2014. március 217. szám

MECSEK HÍRADÓ 217. szám 2014. március Közgyűlés Az eső ugyan esett a 2013-as évet értékelő, lezáró közgyűlésünkre való gyülekezés idején, de ezt inkább úgy fogtuk fel, hogy legalább nem kívánkozunk a természetbe az eső miatt, s nyugodt körülmények között, a végzett munkához méltó módon tudjuk közgyűlésünket megtartani. A Kulturális Központ (Szivárvány Gyermekház) tanács¬kozó terme megújult berendezéssel várt bennünket. A bejáratnál Rónaky Gizella fo¬gadta a vendégeket, a regisztrációnál Papp Eszter és Sipos Imréné teljesített szolgála¬tot. A büfében – Szabó-Dalecker Ibolya és a Mecseki Kóborlók részvételével – szor¬gos kezek munkálkodtak, készítették a szendvicseket, fogadták az otthonról hozott finomságokat. A teremben Nagy Balázs a technikát (projektor, laptop) tette alkal¬massá a vetítésre, Strasser Péter és jómagam pedig előkészítettük az írásos anyagokat, okleveleket, s még egyszer áttekintettük a forgatókönyv néhány pontját. Zsula Ákos egy szomszéd teremben „bemelegítette” klarinétját, s az ő szereplésével, egy kedves Glinka dallammal köszöntöttük az egybegyűlteket. Üdvözlő szavaimban – az előző évről szólva – a Magyar Turista Szövetség megalakulásának 100 éves évfor-dulójára is emlékeztem, s levetítettük annak a filmnek a részletét, amelyet a központi ünnepségen is bemutattak, tisztelegve ezzel elődeink előtt is. Peregtek a képek, ame-lyekben Karádi Károlyt, a Baranya Megyei Természetbarát Bizottság volt elnökét is láthattuk, és hallgathattuk szavait az 1970–1980-as évek baranyai természetjárásá-ról. A közgyűlést – mint az utóbbi években mindig – Strasser Péter, szövetségünk alel¬nöke „vezényelte le”. Jelezte, hogy – a jelenléti ívek alapján – határozatképesen kezd¬hetjük tanácskozásunkat. A szöveges beszámolót tagszervezetink előzetesen megkap¬ták. Ennek kiegészítéseként először Gida Tibor (Dráva TSE), majd Őri Zsuzsanna (Hét-domb TE) számolt be egyesületük előző évéről. Gida Tibor – annak okán, hogy egyesületében a hamarosan sorra kerülő közgyűlésükön átadja a stafétát a fiataloknak – kicsit régebbi idők (40 év!) emlékeit is felidézte. Marton József, a PTTE képvisele¬tében szólt munkájukról, s jelezte, hogy idén is lesz erdőtakarítás és továbbra is vál¬lalja a Jakab-hegyi rejtelmek bemutatását is. A beszámoló kiegészítéseképpen Baumann József is hozzászólt, az elmúlt évi munkák közül a Kardos úti kulcsosháznál végzett munkáról és a forrásfelújításokról szólt. Dománszky Zoltán, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke hozzászólásában elismerően szólt a Baranyai-domb¬ságban végzett munkákról, kiemelten Biki Endre tevékenységéről. A közgyűlés a kiadott napirend szerint haladt. Az előterjesztések, kiegészítések után a közgyűlés elfogadta a beszámolókat a 2013. évi munkáról, a 2013. évi költségvetés végrehajtásáról, ill. a 2013. évi közhasznúsági mellékletről. Dr. Tihanyi László, az ellenőrző bizottság elnöke beszámolójából kiderült, hogy anyagi szempontból nehéz év áll mögöttünk. A pályázati források bizonytalanok, a támogatások összege is csök-ken. Ez indokolta azt is, hogy a 2014. évi tervek és költségvetés elfogadásakor előre-vetítettük a változtatás szükségességét az anyagi lehetőségek függvényében. Feladatunk volt még az alapszabályunk módosítása. A tagsági viszonyok átláthatóbb szabályozását kellett megoldanunk, hiánypótlásként. A módosítás külön-külön meg-fogalmazza a rendes tagok, a pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok tagsági jogviszo-nyának kezdetét, a tagság jogait, kötelezettségeit, a tagság megszűnésének módjait. Az előterjesztett javaslatokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Örömteli része következett a közgyűlésnek: az elismerések átadása. Először az egyéni túrapontversenyben kiválóan teljesítő sporttársakat köszöntöttük, oklevéllel tettük emlékezetessé kitartó, komoly éves munkájukat. A különböző korosztályokban az alábbiak kaptak oklevelet: Takácsné Jakabos Laura (Hétdomb TE) 3841 pont Feketéné Móró Erzsébet (Hétdomb TE) 2325 pont Várnainé Meng Hajnalka (Dráva TSE) 1602 pont Jónás István (POEÜ) 2527 pont Kapitány Albert (Hétdomb TE) 2132 pont Jancsi Attila (Dráva TSE) 1794 pont Mayer Krisztina (Tenkes TE) 1897 pont Kühár Zsuzsanna (Hétdomb TE) 1344 pont Ujságh Zsolt (Tenkes TE) 1599 pont Soós Zoltán (Dráva TSE) 1012 pont A legifjabb korosztályból Zsula Ákos (Hétdomb TE, 590 pont) és Ujságh Rudolf (Ten-kes TE, 440 pont) vehetett át dicsérő oklevelet. Elismerő oklevéllel köszöntöttük Biros Bélánét (2109 pont), aki egyesületen kívül gyűjti a pontokat teljesített túrái után. Az oklevelek átadásában Jancsi Attila segédke-zett, aki szövetségünkben a minősítések és az egyéni túrapontverseny felelőse. Ezután azokat köszöntöttük, akik még tavaly szeptemberben, Dobogókőn vehették át az MTSZ elnökétől az országos elismeréseket. Így: Balog Árpád (Tenkes TE) – CZÁRÁN GYULA Emlékérem, Feketéné Móró Erzsébet (Hétdomb TE) – Dr. TÉRY ÖDÖN Emlékérem, Jancsi Attila (Dráva TSE) – Természetjárás fejlesztéséért „BRONZ” fokozat, Krifka László (Dráva TSE) – CZÁRÁN GYULA Emlékérem Strasser Péter (Dél-Zselic TK) – Természetjárás fejlesztéséért „EZÜST” fokozat Az egyesületek és az elnökség javaslatai alapján, több éves, néhány esetben több évti-zedes, a természetjárás érdekében végzett lelkiismeretes, minőségi munkáját ismertük el egy-egy emlékplakettel következő társainknak: Horváth Attila (Hétdomb TE), Jancsi Ibolya (Dráva TSE), Juhász Lászlóné (Tenkes TE), Kovács Árpád (Hétdomb TE), Kuizs Sándorné (Hétdomb TE), Raub Bálintné (Nyugdíjas Szakosztály). Végül az ARANYBAKANCS-DÍJ-ak átadására került sor. Szövetségünk tagjai közül idén dr. Gundrum Károlynak ítélte oda elnökségünk a díjat. Több évtizedes termé-szetjáró tevékenysége, a Pécsi Vörös Meteor Egyesületben vállalt vezetői munkája, a Bazsarózsa kulcsosház körül végzett szervező és építő munkája alapján érdemelte ki a díjat. A szövetségünket munkájukkal támogatók közül Sajgó Ferenc, a Mecsekerdő Zrt. Szi-getvári