2004. május 119. szám

T* u. MECSEK HÍRADÓ 119. szám 2004. május „80 nap Magyarországon - körbe a kéken” expedíció (Egy nap a Mecsekben) v' i ; i \ 32 (tanítási!) napon túrázni megyünk. A meghívóból még az is kiderült, hogy Toplak József - aki egyetemista - expedíciót szervez „80 nap alatt Magyarországon - körbe a kéken" elnevezéssel. Ez az Országos Kék Túrát, az Alföldi Kék Túrát és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túrát jelenti, e három túra útvonala körbeöleli az országot. Józsi február 29-én kezdte a gyaloglást, s naponta átlagosan 35 km-t tett meg. Mi most egy szakaszon - a Mecsekben - elkísérhettük öt. A túra Zobákpusztárói indult, ahol már vártak minket a tévések. Társaságunk jobb kedvre derítette Józsii, hiszen előfordult már útja során olyan is, hogy napokig egyedül gyalogolt. Persze kísérték mások is néhány kilométer erejéig, de egész napos gyalogláson -néhány felnöttön kívül - mi voltunk az első iskolás társai. Még varázslóiskolába sem kell járnunk, hiszen azzal, hogy elhoztuk az esőkabátunkat, eltüntettük az összes esőfelhőt. A 34 km (amiből a végére 36 lett) nem tűnt nagyon hosz-szúnak, de nehezítette a dolgunkat, és kicsit kedvünket is szegte a nagy sár, ami a három napos esőzés után maradt. Gyaloglás közben sok érdekes történetet mesélt nekünk túra-vezetőnk. A táskájában a tanulásához (térképészetet tanul) szükséges dolgok is voltak. Műszereit nekünk is megmutatta. A 36 km-es út Fehér-kúton át, a Jakab-hegyen keresztül Abaligeiig tartott. Az első ..nagy" megállónk a Fehér-kúti kulcsosháznál volt. Kicsit fellélegezhettünk, mert teljesítettük túránk egyharmad részét. A rövid megálló után utunk tovább folytatódott a kék sáv-jelzésen A Jakab-hegy már ismerős volt számunkra, mivel a sok kirándulás során néhányszor érintettük. A hegy megmászása után már csak kisebb emelkedők következtek. „Sétánk" vége felé az újoncok eddigi leghosszabb túrájuk ellenére is jól bírták az iramot. Amikor megláttuk Abaligetcn a tavakat, minden erőnket összeszedve futottunk a buszhoz. Régi sofőrünkkel, Zoli bácsival való egyezkedésünk eredményeként fülig sárosán, de felszállhailunk a járműre. Búcsúzáskor minden jót kívántunk Toplak Józsefnek: drukkolunk. hogy sikeresen célba érjen! Ez a túra mindannyiunk számára maradandó élményt jelentett. Köszönjük szépen! Hörnyéki Zsófia-Steiner Viktória Kenderföldi Természetjárók, Komló Itt a tavasz! A Villányi-hegységben a tavasz eljövetelének biztos jele, hogy nyílik a tavaszi hérics, a fekete kökörcsin cs megrendezésre kerül a Tcnkes teljesítménytúra. Ezen az április elejei szombaton (április 3-án) sok túratársat csalt ki a szép idő Túronyba, a rajthoz. A jó reklámnak köszönhetően örvendetesen növekszik a rövidebb táv létszáma. Évek alatt sikerült kialakítani egy olyan képet erről a 17,6 km-ről, hogy a laza szintidő miatt könnyen teljesíthető, az útvonal vezetése olyan, hogy nyugodtan mondhatjuk rá: a látvány csodás, és nem utolsó sorban a szolgáltatások színvonala megfelel az igényeknek. A szolgáltatásokról: a kitűzők sora a túronyi templommal bővült, a csoki és a pezsgőtabletta továbbra is népszerű, a zsíros kenyérre sem volt panasz (a felhasznált anyagok: 46 kg kenyér. 7,5 kg zsír, 8 kg hagyma); a bor - mim mindig - kiváló volt, és a mennyiséggel sem volt senkinek problémája. Az előzetesen nevezettek (49 fő) idén is szines igazoló lapot kaptak. Egy újdonság is volt: a túra külön túrajelentője. Népszerű lett! Egy kis statisztika: 272 fö résztvevő, ami új rekord, ebből a rövid távon 135-en, a hosszú távon 137-en indultak. 