2009. szeptember 171. szám

MECSEK HÍRADÓ 171. szám 2009. szeptember Dunántúli Megyék Természetbarát Vezetőinek Találkozója Abaliget, 2009. augusztus 21-23. Újabb sikeres rendezvényt írhattunk be a Baranya megyei természetjárás krónikájá-ba, mely¬nek során szeretett Mecsekünk szépségét, egyedülálló kincseit mutathattuk meg, ezúttal a dunántúli megyék természetbarát vezetőinek. Augusztus 21–23-ig 46 résztvevővel zajlott a találkozó: abaligeti bázishellyel, egész na¬pos Jakab-hegyi tartózkodással, s autóbuszos túrával Orfű térségében. Ezt a találkozót minden évben más megye természetbarát vezetői rendezik, s igye-keznek me¬gyéjük természeti értékeit megmutatni vendégeiknek. Mi is így tettünk. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség megbízásából a Mecsek Egyesület, élén Baronek Jenő ügyvezető elnök tervezte, szervezte a találkozót. Augusztus 21-én délután Abaligeten, a Hotel Abaligetben vártuk vendégeinket. Szál-lást biztosítottunk még a Cseppkő Panzióban is. Örömmel tapasztaltuk, hogy meghívásunkat elfogadta Szabó Imre, a Magyar Ter-mészet¬barát Szövetség elnöke, környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Duró Imre a Magyar Ter¬mé¬szet¬barát Szövetség igazgatója, Pusztay Sándor, a Természetbarát Turista Magazin fő¬szerkesztője, valamint – Komárom-Esztergom megye és Vas me-gye kivételével – min¬den dunántúli megye vezetősége. A művészeti ágak egy-egy jeles képviselője is résztve¬vője volt találkozónknak: Kováts Kolos Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház Örökös tagja, a Mecsek Egyesület Örökös Tiszteletbeli Tagja, Debreczeni Jó¬zsef pub¬licista, politikai közíró és Császár Péter képzőművész. Meghívott vendégeink család¬tag¬jaik¬kal érkeztek és legtöbben a talál-kozó teljes időtartama alatt velünk voltak, bizonyítva ezzel azt, hogy jól érezték magukat. Első délutáni programunk a Denevérmúzeumban zajlott. Itt dr. Iványi Ildikó, a Duna Dráva Nem¬zeti Park Igazgatóság nyugalmazott igazgatója, a Mecsek Egyesület alel-nöke, Závoczky Szabolcs, a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója és Baronek Jenő, a Mecsek Egyesület ügyvezető elnöke fogadta a vendégeket. E sajá-tos, egyedülálló múzeum¬ban Závoczky Szabolcs, a DDNPI igazgatója, e kiállítás megálmodója kalau¬zolta cso¬portunkat. Ezután valamennyien a barlang előtt gyülekeztünk, mert első napi programunk itt folyta¬tódott. Először Zalán Béla barlangász értő és érdekfeszítő vezetésével jártuk végig a bar¬langot. A Nagyteremben megtapasztaltuk a teljes sötétséget, majd bar-langász barátaink fényjátékkal üdvözölték a látogatókat. Ezután itt következett a „hivatalos” megnyitó. El¬sőként – házigazdaként – Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója mondott üdvözlő szavakat, majd Szabó Imre, a Magyar Természetbarát Szö¬vetség elnöke köszöntötte a résztvevőket és a szervezőket. Tóth Klára, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke a ba-ranyai természetjárók és a Mecsek Egyesület tag¬sága, valamint a szervezők nevében mondta el, hogy örülünk, hogy megmutathatjuk „Kin¬cses Baranyánk” értékeit, gaz-dagságából néhány nevezetességet, amelyek e pár négyzet¬kilométeren (Orfűtől Aba-ligeten át Kővágószőlősig) találhatók. A megnyitó igazi megle¬petéssel is szolgált. E nagyszerű akusztikájú teremben Kováts Kolos énekelt a vendége¬inknek. Csodálatos hangja elvarázsolt bennünket, akár a népdalokat, akár Sarastro áriáját hallottuk tőle. Igazi ajándék volt! S ezzel még nem volt vége „gazdagsá¬gunk” bemutatásá¬nak. Kifelé jövet, a „gyógyteremben” Ötvös Károlyné, a DDNPI Ok¬tatási Csoport mun-katársa vetített gyönyörű képeket szűkebb hazánk épített és természeti kincseiről. Az estét az abaligeti Pajta Múzeumban töltöttük. A gazdag kiállítás megtekintése után Kutas László előadóművész könnyed dalai szórakoztattak bennünket. A szép nyári estén sokáig beszélgettünk még a csillagos ég alatt a ház hangulatos kertjében. 22-ére, szombatra egész napos szabadtéri programot szerveztünk, ezért nagyon örül-tünk, hogy derűs, szép reggelre ébredtünk. A DDNPI terepjárói „röpítettek” bennünket az erő¬sen vízmosta, döcögős utakon a Jakab-hegy fennsíkjára. Merész tervünket valósítottuk meg: kis csoportokban végigjártuk a földsáncot, amely igazi kalandtúra volt, hiszen a sáncon egyenetlen talaj, kidőlt fák ágai, kiálló kövek nehezítették ha-ladásunkat. Egy kis „félrelépés”-t nem számítva épségben, élményekben gazdagodva teljesítettük vállalásun¬kat. A sánc keleti oldalán haladva szép rálátásunk volt a vá-rosunkra, a Tubesre, a Sós-hegyre. Ahol a sáncot turistautak keresztezték, meg tudtuk mutatni a sánc szerkezetét, ill. egy helyen a kutatóárok is szemléltette a kereszt- és hosszmetszetet. A zöld sávval jelzett útra érve igazi ritkaságot fedeztettünk fel vendégeinkkel: Csá-szár Péter „failak”-ját. Ez, a fa ágai közé épített kis lak egy 2001-es alkotótábor so-rán készült műalkotás. Az alkotó művész is vendégünk volt a találkozó ideje alatt, s itt, a fára épített „lak” alatt beszélt ennek az érdekes műfajnak a sajátosságairól, más munkáiról, terveiről. Tovább folytatva utunkat, már a déli oldalon haladva tapasztaltuk meg, hogy a sánc itt szinte alig magasabb 1-2 m-nél, míg a keleti oldalon 6-8 m magasra is építették. Ennek az a magyarázata, hogy déli oldalról a szakadék miatt kevésbé volt támadha-tó a vár. A Zsongor-kőnél tartottunk hosszabb pihenőt. Vendégeink ámuló tekintetét látva bizto¬sak lehettünk benne, hogy soha nem felejthető élményt kínáltunk számukra a csodálatos pano¬rámával. Fényképezés, mondamesélés után újra felkapaszkodtunk a sáncra, s itt is megta¬pasztaltuk, hogy nyugaton is magas sáncot kellett építenie a kora vaskori népnek, hogy az a támadások ellen megfelelő védelmet nyújtson. A romos István-kilátón túlha¬ladva lete¬kintettünk a halomsírokra, s északra, majd keletre fordulva gyönyörködtünk a szép töl¬gyes-bükkös erdőben. Az Orfűről jövő zöld sáv jelzésen tértünk vissza a fenn¬síkra. Itt már finom illatok lengedeztek, két nagy bográcsban rotyogott a vaddisznópörkölt. A „logisztikai csoport” fiatal, készséges tagjai már meg is terítették a kolostor udva-rán felál¬lított asztalokat. Ebéd előtt még az is gazdagította élményeinket, hogy a pálos ko¬lostorról, a pálos rend történetéről hiteles személy, Csóka János pálos szerze-tes, házfő¬nök, prefek¬tus, a Lyceum templom igazgatója beszélt. A lelkes fiatalember egyszerű, világos szavai, rokonszenves személyisége a pálos rend mai légkörét is köz-vetítették. A Benczes Gábor által főzött, gazdagon ízesített vaddisznópörkölt Tátrai Bea finom salá¬tájával fenséges eledelnek bizonyult, s a helyszín – a kolostor udvara – is hozzá-járult, hogy az ebéd a biztosan megmaradó jó élmények sorába került. Egy kis be-szélgetés, „ár¬nyék¬keresés”, majd erőgyűjtés következett a délutáni programhoz: gyalogosan leeresz¬ked¬tünk a Babás-szerkövek, a Sasfészek és a Jubileumi kereszt érintésével Kővágó¬sző¬lősre. A Jubileumi keresztnél még egy meglepetéssel szolgáltunk vendégeink¬nek: Bör¬csök Péter szépen hangzó hegedűjátéka a szikrázó napsütés és komoly meleg ellenére nagy tetszést aratott a hallgatóság körében. A faluba leérve Sándor Tibor polgármester volt segítségünkre abban, hogy a templo-mot és az uránbányászati gyűjteményt megtekinthessük. Szakszerű tájékoztatása nyomán a falu mai életének örömeire, gondjaira is ráláttunk. Utólag is jó döntésnek látszik, hogy a Jakab-hegyen töltöttük ezt a napot. A koravas-kori földvár, amely a Kárpát-medence egyetlen ilyen épen megmaradt létesítménye, a Zsongor-kőről elénk táruló panoráma, a Remetebarlang, a halomsírok, a kolostor-romok, a Babás-szerkövek, a Sasfészek, a Jubileumi kereszt bizonyította, hogy e pár négyzetki¬lométeren valóban igen sok érték, természeti, kultúrtörténeti érték halmozó-dott fel, ame¬lyet érdemes megmutatni az ország távoli tájairól érkezett vendégeknek. Kattogtak a fényképezőgépek, készültek a videó-felvételek. E képek és emlékezetük segítségével magukkal vitték vendé¬geink e kincseket. Este Tám László fotóművész vetítette szép képeit Baranyáról, Pécsről, földi és