor indul a busz). Hazatérés: Máriakéméndről 18.52-kor indul a busz, Pécsre érkezik 19.30-kor. Túravezető: Gayer Éva. ► október 17, szombat: Bakancsos Óvodások túrája a Mecsekben. Útvonal: Mecsek-szent¬kút – Kancsal-forrás – Rózsa-forrás – Szentkút – Széchenyi-forrás – Kismély¬völgyi-forrás – Kismély-völgy (4 km, szintemelkedés: 180 m). Találkozás: Égervölgy megállóban 10.30-kor. A 24-es járat 9.50-kor indul Kertvárosból (az ÁR-KÁD-nál 10.05-kor, Uránvárosban 10.18-kor lehet rá felszállni). Túravezető: Földesiné Kövi Ildikó. ► október 17, szombat: Erdősmecske értékei. Útvonal: Erdősmecske – római katoli-kus templom – szerb ortodox templom – Piros-domb (3 kereszt) – Régi szerb temető – Vár-hegy, kolostor romjai – Erdősmecske (12 km, szintemelkedés: 260 m). Találkozás: Erdősmecske, Községháza megállóban 8.10-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 8-as kocsiállásáról 7 órakor indul a busz Pécsváradra, onnan Er-dős¬mecskére 7.45-kor). Hazatérés: Erdősmecskéről 14.02-kor indul a busz Pécsváradra, onnan Pécsre 14.40-kor, mely 15.10-kor érkezik. Túravezető: Biki Endre Gábor. ► október 21, szerda: Falujáró túra Beremendre. Látnivalók: Megbékélés kápolna, Mendel emlékház, déli pont (kopjafa). Találkozás: Beremenden a községházánál 10.30-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 14-es kocsiállásáról 9 órakor indul a busz Siklósra, onnan Beremendre 10 órakor). Túravezető: Lakatosné Novotny Sarolta. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással  október 17, szombat: „Leányvásár Pécsváradon”. Útvonal: Hosszúhetény – Pécs-várad – Hosszúhetény (11 km, szintemelkedés: 160 m). Indulás: a 9.20-as hosszú-he¬tényi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin ( 20/507-0776).  október 18, vasárnap: „2=1-ben. Eperjesi Ernő Emléktúra és Tesz-vesz túra”. Útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kh. – Balincai-forrás – Vörösfenyő kh. – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 180 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjá-rattal. Túravezető: Miklovits György ( 72/488-733). A Mecsekerdő Zrt. természetjáró programjai  október 10, szombat: Várak, romok, kastélyok – történelmi barangolás a Kelet-Mecsekben. Útvonal: Hosszúhetény – Zengő – Mária kápolna – Püspökszentlászló – Hosszúhetény. A program időtartama: 4-5 óra. Találkozó 9.30-kor a Kövestető Vendégháznál (Hosszúhetény, Kövestető 067/a hrsz.). Részvételi díj: 1500 Ft/fő, amely a túravezetést és egy püspökszentlászlói ebédet tartalmaz. Szálláslehetőség a Kövestető Vendégházban (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Információ és jelentkezés: Kövestető Vendégház ( 72/481-058, 30/663-0923, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).  október 23, péntek: Dámbarcogás túra Bőszénfára, a szarvasfarmra kisvasuta-zással. Indulás Almamellékről 10 órakor kisvasúttal Sasrétre, onnan gyalogtúra Bő-szénfára. A farmon dámbarcogás hallgatása, séta az állatsimogatóban, az agancsgyűjtemény megtekintése, majd gyalogtúra vissza Sasrétre. Visszautazás 16.30-kor Sasrétről Almamellékre kisvasúttal. Részvételi díj: 500 Ft/fő + a kisvasúti jegy, melynek ára – oda-vissza – felnőtteknek 1400 Ft, gyermekeknek és nyugdíjasoknak 800 Ft. Ebédlehetőség a Zselicvad Étteremben. A programra előzetes jelentkezés szükséges! Információ: Gerlecz Edit ( 70/296-7477, 30/459-9326, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).  október 27, kedd: Telihold- túra a Zengőre. A Mecsek Zöldút és Mecsekerdő Zrt. közös túrája a Mecsek legmagasabb pontjára. Találkozó 17 órakor Hosszúhetényben az önkormányzat előtt (Hosszúhetény, Fő út 166.). A program időtartama: 5 óra. Szálláslehetőség a Kövestető Vendégházban (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Információ és jelentkezés: Kövestető Vendégház ( 72/481-058, 30/663-0923, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► október 10, szombat: Fotóstúra a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben. Gombák, őszi erdő. Szakvezető és fotós: Völgyi Sándor. Információ: Komlós Attila (30/377-3388, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). ► október 10, szombat: Geotóp nap a Tettyén. A Geotóp Nap országszerte meghirde-tett program¬jai hazánk földtudományi kincseire hívják fel a figyelmet. A pécsi prog-ramon a Tettye földtani értékeit ismerhetik meg az érdeklődők geológus szakember közre¬működésével. Hely¬szín: Pécs, Tettye tér, időpont: 10 óra. A program ingyenes. ► október 10, szombat: Madármegfigyelő nap az Ős-Dráva Látogatóközpontban. A madármegfigyelő nap keretében spektívvel, távcsövekkel figyelhetik meg az érdek-lődők a térségben honos madarakat, madarász szakember segítségével. A program keretében madárgyűrűzési bemutatóra is sor kerül. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca. Időpont: 9.00 óra. A program időtartama: 2-3 óra, részvételi díj: 500 Ft/fő. ► október 21, szerda: Földünkért világnap. A program során filmvetítésen, természet-ismereti foglalkozáson vehetnek részt a gyerekek, majd a Hagyományos gazdálkodás tanösvényen a régi ormánsági állattartás, rétgazdálkodás, gyümölcstermesztés, méhészkedés, kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetik meg. Helyszín: Ős-Dráva Látogatóközpont, Szaporca. Időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 3-4 óra, részvételi díj: 500 Ft/fő. ► november 3, kedd: „Vad Magyarország” – filmvetítés. Helyszín: Ős-Dráva Látoga-tóközpont, Szaporca. Időpont: 16.00 óra. A program időtartama: 1 óra. A program ingyenes. ► november 3, kedd: DDNP Klub. Évszakok a Dráva mentén – Hódossy Attila elő-adása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. Ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522–2953. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu