2014. december 224. szám

MECSEK HÍRADÓ 224. szám 2014. december Megyei természetjáró vezetők találkozója November 29-ére hívta össze az MTSZ vezető testülete azt a találkozót, amelyen aktuális kérdésekről, fejlesztésekről, feladatokról ígértek tájékoztatást. Várakozással telve indultunk Strasser Péterrel a megbeszélésre, hisz több aktuális, időszerű tennivaló ügyében vártunk tájékoztatást, egyértelmű eligazítást, határidőket, jövő évi megyei feladatainkat is befolyásoló országos rendezvénytervet. A tanácskozást az MTSZ fiatal alkalmazottaiból álló munkatársak vezették. Győri Tamás igazgató az Országos Kéktúra fejlesztését szolgáló nagy pályázat eddigi eredményeiről adott tájékoztatást, vetítette le az eddig felújított kilátók, turistaházak képét régiónként. Baranyában egy-két forrás-felújítás, ill. elkészült esőbeálló szerepelt a felsorolásban, a vetített képeken. A kéktúra útvonal jelzésfelújításával, a jelzésfestésekkel összefüggő szerződéseket a Pilisi Parkerdő Zrt. – a közbeszerzési pályázat nyertese – november végén postázta az előzetesen bejelentkezett, minősített jelzésfestők egyesületei számára, a festési munkákat 2015 tavaszán kell elvégezni. A tájékoztatáson megtudtuk azt is, hogy minden megyei szövetség aláírta az együttműködési megállapodást az MTSZ-szel. Ennek keretében a megyei szövetségek a vállalt feladatok teljesítéséről évente kétszer beszámolnak, s az MTSZ – a megyében Természetjáró Kártyával rendelkezők létszámának arányában – a működést segítő támogatásban részesíti a megyei szövetségeket. Szó esett a 2015-ös Természetjáró Kártyákról is. Sajnos végleges határidőket, tenni¬va-ló¬kat még nem tudunk. Valószínű az alábbiak szerint kell majd eljárni: az egyesületeknek február végéig kell szándéknyilatkozatot tenni az MTSZ-hez való csatlakozásról, egyidejűleg a tagsági névsort (Természetjáró Kártyát kiváltók névsorát) elküldeni, feltüntetni benne a változásokat (kilépők, belépők a tavalyihoz képest), valamint az egyesületi tagdíjat befizetni. A pontos tennivalókról, a kártyafajtákról az egyesületek kapnak levélben tájékoztatást. Még nem eldöntött, hogy az alapkártya ingyenes marad-e (mint ahogy azt tavaly jelezték is), és tervezik egy ún. „kedvez¬mény-kártya” bevezetését – melynek ára 5000 Ft körül várható –, amely jelentős, széles körű ked¬vezményeket biztosít tulajdonosa számára különböző szolgáltatásokban. Az idei kártyákkal kapcsolatban felvetett problémákra, főként hiányokra azt a választ kaptuk, hogy aki még nem kapta meg a kártyát, ott valami hiba (elírás, olvashatatlan részek, téves adatok stb.) történt. Érdemes rákérdezni: az MTSZ-ben Kunos Gábor foglalkozik a kártyákkal. A túravezető-képzésekkel kapcsolatban azt tudtuk meg, hogy e szabályzat is átdolgozás alatt áll. Sólyom Péter és néhány önként csatlakozó természetbarát dolgozik azon, hogy korszerű, hatékony ismeretanyag és rendszer álljon rendelkezésre a jövő túravezetőinek, egyesületvezetőinek képzésére. Az információk alapján arra lehet számítani, hogy az új szabályzat csak 2016-ra készül el, addig még lesz lehetőség javaslatot tenni, ill. vélemé¬nyezni. Bogyó András a kéktúra útvonalon történő szemétszedést megszervező munkatársak ügyében szólt, jelezve, hogy az MTSZ koordinátorokat alkalmaz erre a feladatra öt hónapra, hogy a kéktúra útvonalak, ill. környékük tisztasága is biztosítva legyen. Haraszti Béla a magyarországi középiskolások szabadidősportja témában tartott rövid beszámolót kutatómunkájáról. Szomorú képet festett a diákok, iskolák és a természetjá¬rás kapcsolatáról. Fontos dátumokat is megtudtunk a jövő évre vonatkozóan. Eszerint: január 17-én rendkí¬vüli választmányi ülés, május 16-án pedig rendes választmányi ülés lesz a tagszervezetek vezetői, ill. a delegáltak számára. Február 14-én a megyei vezetők számára terveznek tanácskozást. Jövőre is lesz Túravezetők és Jelzésfestők Találkozója és Képzése, szep¬tember 4-5-6-án. Dobogókőn a hagyományos Természetjárók Napja ünnepség és talál¬kozó pedig szeptemberben 26-án lesz. Jelen pillanatban nincs vállalkozó a TEGYOT-TEDOT, ill. a Gyalogtúrázók Országos Találkozója megszervezésére, ez utóbbiak oka főként az anyagi források hiánya. Szó esett arról is, hogy a megyék miben várják a segítséget az MTSZ irányító, a köz-pontban dolgozó munkatársaitól. Másfél nagy csomagolópapírnyi felület megtelt a fel-vetett igényeinkkel. Ezek megoldására, a központ munkájának javítására ígéretet tettek a jelenlévő munkatársak. A „kéktúra” pályázat jövő év májusában lezárul, valószínű, hogy azon túl a szervezet fejlesztésére, az adminisztrációs munka finomítására, a kommunikációs problémák megoldására több figyelem, idő és energia jut. Így legyen! Tóth Klára Őszi túra munkával 2014. november 12. Turista barátaimmal, Jónás Istvánnal és Nagy Balázzsal az Orfű – Szuadó-völgy – Égervölgy útvonalon jártunk, és kitisztítottuk az utunk során a forráso-kat. Már hónapok óta nem túráztunk hármasban, mert más irányú elfoglaltságunk volt. Az elmúlt években ősztől tavaszig jártuk a Mecsek jelzett és jelzetlen útjait, hogy kedvelt hobbinknak, a természetjárásnak éljünk. Bemértük az útvonalakat, turista létesítménye¬ket, forrásokat GPS használatával. A napokban Orfűről indultunk, hogy néhány forrást kitisztítsunk, ellenőrizzünk néhány információt, amit a forrásvédnököktől kaptunk. A Malommúzeumnál nagy építkezés van. Készül egy száraz malom és kővel falazzák ki a régi malomárkot a Vízfő-forrásig. Egy kedves fiatalembertől tudtuk meg, milyen mun¬kák folynak és elmondta, hogy egy pisztrángos tavat is szeretnének a közelbe, mert régen is volt. Tőle hallottam először, hogy létezik egy baranyai pisztráng faj, ami a Mecsek hideg vizű patakjaiban volt megtalálható a régmúlt időkben. Ezután a Pécsi barlangku¬tatók forrásánál állunk meg és nézzük a forrás falazata fölött kitörő vizet. Nagy Balázs egy mogyorófa vesszővel belekotor a forrás csövébe és máris megindul a vízfolyás ott, ahol folynia kell. Megvan az elképzelésem, miképpen kellene átalakítani a forrást, hogy ismét normálisan működjön. Sajnos a Mecsek Háza barlangászai nem fordítottak időt a forrás gondozására, ezért eliszaposodott és tönkrement. Szívesen segítenénk nekik a forrás újbóli felújításában, hogy az méltó legyen a barlangászok sikeres kutató tevékeny¬ségéhez. Következő megállónk a Sárkány-forrás, ahol fotókat készítünk a hatalmas kőtömbökről és a levelekkel borított forrásról. Percek alatt kitisztítottuk az előterét és a környezetét, majd indulunk tovább fel a meredek oldalban a Szuadó-völgy felé. A völgyben a sok fiatal fa kezdi benőni a turista utat, bujkálunk alattuk, majd oldalazunk a völgyoldalban a hatalmas bükkök és cserfák közt. A partoldalban beértek a vörösen virító szúrós és lónyelvű csodabogyók. Néhány kis bokornál kinyíltak apró lila virágai, melyekből jövő őszre lesznek vörös bogyók. A völgytalpat elérve a barlangba terelt patak vizét elzárja a sok apró ág és falevél, így a víz nem tud lejutni a barlangba. A szűrő saválló vasrácsát megtisztítva dübörögve indul meg a patak vize le a mélybe. Néhány perc elteltével a patak teljes vízmennyisége a barlang száján keresztül jut a föld alá. A Bagoly-forrás és a Szuadó-forrás tiszta, indulunk a Laci-forráshoz. Kámi Róbert – aki diákjaival a Szuadó-völgy forrásainak védnöke – jelezte, hogy a Laci-forrás eldugult és sok iszapot hordott ki az előtérbe. A dugulást Robi megszüntette, csak az előtér takarításához kell lapátokkal felszerelkezve visszatérniük. Mikor odaérünk, ismét dugulást tapasztalunk, éppen csak csorog a víz a kifolyócsövön. A tisztítóablakot kivéve célszerszámunkkal a föld alatti ülepítő medencében keletkezett agyagdugót elmozdítjuk, és máris folyik a sáros víz kifelé teljes csőkeresztmetszetben. Sajnos a sok kihordott iszapot nem tudjuk elhordani, de elvezetjük az előtérből a kicsorgott vizet. Robi és csapata az őszi nagytakarításkor el fogják takarítani az iszapot. A forrás vize addig is hozzáférhető és iható. A völgyben felfele haladva elérjük a Mihály remete-forrást, melyet levélszőnyeg borít. Favillát készítve letisztítjuk az előteret és Jónás István fotókat készít a szép forrásról és virágokról. Egy ösvényen haladunk a Tixi-forrás felé a vízfolyást követve. Sok a levél mindenütt, mert a szél szereti ide gyűjteni a forrás előterébe. Mindhárman szorgosko-dunk és kitisztul a környék a sok levéltől. Kellemes hűs vizéből kortyolok egyet és in-dulunk fel a blokkházhoz. A ház előtt készül az új tűzrakó. Balázs rendben találja a kék¬túra dobozát, mert Futó Laci feltöltötte a készletet, mivel jelezték, hogy az előzőek eláz¬tak. Toronyiránt vágunk át a fiatal erdőn, majd a szép bükkök között elérjük a Négy barát-forrást. Csak a leveleket, apró ágakat kell eldobálni és indulunk