légi felvé¬telekkel. E program és az éjszakába nyúló beszélgetés helyszíne a Cseppkő Panzió han¬gulatos sörözője volt. Vasárnapra már csak délelőttre szerveztünk programot, ennek egy részét is autóbusz-szal valósítottuk meg. A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás volt a segítségünkre ab-ban, hogy Orfűt bemutassuk vendégeinknek. Füke László közoktatási referens és dr. Harmat Béla címzetes főjegyző vezetésével meglátogattuk a Mecsek Házát, ahol a Szegedi Karszt- és Bar¬langkutató Egyesület fiatal, lelkes tagja szakszerű, érdekfeszítő kalauzolása nyomán megismerhettük e sajátos, egyedi épület funkcióját, bepillantást nyerhettünk a barlangá¬szat izgalmas világába. Ezután a Vízfő-forráshoz sétáltunk, majd megtekintettük a Ma¬lom-múzeumot. Később rövid sétát tettünk a tekeresi főutcán, megtekintve a szépen rendbe hozott házakat, istállókat, majd az autóbusz-szal visszatértünk Abaligetre, hogy elkölthes¬sük az utolsó közös ebédet. A Camping étteremben most is nagyon finomakat főztek és kínáltak nekünk, mint a három nap folyamán mindig. Távozó vendégeink köszönő szavai, az utólag kapott elismerések, a három nap alatt kiala¬kult és uralkodó hangulat azt bizonyítják, hogy fáradozásunk nem volt hiába-való. Sikerült egy élményekben gazdag, látnivalókban bővelkedő, természetközeli programot összeállí¬tanunk és megvalósítanunk. A szervezés nagy részét Baronek Jenő még megyei elnökként kezdte, majd a megyei szövetség megbízásából a Me-csek Egyesület ügyvezető elnökeként folytatta. A tőle megszokott igényességgel, körültekintéssel végzett munkája, a maximális „jólétről” gondoskodó igyekezete, a jól sikerült programok nyomán min¬denki úgy vélte: nem lesz könnyű dolga Fejér megyének, ahol a következő évi találkozót szervezik. Baronek Jenő a sikeres találkozó érdekében sok segítséget kért és kapott a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól, személy szerint Závoczky Szabolcs igazgatótól, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságától, személy sze¬rint dr. Varga Tamás igazgatótól, a Mecseki Erdészeti Zrt.-től, személy szerint Káldy József igazgatótól, valamint a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulástól, személy szerint dr. Schleich Mária irodavezetőtől, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Baronek Jenő személyes segítőtársai a szervezésben és a programok meg-valósításában a már említette¬ken (Tátrai Bea, Benczes Gábor) kívül Börcsök György, Pál Krisztina és Tóth Klára voltak. Talán valamennyiünk nevében mondhatom: jó volt ennek a szervező csapatnak a tagja lenni! Úgy gondolom (a visszajelzések is igazolják), hogy egyetlen résztvevő sem bánta meg, hogy ezt a hosszú hétvégét Baranyában, azon belül is a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Kör¬zet e sajátos látványosságokkal gazdag területén töltötte. Fáradozásunkért kárpótolt min¬ket a kitűnő hangulat, a vendégek – szemmel is látha-tó – jó közérzete és köszönő sza¬vai. „És akkor már megérte!” Tóth Klára Újjáépült a Fekete-Tisza forrása Július közepén hazaérkezett Kárpátaljáról az az „expedíció”, amely a Fekete-Tisza forrá¬sának újjáépítésére szerveződött. A tervezett munkáról Baumann József a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség köz¬gyűlésén adott hírt 2009 februárjában. A forrásépítés anyagi feltételeit a GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület pályá-zati pénzből biztosította, kisebb részét adakozásból fedezték. Az adakozók között a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség 2009. évi közgyűlésén résztvevők is ott van¬nak. A komoly munkáról részletes beszámoló a Mecsek Egyesület 2009. évi év-könyvében lesz olvasható. A forrás építői több szakmát képviseltek és több településről érkeztek. Az értékte-remtő csapat baranyai tagjai: Baumann József, Horváth Péter Bruno, Kriston Bar-nabás, Stálen¬berger Tibor és Tasnádi János. Ugyan az élménybeszámolók ideje még nem jött el, de az eddigi hírekből, képekből is látszik, hogy ez „Jó mulatság, férfimunka volt!” Gratulálunk