MECSEK HÍRADÓ 170. szám 2009. június–augusztus A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet avatása 2009. május 12-én Abaligeten a barlang előtt Szabó Imre környezetvédelmi és víz-ügyi miniszter – aki a Magyar Természetbarát Szövetség elnöke is – felavatta a Nyu-gat-Me¬csek Tájvédelmi Körzetet. Az avató ünnepségre meghívást kaptunk, így Tóth Klára elnök, Lakatosné Novotny Sarolta és Rónaky Gizella elnökségi tagok, valamint jómagam képvi¬seltük szövetségünket az eseményen. Szabó Imre avató beszéde után köszöntőt mondott Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója és Kisfali János, Abaliget polgármestere. Az abaligeti iskolások műsora után a tájvédelmi körzetet jelző első táblát Szabó Imre és Haraszthy László szakállamtitkár helyezték fel. Ezek után kötetlen beszélgetésekkel kísért állófogadásra került sor a barlang előtt felállí¬tott sátrak körül. A program további részeként a barlang nagytermében Nagy Gábor DDNPI osztályvezető mutatta be képeken a tájvédelmi körzet és környékének értékeit. Az ünnepség zárásaként a Denevér tanösvényen tehettek sétát az érdeklődők, akiket Kul¬csár Péter és Völgyi Sándor természetvédelmi őrök kísértek. Megtiszteltetés, hogy részt vehettünk ezen az ünnepi eseményen. Szabó-Dalecker Ibolya Védelmet kapott a Nyugat-Mecsek A Dél-Dunántúlból zöld szigetként kiemelkedő Mecsek hegység nyugati területe két fő részre az alapkőzet különbözősége miatt osztható. Délen a felszínen található legidősebb képződmény a felső permbe tartozó vörös homokkő, melyre az ún. fő-konglomerátum rétegei települtek. Ebből fejlődtek ki a Jakab-hegyi vörös homokkő rétegei. E két kőzet erózióval szembeni eltérő ellenállásának köszönhetően alakultak ki a Jakab-hegy déli oldalán a népmondával is körülírt Babás-szerkövek. Lélegzetel-állító kilátásban lehet ré¬szünk a Jakab-hegyi vörös homokkő egyik klasszikus feltá-ródásánál, a Zsongor-kőnél, ahová a korlátot a természetes sziklaalakzatra a Mecsek Egyesület helyezte 1891-ben. A Szuadó-völgyön húzódik keresztben az a határvonal, amelytől É-ra már triász-anizuszi mészkő az alapkőzet. E mészkő karsztosodásra hajlamos, így itt megcsodálhatjuk a fel¬színi (dolina, víznyelő) és felszín alatti (bar-lang, zsomboly) karsztformákat is. Az öt foko¬zottan védett barlang (Abaliget, Vízfő, Mészégető, Mánfai-Kőlyuk, Spirál-nyelő) között itt található a Mecsek legmélyebb barlangja is. A Spirál-nyelő patakos ága mintegy száz méterre halad a felszín alatt. E barlangok, üregrendszerek sajátos állatvilágnak bizto¬sítanak menedéket. A rendsze-res mecseki denevérgyűrűző táborok 23 faj (pl. kis- és nagy patkósorrú denevér, tavi denevér, vízi denevér, közönséges denevér) jelenlétét bizonyították a Mecsekből. A téli pihenő nyugalmának biztosítása érdekében a Duna-Dráva Nemzeti Park Igaz-gatóság egyik fontos feladata a barlangok szakszerű lezárása. Legnagyobb számban az Abaligeti-barlangban találkozhatunk e repülő emlősökkel, mely barlangot 1996 óta a DDNPI üze¬melteti, így az idegenforgalmi célok mellett a természeti értékek (barlanglakó tegzesek, vakrákok, barlangi képződmények stb.) megőrzése itt is elsőd-leges szempont. Ha a patakok a felszínen folynak, néhol meredek falú, vadregényes szurdokvölgye-ket alakít¬hatnak ki. Ezekben a völgyekben kialakult növénytársulásokat a Mecsek-ben mecseki szurdokerdőnek nevezzük. Ilyennel találkozhatunk a Szuadó-völgyben is, ahol a Sárkány-szakadék 8-10 méteres vízesésének vízpárájában különböző páf-rányok fejlődnek. A völgy hűvös mikroklímája azonban nem csak a díszes- és karé-jos vesepáfrányoknak, gímpáfrá¬nyoknak kedvez, mellettük más jellegzetes szurdok-erdei növényfaj verseng egymással a bükkök, hegyi- és korai juharok, magas kőrisek, hegyi szilek között beszűrődő kevéske napfényért. Így a nitrogénben feldúsult talajon hatalmas termetű erdei holdviolákat, tur¬bánliliomokat és farkasölő sisakvirágo-kat csodálhatunk meg. A Szuadó-völgy aljában találkozhatunk egy a Mecsekben egyedülálló társulással. A Vízfő-patak betorkollásánál egy pangóvizes területen égeres láperdő jött létre. Meg-őrzését segíti, hogy Magyarországon minden láp a törvény erejénél fogva védett. Azonban nem csak az erdőtársulások rejtenek kincseket. A Mecseket ÉNY-ról ölelő gyepterületek tájképi jelen¬tőségük mellett a hegység élőhelyeinek változatosságát, értékét is mutatják. A Bükkösdi- és az Orfűi-völgy vízfolyásait kísérő sík- és dombvidéki mocsárrétek, magassásrétek egy sajátos életmódú, fokozottan védett madár egyre gyarapodó állományának adnak otthont. A nászidőszakban egész éjjel „fűrészelő” harist ritkán pillanthatjuk meg, könnyebb jelleg¬zetes hangja alapján beazonosítani. A kevésbé üde, domboldalakra felkúszó sík- és dombvidéki kaszálórétek is érdekes állat¬fajokat rejtenek. Nappal a fürjek pitypalattyolásától hangos a vidék és a figyel-mes szem¬lélő a fűszálakon egyensúlyozó, röpképtelen szöcskefajokat is megfigyel-het. Az igen ritka magyar tarsza legerősebb hazai populációja a Mecsekben található, de előfordul itt a szintén védett kárpáti- és szerény tarsza is. Az erdőirtások során az ember által kialakított gyepterületek a mai időkben újra magukra maradnak. Az Abaliget, Hetvehely és Bükkösd környéki lassan becserjése-dő, beerdősülő legelőkön a növényvilág képviselői között is igazi kincsekre lelhetünk. Előkerült innen a fokozottan védett méhbangó, szép állományai vannak a tarka kosbornak, az őszi füzérte¬kercsnek és a sajnos sokszor gyógynövényként gyűjtött, védett Szent László tárnicsnak. Visszakanyarodva a Nyugat-Mecsek déli területeire, a homokkő felszínre, az alapkő-zet hatására mészkerülő társulásokkal találkozhatunk. Talán a legérdekesebb közü-lük a Jakab-hegy egyik oldalvölgyében élő mecseki mészkerülő bükkös állomány, amely a