tovább a Farkas-forráshoz. A kövekkel, vízmosásokkal tűzdelt rövidebb erdészeti úton közelítjük meg a forrást. Szép levélszőnyeg borítja az előteret, a csorgó medencét Balázs kitisztítja. A patak mentén haladunk lefelé, a kék kereszt jelzésnél éppen elkészültek a híd felújításá¬val. Most már biztonságosan át lehet menni a farönkökre csavarozott padlókon. Jó lenne, ha az erdészet a két szép alsó hidat is kijavítaná és a romos lépcsőt megcsinálná. Éger-völgyben mindkét forrásra nagy zománcozott táblát csavaroztak, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a forrás vize nem iható. A tó körül a tanösvény táblákat átfestették és egy részén kicserélték a megkopott szemléltető fotókat. Őszi színek csillannak meg a tó tükrében, amikor kicsit elfáradva befejezzük mai eredményes túránkat. Baumann József forrásépítő Zselici túra 2014. november 22, szombat. Csodálatos reggelre ébredtünk. Az előre beharangozott hatalmas ködnek nyoma sincs, már 7 óra után verőfényesen ragyog a nap, amikor öten elindulunk Uránvárosból autóval a Zselicbe. A bejárt útvonalunk a következő volt: Bükkösd, templom, Jeszenszky-kastély, kápolna (mauzóleum) – Nádosy-telep (kastély és parkja) – Dinnyeberki – Isten-kút – volt Szentlélekpuszta – Szent László tanösvény – Gyűrűfű (ökofalu) – Bükkösd (táv: 25 km, szintemelkedés: 600 m). Útvonalunkat nagy¬részt a Dél-dunántúli Piros Túra útvonalán tettük meg, de a volt Szentlélekpuszta kör¬nyékén sok jelzetlen úton és úttalan utakon, erdőn, mezőn átvágva haladtunk. Bükkösd: neve viszonylag későn, 1448-ban bukkan fel írott forrásokban, Nagybekes alakban. A magyar bükkös, bükkerdő jelentésű főnévből alakult ki. A Megyefa helynév a Megyefalva név rövidült változata. Bükkösd neve ekkor Bykesd változatban fordult elő. A török hódoltság végére a falu területe lakatlan pusztává vált, az 1700-as években ma¬gyarok, majd németek telepedtek itt meg. A mai Bükkösdöt a 18. századtól a Horváth, a Petrovszky, majd a Jeszenszky családok birtokolták. A műemléki védelem alatt álló Petrovszky-, később Jeszenszky-kastélyt Baranya megye legelegánsabb homlokzatú barokk kastélyaként tartják számon. Tervezője Fischer von Erlach, Mária Terézia híres építésze volt. A kastély felett áll a kastélyhoz tartozó kápolna, melynek mauzóleuma a család hamvait őrzi. Sajnos igen elhanyagolt állapotban van. A Nádosy-telepre érve az ott álló kastély kellemes meglepetést okozott. Mindkét kastély épülete – mely szociális otthonként funk¬cionál – gyönyörűen felújítva. Igen impozáns és látványos a kastélypark, a gyönyörű mamutfenyőkkel, örökzöld növényekkel, ligetekkel. Innen a piros sáv jelzés folytatását nehezen találtuk meg, és a Dinnyeberki felé vezető útszakasz nehezen járható az elbo¬zó¬to¬so¬dás miatt, illetve egy helyen az út már nem ott megy, ahol a jelzések, hanem tőle 30 méterrel odébb. Dinnyeberki: nevét az oklevelek 1305-ben említették először „Dinneberki” néven. A település a Dinnyeberki nemesek birtoka volt. 1305-ben Viktorin végrendeletében testvé¬réről, Kornélról reá szállt dinnyeberki birtokrészeket Kornél feleségére, Ilonára és annak leányára, Cristolra hagyja. 1542-ben készült adólajstromban is szerepelt neve Dinnye¬berki néven. A török időkben sem néptelenedett el, folyamatosan lakták. A későbbiekben az Eszterházy család is birtokosa volt a településnek. A mai település faluelődei, így Káptalanfa, Boldogasszonyfalva és Ágod a környező dombokon létesültek. A tatárjárás után azonban a lakók a mostani helység völgyébe húzódtak le. A régi falu a mostani közelében helyezkedett el, talán a Bak-réti elfelejtett temetőnél. Létezett a Dénesberki falunév is, ami egy Dénes nevű birtokosra utal. A községjelölés kifejezi azt, hogy hajdan erre dinnyetermő hely, valamint berkes, mocsaras rész húzódott. Őskori településnyom¬ról itt sehol sem tudnak. A hódoltság idejében viszont a Kám-völgyben tatár kán szállás¬helye létezett, míg a helyi törökök a Fekete-hegyen temetkeztek. A törökök a határban építettek egy utat és kialakítottak egy pincét, ahová a végleg elvonuló muszlimok nemes¬fém értékeiket rejtették el. A legenda szerint, akik később megpróbálták a kiásást, sorra meghaltak a helyszínen. A nemesek lakta Ágodról az őslakók úgy tudják, hogy az mére¬tében egy kisebb városnak illett be. Van, aki katonai erődítéséről is tudott. Dinnyeberkit egy nagyon meredek löszmélyúton hagytuk el és a Gyűrűfűre vezető kö-vesúton értük el az Isten-kutat, ahol elfogyasztottuk ebédünket. Innen egy bozótos, néhol lápos vizes területrészen jutottunk el a volt Szentlélekpusztára, ahol már egy lélek sem lakik. Szentlélekpuszta: majorság volt, 1840 körül alakult meg. Lakói gyakran cserélődő magyar nyelvű uradalmi cselédek voltak. 