2014. szeptember 221. szám

MECSEK HÍRADÓ 221. szám 2014. szeptember EMLÉKTÁBLA AVATÁS AZ ABALIGETI-BARLANGBAN A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2014. június 20-án konferenciát szervezett Abaligeten abból az alkalomból, hogy ezelőtt 60 éve, 1954-ben fedezte fel Vass Béla – kutatótársaival együtt – az Abaligeti-barlang Nagy-termét. A konferencián előadások hangzottak el a Mecsek és a Villányi-hegység barlangjai kutatásának történetéről, a barlangok élővilágáról, a legújabb kutatási eredményekről, illetve Vass Béláról. A konferencia zárásaként délután emléktábla avatásra került sor az Abaligeti-barlang Nagy-termében. Az avatáson Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója emlékezett meg a tavaly elhunyt Vass Béláról, és a 60 évvel ezelőtti felfedezésről, majd Rónaki László barlangásszal, Vass Béla kutatótársával együtt leplezték le az emléktáblát. Strasser Péter DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TERMÉSZETBARÁT TALÁLKOZÓ KÁRÁSZ, 2014. július 18–20. Háromévenként kerül sor arra, hogy a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szö-vetség találkozóját mi, baranyai természetbarátok szervezzük. Ilyenkor igyekszünk megyénk olyan kincseit megmutatni, melyekre mi magunk is büszkék vagyunk. Ez évben Kárász volt a találkozó helyszíne. Kárász és környéke természeti szépségeit magam csak jó pár évvel ezelőtt fedeztem fel, mivel születésemtől fogva a hegy ellen-kező oldalán élek, itt járom az erdei ösvényeket, itt keresem a szépet. Amikor a Szent Márton gyalogos zarándokút e szakaszát akartuk kijelölni, akkor jutottam el a faluba. Az erdő felől, délről érkeztünk, majd az északi ösvényeken hagytuk el a falut. A falu nagy hatással volt rám, számítógépem háttérképéül is hosszú ideig a Köblénybe ve-zető útról visszanézve elkattintott kép szolgált emlékeztetőül az ott töltött szép napra. Most, hogy ránk esett a feladat (a találkozó megszervezése), úgy éreztem, másnak is meg kell mutatni e varázslatos tájat. A gondolatot tett követte, s miután Müller Nándi túravezető társunknak, barátunknak (aki pár éve a szomszéd faluban él és jó ismerője e tájnak) is megemlítettem a gondolatot, beindult a gépezet. A gyönyörű táj adott volt, s a fogadókészség is példás. A falu vezetőivel, civil szervezeteinek képviselőivel való többszöri találkozásunk eredményeképpen összeállt a program. Július 18-án, pénteken délután a Faluház udvarán gyülekeztünk, vártuk a Somogyból, Tolnából érkezőket. Három órakor indultunk a Mecsekerdő Zrt. „léüzemébe”, ahol alapos tájékoztatást kaptunk a naturalé készítés folyamatáról, s kóstolót is fogyaszt-hattunk az éppen raktáron lévő kínálatból Merkné Erőss Éva szíves vendéglátása jó-voltából. Azután Mezei Ottó fazekas műhelyét látogattuk meg. Ő nemcsak a – méltán elismert – fazekas tevékenységéből tartott elméleti és gyakorlati bemutatót, hanem a honismereti, néprajzi gyűjteményét is bemutatta ízes beszédével, bennünk is régi em-lékeket felidéző szavaival. Jó lenne, ha mindannyian így akarnánk vigyázni elődeink értékeire. Nagymamáink háztartási eszközei, ruhái, edényei sorakoztak a – Mezei Ottó saját házában kialakított – gyűjteményben. A Faluházhoz visszafelé sétálva megcsodáltuk a hangulatos játszóteret, majd betér-tünk az első Magyar Fészekodúgyár volt területére is, ahol mutatóban van még né-hány odú, ami a régi idők emlékét idézi. Finom illatok jelezték, merre kell tartanunk, a Faluház udvarán a bográcsban rotyogott már a finom pörkölt. Kaszanics Károly volt a séf, a falu megye-szerte híres főzője. Örültünk, hogy a kuktái lehettünk, különösen élveztük az előkészítő szakasz tennivalóit! Szövetségünk ügyes kezű lányai a saláta-készítés tudományában való jártasságukat bizonyították, a fiúk pedig az étkezéshez rendezték be a terepet. Vacsora előtt Lép Péter polgármester úr köszöntötte a találkozó résztvevőit, majd finom bodzapálinkával kínálta a természetbarátokat. A kiváló va-csora elfogyasztása után Mezei Attila, a Faluszépítő Egyesület vezetője szólt a falu múltjának, jelenének fontos állomásairól. Például arról, hogy a falusi vendéglátás bölcsője is itt ringott, az országban elsők között Kárászon kezdték el a falusi nyaral-tatás megszervezését. Az 1930-as években Vitéz Kun Lajos plébános indíttatására fogadtak először vendégeket, a plébános országos propagandát folytatott a falu nép-szerűsítése érdekében. Strandot, kaszinót, vendéglőt tartott el a – főként Pestről és az Alföldről érkező – turistasereg. Találkozónk résztvevői is mesélhetnek arról a vendég-szeretetről, amellyel fogadtak bennünket szállásadóink. A koordináció nem egyszerű feladatát Mezei Attila vállalta, de nem volt ember, aki irigyelte volna, amikor még péntek este is újabb igényekkel álltunk elő. Pap Judit (aki egyébként mindhárom nap velünk volt szinte végig, s nem volt olyan kívánságunk, amit ne teljesített volna) be-szélt arról is, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a környékbeliek is megismerjék az értékeket. Két, lassan már országos hírű rendezvényük csábítja az embereket a faluba: az egyik a Gombafesztivál, a másik a Pálinkafesztivál. Hamaro-san pedig az elszármazottak találkozója következik. Látszott egyébként, hogy a kárá-sziak megszokták a vendégeket, szívesen álltak velünk szóba az utcán is, boltban is, templomba menet is. Ezután Bank László, az MME Baranya megyei csoportjának alelnöke, irodavezetője tartalmas, kritikus hangvételű, hiteles előadása világított rá arra, hogy természeti értékeinkkel hogyan kell bánni. Képeivel jó és rossz példákat mutatott be megyénk helyi jelentőségű kastélyparkjainak, közparkjainak, növény-gyűjteményeinek, füves területeinek, vizes területeinek, erdeinek gondozottságára, biztonságára, veszélyeztetettségére. Szombaton autóbuszos kiránduláson igyekeztünk bemutatni a vidéket, Máré-vártól Alsómocsoládig. Minden állomáson háromszor annyi időt lehetne eltölteni, mint amit mi el tudtunk tölteni. Órákat hallgattuk volna még dr. Varga Szabolcs mondandóját az egregyi templomnál a zarándoklatok történelmi vonatkozásairól, lélektanáról, az év-századok alatt történt változásokról. De ugyanígy hallgattuk a Máré-vár gondnokának tájékoztatóját is. Továbbutazva Szászváron a Bányászati és Helytörté-neti Gyűjteményt néztük meg, majd – lazításképpen – megkóstoltuk a szászvári borokat, hangulatos ismertetés