Erdészete Igazgatója kapta a díjat, megköszönve ezzel, hogy segíti a Dél-Zse-licben végzett munkánkat, támogatja a forrásépítéseket, segítségünkre van ottani turisztikai tevékeny¬ségünk fejlesztésében, és 2013-ben nagymértékben hozzájá¬rult ahhoz, hogy Balogh István, szövetségünk egykori technikai vezetője, a Dél-Zselic Természetbarát Klub egykori elnöke emlékére emlékkövet állíthattunk az Aligvár-forrásnál. A közgyűlésnek vezetőséget is kellett választani, mert az elnökség mandátuma lejárt. A jelölő bizottság (elnöke Gida Tibor) előterjesztése alapján a közgyűlés megválasz-totta a következő négy évre az elnökség tagjait: Tóth Klára elnök, Strasser Péter alelnök, Sipos Imréné titkár, Scheitler Adrienn és Nagy Balázs elnökségi tagok. Az Ellenőrző Bizottság továbbra is dr. Tihanyi László vezetésével segíti munkánkat. Az elnökség új tagjai, Sipos Imréné és Nagy Balázs évtizedek óta természetjárók és évek óta segítik az elnökség, illetve szövetségünk munkáját. Nagy Balázs az informatikai, technikai eszközökkel kapcsolatos tudásával, az új honlap létrehozásával, kezelésével, térképé¬szeti munkáival segített bennünket, Siposné Erzsike pedig az elmúlt években a titkári feladatokat vette át akkor, amikor erre szükség volt, a lemondások és betegségek mi¬att. Az ügy iránti elkötelezettségükről, segítőkészségükről, nyitottságukról elnöksé¬günk, az egyesületvezetők, a nyílt túrák résztvevői, a munkánkat közelebbről ismerők egy¬aránt meg vagyunk győződve. Az elnökségi tagságról lemondó társaink, Baumann Józsefné és Rónaky Gizella munkáját megköszöntük, s reményünket fejeztük ki, hogy to¬vábbra is a közelünkben maradnak, hasznosítva évtizedes tapasztalataikat, tudásu¬kat. A kitüntetetteket, a régi és új elnökség tagjait Zsula Ákos klarinét szólója kö¬szön¬tötte. Az „Egyebek” napirendi pont tárgyalása során érkezett javaslat: legyen a BMTSZ tagszervezeteinek tagdíja 2000 Ft a 2014-es évtől, követve a társadalom változásait, a csökkenő egyéb támogatások ellensúlyozására. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Berek Zoltán, a Mecsek Egyesület titkára röviden szólt a kéktúra pályázat¬ról, s arról is, hogy több hónapos csúszásban van a program megvalósítása. Ezután az MTSZ-ben végbemenő változásokról szóltunk, megfogalmazva kritikánkat is abban a vonatkozásban, hogy még mindig nincs végleges döntés a Természetjáró Kártya idei változatairól, a különböző szintekről és árakról. A hozzászólásokban is ez fogalmazó¬dott meg: bonyolultnak és nehézkesnek tartjuk az igénylő lapot és a hozzá kapcsolódó tennivalókat. Alföldi Zoltán, a „Gólyahír” internetes oldal alkotója, szerkesztője szólt még arról, hogy újraindítja honlapját és várja egyesületeinktől a közérdekű információkat. A közgyűlés hagyományosan baráti beszélgetéssel, az elkészített szendvicsek, ízletes sütemények, az elmaradhatatlan káposztás pogácsa elfogyasztásával, finom mária-gyűdi borok kóstolgatásával zárult. Köszönöm a közgyűlés munkáját előkészítők segítségét, a helyszíni munkát, a tag-szervezetek, szakosztályok, túravezetők, pártoló tagjaink aktív részvételét, a jó han-gulatot, s elnökségünk nevében köszönöm a bizalmat is. A továbbiakban hasonló aktivitást, együtt töltött értelmes programokat, a természet és egymás iránti barátságot kívánok magunknak! Tóth Klára elnök A Dráva Természetbarát Sport Egyesület közgyűléséről Az év eleje – mint minden egyesület életében – a közgyűlések időszaka. Nálunk is így történt ezen a szép, napos szombat délutánon. A 2013-as év elnöki, gazdasági, szak-osztályvezetői és számvizsgálói beszámolóiból kiderült, hogy az egyre rosszabb gaz-dasági helyzet ellenére, egyesületünk becsületesen hozzátette a maga munkáját a megye természetjárásának fejlődéséhez. Szó esett az elvégzett munkákról, rendezvényekről. A kulcsosházunk szerény mér-tékű munkáin kívül jóval jelentősebb volt a turista utak útjelzéseinek festése. Az Or-mánságban és a Villányi-hegységben az MTSZ Útalap anyagi segítségével 16 km turistautat újítottunk meg, míg a Tenkes teljesítménytúra „környékén” további 18 km-t, amit a Tenkes TE együttműködésével sikerült megvalósítanunk. Legjelentősebb rendezvényünk, a Tenkes teljesítménytúra a tavalyi évben a meg-szokotthoz képest kisebb résztvevői létszámot hozott. A „rossz” idő befolyásoló té-nyező! Ennek érdekessége az volt, hogy a távolabbról és a hosszabb távokra érkező túratársak szép számmal eljöttek, de a pécsi és a megye természetjárást kedvelői közül csak azok voltak jelen, akik kora reggel megnézték a radar képeket vagy valamelyik rendezővel beszéltek. Ugyanis a Tenkes körül nem esett! Másik rendezvényünk a megyei szövet¬ség támogatásával került lebonyolításra. Ez a „Turista bál” volt. A résztvevők – az itt készült képek és videók tanúsága szerint is – jól érezték magukat. A közgyűlés meghívott vendégei is felszólaltak. A Baranya Megyei Természetba¬rát Szövetség elnöke, Tóth Klára és a Tenkes Természetbarát Egyesület elnöke, Andrasek Csaba is az elvégzett munkát, és leginkább az együtt dolgozni képes szerve¬zetek jelen-tőségét emelte ki. Bemutatkoztak új tagjaink, akik „rendes és pártoló” tagi minőségük-ben is kifejezték közösségünkhöz tartozásukat és felajánlották munkájukat az egyesület további fejlődése érdekében. Egy szomorú eseményről is megemlékez¬tünk: barátunk és túratársunk, Kőhegyi László haláláról. Laci, emléked megőrizzük! Jól eső érzéssel hallgattuk azok neveit, akik az egyesület hírnevét gyarapítva vala-milyen megyei vagy országos kitüntetésben részesültek. Varga Kálmán „BMTSZ elis-merő plakettje”, Gida Tibor „Aranybakancs” díja, Krifka László „Czárán Gyula” emlékérme és Jancsi Attila „Természetjárás fejlesztéséért bronz fokozat” kitüntetése az egyének mellett az egyesület munkáját is dicsérik. Ezután még egy fontos feladatunk volt, az alapszabály átdolgozásának megvitatása. A munkát végzők igyekeztek az új jogi szabályozás szerint beterjeszteni a változásokat. Elfogadása mindenki egyetérté¬sével megtörtént. A végére hagytam egy