1930-ban 55 lakója volt (53 magyar, 2 német). Az 1970-es évek elején még egy-egy család élt itt, majd hamarosan a puszta teljesen kihalt. A kis település helyén (attól kissé dél-keletebbre) állt a középkorban a Szentlélek nevű falu, mely a török pusztítást követően néptelenedett el és csak 1840-ben népesült be ismét kevés lakossal. A török idők előtti falunak temploma is volt, korábban az eke a Temp¬lom-tábla dűlőben épületek falait (valószínűleg az egykori templomét) és emberi csonto¬kat forgatott ki. Innen jelzetlen úton, majd a Szentlászló tanösvényen értük el Gyűrűfűt. Gyűrűfű: Két különböző elmélet létezik a név magyarázatára. Az egyik szerint a Gyű-rűfű névben a fű utótag jelentése a „fő” (valaminek a teteje, feje). Eszerint a római kor¬ban épült, gyűrű alakú földsánc feje lehetett. A másik magyarázat szerint a környéken gyakori veresgyűrű som és sok forrásra utaló „fő” vagy „fű” összetételéből alakulhatott ki. A településről első írásos oklevele 1332-ből származik. A pápai tizedlajstromban szereplő Jakab nevű pap 10 báni dénárt fizetett. Ekkor a település a szomszédos Ibafánál is nagyobb volt. A török 1571-es adólajstromai Gyűrűfalva néven említik; ekkor a szi¬getvári szandzsákhoz tartozott. A 18. sz. végén zömmel magyarok, németek, horvátok lakták. 1830-tól a településnek saját iskolája működött. Népessége az 1900. évi nép¬számláláskor érte el csúcsát 305 fővel, ettől kezdve folyamatosan zsugorodott. A folya¬matot a helyi gazdaság kizárólagosan mezőgazdasági jellege és a mezőgazdaság munka¬erőigényének csökkenése, továbbá a kedvezőtlen közlekedési helyzet határozta meg, az 1950-es évektől ehhez hozzájárult a mezőgazdaság eltartó képességét tovább csökkentő tsz-esítés és az ország erőltetett urbanizációja, ami fokozta a városokba költözést. 1960-ra a népesség 193 főre csökkent és erősen elöregedett, végül az 1960-as években meg¬szüntették az összes közintézményt. Az iskolát is felszámolták, a faluban maradt gyere¬keknek 6 km-re kellett iskolába járniuk. Bekötőutat nem építettek, a településre csak egy löszös partoldalba vágott keskeny szekérút vezetett. Az 1970-es népszámlálás már csak 37 lakost vett számba, de valószínűleg már közülük sem sokan laktak itt ténylegesen. Végül az utolsó család 1970 novemberében hagyta el a falut. Ezzel a település megszűnt, a hátrahagyott épületeket bedöntötték, Gyűrűfű a régi paraszti életforma pusztulásának jelképévé vált. 1991-ben Borsos Béla és Kilián Imre az egykori településen Magyaror¬szág első ökofaluját hozták létre. Jelenleg 24 állandó lakosa van. Mivel két óra is elmúlt, és 4 óra után már sötétedik, gyorsítanunk kellett a tempón. Az út 1/3-a még visszavolt, ezért rövidítettünk egy jelzetlen úton, de itt több akadály is volt: patakátkelés (fából ideiglenes átjárót készítettünk, így száraz lábbal jutottunk át), majd egy nagyon meredek, de csodálatos bükkerdő. Végül a szántásnál kis tévelygés, de aztán megtaláltuk a turistaút piros sáv jelzéseit. Végül már szürkületben ereszkedtünk le a mély erdei szurdokúton Bükkösdre, majd mire az autóhoz értünk, teljesen besötétedett. Kalan¬dos, de csodálatos késő őszi túránk volt a Zselic szép tájain. Biki Endre Gábor A Mecseki Zöldtúra (Egy nyári élményről) A Mecseki Zöldtúra gondolata először tavaly ősszel fogalmazódott meg bennem. Pécstől 30 km-re nőttem fel, most Pécsett élek. Mindig is érdekelt a természetjárás, de valójában csak két éve túrázom rendszeresen, többnyire társaságban, de olykor egyedül is. A Me¬csek túraútvonalait többnyire már ismertem. Aztán az interneten láttam egy interjút az Országos Kéktúráról, gondoltam a Mecsekben is van ilyen útvonal. És volt...: a Mecseki Zöldtúra. Azonnal elkezdtem időpontot keresni, majd átgondolni, hogy milyen felszere¬lésre van szükségem hozzá. Tavaszra megvolt minden. Már csak egy társ kellett, aki elkísér, és akit nyugodtan magammal vihettem. Végül öcsém, Balázs úgy döntött, csatla¬kozik. Ennek különösképp örültem, mert gyerekkorunk óta majdnem mindig csak vesze¬kedtünk. A természetben végre megtaláltuk a közös hangot. Visszagondolva, ez volt a legjobb közös program az öcsémmel, és számomra ez a túra nem csak a természetjárásról, a kilométerekről és a Mecsek szépségeiről, hanem a mélyen gyökerező testvéri szeretet¬ről is szólt. A túra indulási időpontját 2014. június 6-ára tűztük ki, Pünkösd hétvégéjére. Így négy napunk volt teljesíteni a 101 km-es útvonalat. Első nap: reggel busszal érkeztünk Mecseknádasdra, az Árpádkori Szent István kápol-nához, kiindulópontunkhoz és egyben első ellenőrzőpontunkhoz. Egy rövid reggeli után gyors váll-és derékpánt beállítás után 8 órakor hagytuk el első zöld sáv jelzésünket Óbánya felé. Táskáink nagyon nehéznek tűntek. Magamra vállaltam a sátor súlyát, ami további 3,5 kg-mal növelte a terhet, ezért a táskám súlya így 15 kg lett. A jel először felvitt minket Réka-várba, majd onnan leereszkedve második ellenőrző pontunknál, a Pusztabánya mellett lévő Betyár-tanya teraszára kihelyezett kanapén pihentünk meg először hosszabban. Innen Máré vára alatt elhaladva, majd északnak fordulva, késő dél¬után értünk első napi szálláshelyünkre, Kisbattyán településre. Indulásunk óta itt jutot¬tunk először ivóvízhez. Az útvonal ezen szakaszán kevés a forrás, így vizünket gondosan be kellett osztanunk. A faluban érdeklődve találkoztunk Jani bácsival, aki felajánlotta udvarát a sátrunknak. Különös érzés volt beszélgetni vele, minden szava mögött hosszú évek bölcsessége rejlett. Emlékezetes este volt. Idős vendéglátóink csillogó szemében láttuk, bizony egykor ők is sokat járták a természetet. Második nap: reggel csomagolás, közös fotó és kézszorítás, meg persze néhány jó ta-nács az élethez és már indultunk is tovább észak felé. Ezen a tájon a jelek sokkal bi-zonytalanabbak, az ösvények beszűkültek, elővigyázatosan kellett haladnunk. A délelőtt folyamán elérkeztünk Kisvaszar csendes, barátságos emberekkel teli falujába és egyben túránk harmadik ellenőrző pontjához, amely a helyi vendéglátóegységben, a Hubertusz kocsmában volt megoldva. A helyi ráérő polgárok kíváncsian kérdezősködtek utunkról, eddigi tapasztalatainkról, tanáccsal próbáltak ellátni minket, hogy merre rövidebb, hol tudjuk levágni az utat, de sajnos mindhiába, „mindig a jelen haladunk, kivéve, ha eltéve¬dünk” – mondtuk. Kisvaszarról már dél felé vitt utunk, elhaladtunk Komló és Mecsek¬falu mellett egészen Sikondáig, ahol a második napi szállásunk a pihenőparkban volt. Ne¬gyedik pecsétünket a fürdő feletti Természetbarátok Házánál vehettük fel, az ott kihe¬lye¬zett dobozkából. Egy félreeső részen vertünk sátrat, hogy kölcsönösen ne zavar¬juk egy¬mást. A rengeteg szúnyog és légy sok bosszúságot okozott nekünk. Az este nyu¬godtan telt, a kétnapi meneteléstől sajgott a vállunk, csípőnk és bokánk. Hamar elalud¬tunk... Harmadik nap: reggel 7 körül ébredtünk. Nem húzhattuk az időt. Amint a reggel első napsugarai megszárították a sátrat, gyors reggelink elfogyasztása után indultunk is Orfű felé. Arrafelé a terep egyenletes, kis szintkülönbségekkel, viszonylag könnyen járható volt. Itt esett útba a Lóri-erdészház, amely az ötödik ellenőrző pont volt. Itt is megpihentünk. Körülöttünk piknikező, gombát szedő emberek, gyerekek élvezték a hétvégi szabadságot. Dél körül értünk a Mecsek Házához. Újabb pecsét és indulás tovább, mert már nagyon vártuk, hogy megpillantsuk az Orfűi-, majd a Pécsi-tó üdítően csillogó víztükrét. A fürdő felbecsülhetetlen jó érzést nyújtott. Sokáig nem élvezhettük a vizet és a fűzfák árnyékát, mert még aznap át kellett érnünk Jakab-hegyre. A nap kíméletlenül sütött, a hőmérséklet 33 fok körül mozgott. A tótól az erdőig, a falun át sétálni a tűző napon embert próbáló feladat, a harmadik nap legkeményebb szakasza volt. Egy óra elteltével beértünk az árnyas erdőbe. Onnan egyenesen délnek, a Szuadó-völggyel párhuzamosan haladtunk, egészen a Jakab-hegyi földvárig. Most már újra forrásokkal teli völgyben voltunk, ez jelentett némi biztonságot számunkra. Délután értük el a földvárat, majd egy rövidke pihenő után egyből Éger-tető felé vettük az irányt. Úgy döntöttünk, hogy az éjszakát Éger-tetőn töltjük, tüzet rakunk, és meleg ételt készítünk. Testet-lelket melengető érzés ilyenkor egy meleg leves. Időben vertünk sátrat és aludtunk el, azzal a tudattal, hogy másnap két órás lemaradást kell behoznunk Lapisig. Negyedik nap: reggel hajnali 5-kor keltünk. Csomagolás, indulás. A Mohosi kis-kútnál tölthettük fel ismét vízkészleteinket. 