107-en voltak MTSZ tagok, és 105-en diákok. Az indulókból 191 fő vehette igénybe a kedvezményes nevezési dijat (előzetes nevezés. MTSZ tagság, diák, nyugdíjas). Ezek után köszönetét szeretnék mondani a rendező Dráva TSE, Tenkes TE tagjainak és barátaiknak az áldozatos munkájukért, valamint szponzorainknak a támogatásért: Partner autóalkatrész bolt, Pécsi Sütőipari Rt., Túronyi Önkormányzat, Tollas-pince, Quattro Mobili bútoráruház. Remélem, jövőre is találkozunk a Tenkes-túra valamelyik távján, hisz ez a túra rólatok és a mindig szép Villányi-hegységről szól! úti KA Eredmények... Eredmények? Mint a Mecsek Híradó szerkesztője, hosszú évek óta „küzdők” azért, hogy a versenyekről olyan eredménylistákat tudjunk közölni, melyek az olvasót megfelelően tájékoztatják. Melyek ezek? A helyezés mellett a csapatok neve, egyesülete (iskolája), a helység, ahonnan érkeztek, és a csapattagok nevei, rendesen kiírva. Mert kinek mond valamit is egy ilyen eredmény: 1. helyezeti: Kck vaddisznók (Szabó Aladár-Tóth S.-Kiss M.-Nagy M-né). Kik ök? Honnan jöttek? Melyik az az egyesület vagy iskola, amelyiknek ügyes csapata megnyerte a versenyt? Tudom, hogy egy verseny - legyen az bármilyen - megrendezésével kapcsolatban nagyon sok munka van: előkészítés, szponzorok keresése, pályázatok írása, dijak beszerzése. aztán: tervezés, térképek rajzolása, pályabejárás, pontok kitűzése, pontőrök felvezetése, folyamatos értékelés, oklevelek megírása, eredménylisták készítése, díjátadás, pályabontás - és meg sorolhatnám. Ezért mindenképpen köszönet - nem is kicsi (!) - illeti azokat, akik versenyek rendezésére vállalkoznak. De elvárható, hogy egy olyan eredménylista is készüljön, mely tartalmazza a csapatok azon adatait, amelyek mások számára is fontosak. Például az előbbiekben említett eredményt így lehetne (kellene) közölni: 1. helyezett: Kék vaddisznók. Bakancs SE. Túrafalva (Szabó Aladár-Tóth Sándor-Kiss Miklós-Nagy Miklósné). A verseny tervezésének, szervezésének és lebonyolításának sok munkájában az eredménylista pontos elkészítése véleményem szerint már csak kis hányadot jelent. Jó lenne, ha a versenyrendezők erre nagyobb figyelmet fordítanának. Eny-nyit megérdemelnének az olvasók, és a versenyek résztvevői is! Strasser Péter Madárleseu A hosszú hideg télnek most már remélem vége, mert a vándormadarak sorra hazatérnek. A cinegék és társaik sorra készítik fészkeiket és védik territóriumukat. Megfigyelöállásombói éppen egy tengelic, vagy népi nevén stiglic fészkének építését figyelem egy fehér kőris szélső ágvillái közölt, nyolc méter magasan. A fészket a tojó építi, a hím a környéket figyeli és védi területét. A fészek vékony növényi szálakból, toliakból és finom szöszös anyagokból készül néhány nap leforgása alatt. Átmérője S centi körüli, mélysége 5 centi lehet. A fészek - ahogy elkészült - mindjárt fel is lesz avatva egy tojással. A kis tojás halvány krémszínű, alján sötét pöttyökkel. Nagyságát 1,5 centiméterre saccolom. Az időjárás elég mostoha, időnként erős szél rángatja a fák ágait. A kőris éppen virágzik, de szerencsére a rálátást a fészekre nem veszélyezteti. A tojó keveset van a fészeknél, a tojás jól látható a teszek alján. Minden nap egy tojással többet számolok a fészekben, egészen az ötödik tojásig, amikor is a tojó elkezdi a kotlást. Esőben, szélben, napsütésben türelmesen ül fészkén, és csak zavarás esetén hagyja el néhány percre. A hím napi néhány alkalommal csőrében élelemmel jön a fészek