jelentős változást egyesületünk életében. Mivel egy ciklus véget ért a tisztségviselők életében, tagjainknak most kellett szembesülniük a kény-szerű változásokkal. Egyesületünkben egy előzetes információkérés alapján megvolt a „forgatókönyv” az új vezetőség választására. Az egyesület új elnökének Jancsi Attilát (atiKA), gazdaságisának Feik Évát, míg szakosztályvezetőjének az állandóságot jelentő Romvári Tibort (Rongyi) választotta meg a közgyűlés. A lemondottaknak megköszöntük az egyesület érdekében végzett tevékenységü-ket. Külön kiemelném eddigi elnökünk, Gida Tibor munkáját, aki a megalakulá-sunktól (1996) volt egyesületünk elnöke. Ő egyesületünk jogelődjének, az egykori Ifjúsági és Munkás Klubnak, majd az ebből alakult PTTE természetjáró szakosztályá-nak is a vezetője volt. Az 1970-es évek közepétől irányította, és szervezte túráinkat, turistaházi tevékenységünket. Ezek mellett sokat tett a megye természetjárásáért is. Egyesületünk vezetősége egy most alapított „Tiszteletbeli Elnök” címmel ismerte el eddigi munkáját. Nem titkoltan abban a reményben is tettük ezt, hogy ta-pasztalatságát és eddigi ismeretségét továbbra is, ha csak kisebb fordulatszámon, de az egyesület érdekében fogja kamatoztatni. Az új vezetés nevében mondhatom, hogy megpróbáljuk átugrani azt a magasra tett lécet, amit elődeink elénk tettek munkájukkal, elismertségükkel. És ahogy a közgyűlé¬sen is mondtam, ha minden egyes tagunk csak egy kicsit is hozzátesz az egyesület munkájához, akkor elérhetjük azt a kerek egészet, amikor akár már büszkék is lehe¬tünk arra, amit addig tettünk! atiKA 40 év a szervezett természetjárásban – beszélgetés Gida Tiborral Abból az alkalomból beszélgetünk Gida Tiborral, a Dráva TSE leköszönő elnökével, hogy bejelentette, negyven év után kicsit távolabb szeretne maradni a közösségi élet-től, legalábbis annak a nagyobb terhet jelentő részétől, a vezetői tevékenységtől. Köz-gyűlésükön lemondott, nem jelöltette magát az egyesület elnökének. Eleve tudom, hogy reménytelen felvázolni az életutat, amely Tibort a baranyai ter-mészetjáráshoz kötötte, mégis megpróbálnám, legalább a főbb állomásokat, jelentő-sebb időszakokat rögzíteni, azok kedvéért is, akik nem voltak közvetlen munkatársai e hosszú úton, meg azért is, mert Tibor életútja korrajz is, ami tanulságos lehet a mai civil szervezetek vezetői számára is. – Hogyan kezdődött? – kérdezem. – Alföldi gyerek lévén (Baján született 1944-ben és 1959-ben került Pécsre) él-ményt jelentett a Mecsek, a hegyvidék. Ebből az időből egy-egy jó iskolai kirándu¬lásra emlékszem. A 70-es évek elején aztán, már fiatal felnőttként, talán éppen 1974-ben a lakótelepen, ahol éltem akkor, megszerveztem a klubot, amely sokféle hasznos időtöl-tést kínált a fiataloknak. E klub programjának része volt az erdőjárás is (emlék¬szem egy jó hangulatú túrára a Tripammer-fához) a napi pingpongozás, ismeretterjesztő előadások mellett. Ilyen klubok akkoriban a város más részeiben is működtek, pl. Patacson, Nagyárpádon, s a Doktor Sándor Művelődési Központ fűzte őket egy szálra. Tevékenységünk felkeltette a Dunántúli Napló újságírójának, Lombosi Jenőnek a figyelmét, s megjelent a Naplóban rólunk, a klubunkról egy cikk. Nagyjából ezzel egy időben (vagy éppen emiatt) klubunk programjában volt egy előadás, amit Karádi Károlyné, a Baranya Megyei Testnevelési és Sporthivatal munkatársa, a megyei természetbarát szövetség titkára tartott a természetjárásról. Irénke tájékoztatója magával ragadó volt, ebből következett, hogy klubunkkal csatlakoztunk a Pécsi TTE-hez, amely akkoriban amolyan gyűjtőegyesülete volt a megyei természetjáró csoportoknak (elnöke Schwara Nándor volt). Az itt adódó lehetőségeket nagy lendülettel használta ki tagságunk, elkezdtünk több túramozgalmat (Baranyai várak, Dél-dunántúli Kéktúra stb.) teljesíteni, ami nagy előrelépést jelentett csapatunkban. A túrák során szerzett élmények növelték az összetartozás, a közösségi élet nagyszerűségének érzését. A csoport – működése révén – lassan ismert lett a megye természetjáró életében. Ekkor a megye járásainak természetjáró életét a megyei sporthivatal, személy sze-rint Karádi Károly és felesége, Irénke szervezték. A városban vállalati természetjáró csoportok működtek, többek között Gőbölös István, Kazal György, Dudók Ilona, Vajda István és más kiváló természetbarátok vezetésével. 1979-ben Karádi Károly és Irénke javaslatára (felkérésükre) megszerveztem a Pécs Városi Természetbarát Bizottságot. Működésünk során bevezettük a városismereti versenyt, Zöld Napot, csillagtúrákat szerveztünk (pl. a Tripammer-fától, valamint a Keleti-Mecsekben). Igyekeztünk mindig, hogy az eredményhirdetés a versenyek után azonnal megtörténjen. – Úgy tudom, a városi bizottságtól 1982-ben elköszöntél. – Valóban. Időközben az országban életre kelt a vándortábori mozgalom, s ez a Mecsekben is követelt örömteli, de komoly feladatteljesítést. Az előző útvonalfelelős betegsége miatt 1980-ban felkértek, hogy legyek a felelőse a Mecsek vándortábor útvonalának, valamint két 100 fős tábornak Orfűn és Zobákpusztán. Csapatom nélkül ezt sem tudtam volna elvállalni, elvégezni 12 évig. Ez a tevékenység az előkészítést és az utómunkálatokat is tekintve nagyon komoly feladatot adott nekünk. De a közös munka még jobban összehozott bennünket. Évente felszerelni két 100 fős sátortábort, a legendás, az országban második legkedveltebb vándortábori útvonalat, ez nem kis feladatot jelentett még akkor is, ha annak idején a Magyar Úttörők Szövetsége, ill. a magyar állam támogatta, segítette, elősegítette azt, hogy gyerekek ezrei túrázhassanak nyaranta az ország legszebb vidékein. Örülök, hogy részt vehettem ebben a munkában. Csapatunk számára is nagy hozadéka volt e munkának. Egyszer pl. az Adriai-tengernél tölthettünk el pár napot közösen annak köszönhetően, hogy e táborok létrehozását, felszerelését közös munkával megoldottuk. – Ezt az időt már én is megéltem természetjáróként. Azt hiszem, mi először Kisújbányán