6-kor a Teca Mama Kisvendéglőnél lévő ellenőrzőpontnál gyors fénykép, aztán indulás tovább Szentkút és Lapis irányába. Itt már éreztem, hogy azon a napon nagyon el fogok fáradni. A Lapisig tartó folyamatos emelkedő rettenetesen próbára tette fáradt izmainkat. 8-kor, időben értük el az emlékművet. Onnan egy viszonylag kényelmes műút vitt fel egy darabig, majd a Kőlyuknál fényképpel igazoltuk ott jártunkat. Ez egy nehezen járható útszakasz volt (Zsidó-völgy; a szerk.), itt a keskeny völgy tele van vízmosásokkal és a völgybe dőlt fákkal, melyek szinte eltorlaszolják az utat, komoly akadálypályává változtatva az ösvényt. Izgalmas volt a nagy táskákkal a fatörzsek között bujkálni. A Kőlyuktól hamar eljutottunk a Trippamer-fáig. A pihenőhelynél pihentünk és ittunk, hogy erőt pótoljunk. Nagyon meleg volt. Árpádtető alatt keltünk át a Komlói úton. Onnan erdei műúton, ismételten tűző napon vitt utunk a Nagy-forrás-völgyig, onnan pedig Rákos-völgyig. Koszonya-tetőn a volt kulcsosháznál megszereztük utolsó előtti pecsétünket. Onnan délre tartottunk. Ezen a ponton, egy sűrű, fiatal cserjésben és irtásban sikerült teljesen elvesztenünk a jelet. Ezzel vesztettünk egy jó fél órát. Azon a vidéken a jelek sajnos ritkán vannak karbantartva, az ösvények benőttek, elvesztek. A vizünk is kezdett elfogyni. Aztán öcsinek sikerült újra megtalálnia a zöld sávot. És hurrá! Egyenes az út hazáig. Kitérő nélkül haladtunk délnek, minden nehézség nélkül. Éreztük a cél közelségét és ez újra erővel töltött el mindkettőnket. Majd egyszer csak a fák között előbukkant Pécs-Vasas első faluszéli háza. Egymásra néztünk: „Itt vagyunk!” Biztos léptekkel és sajgó lábbal haladtunk a faluban. Jani bácsitól kapott túrabotunk hangosan kopogott a betonon. Aztán elérkeztünk utunk utolsó ellenőrző pontjához, a vasasi, volt Frézia Presszó épületéhez és a Művelődési Házhoz. Egy utolsó fénykép az utolsó zöld jelzéssel. Megcsináltuk!!! A házunk csupán a szomszéd utcában volt. Már vártak minket. Furcsa érzés volt. Nem akartam azonnal leülni, vagy lefeküdni, friss volt az élmény, mesélni akartam... Hát ez volt a mi családi Mecseki Zöldtúránk 2014-ben. Örülök, hogy elindultunk és örü¬lök, hogy úton voltunk. Láttuk a Mecsek legszebb helyeit, teljes egészében, legmagasabb csúcsait minden égtájból. Amint hazaértünk, azonnal kijelentettem, hogy jövőre újra végigjárom. Lehet, hogy mással, lehet, hogy egyedül. Felejthetetlen élmény volt... 2014. november 10. Bíró Gábor Természetbarátok Klubja Kedves természetbarát társaim! A Természetbarátok Klubjának idei évzáró programjára december 6-án (szombaton) – a tavalyi évhez hasonlóan – a Kelet-Mecsekbe egy kellemes túrára, annak végén pedig Püspökszentlászlón a Bazsarózsa kulcsosházba, batyunkban hozott finomságok falatozásával egybekötött közös beszélgetésre hívlak Benneteket. A kulcsosházban a Pécsi Vörös Meteor Sportkör delegációs csapata vár majd minket meleggel és forró teával. Aki teheti, hozzon batyujába szendvicsei mellé pogácsát, sütit esetleg egyéb nyalánkságot, butykosába „hegylevét”. Kérlek, hozzátok magatokkal e napra kedvenc bögréteket is. A közös beszélgetés és falatozás után átsétálunk az arborétumba is. Bízom benne, hogy a közösen eltöltött idő jó beszélgetéseket és sok ötletet szül majd a jövő évi közös programok összeállításához és megvalósításához. Amennyiben nem az utolsó pillanatban derül ki, hogy velünk tartasz a túrán, kérlek, december 4-ig jelezd felém (20/34-04-184, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ). A túra útvonala: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Hosszúhetény (8,5 km). Találkozás: 8.30 – 8.45 között a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron, a váróteremben (a busz 9.00-kor indul). Várható hazaérkezés: 15.20-kor. Scheitler Adrienn HÍREK ► „Barangolások a Mecsekben”: második, átdolgozott kiadásban jelent meg Müller Nándor könyve, sok színes fényképpel illusztrálva. A kötet rövid sétákat, közepes hosszúságú kirándulásokat, és hosszabb túrákat kínálva vezeti végig az olvasót a Mecsek legszebb helyein. Kapható a szövetségben, ára: 2500 Ft. ► 2015-ös falinaptár: a Mecsek, a Zselic, a Szársomlyó és a Dráva-mente védett virágairól készült, Müller Nándor fényképeit tartalmazó 14 lapos falinaptár jelent meg. Kapható 1000 Ft-os áron a szövetségben, illetve megrendelhető Müller Nándortól a 20/9575-775-ös telefonszámon. Rendezvények A teljesítménytúra rendezvényekről részletes információk a Teljesítménytúrázók Társasága internetes honlapján (www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu) találhatók. • december 6, szombat: „Mecseki Mikulás (13 km), Mecseki Krampusz (7 km)” túrák. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Kardos úti kulcsosház, 8.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 800, ill. 700 Ft/fő (diákoknak 100 Ft, 6 év alattiaknak 50% kedvezmény). Informácó: Bota János (30/993–8595). • december 6, szombat: „Mikulás túra”. Találkozó a Mikulással a Vár-völgyben, a Kadarka kulcsosháznál (a Máré-vár alatt). R.: Tolna Megyei Ter¬mé¬szetbarát Szövet¬ség; TanÖsvény Természetjárásért Egyesület. A Télapó a kulcsosháznál (a Máré-vár alatt, a Vár-völgyben) 10.00-14.00 óra között zsíros kenyérrel és meleg teával vár minden¬kit (poharat vagy bögrét mindenki vigyen magával!). A helyszín megkö¬zelítése tetszőleges útvonalon. A részvételi szándékot jelezzék a 74/512-073 telefonszámon! • december 9, kedd: Örökségünk – délutáni diskurzus. Rendező: Hétdomb Ter¬mészet¬barát Egyesület. „A Hétdombosok” 2014. évi élményeiről. Helyszín: Komló, Közösségek Háza (48-as tér 1.). Időpont: 17.30. • december 28, vasárnap: „Dombay-tó Maraton, 35, 30, 25, 15” teljesítménytúrák. R.: Erdők Népe TE. Rajt: Dombay-tó, Ifjúsági tábor, 6.00-8.00 (Maraton, 35, 30, 25 km), 8.00-9.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj (a 15 km-es távot kivéve): 800 Ft/fő, a 15 km-es távon: 700 Ft/fő. Információ: Radó József ( 30/298-7991; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). • december 30, kedd: „Óévbúcsúztató a Zengőn”. R.: Pécsváradi Várbaráti Kör, Tolna Megyei Természetbarát Szövetség. Útvonalak: Pécsvárad – Zengő – Pécsvárad (12 km, szintemelkedés: 490 m); Pécsvárad – Zengő – Réka-kunyhó – Stein-malom – Mecseknádasd (17 km, szintemelkedés: 560 m). Találkozás Pécsváradon 10 órakor a temető előtti parkolóban. Túravezető: Dománszky Zoltán (20/365-9550). • január 6, kedd: Természetbarátok Klubja. „Vértelen vadászat” – Vincze Gábor vadgazdálkodó, természetfotós előadása. Helyszín: Baranya Megyei Ter¬mé¬szet¬barát Szövetség, Pécs, Tímár u. 21. Időpont: 17 óra. NYÍLT TÚRÁK ► december 6, szombat: Zobákpuszta – Püspökszentlászló – Hosszúhetény (8,5 km). A Természetbarátok Klubja évzáró túrája. Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 8.30-8.45 között. A túra részletes kiírását lásd fen¬tebb a Mecsek Híradóban! Túravezető: Scheitler Adrienn (20/340–4184). ► december 20, szombat: „Malomvölgyi-parkerdő – tó körül egy kicsit másként”. Útvonal: Péterpuszta- Rock-maraton arbarétum – Bagolyvári romok – Bagolyvári kilátó – Kökény panorámája – Zsirosdombi kilátó – Malomvölgyi-tó – Péterpuszta (12 km, szintemelkedés: 200 m). Találkozás: 10 órakor a péterpusztai autóparkolóban. (A 73-as autóbusz 9.05 órakor indul a Főpályaudvarról a Malomvölgyi út végállomásig, innen a bicikliúton tovább gyalogosan Péterpusztáig.) Túravezető: Sipos Imréné ( 20/993-3457). ► december 27, szombat: „Téli Tenkes”. Útvonal: Máriagyűd – Tenkes – Siklós (14 km). Találkozás: 10 órakor a máriagyűdi templom előtt. Túravezető: Tollas Tibor ( 30/956-1695). ► december 31, szerda: „Koccintó túra”. Útvonal: Árpád-tető– Fehér-kúti kulcsosház – Rábay-fa – Tubes – Misina – Tettye (12,5 km, szintemelkedés: 300 m). Találkozás: 9.45- kor Árpádtető autóbusz fordulóban (a 4-es autóbusz 9.07-kor indul Uránvárosból) Túravezető: Nagy Balázs ( 20/976-5582). ► január 3, szombat: „Baranyai Aurél” emléktúra. Útvonal: Szentkút – Vörös-hegy – Cinke tanya emlékkő – Balázs-hegy – Abaliget (15 km, szintemelkedés: 390 m). Találkozás 8.45-kor a pé¬csi uránvárosi autóbusz-pályaudvaron a 24-es autóbusz megállójában (Kertvárosból 8.30-kor indul a busz). Túravezető: Tóth Klára ( 20/527-8913). A Mecsek Egyesület nyílt túrái ► december 7, vasárnap: Agrártörténeti gyűjtemény megtekintése Békáspusztán (évzáró túra a Baranyai-dombságban). Útvonal: Bóly – Batthyány-Montenuovo kastély parkja - Békáspuszta – Arany-domb – Bóly, Helytörténeti gyűjtemény (8 km, szintemelkedés: 30 m). A túra ebéddel (leves + frissen sült, körettel) zárul az Erzsébet Vigadóban, melynek ára 700 Ft. (Az étkezési szándékot Bólyban a túra indulásakor kell jelezni a túravezetőnek.) Találkozás: Bólyban az autóbusz-váróteremnél 9.10-kor (Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 10-es kocsiállásáról 8.25-kor indul a busz). Túravezető: Breitenstein Ferenc ( 30/235-0695). ► december 14, vasárnap: Mecseki túra. Útvonal: Dömörkapu – Kis-rét – Kanta-vár – Rábay-fa – Fehérkúti-kulcsosház – Gesztenyés (9 km, szintemelkedés: 100 m). Találkozás: Dömör¬kapu¬nál 9.00 órakor (a főpályaudvarról 8.35-kor indul a 34-es busz). Túravezető: Szűcs Istvánné (20/278-5872). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással  december 6, szombat: „Találkozás a Mikulással”. Útvonal: Kárász – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-forrás – Vörösfenyő kulcsosház – Kárász (11 km). Indulás a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet ( 20/260-1947).  december 7, vasárnap: „IV. Szent Borbála Emléktúra”. Útvonal: Múzeumkert, Engel Adolf szobor – Altáró – Templom tér – Majális tér – Kossuth légakna – Kossuth I-II-es akna, Kossuth Szabadidő Park – III-as akna – Béta-akna – „Rálátás” Kőbányára – Diagonál-akna – Macskalikon át – Zobák-akna – Gesztenyési út – Kőbánya – Glanzer-táró – Szerencse-táró – Anna-akna – Adolf-táró – Ady E. u. – Kossuth L. utca – Bányász-park, emlékmű (17 km, szint¬emelkedés: 340 m). Túravezető: Horváth Attila ( 30/371-4545). Rövidebb útvonalon: a Kossuth I-II-es akna, Szabadidő Parkig a hosszú túrával azonos, majd: Glanzer-táró – Szerencse-táró – Anna-akna – Adolf-táró – Ady Endre utca – József Attila utca – Kossuth Lajos utca – Bányászpark, emlékmű (8 km, szintemelkedés: 270 m). Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376–6437). Találkozó: 8.45-kor a múzeum parkjában.  december 14, vasárnap: „Tél a Hármas-hegyen”. Útvonal: Köves-tető – Hármas-hegy – Pusztabánya – Tóti-völgy – Püspökszentlászló – Hosszúhetény (10 km, szintemelkedés: 200 m). Indulás a 8 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Feketéné Móró Erzsébet ( 20/260-1947).  december 21, vasárnap: „Téli séta a Mecsekpölöskei-tóhoz”. Útvonal: Körtvélyes – Új-hegy – Mecsekpölöskei-tó és környéke – Mecsekfalu – Körtvélyes (9 km, szintemelkedés: 230 m). Indulás: a 8.50-es körtvélyesi busszal. Túravezető: Németh Katalin ( 20/507-0776)  január 4, vasárnap: „2=1-ben: újévköszöntő pezsgős-túra és tesz-vesz túra”. Útvonal: Kárász – Vörösfenyő kulcsosház – Kárász (10 km, szintemelkedés: 180 m). Indulás: a 7.40-es mekényesi buszjárattal. Túravezető: Miklovits György (72/488-733). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez¬vé¬nyei¬ről infor¬máció kérhető, és a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelent¬kezés a 72/518–221, 72/518–222, 30/377–3388, 30/326–9459 tele¬fon¬¬¬¬szᬬmokon, illetve a kö¬vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. To¬vábbi információk a www.ddnp.hu hon¬lapon talál¬hatók. ► december 6, szombat: Adventi kézműves program Drávaszentesen. A kézműves program a karácsonyi készülődés jegyében telik, saját készítésű ajándékok megalkotásához nyújt hasznos segítséget. A vidám, alkotó délelőttön karácsonyfadíszeket, dekorációkat készíthetnek a gyerekek. Helyszín: Dráva Kapu Bemutatóközpont, Barcs-Drávaszentes, időpont 10.00 óra. A program időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► december 13, szombat: Karácsonyváró kézműves program a Fehér Gólya Múzeumban. A vidám, alkotó délelőtt a karácsonyi készülődés jegyében telik, természetes anyagokból alkothatnak szebbnél szebb karácsonyfadíszeket, hűtőmágnest, mécsestartót a gyermekek. A programon való részvételhez előzetes regisztráció szükséges! Tel.: 30/846-6020. Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 10.00 óra. A program időtartama: 3 óra. Részvételi díj: 500 Ft/fő. ► december 15, hétfő: Kis Természetbúvárok Szakköre. A Mikulás szánhúzói: ismerkedés a világ szarvasaival. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 15.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra. Részvételi díj: 300 Ft/fő. Békés, boldog karácsonyi ünnepeket és szép túrákban, élményekben gazdag új esztendőt kívánunk valamennyi természetbarát társunknak! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség in¬formációs kiad¬ványa. Szer¬keszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anya¬gokat minden hónap 20-áig kérjük a szö¬vet¬séghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu