2002. április 98. szám

MECSEK HÍRADÓ 98. szám 2002. április Tavaszi Kupa (Szigetvári Takarékszövetkezet Kupa) tájékozódási túraverseny Az Orfű térségében március 23-án megrendezett túraversenyen hét kategóriában 130 csapat indult, 420 versenyzővel. Az időjárás „szeszélyes” volt: hűvös időben napsü-tés és hózáporok váltották egymást. A versenyen néhány sajnálatos hiba történt: az „A” és „B” kategóriákban a szöveges itiner feladatában mérési és elrajzolási hiba történt, valamint a vonalas itiner hibáját is több versenyző jelezte. Ezeket a feladato-kat az értékelésből törölték. Ugyancsak kivették az értékelésből a Száraz-kútnál lévő időmérő állomást a szakaszidővel együtt, mivel a ponton nem volt bója. A „C” kate-gória menetutasításában téves iránymeghatározás szerepelt, valamint az egyik idő-mérő nem a megjelölt helyen volt található. A verseny elnöke, pályakitűzői és ellen-őrző bírója elismerték a hibákat és a felelősséget. A fenti hibák ellenére a versenyzők többsége jó hangulatban vett részt a versenyen, és a Versenybíróság megköszöni minden csapat részvételét. Eredmények „A” kategória (13 csapat): 1. Moha és Páfrány (Geisz Ferenc–Szilágyi Gábor–Rónoki Eszter); 2. Nyom-ASE (Jakab Albert–Baksa Tamás–Fercs Lajos); 3. Little Steps (Jakab Éva–Komlósi Éva Zsuzsanna) „A 36” kategória (10 csapat): 1. REZÉT III. (Franczva László–Virág György); 2. Markazi Horgászok (Bodor Ilona–Farkas Bea); 3. Hamm! (Kardos Gábor–Kardos Gáborné) „A 50” kategória (12 csapat): 1. Partosok (Péter Imre–Dománszky Zoltán); 2. ATOM SV (Adorján Antal, Adorján Antalné); 3. Bakancsos (Fazekas Károly–Rácz Erzsébet–Bodnár Józsefné–Varró András–Varró Miklós) „A 60” kategória (3 csapat): 1. Őszikék (Pásztor Istvánné–Bialkó Gyuláné–Kristóf Ferencné–Edelényi Csaba); 2. Mátra I. (Dr. Pocsik József); 3. Dunai Finomí-tó (Georgiades Gábor–Georgiades Gáborné–Horváth ?) „B” kategória (21 csapat): 1. Vértes Meteor (Nagy Lajos–Szemleő Ferenc–Vitári Zsuzsa–Tobai Henriett); 2. Kiskun I. (Máté István–Vidéki Mihály–Beck Attila); 3. Biokom-PITE II. (Szabó Tamás–Hoffbauer Márk–Tasnádi Bálint–Gáspár Nem Bálint) „C 1” kategória (16 csapat): 1. Csaseró (Csernák Barnabás–Berendidz Péter–Buritz Róbert); 2. Vesztesek (Velner Viktor–Váncsa Gábor–Szóts Tamás–Ihász István); 3. Kukák (Kardos Bendegúz–Schreck Barnabás) „C 2” kategória (55 csapat): 1. Biokom-PITE II. (Sikó Emese–Varga Diána–Gál Enikő–Kovács János, Zoltán); 2. Akadály (Bischof Tamás–Pasztorschek Mária–Deák Tamás); 3. Kiskun XVIII. (Kovács Ferenc, Lajos, Tibor) Megjegyzés: mint a Mecsek Híradó szerkesztője, évek óta kérem a versenyek rende-zőit, hogy az eredménylistákat úgy készítsék el, hogy abból a csapatok neve és részt-vevői mellett kiderüljön az egyesületük (iskolájuk) is, valamint hogy melyik település-ről érkeztek. Az eredmények így mondanak valamit az olvasónak és a versenyzők-nek is. Ezt csak néhány versenynél tartották be, többnyire sok-sok telefonálás után tudtam csak megszerezni az adatokat a Mecsek Híradó olvasói számára. Sajnos az idei Tavaszi Kupa eredményértesítőjét ismét nem így kaptam meg, bár ezt a helyszí-nen külön is kértem. Néhány csapatnál a fantázianévből következtetni lehet arra, hogy honnan jöttek a versenyzők (pl. Kiskun, ATOM SV, Vértes Meteor), de legtöbb-jüknél fogalmam (fogalmunk) sincs, kik is ők. Pedig a nyertesek – és a többiek is – maguk mellett valamilyen egyesületet, iskolát és települést is képviselnek! Elnézést tehát az „Akadály”, a „Kukák”, a „Csaseró”, a „Bakancsos” stb. nevű csapatoktól, hogy „inkognitóban” maradnak az olvasók és a többi versenyző előtt, és természete-sen a Híradó olvasóitól is. Strasser Péter 5. „PITE 30” Ötödízben rendezte meg február 16-án a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület a „PITE 30” elnevezésű teljesítménytúrát, melyen 29,7 km táv és 920 m szintemelke-dés várt az indulókra. A túra útvonala az elmúlt évhez képest nem változott. Az el-lenőrző állomások száma a Büdös-kúti pont kivételével hatra csökkent. A túrán összesen 291-en indultak (77 nő, 213 férfi és egy kutya), akik 62 településről érkeztek. 204-en először, 50-en másodszor, 19-en harmadszor, 8-an pedig negyedszer vettek részt. A legidősebb résztvevő 79 éves, a legfiatalabb 8 éves volt. A távot 283-an teljesítették. Pécsen kívül a következő településekről érkeztek a résztvevők: Aba-liget, Ágfalva, Alsószent, Baja, Bácsborsod, Berettyóújfalu, Bicsérd, Bikal, Bonyhád, Budapest, Cserkút, Csonkami, Csór, Derecske, Dombóvár, Dunaújváros, Eeklo(Belgium), Eger, Erzsébet, Érd, Görcsöny, Hatvan, Hidas, Hortobágy, Kaposvár, Kaposfő, Kaposszerdahely, Kecskemét, Keszőhide, Keszthely, Királyegyháza, Kiskő-rös, Komló, Kozármisleny, Majos, Mernye, Mohács, Nagykanizsa, Nagykozár, Nagymány, Nagypeterd, Nyíregyháza, Pátka, Pécsudvard, Pécsvárad, Pellérd, Pocsaj, Pogány, Sásd, Semjénháza, Siklós, Siófok, Szajol, Szalánta, Székesfehérvár, Szek-szárd, Szentlőrinc, Taszár, Udvar, Váralja, Városlőd, Vasas, Zalalövő. Ezúton is köszönet illeti a rendezvény támogatóit: PODRAVKA, BIOKOM, Wesselé-nyi Miklós Sport Közalapítvány, Juve Utazási Iroda, Family Drink Kft, Drávanet, Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány, Pécs Város Önkormányzata, Sooter’s, Szuperinfó, Mecsek Kenyér RT, Dráva Tej, Magyar Országgyűlés, Informatika 2000 Kft. Bota János főrendező A TÍZ MECSEKI PIHENŐ FELÚJÍTÁST ELŐKÉSZÍTŐ FELMÉRÉSE Magyarország erdővidékeit járva megállapíthatjuk, hogy a Mecsek egyedülálló ne-vezetességgel rendelkezik: a régi időkben a városukat szerető tehetősebb pécsi polgá-rok – többnyire a Mecsek Egyesület tagjai – emléktáblákkal díszített pihenőhelyeket építettek, egy-egy köztiszteletben álló elhunyt személy emlékére, de akár élő család-tagjaik tiszteletére is. Az ötvenes években feloszlatott, s a rendszerváltás után újjáalakult Mecsek Egyesü-let magáénak érzi a pihenők ügyét és tenni kíván a megőrzésük érdekében. Tiszteleg-ve a városszépítő ősök emléke előtt, a felújítási munkák előkészítéseként 2002. ja-nuárjában készítettem el a Mecsek oldalban található tíz pihenőhely állapotfelvéte-lét. Ennek a felmérésnek a tapasztalatairól szeretnék most beszámolni. Tíz pihenő a mecsekoldalban László pihenő 1926-ban épült Zsiga László emlékére. Tervezte: Hoffmann Lász-ló. Emil pihenő Bokor Emil (1865-1918) kórházi főorvos emlékére épült. Roboz pihenő 1934-ben építette a Rotary-klub Roboz Imre emlékére. Szaniszló pihenő Mócs Szaniszló ciszterci szerzetes tanár emlékére építette a Me csek Egyesület 1905-ben. Ptaček pihenő 1928-ban épült Ptaček Viktor emlékére. Flóra pihenő 1893-ban épült a Hamerli család adományából. Hamedli pihenő 1910-ben épült Hamedli Gyula hagyatékából. Lenkei pihenő 1935-ben épült. Ilonka pihenő 1934-ben épült dr. Kenessey Aladár adományából. Tervezte: Hoffmann László. Sári pihenő 1928-ben épült Hamerli József adományából. Tervezte: Hoff-mann László. Itt emlékezzünk meg a Misinán lebontott Kiss József kilátóról. A bontás során meg-mentett régi Zsolnay kerámia emléktábla a Mecsek Egyesület jelvényével és a Kiss Józsefet ábrázoló dombormű ma a TV torony kilátórészén látható. A pihenők jelenlegi állapota A pihenők állapotát egyrészt a természetes tönkremenetel – a padok deszkáinak korhadása, a kőfalak fagyás miatti töredezése –, valamint a szándékos rongálás okozza. Ez utóbbi kár nagyságrenddel haladja meg az előzőt. Valamennyi pihenőnél jellemző a graffitik (festett falfirkák) jelenléte és az emléktáblák barbár összetörése, a Roboz-pihenő emléktáblája hiányzik, a többin mind látható a kődobálás nyoma, de tudjuk azt is, hogy a Hamedli pihenő emléktábláját a szerb megszállás idején használták céltáblának… Mai jelenség a szemét, ami a legtöbb pihenő környékét elborítja. Több helyen a növényzet erősen benőtte a pihenő környékét, eltakarva a kilátást. Hely hiányában a részletes állapotfelmérést itt nem közöljük, de az érdeklő-dők a Mecsek Egyesület irattárában megtekinthetik. Felújított pihenők Két pihenő felíjítása az elmúlt években megtörtént: a Ptaček pihenőt egy magának-ció keretén belül teljesen felújították (kőművesmunka, új padok, ácsmunka, bádo-gozás, emléktábla betűinek festése). A környék gondozását, a buszfordulóban szik-lakert kialakítását is magában foglaló munkálatokat Kollár Tamás pécsi fiatalember végezte, a szakmunkákat az iparosok társadalmi munkában végezték. Az Ilonka pihenőt – miután vészesen leromlott állapotba került – 2001-ben a Város-gondnokság újíttatta föl. Az igényes és jól sikerült felújítás során a környéket rendez-ték, szeméttárolókat helyeztek el. A kilátás érdekében a növényzetet ritkították. A felújított Ilonka pihenő Mit tehetünk a pihenők megóvása érdekében? Úgy gondolom, hogy a karbantartási munkák egy részénél nem kell várni a nagy felújításig, sokkal inkább a folyamatos odafigyelésre van szükség. Az ülőpadok esetében például nem kell megvárni, amíg a meggyengült deszkákat leverik, a moz-dítható deszkákat vissza kell szögelni illetve csavarozni, mert amelyik deszka moz-dítható, azt hamarosan el is viszik. A kőfalaknál, ha elmozdul egy kő, akkor egy fél vödör cementes anyaggal lehet rög-zíteni, nem kell megvárni, amíg leomlik az egész fal. A legtöbb pihenőnél az ilyen kisebb karbantartások, javítások: pl. ülőpadok deszkáinak festése, bokorirtás (az erdészettel egyeztetve), a környezet karbantartása-gondozása nem igénylik szakipari munka igénybevételét. Ezek a kisebb munkák – az anyagköltség biztosításával – egyesületi keretek között elvégezhetők, túraszakosztályok, iskolák, egyesületek vál-lalhatnák egy-egy pihenő folyamatos karbantartását, az lenne az ideális, ha minden pihenőnek lenne egy gazdája. Az anyagköltség (festék, cement, szög, csavar stb.) évente várhatóan néhány tízezer forintból biztosítható. Szakmunkát igénylő helyreállítások, pótlások Jóval nagyobb anyagi forrásokat igényel a tönkretett emléktáblák, padok, műkőborí-tások pótlása, helyreállítása, szeméttárolók kihelyezése. Ez csak jelentős szervező-munka, támogatók, pályázatok, központi források elérése útján valósítható meg. A legtöbb pihenőnél a legsúlyosabb sérülés az emléktáblák összetörése. Egyszerűbb az eset ott, ahol a hiányzó táblát pótolni kell (Roboz-pihenő). A meglévő műemléki érté-kű töredezett, sérült emléktábláknál azonban csak a restaurálás jöhet szóba – megfe-lelő minőségű javítás a tábla anyagával azonos színű anyaggal –, mert a táblák olyan régiség értékkel bírnak, amit nem lehet egy újonnan készítettel pótolni!(pl. Szaniszló pihenő, Hamedli pihenő). A hiányzó emléktábla pótlásánál nem célszerű értékes és törékeny anyagokat alkal-mazni, ma emléktáblát csak törésbiztos, nem színesfém és graffiti-védő bevonattal ellátott kivitelben szabad csak készíteni. A szakipari munkák közé kell sorolnunk a nagyobb felületű graffitik eltávoltását is, amiket kézi munkával nem lehet lekaparni, ezek eltávolítása megfelelő csiszoló be-rendezést igényel, melyek használatát ráadásul áramcsatlakozási lehetőség nélkül kell megoldani. Csiszolni természetesen csak a terméskőfelületeket szabad, a már-vány- és gránittáblákról más eljárással kell a festéket eltávolítani. A felújítás után minden táblát, értékesebb falfelületet graffiti-védő bevonattal kell ellátni, ami-vel az újabb kártétel megelőzhető. A Sári pihenő áthelyezése A Sári pihenő teljesen ellehetetlenített állapotban van, mert az elé épített házak elta-karják a kilátást. A pihenőről leginkább a Fenyves Szálló melléképületének hullám-pala(!) tetejére lehet rálátni. Így, ezen a helyen a pihenő létezése értelmetlen. A pihenő a turistaforgalomból is kiesik, félreeső és elhanyagolt helyen van. Javaslom az egyébként ép és jó állapotban lévő pihenő áthelyezését (lebontását és eredeti formá-ban történő újraépítését) méltóbb helyen (pl. a Mandulásban, de még szebb lenne a Tettye sziklafala fölött az erdő szélén. Innét szép a kilátás, sok turista jár erre és biz-tos, hogy nem építenek elé szállodát). Az áthelyezés több millió forintos költségét széleskörű társadalmi összefogással lehet biztosítani. „Tíz mecseki pihenő túra” – javaslat jelvényszerző túra kiírására Tájékozódási és városismereti túra iskolák, turista egyesületek csapatai és egyéni teljesítők részére. Célja a természeti és épített környezet megismertetése és a rajz-készség fejlesztése. Teljesíthető egész évben folyamatosan. Szükséges felszerelés: Mecsek térkép, ceruza. Az igazolófüzet tíz üres lapból áll. A résztvevők felkeresik a tíz Mecseki pihenőt és az igazolófüzetbe a helyszínen rajzot készítenek. A beküldött igazolófüzetek értékelése alapján a teljesítők emléklapot kapnak, a legjobb rajzokat a Mecsek Híradóban közzé lehet tenni. Arató Csongor Utószó A minap a Szaniszló pihenőnél járva nem hittem a szememnek: a festékszóróval csúnyán összefestett emléktáblát valaki megtisztította, a különösen szép 1905-ben faragott fekete táblán újra olvashatók a betűk. Reméljük, hogy az emléktábla repe-déseit eltüntető restaurálásra is hamarosan sor kerül! ********* Csokonay Sándor emléktúra 2002. márciuis 16. Az autóbusz kanyarogva halad egyre feljebb az emelkedőn és a Mecsek gerinceiből és völgyeiből láthatunk egy kis ízelítőt. Remete-rétet elhagyva a töbrökkel tűzdelt út szélén a Mecsek Egyesület barlangászai öltözködnek gumiru-hákba. Mi is hamarosan az orfű-abaligeti elágazáshoz érünk, ahol leszállunk az au-tóbuszról. Tizenkilencen indulunk el a Gubacsos-forráshoz. A régi fahíd teljesen tönk-rement, ezért a ház felől közelítjük meg. (A fahidat azóta helyreállították. A szerk.)A kulcsosháznál megemlékezünk Csokonay Sanyi bácsiról, aki a mecseki források nagy szerelmese volt. Sok forrást épített és rendszeresen karbantartotta őket. Termé-szetszeretete mindenki számára követendő példa lehet. Tizenkilenc éve, hogy el-hunyt, ami nagy veszteség mindannyiunknak. A Gubacsos-forrás sajnos romos állapotban van, évek óta a törődés csírái sem lát-szanak a környéken. Az egész környék tele van mindenféle szeméttel és a csodálatos tavaszi virágok pironkodva hajtják le fejeiket a látványtól. A környéket a sok sze-méttől öt fő egynapi munkával széppé tehetné. Elhagyva a házat haladunk felfelé az emelkedőn, ahol csodálatos virágok szegélyezik utunkat. Előveszem a bekészített szemetes zsákokat a hátizsákból és az eldobált szemeteket elkezdjük összegyűjteni. A Nagy-tó tetőre érve eláll az eső és viszonylag messze ellátni, a zselici lankákig. Szé-pek a távolban látható hegygerincek és völgyek vonulatai. Elindulunk lefelé a Békás-tó irányába és nézegetjük a mély töbröket. A madarak trilláznak a fák ágain és egyre több vándormadár hangját lehet felismerni közöttük. Lassan bámészkodva hala-dunk felfelé a kis emelkedőn a Vásáros út felé. A szúrós és lónyelvü csodabogyók virítanak vörös színben ágaik végén. Felérve a turistaútra kis pihenőt tartunk, hogy a feleslegessé vált ruhaneműk a zsákok mélyébe kerüljenek. Keresztezzük a turistautat és haladunk egyre beljebb a Körtvélyes völgy felé. Gyűlnek a zsákokba az erdőmun-kások állttal eldobált olajos flakonok, konzerves dobozok, műanyag flakonok, nagyméretű műanyagzsák darabok. Lassan ereszkedünk lefele a medvehagymával terített szőnyegen. A patak mellett haladunk felfelé a következő forráshoz és meg-csodáljuk a sok kónya vicsorgó érdekes virágzatát. Néhol a galambvirág is kidugja fehér szirmait a medvehagymák közül. Elérjük a Bögrés-kutat, ami a patak túlolda-lán van, így át kell mászni, egy öreg bükkfa gyökereit használva lépcsőnek. A múlt-kori forrástisztítás nyomai még látszanak a meder két oldalán, ahol sáros levelek hevernek. Parányi unkák másznak a sáros oldalba és védelmet keresnek a levelek alatt. Többen kihasználják a pihenőt és elkezdenek falatozni. Javaslom a fiatalab-baknak, hogy a szendvicsekhez egyenek néhány medvehagyma levelet vagy egy kis madársóskát. Jólesik a finom forrásvíz az evés után. Felpakolunk és elindulunk felfelé a meredek oldalban a volt Petőc-akna felé. A ka-paszkodó felénél megállunk és egy zsákba öntjük az eddig összegyűlt szemetet, mert nehéz így vinni. Bekötjük a zsák száját, vágok egy rúdnak való ágat és arra rögzítjük a terebélyes csomagot. Két ember így viszonylag kényelmesen tud vele haladni. A volt bánya területét rekultiválták és termőfölddel betakarták, de sajnos az erdőben és a peremrészeknél még sok nem odavaló dolog található. Sok kommunális szemét kerül ide és létrejön egy illegális szemétdomb. A piros sáv jelzésű turistaúton hala-dunk a Pipás-forrás felé. Hagymaillat száll felfelé, keveredve a kellemes tavaszi leve-gővel. A forráshoz közeledve már hallani a víz csobogását a medencében. Bőségesen jön a gyöngyöző tiszta forrásvíz a csövön. A vízhozama 6 liter percenként, hőfoka 10 fok, a levegő 18 fok. Megkóstoljuk a vizet és elindulunk fel a turistaútra. Fekete harkály röppen át felettünk és eltűnik az öreg bükkfák között. A fentmaradt csapat jókedvűen fogad bennünket és már indulunk is tovább a völgy másik oldalán vissza-felé, hogy madártávlatból is lássuk a szép forrást. Megcsodáljuk a nagyranőtt májvi-rágokat a fiatal erdőben, amin éppen toronyiránt áthaladunk és kiérünk a Szuadó-gerincre. Újabb szemetes zsák kerül a hordozó rúdra és így haladunk lefelé a Szuadó-völgy felé. Erdészeti munkákat végeznek a tetőn, így több olajos flakon és egyéb szemét kerül a még nyitott szájú zsákokba. Lent a völgyben a barlangászok fedett szállásánál állunk meg egy hosszabb pihenő-re. A Baglyas-forrást és a Bagoly-forrást éppen a cserkészek szorgos munkával hoz-zák rendbe. Szépen kipucolták a forrásokat, a kőfalaikat megerősítették, az elfolyó-kat kövekkel kirakták, a patakon való átkelést kis „fahíddal” tették komfortosabbá. Szeptember óta van együttműködési szerződés a Mecsek Egyesület és a VI. Cser-készkerület között. Közösen munkálkodunk a Mecsek természeti értékeinek védel-mében. Lassan mindenki kipiheni magát és elindulunk a Szuadó- és a Laci-forrás felé. A patakon ügyesen átkelünk és befordulunk a forrásokhoz. Bőségesen adják a finom vizet, ami csillog a szép napsütésben. A Laci-forrás fölé fából két védőgátat kellene készíteni, ami a forrás előterébe zúduló iszapréteget visszafogná. A kis tavat akkor érdemes lenne kitisztítani, hogy régi szépségében kápráztassa el az erre túrázókat. Visszafele ismét elhaladunk a Szuadó-forrás mellett és megcsodáljuk a zöld mohába kapaszkodó vízcseppeket. A volt villanypásztor mellett két kidobott savas akkumu-látor hever, feljebb a tartódoboza rozsdásodik és temérdek vörös szalag, ami a kerí-tésekre volt kötve. Elértük a Mihály-remete-forrást, ahol ismét szorgos kezek munká-ját látjuk. A cserkészek egy kis duzzasztó gátat készítettek a forrás védelmében. Két csoportra válik a társaság, mert a Tixi-forráshoz a nagy szemetes zsákokkal nem lehet innen feljutni. Megbeszéljük, hogy a blokkháznál találkozunk és ezek után elindul mindenki az általa választott úton. Öreg bükkfák között vízmosásokon mászunk keresztül és érjük el a Tixi-forrást. A tűzrakóban izzó parazsak hívják fel magukra a figyelmet. Sehol egy teremtett lélek, aki a tűzre felügyelne. A jelek alapján több órát töltött itt néhány ember, akik a tüzet gyújtották. Az erdőben nagyon nagy felelőtlenség tüzet őrizetlenül hagyni. A forrás a tűzrakótól tíz méterre csörgedezik. Vizet töltünk a kulacsokba és az izzó parázsra öntjük, majd vékonyan földdel betakarjuk a gőzölgő hasábokat. A forrás felett egy hatalmas bükkfa magasodik, amelynek belső szerkezete már teljesen elhalt, kiették a korhadékot a rovarok, őket pedig a madarak „vésték” ki rejtekükből. Az Árpádtetői Erdészet igazgatója megígérte, hogy kivágatja a veszélyessé vált famatuzsálemet és a Mihály-remete forrásnál a medret is kimélyítteti. Felvesszük a hátizsákokat és a kis szemetes zsákokba dobáljuk a talált üvegeket és flakonokat. Meredeken haladunk felfele a blokkház irányába. A csoport másik fele már régen felért és összeszedték a temérdek sok szemetet a ház körül. Mivel ennyi szemét elszállítását nem tudjuk most megoldani, ezért felkupacol-juk egy szélvédett helyre és jelentjük majd az erdészetnek. A ház mögötti úton elindulunk a Négy barát-forrás felé. A vörösfenyők frissen kibújt üde zöld tüskéi tarkítják az erdőt. Az avart a petyegetett tüdőfű színes, kék és lila virágai teszik hangulatossá. A forráshoz érve lepakoljuk a zsákokat és a „szeméthor-dók” is pihentethetik kezeiket. A zsákokat a tüskék kissé megszaggatták, de remél-jük, Éger-völgyig kibírják terhüket. Mindenkinek tetszik a felújított forrás és többen vizével csillapítják szomjukat. Valakik a mederhez köveket hordtak és szépen össze-rakva átjárót képeztek ki. A szemétszállító rudakat most új jelentkezők markolják meg és elindulunk lefelé a völgybe a régi turistaúton. A szűk völgyben permi vörös homokkövek között hala-dunk és elérjük a Farkas-forrást. Vízhozamot és hőmérsékletet mérünk, ami sokban megegyezik a többi forrásoknál mért adatokkal. Elindulunk és innen hamarosan az Éger-völgyi parkerdőbe érünk, ahol az új Fecske-forrást és a Delelő-kutat nézzük meg. Kellemes az idő, sok kiránduló van az asztaloknál és padoknál. A tó sajnos le van engedve, mivel a zsiliprendszerét javítják. A szemetes konténert megmutatja Marton Józsi barátunk, ahova beledobjuk a négy darab százliteres, dagadttá hízott szemetes zsákot. A Zöldbéka Kisvendéglőnél elbúcsúzunk a buszhoz igyekvőktől és a maradék csapat bemegy egy kis beszélgetésre Teca mamához. Ismét egy kellemes és hasznos napot töltöttünk a Mecsek erdeiben tizenkilencen, a nyílt túra résztvevői. Baumann József túravezető  Farsang a Kardos úti kulcsosházban 2002. február 18-án nem túrára indult a PTTE Nyugdíjas Szakosztálya. A Nap sem ragyogott, nem hallatszott a források csobogása, madárdal sem kísérte a csapatot. Hideg volt, apró cseppekben esett az eső, csak egy kis tavaszi szellő halk susogása hallatszott a fenyők között. Ez volt minden, de mi a szívünkben a farsangra készül-tünk. 47 túratársunk jött el e nevezetes napon. „Egyheti élelemmel” megrakodva érkeztünk a kulcsosházhoz. Reklámtáskákban ott lapult még 19 társunk jelmeze. Egy kis nedűvel köszöntöttük három társunk szü-letésnapját; egyikük 80. életévét töltötte be, aktív tagunk. Majd sült sonka, szalonna, hagyma, krumpli készült kuktáink keze között. Felkerült minden finomság az ünnepi asztalra. Egy hosszabb lélegzetű mű is kerekedett belőle, annyi minden került elő a hátizsákokból, színes dobozokból. Most már jelmezeseink készülődtek a nagy eseményre. Volt itt zárdafőnök, tam-burmajor, Piroska és a nagymama, arab sejk, Kleopátra, japán gésa, ápolónő, roma lányok, szobalány, pincemester, kertészlány, főszakács és két kukta, egy hölgy 1920-ból, varázsló, arab nő. Bevonulásukat társaink őszinte örömmel fogadták: hangza-var, nevetés, beszélgetés töltötte be a szobákat. Egymás szavát sem értettük. Az étkezés öröme végre elcsendesítette az átélt izgalmakat. Mivel beszélni és enni egyszerre nem lehet, mikor már a gyomor is elégedett volt, záporoztak újra a kérdé-sek: „Az ki volt, az milyen volt? Régen láttalak, hogy vagy? Egészséges a család?", stb. Itt-ott már éneklés, beszélgetés halk moraja volt hallható. Közben már a rendcsi-nálás szokásos művelete is elkezdődöttt a konyhában. Szép volt! Lassan elindult egy-egy túratársunk haza. Sajnos az élet nem áll meg, az ünneplésnek is egyszer vége szakad. A hétköznapok délutánjain már szükség van a nagymamára, óvodából, iskolából jönnek az unokák, dédunokák. Aztán kezdőd-nek a heti három, nagyon várt túráink, akkor regenerálódunk. A Mecsek aljnövényzete azóta színes virágokba öltözött. Itt a tavasz! Csodás napsütés, és madárcsicsergés fogad bennünket. A medvehagyma zöldje hívogat, hogy egy kis méregtelenítést is tartsunk a hosszú tél után. Be kell osztani az időnket, hogy a túra, a család és az ünnepek is elférjenek naptárunk lapjain. Köszönjük társunknak az ünnepély lebonyolítását, a jelmezek kigondolását. A ruhákat géppel varrni tudó társaink készítették, és velünk örültek a készülődés izgal-mas ideje alatt. Köszönet még az összes túratársunknak, hogy ilyen szép számmal eljöttek a farsangi összejövetelre. Raub Bálintné PTTE Nyugdíjas Szakosztály TAVASZI TÚRA A BUDAI-HEGYEKBEN A Matáv Rt. Pécsi Sportegyesülete szokásához híven idén tavasszal is megrendezte többnapos túráját. Mint korábban mindig, március 15-ét, az ünnepnapot felhasznál-tuk a hétvége meghosszabbítására. (Ősszel október 23-át szoktuk a szabadság csök-kentésére kihasználni.) Az „Öregek tanácsa” most úgy döntött, hogy a Budai-hegyekben töltsük el ezt a pár napot. Az időjárást is ennek megfelelően rendeltük meg, és utólag elmondhatjuk, hogy ez is jól sikerült. Március 14-én reggel 6 órakor indultunk a már megszokott buszunkkal és sofő-rünkkel, Dobos Józseffel. Már mi is megszoktuk őt, és ő is elfogad minket; e harma-dik út után elfogadta jelentkezésünket a negyedik, őszi többnapos túránk fuvarozá-sára. A program szerint érkeztünk Biatorbágyra, ahol egy 6 km-es túrával indítottunk volna, ha... A térkép szerinti piros sáv jelzés rövid idő után eltűnt, de a térkép alapján eljutot-tunk a Kőhegyre. A Kőhegy sziklái után nagy létszámú csapatunk igencsak széthú-zódott, így a vége nem látta, hogy merre jár az eleje. A buszon kiosztott térképmáso-latok alapján – két túratársat kivéve – automatikusan a piros sávon haladtak, a térképet nem nézve. Amikor már egyértelmű volt, hogy nem a térkép szerinti nyom-vonalon haladunk, már nem volt értelme visszamenni az eltérésünk helyére. Így a térképünkön nem lévő módosított úton haladtunk tovább a piros sávon, és a hat helyett kb. 15 km-t tettünk meg, míg a térképen már nem szereplő Sóskútra értünk. Innen – a buszt magunkhoz rendelve – visszatértünk Biatorbágyra, ahol megtekintet-tük az ipari műemlékként nyilvántartott két viaduktot. Örültünk volna egy – a törté-netüket ismertető – tájékoztató táblának. Biatorbágy után utunk Diósdra vezetett, a Rádió és Televízió Múzeumba. Ezt a múzeumot érdemes megnézni nem szakembereknek is, mert olyan gyermekkori em-lékeket idézhet fel, mely megéri ezt a látogatást. Itt megismerkedhetünk a magyar rádiózás és televíziózás megteremtőivel, láthatjuk a régi rádiókat és televíziókat, szalagos magnókat, lemezjátszókat, csöves táskarádiókat. Van berendezett stúdió is, régi katonai rádiók, érdekes antennák, és képet kaphatunk a rádióamatőrökről is. A múzeumlátogatás után elfoglaltuk szállásunkat Óbudán a Kunigunda „Hotel"-ben. A szállás, a reggeli és a vacsora olcsóságának megfelelően elfogadható volt. Másnap a 47 fős csapatunk kettészakadt. A fizikailag erősebbek a Szépjuhászné-tól indultak, és a Virágréten át jutottak el Sorrentóhoz, a Farkas-hegyhez, majd a Normafán keresztül vissza a kiindulási pontig. A természetvédelmi területen rengeteg szeméttel találkoztak. Érdekesség volt az erdőben található, „Budapest székesfővá-ros” határát jelző régi kő. Kellemes meglepetés volt számukra a Koloskovszky-turistaház, ahol a látogatókat meleg étel és ital várja. A március 15-i ünnepély miatt a Széchenyi-hegytől a János-hegyig nagykörúti tömeg volt. Érdekes volt az előző nap a diósdi múzeumban látott antennákat élőben látni a Széchenyi-hegyi TV adótornyon. A másik csapat „csak” a 20 km-es, „A gyermekvasút nyomában” elnevezésű tel-jesítménytúrán vett részt. Többeknek élmény volt a teljesítménytúra hangulata, és csodálkoztak, hogy a túra végén még ebédet is kaptak. Túránkon többször találkoz-tunk a kis nosztalgia gőzmozdonyal, és többször láttunk virágzó leánykökörcsint. A János-hegyi tömeg nekünk sem tetszett. A Széchenyi-hegytől induló és a Hűvös-völgyben végződő túra után kellemes fáradtsággal tértünk nyugovóra. A harmadik napon szintén két csoportban túráztunk. Az egyik csapat a Szépju-hásznétól Nagykovácsiig ment, érintve a Nagy-Hárshegyet, az Újlaki-hegyet és a Zsíros-hegyet. Jelzetlen útszakasz miatt az eredeti útvonaltól egy kicsit eltértek, de így is szép látnivalókkal találkoztak (Torok-hegyi szép panoráma, Kálvária-hegyi stáci-ók). Nagyszénás alatt megtekintették a Turista emlékfalat. Útjukat a tavaszi hérics és a kikerics virágai színesítették. A másik csapat Hűvösvölgyből indulva a Vaskapu-hegy, Remete-hegy és Hár-mashatár-hegy érintésével jutott el a Bécsi útra. Itt is több helyen hiányzott a turista-út jelzése, pedig az utak szépen karban voltak tartva, és a térképen jelöltként szere-peltek. Ez a nap nem volt olyan szép napsütéses és meleg, mint az előző, néha kicsit szemerkélt az eső, de a túrákhoz kellemes volt. Utolsó napunkon csak egy túrát tartottunk. Pilisborosjenőtől indultunk, nagyon szép erdőben. A Jenői-torony mellett elhaladva eljutottunk a filmforgatáshoz épített Egri várhoz. Innen a Teve-sziklákat érintve, a Köves-bércen keresztül jutottunk visz-sza Pilisborosjenőre. A túra után hazafelé útba ejtve az érdi Földrajzi Múzeumot, újabb érdekes látnivalókkal és információkkal gazdagodtunk. Mivel ez a túra is jól sikerült, lassan el kell kezdeni az őszi túránk helyének kijelölését, olcsó szálláshelyet és étkezési lehetőséget keresni. Csiszár Gyula ARANYBAKANCS DÍJ-as TERMÉSZETJÁRÓK TÁRSASÁGA A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség által alapított „ARANYBAKANCS DÍJ"-at 2002-ben harmadik alkalommal vehették át az arra érdemesnek tartott ter-mészetszerető és a természetjárásért sokat tevő személyek. A díjazottak a kitüntetés átvétele után is tenni szeretnének környezetükért, társaikért. Hiszik, hogy a nehezen elérhető célok könnyebben megvalósulnak több, a céllal egyetértő ember akaratának nyilvánosságra hozásával. 2002. március 29-én 14 órakor a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által gondozott, 1920 óta egyre több ritka növénnyel gyarapodó Pintér-kert rönkasztalát körülülve egy akarattal a jelenlevő négy kitüntetett: Király László – Komló, Kovács Szabó János – Pécs, Nagy Gábor – Mánfa, Wágner László – Pécs (igazoltan távol: dr. Lakatosné Novotny Sarolta – Pécs, Szabó Imre – Budapest és Tóth Klára – Pécs) természetjárók létrehozták az ARANYBAKANCS DÍJ-as TERMÉSZETJÁRÓK TÁRSASÁGÁT. Elfogadták a társaság megnevezését. Felkérték Tóth Klárát, hogy gyűjtse a díjazottak adatait, a társaság tevékenysége során készülő iratokat, készít-sen feljegyzéseket. A díjazottak egyetértettek abban, hogy csak a többség által fon-tosnak tartott célok mellett állnak ki együtt. A társaság nevében készült felhívásokat, kérelmeket csak a tartalommal egyetértők írják alá. A társaság minden tagja önálló személy, állásfoglalásra, véleménynyilvánításra nem utasítható. A társaságnak felsőbb hivatalos szerve nincs, így beszámolási kötelezettsége sincs. Ha tevékenységével, állásfoglalásával valaki nem ért egyet, véleményét írás-ban átadhatja a kérdéses iratot aláíró bármelyik díjazottnak. A társaság az átvett véleményeket megköszönve, ezeket figyelembe véve kíván még jobban dolgozni. A társaságnak csak figyelemfelkeltő, a feladatok megoldását kérő jogosultsága van! A díjazottak maguk közül egy személyt felkérnek és megbíznak a munka összefogásá-ra, de egy személyben a társaságot a megbízott nem képviselheti. (2002. március 29-től a megbízott személy Nagy Gábor). A társaság nebvében elkészített iratokat az egyetértők aláírásukkal hitelesítik. A természettel, természejárással kapcsolatban felmerülő problémák megoldásához segítség kérhető írásban a díjazottak bármelyikétől. Az ARANYBAKANCS DÍJ-as TERMÉSZETJÁRÓK TÁRSASÁGA fontosnak tartja, hogy a díj elismertsége nőjön. Tenni kíván azért, hogy széles körben minél többen szerezzenek tudomást a díjról és ismerjék meg a díjazottakat. Kovács Szabó János HÍREK ■ Új Mecsek turistatérkép: elkészült és hamarosan a boltokba kerül a Cartographia Kft kiadásában az új turistatérkép a Mecsekről. Sajnos – külön kérésünk ellenére – a térképet nem új, hanem az előző kiadás címlapjával jelentették meg, így a térkép ránézésre semmiben sem különbözik „elődjétől". Fontos lett volna pedig a megkülönböztetés, hiszen az új térkép „tartalmában” teljesen eltérő, mivel a mintegy 220 km-en megváltozott turista útjelzéseket ábrázolja (az egyéb nagy-számú terepi változás mellett). Vásárlás előtt tehát feltétlenül győződjenek meg a kiadás évéről! ■ Megújul a Vándorsport kulcsoház: a PTTE Vándorsport Szakosztálya – Pécs MJ Város Önkormányzata Közgyűlésének döntése alapján – újabb tíz évre megkap-ta a használati jogot a Tettye fölötti, volt Zsivánovics-villa épületére. A szakosz-tály tagjai elkezdték az épület felújítását (köztudott, hogy a házat tavaly felgyúj-tották, és az nagy részben kiégett). Reméljük, hamarosan újból fogadhatja a ter-mészetbarátokat a Mecsek egyik legszebb, népszerű kulcsosháza. ■ Madarak és Fák Napja – túra és vetélkedő általános iskolásoknak. A Pécs Vá-rosi Természetbarát Szövetség – a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közre-működésével – május 11-én, szombaton rendezi meg a hagyományos túrát a Pé-csi Parkerdő területén. Részvétel 5-8. osztályos tanulók 2-5 fős csapataival. Rajt: Állatkert, 8.00-9.00. Cél: Remete-rét. Nevezés a 2002. „Év madaráról” készített rajzzal és leírással április 30-ig. A nevezési lapot (rajzot) – melyen fel kell tüntetni a csapat nevét, a csapattagok nevét, az iskolát és a felkészítő tanár nevét – a Pécs Városi Természetbarát Szövetség címére kell elküldeni: 7624 Pécs, Ifjúság u. 5/b. Irodalom az előzetes felkészüléshez: A Mecsek természetjáró kalauza 1995.; Schmidt Egon–Bécsy László: Ezer ágán ezer fészek; Magyarország fészkelő ma-darai. A rendezvényről információt ad Strasser Péter a 72/481-961 (munkahelyi) vagy a 72/256-508-as telefonszámon. NYÍLT TÚRÁK • április 6, szombat: „Fel a Zengőre". Útvonal: Hosszúhetény – Zengő – Püspökszentlászló – Hosszúhetény (12 km). Találkozás a pécsi távolsági autó-busz-pályaudvaron 8.45 órakor. Túravezető: dr. Gundrum Károly. • április 13, szombat: Hetvehely – Babás-szerkövek – Cserkúti csárda (15 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 7 órakor. Túravezető: dr. Koncz Eszter. • április 20, szombat: „A székely templom megtekintése". Útvo-nal: Nagymányok – Kismányok – Óbánya – Pécsvárad (20 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 8.45 órakor. Túravezető: Varga István. • április 27, szombat: „A Jakab-hegy rejtett kincsei". Útvonal: Éger-völgy – Jakab-hegy – Éger-völgy. Találkozás az uránvárosi autóbusz-végállomáson, a 24-es busznál 9.00 órakor. Túravezető: Marton József. • április 28, vasárnap: „Az almamelléki kisvasút". Útvonal: Almamellék – Sas-rét – Terecseny (12 km). Találkozás a pécsi főpályaudvar csarnokában 6.45 órakor. Túravezető: Baumann József. • május 5, vasárnap: „Bazsarózsa túra". Útvonal: Hosszúhetény – Püspök-szentlászló – Pécsvárad (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron 8.45 órakor. Túravezető: Börcsök György. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással • április 7, vasárnap: autóbuszállomás – Kakastelep – Szöge-hegy – Pap-erdő – Jánosipuszta – Szilvás (11 km). Indulás 8 órakor. Túravezető Király László. • április 14, vasárnap: túra a Malom Múzeumhoz. Útvo-nal: Magyarhertelend – Herman Ottó-tó – Tekeres – Orfű, Malom Múzeum – Lóri – Vágotpuszta – Sikonda (18 km). Indulás vonattal 6.40-kor. Túraveze-tő: Rácz János. • április 21, vasárnap: Bazsarózsa túra I. Útvonal: Zobákpuszta – Püspök-szentlászló – Zobákpuszta (8 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi autóbusszal. Túravezető: Schaub Józsefné. • április 28, vasárnap: Bazsarózsa túra II. Útvonal: Hosszúhetény – Nagy-mező – Hosszúhetény (4 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi autóbusszal. Tú-ravezető: Stranszky Istvánné. A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub kerékpártúrái • április 7, vasárnap: „Vasárnapi túra I.” Útvonal: Pécs – Kozármisleny – Pécsudvard – Kökénypuszta – Pécs (30 km). Találkozó: Pécs, 48-as tér, 10.00 órakor. Túravezető: dr. Novotny Iván. • április 20, szombat: „Föld Napi kerékpártúra Almamellékre a Kisvasút Napja alkalmából. Könnyebb túra: Szigetvár – Szentlászló – Almamellék ( – Sasrét – Almamellék erdei kisvasúttal) – Szigetvár (33 km). Túravezető: dr. Novotny Iván. Nehezebb túra: Szigetvár – Szentlászló – Almamellék – Sasrét – Szabás – Felsőkövesd – Alsókövesd – Bakóca – Felsőmindszent – Godisa – KIshajmás – Abaliget – Pécs (66 km út, 12 km terep). Túravezető: Lévai Gá-bor. Mindkét túrán utazás Szigetvárra vonattal. Találkozás a pécsi vasútállo-máson 6.45 órakor. • április 26-tól: minden pénteken este „Péntek esti teker(g)ések” Pécs kör-nyékén. Táv: 15-25 km. Csak világítással rendelkező kerékpárral lehet részt venni! Indulás 18 órakor a 48-as térről. • április 27, szombat: „Keresztül a Mecseken". Útvonal: Pécs – Remete-rét – Lapisi út – Vágotpuszta – Barátúr – Magyarszék – Mánfa – Pécs (35 km). Indulás a Mecsek Áruház elől 9 órakor. Túravezető: Lévai Gábor. • május 5, vasárnap: „Vasárnapi túra II.". Útvonal: Pécsvárad – Apát-varasd – Pusztakisfalu – Zengővárkony – Pécsvárad (20 km). Utazás Pécs-váradra és vissza Pécsre vonattal. Indulás Pécsről a 11.05-kor induló vonattal. Túravezető: dr. Novotny Iván. RENDEZVÉNYEK • április 6, szombat: „Tenkes 30, 15” teljesítménytúrák a Villányi-hegységben. R.: Dráva Természetbarát Sport Egyesület. Rajt: Túrony, italbolt 7.00-9.00 (30 km), 8.00-10.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díj: 450 Ft (30 km), 400 Ft (15 km), előzetes nevezés esetén márc. 1-ig, MTSZ tagoknak és di-ákoknak 350 Ft. Információ: Romvári Tibor, tel.: 72/437-443 (18-21 óra kö-zött), ill. Jancsi Attila, tel.: 72/511-004 (9-16 óra között). • április 27, szombat: „Kovács Béla” emlék- és teljesítménytúra. R.: Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola. Távok: 43, 33, 20, 14 km. Rajt: Misina, TV torony, 8.15–8.45. Cél: Sikonda (14 km), Mecsekpö-löske (20 km), Vásárosdombó (33 km), Dombóvár (43 km). Nevezési díj: 500 Ft/fő. Információ: Gaálné Szűcs Edit, tel.: 74/565-134, 565-135. • május 1, szerda: TURISTA MAJÁLIS a Remeteréten. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Program: 8 és 9 óra között rövid túra indul a Rózsa-hegy környékére (6 km); 11 órakor sorversenyek lesznek felnőtteknek és gyere-keknek; 13 órakor: „Betűgyűjtés” – „meglepetés” verseny. A rendezvényről in-formációt ad Jillek Rita a 30/396–0258 telefonszámon. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. • május 4, szombat: „Mecsek 50-30-15” teljesítménytúrák. R.: Baranya Me-gyei Természetbarát Szövetség. Rajt: Zobákpuszta, 6.00–8.00 (Mecsek 50, 30); 8.00–10.00 (Mecsek 15). Cél ugyanott. Nevezési díj: 450 Ft/fő (Mecsek 50, 30); 350 Ft/fő (Mecsek 15); érvényes MTSZ tagsági igazolvánnyal 50 Ft ked-vezmény. A túrák kerékpárral nem teljesíthetők! Információ: dr. Lakatosné Novotny Sarolta, tel.: 72/412–796; Dalecker Ibolya, tel.: 30/852–8460. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség el-nöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7621 Pécs, Apáca u. 2/1.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra). Internet: www. extra.hu/bmtsz E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.