találkoztunk, valamikor a 80-as évek második felében. Tanítványaim a „fő téren” található kulcsosházban töltöttek el egy hétvégét. Te voltál a házigazda. Ez is egy külön fejezet a CSAPAT életében. Mesélj róla! – 1978-ban kaptuk meg – működtetésre – a Kisújbányai kulcsosházat. Rendkívül sok szervező és kétkezi munkát végeztünk ahhoz, hogy a ház fogadókész legyen. Kedvelt szálláshely volt. 1997-ig voltunk a fenntartói, működtetői a háznak, azután – az egyházi ingatlanok körüli változások, illetve az önkormányzat más elképzelései – távozásra kényszerítettek bennünket. Abban biztosak voltunk, hogy csapatunk együtt szeretne maradni és kulcsosházat is üzemeltetni. Jövőképet is megfogalmaztunk: 1996-ban egy egyesületet alapítottunk 17-en (akikből 10-en ma is az egyesület tagjai). Az egyesületet Dráva Természetbarát Sport Egyesület néven a bíróság 1998-ban je-gyezte be. Azt elhatároztuk, hogy – okulva az előző eseten – saját tulajdonú kulcsosházat szeretnénk. Egy napon végigautóztuk a Dráva mentét, s rátaláltunk a mailáthpusztai házra, amelyből egy „kulcsosházra való részt” saját tulajdonként azóta is működtet az egyesületünk. – Beszélgetésünk során mindig visszatérünk a „csapathoz”, amely a komoly mun-kavégzés mellett mindig gondot fordított és lehetőséget teremtett a közös élményekre, a barátságra, az „együtt-egymásért”gondolat jegyében végzett munkára. De mindezt úgy tettétek, hogy a DRÁVA TSE a Baranya megyei természetjáró mozgalomnak aktív részese, meghatározó eleme is volt. Az én következő személyes élményem az a nagyszerű munka volt, amit a csapat az Orfűn, 2000-ben rendezett Gyalogtúrázók Országos Találkozóján a tábori élet megszervezésében nyújtott az irányításoddal. Az a következetes, mindenre kiterjedő szervező és kivitelező munka meghatározó módon járult hozzá a találkozó sikeréhez. – Valóban. Jó közösségünk, szervezni is tudó csapatunk híre miatt több találkozó, rendezvény szervezésével is megbízott a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Régebben Pusztabányán, Kisújbányán, a Pásztor-forrásnál megyei találkozók, 1998-tól pedig Baronek Jenő felkérésére Orfűn, majd Abaligeten és Mailathpusztán is jó hangulatú, barátságos, barátságokat megalapozó rendezvény szervezői voltunk. Most legutóbb, 2013-ban a turistabál megszervezésével járultunk hozzá a megye természet-járó életének színesítéséhez. – Van titok? – kérdezem. – Mert néha azt érzem, van. Évek óta részt veszek az egyesület közgyűlésein, olvasom élménybeszámolóikat, hallgatom Tibor – gyakran kritikus hangvételű, de mindig jobbító szándékú, korrekt – hozzászólásait a megyei, vagy országos értekezleteken. Egyenes, a közös munkára, feladatra koncentráló, de a jó mókát, közös élményeket sem megvető társaságot ismerhet meg az, aki közelebbről is kíváncsi az egyesületre. S hogy sokan kíváncsiak, arra bizonyíték, hogy évről-évre mindig van új belépő, akit vonz az egyesületi élet, a DRÁVA TSE sokszínű tevékeny-sége. Tibor válasza megint a csapatra, a közösségre irányítja a figyelmet. – Egyrészt a közös munka (pl. a kulcsosház felújítása, jelzésfestés), a közösen szervezett rendezvények (a BMTSZ rendezvénytervében szereplő, országos érdeklő-dést is kiváltó Tenkes teljesítménytúra az egyik legsikeresebb a megyében), a közösen teljesített túramozgalmak (Dél-dunántúli Kéktúra, Országos Kéktúra, Alföldi Kéktúra) összekovácsolják az embereket, másrészt egyesületi vezetőként mindig fontosnak tartottam, hogy az elvégzett munkát elismerjük. Éltünk az MTSZ és a BMTSZ elismerési lehetőségeivel. Sok-sok szép – kitüntetéshez kapcsolódó – élmény erősítette közösségünket Dobogókőn és a megyei közgyűlésen. Egyesületünkben az is fontos, hogy tagjainkat túravezetőnek is képezzük. Több bronz- és ezüstjelvényes túravezetőnk van, akik egyesületi túráinkat, valamint a BMTSZ nyílt túráit is örömmel vezetik, nagyrészt az általunk fejleszteni kívánt, s jórészt az általunk kijelölt ormánsági turistautakon. Mi hoztuk létre a Dél-Baranya Turistája jelvényszerző mozgalmat is. – Az elismerések téged is megtaláltak. A vándortáborozást segítő munkád elismeréseképpen Dicsérő Oklevelet és a Gyermekekért Érdemérmet kaptad a Magyar Úttörők Szövetségétől. A Magyar Természetbarát Szövetség Érdemes Természetjárója, aranyjelvényes túravezető vagy. 2000-ben a Természetjárás Fejlesztéséért kitüntetés bronz, 2006-ban ezüst, 2011-ben arany fokozatát kaptad. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség ARANYBAKANCS-DÍJ-jal tüntetett ki 2013-ban. Egyesületed „örökös elnök” címet adományozott számodra. Hogy érzed most magad? – Most jól érzem magam. Több időt tudok a családommal tölteni, a kertünket gon-dozni, s nem nehezedik a vállamra az a sok teher, amit az utóbbi időben a civil szerve-zetek vezetőinek viselni kell. Természetesen az egyesület aktív tagja maradok, mindenben segítek, ami az egyesület előtt áll feladatként. Itt is köszönetet mondok azoknak, akik megszerettették velem a természetjárást, és köszönetet mondok a csapatomnak, akik nélkül nem lett volna ennyi szép élményem, ennyi sikerélményem. Beszélgetésünkben, múltidézésünkben részt vett Jancsi Attila is, akit a DRÁVA TSE közgyűlése elnöknek, Gida Tibor utódjául választott. Attila 1975-től aktív részese a történéseknek. Őt arról kérdezem, mit visz tovább és mit újít meg az egyesület életé-ben. – A barátságot, a közös munkát, a közös élményekre való törekvést mindenképpen megőrizzük. Az egyesület gazdálkodását, a biztos anyagiak megteremtését, az új informatikai eszközökben (pl. honlap) rejlő lehetőségek kihasználását szeretném a csapattal együtt megvalósítani, fejleszteni. Mit mondhatnék még? Örülök, hogy – legalább részben – tanúja lehettem annak a munkának, amit Gida Tibor végzett az elmúlt évtizedekben egyesülete és a megyei természetjárás érdekében. Számomra mindig is a közösségépítő, korrekt vezető példá-ja marad. Nekem is sokat segített feladataim ellátásában. Köszönöm! Jó egészséget, nyugodt éveket, további örömöket kívánunk neki. Jancsi Attilának és a csapatnak pedig hasonlóan értékes, élményekkel teli, eredményes éveket, mint amilyeneket Tiborral éltek meg. Tóth Klára 10 éves a „Baranya Teljesítménytúrázója” jelvényszerző túramozgalom A túramozgalmat 2004-ben a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület (PITE) indította útjára, 8 túrával. Kezdetben csak az egyesület rendezvényei szerepeltek a mozgalom-ban. Elsődleges célunk a teljesítménytúrázás megismertetése, népszerűsítése volt. Minden évben picit módosítottunk az eredeti programon, bővítettük a kiírást, más szervezetek által rendezett teljesítménytúrákkal. Mára már 24 teljesítménytúra alkotja a túramozgalmat. 