keretében, némi zsíros kenyérrel alapozva a különféle hatásoknak. Autóbu¬szunk legközelebb Alsómocsoládon állt meg vidám csoportunkkal. Itt is a „helyi érté¬keket” kerestük, találtuk. A Tárház Foucault ingája, majd a Sztankovánszky kastély-park Tischler szobrainak megtekintése után a felnőttek számára készült játszótéren edzettük magunkat a kemencében sült finomságok elfogyasztására. Vacsora után vis¬szaindultunk bázisunkra, Kárászra, a Faluházba. A meleg és az egész napi vándorlás után érzett fáradtság miatt nem könnyen állt össze a régiós találkozók hagyományos esti népdalköre, de azért kisebb jövés-menés után a Faluház udvarán, a lassan csilla¬gokkal benépesülő égbolt alatt sorra kerültek kedvenc nótáink is a Somogy megyei nótafák segítségével A Göncöl-szekér nagyot haladt a templom tornya körül, mire elcsendesültünk. Vasárnap reggel kénytelenek voltunk választásra késztetni vendégeinket. Mezei Attila gombakereső túrája és Pap Judit falusétája között muszáj volt választani, mert egymás utánra már nem fért bele a programba minden. Mindkét „hadjárat” sikeres volt. A Mezei Attila vezette csapat gazdag tárházát mutatta be a hegyoldalban talált gomba¬féléknek, Pap Judittal pedig a Pajtamúzeum, a vízimalom (Komjáti János történeti és szakmai ismertetése) és Piller Zsolt méhészete jelentett élményteli programot. Ez utóbbi tudományos konferenciára is beillő, érdekes tájékoztató volt a méhek életének szervezettségéről, a méhcsalád tagjainak feladatairól, a folyamatról, amellyel a mézet készítik. A találkozó résztvevői – Mezei Attila jóvoltából – még kaptak ajándékba szárított gombát egy kis üvegben, ami segít továbbvinni az itteni ízeket, hangulatokat. A programokon résztvevők megnyilatkozásai alapján ki merem jelenteni, hogy az átélt élmények igazolták az eredeti gondolatot: Kárászra érdemes eljönni hosszabb időre is. Van annyi érték, hogy eltöltsön több napot is az ember itt. Arról nem beszélve, hogy az egy négyzetkilométerre jutó segítőkész, vendégszerető ember tekintetében biztosan dobogón, annak is a legfelső fokán van e falu helye. Vendégeink is ilyen hangulatban távoztak, megköszönve a szíves vendéglátást. A sok-sok köszönetet továbbítom mind¬azoknak, akik a találkozó szervezésében segítségünkre voltak, így: Lép Péternek, Pap Juditnak, Mezei Attilának, Kaszanics Károlynak, Mezei Ottónak, Piller Zsoltnak, Ripszám Istvánnak, Merkné Erőss Évának, Varga Szabolcsnak és Müller Nándornak. De köszönet illeti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség képviseletében ügy¬ködő „logisztikai csoport" tagjait is. Ők: Sipos Imréné, Szabó-Dalecker Ibolya, Tátrai Bea, Nagy Balázs, Nagy Balázsné Terike, Potz Gábor és Császár Zsuzsa. „Hegyre fel, völgybe le. Dombon, réten át, horgosok-források mentén, kis falvakat érintve. A múlt egy törékeny darabja még itt fellelhető. Rakd a tarisznyádba Vándor, és őrizd meg emlékként! Búzatábla mosolyát, patak csörgedezését, erdők-mezők só-haját, hegyek-völgyek bölcsességét. Jól jöhet e kincs melegsége a hideg, téli hónapok-ban...” ( Mecsek-Völgység-Hegyhát Útikönyv) E szavakkal hívtuk vendégeinket a találkozóra. Jelentem, hogy a kincset megtaláltuk, emlékként magunkkal hoztuk, és megőrizzük a hidegebb napokra. Szeretettel gondo-lunk kedves vendéglátóinkra! Tóth Klára a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke Megyei elnökök találkozója az MTSZ központjában 2014. augusztus 9-én a Magyar Természetjáró Szövetség megyei elnökei találkoztak Buda¬pesten. A főbb témák között szerepelt az új tagnyilvántartó rendszer, valamint a jelzésfestések felújításának koordinálása. Győri Tamás József, az MTSZ igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd hangsúlyozta, hogy az MTSZ Országos Köz-pontja a jövőben is számít a megyei szervezetek segítségére, munkájára. A találkozón bemutatták a megújult tagnyilvántartási rendszert, amely sokkal átláthatóbbá, kezel-hetőbbé alakítja a jövőben a tagság nyilvántartását, így segíti az MTSZ és a hozzá csatlakozó szervezetek koordinációs munkáját. Az új rendszer alapja a Természetjáró Kártya, amely tagkártyaként is funkcionál. A Magyar Természetjáró Szövetség célja, hogy a jövőben ennek a kártyarendszernek a kedvezményt biztosító körét jelentősen bővítse. A civil törvény változásai lehetővé teszik, hogy új szövetségek, társulások is tagjaivá válhassanak a Magyar Természetjáró Szövetségnek. Az új nyilvántartó rendszert ezekre a változásokra már felkészítette az MTSZ. A hétvégi találkozón a megyék képviselői sikeresen megállapodtak a Magyar Természetjáró Szövetséggel kötendő egyéni együttműködésekkel kapcsolatban is. A tavalyi rendszerhez hasonlóan, fel-adatalapú finanszírozásról született döntés. Az MTSZ Országos Központja egyezségre jutott a jelzésfestések lebonyolításával kapcsolatban is a megyei szövetségek vezetőivel, hogy a jövőben ezt a feladatot is gyorsan és hatékonyan tudjuk megoldani. (Forrás: MTSZ Országos Központ) Turistaútjelzés felújítások a Mecsekben A Mecsek turistaútjainak jelzései – országos viszonylatban – hagyományosan jónak mondhatók, erről jártunkban-keltünkben az ország minden részéről visszajelzést ka-punk. A Mecsekben közel 800 km hosszú jelzett turistaút-hálózat van, ez az adat ön-magában mutatja, mekkora feladat a jelzések folyamatos karbantartása. Ezt a mun-kát leginkább önerőből (nem kevés esetben az útjelzés-festők saját anyagi hozzájárulásá¬val) végezzük, de néha lehetőség adódik más forrásból is támogatáshoz jutni (ezek eddig célirányos támogatások voltak, pl. a kéktúra felújítására). Tavaly először az MTSZ által e célra létrehozott „Útalap”-ból is lehetett pályázni, reméljük, ez tovább folytató¬dik (bár erre az évre még nem született döntés a beadott útjelzés-felújítások támogatásáról). Ahhoz, hogy a jelzések jók legyenek, szükséges a folyamatos, útvonalanként átlago-san legalább tízévente történő felújítás. Utoljára 2002–2003-ban történt nagyszabású, átfogó útjelzés-festés a Mecsek egész területén, amikor is – a turistajelzések jelentésé-hez igazítva a régi jelzésrendszert – 220 km hosszan változtak meg a jelzések. Azóta is folyamatos a karbantartás, de a Kelet-Mecsek területén az utóbbi években kevés felújítás történt. Ezért két éve elkezdtük a Kelet-Mecsek turista útjelzéseinek tervszerű felújítását, területről területre haladva. A munkák ez év tavaszán és a nyáron