Mecsek egyetlen vörös áfonya populációját rejti. A fehérlő vánkos mo-hák paplanai között sínylődő tövek a rossz környezeti feltételek miatt még soha nem teremtek. Említést érdemel még egy rendkívül ritka társulás: a mecseki rekettyés töl-gyes. E mesebeli látványt nyújtó, bonsai-szerű állományt egyelőre sikerült megmen-teni a cserkúti kőbánya terjeszkedésétől. A Jakab-hegy elsősorban geológiai és kultúrtörténeti értékei miatt unikális. A korai vas¬kor¬ból fennmaradt földvár (amely Európa második legnagyobb földvára) és halomsírok, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok középkorban épült kolostorának romjai mind-mind érdekes látnivalót kínálnak. A vadregényes Melegmány-völgyben kiválóan tanulmányozhatók a karsztjelensé-gek: víz¬nye¬lők, töbrök, üregrendszerek (zsombolyok, barlangok) keletkeztek a triász kori mész¬kőben. A nagy számú barlang közül a Mánfai-Kőlyuk fokozottan védett. Leglátvá¬nyo¬sab¬bak azonban a felszíni karsztjelenségek: a patakok medrében az oldott mész újra¬ki¬csa¬pó¬dá¬sának hatására képződött mésztufa-lépcsők, gátak, ame-lyek közül a legna¬gyobb a mintegy 6-8 méteres Melegmányi-vízesés. A Kőszegi-forrás környékén található, az országos erdőrezervátum hálózatba tartozó öreg, sziklakibúvásos területen álló erdőállomány magterületbe tartozó részén semmi-lyen em¬beri tevékenység nem folytatható, teret engedve így a kutatási tevékenysé-geknek, vizsgá¬latoknak. E vadregénye vidék megismerése érdekében érdemes felkeresni Abaligeten a csepp-kő¬bar¬lan¬got, a Denevérmúzeumot és a Denevér Tanösvényt, Orfűn a Malommúze-umot és a Vízfő Tanösvényt, a Jakab-hegyen pedig a geológiai és kultúrtörténeti értékeket bemutató tan¬ösvényt. A felsorolt természeti értékek indokolták, hogy hosz-szas előkészítő és egyeztető munka után 2009. április 25-én létrejött a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet, melynek avatására május 12-én került sor. A több mint tízezer hektáros védett terület továbbra is felejthetetlen sétákat kínál a ter¬mé¬szet-járóknak: tavasszal medvehagymáját, nyáron gombáját kínálja egy-egy család asz-ta¬lára. A termé¬szetvédők reménye és elvárása szerint azonban hatékonyabban lehet majd fel¬lépni a ter¬¬mészetet károsítók, kirándulókat zavarók ellen és mind nagyobb területen lehet majd be¬vezetni a folyamatos erdőborítást biztosító, természetközeli erdőgazdálkodási mód¬sze¬¬reket. Nagy Gábor DDNPI Területi osztályvezető  MECSEK teljesítménytúra Május 2-án 424 indulóval (50km: 86 fő, 30 km: 100 fő, 15 km: 238 fő) és több mint 50 fő rendező részvételével került megrendezésre a 26. „Mecsek 50” teljesítménytúra, valamint résztávjai 30 és 15 km-es távokon. A rajt-cél Zobákpuszta, Vargánya-tanya volt. A résztvevők a Kelet-Mecsek legszebb helyein túrázhattak: jártak a Zengőn, Óbá-nyán, Kisújbányán, Váralján, Szászváron és Püspökszentlászlón. Az "Egy hajóban Alapítvány" támogatta rendezvényünket, jóvoltukból a rajtban a résztvevők pogá-csát fogyaszthattak reggelire. A résztvevők többek között ezeket írták az „üzenő-falra” : „Külön köszönet a finom házi lekvárért!”... „…és a házi sütik is fantasztikusak voltak!” „Köszönjük a három grácia kedvességét és a finom házi süteményét. Ui. a szilvalek-vár se kutya!” „Egyszerűen tökéletes volt a szervezéstől a süteményig. Köszönjük!” „Már a lekváros kenyérért megérte!” „Az egyik legjobb túra. A sütemények tekintetében pedig No.1.” „Feljutás a Zengőre egyszerűen tökéletes volt, gratulálok a túrához. A diós patkó receptjét legközelebb leírom!” „Keresi gazdáját egy darab fekete kisméretű kardigán, egy darab fekete sapka.” A Mecseki Kóborlók Szakosztály megköszöni a segítséget annak a mintegy 40 főnyi ba¬rátnak, túratársnak, akik a túra megrendezésében segítséget nyújtottak. A túra teljesítőinek gratulálunk, jövőre is várunk szeretettel mindenkit. Szabó-Dalecker Ibolya  Kiss Lajost köszöntöttük Örömteli eseménynek adott helyet má¬jus 28-án a Büdös-kúti kulcsos¬ház. Kiss Lajost kö¬szöntöttük a 90. szü¬le¬tés¬¬napja alkalmá¬ból, amely május 25-én volt. Ez volt az oka, hogy szépszámú so¬¬ka¬ság gyülekezett az egész dél¬előtt sza¬kadó eső után éppen fel¬szá¬radó, de már ragyogó nap¬sü¬tés¬ben pom¬pázó ház te¬raszán. Régen látott ked¬ves is¬me¬rő¬sök, turistaba¬rá¬tok köszöntötték egy¬mást, s a ha¬maro¬san megér-kező ün¬ne¬¬peltet, Kiss La¬¬jost. Közel negy¬ve¬nen voltunk, de csak azért ennyien, mert többen nem fér¬tünk volna el a tágas teraszon. Kiss Lajos (többünknek Lajos bácsi) Baranya megye természetjáró történetének jeles alakja. Aranyjelvényes túravezető, I. osztályú tájékozódási versenybíró. Hosszú éveken át volt a megyében a technikai bizottság vezetője. E feladatát példás erőfe-szítéssel, kreatív ötleteket megvalósítva végezte. Irányításával nemcsak karbantar-tották a Mecsek és kör¬nyéke turista útjait, pihenőit, forrásait, hanem új utak, forrá-sok, pihenők kialakítása is történt ebben a korszakban. Hogy csak egyet említsek: a Jakab-hegy derekában a délnyu¬gati oldalon a Babás-szerkövekhez vezető piros há-romszög jelzéssel ellátott turistaút kivitelezése – Molnár Pista bácsi ötlete alapján – az ő és akkori segítőtársai nevéhez fűző¬dik. A mecseki kulcsosházak megteremtésében, működtetésükben, karbantartásuk-ban óriási sze¬repe van Kiss Lajosnak. A Köves-tetői (azóta szállodává alakított, bővített) ház, a sas¬réti kulcsosház, a Gubacsos kulcsosház, a pusztabányai Betyár-tanya és a Koszonya-tetői kulcsosház kialakítása is az ő nevéhez fűződik, utóbbi háromnak gondnoka is volt. De gondozásba vett a Csengő-hegyen is egy elhagyott erdészkunyhót, rendbe tette és így bocsátotta a természetjárók rendelkezésére. Az utóbbi években a Koszonya-tetői ház gondnoka volt. E ház környékén alakította ki a Mecseki Erdészeti Zrt. az első „őser¬dőt” a Mecsek-hegységben. Ezt is óvta, vigyázta éveken át. Szívesen fogadta a házban a Mecsek, de a távolabbi országrészek termé-szetjáróit egyaránt. Gyerekcsopor¬tokhoz is tü¬relmes, segítőkész volt. Sokat tanultak tőle azok, akik a közelébe kerülhettek. Nagyon sokáig aktív tagja volt a DÉDÁSZ (azelőtt a Vasas Elektromos) termé-szetjáró szakosztályának, rendszeres résztvevője a tájékozódási túraversenyeknek. A megye termé¬szetjáró életében jelen van a mai napig is, közgyűléseink, találkozóink aktív résztvevője. Az országhatáron belül és kívül egyaránt sok természetjáró barátja, ismerőse van. Több¬ször volt tagja a Magyar Természetbarát Szövetség külföldre utazó delegáció-jának. Nyi¬tott, barátságos ember, aki mindenkit szeret, aki a természetet szereti. Évti-zedeken át szervezett csoportokat a Szlovák Paradicsomba, ahol vezetésével sokan ismerkedtek, majd visszatérő vendégei lettek e csodálatos természeti képződmé-nyekben gazdag hegységnek. Nagyon gazdagnak tartja magát (annak ellenére, hogy vagyona nincs), mert ahogy „di¬cse¬kedni” szokott vendégeinek: „Enyém az egész Mecsek!” Kiss Lajos több országos és megyei kitüntetés birtokosa. 90. születésnapja alkal-mából a Magyar Természetbarát Szövetség elnöksége a Magyar Természetbarát Szövetség Örö¬kös Tagjává választotta, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége pedig ARANYBAKANCS DÍJ-jal tüntette ki. Büdös-kúton az ünnepi órákban többen is elmondták Lajos bácsit köszöntő gon-dolatai¬kat. Emlékeket idéztünk, majd ünnepi asztalnál fogyasztottuk el a Baumann József és Ági által készített finom pörköltet. Jó volt együtt lenni ezekben az órákban! Egészséget, békes¬séget, további örömöket kívántunk Lajos bácsinak, majd népdalo-kat énekeltünk a tisztele¬tére. A következő gondolatokat is igazán komolyan gondol-tuk: „Amennyi fűszál van a tarka mezőben, Annyi áldás szálljon Kiss Lajos fejére!” Tóth Klára  Baranya–Tolna teljesítménytúra Hat fős csapattal vágtunk neki az újabb kihívásnak. A 30 km-t céloztunk meg. 7 órakor neveztünk Komlón, a Kenderföldi Általános Iskolában, így már az élbolyban megkezdtük a táv bejárását. A várost a Hosszúhetény felé vezető úton hagytuk el. Kakastelep, Zobák¬puszta és Gesztenyés után már a Hidasi-völgy csodaszép környe-zetében „szedtük a lábunkat”. Első ellenőrzési pontunk a Csurgónál volt. Zöld színű zsírkrétával jelöltük be ittlétün-ket az igazolólapon. Jó lett volna elidőzni kicsit ezen a kedves helyen, de tartani kel-lett a szint¬időt. A teljesítménytúra már csak ilyen! Dögkút-tető volt a következő ál-lomásunk, ahon¬nan csokit majszolva közelítettük meg Harácsmezőt, Farkas-árkot, majd a Vadvirág-for¬rást. Ez csak egy fakultatív kitérő volt, de nem tartottuk hiába-valónak ezt a kis csetlés-botlást a faágak és gyökerek között, hiszen egy igen szép környezetben lévő forrásról van szó. Ezután a Dobogón, Tolna megye legmagasabb pontján vettük elő igazolólapunkat, amelybe egy kék zsírkrétás X került. A sárga sáv jelzésű úton értünk a Vörösfenyő-kulcsosházhoz. Itt újabb kedves ismerősök fogad-tak minket. Zsíros és lekváros kenyér, tea és friss forrás¬víz volt a megterített asztalon. Nem akartunk sok időt eltölteni, de nem tudtuk abbahagyni az evést, olyan jól esett. Az ezt követő nagy emelkedő már kevésbé! De azért gyorsan leküzdöttük az aka-dályt és a Máré-várnál jóízűen kortyolgattuk el a kel¬lemes hőmérsékletű almalevet. Eddigre már nagyon felmelegedett a levegő, minden fo¬lyadék életmentő volt. A kis pihenő után megint hegymenet várt ránk, majd a Barna-kőnél újabb bélyegzés-re került sor. A Völgységi-patakon áthaladva következett az utolsó erőpróba. Cse-resznyá¬kot elérve már láthatóvá váltak Szilvás lakóházai. Egyre izgatottabbak let-tünk, hiszen nem sok időnk maradt ahhoz, hogy beérjünk szintidőn belül. Minden erőnket összeszedve követtük a sárga szalagokat, egészen a Bányász emlékműig, majd a kiindulópontunkig. 8 óra 55 perc alatt értünk vissza. Hát bizony nagyon ki-vette az erőnket a nagy szintkülönbség. Jól elfáradtunk! De az a hideg gyümölcsle-ves! Hmmm!.. Köszönjük komlói túratársainknak a szervezést, a sok finomságot és a kedvességüket! Takácsné Jakabos Laura  A 13-as szám nem hozott szerencsét Május 16-án országos tájfutóverseny, gyalogos teljesítménytúra és a mi országúti kerékpá¬ros teljesítménytúránk várta a Komlóra látogatókat. Erre a napra nagyon meleg időt jósol¬tak az időjósok. Szervező társaimmal reggel 8 órától vártuk a Közösségek Házánál a vál¬lalkozó ked-vűeket. Előzetes megbeszélésünkön 50 főre számoltunk, aztán a végén 78-an vágtak neki a külön¬böző távoknak (ez a hatodik alkalommal történt szervezésünk során rekord¬nak számít). Ebből 40 komlói, 20 pécsi volt, 18-an egyéb településről érkeztek (9 baranyai, 4 Tolna megyei, 1 Pest megyei és 4 Jász-Nagykun-Szolnok megyei). A legfiatalabb nevező 4 éves, a legfi¬atalabb saját kerékpáron teljesítő 9 éves, a legidő-sebb induló 69 éves. A 75 km-en 41, az 50 km-en 26, a 25 km-en 11 fő nevezett és egy fő kivételével mindenki teljesítette is a távot. Az egy fő K. Jani barátom, aki ki-húzta magának a rajtlapok közül a 13-as sor¬számút és ragaszkodott is hozzá. Elin-dult a leghosszabb távon, ami Komló – Zobákpuszta – Bonyhád – Mecseknádasd – Dombay-tó – Komló útvonalon kerülte meg a Kelet-Mecsek dombvo¬nulatát. A 13-as szám nem hozott számára szerencsét, hiszen Szászvárt elhagyva kettős defektet kapott és jelezte nekünk, hogy feladja a túrát. A többiek viszont egészen jó ered-ménnyel tekerték le a kitűzött távot. Szerintem a legszebb útvonal az 50 km-es volt. Komlóról fel¬kapaszkodni a 150 mé-terrel magasabban lévő Zobákpusztára, majd legurulni a 9 km-re lévő Máré-csárdáig, már eleve szép látvány. Az Egregyi-völgy a Mecsek egyik legszebb része biciklizés szempontjából. Ezután a Zengő-kőig való felkapaszkodás a kacskaringós úton a tájvé¬delmi körzetben, néhol hűs árnyékban, szép környezetben újabb erőpróba. A látvány feledteti az emberrel a fáradtságot. Innen szinte gurul az ember több kilomé-teren át Pécsvárad központjáig, majd a Dombay-tó felé a régi 6-os úton megy a két kerék. Itt igaz, hogy nyi¬tott a terep, de a szép táj hamar „legyűrhető”. Hosszúhetény-től még egy kapaszkodó Zobákpusztáig és onnan vissza Komlóra és máris megvan az 1180 méteres szint. A rövi¬debbik táv Máré csárdáig ment és vissza. A 2 órás szint-idő nem okozott gondot. A részt¬vevőknek tetszett az útvo¬nalvezetés, és a szervező DÖKE nevében gratulálok minden teljesítőnek. Iván Attila Gyöngyvirág Naponta figyelem szövetségünk honlapját, olvasom a „HÍREK” rovatban megjelenő írá¬sokat. A május 9-i „Gyöngyvirág-túráról” szóló leírást is élvezettel kezdtem el olvasni. A túrára 119-en (!) indultak el. Csodálatos: ennyi embert kicsábítani a termé-szetbe, hogy – többek között – gyönyörködhessenek az egyik szép tavaszi erdei vi-rágban! Aztán hamar rossz sejtelmeim támadtak, amikor a cikk írójának következő mondatát olvastam: „Ő (mármint a túra szervezője) garantálja, hogy nagy csokor gyöngyvirággal térünk haza.” Itt már rosszat sejtettem: ez lenne a túra célja? Ezután az írás szerzője élvezetes, szép leírást ad a túráról, a Jakab-hegy nevezetessé-geiről. Majd a leírás vége felé következtek a számomra megdöbbentő mondatok: „Izgalommal vártam, hogy mikor érünk a gyöngyvirágos erdőbe.És aggódtam, hogy ennyi embernek jut-e a szépséges virágból? Jutott! Pillanatok alatt hatalmas csokro-kat szedtünk. Nagyon élveztem!” Nem akartam hinni a szememnek: igaz-e, amit olvasok egy „termé¬szetjáró” leírásá-ban? Én 29 éve – mint pedagógus is – járom gyerekekkel az erdőt, figyeljük együtt és vizsgál¬juk a természet szép¬ségeit. Alapszabály: mi „vendégek” vagyunk az erdőben. Csodáljuk az erdőt, a növényeket, állatokat, de nem nyúlunk hozzájuk! Az erdő minden élőlényének (állatnak, növénynek) meg¬van a maga szerepe az erdő életében. A virág ott szép, ahol nyí¬lik; letépve, otthon a vázában egy-két nap alatt elhervad. A lakások díszítésére termesztik a dísznövényeket (többek között a gyöngy¬virágot), ezeket meg lehet vásárolni a virágbol¬tokban. Szépek, és az otthon díszítésére valók. Az erdei virágok pedig az erdők díszítésére. Minden egyes leszedett virággal az erdő, az általunk csodált természet lesz szegényebb! A leszedett virágokból már nem lesz újabb gyöngyvirág! Az említett írásban szereplő gyöngyvirágos erdő milyen lát-ványt, milyen élményt adhat már a később érkezőknek, miután közel 120-an „lele-gelték”? Az 1939-ben (!) megjelent „A Mecsek részletes kalauza” című útikönyvben érdekes szövegközti ábrákat láthatunk. A könyv 113. oldalán látható rajz egy vadvirágokat szedő embert ábrázol, aki előtt egy botjára támaszkodó turista áll, és figyelmezte-ti: „Tövén szép a vadvirág!” A figyelmeztetés, úgy tűnik, nem volt hatékony: mára már a hóvirág is vé¬dett lett! Vajon miért? Végül az olvasott írás befejezése, amelyet írója a túrát szervező egyesület „szlogen-jével” zár: „Csodálatos a világ! És egyre szebb lesz!”. Így??? A gyöngyvirág jelenleg nem védett növény. Így aztán lehet „hatalmas csokrokban” is szedni. Nem tudom pontosan, hol történt a szedése (valahol a Jakab-hegyen), de a történet érdekessége, hogy 2009. május 12-én (azon a napon, amelyen este olvastam az említett írást) létrejött a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet, tehát a továbbiakban ezen a terü¬leten már a gyöngyvirágot – és semmilyen más erdei virágot – sem szabad szedni. Így nő az esély, hogy valóban csodálatos lesz a világ! Így legyen! Strasser Péter Virágnéző túra az Ormánságban Május 10-én egy napsütéses reggelen 9 óra tájban láttuk meg Baranyahidvég jelleg-zetes templomát, amely egy kanyar közepén magasodik ki a település házsorai kö-zül. Harmin¬can szállunk le a buszról Pécsről, Komlóról, Siklósról és Máriagyűdről érkezve. A pol¬gármester Bazsó József fogad minket és mondott néhány szót a falu múltjáról és jelenéről. Az egyébként ilyenkor zárva tartó kocsmát is kinyitják a ked-vünkért. Megköszönve a szíveslátást, a zöldellő, sűrű Cseri-erdő mellett indulunk túránkra. A zöld négyzet és zöld sáv turistajelzések találkozásánál elénk tárul Kisszentmárton lát¬képe. Itt kerül a két falu temploma és az erdő sarka egy vonalba, ami érdekes látványt nyújt. A faluba érve balra fordulunk és meglátjuk a csodálatos utcaképet, rendezett házak¬kal és a mindkét oldalon végig ültetett sötét bordó levelű díszfák sorfalával. Természete¬sen itt is meglátogatjuk a kocsmát, majd a templomot. A Dél-Baranya Turistája túramoz¬galmat teljesítők pecsételnek. A Szatyor Győző által ké-szített világháborús emlékmű előtt a helyi hagyományőrzők vezetője, Laci bácsi beszél a falu történetéről és jelenlegi szere¬péről a kistérségben. Tovább indulunk a zöld sáv turistajelzésen Attak felé a láp¬erdőhöz. Kissé botlado-zunk a traktorral összejárt úton, majd később a vetés szélében, de ezt feledteti a lát-vány, amiért jöttünk. A láperdőbe mélyen belátni. Jól látszik a fák között a füves-sásos aljnövényzet, a fák tövében kialakult zsombékos és a köztük lévő nyílt víz. Meglátjuk a 15-20 centiméter¬rel a víz fölé magasodó békaliliomot. Sárga közepű, fehéres, világos lilás fürtvirágzatával szerényen húzódik meg a másik csoda, a har-sány sárga virágú sudár és kihívó mocsári nőszirom (a képen) mellett. Szerencsés időben jöttünk, hogy láthatjuk együtt virágozni őket. Sűrűn csattognak a fényképe-zőgépek. A Kelemen¬ligeti-csator¬ná¬nál pihenünk egyet, majd a régi TSZ betonútján begyalogolunk Mailáthpusztára. A volt határőrfaluban van a Dráva TSE kulcsos turistaháza, ahol már várnak minket. Gida Tibor elnök mutatja be a házat és kínál minket egy pohár finom máriagyűdi borral. Túránkat a Bőköz tanösvényen folytatjuk. A kék „körút” turistajelzésen létesült tanösvény hat ismeretterjesztő táblával mutatja be a Dráva ökológiáját, növényze-tét, állatvilágát. Utunk során megcsodáljuk a Dráva vad vízét és az ártéri erdő gyepei fölé magasodó ezüst hárs és nyár Nap felé fordított, csillogó leveleit. E csodás látvá-nyon némileg ront a szú¬nyoginvázió, de azért túléljük. A gólyahír sajnos már elvirág-zott. A horgásztó mellett elsétálva érünk a Tó-büféhez. Itt érjük utol a csapat azon tagjait, akik a szúnyogok helyett inkább a büfé méltán dicsért, kiváló halászlevét választották. Jóllakottan, kipihenten fo¬gadják a tanösvény-járókat. Azért egy rövid pihenővel egybekötött gyors kóstolóra nekünk a jut időnk, majd indulunk is tovább, mert az idő repül, a busz meg jön. A visszalévő hét kilométerre már csak két óránk van. A Kerek-tó, Szili-hát, Hétöles-tó, Szaporca, Kémes útvonal nyílt területen vezet. Az Ó-Dráva meder ugyan szép látványt nyújt, de az erőltetett menet a napon és a teli gyomor a csapatot kissé megviseli. Kitikkadva esünk be a szaporcai kocsmába. A harminc fős társaság kétharmadának szerencséje van. Ők a tömeg¬közlekedés húzós árai miatt összeálltak és kocsival jöttek el Kémesig, majd itt szálltak buszra Hidvégig. Ezért úgy döntöttek, ők már ráérnek. A buszosoknak viszont egy gyors sör után még le kellett trappolni a maradék másfél kilométert Kémesig. Azért ők is ké¬nyelmesen elérik a buszt. Összességében egy nagyon jó hangulatú, látványokban bővelkedő túrán vettem részt. A helyiek vendégszeretők, a vidék csodálatos. A túratársaknak köszönhetően én nagyon jól éreztem magam, bár az ellenkezőjét meg sem mertem próbálni, hisz én voltam a túrave¬zető. Rongyí  A Pilis hegységben jártunk Kis csapatunk négy tagjával 2009. április hónap közepén öt napot tartózkodtunk a Pilis¬ben. Személygépkocsival utaztunk Visegrádig, ahonnan csillagtúráztunk. Első nap Dobo¬gókőre mentünk, ahol a 699 méteres magasságból gyönyörű kilátás nyílott a környékre. Megnéztük a Thirring-sziklákat, a Mária kegyhelyet, az Eötvös Loránd menedékházat és az azt körülvevő kopjafákat. Nem győztünk betelni a Dunakanyar látványával és a Bör¬zsöny magas hegyeivel. Még ezen a napon Esztergomban is jártunk, ahol többek között a Bazilikát és a Mária Valéria hidat néztük meg. Másnap Dömösről indultunk a Rám-szakadék „meghódítására”. Útközben láttuk a Szentfa-kápolnát, a közelben található és szépen kiépített Kaincz-forrást, amelynek mágikus erőt tulajdonítanak. A helyet „energia-helynek” is nevezik, melynek kör-nyékén rengeteg keleti virágot, fenyőfák különböző fajtáit telepítették. Ezután utunk neheze következett: elértük a Rám-szakadék bejáratát, és megkezdődött a küzdelem a vízzel, a sziklákkal, majd követ¬keztek a láncokba való kapaszkodások, és a két magas létrán való átkelés. Volt, ahol olyan magasan volt a lánc, hogy elérése bizony csak férfi társunk segít¬ségével sike¬rült. Minden baj nélkül végigmásztuk a szakadé-kot, és már lefelé menetben jutottunk vissza kiinduló pontunkra, Dömösre, majd onnan autóbusszal szállás¬helyünkre. Harmadik nap a Pilis hegység legmagasabban fekvő településére, Pilisszentlászlóra utaz¬tunk, ahonnan a piros sáv jelzést követve egészen Visegrádig gyalogoltunk. Végig az e településnél fakadó forrás völgyében haladtunk. Először a Szent László-, majd később az Apátkúti-völgyön a patakon többször átlépve mentünk a körülvevő szik-lák és hatalmas bükkfák között. Ittunk az Alpár-forrás vizéből, majd sikerült meg-néznünk a Berényi Miklós fü¬vészkertet is. Ezután a régi vasút nyomvonalát követve értünk Visegrádra, ahol a Patak fogadóban elfogyasztottuk a jól megérdemelt est-ebédünket. Negyedik nap a Visegrádi-hegységben „bolyongtunk”. Kívülről megcsodáltuk a Sil-vánus Szál¬lodát, majd innen a Nagy-Villámra mentünk, ahol a Zsitvay-kilátóba nem tudtunk fel¬menni, mert még nem volt nyitva. A Mogyoró-hegyen láttuk a Vadasker-tet, a Jura tábort, majd a Görgey-sétányon haladva a Fellegvárat is megnéztük. Be-jártuk a várban lévő kiál¬lításokat, tárlatokat. Innen a kilátás lenyűgöző: látható a Dobogókő, a Börzsöny hegy¬láncolatai, no és a Dunakanyar. A Salamon torony kör-nyéke a nyíló orgonáktól pompázott. Ötödik nap ismét Pilisszentlászlóról indultunk, ahonnan a Lepence-patak völgyében lefelé haladva Lepencére értünk, ahol a patak a Dunába torkollik. Meredek lejtőkön ereszked¬tünk többször is a völgyben a csúszós, köves úton. Nem sokan járják ezt a turista útvona¬lat, mert itt a természet szinte érintetlen, vadregényes. A völgyben sur-ranó patak, a magas sziklák szinte félelmet „parancsolnak” az ide látogatóknak, mondván: itt csak vendégek vagyunk, s csak gyönyörködni szabad! Lepencére érve, igen meleg időben, még megte¬kintettük kívülről a királyi palota romjait, míg az al-templom részeit csak a rácson keresztül nézhettük meg. Hatodik nap, hazafelé a zsámbéki templomromot néztük meg, amely 2003-tól láto-gatható csak. A látvány lenyűgöző volt; tervbe van véve a templom rekonstrukciója is. A Duna holtágában elterülő Fadd-Domborit is megnéztük, az üdülőhely még elég kihalt volt, de a víz sodrása és a benne lévő nádrengeteg már az éledő természetet jelezte. A Pilisben 56 km-t tettünk meg, s 1250 m szintet „győztünk le”. Szép volt e tavaszi túránk, s rengeteg élményt szerezve tértünk haza. Dr. Koncz Eszter (Felhőtlenek) HÍREK • Új turistaút a Napszentély-kilátóhoz: a Baranya Megyei Természetbarát Szövet-ség új turistaútvonalat festett fel a Magyarhertelend egyik magaslatán álló Nap-szentély-kilátó¬hoz. A S+ jelzés Bányatető felőli részéről egy 1 km hosszú sárga háromszög jelzés vezet a kilátóhoz. (Az eddig kiadott Mecsek térképek ezt az út-szakaszt 4-es számú lovaglóútként tüntették fel.) • Új útjelzés a Balázs-hegyre: az Orfű fölötti Balázs-hegyi kilátóhoz a Sárkány-kút felől induló sárga kör jelzésről indul ki az új sárga háromszög jelzésű út. Az 500 m-es szakasz szép erdei úton ér fel a kilátóhoz, mely a "BARANYAI KILÁTÓK" érintendő pontja is egyben. • Útjelző táblák a Mecsekben: útjelző táblákat helyezett ki a Mecseki Erdészeti Zrt. Árpádtetői Erdészete a Közép- és Nyugat-Mecsek területén, hogy segítsék a kirán-dulók tájékozódását. A táblákra az útjelzéseket Király László festette fel, az útjel-ző oszlopokat a táblákkal Varga Jenő és munkatársai helyezték el. • Viharkár a Gubacsos-kulcsosháznál: május 22-én este villám csapott a ház köze-lében álló egyik tölgyfába. A fa vége a ház tetőszerkezetére zuhant, a tető egy ré-sze bero¬gyott. Szerencsére személyi sérülés nem történt. A ház és a melléképület is megrongá¬lódott, így a ház jelenleg nem fogad csoportokat. • Megszűnő turistajelzések: megszűnik a Sikonda – Cserma-tető – Mánfa – Buda-fa – Sugói-rét útvonalon a Z+ jelzés, mivel a Cserma-tetőnél a szántóföldön az utat évről évre be¬szántják. A vetés kikerülése magánterület miatt más irányból nem lehetséges. A Sugói-réttől a Z sáv elágazásától a jövőben egy Z■ jelzés vezet majd Mánfa (Budafa) autóbuszmegállóig. Ugyancsak megszűnik a Pécs, Bártfa utcai templom – Szamár-kút – Gyükés között a S+ jelzés, mivel végig beépített, lakott területen halad, fenntartása fe¬lesleges. A jövőben az említett jelzés Gyükés autóbusz-fordulótól indul, és a Közép-Me¬csekben változatlan útvonalon halad Magyarhertelendig. A nyáron megjelenő új Me¬csek térkép már tartalmazza a vál-tozásokat. • Érdemes természetjáró: Biros Béláné (BMTSZ Szúrós Csodabogyó Szakosztály) kitartó teljesítményével elnyerte az ÉRDEMES TERMÉSZETJÁRÓ címet, ame-lyet a Szolnokon rendezendő Gyalogtúrázók Országos Találkozóján vesz át. Elis-merésre méltó teljesítményéhez és a kitüntetéshez szívből gratulálunk! • Mecsek Híradó: a következő szám 2009. szeptember 1-jén jelenik meg. Rendezvények ► június 6, szombat: „2x100 km Baranyában” kerékpáros teljesítménytúra. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Rajt: Pécs, Széchenyi tér, 7.00-8.00 (100 km), 7.00-9.00 (200 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 600 Ft/fő. Információ: Keményfi Ba¬lázs  20/332-5000. ► június 13, szombat: „Bari 15, 2x15” teljesítménytúrák. R.: Fekete Bárány Ter-mészet¬járó Egyesület. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglője, 6.00-8.00 (2x15 km), 7.00-8.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 500, ill. 400 Ft/fő. Információ: dr. Szabó Péter  70/456-1379. ► június 13, szombat: „Mecseki hegyikerék” kerékpáros teljesítménytúra. R.: Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. Távok: 50 és 30 km. Rajt: Pécs, Tettye ven¬déglő előtti parkoló, 8.00-9.00. Cél: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglő-je. Ne¬vezési díj: 500 Ft/fő (MTSZ tagsággal és diákoknak 400 Ft). Információ: Poór Balázs  20/952-1143, Gábor Tamás  20/468-9263. ► június 20, szombat: Váraljai kuglóffesztivál; „Kuglófkereső teljesítménytúra és túraverseny”. R.: Völgység Turista Egyesület. Helyszín: Váralja, Ifjúsági Tábor. Rajt: 8.30-10.00 (teljesítménytúra, távok: 5-10-15 km), 8.30-10.00 (túraverseny). Nevezési díjak: 500 Ft/fő (teljesítménytúra), 600 Ft/fő (túraverseny). MTSZ tag-sággal, ill. elő¬zetes nevezéssel 100 Ft kedvezmény. Információ: Bischof Ta-más  30/450-2439. ► július 25, szombat: „Hegymenet 55, II. Béla, Várad 15” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécsvárad, Fülep Lajos Művelődési Központ, 6.00-7.30 (Hegymenet 55, II. Béla), 6.00-8.30 (Várad 15). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 700, 600 ill. 500 Ft/fő. Információ:  30/378-3599, 30/993-8595, 20/310-5754. ► augusztus 8, szombat: „Négy évszak 25, 15” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Istenkúti Közösségért Egyesület Háza (Fábi-án Béla u. 7.). Cél ugyanott. Nevezési díj: 500 Ft/fő. Információ: 70/563-5749, 30/993-8595, 20/310-5754. ► augusztus 15, szombat: „Mecsek 600-as csúcsai, Mecsek 35, Tubes 20” teljesít-ménytú¬rák. R.: Erdők Népe Természetjáró Egyesület. Rajt: Cserkút, Művelő¬dési Ház, 5.00-8.00 (Mecsek 600-as csúcsai, Tubes 20); Dömörkapu, 7.00-12.00 (Me-csek 35). Cél: Dombay-tó (Mecsek 600-as csúcsai, Mecsek 35); Dömörkapu (Tu-bes 20). Információ: Kirch Szilárd  30/302-4971. ► augusztus 21-23: Dunántúli Természetbarát Vezetők Értekezlete. R.: Baranya Me¬gyei Természetbarát Szövetség. Helyszín: Abaliget. Információ: Baronek Je-nő  72/259-345. ► augusztus 29, szombat: „Kelet-mecseki Barangolások” teljesítménytúra. R.: Pécsi Vörös Meteor SK Természetbarát Szakosztály. A túra során 5, illetve 3 kul-csosházat kell felkeresni tetszőleges útvonalakon (távok: kb. 28, ill. 16 km). Rajt: Zobákpuszta, Gyopár kulcsosház, 6.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 400 Ft/fő. Információ: dr. Gundrum Károly  72/315-641; Kazal Márton  20/979-7254. ► szeptember 5, szombat: „Mecsek 1800, Mecsek 23” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjú¬sági Természetjáró Egyesület. Rajt: Zobákpuszta, erdészeti táborozóhely, 6.00-7.30. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 700, ill. 500 Ft/fő. Információ: 70/563-5749, 30/993-8595, 20/310-5754. ► szeptember 6, vasárnap: „Baranya 50, 100” országúti kerékpáros teljesítmény-túra. R.: DÖKE, Komló. Rajt: Komló, Eszperanto tér, 8.00-9.00 (100 km), 8.00-10.00 (50 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 600, ill 500 Ft/fő (MTSZ tagsággal 100 Ft kedvez¬mény). Információ: Iván Attila  20/911-4050. NYÍLT TÚRÁK  június 6, szombat: „Irány Dél”. Útvonal: Siklós – Egyházasharaszti – Old – Kásád – Beremend (22 km). Találkozás a siklósi buszpályaudvaron 8.00-kor (Pécsről az autó¬busz 7.00-kor indul). Túravezető: Ujságh Zsolt.  