2010-től a Pécs Városi Természetbarát Szövetség égisze alatt fut a programsorozat. A tíz év alatt sok minden változott, kivéve két dolgot: a céljaink, valamint hogy a teljesí-tések után járó díjazás „tárgya” csak átvételkor derül ki. Így lesz igazi a „névre szóló” meglepetés. Volt már serleg, gravírozott thermó pohár, zseblámpa, lézeres toll, kerámia bögre stb. és legutóbb egy bakancs. 2013-ban 51 fő nevezett a mozgalomba, és 42 fő el is ért valamilyen fokozatú díja-zást. A legmagasabb „gyémánt” fokozatot 6 főnek sikerült teljesíteni. Végül köszönet azon természetbarátoknak, szervezeteknek, akik munkájukkal segítették, hogy a „Baranya Teljesítménytúrázója” mozgalom sikeres legyen. A túramozgalom 2014. évi kiírásában 24 teljesítménytúra szerepel, a részletes kiírás megtekinthető a Pécs Városi Természetbarát Szövetség honlapján: http://pvtsz.hu/ Információ: Juhász Zoltán,  20/310-5754, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Bota János Túra Kishajmástól Sásdig a Zselic jelzetlen útjain A bejárt útvonal: Kishajmás – Mézes-kút – Mindszentgodisa – Gyümölcsény – Palé – Sásd. 2014. mácius 1, szombat. Pécsről a 6.50-es vonattal utaztunk Kishajmásra. A vonaton Jónás István is velünk utazott egy darabig, ő egy másik túrára igyekezett, de annyira, hogy Szentlőrinc helyett már Bicsérden le akart szállni. Szerencsére észrevet-tük, és visszaültettük magunk mellé, hogy ne a szántóföldeken kezdje a túrát. Mikor leszállunk a vonatról Kishajmáson, még minden deres, és ködfelhőben úszik a falu. Kishajmás és környéke ősidők óta lakott hely volt, erre utalnak a területén talált római korból származó sírkövek, és középkori temető nyomai. Nevét az oklevelek csak 1542-ben említették először Hagymas néven. A régi falu a török kor-ban elpusztult, erre utalnak a falu határában fellelhető Pusztaszentegyház és Pusztahajmás helynevek. A feltevések szerint a közeli Hagymás-patak mentén állhatott az ősi falu. Valamikor temploma is volt, melyet Szent Imre herceg tiszteletére építettek. A törökök elvonulása után mai helyén települt újra, s mivel először csak egy-két család lakott itt, Kishajmásnak nevezték. 1979-ben hozzácsatolták Szatina községet. A faluban 1968-tól híres kerámiaüzem működött, amely a ’90-es évek elején megszűnt. Híresek voltak az itt készített termékek, melyekhez az agyagot a közeli agyagbányában termelték ki. Lakosainak száma ma nem haladja meg a 200 főt. Régen a falusiak a temetőjüket „Rokonyigának” nevezték, amiről ez a szólás járta: „ne félj, amikor a Rokonyigára kerülsz, majd nem fáj már semmid se.” Először a templomot nézzük meg, majd felmegyünk a meredek domb oldalába megnézni a kálvária stációit. Nagyon meredek a szerpentines ösvény. Fent az egyik teraszon álló kereszt közelében találhatók a Hit–Remény–Szeretet allegorikus szobrai, és a sírjában fekvő halott Krisztus szobra is. Mellette három, a Zsolnay gyárban ké-szült gyönyörű angyalszobor áll, melyeket Kiss György szobrászművész készített. Állítólag a Zsolnayak kérték még a háború előtt, hogy a falubeliek rejtsék el ezeket a szobrokat. Aztán hálából itt is hagyták, sőt köszönetképp a gyárban készült el a 14 stációs Golgota mázas kerámiakép sorozata is. A szobrok párjai Budapesten és Máriakéménden a kegytemplom előtt találhatók. A kálvária felkeresése után a Mézes-kútnál álltunk meg, ami szépen ontotta a friss forrásvizet. Alatta a szakadékos völgyben csodálatos homokkő hasadék van, rajta kis vízeséssel. Innen a gerincen, majd egy medvehagymás erdőben értünk Mindszent-godisára. Sajnos a Szatinára vezető földesutat nem találtuk meg (pontosabban beszántották), így ez a falu most kimaradt. Mindszentgodisa Felsőmindszent és Godisa egyesítéséből jött létre 1977-ben, majd 1979-ben csatolták hozzá a szomszédos Gyümölcsényt. Felsőmindszent a nevét arról kapta, hogy a falu templomát minden szentek tiszteletére építették. A „Felső” előtag arra utal, hogy Csonkamindszent faluhoz képest északabbra helyezkedik el. Az egykori önálló Godisa a török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd 1760 körül fuldai telepesek érkeztek. Később a magyarok aránya fokozatosan nőtt. A mai falu területén már kelták is letelepedtek. 1542-ben szerepelt először oklevelekben a falu. Felsőmindszent a török időkben sem néptelenedett el. A 18. század második felétől németek telepedtek itt le és a kihalt Godisa is újranépesedett. A templom lefotózása után a keskeny aszfaltos úton gyalogoltunk be Gyümölcsénybe. Egy nagyon parányi kis település, mindössze néhány lakossal, de még bejár a busz. Ennek ellenére van a faluban imaház és művelődési ház is. Gyümölcsény a török hódoltság végére elnéptelenedett, majd a 18. században népe-sült be újra. 1970-ben még 141 lakosa volt, ma már csak 11-en laknak itt. A falu nevét a galagonya szóból eredeztetik, amely a gyümölcs főnévvel etimológiailag összetartozik. A harangláb épülete egykor az imaház és az iskola funkcióját is betöltötte. A faluhoz tartozik a még kisebb Gyümölcsénypuszta is, ahol már csak 1-2 család lakik és egy állattartással foglalkozó majorság van itt. A gerincre felérve csodálatos panorámában van részünk, a Mecsek vonulatait és a TV-tornyot most északról láthatjuk. Palé előtt szeretnénk megtalálni a térképen szereplő kálváriát, de csak nem akadunk a nyomára. Lemegyünk a faluba, ahol segítséget kérünk. Kevés embert