a részvevőknek és várjuk részletes beszámolóikat!Az elismerésre méltó eseményről a Mecsek Egyesület honlapján is olvasható tájé¬koztatás (http://www.mecsekegyesulet.5mp.eu), és láthatók fényképek. Tóth Klára  „ÖSSZEKÖTTETETT” Régi tervünk valósult meg 2009 nyarán, amikor is elkészült a sárga sáv jelzésű, a Markó csárdától Bükkösdig vezető turistaút. A Dráva TSE az előző években – az Ormánságban végzett turistaút-fejlesztési mun-kák során – felfestette a Mailáthpusztától kiinduló sárga sáv jelzést, mely egészen a 6-os fő¬köz¬le¬kedési út mellett található Markó csárdáig vezet. Az út folytatása is ter-vezett volt, ami most megvalósult. A Markó csárdától északi irányba vezet tovább a jelzés szántóföl¬dek mellett Boda községig. A falun végighaladva nyugati irányba kanyarodik, és a sző¬lők közt – ahonnan szép időben gyönyörű kilátás nyílik déli irányba a Dráva síkjára és a távolabbi Papuk hegységre – egy völgybe tér, melyen délnyugati irányba halad tovább. A völgy nagyon ro¬man¬¬tikus, a benne haladó alig járt út egy patak mellett – néhol majdnem a mederben – vezet, s kb. 2 km után elér-jük az egykori Botos-kúti erdészház helyét (a házra már csak né¬hány tégladarab, és egy csalános tisztás emlékeztet, no meg a bővizű forrás, melynek fel¬¬újítását 2010-re tervezzük). Innen utunk északra fordul, és szép szál¬erdőben haladva, kissé emelked-ve érünk fel egy napsütötte gerincre, melyen kb. fél óra alatt érünk Szent¬domján-pusztára (ahol szebb napokat látott épületek romjait láthatjuk). Innen lejtmenet kö-vet¬kezik, és kényelmes úton érünk le Bükkösd község Szentdomján településrészére. Tovább már aszfaltozott úton mehetünk Bükkösdre, a jelzés Bükkösd vasútállo-másra vezet. Az út teljes hossza kb. 15 km. Ez az első turistaút, mely az Ormánságot összeköti a Mecsekkel – és közvetve a Zse-liccel – így nyugodtan kijelenthetem: a baranyai turistaút-hálózatban „történelmi jelentőségű”, hiszen így az – eddig turistaút-hálózat szempontjából különálló – Or-mánság–Villányi-hegység tájegység bekapcsolódott a Mecseken keresztül az orszá-gos turistaút-háló¬zatba. Ajánlom bejárását minden természetbarátnak! Strasser Péter Üveges hétvége és emlékkő avatás Pusztabányán Pusztabányán a 2009. május 30-án a Zengővidék Hagyományőrző és Turisztikai Együtt¬működés által szervezett üveges hétvégén emlékkövet avattak. Az erdészeti műút mellett, az üveghutához vezető út elágazásánál felállított emlékkő az 1784–1805 között itt mű¬ködő üveg¬hutának állít emléket és annak a néhány lelkes ember-nek, akik a már-már elfeledett – a 18–19. században virágkorát élő – kelet-mecseki üvegkészítés hagyományát felélesz¬tet¬ték, és tovább őrzik. Az emlékkövet a Kisújbá-nyán élő Lakatos László szob¬rászművész ké¬szí¬tette, kövestetői fonolitból. Az emlékkő állítás Jegenyés János üvegtervező iparművész ötlete alapján az említett, több civil szervezetből álló hagyományőrző és turisztikai együttműködés lelkes mun-ká¬já¬val valósult meg. A Kelet-Mecsek hegyei közt, Pécsvárad, Mecseknádasd és Hosszúhetény erdejében a pécs¬váradi apátság és a pécsi püspökség birtokán több mint száz éven keresztül folyt üveggyártás. Német- és csehföldről érkezett munkások a 17. század végétől a 19. század elejéig négy üvegkészítő műhelyben, azaz hutában olvasztottak és fújtak üveget. Legko¬rábban a pécsváradi uradalom hutája épült fel a Réka-patak völgyé-ben (a mai Réka kunyhó közelében). Jány (Giani) Ferenc pécsváradi apát adott meg-bízást a huta létesíté¬sére, de csupán néhány évig működött (1698 és 1700). Röviddel felhagyása után létesült a pécsi püspök (Nesselrode Ferenc Vilmos) által alapított üveghuta a nádasdi erdőben, a mai Óbánya területén, melyet idővel másik kettő alapítása követett a szomszédos Hosszúhetény határában. Egyik a mai Kisujbá-nyán, a másik a mai Pusztabányán. Amint egy huta felemésztette a környező erdőt, a termelés újonnan felállított üzemben, fában gazdag területen folyt tovább. A Pécsi Püspökség üveghutái körül apró irtástelepülések jöttek létre, legelőször Óbá-nya, majd Ujbánya (Kisújbánya), végül Üveg Bánya Szállás (Pusztabánya). Óbánya ma is élő település, Ujbánya eredeti lakosságát elveszítette, ma Hosszúhetényhez tartozó üdülő¬falu. (Az utóbbi években néhány család állandó lakosként telepedett le.) Üvegbánya a huta felszámolása után elnéptelenedett, épületei lassan összedőltek. Az erdőrész neve, ahol egykor az üvegolvasztó és a hutatelepülés létezett, így lett „ Pusztabánya – az elha¬gyott üveghutára utalva. A Réka-völgyi huta oly rövid ideig állt fenn, hogy itt nem kelet¬kezhe¬tett település, neve azonban fennmaradt, az üveg-huta megszűnte után több mint száz évvel később is élt még a Réka-völgy másik elnevezés, a „Puszta Bánya völgy”. Óbánya és Kisújbánya német neve (Altglashütte, Öreg-, vagy Ó-üveghuta, Neug-lashütte, Ujüveghuta) híven őrzi a régi mesterséget és azt, hogy az itt működő huták-nak köszön¬hette létrejöttét. Felvetődik a kérdés, hogy a magyar neve miért bánya? Néhány útikönyvben és a turista térképek hátoldalán szereplő ismertetőkben tévesen sze¬repel a fenti települések nevének eredete. Legtöbbször ezzel a mondattal találko-zunk: „…az Óbánya nevet egy közeli szilikáthomok-bányáról kapta, amely az üveg-hutát látta el alapanyaggal”. Ez a névfejtés téves. A környéken soha nem bányász-tak üveggyártás¬hoz szükséges homokot, azt távolabbi területekről (pl. a Zselicből) szállították, és a huta tele¬pítés elsődleges szempontja a bükkfában gazdag erdőterü-let volt. A kemencék fűtésé¬hez és a hamuzsír készítéshez nagyobb mennyiségű fára volt szükség, mint az üvegké¬szítés alap¬anyagául szolgáló kvarchomokra. Néhány szekérnyi homokot könnyebben ideszállíthatták, mint a nagymennyiségű fát. A bánya elnevezésnek más magyarázata van. A huta szavunk a német die Hütte szóból származik, amely magyarul kunyhót, a kohászatban kohót jelent. A 17–19. században „üveghuta”, „huta” szavak megfelelőjeként az üvegbánya, üvegcsűr, üvegesház, üvegol¬vasztó, üvegkészítő műhely, üveggyár kifejezéseket, illetve ezek latin (pl. vitriária), és német változatait is használták. A Dunántúlon közülük legin-kább az üvegbánya elneve¬zés terjedt el. (A „banya” szláv eredetű szó, amely bolto-zott üreget, vagy kemencét jelent.) Innen ered a bakonyi Németbánya, Csehbánya és a mecseki Óbánya, Kisújbánya tele¬pülé¬sek neve, valamint a „Pusztabánya”, amely elhagyott hutatelepülést jelent. Az üveg¬bánya elnevezést az ország más tájain nem használtak, az Északi-középhegységben a huta szó honosodott meg, pl. A Bükkben Óhuta, és Ujhuta, Zemplénben Óhuta, Közép¬huta és Új¬huta helységnevekkel találko-zunk. A mecseki négy üveghuta hagyományán nem létesült modern üveggyár (mint például a mátrai Parádon, vagy a bakonyi Ajkán). Óbányán és Kisújbányán az egykori üveghuták összedőltek, az újonnan érkezett lakosság szétszedte, vagy köveit beépí-tette épülő há¬zába. Míg a pécsváradi huta emléke már régen elenyészett, Óbánya és Kiujbánya régi lakói – akiknek ősei az üveghutánál dolgozhattak – jól emlékeztek a település létrejöt¬tére. Puszta¬bányán nem alakult ki település az összedőlt épületeken, betemette a föld, benőtte a gaz, így maradhatott meg az utókor számára, a huta romjai megőrizték az üveggyártás emlékét. Ez adott lehetőséget arra, hogy a hosszú hallgatás után a feledés csendjét néhány lelkes ember megtörje. Az 1980-as évektől – elsősorban Jegenyés János üvegművésznek, Kárpáti Gábor régész¬nek és a Pécsi Üveges Találkozónak köszönhetően – feltámadt a kelet-mecseki üvegké¬szítés hagyománya. Megkezdődött a pusztabányai huta feltárása, amely igen jó állapot¬ban maradt fenn. Az Országos Erdészeti Egyesület Pusztabányán megren-dezett vándor¬gyűlése alkalmából a Mecseki Erdészeti Rt támogatásával az üvegol-vasztó műhely mel¬lett egy – a régi hutakemencére emlékeztető – rekonstrukció ké-szült. Ezt a hagyományt kívánta folytatni az említett egyesülés, amely – tervei szerint – évente szeretné megrendezi az üveges hétvégét. Első alkalommal 2008-ban rendezték meg. Ek¬kora készült el Hosszúhetényi Művelődési Házban az üveges kiállítás, amely szintén a