is folytatódtak. Két év alatt elkészültek – csak a nagyobb területeket, útvonalakat említve – a Zengőre vezető utak jelzései, a Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Pusz-ta¬bánya terület útjelzései, a Dél-dunántúli Piros Túra útvonalának jelzései Mecsekjánositól Mecseknádasdig, a Mecseki Zold Túra jelzései a magyaregregyi országúttól Mecsek¬nádasdig, a Vár-völgyet keresztező turistautak, és a magyar¬egregyi országúttól a Dögkút-tető – Dobogó – Vörösfenyő kulcsosház vonalig terjedő terület turistaútjainak jelzései. Most már innen keleti irányba folytatjuk a munkákat, így elké¬szült a Dögkút-tető – Váralja között, a Farkas-árokban vezető turistaút. Terveink sze¬rint két éven belül a Kelet-Mecsek területének legnagyobb részén fel tudjuk újítani az útjelzéseket. Természetesen a Közép- és Nyugat-Mecsek területén is folytatjuk a munkákat, bár itt már kevesebb dolgunk akad, mivel ezen a területen viszonylag jók a jelzések. Ezen a nyáron felújítottuk a Dél-dunántúli Piros Túra Mandulás – volt IV-es bányaüzem (Petőc) közötti szakaszát, illetve folyamatban van a Pécsi parkerdő turista útjelzései-nek felújítása. Ehhez a munkához anyagi támogatást kaptunk a Biokom Kft.-től. Az MTSZ kéktúra-felújítási projektjének keretében tervben van a kéktúra egész hosz-szán – így a Mecsekben is – a jelzések teljes körű, egyidejű felújítása, ehhez az anyagi feltételek megteremtésére folynak az előkészületek. Ezt a munkát valószínűleg jövőre fogjuk elvégezni. A Mecsekben, valamint a többi baranyai tájegységben végzett felújításokról részletes összesítést szokásosan majd az év végi beszámolóban adunk. Köszönjük valamennyi útjelzésfestő munkáját! Strasser Péter Hírek a Baranyai-dombságból Az idei nyár sem telt események nélkül a Mecsek Egyesület életében. Túráink igen népszerűek, és egyre többen vesznek részt hétvégi túráinkon és falujáró kirándulásain-kon is. A legmagasabb létszámot a „Törökvár 25, 15” elnevezésű teljesítménytúra hozta 124 indulóval. A technikai munkák az előre tervezettek szerint haladtak. Adományokból és saját forrásból felújíttattuk Kisnyárád határában a sárga sáv jelzésű turistaút mentén álló Keresztelő Szent János-kápolnát. A felújítás során az építmény teteje le lett bontva és kicserélésre kerültek a tetőlécek. Ezt követően a cserepezés is megtörtént, régi használt cserepekből. A kápolna kívül és belül is új vakolatot kapott, mely az eredeti hagyományoknak megfelelően fehérre lett festve. A díszítőelemek és az ajtó okker-sárga helyett barna színű lett, mely jobban illik az épülethez. A vízelvezetés problé-mája is megoldódott, mivel dréncsöves vízelvezetés került kialakításra. Megújult a régi kőkereszt is a kápolna előtt, melyet évtizedekkel ezelőtt csak egy vaskereszttel pótoltak. Új ereszcsatorna került felhelyezésre, belül pedig új oltárképet készítettünk, mely Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. A tereprendezésben részt vettek a Mecsekerdő Zrt. és Kisnyárád Önkormányzatának közmunkásai is. A kápolna felújítását az ORANS Építőipari és Szolgáltató Kft. végezte Deér Zoltán szakmai irányításával, a munkálatokat Ripszám István koordinálta. Köszönjük a segítséget mindenkinek, aki anyagilag vagy fizikailag segítette a munkálatokat. A kápolna szentelésére június 28-án került sor. Mintegy 100 fő jelenlétében Horváth Sándor plébános út szentelte fel a kápolnát. Az avató¬ünnepségen beszédet mondott Ripszám István, a Mecsek Egyesü-let ügyvezető elnöke. Felújításra került a Schleier-sír is, mely Véménd felől a sárga háromszög jelzésen közelíthető meg. A felújítás során a régi fehér, márványból készült sírfelirat gránit-táblára lett cserélve. A sírkő újracsiszolását követően a sírt körülvevő kovácsoltvas kerítés csiszolása és festése következett. A sír felújítását a Véméndről elszármazott, és ma Németországban élő Anton Schleier finanszírozta. A munkálatokat Őri László kőfaragó, valamint Baumgärtner Norbert és családja végezte. Máriakéménden a főúton hónapokkal ezelőtt kisodródott egy autós az útról és neki-hajtott a Kéméndi-keresztnek. Szerencsére a kereszt nem sérült meg, de a fémkerítés egy része kidőlt és eldeformálódott. Az autós a felelősséget nem vállalva továbbhaj-tott, így a felújítás és annak költsége a Kéméndi családra maradt. Eredetileg is ők állították és gondozzák a keresztet. Most megjavíttatták és új beton alapokkal erősí-tették meg a kerítést, mely ezúttal szép ezüstszínű lett. A Kéméndi-kereszt története: a Szabadság téren álló keresztet Kerner János és csa-ládja emeltette hálából, amiért szerencsésen átvészelték a háborút. A kereszttől pár méterre az út túloldalán állt 1945-ig a Hoffmann-kereszt, mely akkoriban összetört. A mostani kereszt, mely 1947-ben készült, már az újabb kor terméke, ezért kisebb, mint a közelben található kőkeresztek. Műkőből készült és feketemárvány táblán olvasható a felirata. A Mecsek Egyesület tovább folytatta a kőkeresztek felújítását Máriakéménden. Ezen a nyáron újra felállításra került a ledöntött Schleicher-kereszt, mely Máriakéménden, a Nagy-pincesor végén, a kék L jelzésű turistaúton található. A keresztet nyílt túra alkalmával Horváth Sándor plébános úr áldotta meg. A Schleicher-kereszt története: eredetileg a Schleicher család állította az 1800-as évek második felében. Régen ezt a helyet Ötös úti kereszteződésnek hívták, mert öt felé lehetett innen elindulni. A kereszt későbbi neve Kroatenfeld-Kreuz (Horvátmezei-ke-reszt). 