széléhez, ahol párjának csőréből felkínálja az eleséget, majd tova-száll. Tizennégy napig szinte semmi sem változik. A tojó néha csőrével rendezgeti maga alatt a tojásokat, hogy kellő hőmérsékletűek legyenek. Erős szelek rázzák a fát, ragadozó vércsék repkednek a tisztás felett, és eső mossa a környéket. A tojó lapul mindvégig a fészkén és védi tojásait. A kőris elvirágzott és a növekvő zöld levelek egyre jobban betakarják a fészek környékét. Szerencsére megfigyelő állásomból jól rálátok a fészekre, teljes terjedelmében. Egyre több madár jelenik meg a tisztáson, és éneküktől zeng a környék. A rigók fél ötkor már énekelnek, és őket követik a többiek. Hallani a fülemülét, a rozsdafarkút, a csicsörkét, és a szeneinkét. Elvétve látok vonulás közben megpihenő csókákat a varjukká! közösen lakmározni a réten. Az „öreg” sliglic piros, fekete és fehér színű buksiját egyre többször a fészekbe dugja, és valamit rendezget. Párja még mindig eteti viszonylag rendszeres időközönként. Nagy dörrenés rázza ineg a környéket, amire a felriadó tojó elhagyja fészkét. Négy tojást látok a fészekben és egy mozdulatlan kis csöppségei. Kékes rózsaszín testével vacogva fekszik a fészek alján. Aggódok érte, mert mamája több perce nem jön vissza hozzá. Messzebb nézek a távcsövei és felfedezem röptéről a közeledő madarat. Jellegzetes röpte és szárnytól latnak sárga sávja elárulja őt. A fészek szélére száll, és utána tolláit felborzolva visszaül a fészekre, fejével az északi irányba figyelve. Egy nap telt el az első fióka kikelése óta és már öten fekszenek a puha és meleg tollak között. Kellemesen süt a Nap, melegíti a fekete távcsövet kezemben, izzad homlokom. A fiókák a fészekben fekszenek és nagy csőrüket felfele tátogatják. Vörös torkukat citromsárga szegély veszi körbe, ami a csőrük pereme. Fészkelődnek, és egyre jobb pozíciót vesznek fel az élelemhez jutás reményében. A tojó megérkezik az élelemmel és óvatosan a fészek szélére telepszik. A fészekben megélénkül a mozgás és a tiszta csőrből álló fejek egyre magasabbra nyúlnak. Minden éhes csőrbe kerül egy kis előpuhított táplálék. A fiókáknak még nem hallom a hangjukat megfigyelő állásomból. A tojó etetés után szárnyait kissé széttárva a fészekre telepszik, hogy a fiókákat védje az erős napsugárzástól. Megnyugszanak a csupasz testű fiókák anyjuk közelségétől és a tele "hastól ". A napok múlásával változnak a kis csöppségek, egyre több szőrpihe borítja testüket és így csupasz testük lassan eltűnik. Az erős napsugárzás perzseli a rétet, kiszárítja a kis viztócsákat, elveszi a molnárfecskéktől a fészeképítéséhez nélkülözhetetlen nedves anyagot. A sarlósfecskék vijjogva magasan szállnak és keresik táplálékaikat a habos felhők alatt. Reggel fél hatkor erős szél tépázza a kőrisfa ágait és a tojó nincs a fészkén, a fiókák összebújva lapulnak a fészekben. A nyárfa vattával bélelt magjait szállítja az erős szél messze, hogy biztos termőtalajra leljenek. Végre megpillantom a fészek felé közeledő tojót, aki a fészek szélére röppen, felborzolja tollát, és óvatosan rátelepszik a fiókákra, szárnyait kissé kitárva. Telnek a napok és a kis fiókákon színesednek a szárnytollak, már látszanak bennük a sárga sávok, de testüket sok-sok pihe védi a hidegtől. A stiglicek az etetést együtt végzik, és óránként jelennek meg a fészeknél. A fiókák látva, cs érezve szüleik megérkezését nagyra tátják csőreiket, és jól megnyújtják nyakukat a biztos élelem reményében. A szülök sorba minden csőrbe tesznek eleséget. Van olyan eset, amikor a hím a tojónak ad át élelmet, amit a tojó tovább ad picinyeiknek. Az etetés után a szülök a szomszéd fára röppennek és nekiállnak egy rövid tisztálkodásnak. Csőreiket az ágakon levakarásszák, majd tollaikat tisztogatják csőrükkel. Mcgfigyelőállásomból látom, amint tisztálkodás után Icszállnak a rétre ás ott a pitypang szárait csipegetik, majd kis vékony lábaikkal az clgyengíicu csöves szárai a földre döntik. A virág terméséről a röptető ernyőt lecsípik, cs a magot lenyelik. így megy ez közel egy órán keresztül, amikorra is újra a fészekhez repülnek etetni az éhes fiókákat. A fészek szélén egyre gyűlik a sok fehér és fekete mintás ürülék, mértani pontossággal. Ebből arra következtetek, hogy a fészekben minden fiókának változatlan a kis lakrésze, cs mindig egy helyre piszkít. A tollas fiókák rendszeresen tisztogatják magukat, esipde-sik vékony szörpihéiket, és irtják a vérszívó tetveket bőrükből. A fehér kőris sem áll meg a növekedésében: levelei egyre nőnek, és kezdik takarni a fészek felét. A fiókák éhesen elpilledve a nap melegétől gyengén hevernek a fészekben kiterülve. A fiókáknál már órák óta nem láttam etetést, a kis madarak elcsigázva, legyengülve gubbasztanak a fészekben fejüket lógatva. Leszállt az est és a fészek sötétbe burkolózik. A csillagok szomorúbban világítanak a fészek felé, és sápadt fényükkel betakarják a fiókákat. Reggel alig várom, hogy odaérjek a megfigyelöállásomhoz és megnézhessem az elhagyón fészkei Enyhe szél ringatja a fát. cs a levelek közt eldugva a fészken, öli ül a tojó, gondosan betakarva fiókáit. Kél kíváncsi fióka feje kandikál ki a védelmet adó szárnyak alól. Nagy megnyugvással veszem le szememről a nehéz távcsövet, mellyel már hetek óta figyelem a természet egyik kis csodáját. Délután az erős napsütésben a madarak élelemért a szemközti félig kiszáradt fűzfára szálltak. Talán száz méterre lehetnek tőlem, és jól látom, hogy egy másik tengelic párral kerülnek összetűzésbe. Csipkedik, kergetik egymást a fák ágai között röpködve. Védik az éléskamrát, ahol apró hernyók, rovarok lehetnek. Még néhány kör, és a fa ágai között eltűnnek szemeim elöl. A tojásból való kikelés után a tizennegyedik nap kezdődik. Reggel fél hat van. Most először hangos az etetés, hangoskodás hallatszik a fészek körül. A szülők a fészekhez közeli ágon ülnek és bíztatják utódaikat a fészek elhagyására. A fiókák csapkodnak szárnyaikkal, de egyik sem hagyja el a biztonságot nyújtó fészket. A fészek peremén bámészkodnak, és ismerkednek a környékkel, az ott röpködő különféle dolgokkal. Testükön látszanak a szörpihék, galambszürke szín jellemzi őket. Szárnyaikat próbálva színes szárnyaikon a citromsárga szín jól kivehető, csőrük szegélye halványodott. Az éjszaka nagy vihar volt, és végre esett az eső is egy keveset, hogy a természet fellélegezzen. A fiókák galambszürke tollruhában lapítanak a fészekben, a szel lépkedi a fa leveleit. Az ágak csattognak, ahogy hajlongva egymáshoz verődnek.. Az etetés ebben az időben is rendben megtörténik a fészekben. A tojó a fészek egyik tartó ágán kapaszkodik, és onnan eteti meg az éhes fiókákat. Ez az első reggeli etetés fél hatkor. A fiókák vékony hangon csipogva kérnének még eleséget, de az elfogyott, és a "mama" ismét messze repüli. Egy darabig még mozgolódnak, tollászkodnak, végül lelapulnak a fészekben. Úgy néznek ki. mim egy felrázott szürke pehelypaplan. Az égen felhők futnak versenyt, hogy melyikük takarja el leghamarabb a Napot. Délután négy óra, és a tisztáson újabb madárvendégek tűnnek fel. Reptükről is jól felismerhetőek a seregélyek, melyek éppen a tisztásra ereszkednek le. A földön apró rovarokat és egyéb számukra ehető dolgot keresgélnek. Körülöttük látni csókákat, melyek napok óta itt vannak, és töltik nem messze néhány nagycsörü varjút, kik szintén a fűben keresik élelmüket. Vékonyka csipogásra leszek figyelmes és a távcsövemet a fészekre irányítom. Mindkét stiglic a fészekhez közel az ágon ül és eteti a nagyra nőtt fiókákat. A fiókák tolakodnak, az erősebbek szárnyaikkal tartják távolabb riválisaikat, hogy maguknak több jusson a friss eleségbö). Az erős szól rázza a fát, néha a torzsalkodó kis madarak a fészek peremén kívülre sodródnak. Jól látok mindent, mert az északi szel elhajtja a fészek teteje fölé nőtt leveleket. A tizennegyedik nap telt el a tojásból való kikelés óta, és holnap talán megtörténik az első igazi repülés a legközelebbi ismerős ágra. A Nap már félórája felkelt és a sugarai kellemesen felmelegítették a levegőt. A fiókák a fészekben - annak is a szélén - üldögélnek és kényelmesen tollászkodnak. A faleveleket a reggeli szél lobogtatja a fészek felett. Délután tudtam ismét a megfigyelő állásomat elfoglalni egyéb teendőim miatt. A távcsövet a la lombozatára fordítom és a megszokott helyen megpillantom a fészket. Üresen tátong olyan szürkén, mint amikor a fiókák benne lapultak. Kitágított, elnyűtt, deformált képet mutat, és üresen ásít felém. Dupla akkora, mint amikor az első tojásokat megpillantottam benne. Szép kerek formáját az elmúlt közel egy hónap alatt teljesen elvesztette. Szomorúan nyugtázom magamban, hogy kedves kis madaraim első röptét nem láthattam. Távolabbi fákat böngészek, hátha megpillantom őket valahol az ágakon ülve. Látok rigót, csicsőrkét, rozsdafarkút, varjút, csókát, seregélyt, de az én kis barátaimat sehol sem lelem. Már teljesen lemondok róluk, amikor a jellegzetes vékony hangú csipogást meghallom a közeli lombok között. A távcsővel pásztázni kezdem a sűrű lombot és felfedezek benne valami mozgó sárgaságot. Élesítve a képet felismerem a tojót, amint az egyik kis fiókát eteti. Egyre többen kezdenek csipogni és így felhívják magukra a figyelmet. Örömöm határtalan, hogy azon a fán látom őket kirepülve, ahol heteken keresztül figyeltem életüket. Métereket repülve próbálgatják erejüket. Etetés után megbújnak a lombok között, és ismét csak a szélborzolt levelek hangját hallani. Másnap már hiába hallgaiódziam a fák alatt, figyeltem a távolabbi fák ágait, nem leltem kis barátaimat. Megerősödve távolabbi fák oltalmát keresték, majd messzebb repültek az ízletes, magokban bővelkedő rétek felé. Baumam József DÖMÖRKAPU MONDÁJA A Dömörkapu hegy és erdörész Pécsett, a Misina-tetötöl keletre. Régen Demir-kapu néven is emlegették. A helyhez monda is fűződik. A pécsi Mecsek északi oldalán hatalmas fehér sziklatömbök látszanak. Alattuk egykor törpe emberek laktak, akik a völgyben lévő Bányatelep hatalmas gépeinek dübörgésétől ide menekültek. Erre a csendes tájra költöztek, és elhozták magukkal kincseiket. Palotájuk bejáratára sziklát hengergettek. Itt, a föld gyomrában élt Dömör király sok ezerre menő népével. Valamennyien törpék voltak. Létezésükről csak egy pásztorfiú tudott, aki a szépen szóló sípjával sokszor elbűvölte a föld alatti birodalom parányi emberkéit. Ilyenkor előjött palotájából Dömör király is, és órákon ál elbeszélgetett a fiúval. Ajándékokat hordott fel neki a föld gyomrából. A király és a pásztorfiú jó barátok voltak, de Dömör király nem engedte meg. hogy a fiú bepillanthasson a föld alatti birodalomba. ügy alkalommal mégis eljutott a pásztorfiú a tündérszép palotába. Elpanaszolta a királynak. hogy kedvese gyógyíthatatlan beteg. Csak valami csodaszer állíthatja talpra. - Fiú, sok jót tettel velem és népemmel. Nem feledhetjük sípod szép hangjának gyönyörűségét! Ismerjük a föld gyomrának minden titkait. Tudunk gyógyító erőt minden sebre. A palotám falában van egy kö, amely minden nyavalyát gyógyít. Csak a beteghez kell érinteni. Ezt a követ neked adjuk, de a palota falából csak te magad veheted ki. - Királyom, elfogadom örömmel! - szólt a fiú. Dömör király karonfogta a legényt, s varázspálcájával megütötte a sziklát. A kövek csikorogva mozdultak ki helyükből, s megnyílt a Dömör kapuja... A pásztorfiú megkapta a gyógyító követ. A törpék pedig királyukkal együtt hamarosan eltávoztak erről a vidékről. Otthagyták a szép földalatti palotát, s bejáratához hatalmas sziklákat hengergettek. A hasadékot benőtte a moha, igy már senki sem tud semmit Dömör királyról és népéről. A pásztorfiú pedig meggyógyította kedvesét a csodakövei, és - hálából - a sziklás hegyoldalt, ahol a jószívű király lakott, Dömörkapunak nevezte el. Ma is így hívják azt a helyet a pécsiek. „Az ördögszáiuoua hegy" c. könyv nyomán. /Alexandra Kiadó, 2002/ Pali b&tyár sírja a Zselicien A zselici dombok között - Vásárosbéc közelében - magányos sírhalom domborul az erdöszélen, öreg tölgyfa vet rá árnyékot. A fejfán a kővetkező szöveg olvasható: ..A vármegye katonája, Lába nyomát sokat járta. Nagy Pál, Akit megölt a pipaszár." Ki volt ez a Nagy Pál és miként ölte meg a pipaszár? Egy betyár nyugszik ezen a helyen. A hagyomány szerint a közelben terítette le az üldöző pandúrok puskagolyója. Nagy Pál a valódi neve, betyárként - rablóvezérként - azonban Mészáros Pali néven váll híressé, jobban mondva - hírhedtté. Hol született és mikor, mi volt az eredeti foglalkozása és milyen volt a korábbi élete - ma már senki sem tudja. A hatóságok egyszer megkeresést küldtek állítólagos szülőfalujába, Vörösberénybe, de a község nem fogadta el odavaló illetőségűnek. Ami fennmaradt róla, azt hatósági iratok őrizték meg. Az 1848-49-es szabadságharcban lovászként szolgált egy huszártiszt mellett. A komáromi vár kapitulációja után a Zselic-ségbe tért haza. Kétszer is besorozták a császári seregbe, de mind a kétszer megszökött. Még ma is. minden évben, halónak napján egy titokzatos kéz felújítja, feldíszíti a sírt és olykor gyertyát is gyújt a régen holt betyár emlékére. Talán valamelyik kedvesének ma is élő leszármazottai tartják kegyeietteljes kötelességüknek a megemlékezést? Mindesetre tény, hogy most is virágok díszlenek Mészáros Pali sírján... Kaposvári Természetbarátok Turista Egyesületének Gyalogos Szakosztálya Plaszaucr István rajzai. HÍREK BARANYAI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XL. ■ Tavaszi Kupa eredményei (2004. március 27): „A”kategória (W csapat): 1. Katica Tanya-Zöldpont (Fodor Pctcr- Herner Ágnes-Gróf Regina); 2. BIOKOM-PITE (Eiscnbcrg Péter-Szabó Tamás); 3. Világörökség (Miklós Á.-Koch E.-Hegedűs A.); ,,/jE” kategóriáié) csapat): 1. Rezét III. (Rajcsics l.-Franczva L.); 2. NYOM-ASE (Jakab A.- Baksa T.); 3. Dráva talpasok (Jancsi Attila-Romvári Tibor); „A50” kategória 9 csapat): I. Kőbányai Barangolók (Komoróczki házaspár); 2. Katica Tanya-Zöldpont (dr. Pavlovics György-Jónás Péter); 3. ASE Partosok (Wollner Pál— Dománszky Zoltán); „A60” kategória (5 csapat):!. O'fSE (MÓL) (Quitt A.. Lelkes P., Lelkes Petemé); 2. HETEX (Ráczi Gy.-Bene Gy.-Majorcsik J.); 3. MVSC ŐSZIKÉK (Pásztor I., Bialkó Gy.); „B” kategória (15 csapat): 1. BIOKOM-PITE II. (Bota János-Horváth Attila); 2. Kiskun III. (Máté István—Vidéki Mihály-Beck Atiila-Besze Zsolt); 3. Akádáj (Bischof Tamás-Deák T.-Cscke Zs.);”Emeli C” kategória l!3 csapat): 1. Űrturisták (Varsányi A.-Varsanyi T.); 2. Vesztesek (Velner V.-Molnár G.-Molnár E.); 3. Fapumpa (Szép S.-Adonyi Zs.-Szép M.); „Cl” kategória (10 csapat): I. Padlizsán (Faragó Tamás-Csernák B.-Faragó A.); 2. Állatbarátok (Fülöp Zsolt-Iváncsies M.-Horváth D.); 3. Túragalambok (Szász Ákos-Egle Emö-Fehérváry I.); ”C” kategória (20 csapat): 1. Kvatrovirátus (Csima Z.-Bonávo D.-Nagy R.-Kósa E.); 2. Kiskun 15 (Nagy Gábor-Nagyné Bozó Edna); 3. Kiskun Bözsi IV. (Horváth M.-Barna G.-Dobák E.-Molnár I.-Szalkay J.-Szemerédi Z.). h Túravezetők Klubja: június 1-én, kedden a klub látogatást szervez a pécsbányatelepi arborétumba, Berghaucr Tibor vezetésével. Találkozó a szövetségben 16.15-kor, vagy a főpályaudvarról 16.30-kor induló 40-es autóbuszon. Az arborétumban 17 órakor kezdődik a séta. ■ Kék „rom” jelzés Elkészült a Vörös-hegyen a Cinke-tanya emlékkőhöz vezető kék „rom” jelzés folytatása a zöld háromszög jelzéstől keleti irányba, így a kék sávról immár mindkét irányból (Remete-rét, ill. Patacsi-mező) érkezve bevezet a jelzés az emlékkőhöz. NYÍLT TÚRÁK ► május 15, szombat: „Kéktúra V”. Útvonal: Abaliget-Éger-völgy (16 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.45-kor. Társvezető: Pál Krisztina. ► május 16, vasárnap: Beremcndi cemcntmü vasútállomás-Nagyharsány-Szársom-lyó—Villány (14 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.30-kor. Túrave-zetö: Kovács János. ► májas 22, szombat: Godisa vasútállomás-OroszIó-Mecsekpölöskc-Komló (18 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 7 órakor. Túravezető: Göbölös István. ► május 29, szombat: „írisz” túra. Útvonal: Túrony-Máriagyűd-Siklós (12 km). Találkozás a túronyi templom előtt 9 órakor. Túra vezető: Tollas Tibor. A Komlói Hctdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • május 8, szombat: Bonyhádíól a Vörösfenyő kulcsosházig (25 km). Indulás a 6.50-es bonyhádi buszjárattal. Túravezetö: Tasnádi János. • május 9, vasárnap: Rövid tóra: Magyarcgrcgy-Pap-erdő-Szöge-hegy-Komló, Szilvás (S km). Indulás a 7.35 órai mekényesi buszjárattal. Túravezető: Király László. Hosszú túra: Vörösfenyő kulcsosház-Magyaregregy-Jánosipuszta-Sikonda (23 km). Indulás 8 órakor Magyeregregyröl (odautazás a 7.35-ös mekényesi buszjá-railal, vagy azok részére, akik a szombati túrán is részi vesznek, szállás 8-án a Vörösfenyő kulcsosházban). Túravezető: Tasnádi János. • május 23, vasárnap: Rövid túra: Zengövárkony-Legénysír-Zengővárkony (10 km). Indulás a S.30-as pécsi buszjárattal. Túravezető: Király László. Hosszú túra: Hosszúhetény-Doinbay-tó-Pécsváradi vár-Rockenbaucr Pál sírja-Zcngövár-kony-Lcgénysír-Réka-vöIgy-Réka-kunyhó-Diós-kút-Püspökszentlászló-Zobákpuszta {27 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezetö: Rácz . fém 6, vasárnap: Zobákpuszta-Takanyó-völgy-Hidasi-völgy-Zobákpuszta (6 km). Indulása 8 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezetö: Király László. Rendezvények • május !5, szombat: „Baranya-Tolna 60, 30” teljesítménytúrák. R.: Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület. Rajt: Bonyhád, autóbusz pályaudvar, 6.00-8.00. Cél: Magyaregregy (30 km), Pécs-Arpádcetö (60 km). Nevezési dijak: 550, ill 450 Ft/fö (MTSZ, MSTSz, TTT tagoknak 50 Ft kedvezmény). Információ: Tasnádi János, tel.: 30/997-9504, Őri Zsuzsanna, tol.: 20/376-6437. • május 22, szombat: „DÖKE 75, 50, 25” országúti kerékpáros teljesítménytúrák. R.: Diák Önkormányzatok Komlói Egyesülete. Rajt: Komló, Városi Sportcsarnok 8.00-10.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak: 300 Ft (25 km), 400 Ft (50 km), 500 Ft (75 km). DÖKE tagoknak 100 Ft kedvezmény. Információ: Iván Attila, tel.: 20/911-4050. • május 3/, hétfő: Pécsváradi Pünkösdi Túrakerékpáros Találkozó. R.: Pécsi Túra-kerékpáros és Környezetvédő Klub. Információ: dr. Novotny Iván, tel.: 72/466-326. • június 5, szombat: „Mecsek 1800, 1000” teljesítménytúrák. R.: Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület. Rajt: Zobákpuszta, Kárászi Erdészei táborozóhelye, 6.00-8.00. Cél ugyanott. Nevezési díj: 300, ill. 500 Ft/fö. Információ: Bota János, tel.: 30/993-8595, Matécz Péter, tel.: 70/534-5197. • június 5. szombat: „Hattorony” túra. Rajt.: Vásárosdombó, vasútállomás 8.00-8.45. C3yülekező Vásárosdombón a Szent Imre ligetben. Nevezési díj: 100 Ft/fó. A túrán 1, 12 és 23 és 30 km-es távok teljesíthetők. Információ: Ács Imre János, tel.: 30/237-2476. ill. Antal Jánosnc, tel.: 72/453-257; 30/355-1142. • június 12, szombat: „AVON egynapos gyaloglás az életért” pécsi programja: 25 km a piros túra útvonalán (Komló-Sikonda-Égcr-völgy). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 6.45-kor. Aki szerelne csatlakozni, egy nemes célért teszi: ernlöszűrö berendezést vásárolunk a nevezési dijakból, az országos népegészségügyi programhoz kapcsolódva. Regisztrációs díj 1000 Fi (ezért egy pólót is kap), nevezési dij 2000 Fi. mely adományként gyűjthető össze május 31-ig, és az adóalapból leírható a 150%-a. Ez a program Szentendrén is megrendezésre kerül egy héttel korábban, június 5-én; erre is várjuk a jelentkezőket! Információ: Pál Krisztina, tel.: 20/331-4448. o június 18-20: Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Találkozó, Kadarkút (Somogy megye). R.: Somogy Megyei Természetbarát Szövetség. A programból: gyalogtúrák a Zsélicben, tájékozódási tűraverseny, autóbuszos kirándulás Kadarkííl-Nagyatád-Ötvöskónyi-Segesd-Kaszó-Somogyszob-Nagyatád-Petesmalom-Kadarkút útvonalon (Nagyatádon séta a szoborparkban, Ötvöskónyiban a kastély. Segesden a templom és a kastély megtekintése, Kaszóból utazás kisvasúnál a Baláta-tóhoz, Petesmalomban a vidrapark meglátogatása 6 km-es gyalogtúra keretében), golfpályalátogatás Hencsén. Szállás: kollégiumban. 6-12 ágyas szobákban. Ágyneműt vagy hálózsákot vinni kell. Részvételi költség: 5000 Ft/fö (szállásdíj, étkezés). Jelentkezési határidő: június 2. Jelentkezés levélben: Somogy Megyei Természetbarát Szövetség, 7401 Kaposvár, Pf. 13; e-mailben: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., a részvételi dij egyidejű befizetésével. A részvételi díjat a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség számlájára kell átutalni: HVB Bank 10919002-00000012-89980005. A találkozó részletes programja, ill. jelentkezési lap a szövetségben kapható. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és u Pccs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti az elnökség. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs. Apáca u. 2/1). 72/525—376 (napközben): 72/525-377 (ügyeleti időben). Fax: 72/525—377 Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra. Internet: www.bmtsz.ini.hu E mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.