találunk, és közülük senki sem emlékszik kálváriára, majd kis idő múlva mégis előkerülnek halvány emlékek egy régi kőkeresztről az elhagyott pincesoron, és már a kálvária egykori létezése is dereng a lakosok emlékezetében. Elmondják, pontosan hol találjuk a keresztet, és hogy ott nézzünk körbe, mert a stációknak is ott kellett lenni, de azt nem tudják, megvannak-e még. Visszamegyünk az erős emelkedőn ismét az erdőbe, de nem találjuk. Márti már leül a fűben, amíg keresem, közben mobilon tartjuk a kapcsolatot. Már majdnem feladom, amikor a beomlott pincesor alatt a bozótosban egy kereszt szára körvonalazódik. Sietek arrafelé, és csakhamar a kereszthez érek. Teljesen benőtte a bozót, de még áll a kereszt, csak a szára van megdőlve, és a szobor része törött. A kálváriát nem találtam, de a kereszt alatt egy helyen faragott homokkő darabok vannak, valamilyen szobor vagy kereszt részei lehettek. Fotózás után sietek vissza Mártihoz, és lemegyünk a faluba, ahol elmondjuk: megtaláltuk a keresztet, és hogy a kálvária már nincs, valószínűleg már réges-rég elbontották. Palé nevét 1327-ben említették először, a középkorban a somogyi apátság birtokai közé tartozott. A hadiút mellett fekvő falu lakossága a török időkben elnéptelenedett, még a 18. században is puszta volt. Zömében német származásúak lakták. Az elnéptelenedett faluba Tolna megyéből telepítettek német családokat. Száz évvel ezelőtt 200 felett volt lakosainak száma, ma már csak kb. 90 lakosa van. Palén megnézzük a templommal szemben eredő Szent Imre-forrást, melynek vízelvezetője sajnos eltömődött, így a forrás előtere feltelt vízzel, ami használhatatlanná teszi ezt a szépen megépített forrást. Innen egy jó órás sétával begyalogolunk Sásdra, ahol buszra szállva térünk vissza Pécsre. Szép napos, nagyon tiszta időben tettük meg ezt a 26 km-es kora tavaszi túrát a Zselic szép tájain. Biki Endre Gábor „MÚLTIDÉZŐ” VÁNDORLÁSAINK KEZDETE Több, mint 30 éve annak, hogy csapatostul először a Pécsi Bárgyár SC kezelésében lévő Gyopár kulcsosházban szálltunk meg. Márti barátnőnk a bőrgyárban volt mérnök, így ő szerezte meg a szállást. Visszaemlékezve – a mai körülményekre is tekintettel – igen szegényes volt a berendezés: csak villany volt. A konyhából, valami csatornaféleségből iszonyatos bűz jött, de nem tudtuk az okát felfedezni. Minden éjjel elhatároztuk, hogy hazamegyünk, de reggelre az erdő szava, hívogató szépsége megváltoztatta elhatározásunkat, és maradtunk 5-6 napig. A fenti rossz emlékek miatt több éves kihagyás következett a turistaszállásokon való alvásban. Közben bekapcsolódtunk a szövetség által rendezett „Tavaszi Kupa” túraversenyekbe, és ott pontőrködtünk, teát készítettünk, ételt főztünk. Emlékezetes maradt, amikor Fehérkúton gulyáslevest csináltunk túrós csuszával. A tűzhelyen a két nagy lábas egymás mellett gőzölgött: az egyikben tea főtt, a másikban a gulyás rotyo-gott. A gulyást fel kellett engedni, s mivel közel volt a teás lábas, abból szaporítottuk a levest. Amikor a tea aljához értünk, akkor vettük észre benne a filtereket, amitől majdnem rosszul lettünk. Ezt a „galibát” ketten követtük el, s eddig titok is volt e ténykedésünk. A gulyásleves igen finomra sikerült, amit a Magyar TV munkatársai – akik a Meleg-mányban forgattak, és betértek hozzánk – is igen dicsértek. Mind a hét tv-s személy bejött a konyhába, és külön-külön is megdicsérték a főztünket. Lám-lám: előfutárai voltunk a Stahl konyhájának, mert az utóbbi időben teafiltereket használ ételei ízesítésére. Ugyancsak a Tavaszi Kupán történt, hogy pontőrnek – a havas időben – terepjáró-val vittek ki minket a pontra, a Budafa fölötti erdőrészbe. A havas eső nem állt el, mi fákból beállót készítettünk magunknak. Közben elfogytak a versenyzők, a „söprű” is elment, és mi csak vártuk a járművet, majd úgy 16 óra felé elindultunk az üres reke-szekkel a jelzetlen úton. Jó volt az irány, már majdnem kiértünk az erdei műútra, ami-kor jöttek értünk. Tényleg elfelejtkeztek rólunk. De nem csak rólunk felejtkeztek el, hanem a Jenő édesanyja által 5 kg lisztből sütött pogácsát is elfelejtették kínálni. A finom pogácsából és a lángossütésből maradt lisztből is kaptunk kárpótlásul. Az egyik Tavaszi Kupán a Kiss Lajos által kezelt koszonyatetői kulcsosháznál pontőrködtünk. Ráérő időnkben „rendbe vágtuk” az udvart. Lajos nagyon megörült eme tevékenységünknek, és meghívott bennünket a kulcsosházban való alvásra. 4-5 alkalommal éltünk is a lehetőséggel. A legelső alkalommal a Budai vámnál annyira beszélgettünk, hogy elment az orrunk előtt a Józsefházára tartó autóbusz. Ezt követő-en – nem tudni, miért – elmentünk a nagy csomagjainkkal a Hősök teréig, és itt vártuk a forgalmas út mellett a 3 órával később jövő következő buszt. Élelmet itthonról kel-lett vinni, de szépen be volt osztva, ebből nem is volt gond. Első este meg is főztük az 1 kg babból és 2 kg húsból a gulyást. Gondoltuk – nyolcan voltunk –, 2-3 napig is elég lesz. Másnap délután, amikor a túráról éhesen hazatértünk, alig-alig volt valami az edény alján a babgulyásból. Nem tudtuk mire vélni az elpárolgást, a megmaradt levest kenyérrel megettük. Másnapra lángost dagasztottunk be és ezt a túra után kezdtük sütni. Lakmározás közben megszólalt Lajosunk ott tartózkodó nőismerőse, hogy ha tudta volna, hogy így kell sütni a lángost, akkor már ő is készített volna belőle ebédet. Mondta azt is, hogy a babból is csak azért vett ki és tett el egy kicsit, mert a Lajos nagyon szereti. Így hát fény derült a turpisságra. Akkor még nagy élet volt a közelben lévő áramszolgáltató telepen. A kulcsosházzal szemközti ház udvarán baromfit tartottak, a ház kertjében is futkostak a tyúkok. Esténként a nagy fa alatt nagy beszélgetések voltak, főleg Lajosunk beszélt a Tátra szépségeiről és a hazai tájak gyönyörűségeiről. Ottlétünk alatt olyan helyekre is elkísért bennünket, amerre alig volt út, vagy rég felhagyott forrást is megmutatott. Hálásak vagyunk Lajosunknak, hogy kinyitotta előttünk hazánk és a Tátra szépségeinek megismeréséhez vezető utat. dr. Koncz Eszter „Mecseki tavasz” természetismereti túraverseny kiírása A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség természetismereti túraversenyt hirdet az iskolák 5-8. évfolyamos tanulói számára „Mecseki tavasz” címmel. A verseny célja: a Mecsek természeti értékeinek és történelmi emlékeinek megismer-tetése, a természetjárás népszerűsítése A verseny időpontja: 2014. április 12., szombat A verseny helyszíne: Nyugat-Mecsek, Éger-völgy környéke A verseny lebonyolítása: a résztvevő csapatoknak egy kb. 8 km-es jelzett turistaúton végig¬haladva elméleti és gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk a következő témák-ban: a Mecsek földrajzi jellemzői, a Mecsek élővilága, természetvédelem (védett növények, állatok, természetvédelmi területek), a Mecsek történelmi emlékei, turiszti-kai alapismeretek (turista útjelzések, a Mecsek Turistatérkép használata), tájékozódás az erdőben (tájolási feladatok), a pécsi és baranyai szervezett természetjárás története, épített turista létesítmények a Mecsekben. A versenyen nem földrajzi, biológiai, törté-nelmi szaktudást, hanem a Mecsekről és a természetről szóló általános ismereteket kérdezünk a résztvevőktől. Részvétel: 3-4 fős csapatokkal. Nevezés: 2014. március 25-ig e-mailben, a következő címre: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Nevezési díj: csapatonként 1.200 Ft. A nevezési díjat a nevezéssel egyidejűleg (legkésőbb 2014. március 25-ig) kérjük átutalni az OTP Bank Nyrt 11731001-20104890 bankszámlaszámra, a közleményben a következő megjegyzéssel: „Mecseki tavasz” vetélkedő. Díjazás: valamennyi résztvevő emléklapot, az első három helyezett csapat serleget és tárgyjutalmat, az első hat helyezett pedig oklevelet kap. A résztvevő csapatokat a pontos helyszínről és indulási időpontról e-mailben értesít-jük. További információ: Strasser Péter ( 20/522-2953, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Minden érdeklődő, természetjárást kedvelő gyereket szeretettel várunk a versenyre! Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége HÍREK  Megsérült a híd: a februári nagy esőzések következtében a Kőlyuk és a Nagy Mély-völgy közötti fahídra rádőlt egy nagy fa. A híd megsérült, jelenleg járhatatlan, ezért használni szigorúan tilos! A híd helyreállítását a Mecsekerdő Zrt. munkatársai megkezdték.  Hiányos útjelzés: a zöld sáv jelzésű turistaút (Mecseki Zöld Túra) Koszonyatetőről Vasas felé vezető szakaszának elején, az erdészeti aszfaltúttól délre tarvágás miatt eltűntek az útjelzések. Az út nyomvonala ugyan megtalálható, de jelzések csak ké-sőbb, a szálerdőben láthatók. Szövetségünk tervezi az útjelzések felújítását – eset-leg kisebb nyomvonal változtatással –, addig is türelmet kérünk. Rendezvények • március 8, szombat: „Nőnapi túra, kirándulás, séta” teljesítménytúrák (20, 16, 6 km). R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 7.30–9.00 (20 km), 7.30–10.00 (16 km), 7.30–11.00 (6 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 800, 700, ill. 600 Ft/fő (diákoknak 100 Ft, 6 év alatti gyerekeknek 50% ked-vezmény). Információ: Bota János ( 30/993-8595). • március 9, vasárnap: „Tüzeskerék-gurítás” Óbányán. Az eseményre túrát indí-tunk, kiírását lásd a nyílt túráknál. • március 21, péntek: „Örökségünk” – délutáni diskurzus. Kalandozás Erdélyben – Fehér István és Fehérné Kardos Ágnes diavetítéses előadása. Helyszín: Komló, Kö-zösségek Háza (48-as tér 1.). Időpont: 17 óra. Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). • március 22, szombat: „Szuadó 40, 17” teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Rajt: Pécs-Éger-völgy, Teca mama kisvendéglője, 7.00-8.00 (40 km), 7.30-9.00 (17 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 1000 Ft, ill. 800 Ft/fő. Információ: dr. Szabó Pé-ter ( 70/609-8744) • április 1, kedd: Természetbarátok Klubja. Vancouverben jártam – Nagy Balázs vetített képes előadása. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.), időpont: 17 óra. Információ: Scheitler Adrienn ( 20/340–4184). NYÍLT TÚRÁK ► március 8, szombat: „Tavaszi Tenkes”. Útvonal: Túrony – Csukma-kereszt – Akasztófa-domb – Siklós (12 km, szintemelkedés: 300 m). Találkozás 8 órakor a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron a 15-ös kocsiállásnál (a busz 8.15-kor in-dul). Túravezető: Ritzné Gresák Gabriella ( 20/493-9091). ► március 9, vasárnap: „Tüzeskerék túra”. Útvonal: Pécsvárad – lőtér – Réka-kunyhó – Kisújbánya – Óbánya (10 km, szintemelkedés: 330 m). Találkozás: Pécsváradon a Kossuth téren 14 órakor (Pécsről a távolsági autóbusz-pályaudvarról 12.00-kor és 13.00-kor indul autóbusz). A tüzeskerék (Hutzelrad) Óbányán az esti harangszó után, 18 órakor gurul. Minden résztvevő emlékjelvényt kap! Túravezető: dr. Novotny Iván ( 20/336-2237). ► március 9, vasárnap: „Malomlátogatás”. Őrlési folyamatok bemutatása a malom mú¬zeumban. Útvonal: Mohács, II. Lajos emlékmű – Szent Miklós vízimalom – Csele víztározó – Görcsönydoboka – Somberek (14 km, szintemelkedés: 110 m). Ta¬lálkozás: Mo¬hácson a II. Lajos emlékműnél 10.35-kor (Pécsről a távolsági autó-busz-pályaudvarról 9.20-kor indul a bajai busz a 10-es kocsiállásról). Haza¬térés: Somberekről 16.17-kor indul autóbusz Pécsre (Mohácsi átszállással), ill. 17 órakor. A malomba a belépődíj 400 Ft/fő. Túravezető: Markesz István ( 20/772-0330). ► március 22, szombat: „Csokonay Sándor” emléktúra. Útvonal: Éger-völgy – Szuadó-völgy – Patacsi mező (blokkház) – Éger-tető – Éger-völgy (10 km , szint-emelkedés: 300 m). Találkozás Éger-völgyben a Teca mama kisvendéglő előtt 9 órakor. Túravezető: Baumann József ( 20/474-7151). ► március 29, szombat: „Rejtett kincsek a postaút mentén”. Útvonal: Telek-hegyi megálló – Öreg-hegy – Hajmás – György-Márton-hegy (cseppköves forrás) – Gálosfa – Bükk-tető – Nagytótváros – Szágy (igény szerint betérés a Csepegő-kőhöz). Táv: 17 km, szintemel¬kedés: 230 m. Találkozás: Sásdon az autóbusz megállóban 7.20-7.25 között. (Pécsről a távol¬sági autóbusz-pályaudvarról 6.30-kor indul autóbusz Sásdra. Hazafelé Szágyról 16.46-kor indul autóbusz Sásdra, onnan Pécsre 18.05-kor). Túravezető: Schóber József ( 20/437-8314). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► március 22, szombat: Túra Gemenci-erdőben. Útvonal: Baja – Vaskúti-erdő – Vodica (búcsújáróhely) – Pandúri tanösvény – Ferenc-csatorna – Deák Ferenc zsilip – Ferenc-csatorna – Baja (15 km, szintemelkedés: 30 m). Találkozás: Baján, az autóbusz-állomáson 9.30-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-pályaudvarról 8.10-kor indul a békéscsabai buszjárat Bajára a 9-es kocsiállásról). Túravezető: Pécsi Tamás ( 30/468-6735). ► március 26, szerda: Falujáró túra Kisnyárádra. Látnivalók: falumúzeum, temp-lom, kálvária. Indulás: 9.20-kor a bajai buszjárattal a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvarról, a 10-es kocsiállásról (Lánycsókról 10.10-kor indul a busz Kisnyárád-ra). Túravezető: Lakatosné Novotny Sarolta ( 20/445-9164). ► március 30, vasárnap: A Koszonya-tető környéki források felkeresése és tisztítá-sa. Útvonal: István-akna – Andorlaki-tavak – Andorlaki-forrás – Andor-lak – Hármas-bükk – Bugyogó-forrás – Kőszegi-forrás – Koszonya-tető – Hármasbükk-forrás – volt Hársas-kulcsosház, Hársas-forrás – Petőfi-akna (12 km, szintemelkedés: 300 m). Találkozás: István-aknán (István III-as-akna buszmegállóban) 9 órakor (Pécsről a Budai Állomásról 8.40-kor indul a 12-es helyi buszjárat). Kapát vagy forrástisztító (kisméretű) szerszámokat, aki tud, hozzon! Túravezető: Biki Endre Gábor (30/452-4579). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► március 9, vasárnap: „Ébredő természet”. Útvonal: Budafa – Rákos-völgy – volt Hársas kh. – Köves-tető – Zobákpuszta – Szöge-hegy – Komló, Szilvás (17 km, szintemelkedés: 400 m). Indulás a 8.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila ( 30/371-4545). ► március 23, vasárnap: „Baranya – Tolna 15” teljesítménytúra útvonalának be-járása. Útvonal: Zobákpuszta – Takanyó-völgy – Kis-kaszáló – Pusztabánya – Szürke-rét – Cigány-hegy – Boszorkány-forrás – Iharos-kút – Gergely-Éva-forrás – Máré-vár (17 km, szintemelkedés: 450 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Kühár Zsuzsa ( 20/361-9970). ► március 30, vasárnap: „Baranya – Tolna 30” teljesítménytúra útvonalának bejárása. Útvonal: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Hárs-tető – Miske-tető – Cigány-hegy – Dögkút-tető – Lendület-forrás – Vadvirág-forrás – Farkas-árok – Váraljai vh. – Vöröscser – Büdös-kút – Gyertyános-forrás – Dobogó, kopjafa – Vörösfenyő kh. – Máré csárda (27 km, szintemelkedés: 697 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila ( 30/371-4545). Rövidebb táv: Zobákpuszta – Püspök¬szent¬lászló – Hárs-tető – Miske-tető – Cigány-hegy – Dögkút-tető – Dobogó, kopjafa – Vörösfenyő kh. – Máré csárda (16 km, szintemelkedés: 380 m). Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► április 1, kedd: „Bolondos bújócska a medvehagymák között”. Útvonal: Árpád-tető – Tripammer-fa – Letics – Fehér-kúti kulcsosház – Rábai-fa – Hármas-forrás – Tölgyes út – Andor-forrás – Tripammer-fa – Árpád-tető (11 km, szint-emelkedés: 250 m). Indulás a 8 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► március 8, szombat: Szabadság-zátony élőhelyrehabilitáció bemutatása. A túra során a 2013-ban befejeződött LIFE projekt eredményeit mutatjuk be az érdeklődőknek. A WWF Magyarország által koordinált revitalizáció keretében a sziget mögötti mellékágban található kövezés részlegesen megbontásra került, valamint a felhalmozódott hordalék egy részét is ki-kotorták. Ennek eredményeképp javult a mellékág vízháztartása. A sziget területén az erdők természetességét próbáltuk növelni, az idegenhonos fajok helyett hazai fafajokat telepítettünk, és folyik az inváziós fafajok, pl. zöld juhar visszaszorítása is. A túra résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért minden esetben előzetes jelentkezés szükséges (tel.: 30/326-9459). Helyszín: Újmohács, kompkikötő parkoló, időpont: 10.00 óra. A túra hossza 6 km, időtartama: 4 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► március 12, szerda: Kis békakutató – pecsétgyűjtő program gyerekeknek. Ismerkedés a kétéltűek világával. Miért fontos a békamentés? Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 15.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra, részvételi díj: 300 Ft/fő. ► március 17, csütörtök: Kis Természetbúvárok Szakköre – Hegyi patakok élővilága. Hely-szín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont 15.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra, rész-vételi díj: 300 Ft/fő. ► március 22, szombat: Manótúra az Abaligeti-barlangban. A barlangok varázsát kínálja az óvodás, kisiskolás gyermekeknek a mesés elemekkel átszőtt program. A túra résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért minden esetben előzetes jelentkezés szükséges! Tel.: 72/498-766. Helyszín: Abaligeti-barlang, időpont 10.00 és 12.00 óra. A program időtartama: 1 óra, részvételi díj: a barlangi belépő ára ► március 29, szombat: Kamilla és Koszta kalandjai a gólyák birodalmában. Gólyabábos foglalkozás gyerekeknek a Fehér Gólya Múzeumban. Emlékül mindenki elkészítheti a saját gólya-pálcáját. Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont 10.00 óra. A program idő-tartama: 2 óra, részvételi díj: 500 Ft/fő. ► március 29, szombat: Kakasdi Borókás túra – jelvénygyűjtő túra. Számos védett növény élőhelye ez az eldugott kis terület. A túra végén a kakasdi tájház is megtekinthető, ahol a ma-gyarországi svábok és a bukovinai székelyek életébe kapunk betekintést. Helyszín: Kakasd, faluház előtti parkoló, időpont 10.00 óra. A túra hossza: 7 km, időtartama 4 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► április 1, kedd: DDNP Klub. A Mediterráneum nádasainak téli madárvilága – Kováts László diavetítéses előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu