2011. április 188. szám

MECSEK HÍRADÓ 188. szám 2011. április Emlékülés 100 éve alakult meg a TTE Pécsi Csoportja A nagy találkozások, jóízű beszélgetések színtere volt az az emlékülés, amelyet el-nökségünk március 26-án délelőtt 10 órai kezdettel rendezett a Szivárvány Gyer-mekházban. Múlt, jelen és jövő találkozása volt ezen a szombat délelőttön e színtér. A jövőt a természet szeretetéről, védelmezésének szükségességéről előadott versekkel a Bánki Donát utcai iskola tanulói képviselték. Tudjuk róluk, hogy természetjárók, nevelőik következetes munkája nyomán a természetről felelősen gondolkodók, aki-ket bízvást tekinthetünk a jövő természetbarátainak. A jelent a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség mai aktív tagjai: túravezetők, egyesületvezetők, szakosztályvezetők, s az egyesületek, szakosztályok és elnöksé-günk tagjai képviselték. Lehettünk volna többen is, de teljesítménytúrák, tájékozó-dási túraversenyek, valamint egy másik, közreműködésünkkel létrejött nagyszerű, ünnepi esemény, a Balokány-liget Aranyeső-forrásának, szökőkútjának avatása késztette választásra, távolmaradásra szövetségünk több tagját. A múlt képviselői azok voltak, akiknek napi kapcsolata már nincs a szövetség mai tagjaival, de életük egy bizonyos szakaszán az ő önzetlen, gyakran önfeláldozó tevé-kenységük alakította, formálta a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség arcula-tát, mindennapi életét. A találkozásra az alkalmat a Természetbarátok Turista Egyesülete Pécsi Csoportja megalakulásának 100. évfordulója kínálta. Ugyancsak ez teremtett lehetőséget arra, hogy áttekintsük e nagy múltú egyesület történetét, tagjainak cselekedeteit, nagy egyéniségeit. Hiszen mai egyesületeink, ha nem is jogutódként, de a szellemi örökség, és a hagyományok továbbvivőjeként táplálkoznak e történelmi időkben alakult és a történelmi viszontagságok következtében megszűnt egyesület életéből, tetteiből. Tisz-telet és elismerés kell, hogy övezze elődeinket, akik megalapították, éltették ezt az egyesületet és nem csak szellemi örökséget, hanem pl. a Fehérkúti turistaház és az – azóta sajnos már lebontott – Isten-kúti turistaház megépítésével, valamint ma is meglévő források foglalásával tárgyi örökséget is hagyott ránk. E kötelesség értelmében gyújtottunk gyertyát és hallgattuk meg Lipics Zsolt, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze előadásában Juhász Gyula Consolatio című versét. Kalmár László, a Magyar Természetbarát Szövetség Történelmi Bizottságának elnö-ke a TTE megalakulásának körülményeiről, s az ország természetbarát életére tett hatásairól, majd a megélt évtizedekről tartott részletes, sok érdekes dokumentumot (fényképek, igazolványok, kiadványok, építmények stb.) bemutató, s hiteles szóbeli kiegészítésekkel gazdagított előadást. A TTE Pécsi Csoportja megalakulásának és életének történetét Baronek Jenő mu-tatta be levéltári dokumentumok, a saját gyűjteményében fellelhető képi és tárgyi emlékek alapján. A találkozó következő részében köszöntöttük megyei szövetségünk történetének két meghatározó alakját: Karádi Károlynét és Karádi Károlyt. Ők a XX. század 60-as éveitől 1990-ig végeztek irányító, szervező munkát a Baranya Megyei Természetba-rát Szövetségben. Sokak örömére mindketten jelen voltak az emlékülésen és így át tudtuk adni részükre a BARANYA MEGYEI TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG TISZTELETBELI TAGJA, illetve TISZTELETBELI ELNÖKE kitüntetést. Karádi Károlyné, Irénke köszönő szavaiban megfogalmazta, hogy máig szerencsésnek érzi magát, amiért dolgozhatott a természetbarátokért, szervezhette a természetszerető emberek tevékenységét. Karcsi bácsi, aki életének 90. évében jár, elmondta, hogy mennyire örül, amiért újra együtt lehet régi kedves barátokkal, ismerősökkel, akikkel a természetbarát szövetség izgalmas évtizedeiben együtt dolgozott. A találkozó következő részében, Strasser Péter pohárköszöntője után, pezsgőt kor-tyolva és Teca Mama finom medvehagymás pogácsáját majszolva beszélgettek kisebb-nagyobb csoportokban az emberek. Itt már biztosak lehettünk abban, hogy érdemes volt megszervezni ezt a találkozót. Az is biztató, hogy záró gondolataimban kihirdethettem, hogy a jubileumi évben még lesz néhány alkalom, amikor összejöhe-tünk. Tervezett programjaink közül Varga Feri nosztalgia túráit (május 14., október 8.), Szabó-Dalecker Ibolyának a 10 éves János-kilátóhoz vezető túráját és a kilátó-nál tartandó a megemlékezést (szept. 17.) említettem, valamint arra az emléktúrára, s a végére tervezett „fehér asztalos” beszélgetésre hívtam meg a jelen lévőket, amit Strasser Péter vezet szeptember 11-én Istenkútról a Fehér-kúti kulcsosházig. Addigra még azokat a címeket is felkutatjuk, amelyeket most nem sikerült, pedig olyanoké, akiknek helye lett volna ezen a találkozón. Ebben további segítséget is várunk tagsá-gunktól. Aki jelen volt ezen az emlékülésen, az nem csak a Müller Nándor által készített, igé-nyesen kivitelezett, szép Emléklapot vihette magával, hanem baráti ölelések, jóízű beszélgetések, felidézett élmények, emlegetett jó barátok emlékét is vihette magával – talán az újbóli találkozások reményében. Elnökségünk nevében mindenkinek köszönöm a találkozó megszervezéséhez, lebo-nyolításához nyújtott segítséget! Tóth Klára elnök  TTE – PTTE A TTE Pécsi Csoportja megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés végén Baronek Jenő – előadását kiegészítve – röviden szólt az egyesület feloszlatása utáni időszakról, ezen belül a PTTE megalakulásáról. Ezt azért emelte ki, mert a PTTE elnevezés félreértésre adhat okot, amint ez meg is történt: az egyik pécsi újságban olvashattunk a „100 éves Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület”-ről. Nos, ez az egyesület 1965-ben, a TTE feloszlatását követően 15 évvel alakult meg ilyen néven, tehát nem annak „újjáalakulásaként” (mint ahogy a Mecsek Egye-sület esetében történt 1993-ban), hanem egy teljesen új egyesületként. A neve is más: Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület, melynek rövidítése PTTE. Ez adhat okot a félreértésre, meg az, hogy a TTE Pécsi Csoportja használta a nem hivatalos „Pécsi Természetjáró Turisták Egyesülete”, rövidítve a PTTE elnevezést is. A mai PTTE tehát egy 1965-ben alakult egyesület, mely nem azonos a TTE Pécsi Csoportjával, és nem is jogutódja annak (ezt Karádi Károly, az egyesület alapító elnöke is megerősítette). Jómagam is a PTTE keretében lettem igazolt természetjáró még 1985-ben, és az igazolványomon a PTTE körbélyegzőjében is olvasható az 1965-ös évszám. Az más kérdés, hogy az egyesület szellemiségében, tevékenységé-ben igyekezett megőrizni a TTE Pécsi Csoportjának „hagyatékát”. Mindezt a történeti pontosság kedvéért tartottuk szükségesnek leírni és közreadni. Strasser Péter Elnökségi ülés Március 3-án, csütörtökön megbeszélést tartott elnökségünk a Tímár utca 21-ben. Jelen volt: Tóth Klára elnök, Strasser Péter alelnök, Rónaky Gizella, Scheitler Adrienn elnökségi tagok, valamint meghívottként Biki Endre Gábor. Először értékeltük a közgyűlést. A helyszín kulturált, megfelelő volt, a Szivárvány Gyermekház munkatársai segítőkészek voltak. Megállapítottuk, hogy jó hangulat-ban, gazdag tartalommal zajlott az előző évi munkát értékelő összejövetelünk, talán csak az időtartama volt hosszabb, mint amit a természetjáráshoz szokott ember ülő helyzetben szeret eltölteni. A jövőben kérni fogjuk azt, hogy az írásban elkészített – és előzetesen olvasható – egyesületi beszámolókhoz fűzött szóbeli kiegészítés való-ban csak kiegészítés legyen, kötött időkeretben. Ezután az idei év feladatait taglaltuk. Először a március 26-i ünnepi emlékülés terveit készítettük el. Ennek az összejövetelnek a célja, hogy felidézzük a Természetjárók Turista Egyesülete Pécsi Csoportja megalakulásának körülményeit, s felvázoljuk azokat az eseményeket, amelyek működése alatt fontosak voltak. Az előzmények-ről, a Budapesten 1910-ben megalakult Természetbarátok Turista Egyesületéről és annak történetéről Kalmár Lászlót, a pécsi csoportról pedig Baronek Jenőt kértük fel egy-egy előadás megtartására. A történelmi idők ma is élő tanúitól pedig személyes emlékeik felidézését vártuk. Ezután felvázoltuk az idei év feladatait az útjelzések festése, karbantartása terén. Lelkes útjelzésfestőink számára van bőven tennivaló. A Mecseki Zöld Túra felújítása a legnagyobb feladat, amit tervezünk, de folytatódik a Mecseki Bányász Emlékút (az uránbányászat emlékhelyeit összekötő szakasz), valamint a Baranyai-dombságban kialakítandó új turistautak jelzéseinek festése is. Az Árpádtetői Erdé-szet kérésére új turistaút-jelzéseket festünk a Sás-völgyben lévő Erdei Iskola vonzás-körzetében is. „Tűzoltó” jelleggel egyes kritikus (erősen kopott jelzésű) szakaszokat is felújítunk. Ezen kívül egyes egyesületeink (Dráva TSE, Tenkes TE, Hétdomb TE, Me-cseki Kóborlók, Dél-Zselic TK) az eddigi gyakorlatnak megfelelően a "saját felség-területükön" javítják, karbantartják a turistautakat. A végzett munkáról a honla-punkon adunk tájékoztatást. Részletesen meghallgattuk a Török-vári napok című, július 2-3-ára tervezett rendez-vény várható programját. A Túravezetők Klubja éves eseményeit is megbeszéltük. Megállapodtunk, hogy hon-lapunkon új menüpontot nyitunk e programsorozat hírei számára. A beharangozók mellett megtalálható lesz az előző programok, foglalkozások anyaga is. Ugyancsak új menüpontot hozunk létre annak érdekében, hogy a megyei természet-járásban elismerést, kitüntetést kiérdemelt, és nagy teljesítményeket felmutató társa-ink nevét közhírré tegyük honlapunkon – visszamenőlegesen is. Az MTSZ újjáalakult Természetvédelmi Bizottsága Természetvédelmi Szakmai Na-pok címmel vándorgyűlést tart Budapesten április 2–3-án. Elnökségünk döntött arról, hogy képviseltetjük magunkat ezen a rendezvényen. Megbeszéltük, hogy az egyesület- és szakosztályvezetők számára a tavasz folyamán megbeszélést tartunk. Végül két márciusi, a természetes környezet megtisztítására irányuló programról, és arra való mozgósításról beszéltünk. Az egyik a Marton József túravezető társunk és több szervezet által tervezett munkatúra március 12-én, a má-sik a Balokány-liget megszépítéséért szerveződő kétnapos program (12-én és 13-án), amelyet szövetségünk képviseletében Baumann József koordinál. Tóth Klára elnök  Túrára emlékezve, túrára készülve Február 26-án megrendeztük a Közép-Mecsekben, dömörkapui rajt-céllal a 3. PÉCS teljesítménytúrát, mely idén a „PÉCS 2011” nevet kapta. Az előző esti hóvihar talán kicsit lelombozta, de kedvét végleg nem szegte annak az összesen 166 túrázónak, akik részt vettek rajta: a 10 km-es távon 81-en, a 20 km-es távon 85-en indultak. Vannak, akik mindkét létszámba beleszámítottak, nem először találkoztunk ezzel az igénnyel: először végigjárják a 10 km-es távot, majd a 20 km-es távot, így ők, a hosszabb távokat kedvelők is megtalálják számításukat, őket nevezzük „duplázók-nak”. A résztvevők közel fele (87 fő) pécsi, a pécsiek után legtöbb fővel Kaposvárt (13 fő), Szekszárdot (8 fő), Budapestet (7 fő) képviselték. Az érdeklődésre való tekintettel terveink szerint lesz „PÉCS 2012” teljesítménytúra is, igyekezetünk szerint március közepén. A túra rendezésében közreműködtek, akiknek ezúton is nagyon köszönjük a segítsé-güket: Baumann Józsefné Ági, Feketéné Cifra Éva, Teca Mama, Balatonyi László, Baumann József. Közeleg a Mecsek 50! Várjuk a turistákat a harmadik X felé közelítő Mecsek Teljesítménytúránkra, melyet április 30-án rendezünk a Kelet-Mecsekben, zobákpusztai rajt-céllal. Csodaszép tavaszi természet, családias rendezőség, finom, a rendezők által sütött édességek, a Kelet-Mecsek legszebb részein áthaladó útvonal, ez az, amivel várunk mindenkit szeretettel. Az elmúlt években a résztvevők létszáma 450-500 fő volt. Bővebb információk olvashatók a Mecsek Híradó „Rendezvények” rovatában, és szövetségünk, valamint a TTT honlapján. A rendező Mecseki Kóborlók nevében: Szabó-Dalecker Ibolya Horvát Adolf Olivérre emlékeztünk Március 6-án, vasárnap reggel túravezetőnk, Börcsök György köszöntötte a túrára érkező 29 főt a Pálos templom előtt. A ragyogó napsütésben megismerhettük a Pálos rend múltját, jelenét, és részletes tájékoztatást kaptunk a templomról, az itt álló Má-ria szoborról és Victor Vasarely – jelenleg téli takaróban lévő – szobráról. A Mecsek-kapuhoz meredeken emelkedő úton érkeztünk meg. Itt túravezetőnk a Mecsek-kapu létrejöttének történetét mondta el, majd a kapu ívei alatt, sok szintű lépcsőket járva elértük a László-pihenőt. Itt a pihenő padján helyet foglalva, gyö-nyörködve a szép kilátásban visszaemlékezést hallhattunk a Zsiga László gyógyszer-tár tulajdonos tiszteletére állított pihenőről. Utunk többször keresztezte a Mecsekre vezető műutat. Szép erdei környezetben, napfényes tisztáson áll a Kardos úti kulcsosház. Mellette elhaladva utunk enyhén emelkedett; barna, őszi avaron, gyors, könnyű léptekkel értük el a Roboz Imre, a Mecsek lelkes barátja, tiszteletére állított pihenőt. Innen utunk a Mandulás felé veze-tett, ahol rövid pihenőt tartottunk. Remete-rét felé az erdei tornapálya állomásai mellett haladtunk el. Az erdő változatos képe a talajon is megmutatkozott. A déli napsütötte oldalakon száraz, zörgő avart