keleti-mecseki üveges mesterségnek állít emléket. A kiállításon láthatók a pusztabányai huta feltárásakor előkerült üvegleletek is. Kisújbányán a faluházban állították ki Bakó László szobrász faragott üvegszobrait különös megvilágításban „Faragott Fények” cím¬mel. Ma az óbányai faluházban látható. Lang Ádám történésznek 2008-ban – szintén az üveges hétvégére – jelent meg az „Üveg¬huták a Kelet-Mecsekben” c. tudományos munkája, amely elsőként mutatja be a 17–19. századi kelet-mecseki üveghuták történetét. Olyan hiteles, alapos levéltá-ri kutatómunka alapján készült könyv került kiadásra, ami a laikusok számára is könnyen érthető, amit mi természetjárók is örömmel forgathatunk és végre hiteles forrásból ismerhetjük meg a ked¬venc mecseki falvaink történetét, és szerezhetünk hasznos ismereteken az ősi üveges mesterségről, a régi üvegolvasztó műhelyek mű-ködéséről, és hajdan itt élt emberek életé¬ről. Ez a kis írás is Lang Ádám könyvének felhasználásával készült. Szükségesnek tartot-tam közé tenni, hogy a sok félremagyarázás után végre a túravezetők is hitelesebben tudják tájékoztatni a túrák résztvevőit. A 2009-es – második alkalommal megrendezett – üveges hétvége rendezvényeinek részt¬vevőjeként örömmel adtam hírt egy újabb civil kezdeményezésről, hagyomány-őrző ren¬dezvényről, és egy új mecseki „bútordarabról” amely mellett majd túráink során gyakran elmegyünk. Rónaky Gizella HÍREK • Új Mecsek Turistatérkép: megjelent a Mecsek Turistatérkép új, 2009-es kiadása a Cartographia Kft. gondozásában. A térképen korrigálták az elmúlt években hibá-san vagy pon¬tatlanul megjelenített objektumokat. Ezúttal a turistaútvonalak vál-tozásai is pontosításra kerültek. A térkép lektorálását Biki Endre Gábor, a helyes-bítést Berki Zoltán végezte. A térkép szeptembertől megvásárolható a könyves-boltokban. • Forrásfelújítások a Mecsekben: a Mecsek Egyesület Természetjáró Osztálya öt forrást újított fel a nyáron. Baglyas-forrás: újtáblát építettünk be a Keleti-Mecsekben talál¬ható víz¬fakadáshoz. A meredek szurdokvölgyben található forrás nem foglalt, de a vízkifo¬lyás melletti nagy sziklán látható a felirat. A forrás a volt Baglyas-kunyhó előtt ha¬ladó K+ jelzésről leágazó KO jelzésen érhető el. Pataki-forrás: az Óbányai-völgy¬ben, a kék sáv jelzés mentén a Dr. Pataki József kul-csosház mellett található forrás zárt rend¬szerű, kifolyócsöves és névtáblával van ellátva. Wein György-forrás: új ar¬culatot ka¬pott a Hidasi-völgyben lévő vízkilé-pés. Igaz, most csak kevés víz csorog ki a foglalat¬ból, de a jéghideg vize felüdíti a szomjas vándort. A tájidegen műanyagcsövet alumí¬ni¬umcsőre cseréltük, és szürke színű gránit táblát helyeztünk el a mészkőből ra¬kott forrá¬son. Az 1993-ban foglalt forrás Wein György geológusról (1912–1976) nevezték el, és most jött el az ideje, hogy a befejezetlen forrás elnyerje végleges formáját. Horgász-forrás: az Orfű közelében a Herman Ottó-tó mellett található vízki¬folyás új névtáblát, kifolyó-csövet és egy „észak” jelet kapott. A forrás kútjának kitisz¬títása után a vízhozam tartósan 20-szorosára nőtt. (A forrás már éppen csak csepegett, most 5 literrel fo-lyik percenként.) Büdös-kút: egyhetes munkával elké¬szült Pécsvárad régi itató-kútja. A felújítás során a régi kút tégla¬épít¬ményét eredeti ál¬lapotában tudtuk megőrizni. Kitisztításra került a 2,5 m mély kút, melynek oldalába új névtábla és „észak” jel került. A bővizű forráskút vize most ismét a vályúba folyik. A források felújítását Biki Endre Gábor végezte, az anyagszállí¬tás¬ban pedig a Mecseki Erdé-szeti Zrt. Pécsváradi Erdé¬szete működött közre. A névtáblák és a források felújí-tásához szükséges egyéb anyagok költségét a Mecsek Egyesület finanszírozta. • Új turistaút az Óbányai-kilátóhoz: új turistaútvonalat festett fel a Baranya Me-gyei Termé¬szetbarát Szövetség az Óbányai-kilátóhoz. A Z+ jelzésről a Döngölt-árok felől egy zöld ▲ jelzés vezet fel a kilátóhoz. Az útvonal hossza 0,5 km. • Természetjáró Gyerekek és Diákok Országos Találkozója: az idei TEGYOT-TEDOT találkozót a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség rendezte Csong-rádon június végén. A ta¬lálkozón Baranya megyét a PITE képviselte. Részleteseb-ben a következő számunk¬ban számolunk be a találkozóról. Rendezvények ► szeptember 5, szombat: „Mecsek 1800, Mecsek 23” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjú¬sági Természetjáró Egyesület. Rajt: Zobákpuszta, erdészeti táborozóhely, 6.00-7.30. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 700, ill. 500 Ft/fő. Információ:  70/563-5749, 30/993-8595, 20/310-5754. ► szeptember 6, vasárnap: „Baranya 50, 100” országúti kerékpáros teljesítmény-túra. R.: DÖKE, Komló. Rajt: Komló, Eszperantó tér, 8.00-9.00 (100 km), 8.00-10.00 (50 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 600, ill. 500 Ft/fő (MTSZ tagsággal 100 Ft ked¬vez¬mény). Információ: Iván Attila  20/911-4050. ► szeptember 13, vasárnap: „Jó szerencsét 15” Bányász Emlék- és Teljesítménytú-ra. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Rajt: Komló, Muzeális Gyűjtemény (Város¬ház tér). Cél: Komló, Bányász Emlékmű. Táv: 16 km. Nevezési díj: 450 Ft/fő (ked¬vezmé¬nyek: MTSZ tagsági igazolvánnyal és Magyar Turista Kártyával 100 Ft, diák, nyugdí¬jas, családi, ill. MSTSZ tagsággal 50 Ft). Rajt: 8.00-10.00. In-formáció: Őri Zsuzsanna  20/367-6437; 20/260-7059. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► szeptember 17, csütörtök: „Örökségünk” – délutáni diskurzus a komló múzeum-ban. R.: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Rozvány György: Más kultúra, más világ. ► szeptember 19, szombat: „Papi pipa 30” teljesítménytúra. R.: Dél-Zselic Ter¬mé-szet¬ba¬¬rát Klub. Rajt: Bükkösd, vasútállomás, 7.00-8.30. Cél ugyanott. Nevezési díj: 600 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TTT tagsággal 500 Ft). Információ: Strasser Pé-ter  72/256-508; 20/522-2953. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ► szeptember 19-20, szombat-vasárnap: „elSant Őszi Kupa” tájékozódási hétvé-ge. R.: Pécsi Orvos Egészségügyi Sport Kör; elSant Bt. Információ: Benczes Gá-bor  72/549-009; 30/957-3262. ► szeptember 26, szombat: „Elő a kerékpárral” kerékpáros teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Távok: 97 km; 57 km. Rajt: Pécs – Éger-völgy, Teca Mama Kis¬vendéglője, 10.00-11.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 500 Ft/fő (97 km); 400 Ft/fő (57 km). Információ: Dr. Szabó Péter  70/456-1379; Szabó László Atti-la  72/226-315. ► szeptember 26, szombat: „Esti Mecsek, Mecsek Éjszakai” teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Rajt: Pécs–Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglője, 18.00-19.00 (Esti Mecsek), 18.00-19.00 (Mecsek Éjszakai). Cél ugyanott. Nevezési díj: 400 Ft/fő, ill. 600 Ft/fő. Információ: Dr. Szabó Péter ( 70/456-1379; Szabó László Attila  72/226-315. ► szeptember 26, szombat: „Simics Tamás Emléktúra. R.: Fekete Bárány TE. A túrát a 97 km-es „Elő a kerékpárral”, ill. a Mecsek Éjszakai teljesítménytúrák együttes telje¬sítői teljesítik. ► október 3, szombat: „Szent Imre 10, 20” teljesítménytúrák. R.: Szent Imre Iskolai Sportkör, Siklós. Rajt: Máriagyűd, 7.30-9.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 600 Ft/fő (MTSZ, TTT, MSTSZ tagsággal, ill. diákoknak, nyugdíjasoknak és Magyar Turista Kártyával 500 Ft/fő). Információ: Pálinkás István  20/447-2141. ► október 3, szombat: „DÖKE 30, 15 – Gyalogolj az ötösért” teljesítménytú-rák. R.: DÖKE, Komló. Rajt: Komló, Kodály Zoltán Általános Iskola (Templom tér 2.), 7.30-9.00 (30 km), 7.30-9.30 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 400, ill. 250 Ft/fő (MTSZ tagsággal és Magyar Turista Kártyával 50 Ft kedvezmény). In-formáció: Sásdi Viktória  30/210-4079; Hohmann Ferenc  20/447-1167. NYÍLT TÚRÁK  szeptember 12, szombat: Vajszló – Cseri-erdő – Kisszentmárton – Mai-láthpuszta – Horgász-tó – Mailáthpuszta (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaud¬varon 7.15-kor (Harkányba az autóbusz 7.30-kor indul). Tú-ravezető: Gida Tibor  szeptember 19, szombat: 6-os út, Kulcsoscsárda – Bogád – Romonya – Ellend – Hásságy – Magyarsarlós – Nagykozár – Pécsújhegy (21 km). Találkozás a pé-csi Budai állomás helyi autóbusz-pályaudvaron, a 13-as busz megállójában 7.10-kor. Túrave¬zető: Gőbölös István.  szeptember 26, szombat: Bakóca – Alsókövesd – Kovács-domb – Szent István-kút – Szágy – Csepegő-kő – Szágy (15 km). Találkozás a godisai vasútállomá-son 7.35-kor (Pécsről a vonat 6.43-kor indul). Túravezető: Schóber József.  október 3, szombat: Pécsvárad – Zengő – Hosszúhetény (10 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 8.45-kor a 8-as kocsiállásnál. Túraveze-tő: Kazal György. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrája, komlói kiindulással • szeptember 27, vasárnap: Barangolás a Karasica völgyében. Útvonal: Szeder-kény – Máriakéménd – Berkesd – Pereked – Hird (16 km). Indu¬lás a 6.30-as pécsi buszjá¬rattal. Túravezető: Breitenstein Ferenc. A PTTE Vámos Mihály Túraszakosztály nyílt túrája • szeptember 27, vasárnap: Mecseknádasd – Stein-malom – Réka-völgy – Hosz-szúhetény (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron a 8-as kocsi¬állásnál 7.10-kor. Túravezető: Kondi Gyula. DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhe-tő, ill. a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/405-4571 telefon¬szᬬmokon, illetve a következő e-mail címe-ken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. További információk a www.ddnp.hu internetes honlapon talál¬hatók. • június13, szombat: Kenutúra a Ferenc-csatornán. A túra során a résztvevők a Mohácsi-szigetet keletről határoló Ferenc-csatorna változatos vízivilágát csodálhatják meg. Maximális csoportlétszám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! Részvételi díj: 1500 Ft/fő. Helyszín, időpont: Nagybaracsaka, 10 óra. • szeptember 5, szombat: Madárgyűrűzés Sumonyban. Maximális csoportlétszám 30 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! A helyszínről és az időpontról a jelentkezők a program előtt néhány nappal kapnak értesítést. Ingyenes program. • szeptember 12, szombat: Boszorkánykonyha – bogyók, füvek a Mecsekben. Időtar¬¬tam: 2-3 óra. Maximális csoportlétszám 30 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! A helyszínről és az időpontról a jelentkezők a program előtt néhány nappal kapnak ér¬tesítést. Részvételi díj: 350 Ft/fő • szeptember 15, kedd: Barlangász Klub. Tegzes Zoltán: Barlangkutatás az Abaligeti-karszton. Diavetítéses előadás. Helyszín: DDNPI Oktatási Központ, Pécs, Tettye tér 8. Idő-pont: 17 óra. Belépődíj nincs. • Szeptember 19, szombat: „Magasszárú kocsord” túra (jelvényszerző túra). A túra hossza 7 km (Felsőszentmártontól a Dráváig és vissza), időtartama 4 óra. Találkozás: Felső¬szentmárton, Templom tér. Indulási időpont: 10 óra. Részvételi díj: 350 Ft/fő. • szeptember 26, szombat: Török kori emlékek nyomában Pécsett – városnéző séta. Előzetes bejelentkezés szükséges! A helyszínről és az időpontról a jelentkezők a prog¬ram előtt néhány nappal kapnak értesítést. Részvételi díj: 350 Ft/fő + belépők. • október 1, csütörtök: Idősek világnapja a Pintér-kert Arborétumban. A séták időpont¬jai: 10 óra, 14 óra. Ingyenes program • október 3, szombat: Gombatúra a Zselicben. Találkozás: Lipótfa és Bánya között az erdésze-ti utak találkozásánál, a Gólya-völgyi tavak mellett 10 órakor. Részvételi díj: 350 Ft/fő. • október 4, vasárnap: Állatok Világnapja – állatsimogatás és állatmegfigyelés kicsik-nek. Helyszín, időpont: Nagydorog, állattartó telep, 9 óra. Részvételi díj: 350 Ft/fő. • október 6, kedd: DDNP Klub. Havasi Ildikó: Az ősember nyomában – barlangok Fran-ciaországban. Diavetítéses előadás. Helyszín: DDNPI Tettye Oktatási Központ. Időpont: 17 óra. Ingyenes program. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anyagokat min-den hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.  72/525-376 (nap-közben); fax: 72/525-377 (ügyeleti időben). Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra. Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.