1944 őszén a front átvonulásakor Keller Tamás és menye két lóval jöttek erre. Egy háborús katona menekülőben volt, és el akarta venni az egyik lovat, ezért lelőtte Keller Tamást, aki itt a keresztnél halt meg. Szerencsére a menyét nem érte bántódás. A lovak azonban megbokrosodtak és a szökevény nem tudta megsze¬rezni. Régebben esőért vonult ide körmenet. A keresztet egy traktoros az 1960-as években szántás közben ledöntötte. Az eset után állítólag a traktoros fiát halálos sze¬rencsétlenség érte a pécsváradi malomban, ahol belefulladt egy kukoricával teli tar¬tályba. A falubeliek összefüggést látnak tette és fia halála között. Ezután a keresztet a Gerner család állí-totta helyre és vaspántokkal erősítették meg a szárát. A keresztet 1993 környékén ismét ledöntötte egy Bosánszki nevű szederkényi traktoros. Egyesek szerint utasításra döntötte le, mások szerint a sáros úton megcsúszott, és véletlenül döntötte le. A keresztet akkor nem állították helyre, de a kereszt szárát a korpusszal bevitték a közeli Szúnyogi-pincébe és ott felállították. Biki Endre Gábor Mecsek Egyesület, Természetjáró Osztály elnöke Áttörés a mecseki Spirál-barlangrendszer kutatásában: ez lehet a mecseki rekorder Egy nagy barlangász sikernek köszönhetően már csak rövid idő, és a Spirál lesz a Mecsek legnagyobb barlangrendszere, megelőzve az Abaligeti-barlang méreteit is. Az eddig feltárt 1,6 kilométer hosszú rendszer elérheti akár a 10 kilométert is, akkor pedig akár az aggteleki Béke-barlanghoz lesz hasonló – tudtuk meg Glöckler Gábor¬tól, az Origó-Ház Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoportjának vezetőjétől. Július 19-én ugyanis a barlangászok a mélyben a Spirálszíve-teremben – áttörve az omladékot – egy kürtőrendszerre találtak. Első nekifutásra mintegy száz méternyi új részt jártak be, de többfelé haladhatnak tovább, így rövidesen a Spirál lesz az éllovas a Mecsekben, járatainak hossza megelőzi a Abaligeti-barlang 2 kilométeres járatrendszerét. A Spirál-víznyelőt közel négy évtizede kutatják, hogy eljussanak a Vízfő-forrás kiin-dulópontjához, mely négy nagy tó (Orfűi-, Pécsi-, Herman Ottó- és Kovácsszénájai-tó) táplálója. A Vízfő-forráshoz kötődően (az orfűi malommúzeumnál éri el a külszínt) a szakemberek szerint a mélyben lennie kell egy hatalmas barlangnak és innen szerte-ágazó járatrendszernek. Ezen a részen azonban nem lehet lejutni a mélybe, különböző akadályok miatt, ezért született a hetvenes években az a gondolat, hogy a mecseki karszton keresztül felülről egy víznyelőn át tárják fel a rendszert. Így kezdtek hozzá a Spirál-víznyelő kibontásához, majd a kutatás során rátaláltak a Spirálszíve barlangi teremre (nagyobb, mint egy négyemeletes tömbház) és több hatalmas cseppkő-különlegességre. Mint Glöckler Gábor kiemelte, az új járatszakasz felfedezése nagy áttörés, mert köny-nyen lehet, hogy innen egyenesen a Vízfő-forrás rendszeréig is eljuthatnak. Ugyanak-kor hozzátette: a járatrendszernek legfeljebb egyes szakaszait lehet majd a közönség számára megnyitni, a legtöbb helyen ugyanis csak kötéltechnikával lehet haladni. Az pedig még a barlangászok munkáját is erőteljesen megnehezíti, hogy a Mecsek tektonikusan rettenetesen töredezett, omladékokkal teli. A legtöbb esetben úgy lehet csak az egyik szintes járatrészből a másikba kerülni, hogy közben a pár méteres elő-rejutáshoz függőlegesen 50–100 méteres szintkülönbségeket kell áthidalni, vagyis le-föl kell közben kötélen liftezni. Jelzésértékű, hogy a most felfedezett legújabb járatré-szig a külszínről a jól felszerelt, magas szinten képzett barlangászok is csak leghama-rabb két óra alatt tudnak elérni. 1976 óta tart a Spirál-történet A Büdös-kút környékén (az orfűi útról a Remete-rétről lehet ide eljutni) található Spirál víznyelő kibontását 1976-ban kezdték el. Fél évnyi munka után tíz esztendőn át szü-netelt a feltárás, majd 1986-ban újabb fél évnyi tevékenységet követően ismét 10 év szünet következett. A nagyobb léptékű feltárás 1996-ban indult el, akkor viszont igen gyors ütemben, a legújabb barlangásztechnikával az ezredfordulóra már 400 méternyi járható részt alakítottak ki. A következő nagy lépés 2008-ban történt, ekkor találták meg a Spirálszíve-termet. Ez a Mecsek legnagyobb barlangi terme a maga 30x20x25 méteres méretével (ko-tyogna benne egy négyemeletes paneltömb). A következő esztendőkben pedig a Me-csek legszebb és legnagyobb cseppköveit fedezték fel a kapcsolódó járatokban, a 6 méter magas és 3 méter széles sípokból álló Orgonát, valamint több köbméter nagy-ságú cseppköveket és az Elefánt elnevezésű, öt elefántormányhoz hasonló 3 méter magas cseppkövet. Jelenleg a Spirál-víznyelőből induló járatrendszer 1600 méter hosszú. A most megtalált kürtőrendszer egyébként sokkal hosszabb, mint a frissen feltárt száz méter, de a kötélzet kiépítése, a bontás rengeteg időt vett-vesz igénybe. A kutatócsoport várhatóan már a következő alkalommal újabb százméteres előrehaladást rögzíthet. (Forrás: Új Dunántúli Napló) Védjegyoltalom alá került az ORSZÁGOS KÉKTÚRA Újabb mérföldkőhöz érkezett a Magyar Természetjáró Szövetség. A Szellemi Tulaj-don Nemzeti Hivatala 2014. május 8-án védjegylajstromba vette az Országos Kéktú-rát. A Hivatal a védjegyjogosultságot a Magyar Természetjáró Szövetség számára je-gyezte be, melyről a közelmúltban érkezett meg a hivatalos értesítés. A Hivatal hatá-rozatával megerősítette a Magyar Természetjáró Szövetség jogát a védjegy kizárólagos használatára és hasznosítására. A védjegy az árujelzők egyik legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére szolgáló jogi oltalom. Az MTSZ számára az a tény, hogy az emblematikus Országos Kéktúra védjegylajst-romba került, különleges jelentőséggel bír, hisz nemcsak jelképes értéke van, hanem fontos az örökségünk megőrzése szempontjából is. Az Országos Kéktúra célja, hogy a túrázók az országon áthúzódó túraútvonal végigjá-rásával ne csupán sporttevékenységet végezzenek, hanem megismerjék hazánk flóráját, faunáját, természeti és kulturális értékeit, valamint bepillantást nyerjenek hazánk változatos tájainak életébe. (Forrás: www.turistamagazin.hu) Túraajánlat: Szénbányász emléktúra A szeptember 6-i nyílt túránkon „Szénbányász emléktúrára” hívlak benneteket a 2010-ben kialakított Mecseki Bányász Emlékút útvonalán. Túránkat Lámpásvölgyben kezdjük, majd a külfejtésen áthaladva Pécsbányára, a DGT egykori bányabirodalmá¬nak központjába érkezünk. Széchenyi-aknánál részt veszünk a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány által létrehozott EMLÉKFAL avatásán. Az ünnepség után átgyalogolunk a szabolcsi területre. Hősök-teréről György-akna felé vesszük az irányt, majd végigmegyünk az egykori bányavasút nyomvonalán. A Sza-bolcsi-légakna érintése után visszatérünk Hősök terére és hazautazunk. A túra hossza mindössze 9 km, de túránk nem a teljesítményről, hanem látnivalókról szól. Útközben sok mindent megtudhatunk az egykor itt működött bányászati létesít-ményekről, lakótelepekről. Szeretettel várok minden túratársat, és azokat, akik egykor itt dolgoztak, vagy akik szüleikre, nagyszüleikre vagy más családtagjaikra, barátaikra kívánnak emlékezni. Várom azokat is, akik a bányászat története iránt érdeklődnek, vagy egyszerűen csak szeretnek gyalogolni. Találkozás: szeptember 6-án reggel 7.15 órakor a pécsi vasúti főpályaudvar előtt a 38-as buszjárat megállójában. JÓ SZERENCSÉT! Rónaky Gizella túravezető IN MEMORIAM… Navratil Géza Márton (1934–2014) Régi turista társunktól, Navratil Gézától búcsúztunk júniusban. Navratil Géza az 1960-as években kapcsoló¬dott be a szervezett természetjárásba, és aktív természetjáróként dolgozott a Baranya Megyei Természetbarát Szövetségben az 1970-1980-as években. Mint végzett épí¬tészmérnök, már korábban elkötelezett turista volt, számos tájfutó térkép felvételezé¬sében és szerkesztésében is tevékenyen részt vett. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Dél-dunántúli Területi Szervezetének munkabizottságában kezdte el a for¬ráskataszterezést, mely életének kiemelkedő teljesítménye volt: ennek eredményeként készült el 1987-ben a 144 oldalas Mecseki forráskataszter, 98 darab tízezres méretará¬nyú, általa rajzolt térképmelléklettel. Tájfutóként a PVSK színeiben versenyzett. Tájé¬kozódási versenyző és versenybíró, szövetségünkben egy ideig a versenybizottság vezetője volt. Sokoldalú munkásságát jellemzi, hogy részt vett a Mecsek és a Villányi-hegység turistaútvonalainak tervezésében és kialakításában, az útjelzések felújításá¬ban, barlangász feltáró munkákban, forrásépítésekben. Alapítója és szervezője volt a „Tenkes 40” teljesítménytúrának és a „Csokonay Sándor” emlék-túráknak. Az 1990-es évek végén visszavonult az aktív természetjárástól. Emlékét és munkásságának érté¬keit megőrizzük. Rónaki László, Strasser Péter Bodor Árpád (1929–2014) Bodor Árpádra, Tolna megyei barátunkra, aki hosszú éveken át jó kapcsolatokat ápolt a baranyai természetbarátokkal, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség által kiadott nekrológgal emlékezünk: Június 24-én távozott az égi turistautakra a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség tiszteletbeli elnöke és a Magyar Természetbarát Szövetség örökös tagja, Bodor Árpád. Gimnáziumi tanárként generációkkal kedveltette meg túrázást a szekszárdi Garay János Gimnáziumban. A természetjárás szeretetét ő is gimnazistaként kapta útrava-lóként a pécsi jezsuita tanáraitól és iskolai cserkészparancsnokától, Csokonay Sándortól, a „mecseki források szorgos építőjétől”. A 70-es és 80-as évek diák természetjárásának Tolna megyei motorja volt. Szervezte az Országjáró Diákok Megyei Találkozóinak szakmai programjait. 1988-tól 1996-ig a Tolna Megyei Természetbarát Bizottság elnökeként tevékenykedett. Közel egy évtizedig a Tolna Megyei Tájfutó Szövetség elnökhelyetteseként is dolgozott. Bodor Árpád álmodta és valósította meg a napjainkban is igen népszerű, évenként megrendezésre kerülő Tolnai Tarisznyások Környezetismereti Versenyét (TOTAKIV) és a Tolnai Tájakon Túrázók (TTT) Természetjáró Akadályversenyét. Ő indította útjára a Körösi Csoma Sándor nemzetközi földrajzversenyt a kárpát-medencei magyar középiskolásoknak a Garay János Gimnázium tanáraként. Kiss Lajos (1919–2014) Szomorúan tudatjuk, hogy Kiss Lajos, többünknek Lajos bácsi, Baranya megye természetjáró történetének jeles alakja július 24-én hajnalban hosszú útra indult, végleg elköltözött szeretett hegysége, a Mecsek aljáról. Aranyjelvényes túravezető, I. osztályú tájékozódási versenybíró, hosszú éveken át a megye technikai bizottságának vezetője volt. E feladatát is példás erőfeszítéssel, kreatív ötleteket megvalósítva végezte. Irányításával nemcsak karbantartották a Mecsek és környéke turistaútjait, pihenőit, forrásait, hanem új utak, források, pihenők kialakítása is történt ebben a korszakban. A mecseki kulcsosházak megteremtésében, működtetésükben, karbantartásukban óriási szerepe volt Kiss Lajosnak, méltán ér-demelte ki a „kulcsosházak atyja” címet. A köves-tetői (azóta szállodává alakított, bővített) ház, a sasréti kulcsosház, a vágotpusztai kulcsosház, a Gubacsos kulcsosház, a pusztabányai Betyár-tanya és a koszonya-tetői kulcsosház kialakítása is az ő nevéhez fűződik, utóbbi háromnak gondnoka is volt. De gondozásba vett a Csengő-hegyen is egy elhagyott erdészkunyhót, rendbe tette és így bocsátotta a természetjárók rendelkezésére. Utolsó aktív éveiben a koszonya-tetői ház gondnoka volt. E ház környékén alakította ki a Mecseki Erdészeti Zrt. az első „őserdőt" a Mecsek-hegységben. Ezt is óvta, vigyázta éveken át. Szívesen fogadta a házban a Mecsek, de a távolabbi országrészek természetjáróit egyaránt. Gyerekcsoportokhoz is türelmes, segítőkész volt. Sokat tanultak tőle azok, akik a közelébe kerülhettek. Nagyon sokáig aktív tagja volt a DÉDÁSZ (azelőtt a Vasas Elektromos) természetjáró szakosztályának, rendszeres résztvevője a tájékozódási túraversenyeknek, turista találkozóknak. A megye természetjáró életében jelen volt, amíg csak egészsége en-gedte. Közgyűléseink, találkozóink aktív résztvevője volt, még tavaly is köszönthettük őt születésnapján, az általa oly szeretett (új) Betyár-tanyán. Az országhatáron belül és kívül egyaránt sok természetjáró barátja, ismerőse volt. Többször volt tagja a Magyar Természetbarát Szövetség külföldre utazó delegációjának. Nyitott, barátságos ember volt, aki mindenkit szeretett, aki a természetet szereti. Évtizedeken át szervezett csoportokat a Szlovák-Paradicsomba, ahol az ő vezetésével ismerkedtek, majd visszatérő vendégei lettek e csodálatos természeti képződményekben gazdag hegységnek. Nagyon gazdagnak tartotta magát (annak ellenére, hogy nagy vagyont nem gyűjtött), mert úgy érezte, és hirdette: „Enyém az egész Mecsek!” Kiss Lajos több országos és megyei sport- és természetjáró kitüntetés birtokosa volt. 90. születésnapja alkalmából a Magyar Természetbarát Szövetség elnöksége a Ma-gyar Természetbarát Szövetség Örökös Tagjává választotta, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége pedig ARANYBAKANCS DÍJ-jal tüntette ki. Örülünk, hogy ismerhettük, hogy a közelében élhettünk, hogy tanulhattuk tőle a természet szeretetét, a másokért végzett munka örömét, a barátságosságot, nyitottsá-got, az életörömet. Hiányozni fog, de szívünkben, emlékezetünkben velünk lesz a Mecsek turistaútjain, a kulcsosházaknál, a kilátókon, a köves-tetői fonolit-bánya sziklái között, s ott véljük majd látni a Pusztabányára vezető úton is, a nagy kanyarban, ahol egy padot is hagyott ránk, s ahonnét gyönyörű rálátás van a Kelet-Mecsek varázslatos erdeire. Értékes, tevékeny, gazdag életutad után nyugodj békében, Lajos bácsi! Tóth Klára HÍREK  „Papi pipa 50”: a Dél-Zselic Természetbarát Klub ez évben huszadik alkalommal rendezi meg a „Papi pipa” teljesítménytúrát, melyen a szokásos 30, ill. 15 km-es táv mellett „jubileumi” 50 km-es táv teljesítésére is lehetőség lesz. Az 50 km-es távot az egyesület tízévente rendezi meg, ez a második rendezés. Az 50 km-es táv teljesítői évszámmal megjelölt kitűzőt kapnak. További információ a „rendezvények” címszó alatt.  