taposott lábunk, időnként sáros, vizes úton jártunk. Az út mentén elvétve jelentek meg az illatos hunyor tövek. Az északi irányba vezető, védett, hűvös oldalon hó borította az erdőt, az előttünk járók fényesre, csú-szósra taposták az utat. Óvatosan, egymásnak segítve, lassan sikerült túljutni a ne-héz szakaszokon. Kanyart véve ismét napos oldalra értünk, a hóból kitűntek a med-vehagyma összecsavarodott zöld levelei. A napsütésnek köszönhetően sokszor vé-kony erekben csordogáló vizek keresztezték utunkat. Illatos hunyorok apró tövei, virágai, szúrós csodabogyók piros termései, kapotnyak kerek, fényes, zöld levelei virítottak. A remete-réti pihenőnél tartottuk az ebédidőt: elfogyasztva a hozott finomságokat, hátizsákunk könnyebbé vált. Túratársunk mindenkit szívesen kínált a házilag készült pogácsákkal. Horváth Adolf Olivérre a velünk tartó Temesi Endre emlékezett. Ismer-tette tevékenységét, életútját, pécsi kötődését, kutatásait pályatársai, tanítványai gondolatait idézve. Természetszerető természetjáróként szellemisége áthatja szívün-ket, lelkünket, megelevenednek számunkra is az élőhelyükön látott, most itt kiemelt fajok, mint pl. a magyar kikerics, bánáti bazsarózsa. Túratársaink egy része más útvonalat választva, itt most elköszönt tőlünk. Utunkat folytatva, vastag hótakaró borította az erdőt, a szúrós csodabogyók bokrai óriásnak tűntek a vakító fehérségben, szikrázó napsütésben. A hóvirágok más értelmet kap-nak: itt tényleg a „hó virágai”, pici, sodrott zöld leveleik a hótakaróból kivirítva, alig a hó felett tartják hófehér fejüket, érdekes látványt nyújtva. Utunk elágazott, balra tértünk, így ismét napos oldalon barna levélszőnyegen haladtunk. Lassan ereszked-ve elértük azt a természetes sziklaképződményt, melyen a Mecsek Egyesület elhe-lyezte Dr. Horvát Adolf Olivérre emlékezve az emléktáblát. A régi koszorút túraveze-tőnk az általa hozottal cserélte fel, remélve, hogy itt marad emlékezésül, majd felkér-te Temesi Endrét, mondja el gondolatait, személyes élményeit, Őt hallgatva gyorsan telt az idő, a szép időben áhítattal hallgattuk szenvedélyes elbeszélését. Így mindenki számára ismerősként jelent meg a tudós személyisége, ha nem is ismertük, ismerhet-tük őt személyesen. A túrán velünk tartó gyerekek vidám, önfeledt futkosása, játéka a jelenbe hozott vissza bennünket. Utunkat folytatva, folyamatosan ereszkedve, tisztáshoz értünk, ahonnan szép kilátás nyílt a Mecsek vonulatára, a város egy részére, az alattunk elterülő, egyre jobban kiépülő, átalakuló tájra. A távoli párába burkolózva, halvá-nyan látszó hegyek körvonalai is kirajzolódtak. Rátértünk a Pécsről Orfűre vezető széles, aszfaltozott kerékpárútra, melyen gyorsan leértünk Éger-völgybe. Kerékpáro-sok elől kitérve, egyeztettük a túravezető segítségével a továbbjutás lehetőségeit, a busz várható érkezésének idejét, a kényelmesebb, gyorsabb városba jutáshoz. Elkö-szönve társainktól, gyalog folytattuk az utat, végiggondolva beszélgettünk arról az általunk látott, megélt, hihetetlen gyönyörűségről, ami a Mecseken van! Maráth Klára  28. Csokonay Sándor Emléktúra Március 20-a, vasárnap reggel. A buszpályaudvarról nézegetve a párába burkolózó Mecsek vonulatát, azon tűnődtünk, milyen idő fogad bennünket a hegyen. A rossz idő ellenére összeállt a 15 fős kis csapat. A Dömörkapunál hóval borított táj, fák törzsére fagyott hó, hideg, szeles idő foga-dott bennünket. Túravezetőnk, Baumann József ismertette a túra útvonalát, s meg-emlékezett Csokonay Sándorról, a „mecseki források atyjáról”, és PtačekViktor ban-ki fiókvezetőről, kinek a tiszteletére állított pihenő mellett elhaladva a Kis-rét felé indultunk. A hótakaró alól – dacolva faggyal, hideggel – kibújva láttunk májvirágot, hóvirágot, ibolyát, pettyegetett tüdőfűt, illatos hunyort, odvas keltikét. Meg-megállva – nagyítók segítségével részleteiben nézve egy-egy növény virágzatát – csoda tárult szemünk elé. Elérve a sípályát, felidéződtek a régi idők, mikor még működött a pá-lya. A természet lassan visszafoglalja, csonka maradványokként állnak a rozsdás vas-szerkezetű felvonók. A sípályát elhagyva, mély árkokkal szabdalt erdőben haladtunk, a kidőlt fák hidakat alkottak, vizek hangos csobogással siettek a völgybe. A Hideg-kúthoz érve, a forrás vízhozamát a csapat megbecsülte, majd Józsi mérőpoharával pontosan megmérte. Inez, a legfiatalabb résztvevő a műszerrel a víz hőmérsékletét is megmérhette, majd minden adat a jegyzetfüzetbe került. A Kis-réten igazi téli hangulat uralkodott, a medvehagyma levelek fűszálként bújtak ki a hótakaró alól. Részletes tájékoztatást kaptunk a területen folyó erdészeti tevé-kenységről, az erdőművelésről. Láthattuk a vadkárok ellen burkolattal védett szelíd-gesztenye fák fiatal példányait. Hófedte utakon, csúszós, mély keréknyomokban, kis vízfolyásokon átlépdelve haladtunk Kanta-vár felé. Többször megállva túraveze-tőnk felhívta figyelmünket az utunk mentén látható érdekességekre, fákra, növé-nyekre, kövekre. Elmondta a dagonyák fontosságát, és hogy miért van szükségük rá az állatoknak. A szélvédett részeken az erdei eper apró tövei közt felfedeztük virága-it. Megnéztük nagyító segítségével boltíves szépségét, színeit. Rövid időre megállva gyönyörködhettünk a tavaszi virágokban és a telet idéző hóesésben. A magas fák ágain néhol még az őszt idéző levelek zizegtek, de mellettük a mogyoróbokrokon már fürtös friss virágok himbálóztak. A fürtben lógó virágzatát nagyítóval nézve, csodá-latos látvány tárult szemünk elé. Kanta-vár dombja mellett haladva túravezetőnk elmondta, amit a várról és a hozzá fűződő legendáról tudni lehet, a völgyben a Kan-ta-vári forráshoz értünk. A forráshoz közel még ma is látható – igaz, már csak alig – egy valamikori erdészház romja a magasra nőtt lucfenyők alatt. Megnéztük a forrást, és szomorúan láttuk az egyre jobban pusztuló esőbeállót. Tovább haladva depózott farakások mellett nyitottabb, világosabb erdőbe értünk. Kis kitérővel felkerestük a – ma már nem működő – Kanta-vári kőbányát, melynek érdekessége a bitumenes vagy más néven fekete mészköve. A bányaudvar kitáguló látványa ámulatba ejtett mindenkit, a vastag padosan elhelyezkedő rétegek egymá-son hevertek. A természet részben visszafoglalta a sziklafalak környezetét. Itt részletes ismertetőt hallhattunk a bányaművelésről, a környék élővilágáról, kőze-teiről. A Fekete-kő forráshoz érve regisztrálásra kerültek a forrás adatai. Mellette a kiépített pihenőhelyen koccinthattunk József nap alkalmából túravezetőnk és min-denki egészségére, finom szekszárdi vörösborral. A forrásnál állva, alkalmunk nyílt megoldani a túravezetőnk által feladott rejtvényt. A megfejtés büdös gólyaorr volt. Itt egy rögtönzött mesével lepett meg bennünket túravezetőnk; a Fekete-kő forrás, a húsvét, a hölgyek, a forrás fekete gyöngyszemei ihletésével. Széles erdei úton, továbbra is mély keréknyomokban haladva, kis tisztásra érve szép kilátás nyílt az eddig megtett útra. Kitűnt a sípálya hófehér sávja, a hegygerinc fái-nak koronáját borító hó, a ködbe, párába vesző mély völgyek. Túratársaink egy részét fent hagyva, rövid kitérőt tettünk a Hármas-forráshoz, mely-hez óvatosan, meredeken ereszkedve jutottunk. Túravezetőnk segítségére volt Inez a vízhozam mérésekor, most már gyakorlottan, hiszen minden forrásnál fontos felada-tot kapott. Itt megkerestük a másik két, talajból feltörő forrást. Megküzdve az emelkedővel utunkat szintesen folytattuk, követve a hegy vonulatát Pécsbánya-telep, Gesztenyés felé. Itt már hónak nyoma sem volt, a fiatal erdőrészen, barna levélszőnyegen, agyagos, köves, csúszós talajon, apró ágakra is figyelve, fo-lyamatosan ereszkedtünk lefelé. A felhagyott külszíni bánya felé vitt utunk. Gyorsan elértük az erdőből már messziről látszó kopasz, felszáradt, fűvel borított teraszokat. Palás, fekete kőszenes lépcsők gazdagították a színeket. A bányászati széles úton könnyedén lépdeltünk. A fák között tó víztükre látszott; egy meleg vizű forrás vize folyt át előttünk a fekete talajon. A víz, zöld folyosót alkotva egy meredek oldalon, köveken bukdácsolva jut a tóba. A forrás nehezen megközelíthető a sok szederindá-tól. Egy vadcsapás mentén jutottunk a feltörő víz eredéséhez. Körülötte vörös vasas kiválás látható. A víz hőmérséklete 23 oC. Egy vaddisznót vettünk észre előttünk harminc méterre; a sok embert látva sem hagyta abba a szenes talaj turkálását. Emil előrement, hogy elzavarja a bennünket figyelmen kívül hagyó vadat. Erélyes fellépé-se a disznó közelében sikerrel járt, mert az futva az erdőbe menekült. A tavat körbe járva a barna varangyok nászát láthattuk mindenütt. Mint egy nagy akváriumban, úgy láthattuk a küzdelmet a vízben, láthattuk, hogy cipeli hátán a nőstény a hímet, amelyik közben a hátsó lábai toló mozdulatával igyekszik távol tartani a vetélytár-sakat a sikeres szaporítás érdekében. Jól látszott az előttünk magasodó dombtetőn, a fenyők között a vörös tégla-tornyával kimagasló templom, mely a település közelsé-gét jelezte. Kis meredek gyalogösvényen jutottunk fel a szelídgesztenyefák torzóihoz. Sajnos csak mutatóban maradt meg néhány fiatal gesztenyefa. Rövid várakozás után az érkező buszra szálltunk, amelyen utazva a régi bányász település megmaradt bányá-szati emlékeit nézhettük végig. Szomorú látványt nyújtott pusztulásuk a busz abla-kán keresztül nézve. Utazásunk a városi busszal végig folyamatos átalakulással vitt az erdő csendjéből az épített zajos környezet felé. A városból felnézve a fehér lepellel betakart hegyre felidéződtek bennünk az ott töltött kellemes órák. Maráth Klára Falujáró túra A Mecsek Egyesület neve alatt szervezett, falvakat bemutató túránkra ez alkalom-mal két apró zsákfalut választottam ki, mert ismertem szépségeit. Március 23-án 19 nyugdíjas érdeklődővel indultunk Sásdról gyalogosan Felsőeger-szegre (3,5 km). Először megnéztük Bocz Gyula szobrászművész carrarai márvány-ból alkotott életnagyságú, gyönyörű „Áldott Madonna” szobrát. Felolvastam néhány mondatot Czakó Gábornak a szobor készítéséről szóló elbeszéléséből, majd felmen-tünk a 2000-ben épült templomhoz. A polgármester asszony beszélt nekünk arról, hogy az egész falu összefogásával és külföldi segítséggel négy hónap alatt készült el. Tervezője Franz Wesinger németországi építész. A helybeliek nagyon örültek, hogy meglátogattuk a falu e két nevezetességét. Egy kis pihenés után Vargára gyalogoltunk (2,5 km). Miután megcsodáltuk a park-ban Baranya megye legöregebb tiszafáját, leültünk ebédelni. A kis kápolnát 1867-ben neogótikus stílusban Cseh Marcell királyi kamarás, az itteni földbirtokos építtet-te. Nagyon szép, fából faragott oltára és famennyezete van. Sásdi Sándor (1898–1992) író gyerekkorában Vargán élt, mivel édesapja itt volt kocsmáros. A Pécsi Naplót és az Új Írások folyóiratot szerkesztette. 1944-ben a da-chaui koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan szerencsésen visszatérhetett Ma-gyarországra. József Attila-díjjal tüntették ki. Mintegy 40 könyve jelent meg. A falu felújított iskolaépületében, egy hosszú tornácos parasztházban rendezték be az író emlékszobáját. A busz indulásáig még megcsodáltuk a falura jellemző motívumok-kal díszített Életfát. Következő túránk április 13-án, szerdán lesz Geresdlak, Maráza és a Mária-kápolna meglátogatásával. A túráról részletek a honlapon olvashatók. Lakatosné Novotny Sarolta „Tenkes 15” teljesítménytúra Április 2., szombat. Kellemes napsütésben érkezünk Túronyba, ahol az önkormány-zat épületében nevezünk a túrára. Rengeteg jelentkező intézi a papírmunkát, és a többiek nyugodtan várakoznak az udvaron. Megkapjuk a térképes útleírást és elin-dulunk Ági vezetésével a falun át a szőlőhegy irányába. Fiatalok és idősek egyaránt róják a kilométereket és gyönyörködnek a tájban és a szép tavaszi virágokban. Az ellenőrző pontoknál bélyegzünk, vagy zsírkrétával jelet festünk az igazolófüzet meg-felelő kockájába. Komlói barátaink jönnek felénk a 10 km-es útvonalon. Örülünk egymásnak, és egy kicsit beszélgetünk közös dolgainkról. Tovább haladva a Pyber-kunyhónál pihenünk és falatozunk, amikor barátainkat pillantjuk meg, akik Mária-gyűd felől érkeznek szintén a 10 km-es távon. Bíztatjuk őket az utolsó métereken, majd körbekínáljuk egymást minden finomsággal. Csapatok haladnak el mellettünk felfele és lefele. Nekünk is indulni kell, mert illik szintidőn belül maradni. Búcsút intünk és haladunk lefele a kellemes ösvényen. Gyíkok szaladnak fürgén, és némelyik megengedi, hogy megnézzük kékes-zöld nászruháját. A mészkősziklák peremén sárga pimpók viríta-nak, élvezik a Nap éltető erejét. Csodálatos táj tárul szemünk elé és a kilátóból még távolabbra látunk. Máriagyűdön a pihenőnél nagy a nyüzsgés. Frissítő állomás finom ennivalókkal és még finomabb tájjellegű borokkal. Van lehetőség ülve elfogyasztani a finomságokat és üdvözölni ismerőseinket, barátainkat. Szaladnak a percek, és nekünk ismét indulni kell. Felmegyünk a zarándokok útján és teszünk egy jelet füzetünkbe. Innen le a temp-lomhoz, majd a piros jelzésen elindulunk a hegyre. Felfele haladunk a mészkővel tarkított hegyen, melyet sokhelyütt vastagon borít a lösz. Gondozott szőlőskertek és gyümölcsösök mellett haladunk egyre feljebb. Az erdőben ismét egy komlói csapattal találkozunk, akikkel egy darabig együtt haladunk. A Tenkes-erdőben kényelmes úton – melyet tavaszi virágok szegélyeznek – fogyasztjuk a kilométereket. A völgybe érve egy kis tóra leszek figyelmes, beljebb az úttól. Közelebb menve az erdei tavacskához látni, hogy a békák már a természet rendje szerint gondoskodtak az utódlásról. Ko-csonyás burkokban számtalan békapete himbálózik a víz felületén. Sietek a csapat után, és hamarosan Bisse előtt elérünk egy ellenőrző pontot. Többen pihennek a fű-ben és az érvényesítés után kapunk egy kis energiapótló csokoládét. Hamar elérjük a falut, néhány perces gyaloglással áthaladunk rajta, hogy Túrony fele siessünk. Szép löszbe vájt úton haladunk, majd egy ligetes erdőben az odvas keltikék virágszőnyegében gyönyörködhetünk. A pettyegetett tüdőfüvek nagy felüle-ten borítják az avart, kéken és rózsaszínen. Az Avas-alján bejelöljük az utolsó koc-kát és néhány perc múlva a célba érünk. Leadjuk az okmányokat, és megkapjuk a szép kitűzőket, melyeket boldogan illesztünk izzadságtól nedves pólóinkra. Az udva-ron ülünk le az ideiglenes büfénél meginni egy sört e szép nap zárásaképpen. Köszönjük a szervezőknek ezt a szép és tartalmas napot! Baumann Józsi és barátai MAGÁNVÉLEMÉNY Az alábbiakban Berki Zoltán térképésznek, az MTSZ Útjelző Albizottsága vezetőjének a hozzánk eljuttatott levelét adjuk közre. Tisztelt Természetjárók! Kedves Turista Barátaim! Engedjetek meg nekem egy magánvéleményt. Teljesen egyetértek a Gyalogtúra Bi-zottság vezetőjének, Pálmai Vencelnek az albizottsági ülésen képviselt álláspontjá-val, miszerint az alapszabályból adminisztratív okok miatt kikerült „természetjárás érdekképviseletet” valamilyen úton-módon mihamarabb vissza kell állítani, meg kell találnunk a megoldást…, s őszintén üdvözlöm az ez irányú, hasonló tartalmi/célú elképzeléseket. Véleményem szerint az MTSZ alapszabályából a természetjárás érdekképviseletre vonatkozó kitétel törlésével a legnemesebb, a társadalom számára legfontosabb küldetéséről mondott le. Nem elég az, hogy „de továbbra is úgy gondol-juk”, ez az érdekképviselet beleivódott a társadalomba. A természetjárás hivatalosan, „bötű szerint” érdekképviselet nélkül maradt, de ezt sürgősen minden, a turistáskodás ügyéért elhivatottal összefogva azonnal újra kell szervezni, tartalommal kell megtölteni – mielőtt valami térségi TDM szervezet be-fészkelné magát ebbe a pozícióba. Ha majd egyszer az égi turistautakat járva találkozom dr. Téryvel, dr. Thirringgel, Dr. Vigyázó Jánossal és az MTE menedékház építő turistáival és persze a TTE Kevély-nyeregben házat építő természetbarátaival, vagy a Munkás Testedző Egyesület Nagy-szénáson óriási áldozatokkal menedéket emelő tagjaival, s kérdőre vonnak az általuk létrehozott értékek sorsáról (főként az „elvtársak” hatalma idején elpusztított nagy-szénási Szabó Imre turistaházra gondolok), már eddig is tudtam, hogy majd szégyenkeznem és magyarázkodnom kell, de erről az érdekképviselet-kihúzásról nem tudom, majd mit mondjak. (Tudna ebben valaki segíteni?) Tovább kell folytatnom/folytatnunk az érdekképviseletet, sőt azt nagyon komolyan újra kell szervezni, ebben mindenki partnerségére, támogatására, segítségére számítok. A természetjárás érdekképviseletének felvállalása elengedhetetlen, hiszen az élet egyre hozza elénk a feladatokat: - TDM szervezetek megalakulása – természetjárással összefüggő pályáza-tokkal, tevékenységgel; - erdőgazdálkodás – dózer utakká vált turistautak – új erdőtörvény? - természetvédelem támogatása (támogatása?), ökoturizmus, aktív turizmus – egészségturizmus? - Új Széchenyi Terv lehetőségei (lehetőségei?); - vadászok, vadásztársaságok – és turistajelzések levakarása, rájuk célba lö-vések gyakorisága; - turisztikai célú közösségi közlekedés (pl. kisvasutak, dunai hajó „forgalom”) finanszírozásának megoldatlansága; - turistaútjelzés-felújítás finanszírozás gyakorlatilag megszűnése, a turistaút-hálózat/rendszer – mint jelzésrendszer – szétesésének jelei (pályázatok nyo-mán történt piktorkodások, „anarchiára” utaló folyamatok)… Az MTSZ 20 év alatt sajnos nem érte el, hogy a turistaút-hálózat kezelőszervezete legyen; - rongálások; - nyilvántartás-szervezés, magánterületeken szolgalmi jog…; - a zarándokútvonalak óriási térnyerése (lásd Mária út, Magyar Zarándokút ismertsége, amely már az Országos Kék Túrával vetekszik…); - természetjáró-kiadványok hiánya a hátrányos helyzetű térségekben – a Cartographia (el)privatizálása után… s még folytatható lenne a sor. Rajtunk kívül ezeket, így egyben senki sem fogja képviselni, sem a „turizmus szak-ma”, sem a természetvédelem, sem az erdőgazdálkodás, sem a közlekedés… A ter-mészetjárás nem a turistaút elején, hanem a hétvégi programtervezésnél kezdődik… Meglátásom szerint feltétlenül meg kell erősíteni a Gyalogtúra Bizottság vezetőjének „érdekképviselet-képviselő” lehetőségeit, hiszen a feladathoz főállású, a problémákat „tokkal-vonóval” értő, óriási tapasztalattal rendelkező ember kell. Ezt az embert Pálmai Vencelnek hívják. A természetjárás érdemi érdekképviseletét nem lehet sú-lyának megfelelően társadalmi munkában, „amikor a gyerekek alszanak” éjszaki levelezésekkel elérni – ahogy az az elmúlt hat év küzdelmeinek a „cintányérzajon” túli eredménytelenségén látszik. Nézzétek meg a mellékletekben, a honlapra feltett anyagokat – és mire jutottunk velük? Talán alapnak jó, mégis süllyedünk. Fel kell állítani egy érdekképviseleti „gyors reagálású” szakmai stábot, nevezhetjük ezt – Peták István (MTE) által képviselt gondolattal – Magyar Turista Szövetségnek. Az érdekképviselettel kiharcolt pozícióval nyílhat meg az út a Magyar Természetba-rát Szövetség/Magyar Turista Szövetség/Magyar Turista Egyesület és a többi, közcélú turistamunkát végző szervezet költségvetési/működési finanszírozására, hiszen a vállalt közfeladatok ellátásához teljes torokkal és teljes joggal követelhet forrásokat is. Ezen az úton indulva kérem támogatásotokat, segítségeteket. Üdvözlettel: Berki Zoltán (térképész) „MÚLTIDÉZŐ” AKKOR IS, HA GYALOGKAKUKK LESZEL? Azért döntöttem az alábbi történet mellett, mert a jubileumok évét jegyezzük. Most ünnepeljük a Természetbarátok Turista Egyesülete Pécsi Csoportja megalakulásának centenáriumát, legyen hát mellette egy másik, említésre méltó évforduló is. Nevezete-sen, éppen 30 éve annak, hogy a Magyar Természetbarát Szövetség a Magyar Autó-klubbal együttműködési megállapodást kötött a turizmus népszerűsítése céljából. Az egyre szaporodó autósok bevonása a természetjárásba igencsak jó ötletnek bizo-nyult. Hamar népszerűvé vált a mozgalom országosan is, de Baranyában meg külö-nösen a Karádi házaspár elkötelezettségének köszönhetően. „Szállj ki és gyalogolj!”– ez volt a szlogen. Ezzel a megjelöléssel szerveztük az autós-gyalogos kombinációkra épülő nyílt túráinkat a Mecsekbe, a Zselicbe, vagy éppen a határokon túlra. Így jutottak el az „autóhoz nőtt” társaink a Szlovák Paradicsomba, az Alpokba, vagy éppen az erdélyi havasok közé. Magam is beszálltam a dologba. Autóm nem lévén, többnyire Gida Tiborral szövet-kezve szerveztük tájfeltáró túráinkat a Zselicbe, egy-egy jóízű pinceszerrel zárva az eseményt. Egy ilyen alkalommal barátkoztam össze K. Miklóssal, az abszolút autóssal. Rendkí-vül nagy érdeklődést tanúsított programjaink iránt addig, amíg az autózásról volt szó. De Miklós nem gyalogolt. Soha, egyetlen alkalommal sem. - Menjen veletek a gyalogkakukk – mondta ilyenkor –, de nem én. Te engem nem fogsz rávenni ilyen marhaságra. - És ezt komolyan is gondolta. Róla írtam aztán a Mecseki Híradó néhány számában azt a szatirikus sorozatot, amelyből az alábbiakban idé-zünk részleteket egy kicsit összedolgozva. SZÁLLJ KI ÉS GYALOGOLJ! (részletek) Akkor is gyalogkakukk leszel! – gondoltam magamban, amikor rábeszéltem egy erdélyi útra. – Gyerünk a hegyekbe, irány a Kárpátok! – ajánlottam cimborámnak. – Ott aztán semmi gyaloglás – mondom nagy málé képpel. Kényelmes kemping, kötélpálya ve-zet föl a magasba. Még csak a kisujjadat sem kell mozdítanod, és fent állsz a Kárpá-tok tetején. Alattad egész Románia. Csak az autód bírja szusszal – aggodalmaskod-tam kicsit. – Á, az bírja, ne félj te attól – nyugtatott meg Miklós. Hát nem bírta, amint az később kiderült. – Jól van, én beülök az autódba – mondtam –, de ha cserbenhagy valahol, én is be-viszlek téged az erdőbe. Ebben megállapodtunk. Aztán nem kellett sokáig várnom arra, hogy a megállapodásunknak érvényt szerez-zek. A várt malőrre Szovátán hozott bennünket össze Miklós Végzete. Így: nagy „V”-vel. Amint beértem a fürdőhelyre, kétféle látványosság fogadott: az egyik maga a fürdő-hely, amely 490 méter magasan épült az Ursu (Medve)-tó partján. Impozáns lát-ványt nyújtott a városka fából épült üdülőházaival, fenyveseivel, és a település mö-gött tornyosuló Görgényi-havasokkal. Állítólag 75 ezer fürdővendég befogadására képes, ami igaz is lehet, mert mikor odaértem, éppen 74 999-en tolongtak a főtéren és lélegzetvisszafojtva figyelték azt a hetvenötezredik fürdővendéget, aki egy rozzant Zsigulit kurblizott eszelősen. (Számomra ez a jelenet nyújtotta a másik látványossá-got.) Miután az utcák kiürültek, de a sósvizű tó is, mert a produkció mindenkit a fő-térre csalogatott, egy szál magamban megfürödtem és visszatértem a mutatványhoz. A tömeg kitartóan figyelt, többen fogadóirodát nyitottak: 1 a 10 ellenében lehetett tenni arra, hogy a Zsiguli bírja tovább. Ugyanis már kurblizásról szó sem volt, az idegen vadul rugdosta autóját és hangosan káromkodott. A káromkodásról aztán ráismertem barátomra, Miklósra, aki még változatlanul az érdeklődés középpontjában állott… Miután betoltam az autót, nagy üdvrivalgás közepette gurultunk ki Szovátáról. Mik-lós egy ursula eltökéltségével hallgatott… Kora délután érkeztünk Sinaiára, jókedvűen, bizakodó hangulatban. Nem sokáig. Úgy fogadtak bennünket, mint Moldovát szerették volna fogadni Komlón. Ráadásul a kempingben sem akadt hely. A kötélpálya nem működött és romlott volt a hús, amit vacsorára tálaltak. Vacsora után sűrűn atletizáltunk. –Sebaj! – kedélyeskedett Miklós. Ő még nem járt ott csúcsidőben. – Majd vadkem-pingezünk valahol – fűzte tovább az optimista gondolatot. Szegény naiv fiú. Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor nem hoztalak volna ide meggyalogoltatni. Elindultunk egy patak völgyében, hogy tanyát üthessünk éjszakára. Semmi hely. Egy szó, mint száz, szép, csillagfényes éjszaka volt, amint bebolyongtuk a medvejárta szirteket. Félelmetes volt, ahogy Miklós szemei szikráztak a setét éjszakában. – Szép kis túra egy képzett hegymászónak is – próbáltam lelket verni holtfáradt bará-tomba. De éreztem, hogy ezúttal túllőttem a célon. Eddig az idézet. A folytatás már valós és igazán felemelő fordulatot vett. Ott, azon az úton barátkoztunk össze Árpi bácsival, az öreg székely emberrel, és Róza asszonnyal, a feleségével. Nagyon a szívembe zártam őket, meg Miklós is. Olyannyira, hogy a következő évben elmentünk értük autóval Csíkszenttamásba, és elhoztuk őket Pécsre. Aztán vittük őket mindenfelé. Bejártuk a Mecseket is. És akkor történt meg a csoda. Amit nekem sohasem sikerült elérnem, azt a két székely mindenféle rábeszélés nélkül elérte Miklósnál, amikor Gida Tibor kisújbányai kulcsosházából gyalogtúrára indultunk Óbánya irányába. Megrögzött autós barátom a székelyek iránti szeretettől vezérelve önként csatlakozott a túrázókhoz. Kérdőn néztem rá… – Majd mindenféle bajuk lehet – jelentette ki határozottan –, ha nem vigyázok rájuk. Megyek és passz! – Akkor is, ha gyalogkakukk leszel? – kérdeztem vissza. – Akkor is! – mondta, majd hozzáfűzte: különben is, ez az egész gyalogkakukkság egy nagy marhaság. Varga Ferenc  A Szivárvány Gyermekház természetjáró programjai A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség – megalakulása óta – gondot fordít arra, hogy nyitott legyen a fiatalabb korosztály érdeklődésére, sőt erőfeszítéseket (jel-vényszerző mozgalmak, megyei táborok, versenyek stb.) tett annak érdekében, hogy tagjai sorában nagyobb arányban legyenek jelen a fiatalabb korosztály képviselői. Ez a törekvés a különböző társadalmi környezetben, különböző történelmi időkben különböző mértékben sikerült. Voltak idők, amikor egész iskolák, osztályközösségek voltak tagjaink sorában, aztán a változó idők, változó körülmények, a másféle prog-ramok sokszínű kínálata, más „vetélytársak” (TV, számítógép, video stb.) megjelenése ritkította a szövetségünkhöz csatlakozó fiatalabb közösségek szá-mát. A Pécsi Ifjúsági Központ Szivárvány Gyermekházában is nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a fiatalabb korosztály képviselői a szabadidejüket hasznosan, az egészséges életmód alapelveit szem előtt tartva töltsék el. Programjaikkal, amelyeket Varga Ágnes szervez, a természet- és környezetvédő szemlélet kialakítását, Baranya megye környezeti és természeti értékeinek megismerését szolgálják. Ehhez – megál-lapodásunk szerint – igénybe veszik a szövetségünk munkatársai által kidolgozott jelvényszerző túramozgalmakat is. Híradónkban örömmel adunk lehetőséget arra, hogy a programjaikra mozgósító felhívásokat közhírré tegyék, s olvasóinkon keresz-tül is szervezzék azokat. Örömmel adunk helyt a vállalkozásaikról szóló, a teljesítés során megélt élményekről készült beszámolóknak is! Szép időt, jó utat, vidám társaságot kívánva bocsátjuk közzé első felhívásukat! Tóth Klára – Április 21, csütörtök: Tavaszi szüneti túra (a KUL-TÚRA sorozat Baranya „ter-mészetközeli” műemlékeinek felfedezésére) A túra során íjászkodunk, kincseket keresünk (geocaching), és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség jelvényszerző túramozgalmának keretében a Mecsek két érdekes műemlékét: a málomi templomot és a Kanta-várat is megismerhetik a rész-vevők. Táv: 12 km. Találkozás 7.50-kor a pécsi főpályaudvar előtt a 35-ös busz megállójában. Vissza-érkezés (40-es busszal) délután 16 óra körül a vasútállomásra. Útiköltség: két busz-jegy (vagy pécsi buszbérlet). A túrára előzetesen be kell jelentkezni a 30/611-9562 telefonszámon Varga Ágnes túravezetőnél április 20-ig. Szervezőpartner: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. – Április 30, szombat: „Csipiszke-túrák” óvodásoknak. Barátkozás a természettel: gyűjtögetés, megfigyelés, rácsodálkozás. 3-6 éves gyerekek és szüleik számára hirdetjük havi rendszerességgel családi kirándu-lásainkat, melyek során a gyerekek a művészet eszközeit is felhasználva ismer-kedhetnek a természet érdekes formáival: kövekkel, fákkal, virágokkal és állatokkal. A mindössze néhány kilométeres barangolások keretében egyszerű kézműves foglal-kozást is tartunk, a talált és látott dolgok felhasználásával. A kicsiket terelgetik: Petrik Bernadett (művészeti nevelés) és Varga Ágnes (természet-ismeret). Találkozás helyszín: Misina-tető. Útvonal: Rotary-sétány. További részletek a szer-vezőktől. Részvételi díj: 300 Ft/gyermek. A résztvevők száma korlátozott! Előzetes bejelentkezés: Varga Ágnesnél a 30/611-9562 telefonszámon április 25-ig. HÍREK • Új Mecsek turistatérkép készül: a Cartographia Kft. 2011 nyarán újból kiadja a Mecsek térkép frissített változatát. Kérjük, akinek van észrevétele vagy javítani valója a 2009-ben megjelent turistatérképpel kapcsolatban, az április 18-áig küldje el Biki Endre Gábor részére a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre. • Túravezetők Klubja: honlapunkon új menüpontot készítettünk a TÚRAVEZE-TŐK KLUBJA számára. A menüben a következő hónapok programjai mellett megtalálhatók lesznek a korábbi előadások anyagai. • Változás honlapunk szerkesztésében: 2011. március 22-től a www.baranyatermeszetbarat.hu honlapra az "AKTUÁLIS TÚRAAJÁNLATOK" menübe a túrák szöveges és fényképes beszámolóját Nagy Balázs fogja feltölteni. Az egyéni vagy nyílt túrákról szóló beszámolókat, fotókat is neki lehet küldeni a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre. Telefonszáma: 20/976-5582. A „HÍREK” rovatba szánt közleményeket továbbra is a szokott módon Biki Endre Gábornak lehet elküldeni. • Vályús-forrás: a Mecsek Egyesület és a Máriakéméndi Hagyományőrző és Sport-egyesület Máriakéménd Önkormányzatának támogatásával felújította a Vályús-forrást. A forrás Máriakéménd közelében, a Török-vár romjaihoz vezető régi va-dászházi út mentén a K∟ jelzésű turistaúton érhető el. A forrás vize egy kis be-tonvályúba folyik. A vörös gránit névtáblán olvasható a szarvasagancs szimbó-lum mellett, hogy régen állatok itatóhelye volt a forrás, és hogy közelében egykor vadászház állt. A forrás mellett, a lebontott vadászház helyén tervbe van véve egy erdei kirándulóhely létesítése asztalok-padok elhelyezésével. • Bányász emlékút: elkészült a Bányász emlékút újabb szakaszának festése a Ke-let-Mecsekben, Zobák-aknától a Vörösfenyő-kulcsosházig. A festést a komlói Hétdomb TE tagjai végezték. • „Nyuszijárat” a Zselicben: Az Almamelléki Erdei Kisvasúton április 18-án, 19-én és 20-án gyerekeknek Nyuszi-járat programok indulnak. A részletes program és tá-jékoztató megtalálható az erdészet honlapján (www.mecsekerdo.hu). • „Tűzkerék” túra: az idei "Tűzkerék” túrán 208 fő vett részt. Viszonylag nagy volt a fiatalok (iskolások) részaránya. A szép idő, és a többnapos ünnep nyilván hoz-zájárult a nagy létszámhoz. Az óbányaiak nem voltak felkészülve ilyen tömegű túrázóra, tea és zsíros-kenyér mindenkinek jutott, de emlékplakettet csak 130-at készítettek. (Dr. Novotny Iván túravezető) • Nyári természetjáró tábor a Mátrában: a Dél-Zselic Természetbarát Klub és a Kenderföldi Természetjárók tagjai közösen 12 napos mátrai táborozást szerve-zünk. A túrák során négy mátrai jelvényszerző túramozgalom teljesítésére nyílik lehetőség, de lesz strandolás, utazás erdei kisvasutakon és „meglepetés program” is. A szálláshely Mátraalmáson, a Hóvirág pihenőházban lesz. A részvételi díj 34 000 Ft, mely minden költséget magában foglal (szállás, utazás, étkezés, belé-pők, kisvasúti jegyek, „meglepetés”). A tábort elsősorban gyerekeknek, egyesülete-ink 10-16 éves tagjainak rendezzük, de a szálláshelyen vannak még szabad he-lyek, így azokat felkínáljuk az érdeklődő természetjárók (gyerekek és felnőttek) számára, akik szívesen tartanának velünk. További információ, részletes prog-ramterv a 20/522-2953-as telefonszámon kérhető. Április 19-ig lehet jelentkezni telefonon, vagy a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen, illetve keddenként a szövet-ségben. (Strasser Péter) • Új fahíd a Rózsa-forrás mellett: a Mecseki parkerdő mecsekszentkúti területré-szében egy új fahidat vehettek birtokukba a kirándulók a Biokom Pécsi Város-üzemeltetési és Környezetgazdálkodási Kft. munkájának köszönhetően. A termé-szettel harmonizáló formában megépített új fahíd egy több évtizeden át meglévő, de mára meg megkorhadt, szerkezetileg megrongálódott régi, balesetveszélyes fa-hidat váltott ki, mely a Rózsa-forrás melletti Szurdokvölgyön teszi lehetővé az át-kelést. (A Pécsi Hírek c. újságból.) Rendezvények ► április 9, szombat: Retró túra (15, 25 km). R.: Pécs Városi Természetbarát Szö-vetség. Rajt: Pécsbánya, Iskola, 7.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 500, ill. 600 Ft. (A két táv egymás után is teljesíthető, együttes nevezési díj 800 Ft). Információ: Bota János ( 30/993-8595). ► április 21, csütörtök: „Örökségünk” – délutáni diskurzus a komlói múzeum-ban. R.: Hétdomb TE. „A természet csodáiból”. Vendég: Szabados Tamás ren-dező, operatőr. Időpont: 17 óra. ► április 23, szombat: „PITE” születésnapi túra (14 km). R.: Pécsi Ifjúsági Termé-szetjáró Egyesület. Rajt: Pécsbánya, Művelődési ház (Gesztenyés u. 17). Cél ugyanott. Nevezési díj: 500 Ft/fő. Információ: Bota János ( 30/993-8595). ► április 23, szombat: „IV. PITE Kupa” tájékozódási túraverseny. R.: Pécsi Ifjú-sági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécsbánya, Művelődési ház (Gesztenyés u. 17). Cél ugyanott. Információ: Bota János ( 30/993-8595). ► április 30, szombat: „Mecsek 50-30-15” teljesítménytúrák. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Mecseki Kóborlók Szakosztálya. Rajt: Zobákpuszta, Vargánya tanya, 6.00-8.00 (50 km), 7.00-9.00 (30 km), 8.00-10.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 600 Ft (50, 30 km), 500 Ft (15 km). MTSZ , TTT ta-goknak 100 Ft kedvezmény. Információ: Szabó-Dalecker Ibolya (30/846-0285) ► május 3, kedd: Túravezetők Klubja. Helyszín: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség (Pécs, Tímár u. 21.). Madarak és Fák Napja. Az év madara, a szén-cinege. Leggyakoribb madárfajaink. Előadó: Nagy Gábor madarász, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. NYÍLT TÚRÁK  április 9, szombat: Bicsérd vasútállomás – Boda – Botos-kút – Szentdomján – Bükkösd (17 km). Találkozás 9.05-kor a bicsérdi vasútállomáson (Pécsről a 8.49-kor Pusztaszabolcsra induló vonattal lehet odautazni). Túravezető: Müller Norbert ( 30/395-7092).  április 16, szombat: Hidas – Berekaljapuszta – Máriaszéplaki templomrom – Cikó – Eszterpusztai templomrom – Zsibrik – Bátaapáti (15 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron a 8-as kocsiállásnál 8.10-kor. Túraveze-tő: Szecsődi Imre ( 30/211-2825).  április 30, szombat: „Bazsarózsa” túra. Útvonal: Óbánya – Óbányai kilátó – Kisújbánya – Somos-hegy – Réka-kunyhó – Püspökszentlászló – Hosszúhe-tény (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron a 8-as kocsi-állásnál 6.15-kor. Túravezető: Raub Bálintné ( 20/233-0541). A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással ► április 9, szombat: „Tavasz a Zengőn”. Útvonal: Hosszúhetény – Zengő – Má-ria-kápolna – Püspökszentlászló – Szőke-forrás – Cigány-forrás – Zobák-puszta (11 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsu-zsanna ( 20/376-6437). ► április 10, vasárnap: „Tavaszi pompában az erdő”. Útvonal: Hosszúhetény – Zengő – Réka-kunyhó – Somos-hegy – Hárs-tető – Pusztabánya – Takanyó – Zobákpuszta (15 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Rácz János ( 70/561-5587). ► április 16, szombat: Túra a „Medvehagyma nap”-ra. Útvonal: Sikonda – Vágot-puszta – Bános – Orfű (10 km). Indulás a 8 órai sikondai buszjárattal. Túraveze-tő: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► április 17, vasárnap: „A Mecsek gyöngyszemeiből”. Útvonal: Hosszúhetény – Püspökszentlászló – Pusztabánya – Hidasi-völgy – Hidasi-hát – Gödör-forrás – Sín-gödör – Barna-kő – Cseresznyák – Kakastelep (22 km). Indulás a 6.25-ös hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Sebestyén Zoltán ( 30/577-9782). ► április 17, vasárnap: Máza – Dóra-irtás – Vörösfenyő kulcsosház – Máré csár-da (10 km). Indulás a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin (20/507-0776). ► április 20, szerda: „A bánáti bazsarózsa nyomában”. Útvonal: Hosszúhetény – Püspökszentlászló – Diós-kút – Hárs-tető – Pusztabánya – Csengő-hegy – Pap-rét – Zobákpuszta (11 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túraveze-tő: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437). ► április 25, hétfő: „Locsoló túra”. Útvonal: Magyaregregy – Babina – Vörösfe-nyő kulcsosház – Kata-forrás – Máré csárda (12 km). Indulás a 7.35-ös meké-nyesi buszjárattal. Túravezető: Kuizs Sándor ( 72/482-446). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhe-tő, ill. a programokra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/405-4571 telefonszámokon, illetve a következő e-mail címe-ken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. További információk a www.ddnp.hu internetes honlapon találhatók. • április 12, kedd: Csillagoségbolt-park Klub. Csillagképek, mitológia – Nagyváradi Lász-ló előadása. A Zselici Csillagoségbolt-park Európa egyik legkisebb fényszennyezettségű te-rülete. A hozzá kapcsolódó előadássorozaton számos érdekességet hallhatnak a résztvevők a fényszennyezéssel és élővilágra gyakorolt hatásával, az égi jelenségekkel és a csillagászattal kapcsolatban. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17.00 óra. A program in-gyenes. • április 13, szerda: Kis botanikus – pecsétgyűjtő program gyerekeknek. Barangolás a növények rejtélyekkel teli világában! Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 15.00 óra. A program időtartama 1,5 óra, részvételi díj: 200 Ft/fő. • április 16, szombat: Húsvétváró szöszmötölés a Fehér Gólya Múzeumban – játékos kézműves foglalkozás gyerekeknek. Az ünnepváró programon a résztvevők szakavatott kézművesek segítségével készíthetnek kedves húsvéti ajándékokat, valamint az ünnephez kapcsolódó népszokásokról is számos érdekességet tudhatnak meg. Helyszín: Kölked, Fehér Gólya Múzeum, időpont: 10 óra. A program időtartama 3 óra, részvételi díj: 450 Ft/fő. • április 16, szombat: Tavaszi túra Őrtilosnál – jelvénygyűjtő program. A túra során a résztvevők megtekinthetik Zrínyiújvár történelmi emlékhelyét, majd az őrtilosi vasútoldalon keresztül haladva számos növénykülönlegességben (turbánliliom, hármaslevelű szellőrózsa, pofók árvacsalán) gyönyörködhetnek. Lehetőség nyílik a Mura és a Dráva összefolyásának megtekintésére is. Helyszín: Őrtilos, Három Sárkány Fogadó, időpont: 10 óra. A túra hossza 7 km, időtartama 5 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő. • április 18, hétfő: Kis Természetbúvárok Szakköre. A tavaszi erdő, mező szépséges virá-gai. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 15 óra. A program időtartama 1,5 óra, részvételi díj: 200 Ft/fő. • április 20, szerda: A FÖLD NAPJA – szemléletformálás a mindennapokban. A szabadtéri rendezvény környezetünk természeti értékeire, azok megóvására kívánja felhívni a figyelmet. A látogatókat több szervezet képviselői várják hangulatos és interaktív programelemekkel. A résztvevők megismerhetik azokat a módszereket is, amelyekkel környezetünk védelme min-dennapjaink részévé válhat. Helyszín: Pécs, Tettye tér, időpont: 14 óra. • április 30, szombat: Bazsarózsa túra a Nagy-Mező, Arany-hegy Természetvédelmi Területen. A túra során megcsodálhatjuk a különleges, fokozottan védett bánáti bazsarózsát. Helyszín: Hosszúhetény, Vásártér, időpont: 10 óra. A túra hossza 6 km, időtartama 3-4 óra. Részvételi díj: 450 Ft/fő. • május 3, kedd: DDNP Klub: Béda-Karapancsa érdekesebb régészeti emlékei – Sztellik Endre diavetítéses előadása. Helyszín: Pécs, Tettye Oktatási Központ, időpont: 17 óra. A program ingyenes. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anyagokat min-den hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.  72/525-376 (nap-közben); fax: 72/525-377 (ügyeleti időben). Ügyeleti idő: kedd 16–18 óra. Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.