június 13, szombat: Magyaregregy – Szalatnak – Köblény – Vékény (16 km). Találko¬zás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvar 11-es kocsiállásánál 8.45-kor. Túra¬vezető: Márton Zoltán.  június 20, szombat: Pécs-Hird – Martonfa – Pereked – Hásságy – Olasz – Kis-gyula (20 km). Találkozás a pécsi Budai buszállomáson a 13-as autóbusz meg-állójában 7.15-kor. Túravezető: Gőbölös István.  június 27, szombat: Hősök tere – Tripammer-fa – Melegmány – Tripammer-fa – Ezeréves (16 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar előtt a 31/A autóbusz megállójában 9.00-kor. Túravezető: Kaszás Károlyné.  július 4, szombat: Orfűi elágazás – Pipás-forrás – volt Magyarok kunyhója – Éger-völgy (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 9.15-kor (4-es kocsiállás.) Túravezető: Baumann József.  július 11, szombat: Máré-csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Balincai-kút – Lencse-kút – Dögkút-tető – Óbánya (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autó-busz pályaud¬varon 8.45-kor (11-es kocsiállás). Túravezető: Rónaky Gizella.  július 18, szombat: Mőcsény – Zsibrik – Cikó – Berekalja – Kishidas (18 km). Találko¬zás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 8.45-kor (8-as kocsiállás). Túrave¬zető: Szecsődi Imre.  július 25, szombat: Komló – Gadányi-tó – Battyán-hegy – Pap-erdő – Máré-csárda – Máré-vár – Iharos-kút – Nyomakói-kút – Vörösfenyő kulcsosház – Máré-csárda (17 km). Találkozás a komlói autóbusz-pályaudvaron 8.15-kor. (Pécsről az autóbusz 7.30-kor indul). Túravezető: Őri Zsuzsanna.  augusztus 1, szombat: Máriagyűdi elágazás – Tenkes-hegy – Máriagyűdi el-ágazás (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 8.00-kor (15-ös kocsiállás). Túravezető: Balog Árpád.  augusztus 15, szombat „Barlangolás a Spirál-víznyelőben”. Útvonal: Remete-rét – Büdös-kút – Remete-rét. Kutatás vezető: Glöcker Gábor. Találkozás a pé-csi távolsági autóbusz-pályaudvaron 7.15-kor (4-es kocsiállás). Túravezető: Ba-ranyai Rudolf.  augusztus 30, vasárnap: Éger-völgy – Babás-szerkövek – Sasfészek – Jakab-hegy – Éger-völgy (14 km). Találkozás a pécsi uránvárosi autóbusz-pályaudvaron a 22-es busz megállójában 8.15-kor. Túravezető: Kaszás Károly-né.  szeptember 5, szombat. Bükkösd – Farkas-tető – Meleg-mál – Petőczpuszta – Kővágószőlős (16 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 7.15-kor. Túrave¬zető: Rónaky Gizella. A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással  június 13, szombat: „Lafferton Henrik” emléktúra. Útvonal: Váralja – Vörös-cser – Büdös-kút – Dobogó – Vörösfenyő-kulcsosház (a kopjafánál megemlé-kezés) – Magyar¬egregy (17 km). Indulás a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túra-vezető: Miklovits György.  június 28, vasárnap: „A Kelet-Mecsek kincsei”. Útvonal: Zobákpuszta – Pusz-tabá¬nya – Hárs-tető – Óbányai-völgy – Kisújbánya – Lakkeri-fenyves – Hi-dasi-völgy – Zobákpuszta (22 km). Túravezető: Rácz János. (Rövidebb táv: Zobákpuszta – Pusz¬tabánya – Hidasi-völgy – Zobákpuszta (12 km). Tú-ravezető: Őri Zsuzsanna). Indulás a 6.50-es bonyhádi buszjárattal.  július 5, vasárnap: Sikonda – Vágotpuszta – Lóri – Vízfő-forrás – Mecsekrá-kos – Herman Ottó-tó – Magyarhertelend (20 km). Indulás a 8 órai sikondai buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila.  július 12, vasárnap: Komló, Szilvás – Szöge-hegy – Barna-kő – Sín-gödör – Szederin¬dás-kút – Iharos-kút – Máré-vár – Máré csárda am. (12 km). Indulás a szilvási SPAR áruház elől 8 órakor. Túravezető: Horváth Attila.  július 19, vasárnap: Árpádtető –Tripammer-fa – Fehér-kúti kulcsosház – Rá-bay-fa – Lapis – Tubes – Zsidó-völgy – Kőlyuk – Sikonda (18 km). Indulás a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Rácz János.  augusztus 9, vasárnap: Nagymányok – Meleg-oldal – Kappenvasszer – Pász-tor-forrás – Máré csárda am. (20 km). Indulás a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túrave¬zető: Tasnádi János. (Rövidebb táv: Máré csárda – Pásztor-forrás – Máré csárda (11 km). Indulás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna.)  augusztus 16, vasárnap: „Hegyre fel, hegyről le.” Útvonal: Pécs, 48-as tér – Havi-hegy – Dömörkapu – Tubes – Büdös-kút – Orfű – Magyarhertelend (22 km). In¬dulás a 7.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila.  augusztus 23, vasárnap: Orfű – Abaliget – Lenke-forrás – volt Petőc-akna – Jakab-hegy – Mohosi-kis-kút – Éger-völgy – Pécs, Uránváros (22 km). Indulás a 8 órai orfűi buszjárattal. Túravezető: Horváth Attila.  augusztus 29-30, szombat-vasárnap: „Szarvasbőgés a Kelet-Mecsek¬ben”. Út-vonal: Máré csárda – Vörösfenyő kulcsosház – Kata-forrás – Máré csár-da (11 km). Indu¬lás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Rácz János. A PTTE Vámos Mihály Túraszakosztály nyílt túrái  június 28, vasárnap: Árpád-tető – Nagy-forrás-völgy – Budafa – mánfai Ár-pád-kori templom – Páfrányos – Hősök tere (15 km). Találkozás a pécsi főpá-lyaudvar előtt a 31-es busz megállójában 7 órakor. Túravezető: Kántor János.  július 26, vasárnap: Abaliget – Gubacsos kulcsosház – Szuadó-völgy – Éger-völgy (15 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 7 órakor (a vonat 7.20-kor indul). Túravezető: Braun Andrea.  augusztus 30, vasárnap: Túrony – Máriagyűd – Siklós (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 7.15-kor. Túravezető: Stiksz Zsuzsanna. A komlói DÖKE Túrakerékpáros Szakosztály nyílt túrái, komlói kiindulással ► június 20, szombat: Túra Váraljára (60 km). Indulás 9 órakor a Városház térről. Túrave¬zető: Gábori Márton ( 70/313-2010). ► július 4, szombat: Túra a Baranyai-hegyhátra (80 km). Indulás 9 órakor a Vá-rosház térről. Túravezető: Balogh Zoltán ( 20/380-0777). ► július 18, szombat: Túra a Vörösfenyő kulcsosházhoz (50 km). Indulás 9 órakor a Városház térről. Túravezető: Miklovits György ( 72/488-733). ► augusztus 9, vasárnap: Túra a „Három megye határához (kopjafa)”. Táv: 90 km. Indulás 9 órakor a Városház térről. Túravezető: dr. Sugár Zoltán ( 20/324-2222). DDNPI rendezvények A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezvényeiről információ kérhe-tő, ill. a prog¬ra¬¬mok¬¬ra előzetes jelentkezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/405-4571 telefon¬szá¬¬mokon, illetve a következő e-mail címe-ken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. További információk a www.ddnp.hu internetes honlapon talál¬hatók.  június13, szombat: Kenutúra a Ferenc-csatornán. A túra során a résztvevők a Mohácsi-szigetet keletről határoló Ferenc-csatorna változatos vízivilágát csodál-hatják meg. Maximális csoportlétszám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! Részvételi díj: 1500 Ft/fő. Helyszín, időpont: Nagybaracsaka, 10 óra.  június 16, kedd: Barlangász Klub. Závoczky Szabolcs (DDNPI): Denevérkutatás Abaligeten. Diavetítéses előadás. Helyszín: DDNPI Tettye Oktatási Központ, Pécs, Tettye tér 8. Időpont: 17 óra. Belépődíj nincs.  június 20, szombat: Kerékpártúra az Ormánságban. Útvonal: Sellye – Drávafok – Drávakeresztúr – Drávaiványi – Sellye (25 km). Indulás Sellyéről 10 órakor. Rész¬vételi díj: 500 Ft/fő.  június 22-28: Magyar Nemzeti Parkok Hete ● június 22: Szakvezetéses túra az Irma úton. Indulás 10 órakor a DDNPI pécsi Tettye téri központjától. Ingyenes ● június 23: Látogatás a Dráva Kapu Bemutatóközpontban (Drávaszentes, 10 óra, ill. 13 óra). Ingyenes. ● június 24: A Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékei – diavetítéses elő-adás. Helyszín: Duna-Dráva Nemzeti Park Tettye Oktatási Központ. Időpont: 15 óra. In¬gyenes. ● június 25: Madárodú készítés. Helyszín: Pécs, Pintér-kert. Időpont: 10 óra. In-gye¬nes. ● június 26: Tárlatvezetés a Fehér Gólya Múzeumban. Helyszín: Kölked. Idő-pont: 11 óra, 13 óra. Ingyenes. ● június 27: Múzeumok éjszakája a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen. Éjsza-kai tár¬latvezetés. Helyszín: Mohács-Sátorhely. Időpont: 20 óra. Részvételi díj: a belé¬pőjegyek ára. ● június 28, vasárnap: „Hódító hód” kenutúra a Vén-Dunán. Maximális csoport-lét¬szám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! Részvételi díj: 1500 Ft/fő. Helyszín, időpont: Baja, Vén-Duna, 10 óra.  július 4, szombat: Magyar pásztorkutyák terelőversenye. Helyszín: Dráva Kapu Bemutatóközpont (Barcs-Drávaszentes). Időpont: 10 óra. Ingyenes.  július 11, szombat: „Kenutúra a Ferenc-csatornán”. Maximális csoportlétszám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! Részvételi díj: 1500 Ft/fő. Helyszín, idő-pont: Nagybaracska, 10 óra.  július 18, szombat: „Gólyabúcsúztató”. A kirepülés előtt álló gólyafiókák megis-me¬rése. Helyszín: Kölked, Béda-Karapancsa. Időpont: 10 óra.  július 25, szombat: „Hódító hód” kenutúra a Vén-Dunán. Maximális csoportlét-szám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! Részvételi díj: 1500 Ft/fő. Helyszín, időpont: Baja, Vén-Duna, 10 óra  július 25, szombat: „Amiről a kövek mesélnek” – földtani és kultúrtörténeti érté-kek a Jakab-hegyen. A túra hossza 8 km, időtartama 5 óra. Részvételi díj: 350 Ft/fő. Indulás Kővágószőlősről, a templom elől 10 órakor.  augusztus 1, szombat: „Baláta-tó” – jelvénygyűjtő túra. A túra hossza 7 km, időtar¬tama: 3 óra. Helyszín: Kaszó, kisvasút állomás. Időpont: 10 óra. Részvételi díj: 350 Ft/fő.  augusztus 8, szombat: „Grábóc” – egyháztörténeti értékek nyomában. Magyar-or¬szág egyetlen működő ortodox kolostorának megtekintése, majd túra a grábóci erdőben. Részvételi díj: 350 Ft/fő + kolostori belépő. Helyszín: Grábóc. Időpont: 10 óra.  augusztus 8, szombat: „Hódító hód” kenutúra a Vén-Dunán. Maximális csoport-lét¬szám 20 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! Részvételi díj: 1500 Ft/fő. Hely-szín, idő¬pont: Baja, Vén-Duna, 10 óra.  augusztus 15, szombat: „Éjszakai kalandozás a Zselicben”– jelvénygyűjtő tú-ra. A túra hossza 5 km, időtartama 3 óra. Helyszín és időpont: Hotel Kardosfa, 20 óra. Részvételi díj: 350 Ft/fő.  augusztus 29, szombat: „Denevérnap” Abaligeten. Helyszín: Abaliget, barlang. Idő¬pont: 20 óra.  augusztus 29, szombat: Megemlékezés a Mohácsi csata 483. évforduló-ján. Helyszín: Mohács-Sátorhely. Időpont: 17 óra.  augusztus 29, szombat: Szarvasbőgés Gemencen. Maximális csoportlétszám 40 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! A helyszínről és az időpontról a jelentkezők a prog¬ram előtt néhány nappal kapnak értesítést. Részvételi díj: 500 Ft/fő.  szeptember 1, kedd: DDNPI Klub. Glacz Róbert: Kakukktojás Somogyban, sík-ság a dombságban (Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet). Diavetítéses előadás. Helyszín: DDNPI Tettye Oktatási Központ (Pécs, Tettye tér 8.). Időpont: 17 óra. Ingyenes.  szeptember 5, szombat: Madárgyűrűzés Sumonyban. Maximális csoportlétszám 30 fő, előzetes bejelentkezés szükséges! A helyszínről és az időpontról a jelentke-zők a program előtt néhány nappal kapnak értesítést. Ingyenes program. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. A közlésre szánt anyagokat min-den hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Tímár u. 21.  72/525-376 (nap-közben); fax: 72/525-377 (ügyeleti időben). Ügyeleti idő: kedd 16–19 óra. Internet: www.baranyatermeszetbarat.hu; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Találatok: 7

2009. június-augusztus 170. szám