Útjelző táblák: a Mecsekerdő Zrt. Szigetvári Erdészete útjelző táblákat helyezett ki Terecseny és Sasrét környékén, a turistautak mentén, a sasréti erdei iskolához vezető utaknál.  Útjelzés kiegészítés: a Kelet-Mecsekben a kék háromszög jelzés eddig a Takanyó-völgy bejáratától indult, a műútról. Az indulási pont a valóságban – a térképen jel-zettől eltérően – nem csatlakozott más turistaúthoz, így a jelzést – a térképnek meg-felelően – felfestettük a műutat keresztezve, majd fonódva a sárga kereszt jelzéssel egészen a kék sáv jelzésig (160 m hosszan).  Új esőbeálló épült Baranya és Somogy megye határán, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán, Nagytótvárosnál (a kék + jelzésű turistaút elágazásá-nál). Az esőbeállóban négy asztalt helyeztek el, padokkal.  Nyílttúra-változás: a nyílt túra programfüzetben megjelent, 2014. szeptember 6-ra tervezett „Máriagyűdről a Dráva-síkra” elnevezésű túra technikai okok miatt elma-rad. Rendezvények (A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk olvashatók a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) • szeptember 6, szombat: „DÖKE – Jó szerencsét 100-75-50-25” kerékpáros telje-sítménytúrák. R.: DÖKE, Komló. Rajt: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.), 8.00–9.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 900, 800, 700, ill. 600 Ft/fő (MTSZ/Természetbarát Turista Kártyával, Magyar Turista Kártyával 100 Ft ked-vezmény). Információ: Balogh Bettina ( 20/777-4006), Balogh Zoltán ( 20/380-0777). • szeptember 10, szerda: Megemlékezés Hoffmann László halálának 150. évfordu-lójáról. R.: Mecsek Egyesület. Helyszín: Ilonka pihenő, időpont: 15 óra. In-formáció: Berek Zoltán ( 30/663-1076). • szeptember 14, vasárnap: „Jó szerencsét – Bányász emléktúra” (15, 7 km). R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület, Komló. Rajt: Komló, Muzeális Gyűjtemény (Városház tér 1.), 8.00–9.00 (15 km), 9.00–10.00 (7 km). Cél: Komló, Bányászpark. Nevezési díjak: 600, ill. 400 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TTT, Magyar Turista Kártya, szervezett turista/csoportos, családi, diák, nyugdíjas kedvezmény: 50 Ft/fő. 15-ös távon csak két kedvezmény igényelhető, a 7-es távon nem vonhatók össze!). Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437) • szeptember 20, szombat: ”Papi pipa 50, 30, 15” teljesítménytúrák. R.: Dél-Zselic Természetbarát Klub, Pécs. Rajt: Ibafa, Pipamúzeum, 6.30-7.00 (50 km), 7.00-9.00 (30 km), 8.00-10.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1000, 700, ill. 500 Ft/fő (TTT, MTSZ, MSTSZ tagoknak a nevezési díjból 100 Ft/fő kedvezmény). Informá-ció: Strasser Péter ( 20/522-2953). ► szeptember 27, szombat: „Elő a kerékpárral” kerékpáros teljesítménytúra (93, 54 km). Rendező: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kis¬vendéglője, 10.00–11.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1000 Ft/fő (93 km), 800 Ft/fő (54 km). Információ: Becze László ( 72/259-940), dr. Szabó Péter ( 70/609-8744). • szeptember 27, szombat: „Mecsek Éjszakai” (37 km), Esti Mecsek (16 km) teljesít-ménytúrák. Rendező: Fekete Bá¬rány Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglője, 18.00–19.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1000 Ft/fő (Mecsek Éjszakai), 800 Ft/fő (Esti Mecsek). Információ: Becze László ( 72/259-940), dr. Szabó Péter ( 70/609-8744). • szeptember 27, szombat: „Simics Tamás” Emléktúra (az „Elő a kerékpárral” 97 km-es táv és a „Mecsek Éjszakai” teljesítménytúra együttes teljesítésével). Információ: Becze László ( 72/259-940), dr. Szabó Péter ( 70/609-879). • október 4, szombat: „Szent Imre 30, 20, 10” teljesítménytúrák. R.: Szent Imre Isko¬lai Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyűd, Nyugdíjas klub (buszforduló), 7.30-9.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: valamennyi távon 600 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TTT tag-sággal, Magyar Turista Kártyá¬val, ill. diák, nyugdíjas: 100 Ft kedvezmény. A ked-vezmények nem vonhatók össze). Információ: Pálinkás István ( 20/447-2141). • október 7, kedd: Természetbarátok Klubja. „Mecsek, Völgység, Hegyhát” – Müller Nándor vetítéses előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szö-vetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► szeptember 6, szombat: „Szénbányász emléktúra”. Útvonal: Lámpás-völgy – Pécsbánya – Hősök tere – György-akna – Szabolcs-légakna – Hősök tere (9 km, szintemelkedés: 150 m). Találkozás 7.15-kor a pécsi vasúti főpályaudvar előtt, a 38-as busz megállójában. Túravezető: Rónaky Gizella ( 30/266-4648). ► szeptember 13, szombat: „Kora őszi barangolás a Hegyháton”. Útvonal: Sásd – Vázsnok – Öreg-hegy – Kecskehát – Hosszú-erdő – Hamuháza – Varga – Felső-egerszeg – Somos-tető – Vázsnok – Sásd (21 km, szintemelkedés: 246 m). Látniva-lók: a vargai Sásdi Sándor emlékház, templom és a védett tiszafa, a felsőegerszegi templom, a sásdi Történeti Téka. Találkozás Sásdon az autóbusz állomáson, 7.20-7.30 óra között (Pécsről 6.30-kor indul autóbusz a távolsági autóbusz állomásról). Túravezető: Schóber József ( 20/437-8314). ► szeptember 20, szombat: „Kicsit másként a hegyre fel”. Útvonal: Cserkúti csárda – Cserkút – Kővágószőlősi-tó – Jakab-hegy, pálos kolostor romok – Éger-völgy (15 km, szintemelkedés: 540 m). Találkozás 8.50-kor Pécsett az uránvárosi autóbusz állomáson a 26-os autóbusz megállójában. Túravezető: Várnainé Meng Hajnalka ( 30/322-0432). ► szeptember 27, szombat: „Bükkösd környékén”. Útvonal: Bükkösd – Filkóc – Farkaslaki -erdő – Gyűrűfű – Korpád – Bükkösd (20 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozás a pécsi vasúti főpályaudvaron 7.00-kor. Túravezető: Müller Nándor ( 20/957-5775). ► október 4, szombat: „Zselici túra az Erdők Hete program keretében”. A Mecsek-erdő Zrt. Szigetvári Erdészetével közös rendezvény. Útvonal: Almamellék – (utazás erdei kisvasúttal Sarétre ) – Sasrét – Lukafapuszta – Cigány-forrás – Nagy-tótváros – Aligvár-forrás, Balogh István emlékkő – Terecseny – Tere¬cseny el-ágazás autóbusz megálló (14 km, 200 m szintemelkedés). A túrán az erdei kisvasút viteldíja: 700 Ft/fő (gyermekeknek, nyugdíjasoknak 400 Ft). Találkozás: 8.30-kor az almamelléki kisvasút végállomásán. Túravezetők: Strasser Péter ( 20/522-2953), Baumann József ( 20/474-7151). Utazással kapcsolatos információk: Pécsről a távolsági autóbusz-állomásról 6.30-kor indul busz Szigetvárra, onnan tovább Almamellékre 7.50-kor. Hazautazás autóbusszal a terecsenyi elágazótól Szigetvár felé 17.44-kor, átszállás a Turbéki temető megállóban, ahonnan 19.26-kor indul busz Pécsre, érkezik 20.00-kor. Személygépkocsival utazóknak: reggel Szentlászlóig autózni (Szentlászló, Zöcsketelep buszmegállóig, a falu előtt), az autót ott leparkolni, és felszállni az Almamellék felé 8.11-kor induló autóbuszra. Hazafelé a terecsenyi elágazótól 17.44-kor induló autóbusz 18.01-kor ér Szentlászló, Zöcsketelep buszmegállóba, ott vissza lehet ülni a személyautóba. A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► szeptember 8, hétfő: Túra Marázára a Mária napi körmenetre, ami vendégfoga-dással zárul. Útvonal: (Erdősmecske, volt vasútállomás autóbuszmegálló – Kisgeresd – Geresdlaki-kilátó –) Geresdlak – Hidáki-völgy – Maráza – Mária-kápolna, Szent-kút és Mária-forrás – Maráza. Táv: Geresdlaktól Marázáig 6 km, végig 11 km. Összes szintemelkedés: 130 m. Indulás: Pécsről a távolsági autóbusz állomás 8-as kocsiállásáról a 8.00 órai busszal Pécsváradra, onnan a 8.30-kor induló járatokkal Erdősmecske felé. Csatlakozni lehet a túrához Geresdlak (Püspöklak), felső megállóban 11.10-kor (Pécsvárad felől az első megálló.) A pécsi távolsági autóbusz állomás 4-es kocsiállásáról 10.15-kor indul busz Geresdlakra. Túravezető: Szűcs Istvánné, Olga ( 20/278-5872). ► szeptember 17, szerda: Falujáró túra Grábócra és Szálkára. Látnivalók: szerb ortodox templom és kolostor, Szálkai-tó. Táv: 5 km. Indulás: A pécsi távolsági autóbusz állomás 8-as kocsiállásáról a 9.30-kor induló járattal Bonyhádig, onnan 10.30-kor indul Grábócra a busz. Túravezető: Lakatosné Novotny Sarolta ( 20/445-9164). ► szeptember 20, szombat: Bakancsos Óvodások túrája. Útvonal: Dömörkapu - Hideg-kút - Északi táró - Lámpásvölgyi út (3 km, szintemelkedés: 10 m). Talál-kozás: a Dömörkapunál 11.00 órakor (a Főpályaudvarról 10.35-kor indul a 34-es járat). Túravezető: Földesiné Kövi Ildikó ( 20/436-3820). ► szeptember 21, vasárnap: Betekintés a Natúr Életmódtanya gazdálkodásába. Útvonal: Szajk – Babarc – Kisnyárád – Molnárhegyi-vadászház – Szabari-erdő – Szabari-erdészház – Natúr Életmódtanya – Székelyszabar. Táv: Kisnyárádig 7 km (itt kiszállási lehetőség), végig 15 km. Összes szintemelkedés: 180 m. Találko-zás: Szajkon a buszmegállóban 7.45-kor (Pécsről a távolsági autóbusz állomás 10-es kocsiállásáról 7.00 órakor indul a busz). Belépődíj a Natúr Életmódtanyára 600 Ft/fő. Túravezető: Berek Zoltán ( 30/663-1076). ► szeptember 27, szombat: Túra a Villányi-hegységben. Útvonal: Siklós – Kishar-sány – Palackozó – Szoborpark – Villány (10 km, szintemelkedés: 100 m.) Indu-lás: a pécsi távolsági autóbusz állomás 15-ös kocsiállásáról a 8.30-kor induló busz-szal. Túravezető: Németh Gézáné ( 70/315-1518). ► október 3-5. (péntek-vasárnap): Fekedi túratábor (szállás: Fekedi turistaszálló, mely 24 férőhelyes). Teljes költség: 6000 Ft/fő, mely tartalmazza a szállást, 2 meleg étkezést a kiszállítással, a tájház megtekintését, a borkóstolást és a szervezés költségeit. Jelentkezés és 3000 Ft előleg befizetése Biki Endre Gábornál az alábbi két időpontban lehetséges: szeptember 18-án (csütörtökön) Pécs Dr. Veress E. u. 13/B, 18.00 – 19.00 óra között, vagy szeptember 21-én a székelyszabari nyílt túrán. – október 3, péntek: Fekedi kék körtúra bejárása. Útvonal: Feked – Kökény-árok – Harsányi-kereszt – Under-völgy – Feked + Fekeden a templom és a tájház megtekintése (10 km, szintemelkedés: 200 m). Részvételi díj: 200 Ft/fő (a táborban résztvevőknek ingyenes). Találkozás: Feked, bejárati út megállónál 8.55-kor. (Pécsről a távolsági autóbusz állomás 8-as kocsiállásáról 8.00 órakor indul a busz Pécsváradra, onnan Feked felé 8.30-kor.) Túravezető: Breitenstein Ferenc ( 30/235-0695). – október 4, szombat: Az erdősmecskei kolostor romjainak felkeresése. Útvonal: Feked – Vár-hegy – Erdősmecske – volt gránitbánya – Kisgeresd – Geresd-laki-kilátó – Hal-domb – Feked (17 km, szintemelkedés: 400 m). Találkozás: Feked, bejárati út megállónál 8.30-kor (Pécsről a távolsági autóbusz állomás 8-as kocsiállásáról 7.00 órakor indul a busz Pécsváradra, onnan Feked felé 7.55-kor). Részvételi díj: 200 Ft/fő (a táborban résztvevőknek ingyenes). Túravezető: Biki Endre Gábor ( 30/452-4579, este 18 óra után). – október 5, vasárnap: Fekedi zöld körtúra bejárása. Útvonal: Feked – volt vasútállomás – Jakabéczy-kereszt – Walter-kereszt – Trefortpuszta – István-kunyhó – Harang-tető – Feked (táv: 14 km, szintemelkedés: 300 m). Találko-zás: Feked, fordulónál 8.20-kor (Pécsről a távolsági autóbusz állomás 8-as kocsiállásáról 7.00 órakor indul a busz Pécsváradra, onnan Fekedre 7.55-kor). Részvételi díj: 200 Ft/fő (a táborban résztvevőknek ingyenes). Túravezető: Feke-téné Móró Erzsébet ( 20/260-1947). ► október 8. szerda: Falujáró túra a Szekszárdi-dombságba, Kakasdra. Látnivalók: Faluház (Makovecz Imre tervezte), Szt. Anna-kápolna, rk. templom, ezután rövid túra a Vár-hegyre a Bati-várhoz. Indulás: Pécsről a távolsági autóbusz állomás 8-as kocsiállásáról a 8.00 órai busszal. Túravezető: Lakatosné Novotny Sarolta ( 20/445-9164). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► szeptember 13, szombat: „Őszi erdő”. Útvonal: Szászvár – Vörösfenyő kul¬csos¬ház – babina – Magyaregregy – Almás – Pap-erdő – Kis-kút-orma – Szöge-hegy – Komló, Szilvás (18 km, szintemelkedés: 470 m). Rövidebb táv: Szászvár – Vörös-fenyő kulcsosház – Babina – Magyaregregy (10 km, szintemelkedés: 260 m). In-dulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Enyezdiné Tamássy Magdolna ( 20/573-5502). ► szeptember 27, szombat: „Tesz-vesz és Házról-házra II. túra”. Útvonal: Máré csárda – Vörösfenyő kh. – Balincai-forrás – Vörösfenyő kh. – Máré csárda (11 km, szintemelkedés: 180 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túra¬ve-zető: Miklovits György ( 72/488-733). „Házról-házra” túra útvonala: Zobákpuszta, Gyopár kh. – Pusztabánya, Betyár-tanya – Vár-völgyi kh. – Akai-tető – Vörösfenyő kh. – Máré csárda (17 km, szintemelkedés: 560 m). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Kühár Zsuzsa ( 20/361-9970). ► október 5, vasárnap: „Ősz távolabbi vidéken”. Útvonal: Vásárosdombó – Tarrós – Tékes – Mecsekpölöske (16 km, szintemelkedés: 380 m). Indulás a 7.04-es vonattal. Túravezető. Horváth Attila ( 30/371-4545). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► szeptember 6, szombat: Madárgyűrűzés a Földvári-tavon. A program során a Duna bal partján található természetvédelmi területen a madárgyűrűzés elméletével és gyakorlatával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Helyszín: Dávod, Hiezl tanya, időpont: 7.00 óra (gyülekező: 6.45-kor). A túra hossza: 6 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► szeptember 13, szombat: Halászati bemutató a Boki-Dunánál – jelvénygyűjtő túra. A Béda-Karapancsán található Boki-Duna holtág az 1800-as években fűző-dött le a Dunáról. Hatalmas nádasaival és mély, tiszta vizével, tündérrózsa telepeivel gyönyörű látvány. Az ártéri élet fontos eleme volt a halászat évszázadokon keresztül, ennek hangulatával, tárgyi emlékeivel ismerkedhet meg a látogató a program során. Lehetőség van az eszközök kézbe vételére és kipróbálására is. Helyszín: Boki-Duna, Erdőfűn áthaladva 1,5 km-re (GPS: N45.900000 E18.780000), időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 900 Ft/fő. ► szeptember 17, szerda: Kis tudós – pecsétgyűjtő program gyerekeknek. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Tettye Oktatási Központja játékra invitálja a 7-13 éves diákokat! A játék egy előadássorozat része, ahol a résztvevők rengeteg érdekességet tudhatnak meg a természetvédelem gyakorlati tevékenységeiről, valamint a növényekről, a gombákról és az állatokról. Azok a gyerekek, akik a pecsétgyűjtő sorozat hat programján részt vesznek, ingyenesen látogathatnak el családjukkal (max. 5 fő) a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság egyik szabadon választott túrájára 2014-ben, vagy 2015-ben. A szeptember 17-i program témája: Természet a kémcsőben. Egyszerű biológiai kutatások. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 15.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 300 Ft/fő. ► szeptember 20, szombat: Szarvasok nyomában. Szeptember a szarvasbőgés ideje, ez a gímszarvasok nászidőszaka. A bikák ekkor alakítják ki háremüket, a vetélytársakat erőteljes hanggal figyelmeztetik a távolmaradásra. Az Üde rétek tanösvény bejárása során a nemzeti parkban folyó vadgazdálkodásról és a hazánkban élő nemes vadfajokról kapnak tájékoztatást a túra résztvevői, az alkonyat fényeinél pedig a madármegfigyelő torony rejtekéből hallgathatják meg a különleges hangokat. Helyszín: Dráva Kapu Bemutatóközpont, Barcs-Drávaszentes, időpont:17.00 óra. A túra hossza: 3 km, időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► szeptember 22, hétfő: Kis Természetbúvárok Szakköre. A Kis Természetbúvárok Szakkörének foglalkozásain rátermett oktatók segítségével, élményt adó programo-kon fedezhetik fel a gyerekek az élővilág titkait. A szeptember 22-i program témá-ja: A madárgyűrűzés múltja és jelene. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, idő-pont: 15.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 300 Ft/fő. ► szeptember 27, szombat: „Együtt a természettel…”– jelvénygyűjtő túra. A korábbi legeltetéses állattartás hagyományait élesztette újjá igazgatóságunk a növénytani értékeiről méltán híres Nagy-mező – Arany-hegy Természetvédelmi Területen. A legeltetéssel, kaszálással kezelt gyepterületek, a ligetes melegkedvelő erdők, moly-hos tölgyesek több mint harminc védett fajnak jelentenek élőhelyet. A fokozottan védett bánáti bazsarózsa kiemelt gondoskodásban részesül a kezelési tevékenységek során. A részvevők tájékoztatást kapnak a különböző beavatkozá-sokról, és láthatják az elvégzett munkák eredményeit is. A programon az idősza-kosan működő állattartó telep, valamint a legelő racka juhok bemutatására is sor kerül. A túra résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért előzetes jelentkezés szükséges! ( 30/326-9459) Helyszín: Hosszúhetény, Vásártér. A túra hossza: 5 km, időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő ► október 1, szerda: Idősek Világnapja a Pintér-kert Arborétumban. A látogatók szakvezető kíséretével ismerhetik meg a kert életének sajátosságait, az ősz színei-ben pompázó növényvilágot. A szépen gondozott kertben számos növényfaj ebben az időszakban látványos, többek között a szúrós csodabogyó, a pirítógyökér, a fehér tündérrózsa és a májvirág levele, a naspolya, a birs és a hólyagfa termése. Helyszín: Pécs, Pintér-kert Arborétum, időpont: 10.00 és 14.00 óra. Részvételi díj: 400 Ft/fő, nyugdíjasoknak igazolvánnyal ingyenes. ► október 4, szombat: „Színes lombok” túra a Herman Ottó év alkalmából. A neves író, természettudós tiszteletére elnevezett orfűi Herman Ottó-tó partján tett séta során megismerkedhetünk az őszi erdő látnivalóival, a természet változásaival. Gombák, színes levelek között, őszi hangulatban járhatjuk be a vadregényes tó környékét. Helyszín: Orfű, Herman Ottó-tó, horgász parkoló, időpont: 10.00 óra. A túra hossza: 2-3 km, időtartama: 2-3 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► október 4, szombat: Madármegfigyelő nap Béda-Karapancsán. Az Európai Ma-dár¬megfigyelő Napok keretén belül a Duna-Dráva Nemzeti Park is lehetőséget nyújt a madarászatra. A program során a látogatók a kölkedi Fehér Gólya Múzeumban a nyár emlékeit eleveníthetik fel a gólyák életének megismerésével. A múzeumi prog-ramot követően a Nagypartosi tanösvényen túrázva az ősz madarait figyelhetjük meg távcsövek segítségével. A túrán szó esik a Dunához kapcsolódó vonuló mada-rakról és a madárgyűrűzésről is. Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 9.00 óra. A túra hossza: 5 km, időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► október 7, kedd: DDNP Klub. A szederkényi rét élővilága – Gregorits János dia¬ve-títéses előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu